Somogyország, 1956. december (1. évfolyam, 14-38. szám)

1956-12-29 / 36. szám

Szombat, 1956. december 29. A munkástanácsok fóruma fl munkástanácsok és a szakszervezetek egymáshoz való viszonya és jelenlegi feladatuk Az október 23-i események egyik jelentős és pozitív vonása, hogy lét­rejöttek a munkástanácsok. A gyá­rak és üzemek dolgcjzói a munkás­­tanácsokon keresztül ténylegesen gyáruk és üzemük gazdáivá váltak. A munkástanácsok létrejöttével több téves és helytelen nézet alakult ki, pl. a munkástanácsok létrehozása után nem lesz szükség a szakszerve­zetekre, mert a munkástanácsok el' fogják látni a dolgozók érdekvédel­mét is. !'| Miért helytelen és ; téves ez a né­zet? Azért, mert a munkástanácsok a gyárak és üzemek gazdasági irányí­tásával, azoknak rentábilis vezetésé­vel kell hogy foglalkozzanak. A mun­kástanácsoknak foglalkozniuk kell többek között a gyájj-, üzem bér- és ncrmakérdéseivel. A gyár, üzem munkaszervezési kérdéseivel, a dol­gozók felvételével és elbocsátásával. Ä munkástanácsok előbb említett feladatai bizonyítják leginkább, hogy a munkástanácsok nem érdekvédel­mi, hanem munkaadó szervek. A munkástanácsok mint munkaadók nem tudják és nem is tudhatják a dolgozók érdekeit képviselni a saját esetleges olyan intézkedéseivel és határozataival szemben, amely a dol­gozók érdekeit sérti. Éppen ezért van szükség egy olyan szervre, mely független a gazdasági vezetéstől, ki­zárólag a dolgozók érdekeit képviseli és védi. A munkástanácsok és a szakszer­vezetek viszonya az előbb elmondot­takból adódik: A szakszervezetek mint a dolgozók érdekképviseleti szeive, minden alkalomkor, amikor a dolgozó jogos érdekét kell védeni, szembeállnak a munkástanácsokkal. Megyénk több üzemében olyan hely­telen nézetek is elterjedtek, hogy a munkástanácsoknak jogában áll a szakszervezeti üzemi alapszervezete­ket megszüntetni. A munkástaná­csoknak, mint munkaadóknak és gaz­dasági szerveknek szakszervezeti üze­mi alapszerveket megszüntetni, lét­rehozni a szervezett dolgozók aka­rata ellenére, szakszervezeti funk­cionáriusokat leváltani nem lehet. Ezek a kérdések a szervezett dolgo­zók összességére tartoznak. A Szabad Szakszervezetek Orszá­gos Szövetsége és a Szabad Szakszer­vezetek Somogy megyei Tanácsa a jelen pillanatban az alábbiakban lát­ja a munkástanácsok jelenlegi fel­adatát: 1. A munkástanácsoknak foglalkozniuk kell az üzem energiakérdé­sének megoldásával, hogy minél előbb megindulhasson az üzemékben a termelés. 2. A munkástanácsok a szakszervezeti szervek bevonásával helye­sen mérjék fel az üzemben a bér- és norm.ahelyzetet. 3. Foglalkozzanak a munkástanácsok az üzem és a munkaszervezés kérdésével, hogy a termelésben részvevők száma növekedjen, az impro­duktív munkát végzők száma csökkenjen. Ugyanakkor gondoljanak arra is, hogy az üzem és a termelés átszervezése folytán növekedjék a terme­lékenység és az önköltségi mutatók csökkenjenek. 4. A munkástanácsok létrehozása megköveteli, hogy a gyárakban és üzemekben megkezdjék a leltározást. Erre annál is inkább szükség van, hogy mind a munkástanácsok, mind a felsőbb gazdasági szervek világo­san lássák, hogy a munkástanácsok milyen gépi berendezéseiket, nyers­anyagkészleteket, czeszáimidkat stb. vettek át. 5. Gondosan ügyelni kell a munkástanácsoknak arra, hogy gyáruk és üzemük először [is a tervgazdálkodás szerinti rendeléseket elégítse ki. Helytelen az a gyakorlat, amit egyes szénbányák folytatnak, hogy sze­net zsírért, húsért és más közszükségleti cikkért adnak, ennek következ­tében egyes erőművek a rendelkezésükre bocsátott kevés szénmennyi­séggel nem tudják biztosítani a gyárak és üzemek energiaszükségletét. 