Somogyország, 1956. december (1. évfolyam, 14-38. szám)
1956-12-24 / 34. szám
‘'•Ai jL'1 ^Рт||| шШ gjfsF^ ^Н" /г'’’ МЮ*иВК4 уШакаВ ДйИйя»»»^ “TM )ИЯ Дра} ЯН ^ el и? тсе karácsonyi йпп4г 1 й§щ! В®® Эй® мР? кШр Noю| ШД1 'Шж'.кгК? НИ gPfffi Noж ёИ1Я11гш1Я ■ 'лШц^В ' ~ ^ pékét kivannak .apunk таШк JÉfw &»Д И[ И Щ Jff -аЖиВ» УкЧК? ДИШ Щш Дк "*nfir m^KiHilnlli THSiiJr^lnif íú ln‘n(/en előfizetőjének, olrasójá-«ül ИНДД ИииМ NwWBy ДВИ^—N» 'SSf Ддмй уДдДд)|дД Шш у пак. tudósit ójának le vele ző■IIIчип ini.. — тГ2мTM» 5пП i»^— jenek, a Somogyorszag minden !гтг* ~~■■■-■"- 1 Tsi ........ 1 1 1 .....i...==a^~^"'*"w.= дЖ|ЯЯД^Я^Н^Д^^^^^==?1 __ - ------------U torát jának az újságírók, a ki£ adóhivatali dolgozók és a nyom-AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA ÄmflIV I- 6víoiyam’ 34‘ S7,am’ Hetfo> 1956‘ december 24. Ц dászok! ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA ^SIÖL ARA 50 FILLÉR Ilii...Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll.....inilllllllllll...Illlllllll......................IIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIillillllllllllllll ............................................................................................................ BÉKESSÉQ, SZERETET ff arácsony van. Ilyenkor új érzések hatják ív át az emberek szívét. Apák, anyák, gyermekek titokban ajándékokat vásárolnak, hogy ezzel is kifejezésre juttassák hozzátartozóik iránti szeretetüket. Nem volt, nincs és nem is lesz olyan család, — legyen az bármilyen szegény —, ahol ne okozna őszinte örömet még a legcsekélyebb ajándék is, és ahol ez ne forrasztaná még szorosabbra a kis családot. Karácsonyról eddig is, az elmúlt évek során minden esetben megemlékeztünk. Igaz, hogy egy kissé leszűkítve, mert csupán mint „fenyőfa“ ünnepet tartottuk számon. Arról, hogy a karácsony a béke és szeretet ünnepe, arról már elfelejtkeztünk, azt már nem igen hangoztattuk. Nem beszéltünk a szerétéiről, mert az elmúlt évek során ez nem volt divat. Nem, mert a bizalmatlanság, a bürokratikus, lélektelen vezetés ezt nem tette lehetővé. Pedig szocializmust építő társadalmunkban igen nagy szükség van nemcsak békességre, hanem a szeretetne is. Szeretet nélkül nincs őszinte bizalom egymással szemben, nincs senkivel szemben sem. Példa erre az elmúlt évek néhány esztendeje is. A bizalmatlanság olyan légkört alakított ki, amelyben rátermett, különböző vezetőposztokra alkalmas, becsületes embereket szorítottak ki talpnyaló, hízelgő kisképességű, karrierista elemek. Ezek után nemcsak a dolgozó nép széles tömegeiben, de még egymásban sem bíztak meg. Ebből tanultunk. Látjuk és érezzük, hogy a bizalomra ma igen nagy szükség van. Olyan légkört akarunk, ahol az emberek bátran, félelem nélkül el merik mondani véleményüket, fel merik tárni a hibákat, ahol mindezt nem követi a felelősségrevonás, a megtorlás. Az ilyen légkör megteremtéséhez azonban őszinte bizalom, de szeretet is szükséges. Hozzátartozik az egymás iránti szeretethez egymás kölcsönös megbecsülése is. Ez, ha végigtekintünk az elmúlt pvek tapasztalatain, elmondhatjuk, hogy a gyakorlatban nem mindenkor valósult meg. Beszéltünk ugyan róla rengeteget, de az élet már nem igazolta szavainkat. Nem, mert az egyszerűbb emberek kérelmei elintézésének halogatása, nélkülözései, mind-mind azt bizonyítják, hogy nem becsültük őket eléggé. Ezt a tarthatatlan helyzetet meg akarjuk és meg is változtatjuk. Azt akarjuk, hogy eltűnjön a különbség, hogy ne legyenek aránytalanul magas és aránytalanul kicsi fizetések. Azt akarjuk, hogy minden ember érezze: a kormány megbecsüli munkáját, tevékenységét. És azt is akarjuk, hogy ez minden