Somogyi Néplap - Somogyország, 1956. november (13. évfolyam, 285-293. szám - 1. évfolyam, 1-13. szám)
1956-11-15 / 293. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA íaü'H í flßV XIII. évfolyam, 293. szám. ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1956. november 15. Egymásért, önmagunkért üj életet kezdünk. Ez az élet a régi hibáktól és bűnöktől mentes, új, igaz, szabad élet lesz. Annak kell lennie. Ahhoz azonban, hogy ez megvalósuljon, most már nem szavakra, hanem tettekre van szükség. Elsősorban munkára. Hogyan akarjak megvalósítani szebb, boldogabb életünket, ha nem teremtjük meg ehhez a szükséges anyagi feltételt? Hiába hozott a kormány határozatot a kisfizetésű munkások bérének felemeléséről, hiába növelték megyeszerte az alacsony besorolású dolgozók fizetését, hiába törölték el a gyermektelenségi adót és hoztak még egy sor intézkedést, amely népünk pillanatnyi nehézségein igyekszik könnyíteni, ha a pénzért nem lesz mit vásárolni, ha egyre kevesebb lesz az áru, az élelmiszer és ha emiatt ismét megkezdődik a boltok előtt a sorbaállás, felüti fejét az infláció. Mindannyian jól emlékszünk az 1945—46-os inflációra, a sok nélkülözésre, szenvedésre. Emlékszünk, amikor félnapokat álltunk sorba egy kiló kenyérért, amikor utolsó kabátunkat is elcseréltük kevéske zsírért, eukorért. Emlékszünk a millpengőre, az adópengőrc és az akkori világ számos jellemzőjére, amely olyan szörnyűvé tette életünket. Ezt a világot senki sem akarja. Ezért dolgoznak ma már a munkások megyénk üzemeiben, a Textilművekben, a Vaskombinátban, a Cukorgyárban, az élelmiszeripari vállalatoknál, az építőiparban. Ezért foglalják el most már egyre többen helyüket a vidékről bejáró dolgozók is. A munka felvétele azonban csak az első lépés. A termelésnek is fokozatosan növekednie kell, hogy minél előbb előállíthassuk azokat a javakat, amelyekre országunknak, megyénknek, saját magunknak szfikse’ <k váií.-Persze iví számos akadályt kell leküzdeni, elsősorban az aryaghiányt. Megyénk legtöbb üzemében csak néhány napra, legjobb esetben néhány hétre való anyag tárol. A Textilmfivek egy szakmánybán dolgozva körülbelül 20 napig tud termelni készletéből, a Vaskombinátnak csökkentett kapacitás mellett 7—8 napra elegendő anyaga van. A Cukoré—ár termelését megnehezíti, hogy a hiányos áramellátás miatt ők adnak áramot a Nagymalomnak is, így csak csökkentett kapacitással dolgozhatnak. Ezenkívül a feldolgozandó répa nagyrésze még Dunántúl különböző vasútállomásain vár beszállításra. Ez pedig vasutasainkra ró nagy feladatot és kötelességet. Nem engedhetik meg, hogy ilyen nagy mennyiségű cukor essék ki az ország cukoreliátásának biztosításából. A nehézségek leküzdésére, a munka megszervezésére az üzemi dolgozok, munkástanácsok teljes összefogására van szükség. A Vaskombinat például a munkástanács javaslatara a kornyék gépállomásain összegyűjtötte a geponivenytoredekeket es ezt a mozgalmat megyeszerte tovabD szélesíti, nogy így is csökkentse az anyagmanyt. I ojsozottauoan segítik egymást a vaiiaiatok, üzemek anyag, szerszám, szamtoeszkozok koicsonzesevei is. A tsomogy megyei Téglagyári jkgyesuies üzemeinek legioutosam> alapanyaga, az agyag, Biztosítva van. itt az eimuit netekoen rendesen folyt is a munka. Derek téglásaink lelkiismeretesen gyártották és gyártják a tégiat, cserepet. 