Somogyország, 1956. december (1. évfolyam, 14-38. szám)

1956-12-11 / 22. szám

_____:ь

AZ MSZMP MEGYEI INTEZOBIZOI'TSAGA _ ~ y|wr^V " ' I. évfolyam, 22. szánj. Kedd. 1956. december 11.

ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA JÖjjjjL AHA 50 FILLÉR

у <Jt

Felszólalások a megyei pártaktíván

Amint vasárnapi számunkban közöltük, szombaton megyei pártakiivar-értekezlet volt Kaposvárott. A beszámolót, amelyet Fehér Lajos elvtárs mondott el, vasárnapi számunkban ismertettük. Most a felszólalások lényegit tárjuk az olvasók elé A közeljövőben ismét visszatérünk az aktívaülés vitájára, s arról összefoglaló értékelést adunk.

Az első hozzászóló, Halász János,

az Útfenntartó Vállalat dolgozója arra kérte a jelenlévőket, hogy továbbra Ls srivvel-lélekkel küzdjenek a pántért. — Erősebb pártot alakítsunk, mint amilyen az MDP volt — ■mondotta.

Satyor Józsefi, a kaposvári járá. intézőbizottság elnöke felszólalása elején a forradalmat elemezte, majd a munkás-paraszt kormány politikájáról beszélt. A munkás-paraszt kormány ne csak most, a nehéz viszonyok között vállalja az ország vezetéséért a felelősséget, hanem a jövőben ás. A parasztság zöme — folytatta — nem azonosította magát az ellenforradalmi erőkkel, s ezzel politikai érettségéről tett tanúbizonyságot. Véleményem szerint a> parasztságra a jövőben is lehet támaszkodni. A pórt bízzon a falun élő szegényparasztságban.

Egy hete a ka>posvári járási intézőbizottság annali a véleményének adott kifejezést, hogy nem vagyunk megelégedve a megyei Intézőbizottság munkájával. ígéretet kaptunk, ■hogy javulás fog beállni, azonban ezt a javulást eddig nem tapasztaltuk. Szerintem a tnurtla szervezője kell hogy legyen a megyei intézőbizottság, amely lelkesíti, bátorítja a munkásokat, parasztokat. A megyei intézőbizottság most már vegye komolyan ígéreteit és dolgozzon kommunista módra. Ha valamikor szükséges volt, hegy bennünket lelkesítsenek, akkor most szükséges.

A Központú Intézőbizottság munkájával sem vagyunk megelégedve. Nem érezzük munkájukat lent a megyében. Meg kell hogy mondjam, ‘hagy a szocializmus eszméjében nem csalatkoztunk, de emberekben annál inkább. Nem ismerjük, hogy a központban kik vannak és azt hiszem, joggal követeljük a Központi Intézőbizottságtól, hogy ismertessék annak tagjait.

Nekünk látnunk kéül, hogy még nagy harcokat kell megvívnunk. Az egyik az ellenforradalmi erők megsemmisítése. Például Kadarkúton tegnap meg akarták alakítani a pártszervezetet, s azt az elvtársat, akit meghíztunk a párt szervezésével, hat ember megtámadta a lakásán és megakadályozták a párt megalakítását. Véleményem szerint a kommunistákat fél kell fegyverezni, mert az éüLenifcaradalom idején mindenki védhette magát, csak a kommunisták nem, mindenkinek volt fegyvere, csak a kommunistáknak nem.

Beszélni kell arróL hogy a Rákosiéi? Gerő-féle Szellem terjedéséitől sem falun, sem az üzemekben nem kell félni. Mi azon a véleményen vagyunk, hogy a szocializmus eszméjéért minden időben harcolni és küzdeni fogunk, de nem vagyunk hajlandók harcolni olyan szellemért, amelyet a Rákosi—Gerő-klikk képviselt.

