Somogyország, 1956. december (1. évfolyam, 14-38. szám)

1956-12-18 / 28. szám

Somogvország

AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA *• évfolyam, 28. szám. Kedd. 1956. december 18.

ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA rjElW ÄRA 50 FILLÉR

....i '^^íiinijlfilllSilllillllllIlliillllHIIIIIIIIIitilllltllilllilllllllIlllilllllllllilliilllllllilllllllllilüültU^imMlin'.l’fniiUÜKli:! öpf iillll!!lll!lllllllll!llilillll!ll!ll!lll!l!lll!lj!l!|)lllt!!l!llllUI)lllllllll!!!llllll!!llllllll!lllillllllll!ll!!!illlll!llllllll!lllllllllllllll!!llllll!£IIIIIII!!lillll!l!l!!i!i!'

Bizalmat, hogy dolgozhassanak, alkothassanak

Választóvíz volt az elmúlt időszak minden eseménye. Sokan megmutatták igazi arcukat! Megmutatták, hogy eddigi magatartásuk csupán álcázás volt, amely takarta igazi érzéseiket. Sokan, ahogy a legelső alkalom kínálkozott, azonnal megmutatták, hogy nem hívei, hanem ellenségei népi demokratikus rendszerünknek.

így volt ez Kaposvárott is. A népi demokratikus rend elleni ellenforradalmi megmozdulásokban, azok szervezésében, irányításában, a becsületes kommunisták bebörtönzésében igen nagy szerepük volt Kaposvárott egyes értelmiségi személyeknek. Tzr lán ezért van az, hogy sokan, amikor az értelmiség szerepéről beszélnek, így nyilatkoznak t az értelmiség az ellenforradalom idején kimutatta foga fehérét, nem bízhatunk bennük. Ugyanakkor különböző javaslatokat is tettek, amelyekben a régi értelmiségiek eltávolítását kívánják állásukból.

Nem értünk egyet ezekkel az( elvtársakkal. Nem értünk egyet azzal, hogy egész értelmiségünket egy kalap alá vonják azokkal, alak hazaáruló ellenforradalmi tevékenységet fejtettek ki, hogy ezért az értelmiség egészét elítéljük.! Nem érthetünk egyet, mert az értelmiség jó része távoltartotta magát az ellenforradalmi megmozdulásoktól és elítélte az ellenforradalmárok tevékenységét. Helyeseljük és követeljük, hogy azokat, akik fő hangadóik voltak az ellenforradalmi megmozdulásoknak, távolítsák el felelős állásukból. Nem adhatunk bizalmat a Hamvas-féle tanároknak, hogy továbbra is méielyezzék gyermekeink lelkét. Nem adhatunk bizalmat azoknak a mérnököknek, orvosoknak, akik acsarkodva követelték a kommunisták és más becsületes hazafiak lcgyilkolását. Nem, ezek az emberek bizalmat a. magyar néptől, a magyar munkásosztálytól nem kaphatnak. Nem, mert népellenes tetteikkel eljátszották hitelüket, becsületüket.

Választóvíz volt az elmúlt rövid időszak. Választóvíz azért, mert azt is megmutatta, hogy kik azok a becsületes emberek, akikre mindenkor bizton számíthat dolgozó népünk. Megmutatta ez az időszak, hogy az értelmiség jó részének munkájára a jövőben is bátran számíthatunk.

Őszintén kell most beszélnünk. Őszintén, és meg kell azt is mondanunk, hogy az elmúlt évek során sok értelmiségi dolgozónk nem kapta meg munkájához azt a bizalmat és megbecsülést, amelyre szüksége lett volna. Ezért aztán sok kiváló szakember nem dolgozott teljes szívvel, mert úgy látta, bizalmatlan a rendszer vele szemben, nem becsülik szaktudását, nem értékelik, nem hasznosítják tapasztalatait.

Ezt a bizalmatlanságot a becsületes, a néphez hű értelmiségiekkel szemben meg kell szüntetni. Meg kell szüntetni, mert most még nagyobb szükség van minden ember munkájára, mint az elmúlt évek során. Tanítóinkra vár ай a hivatás, hogy pótolják az elmúlt hetek, hónapok kiesett óráit, hogy eltüntessék az iskolából a személyi kultusz minden maradványát. Orvosainkra vár a sokezer sebesült beteg meggyógyítása. Mérnökeinkre, tudományos kutató munkásainkra vár az a feladat, hogy most már valóban a nép érdekében, saját érdekünkben alkossanak.