6. A jövőévi tejrvekkel kapcsolatban a munkástanácsok állítsanak össze programot, amennyiben erre vonatkozóan nem kaptak intézkedést a felsőbb gazdasági szerveiktől. A munkástanácsok által összeállított programot juttassák el a felsőbb gazdasági szervükhöz. A fentiekben látjuk a munkásta­nácsok fő feladatait, melyek elvég­zése egvik biztosítéka annak, hogy a munkástanácsok hozzájáruljanak a dolgozók élet- és munkakörülmé­nyeinek a megjavításához. A szak­­szervezetek kiadták azt a jelszót: »munkástanácsokkal építeni a szo­cializmust«. A szakszervezeteknek szilárd elhatározása, hogy a dolgo­zók összességének érdekében szocia­lista Magyarországot kell építeni. Kéri a szakszervezet a munkástaná­csokat, hogy munkájuk és tevékeny­ségük a szocializmus építésének ügyét szolgálja. A szakszervezetek jelenlegi felada­ta, hogy a munkástanácsokkal közö­sen gyárakban és üzemekben keres­sék meg azokat a munkaalkalmakat, amelyek a munkanélküliség leküz­déséhez vezethetnek. Erről a kérdés­ről Gáspár Sándor elvtárs, a szak­tanács főtitkára az elmúlt napokban nyilatkozott. Üzemekben, hivatalokban, intéz­ményekben a szakszervezetek üzemi szervei a legnagyobb határozottság­gal lépjenek fel minden olyan intéz­kedés ellen, amely a dolgozók jogos érdekeit sérti. Mint pl. helytelen bé­rezés, munkavédelmi intézkedések elhanyagolása. A szakszervezeti funk­cionáriusok és aktivisták kövessenek el mindent annak érdekében, hogy a vállalatok szociális intézményei, üze­mi konyhák, munkásszállások, böl­csődék stb. a dolgozók igényeit a leg­nagyobb mértékben kielégítsék. A szakszervezeti aktivisták és funkcio­náriusok vegyék fel a harcot minden olyan ellenséges nézettel szemben, amely ok nélkül sztrájkra szólítja fel a dolgozókat. A jelenlegi körülmé­nyek között a sztrájk nem szolgálja a dolgozók érdekeit. A szakszerveze­teknek és a szakszervezeti funkcio­náriusoknak az a feladata, hogy megértessék a dolgozók összességé­vel, hogy a jelenlegi nehéz helyzet­ből egyedüli kivezető út a munka minél előbbi megindítása, a termelés fokozása. Körtés Gábor, a Szabad Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsa elnöke. A Somogy megyei Építőipari Vállalat munkástanácsa megtette as első lépéseket a munka termelékenységének növelése érdekében Sok helyütt elhangzik, hogy a «nunkásitanácsck nen) foglalkoznak a jövedeűtnezőséggeiL, а termelékeny­­ség növelésével. Felkerestük a So­­eiogy megyei Építőipari Vállalat munkástanácsának titkárát: Osváth Károly elvtársat, hogy tájékoztasson bennünket arirófj, bojgy a munkásta­nács hegyem foglalkozik a termelés Jövedelmezőségével. S miiyen prob­lémák, hibák fordultak elő e téren a múltban. Osváth élvtárs arról beszélt, hogy a munka termelékenység növelésé­iben rendkívül fontos szerepet ját­szik az anyagi érdekeltség elvének «likaimazása. A múltban a 'burjánzó bürokratizmus és centralizmus kö­vetkeztében ezt a fontos elvet rosz­­szul alkalmazták, inefn volt biztosítva a minőségi munka mogíete'ő díjazá­sra, nem volt