A járás 'munkájáról csak annyit: eddig 14 pártszervezetet hoztunk létre közel 200 párttaggal. Az a tapasz taiaturk, hogy sok volt MDP- tag jelenleg még tartózkodik a pántba való belépéstől, várakozási állásponton van. De ha megkapják a pontos felvilágosítást, akkor nem fognak elzárkózni a pártba vnlő belépéstől

Torma István elvtárs, a nágoesi Szabadság Tsz elnöke: Fehér elvtárs megemlítette Négocsot, hogy a tez újjáalakultban van. Ez valóban így van. De beszélt a tsz-ek felbomlásának okairól is. Túlságosan leegyszerűsítve látják a kérdést, ha a tsz-ek ife'lbamíAsárak okát elsősorban abban keresik, hegy erőszakkal szervezték meg őket. Én a fontos okát abban is látom, hogy a kritikus időben úgy látták azok az emberek is. akik bent akartak maradni, hogy ez életveszélyes. Nem volt. aki megvédje azokat, akik maradni akarnak. Ezekben az időkben tömegesen léptek ki a ísz-ekből. Semmiféle hatalom nem állt mellettük. Én úgy látom, hogy Somogy megyében

nem haltak meg a tsz-ek. Lesz a tavaszra számos más formában működő szövetkezet.

A párttól, a kormánytól a tájékoztatás megjavítását kérjük. Nem kapunk újságot és élő szóban sarc felvilágosítást. Jöjjenek ki a járás bői, a központból hozzánk minél többet, mart az ellenség igen erősen dolgozik. Azt mondják nekünk, hogy legyünk önállóak, de sokszor magunk som tudjuk, hogy mi a kezpointti irányvonal.

Szilárdságot ■kérünk az elvtársiaktól továbbra is az eiteníarradalammal szemben. Ha a párt és a kormány szilárd, akkor az egyszerű becsületes emberek mellé fognak állni.

Pozsár Itálrnánné arról beszélt, hogy vállalatuk — a Húsüzem — dolgozói megnyugvással vették tudomásul a kormány határozatait a normák megszüntetéséről és a fizetések rendezéséről. De felháborodva látjuk, hogy egyes helyeken jogtalanul fizetnek ki bért. Kérjük a Megyei Tanácsot, ellenőrizze és *züntessék meg a vállalatoknál ezen összegek kifizetését. Azt is tapasztaljuk, hogy egyes vállalatoknál a kommunistákat elbocsátják azért, mert a munkásosztály ügyéért harcoltak. Olyan kommunisták legyenek a párt tagjai, akik szívvel, lélekkel állnak a párt és a kormány mellett.;

KSsdeák József elvtárs (Marcali): Fehér elvtárs beszámolójával egyetértek, azonban néhány hozzáfűznivalóm lenne. Az egyik, ami az események jellegét illeti. Az események logikája az, hogy azok a fiatalok, akik nem akarták megdönteni a demokratikus rendszert, de fegyverrel mentek támadni akkor éjjel majd minden kerület rendőrkapitányságát, pártszékházát, a pártközpontot, a Szabad Nép székházát, a nyomdát, rádiót, az ellenforradalomnak nyitottak utat. Falun is azok a becsületes értelmiségiek, akiket ma is becsületes embereknek tartunk, akik kiálltak a nemzeti követelések mellett, amit ma is jogosnak tartok, bizonyos tömegeket képviseltek, de egy idő múltán nem voltak képesek e tömegek vezetői lenni, így vagy úgy — bár becsületes szándékkal léptek fel falun is — az ellenforradalomnak nyitottak utat — bár nem akarták, de eg volt a helyzet falun is.

Ha a 12 év alatt minden rossz volt, akkor miért beszélünk arról, hogy meg kell védeni a szocialista vívmányainkat? Vajon nem a 12 év alatt vívtuk ki őket? Ha minden rossz volt, nem kellett volna megvédeni ezeket a szocialista vívmányokat. Igaz, hogy sok rosszat tettünk, de a rossz között akadt jó is, amihez talán hozzájárultak a funkcionáriusok is — és ha meg kell védeni ezeket a vívmányokat, akkor meg kell védeni azokat az embereket is, akiknek segítségével ezek a vívmányok megszülettek.