'Tudjak, hogy munkájukká! sok családnak biztosítanak majd otthont, teszik boldogabbá életüket. Ez a gondolat, az egymásért, önmagunkért való kiállás, az égéssé nép érdeke vezesse megyénk üzemeinek dolgozóit. Ne felejtsék soha, hogy a munka, a termelés gazdasági életünk alapja, hogy önmagunknak ártunk, ha ezt az alapot gyengítjük. Induljon meg hát teljes egészében a termelő munka, segítsük hozzá sokat szenvedett népünket a boldogabb élet kialakításához. A sztrájkkal ma csak magunkat tehetjük tönkre Nincs ember e hasaiban, akit ne rendített volna meg az a tragédia, amelyet népünk a legutóbbi hetekben átélt. Évezredes történelmünk egyik legsúlyosabb megpróbáltatása zúdult ránk ezekben a napokban. Az áldozat, amelyet megkövetelt tőlünk, hatalmas, a tét, amely kockán forog, mindnyájunk számára a legszentebb: szabadságunkról, függetlenségünkről és nemzeti felemelkedésünkről van szó. Nem lehet igaz hazafi az, aki nem látja és nem érzi át ezt teljes felelősséggel, aki felismerve az országot fenyegető veszélyeket, nem tesz semmit, hogy sokat szenvedett népünket megóvja a romlástól, az újabb csapásoktól. A legnagyobb veszedelem a fővárosban az immár hetek óta húzódó munkaszünet, illetve sztrájk. Míg az országban általában folyik a munka, Budapesten még mindig sok az olyan üzem, ahol nem, vagy csak kevesen vették fel a munkát. Nem kell különösebben magyarázni, hogy ez az állapot — ha nem tudunk rajta változtatni — előbb-utóbb inflációhoz, nyomorhoz vezet. Miért van még mindig — ha sok helyen már csak részlegesen is — sztrájk, milyen politikai célokat szolgál a munka további szüneteltetése? S kinek az akarata érvényesül abban, hogy sok fővárosi üzem még mindig nem kezdte meg a munkát? Feleljünk először az utóbbi kérdésre. A főváros utcáira kiragasztott széphangzású röpiratok úgy tűntetik fel a dolgot, mintha a sztrájk további folytatása a magyar munkásosztály és az egész magyar nép egységes akarata volna. Ez nem igaz, ez szemenszedett hazugság. A becsületes munkásság, a munkásosztály színe-java dolgozni akar. Nemcsak azért, mert van munkaönérzete, a munkájából és nem kegyelemkenyéren akar élni, hanem azért is, mivel tudja, hogy az infláció, amelybe különféle felelőtlen elemek belerántanák az országot, az ő asszonyait és gyermekeit sújtaná legjobban. A munkásosztály emlékszik még 1945-re és 46-ra, amikor saját bőrén érezte, hogy az infláció a spekulánsokat hizlalja csak, a dolgozó, becsületes emberéket nyomorba dönti. A becsületes munkások mélyreható változásokat, emberibb életet akarnak, el vannak tökélve arra, hogy a Rákosi—Gerő-féle klikk uralma soha többé ne térhessen vissza, de józan és felelős fővel azt is látják, hogy egyetlen, legfontosabb fegyver ma, amivel kiharcolt jogaikat megvédhetik: a munka. Nem a munkásság többsége akarja és tartja fenn továbbra is a sztrájkot, hanem egy felelőtlen, agresszív kisebbség, amely nem riad vissza a legterrorisztikusabb eszközöktől sem, hogy akaratát érvényesítse. A legutóbbi napok zűrzavarában elég volt az, hogy száz ember közül egyvalaki — aki mindig is jobban szerette a handabandázást, mint a munkát — teli torokból elkiáltsa: »Mi pedig nem dolgozunk!