Ehhez a munkához teljes szív kell és megnövekedett bizalom. Csak akkor lesz teljes szívű, igaz értékű értelmiségünk munkája, ha látják a bizalmat a párt, munkásosztályunk, dolgozó népünk részéről. Adjuk meg hát nekik.

Véget ért az Olasz Kommunista Párt VIII. országos kongresszusa

Róma (MTi). A párt új alapszabálytervezetéről szóló vit3 után Luiqi Lonqo mondott zárszót. Lonqo válaszolt a küldöttek javaslataira és meqjeqyzéseire.

A szerkesztőbizottsáq nevében Alicata olvasta fel a konqresszus általános határozati javaslatát. A határozat szöveqét eqyhanqúlaq elfoqadták.

fzután Spano, a pártvezetőséq tagja köszönetét mondott az Olasz Kommunista Párt konqresszusán részvevő testvéri pártok küldötteinek az olasz dolqozók iránti proletárszolidaritás általuk kifejezett érzéseiért.

Spano beszéde után Toqliatti emelkedett szólásra. Közölte, hoqy a párt új vezető szervei jelentősen különböznek majd az előbbiektől számbeli összetételüket és funkcióikat Illetve eqyaránt.

A konqresszuson Giancarlo Pajetta, a párt központi bízottsáqának taqja tartott záróbeszédet.

Жг& MSZMP szemezésének hisrei

ATTALÄBAN is összeültek már a kommunisták, s megvitatták: hogyan, mikor lehetne megalakítani az MSZMP szervezetet. Kezdetben állami, politikai kérdésekről vitatkoztak. Bánfai elvtárs, az iskola igazgatója elmondta, hogy az emberek hangulata még nem eléggé bizakodó a faluban. Sokszor becsapták őket, s most amiatt nyugtalankodnak, hogy a városokban még mindig nem teljes a rend.

Ezután átterelődött a szó a pártszervezésre. Győrfi és Máté elvtársak is elmondták a kommunisták óhaját: maguk válasszák meg, kik legyenek az MSZMP tagjai. Közölték azt is a járási intézőbizottság kiküldöttével, hogy ne vegyék zokon, ha fenntartással fogadják majd a járási szerv egyes utasításait.

Határozottan kifejezésre juttatták, hogy Attala kommunistái mindkét szélsőségtől elhatárolják magukat, elítélik a régi vezetést, de távoltartják maguktól azokat a párttagokat is, akik a zavaros események közepette bebizonyították, hogy köpönyegforgatók, s nem igaz, eszméhez hű kommunisták.

KERCSELIGETEN 15 volt MDP tag gyűlt össze az MSZMP alakuló taggyűlésére. A megváltozott módszereket, az emberek önálló elhatározásának érvényrejuttatását bizonyítja, hogy négy volt párttag tartózkodását jelentette b,e a további pártmunkától. Az alapszervezet tehát H taggal alakult meg Kercseligeten. A 11 kommunista hosszú, megfontolt vita után Kovács János, Keztyüs Imre és Sólymosi elvtársakat választotta meg az ideiglenes intézőbizottságba.

Felisí’hzsplják fi щщйнпЫ

A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elrendelte, hogy az 1948. év után megvont nyugdijakat felülvizsgálják.

A Pedagógusok Szabad Szakszervezete Somogy megyei vezetősége segíteni kíván a felülvizsgálatban. Ezért felhívja mindazon nyugdíjas pedagógus kartárs figyelmét (pedagógus-özvegyeket), akiknek nyugdíját 1948 óta megvonták vagy nyugdíját csökkentették, hogy a felülvizsgálat meggyorsítása érdekében keresse fel szakszervezetünk vezetőségét (Kaposvár, Szabadságparki ált. iskola). Vidéken a járási vezetőségeket székhelyén.

A vezetőség minden érdekelt részére a szükséges felvilágosítást és segítséget megadja.

Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete Somogy megyei vezetősége

Jól megnéztük, kire adjuk szavazatunkat"

1%T ovemibesr 3-a .veit és a levegőben vilhar előtti

1 ” csend ur-alkadiatt. Abbain a nehéz időben a legtöbb kaposvári üzemben, nem dcJigoztak a munkásak. Átmentünk a hídon és ismerősöm meglepve felém fordult:

— Nézd! A iNaigymalam még mindig dolgozik. Itt nem zavartatják magukat az emberek. Termelnek.

