Somogyi Néplap, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-10 / 239. szám

e SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1956. október 10. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozata a Saar-vidékről f /\ MÁRTÍROK I(< Érdekességek INNEN-ONNAN Berlin (MTI). A Német Demokra­tikus Köztársaság kormánya nyilat­kozatot tett a Nyugat-Németország és Franciaország között létrejött Saar-megállapodásról. A nyilatkozat bevezetőben hangoztatja, hogy a megállapodás a monopolisták közötti sakkjátszma eredménye, amely nem egyeztethető össze sem a német, sem a francia nép érdekeivel, és ellentét­ben áll a Saar-vidék lakosságának akaratával is. A Német Demokratikus Köztársa­ság kormányának nyilatkozata ezt követően kijelenti, hogy «-a Saar-vi­UTÁN déknek, Németország egy részének?/ scrsa össznémet ügy, s az is marad.t A Német Demokratikus Köztársasági/) _ , . . . , , . , , , Torkomban dobog s oly keserűen kormánya ezert nem ismerheti el aX a szívem. Hiába hullnak rátok Szövetségi Köztársaság és Frapcia-K remegő kézből, könny záporával ország kormánya között a Saar-vi-í) azok a késői dús virágok, dékről kötött megállapodást. Mint-,. Drága az élet, és visszahozni hogy Németország területén jelenlegi csupán az emlék szálai tudják — két szuverén rémet állam létezik, alj de felébredő nemzetünk szíve Saar-kérdés megoldása Franciaór-X nem feledl el e traqedlátl szággal csakis a Német Demokra-tó Ugató köpök mit tehettek mást?! ÖZ-íi Húsába marni annak, ki igaz: I (nlninn! pannoni rlrwvtvi tikus Köztársaság, a Szövetségi Köz­társaság és a Saar-vidék kormányé val történő tárgyalások útján ren­dezhető. felrúgni törvényt, zengeni dogmát és halált arra, ki nem Így szavaz. Irak nem szab feltételeket a Jordániának nyújtandó segélyhez Damaszkusz (AFP). »-Ünnepélyesen kijelentem, hogy azok a híresztelé­sek, amelyek ;»zerint Irak bizonyos feltételeket szabna a Jordániának nyújtandó pénzügyi és katonai se­géllyel kapcsolatban, minden alapot nélkülöznek« — jelentette ki a Da- maszkuszban tariózkodó Abdul Hadi Jordániái külügyminiszter. Abdel Dzsalil El Ráüli, Irak damaszkuszi követe a maga részéről kijelentette, hogy »ezek a híresztelések teljesen hamisak és céljuk az, hogy megosz- szák az arab országokat«. ___ F ájó levertség minden kebelben...— De gyúljon Időnk tisztító tüze, í hogy az ártatlan vére ne folyjon, 1 hogy a hazugság sírba ne űzze! Nincs más választás: csak az igaz út, J és ez kötelez pártot és kormányt, 1 tövéről szegni száz jogtalan pert, sírokig érő, aljas koholmányt. Egy becsapott nép vár elégtételt, mely elvállalta korunk nehezét, s szabadnak kéri, hogy alkothasson, szabadnak kéri mind a két kezét! Kibővítik a termelőszövetkezeti vezetőképző tanfolyamokat Az elmúlt télen a zsámbéki tíz­hónapos termelőszövetkezeti elnök­képző iskolán kívül az ország tíz különböző helyén rendeztek négyhó­napos tanfolyamokat, amelyeken a termelőszövetkezeti elnökök és bri­gádvezetők vettek részt. Az idén de- ifi cemberben, tizennégy városban, illet- ve községben indulnak hasonló tan­folyamok, amelyeken a múlt évi 540 hallgatóval szemben 660 termelőszö­vetkezeti vezető vesz részt. A jövő év tavaszán külön szőlő- gyümölcs-, valamint zöldségtermesztési tanfo­lyamok is indulnak termelőszövetke­zeti brigádvezetők részére. Újabb ssás távolsági és helyi vonat közlekedik október 10-től »Október 25-ig fokozatosan meg­szüntetjük a vasúti személyforgalmi korlátozást« — jelentette a múlt hé­ten a MÁV vezérigazgatóság. Ennek első lépéseként október 5-én 45 sze­mélyvonatpárt állítottak ismét for­galomba. Most újabb csökkenés vár­ható a korlátozásban. Október 10-én 0 órától mintegy 100 leállított távolsági és helyi mun­kásszállító, diák- és egyéb személy­vonat közlekedik ismét. A változá­sokról a MÁV jegyzéket ad ki, mely a hivatalos menetrendkönyv 3. szá­mú utalványára díjmentesen kapha­tó. A jegyzékkel ellátják az állomá­sokat és a jegyvizsgálókat, hogy pon­tos felvilágosítást adhassanak az ér­deklődőknek. ^ • Előreláthatólag október 19-én újabb tízezer kilométert oldanak fel a korlátozás alól. Egyiptomnak sok igaz barátja van IRTA: J. SZEMJONOV ..