Somogyország, 1956. december (1. évfolyam, 14-38. szám)
1956-12-29 / 36. szám
Szombat, 1956. december 29. A munkástanácsok fóruma fl munkástanácsok és a szakszervezetek egymáshoz való viszonya és jelenlegi feladatuk Az október 23-i események egyik jelentős és pozitív vonása, hogy létrejöttek a munkástanácsok. A gyárak és üzemek dolgcjzói a munkástanácsokon keresztül ténylegesen gyáruk és üzemük gazdáivá váltak. A munkástanácsok létrejöttével több téves és helytelen nézet alakult ki, pl. a munkástanácsok létrehozása után nem lesz szükség a szakszervezetekre, mert a munkástanácsok el' fogják látni a dolgozók érdekvédelmét is. !'| Miért helytelen és ; téves ez a nézet? Azért, mert a munkástanácsok a gyárak és üzemek gazdasági irányításával, azoknak rentábilis vezetésével kell hogy foglalkozzanak. A munkástanácsoknak foglalkozniuk kell többek között a gyájj-, üzem bér- és ncrmakérdéseivel. A gyár, üzem munkaszervezési kérdéseivel, a dolgozók felvételével és elbocsátásával. Ä munkástanácsok előbb említett feladatai bizonyítják leginkább, hogy a munkástanácsok nem érdekvédelmi, hanem munkaadó szervek. A munkástanácsok mint munkaadók nem tudják és nem is tudhatják a dolgozók érdekeit képviselni a saját esetleges olyan intézkedéseivel és határozataival szemben, amely a dolgozók érdekeit sérti. Éppen ezért van szükség egy olyan szervre, mely független a gazdasági vezetéstől, kizárólag a dolgozók érdekeit képviseli és védi. A munkástanácsok és a szakszervezetek viszonya az előbb elmondottakból adódik: A szakszervezetek mint a dolgozók érdekképviseleti szeive, minden alkalomkor, amikor a dolgozó jogos érdekét kell védeni, szembeállnak a munkástanácsokkal. Megyénk több üzemében olyan helytelen nézetek is elterjedtek, hogy a munkástanácsoknak jogában áll a szakszervezeti üzemi alapszervezeteket megszüntetni. A munkástanácsoknak, mint munkaadóknak és gazdasági szerveknek szakszervezeti üzemi alapszerveket megszüntetni, létrehozni a szervezett dolgozók akarata ellenére, szakszervezeti funkcionáriusokat leváltani nem lehet. Ezek a kérdések a szervezett dolgozók összességére tartoznak. A Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Szabad Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsa a jelen pillanatban az alábbiakban látja a munkástanácsok jelenlegi feladatát: 1. A munkástanácsoknak foglalkozniuk kell az üzem energiakérdésének megoldásával, hogy minél előbb megindulhasson az üzemékben a termelés. 2. A munkástanácsok a szakszervezeti szervek bevonásával helyesen mérjék fel az üzemben a bér- és norm.ahelyzetet. 3. Foglalkozzanak a munkástanácsok az üzem és a munkaszervezés kérdésével, hogy a termelésben részvevők száma növekedjen, az improduktív munkát végzők száma csökkenjen. Ugyanakkor gondoljanak arra is, hogy az üzem és a termelés átszervezése folytán növekedjék a termelékenység és az önköltségi mutatók csökkenjenek. 4. A munkástanácsok létrehozása megköveteli, hogy a gyárakban és üzemekben megkezdjék a leltározást. Erre annál is inkább szükség van, hogy mind a munkástanácsok, mind a felsőbb gazdasági szervek világosan lássák, hogy a munkástanácsok milyen gépi berendezéseiket, nyersanyagkészleteket, czeszáimidkat stb. vettek át. 5. Gondosan ügyelni kell a munkástanácsoknak arra, hogy gyáruk és üzemük először [is a tervgazdálkodás szerinti rendeléseket elégítse ki. Helytelen az a gyakorlat, amit egyes szénbányák folytatnak, hogy szenet zsírért, húsért és más közszükségleti cikkért adnak, ennek következtében egyes erőművek a rendelkezésükre bocsátott kevés szénmennyiséggel nem tudják biztosítani a gyárak és üzemek energiaszükségletét. 