Monoton zúgás hallatszott —1 a gépek békés zenéje. Azóta több mint egy hónap telit eh Áramszünet kivételével egy percre sem állt le a muriba, nem szűnt meg az őrlés a Nagymalomiban. Azt mondhatná valaki — igen, de ez könnyűipari üzam, étólmiiszercibket állítanak elő, tehát ennek miennie kelül. Ez a felfogás. azonban sántít. Nemcsak azért dolgoztak a malom munkásai, mert éietamszert adó üzem a Nagymalom, hanem mert volt felelősségérzetük, féltő gondolatuk mumkástórsaikról, segítőkészségük a nehézségek legyőzésére. Senki nem állíthatja, ibogy a Nagymakxm dolgozói egytől egyig meg voltaic elégedve a bérezéssel, hogy nem volt már semmi, die semmi kívánságuk a maguk és az ország portáján történő eseményekkel kapcsolatban. Volt, és mégis dolgoztak és dolgoznak.

Novemberben 91 százalékra teljesítették tervüket Ha nem lett volna áramszünet — mondja természetes hangos Hegedűs elvtárs, az üzem igazgatója meglehetett volna a 100 százalék is.

Miit mondanak a dolgozók? FeUcapogunik az emeletek falépcsőjén Erdős elvtárssal, a munkástanács elnökével a zsákolókhoz. Öntözik a korpát egy nagy csőbe, ahonnét vagonokban csúszik lefelé.

Már megválasztották a végleges munkástanácsot. Demokratikusan, titkosan^ annak rendje, módja szerint. örülnek, bíznak a munkástanácsban. Mert a munkástanács mindjárt az első ténykedésieként kijelentette:

Bármi legyen, dolgozni fogunk! Liszt kell, kenyér kell az anyáknak, gyermekeiknek, munkásoknak. Minekünk így íkell gondolkodni. — Ez a munkások egyöntetű akaratának kifejezése volt.

— Mi a véleményük a sztrájkról? — kérdezem.

— Ez — mondja az egyik zsákoló munkás és félkörbe mutat dolgozó társaira. Tömör válasz, igazi válasz, emberséges és becsületes váüiasz. — Mi támogatjuk a munkástanácsot.

— A munkástanács tagjai rendes emberek. Jól megnéztük, kire adjuk szavazatunkat — mondja egy másik munkás. — Nem csalódtunk. Visszaállították а vállalat vezetőivel egyetértésben a régein sérelmezett lisztfejadagot. Más különböző természetbeni juttatásóikat verekedtek ki a dolgozok részéire. 800 farínénál alacsonyabb fizetés már nincs nálunk. Szóval... már van mit megfogni. Persze, még sok mindent várunk a munkástanácstól. Véleményem szerint, hogy nyereséges legyen az üzem, meg kéne szüntetni a vezetés bürokráciáját. A Malomipari Egyesülés felesleges. Tartozzon minden malom a helyi tanácsihoz, mi a Városi Tanácshoz.

Ez sokkal egyszerűbb és olcsóbb lenne. Persze, ez csak javaslat és lehetnek ellenvélemények is.

Az általános bérezést mielőbb hozzák nyilvánosságra. Mór beadtuk a javaslatunkat, de választ még nem kaptunk rá. Mi megértjük az ország helyzetét. Tudjuk, nem lehet most két kézzel osztogatni a felemelt béreket. De valami konkrét dolgot már mondhatnának. 10 százalék lesz-e vagy 15, vágj- 8, vagy mennyi? Reméljük, a munkástanács elegyengeti ezeket a kéréseket.(

ftjemesak rajtunk múlik — mondja Erdős elv- 1 * társ. — Mi mindent megteszünk azért, hogy a munkástanács megfeleljen igazi hivatásának. Harcolni akarunk a gazdaságos termelésért és a munkásak jogaiért.

Önálló vállalati gazdálkodást folytató üzemek lesznek a gépállomások

Mint már hírül adtuk, 1957 január 1-töl teljesen önálló vállalatok lesznek a gépállomások. Hogy ez hogyan fog beválni, mennyivel lesz jobb a dolgozó parasztság számára — a jövő dönti el. Kétségtelen azonban, és ezt már előre lehet látni, hogy a gépállomások munkarendjében bekövetkező változások bizonyos tehertől mentesítik az államháztartást, ugyanakkor megnő a gépállomások szerepe és felelőssége a mezőgazdasági termelés fejlesztésében.