megfelelő arány az egyes munkák díjazása között, Ez természetesen gátolta, illetve befo­lyásolta a munka termelékenység növekedését. Gátja Volt a termelé­kenység növekedésének, továbbá a munka szervezésében elkövetett (hi­bák. a szakképzés ejühanyagolása, a munkafegyelem lazasága, a gépek '»ossz féhasználása,1 stb. — Mivel kezdte működését, a munkástanács? — Megválasztása után a munkás­­tanács azonnal megkezdte működé­sét. Bér- és munkaügyi kérdésekben intézkedtünk. A mpnkástanócs úgy döntött, hogy a vállalatinál nem le­het 800 forinton aluh kereset. Az órabéreket úgy állapítottuk meg, hogy azok ösztönzőe-k legyenek a termelés növenésére, a minőségi murikéira. Sokat foigljai’kozitunfc anyag­beszerzéssel, intézkedésünk hatására nagyobb mennyiségű anyagot kap­tunk. Biztosítottuk a folyamatos termetest. Nálunk g munkások nem sztrájkoltak. — Mit fog tenni a munkástanács a termelékenység npvééséért? Osváth elvtárs elmondta, hogy a munkástanács máris fog’álkozik a munka termetekenytaég növelésével, Tisztában vagyunk vele — mondot­ta —, hogy magasabb bért, emelkedő életszínvonalát csak; úgy várhatunk, ha fV-iVozódrlk a vállalat jövedelme­­eősége, ezt elsősorban a munka ter­­me’ékenvséaének növekedésével tud­juk biztosítani. Éppen ezért nagy gondot fordí­tunk a gépesítésre, a gépek jó ki­használására, a tervszerű megelőző kairtoam.tartiásra. A. gépesítést fokozottabb kűhasnné­­lásia meüíliett javítani fogjuk a kor­szerű technológia alkalmazását az előregyártott elemek: felhasználásé­val. Emellett nagy gondot ferdítünk a munka megszervezésére, a törzsigár­da ‘kialakítására, a munkafegyelem megteremtésére, a fizikai és műsza­ki dolgozók szakképzettségének nö­velésére. A szakmai továbbképzés érdekében fel, 'kívánjuk használni а vallalat műszaki könyvtárát, továb­bá törekedni fogunk arra, hogy mi­nél jobban megismerhessük a kül­földi országok tapasztalatait, első­sorban a szakirodalmak alapján. Komoly problémát jelent az admi­nisztratív, műszaki és fizikai dolgo­zók helyes arányénak ‘kialakítása. Azonban e feladatot is végre fogjuk hajtani. A munka termelékenysége érdeké­ben nagy gondot fogunk fordítani az anyagi érdekeltség elvének helyes alkalmazására. Arra ügyelünk, hogy a kialakított munkabérek ösztönzőek legyenek a termelékenység növelésé­re, s a minőségi munkára. A múlt­ban az volt a hiba, hogy nagyon sok esetben a különböző szervek képvi­selői csak arról beszéltek, hogy nö­velni keli a termelékenységet. de keveset tettek annak érdekében, hogy a termelékenység növe’ésével megfelelő módon alakuljon a mun­kások. a dolgozók munkabére is. Mi 'arra törekszünk, hogy a tenmelé­­vemvség növelésével valóban emel­kedjék a dolgozó nép életszínvona­la — fejezte be nyilatkozatát Os­­vátJh ellvtárs. 9500 magyar menekült közül 800 jutott munkához Franciaországban A köztársasági tanácsban Georges Pernot szenátor kérdést intézett a kormányhoz a Franciaországba me­nekült magyarok ügyében. Gilbert-Jules belügyminiszter vá­laszában közölte, hogy a 9500 ma­gyar menekült közül 750 személy Franciaországban élő hozzátartozó­jánál talált otthonra, egyébként pe­dig mindössze 800 jutott munkaal­kalomhoz. A többiek táborokban él­nek. Október 25-től több mint egymillió háromszázezer liter tejet szállított Buda­pestre a Tejipari (Egyesülés A Somogy megyei Tejipari