Somogyi Néplap - Somogyország, 1956. november (13. évfolyam, 285-293. szám - 1. évfolyam, 1-13. szám)

1956-11-17 / 2. szám

2 SOMOGYORSZÄG Szombat, 1956. november 17. й kaposvári lakásgondok enyhítéséről Kassai János nyilatkozata A Somcgycrszág szerkesztőségé­nek munkatársa felkérte Kassai Já­nost, a Megyei Tanács VB titkárát, nyilatkozzék egyes hivatali helyisé­gek lakás céljára való átadásáról. A nyilatkozat így hangzik: A Somogyi Néplap november 11-i számában • közlemény jelent meg ar­ról, hogy Kaposvár város területén hivatalok, intézmények áthelyezé­sével és összevonásával lakásfel­szabadítás indul meg. Ennek a mun­kának már vannak eredményei. A járási pártbizottságnak a megyei pártszékházba való beköltözése foly­tán felszabadult helyiségben nyert elhelyezést a járási tanács pénzügyi osztálya. A járási tanács pénzügyi osztályának helyiségeiből (Szivárvány' Áruház feletti rész) 9 lakást nyer­tünk. A rendőrség járási és városi ka­pitánysága, közlekedésrendészeti osz­tálya és a kaposvári rendőrőrs be­költözött a megszűnt Á.VH épületé­be. A felszabadított területen 11 la­kást alakítottunk, s még 2—3 lakás, kisebb átépítéssel ugyanott kiala­kítható. Vontatottan haladt a szakszerve­zeti székházban a lakások felszaba­dítása, mert egyes területi bizottsá­gok saját kényelmi szempontjaikat hosszú időn keresztül a lakásnyerés elé helyezték. Ez késleltette néhány napig a lakások fölszabadítását. Azonban a tanácsi szervek és terü­leti bizottságok szerdai megbeszélé­se alapján a szakszervezeti székház­ban is kiürült 14 lakás. А Тех ti'művek munkástanácsá­nak helyes kezdeményezésére a vál­lalat vezetősége átad több mint 600 négyzetméternyi helyiséget irodai célra. Ebbe a helyiségbe olyan vál­lalat költözhet, amely lakásban van elhelyezve. így újabb 10 lakás sza­badul fel. Azonban a Teimémyfor­­gaimi Vállalat dolgozói úgylátszik, nem érzik a lakásínséget, mert kéz­­zel-lábbal kapálóznak az ellen, hogy a Textilművek parkettás, központi fűtéses, világos és egészséges helyi­ségeibe átköltözzenek. Egyedüli in­dokuk az, hogy a Textilművek mesz­­sze van a város központjától. Pedig a TV dolgozóinak ugyanolyan mesz­­sze van a Textiiművek, mint az üzem több mint 2000 dolgozójának. Az eddigi intézkedések eredmé­nyeként 20 lakást adtak át és még e héten további 15 lakást adnak át az igényjogosultaknak. A felszabadí­tott lakásokat a nagyobb válalatok. üzemek munkástanácsainak küldöt­teiből álló bizottság osztotta el és ez biztos/ította aa igazságos elosztást. Elsősorban olj'an családok jutottak lakáshoz, akik lebontásra ítélt rom­­lakásban laktak, vagy tíz személy szorongott egy szoba-ko nyhás lakás­ban. Tudjuk azt, hogy az eddigi intéz­kedésekkel a legsürgősebb lakásigé­nyeket sem sikerült még kielégíte­ni. Éppen ezért tovább folytatjuk a munkát. Mi is szükségesnek tartjuk, hogy a honvédség adjon át egy lak­tanyaépületet, ahova elsősorban a lakásokban lévő honvédségi szerve­ket és egyéb hivatalokat, lehetne be­­köütöztetm. S ezzel további lakáso­kat nyernénk. Jogosnak tartjuk a la­kosságnak azt a kérését is, hogy vizsgálják felül a nagy lakásokban lakó személyek lakásait, s ezúton is nyerjünk újabb lakásokat. Ezt a munkát is el fogjuk végezni — fe­jezte be nyilatkozatát Kassai János. A