A parasztság kérdéséről. Igaz, hogy az elmúlt események alatt a parasztság viselkedett a leghiggadtabban, véleményem szerint azért, mert a parasztság többet kapott, mint amit várt. Nem várta és nem is követelte az. egész begyűjtés eltörlését. Arról van szó, hogy a parasztság követelését azonnal lehetett teljesíteni, a munkásosztály követelését majd csak ezután tudjuk teljesíteni. Figyelembe kell venni és számítani kell rá, hogy a következő években nagyon komoly harc indul meg a parasztságon belül, és a pártnak elsősorban a szegény parasztságra kell támaszkodnia. Falun is az újjászülető pártnak a szegényparasztság a bázisa, elsősorban őlc lépnek be.

a tsz-nek mintegy három millió forint értékű közös vagyona volt. S van olyan tsz-tag is, aki ebből kb. harmincezer forint értéket vitt el egy fillér jóváírás nélkül. S ugyanakkor nekünk nincs olyan hatalom a kezünkben, hogy ezekkel szemben el tudjunk járni. A tanácselnök komázik velük, mert »hátha még lesz valami«.

Ezután az ellenforradalom iharosberényi ténykedéséről beszélt, majd így folytatta:

Van olyan hangulat a falun is, hogy megint a rákosista politika folyik. Én hallgattam Kádár elvtárs beszédét és nagyon megnyugtatott. Nekem is az a véleményem, hogy remegjen azoknak a lába, akik az ellenforradalom idején kiabáltak. .

Vagy például a munkástanács tagjai kijelentették, hogy addig nem hajlandók intézkedni semmiben, amíg a járási pártbizottság apparátusában olyan emberek dolgoznak, mint Sövegjártó elvtárs és még többen. Sőt felajánlották, hogy Kaposvárig be is hozzák kocsival, csak 12 óra alatt hagyják el a csurgói járás területét.

Hiányoljuk, hogy sem a Népszabadság, sem a Somogyország című lapokat nem kapjuk meg. Esetleg a Zala megyei lapot tudjuk kézhez venni.

A Központi Intézőbizottságtól kérem, hogy sürgősen tisztázzák a kulákkérdést. Megszűnt-e a kulák szó? Van a községben például olyan, akinek 80 hold területe volt, ebből 30 hold gyümölcsös. Most az 50 hold földet nem kéri, azonban a 30 hold gyümölcsöst követeli, amely neki nagyon vidám, boldog megélhetést biztosít. A tanács pedig visszaadja neki. És ettől félnek a szegényparasztok, kérik a kormányt és a párt Központi Intézőbizottságát, hogy foglaljanak állást ilyen kérdésben is.

Balogh István (Textilművek) azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy hova juttatta az országot a Rákosi—Gerőféle politika, majd a szovjet csapatok közbelépésének kérdéséről beszélt.

Frankberger Mihály, a Nagybereki Állami Gazdaságból a gazdaság kérdéseit taglalta.

Kispeti László beszélt Nagy Imre szerepéről és a szovjet csapatok beavatkozásáról. Megemlítette Kéthly Anna és Mindszenty szerepét, szólott a magyar fegyveres erők magatartásáról és a szovjet csapatok itttartózkodásáról.

Holota Imre, a tabi járási intézőbizottság elnöke: Úgy gondolom, hogy a Központi Ideiglenes Intézőbizottság határozata komoly segítséget ad a munkához, és úgy kell ez nekünk, kommunistáknak, mint egy falat kenyér. Ez azért is fontos, mert nálunk a járásban nem lehet mást hallani, mint csak rémhíreket, mert se villany, se újság hetek óta nincs, s a megyei intézőbizottság sem adott nekünk megfelelő útmutatást ahhoz, hogy a munkát megfelelően vigyük a járásban. Fel kell vennünk a harcot a különböző rémhírekkel és tájékoztatni a tömeget az elmúlt eseményekről.