6. A jövőévi tejrvekkel kapcsolatban a munkástanácsok állítsanak össze programot, amennyiben erre vonatkozóan nem kaptak intézkedést a felsőbb gazdasági szerveiktől. A munkástanácsok által összeállított programot juttassák el a felsőbb gazdasági szervükhöz. A fentiekben látjuk a munkástanácsok fő feladatait, melyek elvégzése egvik biztosítéka annak, hogy a munkástanácsok hozzájáruljanak a dolgozók élet- és munkakörülményeinek a megjavításához. A szakszervezetek kiadták azt a jelszót: »munkástanácsokkal építeni a szocializmust«. A szakszervezeteknek szilárd elhatározása, hogy a dolgozók összességének érdekében szocialista Magyarországot kell építeni. Kéri a szakszervezet a munkástanácsokat, hogy munkájuk és tevékenységük a szocializmus építésének ügyét szolgálja. A szakszervezetek jelenlegi feladata, hogy a munkástanácsokkal közösen gyárakban és üzemekben keressék meg azokat a munkaalkalmakat, amelyek a munkanélküliség leküzdéséhez vezethetnek. Erről a kérdésről Gáspár Sándor elvtárs, a szaktanács főtitkára az elmúlt napokban nyilatkozott. Üzemekben, hivatalokban, intézményekben a szakszervezetek üzemi szervei a legnagyobb határozottsággal lépjenek fel minden olyan intézkedés ellen, amely a dolgozók jogos érdekeit sérti. Mint pl. helytelen bérezés, munkavédelmi intézkedések elhanyagolása. A szakszervezeti funkcionáriusok és aktivisták kövessenek el mindent annak érdekében, hogy a vállalatok szociális intézményei, üzemi konyhák, munkásszállások, bölcsődék stb. a dolgozók igényeit a legnagyobb mértékben kielégítsék. A szakszervezeti aktivisták és funkcionáriusok vegyék fel a harcot minden olyan ellenséges nézettel szemben, amely ok nélkül sztrájkra szólítja fel a dolgozókat. A jelenlegi körülmények között a sztrájk nem szolgálja a dolgozók érdekeit. A szakszervezeteknek és a szakszervezeti funkcionáriusoknak az a feladata, hogy megértessék a dolgozók összességével, hogy a jelenlegi nehéz helyzetből egyedüli kivezető út a munka minél előbbi megindítása, a termelés fokozása. Körtés Gábor, a Szabad Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsa elnöke. A Somogy megyei Építőipari Vállalat munkástanácsa megtette as első lépéseket a munka termelékenységének növelése érdekében Sok helyütt elhangzik, hogy a «nunkásitanácsck nen) foglalkoznak a jövedeűtnezőséggeiL, а termelékenység növelésével. Felkerestük a Soeiogy megyei Építőipari Vállalat munkástanácsának titkárát: Osváth Károly elvtársat, hogy tájékoztasson bennünket arirófj, bojgy a munkástanács hegyem foglalkozik a termelés Jövedelmezőségével. S miiyen problémák, hibák fordultak elő e téren a múltban. Osváth élvtárs arról beszélt, hogy a munka termelékenység növeléséiben rendkívül fontos szerepet játszik az anyagi érdekeltség elvének «likaimazása. A múltban a 'burjánzó bürokratizmus és centralizmus következtében ezt a fontos elvet roszszul alkalmazták, inefn volt biztosítva a minőségi munka