Somogyi Néplap - Somogyország, 1956. november (13. évfolyam, 285-293. szám - 1. évfolyam, 1-13. szám)

1956-11-28 / 11. szám

'fyPQSÜP'

AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA ^ g I. évfolyam, 11. szám. Szerda, 1056. november 28.

ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA pHOL ÄRA 50 FILLÉR

A nemzetnek élni kell!

Réssietek Kádár Jánosnak, a forradalmi munkás-parasst kormány elnökének november 26-i rádióbeszédéből

Magyar munkások, parasztok, értelmiségi dolgozók, elvtársak!

Néhány időszerű kérdésről kívánok szólni. Először a törvényes rend helyreállításának kérdéséről. Mint ismeretes, az eliénfonradaiom szervezett fegyverfes erőit a november 4-ét követő néhány napon belül szétvertük. Ezek egyrésze fegyverletételre kényszerült, másrésze megsemmisült, Hasonló sorsra jutottak később azok a főleg Budapesten garázdálkodó néhány főből álló kis fegyveres csoportok is, amelyek időnként feltűntek a gyárak, ez üzemek környékén, és fegyveres terrorral igyekeztek meggátolni a dolgozni akarókat a munkában. Ma a fővárosban a fegyveres összetűzések befejeződése után a közbiztonság fenntartásának és megszilárdításának feladata mindinkább a magyar forradalmi ezredek járőreire és a rendőrség szerveire, vidéken a rendőrség szerveire hárul. Hozzá lehet tenni, hogy honvédegységeink és rendőrségi szerveink napról napra kielégítőbb módon teljesítik rendkívül fontos feladatukat — mondotta a kormányelnök, majd a többi között ezeket mondotta:

A törvényes rend teljes és következetes helyreállításának elengedhetetlen követelménye az is, hogy a kinevezett, s a munkáért személyükben felelős vezetőknek — mint a minisztériumok, főhatóságok vezetőinek — a tanácsi végrehajtó bizottságok elnökeinek és titkárainak, az iskolák és gyárak igazgatóinak, a mérnököknek és művezetőkhek és minden más felelős1 vezetőnek az utasításait mindenki köteles betartani és végrehajtani.

A törvényes rend kérdésével kapcsolatban meg kell mondanom azt is: kormányunk el van tökélve arra, hogy az egész társadalmi élet demokratizmusát fejlessze, az állami és gazdasági vezetés bürokratikus módszereit felszámolja, a hivatalok, intézmények és vállalatok demokratikus vonásait erősítse.

Meg kell azonban nyíltan és őszintén mondani, a demokráciának is megvan a maga törvényes rendje. Az anarchiát, a fejetlenséget, a felelős vezetők utasításainak végre nem hajtását ne nevezze senki demokráciának, mert mindez a demokráciától merőben idegen. Az ország törvényes rendjének helyenként divatba jött lazítása mindenkor — az adott viszonyok között pedig különösen — nem a nép és a demokrácia, hanem ellenkezően, a nép ellenségei javát és érdekeit szolgálja. A törvényes rend lazítása vagy lazításának tűrése — bármilyen nagy hangon kimondott forradalmi jelszavak kíséretében történik; is — a valóságban nem a nép, hanem az ellenforradalom malmára hajtja a vizet.

Az utóbbi években sokszor elhangzott a félelem nélküli élet követelménye. Mi azt kívánjuk és azért dolgozunk, hogy a törvényes rend mielőbb és teljés’ mértékben helyreálljon az egész országban és az élet minden vonatkozásában. Ennek az alapfeltételei máris adva vannak. Úgy érezzük, hogy valamennyi törvénytisztelő, a közrendet és köznyugalmat óhajtó becsületes állampolgár támogatásával rövid idő múlva abban a helyzetben leszünk, hogy elmondhatjuk, megoldottuk ezt a feladatot is.

Kádár János ezíután így folytatta: — Még mindig :gyakori jelenség, hegy a tisztességes és becsületes, a munka és a rend' érdekeit képviselő embereket lelki terror alatt tartják a zavaros időkben mindig felbukkanó és magukat egyideig mindig felszínen tartó zavaros elemek. Látni fogjátok, hogy a hivatalokban is. gyárakban is sok az olyan mostanában felbukkant újkeletű, azelőtt soha nem látott, önmagát demokratának nevező személy, akiket ha közelebbről megnéztek, látni fogjátok, hogy azelőtt nem voltak sem munkások, sem demokraták, hanem gyárvagy malomtulajdonosok, esetleg Horthy hivatásos j .'tisztjei, és mindezeken túl fasiszták. Helyre kell igazítani ezt a néhol még mindig meglévő fordított világot. Mindenkinek meg kell értenie, .hogy a népi demokratikus rendszer olyan rendszer, amely demokrácia a munkásokb a parasztok és szellemi dolgozók számára, de .diktatúra az ellenforradalmórok és fasiszták számára.