— Természetesen én is válaszol­hatnék az ön kérdésére. Mivel azon­ban egyiptomi vagyok, elfogultság­gal vádolhatna. Ezért, ha megenge­di, átadom a szót Haled Hakimnak... ■ő szíriai, hadd válaszoljon ő. Beleegyezem, bár Fathi Kamel- nak, az arab országok nemzetközi szakszervezeti szövetsége főtitkárá­nak, a szakszervezeti mozgalom ne­ves személyiségének válasza is töké­letesen megfelelne. — Haled, hogyan vélekedik ön ar­ról, hogy az imperialisták háborúval fenyegetnek Szuez miatt? — Az arabok egyemberként száll­nak síkra a gyarmatosítók ellen, Egyiptom védelmében — válaszolja Haled Hakim. — És utolsó csepp vérükig harcol­ni fognak — teszi hozzá M. Aden brit protektorátusból. — Bárkit kérdezne meg. ugyanezt válaszolná — jelenti ki Fathi Kamel. — Az arab Kelet népei az Eufrá- -testől Casablancáig egyemberként állnak Egyiptom melleit — mondja ■Ramel. _ De hiszen az Eufrátes Irakban v an, Irak pedig tagja a bagdadi pak­tumnak. _ A bagdadi paktum csak papír. A z erő a nép oldalán van. És a nép nem úgy gondolkozik, mint ahogy a paktum szervezői. „ , , — Igen, mi máshogy, gondolkodunk —- erősíti meg G. elvtárs Irakból. ■ A bagdadi paktum és a diplomácia: kapcsolatok megszakítása a Szovjet­unió és Irak közt — az ázsiai mac- carthyzmus. Sajnos, nincs módunkban megne­vezni az adeni és az iraki elvtársa­kat Mindketten epészen fiatalok, de már tudják, mit jelent az illegalitás, a börtön, az üldözés. Az adeni elv­társ illegálisan hagyta el hazáját. A brit hatóságok mindenkit börtönbe vétnek, aki keresztül mer törni vas­függönyükön. Attól félnek, hogy a nép saját szemével meglátja a Szov­jetuniót. . . — El sem tudják önök kepzelm. milyen elviselhetetlen körülmények között él a mi népünk. A többségnek éhség, munkanélküliség és börtön Jut osztályrészül. — És az elmaradott országoknak nyújtott angol—amerikai segély? — Ostobaság, hazugság. Annál na­gyobb aljasság az egész, mert a gyar­matosítók az egyik kezükkel »segélyt osztogatnak«, a másik kezükben kor­bácsot tartanak. Több száz embert vetettek börtönbe az angolellenes tüntetés miatt. íme, az ő demokrá­ciájuk! — Hogyan vélekedik ön a 18 or­szág londoni különtanácskozásáról? Kamel gúnyosan elmosolyodik és széttárja karját... — Mi az arab országok szakszer­vezeteinek jelenlegi legfontosabb fel­adata? — A fő feladat, hogy harcoljunk a gyarmatosítók ellen és védelmezzük a nép érdekeit. Már többízben meg­mutattuk, mire képesek szakszerve­zeteink. Mindenki emlékszik az au­gusztus 16-i sztrájkra. Egyiptom, Szí­ria és Libanon, egyszóval az összes arab ország munkásosztálya felhívá­sunkra hitet tett szolidaritása mel­lett a gyarmatosítás elleni harcban, így lesz ez mindig. És mint a spa­nyolországi antifasiszta háború ide­jén, most is azt mondjuk: No pasa­im imperializmus! — Az imperia­lizmus nem tör át. KOVÁCS FERENC Az egyiptomi kormány néhány hét múlva dönt az asszuáni gátépítés tárgyában Khartum (AFP). A szudáni kor­mány az iránt érdeklődött az egyip­tomi öntözésügyi hivatalnál, hogy va­jon az egyiptomi kormány tervbevet- te-e az asszuáni gátépítés mielőbbi megindítását, vagy későbbi időpont­ra halasztotta a terv megvalósítását. Hírek szerint a kairói kormány a kérdésre azt válaszolta, hogy