ember keresetében, életében is kifejezésre jusson. Hogy kormányunk ezért harcol, arra már bizonyítékok vannak. A parasztság válláról levette a beszolgáltatás, a mezőgazdaság fejlesztési járulék terhét, megszüntették a békekölcsönöket, a gyermektelenségi adót stb. Ezeken kívül még igen sok intézkedés van kidolgozás alatt. A kormány ezen intézkedései azt is bizonyítják, hogy kormányunk szereti és megbecsüli népünket. Népünknek éppen ezért kötelessége, hogy kormányunkat, azokért az erőfeszítésekért, amelyeket a rend helyreállításának érdekében, . népünk anyagi jólétének biztosítása érdekében tesz, megbecsülje és erejéhez mérten támogassa is. Békesség, szeretet. Erre ma nagy szükség van országunk minden dolgozójának. Olyan szeretet kell, amely nem tűri meg, hogy igazságtalanul rágalmazzunk ártatlan embereket, csupán azért, mert nem tetszik nekünk. Nehogy azt higgye valaki, hogy most már megalkuvó módon békességet hirdetünk mindenki'el és mindennel szemben. Ez nem jelenti azt, hogy eltűrjük a kétes elemek mesterkedéseit, eltűrjük a bűnözők, a gonosztevők garázdálkodását, eltűrjük a fasiszta ellenforradalmárok rendzavaró kísérleteit. Nem. Ezt nem tűrjük, nem tűrtük eddig sem, de nem tűrjük a jövőben sem. Éppen békés életünk biztosítása követeli meg tőlünk, hogy az ilyenekkel szemben keményen fellépjünk. Nézzünk körül az országban. Az emberek arcán még ott ül g bizalmatlanság, a kétkedés. Ez nem is csoda, hiszen az elmúlt néhány esztendő ezt igen mélyen belevéste a lelkűkbe. És az emberek nehezen felejtenek. De lássunk ennél tovább is. Lássuk meg a romokat Budapest utcáin, lássuk meg a gyalogló embereket, a sorbanálló asszonyokat, a füstnélküli gyárkéményeket, az üres üzleteket. Lássuk meg ezeket és gondolkodjunk. Gondolkodjunk el azon, hova juttatta, országunkat az elmúlt néhány esztendő. Gondoljunk arra, hova jutott országunk a néhány heti munkakiesés után, és hova jutna, ha továbbra is hallgatnánk a sztrájkra uszítókra. Gondolkodjuk és cselekedjünk. Elég volt a tétlenségből, a várakozásból. Gondoljunk most már arra, hogyan tudjuk a károkat, a pusztításokat eltüntetni, hogyan tudjuk az életet, a munkát mindenütt megindítani. A z az ember, aki józanul, mindent megfontoltan gondolkodik, csak egy elhatározásra juthat: őszintén akarni, hogy a család, az ország népe békében élhessen, őszintén szeretni a családot, embertársadalmat egyet jelent: minden erővel támogatni a kormányt, dolgozni, építeni, segíteni a rend és nyugalom helyreállítását. Ezt kívánja meg mindnyájunktól az embertársaink iránti szeretet, ezt kívánja meg tőlünk országunk, népünk békéje és jövője. Igazságos áruelosztást - ne legyen spekuláció ! Vidékről is érkeznek jelzések arról, hogy fogytán vannak az üzletek fontos létszükségleti cikkei. A Népszabadság december 21-i szamaban beszámolt arról, miért kevés a szappan és a mosópor? Azért, meri az ország négy szappangyára mindössze napi 20 tonna szenet kap, ez pedig igen kevés az üzemeltetéshez — állapítja meg a cikk. Sok a panasz falun a hiányos petróleumellátásra. Több faluba még ma is kévés, vagy egyáltalán nem jut élesztő. Igaz, hogy e hiányok megszüntetése a bányászoktól függ, de enyhíteni lehet az igazságos elosztással is. Ne kapjon egyetlen falu sem aránytalanul többet e cikkekből, mint ugyancsa rászoruló más községek. S aztán fontos, hogy a faluba érkező árut ne egy, vagy néhány ember kapja, hanem a falu népének megfelelő, igazságos módon osszák el. Nagy felelősség hárul az árucikkek beszerzeseben és helyes elosztásában a földművesszövetkezetekre. Igaz, hogy ^ ma sokkal több utánjárással, fáradozással lehet beszerezni egyes cikkeket, de nem