Második kérdésként az élet alapjait képező munkáról kell szólnom — folytatta Kádár János. — A helyzet hazánkban ismeretes. Egy közel háromhetes bénultság és sztrájk után hazánk majd' minden termelő helyén megkezdődött a munka. E kérdésné! külön és tisztelettel kell megemlékezni a magyar falu dolgozóiról.

Az állami gazdaságok dolgozói, a termelőszövetkezetek tagjai és az egyénileg gazdálkodó parasztemberek egyaránt becsülettel teljesítették a haza iránti kötelezettségüket. Az országos vihar hetei alatt is szorgalmasan dolgoztak.

Becsülettel be kell vallani, hogy minden központi irányítás nélkül elvégezték az őszi szántás-vetés nyolcvan-kilencven százalékát, és még most is szorgalmasan dolgoznak. Hozzájuk is száguldoztak olyan emberek, akiknek az elmúlt hetekben legfőbb gondjuk az volt, hogy a munkások ne dolgozzanak. Ezek az izgága elemek felszólították a parasztokat is arra, hogy ne szántsanak és né vessenek. Ök azonban egyöntetűen, valóban mély bölcsességgel azt válaszolták, hogy ma is van kormány, jövőre is lesz. A kormány munkájáról vagy jellegéről majd a jövő nyáron is lehet vitatkozni, de ha ők most nem szántanak és nem vetnek, akkor jövőre nem lesz kenyér, és ha kenyér nem lesz, akkor nem lesz min vitatkozni sem, mert ha kenyér nem lesz, akkori élet sem lesz. Valójában miről is van szó?

A munka az egész iparban, kereskedelemben, a szállításnál megkezdődött, de azt mégsem mondhatjuk, hogy a termelés valóban rendesen folyik. Először azért nem, mert igaz ugyan, hogy a munka beindítása és a termelés folyamatosságának biztosítása jó úton halad, de ugyanezen fejlődésen belül — helyenként és időnként — visszaesések vannak. A nehezen fejlődő termelés frontján helyi és időleges, de mégis súlyosan káros sztrájkok hullámzanak. Mi ezeknek az egyre gyengülő, de teljesen meg nem szűnő sztrájkhullámoknak az oka? Alapjában két oka van ezeknek a jelenségeknek. Az első az, hogy

az események hátterében működő ellenforradalmi erők most már — más fegyver híján — a legvadabb rémhírek terjesztésével, a leg képtelenebb követelések bevetésével azt akarják elérni, hogy gazdaságilag a lehető legnagyobb kárt okozzák az országnak, hogy a gazdasági nehézségek nyomán újabb támadást intézhessenek népi demokratikus rendszerünk ellen.

Második akadálya helyenként a munka teljes beindításának az, hogy gyákran a jóhiszemű dolgozók sem értik, hogy önmaguk érdekei ellen cselekszenek, amikor olyan feltételekhez akarják kötni a munka felvételét, amelyek ma még nem valósíthatók meg. Ezeknek a követeléseknek egy része olyan helyekről indul ki. amelyek a munkásosztály érdekeitől idegenek.

Előfordult, hogy egyes helyeken a dolgozók nevében fellépők kijelentik, hogy csak ilyen vagy olyan gazdasági követelések kielégítése után dolgoznak. Ezek a gazdasági követelések gyakran olyanok, hogy nem lehet azokat jogtalanoknak nevezni, persze akadnak jogtalanok is. De a jogos követeléseknek is az a baja, hegy ma nem valósíthatók meg. Ma az a helyzet, hogy a kormány által hozott döntéssel az ipari munkások és bányászok részére megszavazott béremeléssel elmentünk addig a halárig, amelyen túl ma nem mehetünk, ha csak nem akarjuk megszavazni az’ inflációt, a pénzromlást. Megszavazni béremeléseket: ez egy pillanat műve, pénzt nyomtatni, ez papír dolga. De szabad ezt csinálni í Nem szabad, nem lehet, nem fogjuk megcsinálni.