« S a többiek mindjárt hozzá igazodtak, sokan csak azért, mert féltek. S ma már egyre nehezebb a dolguk ezeknek a demagóg álforradalmároknak, az inflációs veszély egyre jobban összetömöríti a tisztességes munkások sorait, egyre hangosabban mer és tud szólni az, aki józanul, okosan és felelősségteljesen beszél. A sztrájk folytatásának hívei leginkább azzal érvelnek, hogy azért nem kell felvenni a munkát, mert ezzel siettethetjük a szovjet csapatok hazánkból való kivonását. Ami a szovjet csapatok távozását illeti, ezt — néhány megátalkodot rákosista kivételével — mindenki óhajtja és akarja. Nincs hazáját szerető magyar ember, akinek tetszene az, hogy szovjet tankok cirkálnak, fel, s alá a magyar fővárosban. A szovjet kormány bejelentette: a szovjet csapatok addig nem vonulnak ki a fővárosból és hazánkból, amíg a rend helyre nem áll. Sztrájkkal ezt az elhatározást nem változtathatjuk meg, a sztrájkkal ma csak magunkat tehetjük tönkre. Ahelyett, hogy meggyorsítanánk — tovább késleltetjük a szovjet csapatok kivonását s végső fokon hátráltatjuk azt a demokratikus politikai kibontakozást Is. amelynek hazánkban végbe keli mennie. A sztrájk hívei nem egyszer azt hangoztatják, hogy az infláció veszélye nem áll fenn, ez a veszély csak falra festett ördög. Kibírjuk a sztrájkot — mondják ők —, hiszen rengeteg segély érkezik külföldről. Nem kell különösebben bizonyítani, hogy ez a felfogás mennyire veszedelmes. Egy kilencmilliós nép ezer- és miilióféle szükségletét nem lehet fedezni segélyekkel. Villanyt, gázt, fűtőanyagot, elégséges élelmet csak magyar munkáskezek adhatnak a magyar népnek. Szétlőtt házainkat, szétrombolt villamoshálózatunkat nekünk magunknak kell újjáépítenünk, a megtépázott magyar földön magyar kéznek kell új életet teremtenie. Sokan megértették ezt. Míg a Corvin Áruház körül vég szövetekért állnak sorban azok, akik oly harsányan beszélnek hazafiságukról s közben az a legfőbb gondjuk, hogy a pénzüket mentsék, addig az igaz hazafiak, a munkások már a síneket javítják. Nekik nincsenek féltenivaló ezreseik, de van féltenivaló jövőjük. Nem azért harcoltak az önkény és a nyomorúság ellen, hogy még nagyobb nyomorra ébredjenek. Van és lesz erejük, hogy ennek elejét vegyék. (MTI) (A Népszabadság november 14-i számából.) Kaposvár és Somogy megye lakosai, Ismeretessé vált, hogy egyes provokátorok és más ellenséges elemek, akik gyűlölettel vannak a jelenlegi munkás-paraszt forradalmi kormány iránt, népellenes agitációt folytatnak. Bujtogatnak, megtévesztik, becsapják a munkásokat és parasztokat. Sztrájkra és provokációra szítják a dolgozókat, amely nem csupán a város és a megye dolgozóinak normális életét zavarja, hanem ezzel vérontást, pusztulást akarnak előidézni. Kiindulva a kialakult helyzetből, kötelességemnek tartom, hogy megakadályozzam a vérontást. A dolgozók ne hallgassanak a provokátorokra. Ne hagyják abba a munkát, ne vegyenek részt azokon a gyűléseken, felvonulásokon, tüntetéseken, amelyeket a provokátorok szerveznek, Ilyen rendellenesség megnyilvánulása esetén a város cs a megye területén a rendbontókat le fogják tartóztatni és minden erűt, eszközt felhasználunk a rend fenntartására. Kaposvár, 1956. XI. 14. CSŐKE PÉTER r. őrnagy, a Megyei Rendőrkapitányság vezetője. Rendre, nyugalomra van szükség! A provokátorok vért akarnak. Ne engedjük, hogy szóhoz jussanak, megtévesszenek bennünket, hogy gyilkos golyók emberéletet oltsanak ki. Ne engedjük a provokátorok eszközéül gyermekeinket. Emberek, az élet nevében szólunk, re veszítsék el józanságukat. Eddig elkerüitük a vérontást, nem engedhetjük, hegy Kaposváron, a mi megyénkben vér folyjon. Tartsuk be a rendőrség utasításait. Nyugalomra, rendre van szükség. Akik saját hibájukból nem dolgoznak, nem kapnak fizetést A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a termelés mielőbbi megindítása, az inflációs veszély elkerülése érdekében határozatot hozott, hogy az üzemek, intézmények, hivatalok