szabad kényelmesnek lenni egyetlen dolgozónak sem. Nemcsak akkor kell törődni a faluval, amikor bőség van, hanem a nehézségekkel teli időkben is. A falu meghálálja ezt a kereskedelmi dolgozóknak. Az áruellátásban a másik veszély a spekuláció. Van ilyen tevékenység a mi megyénkben is. Akadnak lelkiismeretlen emberek, akik a mostani áruellátási nehézségeket saját céljaikra, méltánytalan haszonszerzésre használják ki. Somogyszobon pl. Herskovics szövetkezeti boltos árusít ugyan petróleumot, de csak bolton kívül,^ mégpedig csere alapján: öt tojásért ad egy liter petróleumot. Nem tudni, kiknek a megbízásából csinálja ezt, de tény, hogy törvénytelenül. Egy liter petróleum így a tojást a helyi piaci áron számolva — 12,50 forintba kerül — kétszerese a petróleum hatósági árának. A falusiak kénytelenek akármilyen árat adni érte, mert szükségük van a világításra. (Mi történik a tojással? Talán megy a pesti zugkereskedésbe?) Van olyan falu, ahol 1 tojást kérnek 1 deka élesztőért, 2 forintot 1 kg mészért. Nem szabad ezt engedni, mert ilyenformán megeshet, hogy a termelők is felverik az árakat, s ki jár rosszul? Meg kell akadályozni a spekulációt. Kemény leckét kell adni azoknak, akik a dolgozók bőrére spekulálnak! Ezúttal sem feledkeztek meg róluk — Mit kapok karácsonyra? Mit hoz a Jézuska? — Nem tudom, édeském. — Édesanya, nekem egy szép kis falovat hozzon. — Nekem egy kisautót. — Én egy kisrepülőgépet kérek — csacsog a sok kis gyermekszáj. — Maradjatok csak nyugodtan és jók legyetek. Meglátjátok, akikor biztosan kaptok majd sok szépet. Az anya tekintete elrévedezik c messzeségbe, ki tudja, hova. Oly nagy öröm, oly nagy boldogság nézni a gyerekeket, különösen a négy kis egyforma csillogó szöszke fejet, amint összebújnak és tervezgetnek. Karácsony! Mily szép erre gondolni, a meleg estére, a jólfútött szobában, a gyerekekre, akik ott tapsolnak ugrálnak örülve a szép játékoknak. Az anya szeme azonban elhomályosodik. Négy gyermek, jaj de sok! Négy iker. Es még azon felül három másik! Sok ajándék, sok pénz, sok kiadás. Honnan? Miből? De elkelne most egy kis segítség, oh, de nagy megnyugvást hozna. Az ablakból hallani a szánkócsilingelést és látni a télkopasztotta fákat. Egyszerre autótülkölésre lesznek figyelmesek. — Édesanyám, bácsik jönnek hozzánk — kiáltja a négy gyermek közül az egyik. Az anya kedvesen fogadja az érkezőket, hát még, amikor megtudja, mi célból jöttek. A Megyei Tanács szociálpolitikai csoportja küldöttei közel 500 forintos karácsonyi ajándékot vittek ki a Nádasdi-erdőbe, a Csordáscsaládnak. A négy híres ikernek. Segíteni akarnak, hogy ne légyen oly nagy gondjuk. Van is hdlalkod&s és meleg köszönöm szó érte. Mi is jó karácsonyt kívánunk a Csordás-családnak. A posfásgyerekek boldog karácsonya MENNYBŐL AZ ANGYAL... lejött hozzátok... pásztorok, pásztorok ... Cseng a dallam, a vékony szoprán, a félhangok érzéstkeltő akkordjai. Csillogó gyermekszemek figyelnek a színpad felé, ahol lassan félrehúzódik a vörös függöny két szárnya. Ragyogó karácsonyfa sziporkázó fénye villan fel a sötét teremben. Kék, lila sugarak teszik láthatóvá a havas hátteret. Két angyalka apró szárnyakkal, hófehér, talpigérő ruhában áll a karácsonyfa mellett. A megilletődött kis arcok boldogan figyelnek az áhítatos csendben. Melegség, szeretet árad mindenfelől. Karácsonyest van. A postásgyerekek karácsonya. A kultúrteremben mintegy 150 gyermek, szülő jött össze a postás szakszervezet által rendezett és ajándékozással egybekötött fenyőfaünnepélyre. Az ünnepélyt egy kedves kis játékfilm vetítése vezette be. A vetítés után Ladiszlai elvtársnő, a Posta szakszervezetének kultúrfelelőse (kit külön dicséret illet a kiváló rendezésért és sok fáradozásért) üdvözölte barátságos hangon a jelenlévő gyermekeket és szülőket. Megemlékezett a budapesti gyerekekről,' akik szomorú körülmények között ünnepük a karácsonyt. 