fegyveres erők miniszterének parancsa A hadsereg egész személyi állo­mánya, honvédek, tiszti iskolások, sor­tiszthelyettesek, továbbszolgáló tiszt­­helyettesek és tisztek, akik szolgálati helyüktől távol vannak, 1956. novem­ber 16-án 19 óráig csapatuknál szol­gálattételre jelentkezzenek. A maga­sabb egységek és egységek parancs^ hokai biztosítsák a feltételeket a bevonulok fogadására. Szükség ese­tén a saját törzsükből biztosítsák a bevonulás rendjét. Azok az egységek és törzsek, amelyek nem az állo­máshelyükön tartózkodnak, az állo­mányhelyükre küldjenek irányító tiszteket. Akik a rendeletnek elfogadható indok nélkül nem tesznek eleget, szökevényeknek lesznek nyilvánít­va. Azok a tisztek és továbbszolgáló tiszthelyettesek, akik budapesti helyőrségben fejtenék ki tevékenysé­get, továbbra is ebben a beosztásban kötelesek szolgálatot teljesíteni. Dr. Miinnich Ferenc, a fegyveres erők minisztere így garázdálkodtak Füzesabonyban Füzesabony községben november 3-ra virradó éjszaka Gál János ku­­lák, Gál Kiss János és Koródi Ist­ván munkakerülő kocsmatöltelékek vezetésével egy csoport ledöntötte a szovjet emlékművet, majd a tanács­háza elé vonultak, meg akarták verni a tanács vezetőit. Mivel a ta­nácsházán nem találtak senkit, el­mentek a községi begyűjtési meg­bízott lakására, ahol beverték az ablakokat. A begyűjtési megbízottat, aki Budapestről vidékre helyezett munkás, a lakásáról elhurcolták a tanácsházára, összeverték, s egy szo­bába bezárták. Az összegyűlt cso­port a község volt horthysta főjegy­zőjét, egy Fecske nevezetű egyént kiáltotta ki a község vezetőjének. A volt főjegyző vezetésével létrejött »munkástanács« első ténykedésként elzavarta munkahelyéről Kovács Lajost, a földművesszövetkezet ügy­vezetőjét, akit súlyosan bántalmaz­tak. Antifasiszta jelszavakat kiál­tozva vonultak a textilüzlet elé, ahonnan elzavarták az üzletvezetőt. A begyűjtési megbízott családját (feleségét és kisgyermekét) a laká­sából az utcára dobták, s még azt sem engedték meg a szomszédnak, hogy helyet adjon a begyűjtési (megbízott gyerekének. Jellemző, hogy a begyűjtési megbízott szom­szédját, aki pártonkívüli, köztiszte­letben • álló személy, kommunista bérencnek kiáltották ki, amiért a gyereket be akarta fogadni. A Gál János által vezetett csoport megro­hanta a rendőrőrsöt, onnan fegyve­reket szerzett, a fegyverekkel fel­vonultak a járási pártbizottsághoz, az ott dolgozókat elzavarták, s a pán­célszekrényben lévő 18 ezer forintot elvitték. Mezőtárkány községben a községi tanácselnököt, aki Heves megye egyik legrégibb községi tanácselnö­ke (budapesti üzemből került oda), súlyosan bántalmazták. Kétoldali bordatörést és tüdővérzést kapott, 9 éves kisfiát úgy összeverték, hogy azóta is ágybanfekvő beteg. — A Megyei Tanács Oktatási Osz­tálya közli: Kaposvár középiskolái­ban , hétfőn megkezdődik a tanítás, még akitor is, ha a vidéki tanulók nem tudhaTt 'bejönni. Az általános is­kolákban folyamatos a tanítás. Élelmiszerkészletistk elegendő, de fcsk&rékoskcftdmmk kell Beszélgetés a megyei közellátási kormánybiztossal Biztosítva van-e megyénk dolgo­zóinak élelmiszerellátása? Jut-e a Somogy megyei készletekből az igen nehéz helyzetben lévő főváros lakos­ságának? Ezek azok a kérdések, me­lyek minden embert