azon dolgozóinak, alkalmazottainak, akik saját hibájukból november 10-ig nem vették és továbbra sem veszik fel a munkát, valamint egyénileg vagy csoportosan megtagadják a munka felvételét, a le nem dolgozott napokra bért, fizetést kiadni nem szabad. Ahol az összes dolgozók, alkalmazottak munkáiba állítása az üzem, intézmény, hivatal megsérülése miatt, valamint nem az üzem dolgozóitól függő okok miatt nem lehetséges, ott a dolgozókat az elmúlt hetekben keletkezett károk helyreállítására kell szervezetten irányítani és ebben az esetben a munkabér, illetve a fizetés folyósítható. A lengyel szejm ülése A jelenlegi ülésszakon több fontos törvényjavaslat került a képviselők elé, így a többi között az áílambiztonsági bizottság (az ottani államvédelmi hatóság) megszüntetéséről szóló törvényjavaslat. Egy másik törvényjavaslat a munkástanácsok létesítésiére vonatkozik és előírja, hogy a munkások maguk döntsenék a vállalatvezetés legjobb módszeréről (MTI) Újabb hírek a külföldi segélyekről Soldatic budapesti jugoszláv nagykövet közölte, hogy kormánya 150 millió dinár összegyűlt segélyt ajánlott fel a magyar kormánynak. Mint a belgrádi rádió bejelenti, a jugoszláv segély nagy része élelmiszerből, szappanból üvegáruból és építőanyagból fog állná. A pozsonyi rádió tegnap esti adásában közölte, hogy a pozsonyi vasútigazgatóság 15 szakembert küld Magyarországra a megrongált vasútvonalak és vagonok helyreállításának céljából. Svédországból tíz teherautó indult el Magyarországra élelmiszer- és. gyógyszerszállítmánnyal. A svéd női szervezeték határozatot hoztak magyar gyermekek befogadására. (MTÍ) A magyar kormány köaxönete Az ENSZ segéLyajánlatára a magyar kormány köszönettel nyugtázza az ENSZ főtitkárának november 10-i jegyzékét, amelyben adatokat kér a magyar nép gyógyszer-, éleim iszer- és ruhaneműszüksógletéről külföldről A magyar kormány tisztelettel közli hogy a jelenlegi felmérések alapján a legsürgősebb szükségletek a következők: Gyógyszerek, antibiotikumok, sebészeti varróanyagok, kötszeréit:, röntgenfilmek, műszerek, kórházi felszerelés, textíliák, szappan, mosószerek, tejpor, sűrített tej, zsír, gabona, liszt, benzin, gázolaj, szép, üveg, fa, teher- és mentőgépkocsii:. gumiabroncs. A magyar kormány ismételten közli, hogy nagyra értékeli az ENSZ felajánlott segítségét és kész a fótit* kár javaslata érteimében tárgyalást folytatni a segélynyújtás legalkalmasabb módszereiről valamint arról, hogy az ENSZ főtitkára által kijelölt megbízottai a helyszínen hogyan kapcsolódhatnak be a segélyakció megszervezésébe, A magyar kormány válasza az EKSZ főtitkárának Az ENSZ főtitkárának a közgyűlés november 4-í és november 10-i határozataival kapcsolatos közléseire vonatkozóan a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya november 12-én válaszüzenetet küldött. Az üzenet a többi . között leszögezi hogy Magyarországén, az elmúlt hetekben tömegmegmozdulások zajlottak le, amelyeknek demokratikus és hazafias követelései^; .