néhány hét múlva áttekinthetőbb lesz a helyzet, s akkor dönt majd az asszu­áni gátépítés tárgyában. Angliában megkezdték kereskedelmi célra az atomenergia termelését London (MTI). A Daily Express je­lentette, hogy a múlt héten a nemré­gen elkészült Calder Hall-i atom­erőműben »titokban« megkezdték a villanyáram termelését kereskedelmi célokra. Az energiát világításra és fűtésre használják fel. A Calder Hall-i telepet csak október 17-én kapcsolják be az országos villanyhá­lózatba. A Német BéUemozgalom állást foglalt a hadkötelezettség ellen Berlin (MTI). A Német Békemoz­galom szövetségi értekezletet tartott Heidelbergben. Az értekezlet határo­zatában kimondta, hogy »a Német Eékemozgalom elutasít nemcsak a katonai szolgálat megkezdésére irá­nyuló minden kényszert, hanem bár­milyen ezt pótló szolgálatot is, akár polgári, akár katonai alapon álljon is az«. Az értekezlet hasonló értel­mű határozattal fordult a szövetségi kormányhoz is. Megállapítható-e a gyermek neme a születése előtt? London (MTI). A British Medical Jour­nal című angol orvosi szaklap arról ír, hogy izraeli orvosok egy csoportja eljárást fede­zett fel, amelynek alapján meg lehet ál­lapítani a gyermekek nemét születésük előtt. A diagnózis az anya méhéből vett nedvek megvizsgálásán alapul, és -bizonyossággal meg lehet állapítani a gyer­mek nemét. A lap megállapítja, hogy ez a módszer a többi -kö­zött lehetővé teszi, hogy időben' kezelni tudják a nemi rendel­lenességeket. 1938 óta először gyártanak repülőgépeket Ausztriában Wiener Neustadtban megkezdik az »OKA— 15« osztrák repülőgé­pek sorozatgyártását. A gépeknek 105 LE-s csehszlovák Walter- motorjuk lesz. Az új osztrák repü­lőgépek átlagos sebes­sége 180, legnagyobb sebessége 210 órakilo­méter. A repülőgép kb. 160 000 schillingbe 80 000 forintba) fog ke­rülni. Párizs—Amszterdam: 59 perc A francia repülőtár­saság »Caraveile« tí­pusú gépe Párizsból jövet 16 óra 15 perckor érkezett az amszterda­mi repülőtérre. A gép felszállással, leszállás­sal és a főváros fölötti körözéssel együtt 59 perc alatt tette meg az utat. Megunta a papucsságot Frankfurtban Her­mann Jandel 58 éves borbély agyonütötte feleségét. A -borbély 26 éven át papucshős volt: ő -takarított és mosogatott. A -bűntény elkövetése után olyan dolgokat művelt, ame­lyeket házasélete alatt nem tehetett: vendég­lőbe ment. ahol -bort ivott és kártyázott... letartóztatásáig. Tifon Közép-Kínában Az Uj-Kína Hírügy­nökség jelentése sze­rint Közép-Kínában, a sangháji körzetben -borzalmas erejű tifo-n -pusztít, amelynek 60' halálos és 600 sebesült áldozata van. Több száz ház összedőlt, több gyár és iskola te­tejét a pusztító vihar letépte. Akiket kinevettek Amikor Galileo Ga­lilei a távcsővel elért nagyszabású felfedezé­seket közzétette, csak­úgy záporoztak felé a tiltakozások az egyete­mekről és az altadé- miákról. A tudós pro­fesszorok úgy véleked­tek, hogy a távcső — minden logikus gondo­latot nélkülöz. Galilei nem válaszolt ezekre a korlátolt támadá­sokra, ehelyett a mér­tékadó és befolyásos személyiségeknek egy- egy távcsövet küldött. Ezek azonban még kéz­be venni is vonakod­tak, mert az »ördög alkotásának« tartot­ták. Sőt, voltak olyan »tudósok« is, akik azt állították: az egész vakmerő csalás. Galilei tele keresű- séggel írta: »Azt hi­szem, nincs a világon nagyobb gyűlölet, mint a tudatlanságé a tudás ellen.