Minden gondolkodó ember tudja, hogy annak a béremelésnek van csak reális értéke és értelme a dolgozó számára, amelynek van fedezete megtermelt áruban, különben csak több pénzt kap és több pénzért kevesebb árat.

Ezt már kipróbálták keservesen a magyar dolgozók -1945—46-ban és 1 gondolom, egyetlen munkás sem kívánja vissza az inflációt, .a pénzromlást.

Ha a mai súlyos gazdasági helyzetünkben semmi mást nem nézünk, mint a villamos energiával, a szénnel is olajjal kapcsolatos bajokat, akkor is fel kell hívnom a dolgozók figyelmét arra a veszélyre, hogy ha továbbra is ilyen vontatottan megy a termelés beindítása egyes helyeken — különösen a bányákban —, akkor előállhat az a helyzet, amikor a dolgozók egy része átmenetileg még akkor sem dolgozhatna, ha különben ikarna is. Világos, hogy ezt minden módon el kell kerülni. Remélem, az öntudatos magyar dolgozók tisztában vannak azzal, hogy az igen jelentős külföldi segélyek csak az átmeneti nehézségek leküzdéséhez adnak nagy segítséget, de népünk életét és jövőjét csak két kezünk munkájával biztosíthatjuk.

Az úgynevezett Nagy Imre-ügyről Kádár János többek között a következőket mondotta: ,

Nagy Imre volt szerepéről még annyit: lehetséges, hogy az ellenforradalmárok számára kevés volt az, amiben nekik Nagy Imre akarvanem akarva segítséget nyújtott, de a Magyar Népköztársaságnak, a magyar kommunista mozgalomnak, a meggyilkolt forradalmároknak sok volt. A továbbiakról pedig annyit, hogy az a Nagy Imre, aki a jugoszláv követségre belépve elhagyta a Magyar Népköztársaság szuverenitása alatt álló területet és jogilag idegen ország területére lépett, néhány nap múlva diplomáciai úton közölte kívánságát, hogy el akarja hagyni a Magyar Népköztársaság területét.

Nagy Imre és társai eredeti saját kívánságát számbavéve, lehetővé tettük, hogy elhagyják a Magyar Népköztársaság területét, miután a Román Népköztársaság kormánya kész volt arra, hogy Románia területén számukra menedéket adjon, november 23-án Románia területére távoztak. Mi ígéretet tettünk, hogy velük szemben az általuk utólag is elismert múltbeli súlyos cselekményeikért büntető eljárást nem indítunk. Ezt be is tartjuk. Távozásukat sem tekintjük örök időre szólónak, de a jelenlegi helyzetben úgy véltük, hogy helyesebb, ha egy időre elhagyják Nagy Imréék az ország területét. Erre külön okot adott az is, hogy a még nem kevés bújkáló ellenforradalmár részéről joggal tarthattunk provokációtól.

Az eilenforradalmárok nagyon szívesen megtették volna, hogy a Nagy Imre csoportból kettőt, hármat meggyilkoljanak azzal a provokatív céllal, hogy ezért a Magyar Népköztársaság kormányát tehessék felelőssé.

Nekünk ilyen viszonyok között elemi kötelességünk volt, hogy az ország érdekeit megvédelmezzük, és ennek megfelelően is jártunk el.

Kádár János végezetül ezeket mondotta: Ma az a helyzet, hogy az ellenforradalom • szervezett fegyveres ereje Magyarország területén szét van zúzva. A háborús tűzfészek el van fojtva. Most elsősorban a magyar munkások, azonkívül pedig a magyar parasztok és értelmiségiek eltökéltségén és akaratán múlik, hogy hazánkban a munka teljes erővel meginduljon, a törvényes rend helyreálljon, a néphatalom megszilárduljon, és népünk békés élete biztosítva legyen. Vannak fájdalmas sebeink, de ezeket be tudjuk és be is kell gyógyítanunk, mert) a nemzetnek élnie kell. Egyedül rajtunk múlik, hogy szociális kérdéseinket s a nemzeti szuverenitásunkkal kapcsolatos kérdéseket mennyi idő alatt tudjuk megoldani a demokratizmus továbbfejlesztése és a teljes nemzeti függetlenség alapján. Ismétlem, bár az egész világ haladó erői támogatnak bennünket, mégis mindez elsősorban saját magunkon, elhatározásunkon, akaratunkon és erőfeszítéseinken múlik. Munkára fel, hogy a fájdalmas események e napjaiból mielőbb a napfényes jövő útjára lépjünk. (MTI)

Kaposvár vezetői is kezdjék шед a múlt hibáinak kijavítását

A Somogyország 5. számában megelégedéssel olvastam »A múlt hibáinak kijavítása útján« c. cikket. Négy esztendei hibát hoznak helyre a barcsi és a csurgói járásban. Ilyen hibák Kaposvárott is történtek, ezek is orvoslásra várnak. 1952-ben itt is volt kitelepítés, amikor nemcsak az ún. »osztályidegen elemek«, hanem kisiparosok, kistisztviselők és középparasztok is áldozatul estek az akkori vezetők személyeskedésének és hatalmi túltengésének.