foglalkoztatnak manapság nemcsak Kaposvárott, de a Somogy megyei falvakban is. Ismeretes, hogy Somogy megye élelmiszerellátását a Megyei Közel­látási Kormány biztosság irányítja, melynek vezetésével Hornyák Mi­hályt bízták meg. Neki tettük fel a kérdést a megye dolgozói nevében, hogy közölje Somogy megye lakos­ságával: valóban biztosított-e a me­gye élelmiszerellátása? A kormánybiztos válasza a követ­kezőképpen hangzott: Megnyugtathatok mindenkit, hogy megyénk élelmiszerkészle­te, okos gazdálkodás mellett, hosszú időkre elegendő, sőt me­gyénk nemcsak saját szükségle­teit tudja kielégíteni, hanem a fővárosnak folyamatosan nagy­­mennyiségű élelmiszert tudunk szállítani. Nap mint nap indulnak megyénkből teherautókaravánok, a legkülönbö­zőbb élelmiszerekkel Budapestre, hogy Somogy megye a maga részé­ről minden lehetőt megtegyen a bu­dapesti élelmezési helyzet megjaví­tása érdekében. A Kaposvári Hűtőházban csaknem száz vagon fagyasztott hús áll ren­delkezésünkre. E mennyiséget még tartalékolni is tudjuk, mert hisz a város és a megye friss hússal való ellátásához is vannak készleteink. Nem is volt fennakadás eddig a hús­ellátás terén, sőt majdnem problé­mát jelentett a hentesüzletek rendel­kezésére álló fagyasztott hús eladása. Dicséret illeti húsiparunkat, melynek dolgozói minden kiesés nélkül teljes eiővel dolgoznak, hogy e téren fenn­akadás ne legyen. Bizonyos mértékig hiány keletkezett a töltelékárukban. Ennek oka az, hogy nincs elegendő béláru. Ezért nem tudnak a ‘ Hús­üzemben kolbász- és hurkaféléket elegendő mennyiségben készíteni. Már kerestük a megoldást, hogy e hiányt pótolni tudjuk. Akkor ez a fennakadás is megszűnik. Liszttel bőségesen el vagyunk lát­va. Sütőiparunk munkájában sem lesz fennakadás. Bár a sütőiparban nehézséget jelent az élesztőhiány. Ezért nem tudunk például péksüte­ményt készíttetni. A szomszédos Ju­goszláviából azonban máris érkezett bizonyos mennyiségű élesztő, s ha a további szállítmányok is megér­keznek, akkor minden zökkenő nél­kül dolgozhat majd a sütőipar. Azt mondottam, hogy lisztünk bőségesen van. Persze ez a készlet is véges, ezért helytelen volna, ha a fogyasz­tók zsákszám akarnáík a lisztet vá­sárolni. Ennek megakadályozása ér­dekében ütemezve osztjuk a lisztet az élelmiszerboltok között. Hasonló­képp áll a helyzet a burgonyával is. De azért, hogy mindenkinek jusson burgonya, itt is tempírozni kellett a boltok ellátását. Gondot okoz a megyében a hagy­ma, melynek termése országszerte csak gyenge, közepes volt. Itt az áru­ellátás jórészt a termelőkre hárul. Készleteinket itt is adagolni vagyunk kénytelenek a zöldségárusító üzletek részére, addig, amíg a vasúti szállí­tás lehetővé nem teszi, hogy a hagy­matermő vidékekről a szállítás meg­kezdődhessék. Kezdetben nagy volt a cukorvásár­lási láz is. Szerencsére e tekintetben jórészt a Kaposvári Cukorgyár dolgozói­nak jő munkája eredményeként olyan készleteink vannak, hogy bármely üzletben bárki, bármi mennyiséget vásárolhat. Textil- és vasárut a szükségleteket meghaladó mennyiségben találha­tunk a megyében. Komoly fennaka­dás e téren nem igen állhat elő. Persze, vannak nehézségeink is. Ilyen a zsírellátásunk problémája. Meg kell mondanunk őszintén, hogy itt bizonyos takarékosságra van szükség, hogy