230 gyereknek vettek ajándékot. Tihanyi Istvánka 9 éves kisfiú egy fűrészkészletet. Kelemen Lacika töltőtollat, Fentös Marika kézimunkakészletet, mindenki külön »mesemondókönyvet«, és nagy csomag cukrot, csokoládét kapott. Az angyalkák osztják ki a szép ajándékokat. A kis lábak gyorsan ki topognak, a kis kezek gyorsan elveszik és a Kis szemek hálásan rebegnek. Öröm, szeretet, béke! GYERMEKEINK KACAGÁSA erre tanít bennünket is, könnyen szomorkodó, fáradó, sokat szenvedő felnőtteket, örüljünk teljes, kitárt szívvel a gyermekek kacagásának, mert az élet apró örömei jelentik a megelégedést és a boldogságot. A kaposvári posta vezetőségének közleménye A posta dec. 24-én, 25-én és 26-án reggel 8 órától 10 óráig tart nyitva. Az országos rendőrkapitányság r esető jenek közleménye a kijárási tilalom újabb szabályozásáról A mai naptól (december 23-tól) kezdődően a szovjet erők parancsnokságával! egyetértésben Budapesten a kijárási tilalom. 22 órától hajnali 4 óráig tart. December 24-ről 25-re virradó éjszaka az egész ország területén az éjféli mise megtartásának biztosítása végett a kijárási tilalmat felfüggesztem. December 25-itől! további intézkedésiig a kijárási tilalom a szovjet erők parancsnokaival egyetértésben Budapesten 22 órától hajnali 4 óráig tart. Budapest, 1956. december 23. Garamvölgyi Vilmos rendőrezredes, az ORK vezetője Higgadtan, megfontoltan Október 23-án a dolgozók sok-sok keserve, mint el torlaszolt folyam vize, elemi erővel törte szét a (korábbi politika (hibáival épített mesterséges gátaíkát. Szélesen hömpölygőit tovább az áradat és a (benne (keletkezett örvények, tajtékok megforgattak és (kezditek magukkal vinni sok jót is, elsősorban az emberek józanságát, higgadt, tárgyilagos ítélőképességét. Esi amin; a zavaros víz is egyszer csak leülepszik, úgy kezdik visszaryerni az emberek is lelki egyensúlyukat, megfontoltságukat . Erre van szükség öreglakom is. Hisaer október végéin, november elején itt sem a józan ész volt egyesek ,tanácsadó ja. .— Tűnjön el minden, ami régi — adták ki a jelszót az önmagukat fonradallrifi bizottságnak nyilvánító hanigoskodók. Lemondatták a tanácstitkárt, felmondtak az apaállatgondozómak, s latolgatták a napközi otthoni szakácsnőjének leváltását is. A történelem szekere azonban, ha néha kátyús is az út, de tovagördül. A kormány törvényein kívül helyezte a forradafllmi ibizottságoikat, s az október 23. előtti tanácsokat 'tekinti az áUamhatalom helyi letéteményeseinek. Egyes forradalmi bizottsági tagok azonban nem akarják ezt belátni. Minden alkalmat megragadnak a szólásra, hamgoskodésira, rendzavarásra. Elmennek a tanácsülésre, ahol tele torokkal mondják a magukét, Leginkább a t iszavi rágéletű vezérkedésük miatti sértett hiúság beszél ‘belőlük. Ma is a nép revét veszik szájukra, s »általános őrségváltást a tanácsokban-«, »ki a nőiket a tanácsiból-« jelszavakat harsogják. A nép bízta meg őket, hogy nevében követelőzzenek ? Aligha. A nép a kábító események után kezd magához térni. Jól tudja ő — mindenkinél: jobban —, hogy mit akar, mi a vágyai kívánsága. Bölcsen meg tudja azt is határozni, hogy most, az igazságtevés idején a helyi vezetők közül »lei találtatik könnyűnek« a megméretésnél. Mezei Imre öreglaki tanácstitkár munkájáról sem néhány hangoskodó ember mondhatja ki az utolsó szót, hanem a falu népe! Megismerték őt az elmúlt, években, s tudják, hogy nem a legutóbbi nyilvános, tanácsülés