A tsz-kérdésről: Mi megpróbáltunk foglalkozni a tsz-ekkel, de a karhatalmi szervek nem álltak mellénk, s így mi magunk kevésnek bizonyultunk. Sok helyen a kulákok megszervezték, hogy a tsz-ek menjenek szét azért, hogy a tsz-ek épületeit, amit tőlük vettek el, visszakaphassák tulajdonukba. A karhatalmi szerveket kellene megerősíteni és utasítani hogy segítsék a tsz-ek vagyonának megvédését.

Kiss László, iharosberényi párttitkár: Először is szeretném felvetni, hogy vajon a megyében lévő állami funkcionáriusok kommunisták-e vagy sem. A megye területén még rossz a helyzet. Nálunk a csurgói járás területén is három-négy község van olyan, ahol vagy a tanácselnök, vagy a tanácstitkár hiányzik. A meglévő apparátus dolgozói pedig egész nap a tanácsháznál ultiznak.

A tsz-ekkel kapcsolatban egyetértek az előttem felszólaló tsz-elnök elvtárssal. Iharosberényben 1949-ben alakult meg az Úttörő Termelőszö-; vetkezet. Most a legrégibb és eddig nagyon elégedett tsz-tagok is kilép" tek és olyan kijelentéseket tesznek, hegy aki belép a tsz-be, azt agyonverik. Ha mi ilyen emberekkel kesztyűs kézzel bánunk, soha nem erősítjük: meg a tsz-mozgalmat. Ennek

Király István: Van néhány olyan hiba, mely az új párt szervezését akadályozza. Az egyik ilyen a munkásmozgalom régi harcosainak kérdése. Mi az ellenforradalmi erők uralma alatt arra törekedtünk, hogy felfegyverezzük a kommunistákat. Az volt a tapasztalat, hogy csak az jött fegyverért, aki a munkásosztály régi harcosa volt, a többi kommunista nem jelentkezett. Ezeket az elvtársakat az elmúlt időkben meggyötörték, kínozták, s ennek ellenére most is támogatták a pártot. És ezekkel az emberekkel nem törődnek most sem. Pedig ezek köré a régi kommunisták köré kell tömörülni, és ezeknek kell lenniük a szilárd magnak, mely kiemeli a pártot abból a kátyúból, amelyben van. A másik a pártszervezés módszere. Változtatni kell a régi szervezési módszereken. Nekem az a véleményem, hogy meg kell szervezni a párton belül az R-gárdát, ez legyen a párt hadserege, s erre az erőre a pártnak kell elsősorban támaszkodnia.

Egy másik kérdés a munkástanácsok kérdése. A munkástanácsokban fasiszták is vannak. Például a Mélyfúró Vállalatnál elűzték a párttitkárt, a kommunistákat kihelyezték a legembertelenebb helyekre. A Tejipartól a kommunistákat mind elbocsátják. A Sütőiparnál az egyik fasiszta kinevezte magát igazgató helyettesnek, aki 1946-ban halálra volt Ítélve. Ki a fasisztákkal a munkástanácsokból!

Sokan elmondják, hogy ők várakoznak a pártba való belépéssel. Mi kétféle várakozót ismerünk: az egyik, aki a párton kívül várakozik, a másik, aki belép ugyan a pártba, de a párton belül várakozik

Márton János: Október 23-a az ellenforradalom műve volt. Mi történt Kaposvárott? Október 25-én felvonulás volt, 26-án a csillagokat verték le, 27-én pedig már a szovjet emlékművet akarták lebontani. Amikor állást foglaltunk amellett, hogy ez halottgyalázás lenne, azt javasolták, hogy szervezzük meg a lebontást. Támadást kezdtek ugyanakkor a hadsereg ellen, hogy szedjék le a csillagokat a sapkájukról — mondotta, majd így folytatta:

Csak úgy leszünk nagy párt, ha egységesen marxisták leszünk. Nincs szükség olyan emberekre, akik kiszolgálták a Horthy-rendszert. Semmi keresnivalója a munkásosztály pártjában annak az embernek, aki a felszabadulás után, ha lehetett, ártott a népi demokráciának.

A Somogyország olvasása alapján azt látjuk — mondta befejezésül —, hogy a lap több cikkében pesszimista hangot ütött meg.