mogíete'ő díjazásra, nem volt megfelelő arány az egyes munkák díjazása között, Ez természetesen gátolta, illetve befolyásolta a munka termelékenység növekedését. Gátja Volt a termelékenység növekedésének, továbbá a munka szervezésében elkövetett (hibák. a szakképzés ejühanyagolása, a munkafegyelem lazasága, a gépek '»ossz féhasználása,1 stb. — Mivel kezdte működését, a munkástanács? — Megválasztása után a munkástanács azonnal megkezdte működését. Bér- és munkaügyi kérdésekben intézkedtünk. A mpnkástanócs úgy döntött, hogy a vállalatinál nem lehet 800 forinton aluh kereset. Az órabéreket úgy állapítottuk meg, hogy azok ösztönzőe-k legyenek a termelés növenésére, a minőségi murikéira. Sokat foigljai’kozitunfc anyagbeszerzéssel, intézkedésünk hatására nagyobb mennyiségű anyagot kaptunk. Biztosítottuk a folyamatos termetest. Nálunk g munkások nem sztrájkoltak. — Mit fog tenni a munkástanács a termelékenység npvééséért? Osváth elvtárs elmondta, hogy a munkástanács máris fog’álkozik a munka termetekenytaég növelésével, Tisztában vagyunk vele — mondotta —, hogy magasabb bért, emelkedő életszínvonalát csak; úgy várhatunk, ha fV-iVozódrlk a vállalat jövedelmeeősége, ezt elsősorban a munka terme’ékenvséaének növekedésével tudjuk biztosítani. Éppen ezért nagy gondot fordítunk a gépesítésre, a gépek jó kihasználására, a tervszerű megelőző kairtoam.tartiásra. A. gépesítést fokozottabb kűhasnnélásia meüíliett javítani fogjuk a korszerű technológia alkalmazását az előregyártott elemek: felhasználáséval. Emellett nagy gondot ferdítünk a munka megszervezésére, a törzsigárda ‘kialakítására, a munkafegyelem megteremtésére, a fizikai és műszaki dolgozók szakképzettségének növelésére. A szakmai továbbképzés érdekében fel, 'kívánjuk használni а vallalat műszaki könyvtárát, továbbá törekedni fogunk arra, hogy minél jobban megismerhessük a külföldi országok tapasztalatait, elsősorban a szakirodalmak alapján. Komoly problémát jelent az adminisztratív, műszaki és fizikai dolgozók helyes arányénak ‘kialakítása. Azonban e feladatot is végre fogjuk hajtani. A munka termelékenysége érdekében nagy gondot fogunk fordítani az anyagi érdekeltség elvének helyes alkalmazására. Arra ügyelünk, hogy a kialakított munkabérek ösztönzőek legyenek a termelékenység növelésére, s a minőségi munkára. A múltban az volt a hiba, hogy nagyon sok esetben a különböző szervek képviselői csak arról beszéltek, hogy növelni keli a termelékenységet. de keveset tettek annak érdekében, hogy a termelékenység növe’ésével megfelelő módon alakuljon a munkások. a dolgozók munkabére is. Mi 'arra törekszünk, hogy a tenmelévemvség növelésével valóban emelkedjék a dolgozó nép életszínvonala — fejezte be nyilatkozatát OsvátJh ellvtárs. 9500 magyar menekült közül 800 jutott munkához Franciaországban A köztársasági tanácsban Georges Pernot szenátor kérdést intézett a kormányhoz a Franciaországba menekült magyarok ügyében. Gilbert-Jules belügyminiszter válaszában közölte, hogy a 9500 magyar menekült közül 750 személy Franciaországban élő hozzátartozójánál talált otthonra, egyébként pedig mindössze 800 jutott munkaalkalomhoz. A többiek táborokban élnek. Október 25-től több mint egymillió háromszázezer liter tejet szállított Budapestre a Tejipari (Egyesülés A