huzamosabb ideig ki tudjuk elégíteni a közfogyasztás igé­nyét. Biztosíthatjuk viszont a zsír­ral el nem látott háztartásokat, hogy csökkentett mennyiségben ugyan, de biztosítani tudjuk a szükségleteket. Ismételten azt kérem azonban a há­ziasszonyoktól, hogy a zsírral takaré­koskodjanak a saját maguk s a kö­zösség érdekében is. Komoly nehézség mutatkozik a megye szén- és áramellátása terén. Azok a bányák, melyek megyénket eddig szénnel, vagy elektromos energiával ellátták, most egyáltalán nem, vagy csak csökkentett kapaci­tással dolgoznak. Szénből sajnos nin­csenek nagy készleteink. Ha nem tudjuk a 'behozatalt biztosítani, e té­ren bizony hiányok mutatkozhatnak. Számolni kell azzal is, hogy az erő­művek csak csökkentett mennyiségű elektromos energiát adnak, s ez esetben a lakóházak is csak korlá­tolt mennyiségű villanyáramot kap­hatnak. Mindent egybevetve, ha felmérjük megyénk helyzetét, akkor kitűnik, hogy aggodalomra nincs okunk. Készleteink hosszú időkre elegendő­ek. Ezenkívül például zöldség, bur­gonya, ibaromfikínálatunk tekinté­lyes. Remélhetően a szállítási hely­zet hamarosan mégis csak javulni fog, s ez esetben újabb árumennyi­ség érkezik Somogyba. Persze, készleteink ellenére is komoly takarékossági intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy valóban ne legyen semmilyen tekintetben sem fennakadás az élelmiszer­­ellátás terén. E takarékosság annál inkább indo­kolt, mert hisz jórészt a magunk erejére vagyunk kénytelenek tá­maszkodni mindaddig, amíg a szál­lítás zavartalanná nem válik. Emel­lett Gondolnunk kell a komoly élel­miszerellátással küzdő fővárosra is, melynek megsegítése megyénk dol­gozóinak emberbaráti kötelessége. Ez esetben Somogyiban a legfontosabb közellátási problémákat minden bi­zonnyal zökkenő nélkül meg fogjuk tudni oldani — fejezte be nyilatkoza­tát Hornyák Mihály közellátási kor­mánybiztos. Igen, a megye lakosságának meg­értésére és segíteni akarására van most szükség. Bizton reméljük azon­ban, hogy erre a segítségre számíthat mind a megye ellátatlan lakossága, mind a főváros dolgozó népe. KIÉ A GYÁR? •«Mióta csak foglalkoztatja az or­­fspli szág közvéleményét a ma­gyar szocializmus sajátos útjainak felkutatása, s mióta csak ismerjük a jugoszláv élet tapasztalatait, állan­dóan napirenden van az üzemi mun­kástanácsrendszer problémája. A közvélemény előtt világos, hogy a jugoszláv példa egyszerű másolása helytelen lenne, hiszen éppen elég tapasztalatunk van arról, hogy min­denfajta másolás ellentmondásokhoz vezet. Éppen ezért a forradalom egyik legnagyobb és legfontosabb vívmá­nyának tartjuk, hogy az üzemek végre azok kezébe kerültek, akik egyedül jogosultak erre: a munká­sok kezébe. Ezért harcolunk évek óta, s erre a vívmányra úgy tekin­tünk, mint a forradalmárok harcá­nak egyik győzelmére. A szocializ­mus tiszta eszméi, amelyek bennün­ket valaha sok millió munkástestvé­rünkkel együtt elindítottak útunkon, félreérthetetlenül arra tanítanak, hogy csakis a munkásosztály emel­heti fel az egész dolgozó népet, csak­is a hatalmon lévő munkásosztály képes kibontakoztatni a köztulajdon­ban Jévő termelőeszközök fejlődését — valamennyi dolgozó osztály érde­keinek megfelelően. A Rákosi-klikk a saját szájaízére akarta formálni a