Egye­sülés dolgozói a forradalom ideje alatt is serényen dolgozlak. Még a veszélyes napok alatt is mindennap szállítottak tejet, sajtot, vajat a so­kat szenvedett fővárosi lakosság ré­szére. Október 25«től több mint egy­millió háromszázezer liter tejet, két­száz mázsa sajtot, száztíz mázsa va­jat, kílencvenegy mázsa túrót és majdnem háromezer liter tejszint juttattak el Budapestre. Gyilkosság és öngyilkosság — a másik nő miatt Megdöbbentő családi dráma ját­szódott le szerdán délután Kispes­ten a Lenin tér 3. sz. házban. Gos­­csik Ferenc 24 éves idomszerész agyonlőtte egyhónapos kisleányát, súlyosan megsebesítette feleségét, majd önmagával végzett. Goscsik a nálánál tíz évvel idő­sebb feleségével és Ildikó nevű kis­lányával anyósánál, I,osó Miklósné nál lakott. A karácsonyi ünnepeket Goscsik nem töltötte családjával Szerdán délután 2 óra tájban tér’ haza. Szótlanul ebédelt meg. Fele sége a konyhában ült, a csecsemő' szoptatta. Mint később a rendőrség nek Goscsik anyósa elmondotta, - családi tragédiát semmiféle szóvál­tás sem előzte meg. Goscsik felug­rott az asztaltól, revolvert rántott és felesége felé lőtt. A golyó a csecse­mőn is áthatolt és a gyermeket men­őké. A következő pillanatban Gos­csik mellbelőtte magát és azonna1 meghalt. Goscsiknét életveszélyes állapot­ban vitték az I. számú sebészeti kli­nikára. A főkapitányság bűnügyi osztálya nyomozást indított. A val­lomásók alapján megállapították, hogy Goscsik egy nőnek udvarolt az utóbbi időben. Emiatt hanyagolta el családját úgy, hogy rfég az ünnepe­ket sem töltötte velük. Valószínűleg nem tudott választani családja és szerelme között, ezért követte el a gyilkosságot és öngyilkosságot. EGYÜTTMŰKÖDÉST a céltalan viták, ellentétek és személyeskedés helyett Csak valami áldatlan ellentét le­het az oka olyan szavakon rágódó vitának, mely nem egyszer csúnya személyeskedéssé fajul a Kaposvári Víz- és Csatornaművek MSZMP szervezete és munkástanácsa között. Pedig nincsenek alapvető eilivi kü­lönbségek. A pártszervezet a mun­kások érdekeit hangoztatja, s ugyan­ezt teszi a munkástanács is. A párt­szervezet tagjai népuralmat akarnak, a munkástanács tagjai ugyanúgy. Mindkét szerv meg akar. szabadul­ni a régi hibáktól, s jobb munkáival jövedelmezőbb életet 'biztosítani e speciális szakma dolgozóinak. Ez mindkét »fé> ieghőtab vágya, s tö­rekvése. IdeáPiisaibb szerveket tehát — amelyek az üzem politikai és 'gazdasági irányítására hivatottak — el se lehetne képzelni. Csakhogy nem értik > meg egymást, nine* együttműködés, vagy legalábbis gá­tolják ezt a személyi ellentétek. Miről van szó tulajdanhéppeti ? December 13-én »biztató jelek« címmel cikk jelent meg a Scmogy­­crszáigbain a Vízművek új MSZMP alapszervezetérőll. A cikk anyagát Vétek József, az MSZMP szervezet intézőbizottságának tagja szclgá’tat­­‘a. Különösebb baj nem is adódott volna ebből. Ám a páirtcrkivüli dol­gozók nagy része sérelmesnek tartot­ta a cikk egyes részeit, s úgy érezte, —• nem éppen jogtalanul —,, hogy ezek rossz fényt vetnek a deigoezók­­na. Mert hiszen az újságcbvaló nem tudhatja, mi rejlik az elejtett sza­vak mögött. összeült a munkástanács!, az érin­tett személyek, s a pártszervezet képviselőd. Mint mondották tisztázni kell a cikkben foglaltakat. Vétek elvtárs megismételte állításait. Há­rom fódalogról volt szó, ami