tközbekiaifcálói a pártatlan bíróik, akiknek tisztánlátását elködösíti a személyi sérelemből táplálkozó bosszúszomj. Nyilván nem olyan embert követnek Öreglakon sem a becsületes dolgozók, aki azért kiabál ma (kígyót, bókát a tanácstitkárra, mert arnak igazságos tanúvallomása miatt vesztett „el egy bírósági -pert. Nem védjük mi mindenáron Mezei Imrét, különösen nem hibáit. Nem a mi jogunk kimondani, hegy méltó-e a fenácstitkári posztra. Ezt is a falu népének kell eldöntenie. Csupán arra emlékeztetjük az öreglaikiabait, hogy abban eCsősorbam Mezei Imréé az érdem, hegy a faluban semmiféle felisb utasításra pern nyilvánítottak középpamsztoikat kulákká. Helyes lenre-e néhány ember szájaíze szerint áitalános őrségváltást végrehajtani a tanácsokban? Úgy véljük, nem. Vannak-e leváltásra érett tanácstagok a faluban? Biztosan vannak. Az igazság kedvéért mondjuk meg azt is, hogy a választás nem mindenütt a nép akarata szerint történt. Említhetnénk több példát arról, hogy a tanácstagot előre kijelölték az irodában, s a kisgyülésnek nem maradt más tennivalója, mint az, hogy a jelöltet sajátjának nyilvánítsa. Mógsimcs igazuk a tömeges leváltások hangos követelőinél-:. Döntse el az a 8—10 ház, amely tanácstagot választót!, hogy megadja-e neki továbbra is a bizalmat, vagy nem. Hibásnak tartjuk, ha a nőket csak azért hívják vissza, mert nők. Ám ha Major Lajosné nem képviseli választóit a tanácsban, helyesen teszik, ha pótválasztással másra ruházzák bizalmukat. Draga árat fizetett népünk azért, hogy tudtára adta az országvezetésnek: nem lehet a nép tudta, megkérdezése, akarata, beleegyezése nélkül és ellenére 'politikát csinálni, kormányozni. Októberben és azóta is keményen visszaütődött az elmúlt évek számos riépellénes, a népre rákényszerített intézkedés, így pl a helytelen szövetkezeti politika is. Sok termelőszövetkezet tagsága mondta ki a tsz feloszlását leginkább azért, mert a szövetkezetibe erőszakkal terelték be őket, mert a szövetkezetiben nem érezték jól magukat. De nem mondott csődöt a szövetkezeti eszme, a nagyüzemi .gazdálkodás eszméje! Erről tanúskodik az a tény, ■ hogy eddig mintegy félszáz szövetkezet újjáalakult a megyében. Ezeknek a tsz-elknek van jövőjük. Van, mert a legfontosabb, a tagság közös, önkéntes akarata tartja őket össze. Ma már nincs erőszakos tsz-szervezés és soha többé nem lesz, nem lehet kényszer a szövetkezetek szülőanyja. A kormány rendeletben mondta ki, hogy a parasztok kizárólag saját belátásuk szennt döntsenek arról, hogy egyénileg, vagy szövetkezetben akarják-e földjüket művelni. Tisztelet és (becsület az egyéni gazdáknak, akik nem voltak szövetkezetben. Tisztelet és becsület azoknak a földművelőknek, akik tegnap közösen, ma egyénileg dolgoznak. Kormányunk teljes termelési .biztonságot teremt számukra, s nem kényszeríti őket sem nyíltam, siem burkoltain a kisparceHák nagy .táblákká való összeolvasztásra. De tisztelet ési (becsület a ma és a holnap szövetkezeti tagjainak, akik a nagyüzemi gazdálkodás1 választották, most már valóban önként, saját elhatározásukból. De ahogy elítéli és megakadályozza az országvezetés a kényszert а * szövetkezetszerveaésnél. ugyanúgy elítéli és megakadályozza a (kényszert, megfélemlítést a szövetkezetek szétkergetésénéí, feloszlatásánál is. Ez az érem két oldala, Meg kell1 ezt mutatnunk mindenkinek, mert sokan vannak, akik az egyik oldalról1 szeretnek megfeledkezni. Országunkat, népünket nagy megrázkódtatás érte október 23-a óta. Nehéz gondok nyomják vállainkat. De ki akarunk, ki tudunk lábalni a bajokból, ha jószándékkal számbavesszük teendőinket, s higgadtan, megfontoltan cselekszünk. Kutas József