A kitelepítettek egy része azóta már szerzett vagy vásárolt magának hajlékot, viszont jónéhány család még ma is lakás nélkül él, albérletben vagy »vendégként« ismerősnél, rokonnál.

Városunkban is szabadulnak fel lakások az irodahelyiségek áthelyezésével és összevonásával. Köztudomású, hogy jónéhány család jutott már emberi lakáshoz ezzel az intézkedéssel, továbbá az, hogy jóval több a jogos igénylő, mint a lakás.

Mégis üdvös és a sérelmezettek részére megnyugtató lenne, ha a lakásjuttatásoknál a lehetőségekhez képest módot nyújtanának arra, hogy a múlt hibáinak kijavítása Kaposvárott is napirendre kerüljön.

Kérem a Szerkesztőséget, hogy emlékeztesse a város vezetőit: kövessék ők is a barcsi és a csurgói járás vezetőit a múlt hibáinak kijavításában.

Kohner Antal,

az OMMI talajlab. dolgozója.

,Zavarosban halászóku-.ukrán hallunk felőlük, ta'-7y tálkozunk velük.. Ez nem véletlen. Létüknek alapja mindenkor a gazdasági és politikai körülmények változása, alakulása, vagyis meglazulása. A történelem bármely korszakában minden forradalomnak voltak és vannak ma is kellemetlen ízű kihatásai. E kihatásokat kell megfékezni, érvénytelenné tenni, hiszen ezelcet minden becsületes munkás és egyszerű parcusztember igazságérzete, megfontolt józansága is elítéli. Ezek megnyilvánulnak számtalan formában, de közülük csak kettőt említek. Nem egy esetben panaszkodnak az emberek hatóságnál, ismerősnél, hogy egyesek támadással fenyegetik. Ezek a felelőtlen fenyegetések nem egy embert félelemben, rettegésben tartanak. Ez nyilván az ember személyi biztonságérzetét sérti, és a leghatározottabban el kell ítélnünk. Akadnak olyanok is, akik gazdasági síkon önhatalmúlag szereznek érvényt az általuk jogosnak vélt igénynek. Különösen a köztulajdon sérelmére: tsz-vagyon erőszakos

szétharácsolásával, állami erdővágással stb. Ezek az elemek, kihasználva országunk nehéz helyzetét, visszaélnek az emberi méltóság érzetével, gátolják a (mindannyiunk által óhajtott rend helyreállítását. Jelenleg állami szerveink a sokrétű, bonyolult ügyek mellett még nehezen jutnak el mindenhova, de az igazságügy keze élőbb vagy utóbb minden önkényeskedőre le fog sújtani. Addig is legyen uralkodó a józan, igazságérző emberek gondolata, amely képes meggátolni a forrófejű anarchisták társadalmi és gazdasági életünk rendjét beszennyező cselekményeit. Mindenki mindenkor jól gondolja meg, mit milyen módszerrel csinál, mert az igazság elől nem lehet kitérni senkinek.

BAKONYI IMRE, Barcs,

Járási Ügyészség

MSZMP alapszervezet alakult a Kaposvári Gépállomáson

Tegnap reggel ültek össze a Kaposvári Gépállomás volt MDP-tagjai, hogy megalakítsák az MSZMP helyi szervezetét. Váncze Sándor volt párttitíkár megállapítva, hogy a párt régi vezetői visszaéltek a dolgozók bizalmával, s az MDP nem képviselte a nép érdekeit, ahogy kellett volna, a gépállomás alapszervi vezetőségének nevében lemondott.

Horváth István vezető-mechanikus az új párt új célkitűzéseiről, a jövőben várható tiszta pártéletxől beszélt. Hangsúlyozta: »Nem azért beszélek, hogy utána egyöntetűen felálljon mindenki, mondván: az MSZMP tagja akarok lenni. Nem.