munkóshatalmat. A néptől sok eset­ben elszakadt, gyenge szakképzett­ségű bürokrata réteg kezébe helyez­te a népgazdaság vezetését, magát a munkásosztályt pedig elzárta attól a lehetőségtől, hogy beleszólhasson az ország legizgalmasabb problémájá­ba, a termelés vezetésébe. A törté­nelem a legsúlyosabb ítéletet mond­ta ki e kiagyalt szisztémára. Felváltja, elkerülhetetlenül fel kell hogy váltsa a mesterségesen tenyész­tett bürokráciának ezt a rendszerét a legszélesebb munkásdemokrácia. A jövő a munkástanácsoké. Hogyan működnek majd, mik lesznek a szer­vezeti formái? — erre még nem tu­dunk pontosan válaszolni. A napok­ban megjelent kormányrendelet már sokat jelent. A legfőbb körvonalakat megadja, de sok kérdést még nyitva hagy. Bízunk abban, hogy most már nem lesz több huzavona a jövő pers­pektívájának dolgában; a párt és a kormány szilárdan egyetért abban, hogy Magyarországon csak magyar szocializmust lehet felépíteni, a szé­les demokratizmus alapján. De most már itt a legfőbb ideje, hogy előve­gyük e sajátos magyar üt néhány alapvető gyakorlati kérdését is, mert enélkül csak növekednek a nehéz­ségek a normális termelőmunkára való áttérés előtt. Mert a munkás, amikor most újra a munkapad elé lép, mihamarabb tudni akarja, hogy kinek dolgozik, ki fogja őt irányítani és milyen cé­lok érdekében? Tudni akarja, hogy nem prédálják-e el felelőtlen bürok­raták a termékeket, nem fogják-e bírságrendszerrel újra az üzem gaz-Két és fél méteres magasugrás Mintegy 50 esztendeje, a mecklen­­burgi herceg afrikai expedíciójának hazaérkezése óta újra meg újra megjelennek a hírek, amelyek sze­rint egyes néger törzsek, elsősor­ban a Wattusi négerek hihetetlenül ruganyosak, s az atlétikai világver­senyeken elért rekorderedményeknél sokkal nagyobbat ugranak magasba. Igazolásul a mecklenburgi herceg könyvében látható fényképfelvétel szolgál, amelyen egy néger átugrik a herceg és kísérője fölött elhelyezett magasugró léc fölött. Minthogy a herceg 180 centi magas ember volt, az ugrás — becslés szerint — 2 mé­ternél is magasabb kellett, hogy le­gyen. Az is tudvalevő, hogy a bel­gák és az angolok is megkísérelték edzésbe fogni egyes néger törzsek ügyesebb fiataljait, s ezek közül egy-kettő igen jó eredményeket ért el. De 190—200 cm-es teljesítményeik egyáltalán nem bizonyítják, hogy az egész törzs minden fiatalja képes 2 méternél magasabbat ugrani. Most mégis, olyan új hír érkezett a Wattusi négerekről, mely a régi állításon még túl is tesz. Egy ame­rikai utazó, Robert Halmi a Belga- Kongó keleti ismeretlen vagy alig ismert területeit járta be. Ruanda— Urundi bennszülötteiről közli, hogy ezek milyen csodálatos ruganyosak. Végignézte egyik versenyszerű játé­kukat, egy néger faluban. Ezt írja róla: »Akár elhiszik nekem, akár nem: láttam egy Wattusi négert, aki 2 méter 55 centimétert ugrott magas­ba, 37 éves férfi volt. Azt mondja, semmiféle rendnek nem veti alá magát. Sőt iszik, ahogy én közvet­lenül a verseny játékok előtt is, után is láttam, mégpedig gyümölcslevet. Ugrótechnikájuk egészen más, mint a mi versenyzőinké, de ők ezzel a különleges technikával ugranak egé­szen valószínűtlenül nagyot.