sértette a kommunistákat az elmúlt hetekben. (Először is arrál, hogy a válllialatnáti üldözik a párt­tagokat. A -másik sérelem, hogy az októberi események óta melllőzik a kommunistákat, s a harmadik az elhangzott kijelentések, mely szerint a Vízműveknél nincs szükség párt­­alapszervezetre. A kommunisták mindebből arra következtetnek, hogy a munkás­­tanács, s egyes hangadók meg akar­nak szabadulni a párttagoktól, s le­hetetlenné igyekeznek tenni őket. A munkástanács tagjai viszont bántó­­'-a,k érzik e vádakat. Állítások és bizonyítás, tiltakozás és cáfolat, de leginkább az ügy komolyságához 'méltatlan személyeskedés hangzott el mindkét részről. Ezt minden kö­rülmények között helytelenítjük. De mi a lényege ez áMásotenatk és az azt követő tiltakozásnak? A rouinkástapiács, — közvetlenül lét­rejötte után — elmozdította állásé­ból Horváth István igazgatót. Indo­kolásként körülbelül a következőket állapították meg; Az igazgató nem ismeri a dolgozókat, nincs tisztában az üzem belső életevei, szakképzett­sége erősen kifogásolható. A mun­kástanács mindezért nem az igazga­tót, hanem az őt idehelyező szerve­kéit hibáztatja. Tehát a szakképzettség hiányát, s mindazt, ami miatt a dolgozók már hosszú hónapcikkal ezelőtt is szót emeltek. De nem hivatkoztak Hor­váth István pártállására, politikai ‘éren nem volt, és nem is lehetett ellene kifogás. Később, amikor rendélet jétent meg a munkástanácsck hatásköré­ről, természetesen 'belátta a munkás­­tanács, (hogy nincs joga elbocsátani az igazgatót. Azóta Horváth István dolgozik a Vízműveknél. Mind e ko­­rüTíményeket azonban a pártszerve­zet üldözésnek látta. — No de ez nem egyedülálló — mondják a pártszervezet tagjai. A munkástanács ugyanis az igazgató­val egviidőben elküldte Horváth Jó­zsef gépkezelőt, aki szintén -párttag, s elküldését azzal indokolta, hogy nevezett az igazgató barátja. Ké­sőbb Horváth Józsefet is visszavet­ték, de mivel a gépkezelő -beosztás­hoz nem rendelkezett megfelelő szakképzettséggel, most mint segéd­munkást foglalkoztatják. Hasonlóképpen 'hivatkoznak a kommunisták Tóth Károly művezető esetére, akinek elbocsátása azonban csak szóba került, de nem valósult még. Az októberi események., után -tehát három kommunista is szerepelit az élküldöttek között, jelenleg mindegyik dolgozik a Vízműveknél. Ennyit tehát az üldözésről, mely­hez később még néhány szót szeret­nék fűzni. De szó volt a mellőzésről is, s Vétek élrvtárs ezt azzal indo­kolta, hogy amikor a munkástanács javaslatot készített a 'bérrendezésre, felkérték őket: hagyják el a helyi­séget. Tehát nem jutottak szóhoz. A munkástanács tagjai viszont elfo­gadhatóan bizonyítják, hogy nem mint a kommunistákat, hanem mint -a szakszervezet képviselőit küldték ki őket. Ezt pedig azért tették, hogy a szákszervezet és a munkástanács ikülön-kü’jön készítsen javaslatot, s a kettőt majd összehangolják. Ez azóta már meg is történt. A harma­dik sérefllmet — mely szerint nincs szükség pártszervezetre az üzemben — Vétek elvtárs is visszavonta, mondván: ho»-r az nem az üzem ve­zetősége, hanem volt 'párttagok aj­káról hangzott el. Tatáin csak néhány szót azokról az »■elszólásokról«, vagy szándékos ki­jelentéseikről, melyek a munkás» tanács-ülés vitájának hevében hang­zottak eil. Ha most az olvasóik elé tárnánk e kij-efflenitéseket, talán megbotrán­­koznának. De