Somogy megyei Tejipari Egyesülés dolgozói a forradalom ideje alatt is serényen dolgozlak. Még a veszélyes napok alatt is mindennap szállítottak tejet, sajtot, vajat a sokat szenvedett fővárosi lakosság részére. Október 25«től több mint egymillió háromszázezer liter tejet, kétszáz mázsa sajtot, száztíz mázsa vajat, kílencvenegy mázsa túrót és majdnem háromezer liter tejszint juttattak el Budapestre. Gyilkosság és öngyilkosság — a másik nő miatt Megdöbbentő családi dráma játszódott le szerdán délután Kispesten a Lenin tér 3. sz. házban. Goscsik Ferenc 24 éves idomszerész agyonlőtte egyhónapos kisleányát, súlyosan megsebesítette feleségét, majd önmagával végzett. Goscsik a nálánál tíz évvel idősebb feleségével és Ildikó nevű kislányával anyósánál, I,osó Miklósné nál lakott. A karácsonyi ünnepeket Goscsik nem töltötte családjával Szerdán délután 2 óra tájban tér’ haza. Szótlanul ebédelt meg. Fele sége a konyhában ült, a csecsemő' szoptatta. Mint később a rendőrség nek Goscsik anyósa elmondotta, - családi tragédiát semmiféle szóváltás sem előzte meg. Goscsik felugrott az asztaltól, revolvert rántott és felesége felé lőtt. A golyó a csecsemőn is áthatolt és a gyermeket menőké. A következő pillanatban Goscsik mellbelőtte magát és azonna1 meghalt. Goscsiknét életveszélyes állapotban vitték az I. számú sebészeti klinikára. A főkapitányság bűnügyi osztálya nyomozást indított. A vallomásók alapján megállapították, hogy Goscsik egy nőnek udvarolt az utóbbi időben. Emiatt hanyagolta el családját úgy, hogy rfég az ünnepeket sem töltötte velük. Valószínűleg nem tudott választani családja és szerelme között, ezért követte el a gyilkosságot és öngyilkosságot. EGYÜTTMŰKÖDÉST a céltalan viták, ellentétek és személyeskedés helyett Csak valami áldatlan ellentét lehet az oka olyan szavakon rágódó vitának, mely nem egyszer csúnya személyeskedéssé fajul a Kaposvári Víz- és Csatornaművek MSZMP szervezete és munkástanácsa között. Pedig nincsenek alapvető eilivi különbségek. A pártszervezet a munkások érdekeit hangoztatja, s ugyanezt teszi a munkástanács is. A pártszervezet tagjai népuralmat akarnak, a munkástanács tagjai ugyanúgy. Mindkét szerv meg akar. szabadulni a régi hibáktól, s jobb munkáival jövedelmezőbb életet 'biztosítani e speciális szakma dolgozóinak. Ez mindkét »fé> ieghőtab vágya, s törekvése. IdeáPiisaibb szerveket tehát — amelyek az üzem politikai és 'gazdasági irányítására hivatottak — el se lehetne képzelni. Csakhogy nem értik > meg egymást, nine* együttműködés, vagy legalábbis gátolják ezt a személyi ellentétek. Miről van szó tulajdanhéppeti ? December 13-én »biztató jelek« címmel cikk jelent meg a Scmogycrszáigbain a Vízművek új MSZMP alapszervezetérőll. A cikk anyagát Vétek József, az MSZMP szervezet intézőbizottságának tagja szclgá’tat‘a. Különösebb baj nem is adódott volna ebből. Ám a páirtcrkivüli dolgozók nagy része sérelmesnek tartotta a cikk egyes részeit, s úgy érezte, —• nem éppen jogtalanul —,, hogy ezek rossz fényt vetnek a deigoezókna. Mert hiszen az újságcbvaló nem tudhatja, mi rejlik az elejtett szavak mögött. összeült a munkástanács!, az érintett személyek, s a pártszervezet képviselőd. Mint mondották tisztázni kell a cikkben foglaltakat. Vétek elvtárs megismételte állításait. Három