« dájából az üzem szolgájává alacso­­nyítani a munkást. S hogy nem alaptalanok ezek az aggályok, arra szolgáljon bizonyíté­kul több más üzem soraiban a Duc­­los bányagépgyártok esete. A mun­kástanács a forradalom napjaiban eltávolította a gyár igazgatóját. Bizo­nyára megvolt rá az alapos oka. Ez az Igazgató valahol átvészelte azokat a napokat, amikor felülkere­kedett az ellenforradalmi veszély, s azután a Kádár-kormány megalaku­lását úgy értékelte, hogy most ütött az ő órája. Megjelent az üzemben, hogy »átvegye a hatalmat«. A Rákosi börtöneit megjárt Ká­dár János forradalmi kormánya azonban nem a forradalom, hanem az ellenforradalom és a rákosista restauráció ellen harcol. Amikor a Duclos-gyáriak küldöttsége felkeres­te a kormányt, azt a választ kapta, hogy akit az összes munkások által megválasztott végleges munkásta­nács eltávolít, annak nincs helye a vezetésiben. Más módon is • kifejezte a kormány, hogy a munkásdemok­rácia alapján kíván állni. Amikor a közigazgatás forradalmi bizottságai­nak a rendfenntartás, s a folyamatos ügymenet érdekében egyelőre csak tanácsadási jogot adott, ugyanakkor állást foglalt az üzemi munkástaná­csok teljes hatalmi jogköre mellett. llÄegis azt kell mondanunk, hogy ez még mindig kevés. Bár tudatában vagyunk annak, hogy szá­mos üzemi munkástanácsban kevés a munkás, s kalandor elemek is szót kapták, bár tudjuk, hogy a legtöbb helyen a körülmények folytán csu­pán a dolgozók kis csoportja válasz­tott tanácsot, s a választást a dolgo­zók többségének jelenlétében újra meg kell majd ejteni, mégis azt ja­vasoljuk, hogy most miár minél sür­gősebben, országos méretben rendez­zék a munkástanácsok végleges helyzetét. Javasoljuk, hogy sürgősen hívják össze a nagyüzemek képvise­lőiből azt a megbeszélést, amelyen meg lehet ismerni a dolgozók véle­ményét a magyar munkásdemokrá­­cia formáiróL Hangsúlyozzuk, csak olyan üzemvezetésá megoldásról le­het szó, amely kifejezi hazánk ipari rendszerének nemzeti jellegét és amellyel minden magyar munkás, mérnök és technikus egyet tud érte­ni. A Kistext munkásai hallották, hogy a sztrájkjog fenntar­tása mellett a fővárosi üzemek a munka felvétele mellett határoztak. A munkások a Lőrinci Hengermű­ben jöttek össze, hogy megvitassák az ő üzemük helyzetét. Korányi Fe­renc főmérnök szerint az üzemben 20—25 napig elegendő nyersanyag és fűtőanyag van tárolva. Hirdessen a Somogy­­országban Kiadóhivatalunk mindenféle hirdetést felvesz SZÉNPORT bármilyen mennyiségben átveszünk. Elszállításáról gondoskodunk. Somogy megyei Téglagyári Egyesülés, Kaposvár, Május 1 u. 16. sz. Telefon: 14-70. Kétszobás, mellékhelyiséges, dlsznó­­tartásos lakásomat elcserélném két kü­lönálló egyszobás, mellékhelyiségesre, esetleg ráfizetéssel. Cim a Hirdetőben. Eqy jó állapotban lévő mély gyer­mekkocsi és Grand-Prlx férfi kerékpár eladó. Kölcsey u, 2, sz._________(23784; Uj harisnya-, zokni-körkötöqép olcsón eladó. Zöldfa u, 10, sz.__________(23788) Konyhabútort vennék. Cím a Kiadó ban,________________________ Zsírsertést vennék. Cím a Kiadóban. SOMOGYORSZÄG Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Az MSZMP megyei Intézőbizottsága. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Latinka S. u. 7. Tel.: 15-11. Kiadóhivatali telefon: 15-10. Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat Nyomdáért felel: Hidas János.

Next

/
Thumbnails
Contents