nem tesszük. Ehelyett inkább szeretnénk elmondani: м már nincs helye közöttünk a ross®­­indudat-ú, alaptalan megbélyegzésnek. Nem elegendő személyi ellentétek miatt politikai rágalmakkal illetni embereket csak azért, hogy érvényt szerezzünk a magunk igazának. In­kább egyenlőség jelet kellene húzni a véleményék között, de nem ha­talmi szóval, hanem egyszerű, okas meggyőzéssel. S ha már itt tartunk, hadd mond­juk el véleményünket is az ellenté­tekről s a munkástanács vitájáról. Kétségtelen, -hogy a rpért és szer­vezetei, a párthoz hű kommunisták sok üldözésnek, méltatlan cseleke­detnek voltak részestől az októberi események következtében. Nem egy példát lehetne félsorcfnii üzemekről, vállalatokról, ahol most a kommu­nisták üldözésének ilyen módszerei­hez folyamodnak rendszerünk ellen­ségei. A Vízműveknél- azonban nem erről van szó. Azok az emberek, akiknek felmondtak, — 'bár kommu­nisták — de nem jó szakemberek, s beosztásukban nem állják meg he­lyüket. Igaz, hogy ismét ott dolgoz­nak, de a nnurkásick — ha nekik nem áll jogukban — a felsőbb szer­veket kérők, hogy olyan embert* át­állítsanak a Vízművek élére, aki kép­zett, tájékozott e nehéz szakmában, s éppen képzettségénél fogva élvezi a dolgozók bizalmát, megbecsülését. Már pedfg ha a dolgozók 00 szá­zalékának ez a véleménye, s mog­­ál'apozott érvekkel igazolják állítá­saikat, nem tehet kifogást emelni el­lenük. Egy azonban bizonyos, s éppen a múlt (hibáiból adódó tanulság: mindenkit a maga helyére! Munkába váló felvételnél, de elbo­csátásénál sem lehet többé mérvadó az egyén pártállása. Igenis becsült­­jók meig mindenütt a kommunistá­kat politikai munkájukért, állásfog­lalásukért, de ezt a munkát ott vé­gezzék, ahol szakmai képzettségük is alkalmassá teszi erre. A mun­kástanács és pártszervezet -pedig dolgozzon együtt, ne fecsérelje ide­jét személyi elüientétekibőfl. adódó vi­tákra. Ez nem segíti elérni a célt, melyért mindkét szerv küzdeni Igyekszik. A munkástanács a gazda­­sáig vezetés, a -pártszervezet a poiii­­itikai munka szerve, s e kettő együtt­működése nélkül, kölcsönös megér­tés, bizalom és segítségadás nélkül -nem tudna új módon dolgozni cél­jaiért, a munkások, dolgozók jobb életkörülményeiért. Jávori Béla. Ravidesen elkészül a vádirat Farkas Mihályék bűnügyében A nyomozás további munkája most a tanúk kihallgatására és az okirati bizonyítékok beszerzésére irányul. Tekintettel a tanuk nagy számára, ez a munka még néhány hetet vesz igénybe. Ezek után kerül sor a vádirat megszerkesztésére. Ebben a vádiratban fény derül- majd a Rákosi—Gero—Farkas-klikk bű­néire, amelyeket az évék hosszú so­rán a nemzet egésze és az egyes emberek ellen elkövetett. A vádirat elkészítése után dönt a Legfőbb Ügyészség, hogy Farkasékat poteá»*' vaigy katonai bíróság elé állítják-e. A Legfőbb ügyészségen hetek óta nagy apparátussal folyik a nyomo­zás Farkas Mihály és társai bűn­ügyében. A törvény ugyanis módot ad arra, hogy bármilyen bűnügyben ne a terület szerint illetékes ügyész­ség, hanem ö Legfőbb Ügyészség nyomozzon és készítsen vádiratot. Farkas Mfihályon kívül fia, Vadi­­mir és még több volt maigasramgú ÁVH-s tiszt bűnljajstrcmát állítják össze. Az ügyészi csoport tagjai a Gyűj— tőfogházban befejezték Farkas Mi­hály és a többi gyanúsított kihallga­tását.

Next

/
Thumbnails
Contents