Mit jelent a gépállomások önállósítása

Államunk 1948-ban szervezte a

gépállomásokat. Az elmúlt esztendőben milliárdokat fordított korszerű gépekkel való felszerelésére. Az állam látta el a gépállomásokat üzemanyaggal, fizette a beruházást, a

munkaerőt, s a gépállomások igazgatósát. Egyszóval az állam pénzéből gazdálkodtak, jól vagy rosszul. A gépi munkadíjakat központilag állapították meg, a gépállomás vezetőségét és dolgozóit semmiféle anyagi érdekeltség nem kötötte ahhoz, hogy a gépállomást jövedelmezővé tegyék. Ha ráfizetéssel dolgozott egész esztendőben a gépállomás — ezt is £.z állam fizette meg.

Érthető, hogy ez a helyzet nem tartható fenn még akkor sem, ha az ország anyagilag, gazdaságilag jól áll. Ennek a káros gazdaságpolitikának

vet véget a kormány új intézkedése. Január 1-től a gépállomások teljesen önálló vállalati gazdálkodást folytatnak: állami támogatást nem kapnak, úgy kell dolgozniuk, hogy saját lábukon megálljának. Beruházásra rövid vagy hosszúlejáratú hitelt kaphatnak az államtól, ezt azonban viszsza kell fizetniük. Gépet, felszerelést is csak pénzért ad az állam a gépállomásnak.

Január 1-től a gépállomásokat kivonják a tanácsok irányítása alól és teljesen függetlenek lesznek minden szervtől. Üzleti viszony áll fenn majd a termelő és egyéb földművesszövetkezetekkel is. A mezőgazdászok sem tartoznak ezentúl a gépál,tamáshoz. Nem lesz tsz-szervező feladatuk sem.

Az önálló vállalati gazdálkodási mód meghonosítása folytan az a gépállomás, amely nem bírja eltartani magát, eladósodik, felszámolja saját üzemét.

Kik vezetik a gépállomást

Mindezek szükségessé teszik, hogy a gépállomások élén közgazdasági, szakmai képzettségű, üzleti hajlamú, jó szervezőképességű vezetőgárda álljon. Természetesen a gépállomásokon is megvalósul a munkásönigazgatás. A munkástanács az igazgatóval és a többi vezetőbeosztású emberrel közösen állapítja meg a gépi munkadíjakat, a traktorosok, szerelők bérezését. Közösen szervezik meg és biztosítják a munkát, a gépek egész esztendőben való üzemeltetését.

Kiknek dolgozik a gépállomás

A jövőben egyaránt rendelkezésre áll majd a gép a szövetkezetnek és az egyéni parasztoknak. A díjtételekben sem lesz nagy különbség. Sőt, annak az egyéni gazdának, aki 6—10 holdas munkát ad egy tagban a gépállomásnak, ugyanennyiért munkálják meg, mint a szövetkezetét, tekintve, hogy nagyobb táblán kisebb az üzemeltetés költsége.

Az sem lesz kikötve, melyik községben melyik gépállomás vállalhat munkát. A dolgozó parasztok, és szövetkezetek azzal szerződhetnek, amelyik gépállomás olcsóbban, jól és gyorsabban szánt-vet. A dolgozó parasztok jobban megtalálják szövetségeseiket, segítőiket a gépállomásokban, mert nemcsak szántást, hanem kocsijavítást, patkoltatást, szállítást stb. végeztethetnek ott.

A gépállomásokon az önálló gazdálkodás bevezetése nagy felelősséget ró a vezetőkre és munkástanácsokra. Leleményességüktől, szaktudásuktól, jó gazdálkodásuktól, a szakmájához jól értő, hivatását szerető traktorosoktól függ majd: megnyerik-e a dolgozó parasztok bizalmát, beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket.

Ügy határoztak, hogy együttmaradnak

Sok különböző vélemény megfordult már üz ecsenyi Előre Tsz tagságának fejében, amíg összegyűltek, hogy megbeszéljék: mi lesz, hogyan lesz, Maradnak-e együtt, vagy pedig szétosszák a közös munka gyümölcsét.