fódalogról volt szó, ami sértette a kommunistákat az elmúlt hetekben. (Először is arrál, hogy a válllialatnáti üldözik a párttagokat. A -másik sérelem, hogy az októberi események óta melllőzik a kommunistákat, s a harmadik az elhangzott kijelentések, mely szerint a Vízműveknél nincs szükség pártalapszervezetre. A kommunisták mindebből arra következtetnek, hogy a munkástanács, s egyes hangadók meg akarnak szabadulni a párttagoktól, s lehetetlenné igyekeznek tenni őket. A munkástanács tagjai viszont bántó'-a,k érzik e vádakat. Állítások és bizonyítás, tiltakozás és cáfolat, de leginkább az ügy komolyságához 'méltatlan személyeskedés hangzott el mindkét részről. Ezt minden körülmények között helytelenítjük. De mi a lényege ez áMásotenatk és az azt követő tiltakozásnak? A rouinkástapiács, — közvetlenül létrejötte után — elmozdította álláséból Horváth István igazgatót. Indokolásként körülbelül a következőket állapították meg; Az igazgató nem ismeri a dolgozókat, nincs tisztában az üzem belső életevei, szakképzettsége erősen kifogásolható. A munkástanács mindezért nem az igazgatót, hanem az őt idehelyező szervekéit hibáztatja. Tehát a szakképzettség hiányát, s mindazt, ami miatt a dolgozók már hosszú hónapcikkal ezelőtt is szót emeltek. De nem hivatkoztak Horváth István pártállására, politikai ‘éren nem volt, és nem is lehetett ellene kifogás. Később, amikor rendélet jétent meg a munkástanácsck hatásköréről, természetesen 'belátta a munkástanács, (hogy nincs joga elbocsátani az igazgatót. Azóta Horváth István dolgozik a Vízműveknél. Mind e korüTíményeket azonban a pártszervezet üldözésnek látta. — No de ez nem egyedülálló — mondják a pártszervezet tagjai. A munkástanács ugyanis az igazgatóval egviidőben elküldte Horváth József gépkezelőt, aki szintén -párttag, s elküldését azzal indokolta, hogy nevezett az igazgató barátja. Később Horváth Józsefet is visszavették, de mivel a gépkezelő -beosztáshoz nem rendelkezett megfelelő szakképzettséggel, most mint segédmunkást foglalkoztatják. Hasonlóképpen 'hivatkoznak a kommunisták Tóth Károly művezető esetére, akinek elbocsátása azonban csak szóba került, de nem valósult még. Az októberi események., után -tehát három kommunista is szerepelit az élküldöttek között, jelenleg mindegyik dolgozik a Vízműveknél. Ennyit tehát az üldözésről, melyhez később még néhány szót szeretnék fűzni. De szó volt a mellőzésről is, s Vétek élrvtárs ezt azzal indokolta, hogy amikor a munkástanács javaslatot készített a 'bérrendezésre, felkérték őket: hagyják el a helyiséget. Tehát nem jutottak szóhoz. A munkástanács tagjai viszont elfogadhatóan bizonyítják, hogy nem mint a kommunistákat, hanem mint -a szakszervezet képviselőit küldték ki őket. Ezt pedig azért tették, hogy a szákszervezet és a munkástanács ikülön-kü’jön készítsen javaslatot, s a kettőt majd összehangolják. Ez azóta már meg is történt. A harmadik sérefllmet — mely szerint nincs szükség pártszervezetre az üzemben — Vétek elvtárs is visszavonta, mondván: ho»-r az nem az üzem vezetősége, hanem volt 'párttagok ajkáról hangzott el. Tatáin csak néhány szót azokról az »■elszólásokról«, vagy szándékos kijelentéseikről, melyek a munkás» tanács-ülés vitájának hevében hangzottak eil. Ha most az olvasóik elé tárnánk e