Suri György, a nagyatádi járási intézőbizottság tagja: Az aktívaértekezleten néhány fontos kérdésben vita alakult ki. Az a véleményem, hogy akárhogy latolgatjuk az október 23-a utáni eseményeket, nem lehet másnak nevezni, mint ellenforradalomnak. A mi feladatunk jelen pillanatban az, hogy minden ellenforradalmi kísérletet visszaverjünk. Erre kell összpontosítani minden egyes kommunista, és minden egyes becsületes pártonkívüli erejét. Ezen a területen bizonyos előrehaladás jelei mutatkoznak. A kibontakozás lassúbb ütemben megy, mint ahogy haladhatna. A kibontakozáshoz feltétlenül szükség van szilárd pártszervezetekre. Szükség van kiválóan működő tanácsszervekre, és mint Fehér elvtárs megemlítette, gazdasági életünk demokratikussá tétele érdekében nagy feladat hárul a munkástanácsokra. Most ezeket a szerveket kell valamilyen formában megerősíteni és segíteni. Nálunk is nagyon sok párttag volt. Ezek közül jónéhány karriert akart befutni, ezek megmutatták igázi képüket. A becsületes párttagokra lehet és kell építeni.

Járásunk területén 45 termelőszövetkezet volt. Nem érthettünk egyet azzal — ahogy a rádió és egyéb más állást foglalt —, hogy olyan mértékben oszlanak fel a termelőszövetkezetek, amilyen mértékben az önkéntesség elvét megsértették. Történnek olyan dolgok is, mint pl. a fülecsi termelőszövetkezetben, ahol a tagságot fegyveresen kényszerítették, hogy oszoljanak szét.

Hozzászólásában javasolja, hogy a tájékoztatást tegyék pontosabbá és jobbá. Sokszor vannak olyan visszás dolgok a rádióban, hogy kevésbé lehet megérteni, egyeseket pedig egyáltalán nem lehet megérteni. Főleg, amikor különböző cikkeket olvasnak fel. Szocialista vívmányainkat kell most megvédeni. Véleményem szerint a hibák ellenére ez az ország a kapitalista államtól százszor demokratikusabb.

Tóth István, az MDP volt megyei titkára:

1945-ben a Magyar Kommunista Párt volt az, mely a Vörös Hadsereg segítségével kezdte építeni az országot, a népi demokráciát, a szocializmust. 1945 után is a kommunisták voltak az élharcosai a gyárak államosításának, a tőkések elűzésének. Ök vezették a harcot azért, hogy a dolgozó parasztság megkapja jogos jussát, a főidet. Az a véleményem, hogy az MKP 1943-ig következetesen harcolt és védte a szocializmus ügyét és 1948 után is, a súlyos hibáktóf eltekintve. A legfőbb hiba az volt, hogy a pártvezetés elszakadt a kommunistáktól, elszakadt a tömegektől, ennek ellenére is a becsületes kommunisták élenjártak az ország építésében. Ezek a kommunisták a pártnak a talpkövei voltak és lesznek is. Helyes-e itt arról vitatkozni, hegy mi volt a forradalom jellege? Nem lehet ezen vitatkozni. Ellenforradalom volt a maga fasiszta módszereivel, mely nem a munkásokat akarta felszabadítani, hanem a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség jogos követelését akarta gúzsbakőtni. Az ellenforradalmi elemek bizonyos fokig meg tudták ingatni a dolgozókat.

Október 23-án Budapesten már az üzemekben ki voltak téve a fegyverek. Aznap este már meg voltak a helyek, hova kell menni és felfegyverezni az ellenforradalmat. A fasizmus és az ellenforradalom nem ismer kíméletet, s higgyék el az elvtársak, előbb-utóbb a kommunisták és a haladó emberek mind kipusztultak volna, mert nem volt érdekük, hegy ezek az emberek megmaradjanak és szocializmust építsenek.