Mi mindenkátniek lelkiismeretére, érzéseire s önkéntes elhatározására bízzuk, tagja kíván-e lenni a Magyar Szocialista Munkáspártnak. S akik most kimaradnak sorainkból; továbbra is ugyanolyan megbecsült dolgozói lesznek gépállomásunknak, mint eddig.«

Ezután 16 taggal megalakult az MSZMP-alapszervezet. Az ideiglenes elnökségbe — mely a választásokig hivatott intézni a szervezet ügyeit — Stark Ferenc vezető mezőgazdászt, Karácsonyi István szerelőt, Vinczie Sándor üzemanyagraktárost és Horváth István vezetőmechanikust választották meg.

öt ház felépítéséhez elegendő téglát égetnek naponta a Somogy megyei Téglagyári Egyesüléshez tartozó üzemek

A Somoqv megye Téglagyári Egyesüléshez tartozó kilenc üzem dolgozói 48 millió nyerstégla égetését végzik most a gyárakban — ez két millióval több, mint amennyit korábban terveztek — és naponta 200 000 égetett tégla kerül ki a kemencékből.

Az Egyesülés dolgozói eddig mintegy három millió jóminőségű téglát égettek ki és elhatározták, hogy ha szükséges, Budapest újjáépítéséhez is nagyobb mennyiséget adnak. Szénkészletük egy hónapra elegendő, tehát a folyamatos termelés egyelőre biztosított.

Januártól kezdve vonják le a novemberi félhavi fizetéselőleget

Többen kérdéssel fordultak lapunkhoz, hogy a november elején kifizetett félhavi fizetéselőleqeket mikor vonják le. A Megyei Tanács tájékoztatása nyomán közöljük, hogy a pénzügyminiszterrel történt megbeszélés alapján a fizetéselőlegeket január elsejétől Öt havi egyenlő részletben vonják le a fizetésből. Most decemberben tehát még nem kerül sor az előleg részleges levonására.

A TEXTILMŰVEKBEN MEGVÁLASZTOTTÁK A VÉGLEGES MUNKÁSTANÁCSOT

A Textilművek végleges munkástanácsának mintegy hetven tagja gyűlt össze tegnapelőtt az irodaház második emeleti nagytermében, hogy megválassza, a 15 tagú intézőbizottságot, valamint a munkástanács elnökét, elnökhelyettesét és titkárát.

A szótöbbséges nyílt és a titkos szavazásról folyt először vita, majd amikor a titkos szavazás mellett döntöttek, az egybegyűltek öt főt. javasoltak elnökinek. Cédulákat osztottak tó, melyekre az öt főből mindenki annak a személynek a nevét írhatta rá, aki neki legjobban megfelel, akit az elnöki tisztségre óhajt. A szavazatok összes,zámlálása után a dolgozók nagy helyeslése közepette jelentette be a .gyűlés vezetője, hogy egyhangúlag Királyház: Ferenc MEO-vezetőt választották meg a munkástanács elnökévé.

— Királyházi Fgrencben megbízunk, ő mindig kiállt a dolgozók jogaiért, panaszaik, sérelmeik orvoslásáért — mondta egy munkásasszoojy a többiek helyeslésétől kísérve.

Elnökhelyettesnek Tatárvári Gyulát, titkárnak Ferincz Józsefet választották meg, szintén a legdemokratikusabb formában; titkos szava« zással.

A munkástanács vezetői, valamint. Róna Imre, a Textilművek igazgatója elmondotta, hogy az üzem termelése kényszerűségből, áramkorlátozás miatt áll. Arra vonatkozóan, hogy mikorra várható javulás az energiaellátásiban, választ nem tudtak adni. Még az Áramszolgáltató Vállalat vezetőd sem tudják ezt — hangsúlyozta az igazgató. Feldolgozásra váró anyag pedig van, mert kilenc vagon . .gyapotot kaptak a Szovjetunióból, de energia nélkül feldolgozni nem tudják. Ez az anyag elegendő lenne ahhoz, hogy a termelés két műszakiban meginduljon. Jelenleg a munkások kétharmada bejár az üzemibe; a többiek vonatkorlátozás és egyéb mezőgazdasági munka miatt otthon maradtak. Természetesen ennek a kényszerű munkaszünetnek az okozói nem a munkások, hanem az áramhiány, így bérüket rendesen folyósítani kell: A munkástanács bérrendezési javaslatokat dolgozott ki, de ezt bevezetni csak akkor lehet, ha a termelés megindul,