\a forradalmi munkás-paraszt kormány magáévá tette. Ugyanakkor e tömegmegmozdulások részvevődnek soraiban kezdettől fogva jelen voltak és a későbbiek során előtérbe kerültek szervezett fasiszta elemek, majd uitóbb börtönből kiszabadult közönséges bűnözők, akik százával hurcoltak el és gyilkoltak meg hailadó embereket és hozzátartozóikat, Az így előállott helyzetben elsőrendű feladat volt a törvényes rend helyreállítása, a fasizmus visszaállítása veszélyének elhárítása, amire egyébként a magyar békeszerződés negyedik cikkelyében Magyarország kötelezettséget vállalt. A forradalmi munkás-paraszt kormány az előtte álló súlyos helyzetben a törvényes rend helyreállítását csak úgy tudta megoldani, hogy segítségül hívta a szovjet csapatokat. A rend teljes helyreállítása után a magyar • kormány haladéktalanul tárgyalásokat kezd a Szovjetunió kormányával a csapatok Magyarországról történő kivonása érdekében. A magyar kormány a fentiek alapján a leghatározottabban leszögezi, hogy a Magyarországon előállott helyzet rendezése kizárólag a magyar állam belső joghatóságának körébe tartozik. Ennélfogva a közgyűlésnek minden, a magyar 'belpolitikai helyzettel kapcsolatos határozata beavatkozást jelent a magyar beiügyekbe, ellentétben áll az alapokmány 2. cikkelye 7. pontjában foglaltakkal. Az üzenet további része rámutat arra, hogy a magyar kormány és a szovjet kormány illetékes arra, hogy tárgyalásokat folytasson a szovjet csapatoknak Magyarországról történő kivonásáról Tekintettel arra — mondja az üzenet —, hogy a szovjet csapatoknak Magyarországon való tartózkodása a magyar kormány kérésére történt, a magyar kormány azon a határozott véleményen van, hogy nem indokolt az ENSZ főtitkára, által kinevezendő megbízottaknak Magyarországra való utazása. A Magyarországon lefolytatandó választások lebonyolítása kizárólag a magyar hatóságok hatáskörébe tartozik, A közgyűlésnek a magyarországi menekültekre vonatkozó határozatával kapcsolatban a magyar kormány le kívánja szögezni, hogy a hadiesemények következtében külföldre menekült magyar állampolgárok szabad és büntetlen hazatérését lehetővé teszik. A magyar kormány nagy köszönettel fogadja a közgyűlésnek az ENSZ alapokmány 1. sz. cikkelye 3. pontjának megfelelő, a magyar nép megsegítésére irányuló emberbarát i vonatkozású határozatait és közli, hogy a magyar népnek szánt élelmiszerek és gyógyszerek fogadását és szétosztását minden eszközzel megkönnyíti, és jelenleg is együttműködik'a Vöröskereszt nemzetközi bizottságának képviselőivel. A Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok a segélyakciókat semmilyen vonatkozásban nem akadályozzák. E feladat megvalósítására a magyar kormány kész az ENSZ szerveivel való legteljesebb együttműködésre és ennek keretében tárgyalások folytatására arról, hogy az ENSZ megbízottai a helyszínen kapcsolódhassanak be a segélyakciók lebonyolításába. , A károk felbecsülése folyamatban van. A magyar kormány a szükségletek végleges megállapítása után azokról az ENSZ főtitkárát tájékoztatná fogja. A tél előtt álló magva:családok részére addig is köszönetü l fogad élelmiszert, ruházati és gyógyszeradományt. (MTI) R Megyei Tanács VB rendeleté a fizetési előlegekről A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága határozatot hozott, hogy azon bérből és fizetésből élők részére, akik a munkát november 12-én felvették és azóta folyamatosan dolgoznak, havi alapbérüknek 50 százalékát fizetési előlegként folyósítani lehet. A fizetési előleg elszámolásáról később történik intézkedés, l. A fizetési előleg kifizetése csak az alapbérre vonatkozik, tehát a prémium, korpótlék, egyéb kiegészítő fizetést figyelembe venni nem lehet. A munkás állománycsoportban az előlegfizetés az 1956. aug., szept., okt. havi bér átlagából számítandó, prémium, kor pótlék stb. nélkül, i-* Műszaki és adminisztratív dolgozóknál viszont az október havi törzsbér 50 százaléka fizethető ki. Kaposvár, 1956. november 14. Somogy megyei Tanács VB