Bizony sok embernek okozott ez álmatlan éjszakát. Hogyan lenne jobb, hiszen példa — főleg rossz — akadt elég a megyében. Sok termelőszövetkezet már felbomlott, a vagyont pedig olyanok vitték el, akiknek a legkevesebb közük volt hozzá.

Ez a vívódás azonban hasznos volt, mert megerősítette az embereket, megerősítette a tsz-4 és a közgyűlés úgy határozott, hogy együttmaradnak. Továbbra is közösen művelik földjüket. Mindössze kél család lépett ki négy taggal. Ez a kilépés — mint ahogyan a tagok is mondják — csak erősítette a szövetkezetei. Ugyanakkor pedig egy belépés is akadt. Bauer János, aki eddig egyénileg gazdálkodott, most kérte a szövetkezetbe felvételét.

Nagy a jövőbe vetett bizalma a tagságnak. Eddig sem gazdálkodtak rosszul, ezután pedig még jobb eredményeket akarnak elérni. Idős Pintér Ernő így mondja el a tagok véleményét: Ikét-három évig talán nem lesz új belépő. De, három-négy év múlva, ha látják majd eredményeinket, akkor majd maguktól fognak jönni és fogják kérni felvételüket a szövetkezetbe.

A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozata

1. A forradalmi munkás-paraszt kormány felhatalmazza a pénzügyminisztert és a földművelésügyi minisztert, hogy a termelőszövetkezetek kérésére — indokolt esetben — egy évre felfüggesszék az esedékes állami kötelezettségeket. A felfüggesztés indokoltságát a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági igazgatója és a Magyar Nemzeti Bank területi irodájának vezetője esetenként bírálja el.

2. A forradalmi munkás-paraszt kormány utasítja a földművelésügyi minisztert és a pénzügyminisztert, hogy a zárszámadások elkészítése után tegyenek a felfüggesztendő kötelezettségek összegére, javaslatot.

Kádár János s. k., a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke

Halálos ítéleteket hoztak a rögtönítélő bíróságok

A forradalmi munkás-paraszt kormány rendkívüli intézkedése után a miskolci rendőrség december 13-án Lillafüred környékén elfogta Soltész József, többszörösen büntetett — legutóbb is 14 évre ítélt — szökött fegyencet és Nagy András büntetett előéletű egyént. A két bűnösnél egyegy csőre töltött katonai revolvert és több tár töltényt találtak.

Szombaton Miskolcon a budapesti helyőrség katonai bírósága, mint rögtönítélő bíróság vonta felelősségre Soltész Józsefet és Nagy Andrást. A bíróság megállapította, hpgy a két bűnöző fegyvert és lőszert rejtegetett olyan szándékkal, hogy azt használja is a későbbiek során. A bíróság mindkét vádlottat halálra ítélte.

Az elítéltek kegyelmet kértek, ezért a bíróság kegyelmi tanáccsá alakult át. A tanács Soltész József kegyelmi kérvényét elutasította, Nagy András kegyelmi kérvényét a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjesztette döntés végett. Nagy András ítéletét a döntésig felfüggesztették, Soltészen a halálos ítéletet végrehajtották.

A kecskeméti statáriális törvényszék mintegy húsz óra hosszat tartó tárgyalás után ítéletet hirdetett ifjú Gobor Ferenc és hét társa bűnügyében. Ifjú Gobor Ferenc és társai december 11-én este fegyverrel támadták meg lakásában a családja körében tartózkodó Csik Antalt, a Városföldi Állami Gazdaság igazgatóját. Ifjú Gobor Ferenc több lövést adott le, amelyek azonban célt, tévesztettek.

A statáriális törvényszék számos tanút hallgatott ki ez ügyben, végül ifjú Gobor Ferencet halálra, társait 10—15 évig terjedő börtönbüntetésre ítélte. Az ítélethozatal után ifjú Gobor Ferencet kegyelemre terjesztették fel. (MTI)

A VATIKAN BIRÄLATA

Párizs (MTI). A Journal de Geneve december 13-i számában közli azt az értesülést, hogy a Vatikán bírálatot gyakorolt Mindszenty nyilatkozata felett, amelyet kiszabadulását követően tett. A Vatikán álláspontja szerint ez a nyilatkozat „megfontolatlan”- volt.