Kell a szovjet csapatokról vitatkozni? Kell! Az a véleményem, hogy a szovjet csapatok ittléte és beavatkozása helyes és történelmileg szükséges volt. A szovjet katonák értünk haltak meg s hála nekik, hogy megmentettek bennünket és ezt az országot a világháborútól és a fasizmustól.

A Nagy Imre-kérdésről. Nagy Imre régi munkásmozgalmi ember. 40 éve volt a pártnak tagja. Annál nagyobb a bűne. Neki módjában lett volna az első időkben, hogy elhatárolja magát a Losonczy Géza-féle elemektől. Nem határolta el magát, hanem képes volt arra, hogy november 4-én a világon mindenkihez fordult SOS jelzéssel segítségért. A rádió bömbölte segítségkérését, mindenkihez fordult, csak éppen a munkásosztályhoz, a kommunistákhoz nem. Miért? Mit akarhatott ő az úgynevezett szabad világ csapatainak behozásával Magyarországra? Kitől várt segítséget? Az amerikai imperialistáktól, az angoloktól és Franciaországtól? Ezek nem adtak volna segítséget. Ezek a kommunisták nyakát követelték volna. És ezért mélységesen megbocsáthatatlan bűnt követett el a nemzettel, a munkásosztállyal, a dolgozó parasztsággal szemben. Első időben én is azt mondtam, hogy meg kell menteni Nagy Imrét az ellenforradalmár októl. De ahogyan a tények napvilágra jönnek, látni, hogy mélységesen súlyos hibát követett el. . r

A tsz-kérdésről azért szólok, mert Fehér elvtárs beszámolójának ezzel a részével nem tudok egyetérteni. A rádióban pár nappal ezelőtt egy Tóth Lajos nevezetű egyén arról beszélt, hogy Somogy megyében maradt^ meg a legkevesebb tsz, mert itt történt a legvadabb erőszak. Igaz, hogy hibákat is követtünk el a tsz-szervezésben, ezt beváltottuk párszor, elrnarasztalt bennünket ezért a párt is. Jó lenne lezárni ezt az ügyet. Vagy ha ezután is bűnhődni kell, büntessen meg az új párt bennünket, de tegyünk tiszta vizet a pohárba. Meggyőződésem, hegy sem a ráksi, sem a jó tsz-ek egy része nem ment volna szét, ha oda álltak volna a tsz-ek mellé és megvéd'ték volna az ellenforradalommal szemben.

Somogy megyében a vezetésemmel dolgozó Megyei Pártbizottság súlyos hibákat követett el a tsz-mozgalom terén. Ezt nem tagadjuk, de az igazságot is meg kell mondani. Most az a feladatunk, ne civakodjunk, hanem a párt erőit csoportosítani kell as ideiglenes intézőbizottság melle, mert ha mi civakodni fogunk és keressük a bűnösöket, magunk kozott is, nem megy előre ezzel a párt ügye. Teljes erővel induljon meg a part újjászervezése, mert csak erős parttal lehet a szocializmust építeni.

Szeretném, ha válaszolna a Megyei Tanács elnöke arra, miért engedi azt, hogy a Megyei Tanácsnál továbbra is ott üljenek azok a személyek, akik vezető szerepet töltöttek be az ellenforradalomban.

Rajta leszünk, hogy nálunk erős pártszervezetek legyenek. Ha a kommunisták érzik, hogy hatalom van mögöttük, lelkesítik okét, akkor újból rövid időn belül erős pártszervezetek lesznek ebben a megyében.

Kovács János agronómus: A karhatalmat ne 17-18 évesekkel erősítsék meg. Javaslom az összes intézőbizottságnak, hogy keressek meg a becsületes kommunista elvtársakat s a karhatalmat velük erősítsék meg.

Szó esett itt arról, hogy a kommunistákat fel kell fegyverezni. Ezzel egyetértünk. De azzal már nem ejtünk egyet, hogy miért nem tudtak Kadarkúton a pártot megalakítani. Olyan elvtárs vette kezébe, aki berúgott állapotban pisztolyával lövöldözött. Az ilyen ember nem tudja a bizalmat kiérdemelni.

(Folytatás a következő oldalon.)