kij-efflenitéseket, talán megbotránkoznának. De nem tesszük. Ehelyett inkább szeretnénk elmondani: м már nincs helye közöttünk a ross®indudat-ú, alaptalan megbélyegzésnek. Nem elegendő személyi ellentétek miatt politikai rágalmakkal illetni embereket csak azért, hogy érvényt szerezzünk a magunk igazának. Inkább egyenlőség jelet kellene húzni a véleményék között, de nem hatalmi szóval, hanem egyszerű, okas meggyőzéssel. S ha már itt tartunk, hadd mondjuk el véleményünket is az ellentétekről s a munkástanács vitájáról. Kétségtelen, -hogy a rpért és szervezetei, a párthoz hű kommunisták sok üldözésnek, méltatlan cselekedetnek voltak részestől az októberi események következtében. Nem egy példát lehetne félsorcfnii üzemekről, vállalatokról, ahol most a kommunisták üldözésének ilyen módszereihez folyamodnak rendszerünk ellenségei. A Vízműveknél- azonban nem erről van szó. Azok az emberek, akiknek felmondtak, — 'bár kommunisták — de nem jó szakemberek, s beosztásukban nem állják meg helyüket. Igaz, hogy ismét ott dolgoznak, de a nnurkásick — ha nekik nem áll jogukban — a felsőbb szerveket kérők, hogy olyan embert* átállítsanak a Vízművek élére, aki képzett, tájékozott e nehéz szakmában, s éppen képzettségénél fogva élvezi a dolgozók bizalmát, megbecsülését. Már pedfg ha a dolgozók 00 százalékának ez a véleménye, s mogál'apozott érvekkel igazolják állításaikat, nem tehet kifogást emelni ellenük. Egy azonban bizonyos, s éppen a múlt (hibáiból adódó tanulság: mindenkit a maga helyére! Munkába váló felvételnél, de elbocsátásénál sem lehet többé mérvadó az egyén pártállása. Igenis becsültjók meig mindenütt a kommunistákat politikai munkájukért, állásfoglalásukért, de ezt a munkát ott végezzék, ahol szakmai képzettségük is alkalmassá teszi erre. A munkástanács és pártszervezet -pedig dolgozzon együtt, ne fecsérelje idejét személyi elüientétekibőfl. adódó vitákra. Ez nem segíti elérni a célt, melyért mindkét szerv küzdeni Igyekszik. A munkástanács a gazdasáig vezetés, a -pártszervezet a poiiiitikai munka szerve, s e kettő együttműködése nélkül, kölcsönös megértés, bizalom és segítségadás nélkül -nem tudna új módon dolgozni céljaiért, a munkások, dolgozók jobb életkörülményeiért. Jávori Béla. Ravidesen elkészül a vádirat Farkas Mihályék bűnügyében A nyomozás további munkája most a tanúk kihallgatására és az okirati bizonyítékok beszerzésére irányul. Tekintettel a tanuk nagy számára, ez a munka még néhány hetet vesz igénybe. Ezek után kerül sor a vádirat megszerkesztésére. Ebben a vádiratban fény derül- majd a Rákosi—Gero—Farkas-klikk bűnéire, amelyeket az évék hosszú során a nemzet egésze és az egyes emberek ellen elkövetett. A vádirat elkészítése után dönt a Legfőbb Ügyészség, hogy Farkasékat poteá»*' vaigy katonai bíróság elé állítják-e. A Legfőbb ügyészségen hetek óta nagy apparátussal folyik a nyomozás Farkas Mihály és társai bűnügyében. A törvény ugyanis módot ad arra, hogy bármilyen bűnügyben ne a terület szerint illetékes ügyészség, hanem ö Legfőbb Ügyészség nyomozzon és készítsen vádiratot. Farkas Mfihályon kívül fia, Vadimir és még több volt maigasramgú ÁVH-s tiszt bűnljajstrcmát állítják össze. Az ügyészi csoport tagjai a Gyűj— tőfogházban befejezték Farkas Mihály és a többi gyanúsított kihallgatását.