« Dr. De Mousel 1897. április 9-én mutatta be első ízben Edison fonográfját a párizsi akadémiának. Az elő­adás javában folyt, amikor az ülés korel­nöke, Bouilland pro­fesszor az emelvényre rohant és De Mouselt a szó szoros értelmé­ben ledobta onnan fo­nográfjával együtt. —■ Nem engedhetem A párizs—genfi vasútvonal villamosítása A francia C. C. 7121. számú villanymozdony, amely 243 órakilomé­teres átlaggal több mint egy év óta tart­ja a sebességi világ­csúcsot, elsőnek közle­kedett a Bellegarde és Genf közötti villamo­sított útszakaszon. Ez­zel teljesen villamosí­tották a Párizs—Genf közti útvonalat. Két és félmillió bűntény az Egyesült Államokban Edgar Hoover, az -FBI vezetője kijelen­tette: »Ha a bűncselek­mények -gyakorisága a mostani ütemben foly­tatódik, akkor 1956- toan a bűntettek két és félmilliós re-kordszá- mot fognak elérni.« Hoover egy jelenté­sében arra is kitért, hoev az USA területén minden 12 másodperc­ben elkövetnek egy je­lentékenyebb bűncse­lekményt. 1956 első félévében a bűntettek száma az előző év első feléhez viszonyítva 14,4 száza­lékkal emelkedett. — mondotta —, hogy egy olyan tiszteletre méltó gyülekezetét, mint a párizsi akadé­mia, egy hasbeszélő bolonddá tegyen! Az ilyen csirkefogókat, mint De Mousél, át kellene adni a rendőr­ségnek, hiszen kizárt dolog, hogy egy közön­séges fémdarab visz- szaadhassa az ember­hang nemes csengését. Végül is De Mouselt kizárták az akadémiá­ról addig, amíg néhány hónappal később Edi­son egy másik fo­nográfja végre az aka­démikusok tetszését is elnyerte. J/i volt Damjanich János? Mikor megkérdeztem az édesapámat, lángolni kezdett a sze­me, az orcája kipirult. — Az volt csak az ember, fiam! Nem született még olyan ember, mint ő. Damjanich volt a hősök hő­se, a csaták oroszlánja. Ö volt a fer- geteg, amely elsöpörte maga elől az ellenséget. Damjanich János volt a magyarok legvitézebb katonája. Megkérdeztem édesanyámat. Ki volt Damjanich? Az édesanyám így felelt: — Damjanich volt a férfiak virága. A legnemesebb, legbátrdbb katonája volt Kossuth Lajosnak. Aki az ő né­Krúdy Gyula: ELŐRE nem bírta el a puskát, dobot akasz­tottak tehát a nyakába. Így ment előre, vidáman dobolva, együtt a se­reggel. A pajtásai, tanulótársai ott lépegetlek mellette a sorban. Csu- paszállú, vékony, cingár fiúk emelték a nehéz puskát. A hadnagy pedig olyan fiatal, szelídképű fiú volt, mint egy kislány. fsak a zászlótartó volt idős ■'-$ ^ ember. Vén bakancsos volt az öreg. Deres a haja, a bajusza. Ki­vét hallotta, ha gyáva volt, egyszerre szolgált, régi katona volt. Otthon bátor lett, ha vitéz volt, még vité- szántogatott a falujában. De mikor zebb lett. Az anyák büszke örömmel meghallotta az ágyúdörgést, mint a adták oda fiaikat Damjanich katona- huszárló a trombitaszót, egyszerre iának. A Damjanich katonái, ha otthagyta a falut, felcsapott katoná- meghaltak a csatamezőn, egyenesen rak. az égbe szálltak. — öreg már kend, bátyám, a ve­Béna honvéd járt a házainkhoz, rekedésre. Remeg a kezében a kard, Nyomorék volt a lába, mankóval se- rövidlátó szemével pedig célozni se gítette roskatag testét. Az eperfa tud már — mondta Damjanich, mi­alatt szokott üldögélni. Ott szívó- kor az öreget meglátta. —- Menjen, gáttá a pipáját, és melegedett a na- bátyám, haza. pon. Rongyos, esőmosta, viharverte, vörös sapka, volt a fején. Ezt a sap­kát még akkor sem vette le a fejé­ről, ha kéregetett az utcasarkon. Megkérdeztem a vén koldust: — Bácsi, ismerte a hős Damja- nichot? A koldusnak remegett a hangja, a Az öreg megpödörte a bajuszát: — Azt már nem teszem, tábornok uram. Akár akarja, akár nem, én itt maradok. Damjanich gondolkozott, mii csi­náljon az öreggel? — Tudja mit, öreg? — kiáltott fel egyszerre. — Legyen maga zászló­két öreg szeme pedig könnybe lábadt, tartó a gyerekek zászlóaljában. Vi■ — En ne ismertem volna? Hiszen győzzön rájuk, közel ne eressze őket. én az ő katonája voltam! A vörös- a tűzhöz, nehogy még baja essék vc- sapkások voltak az ő legkedvesebb lamelyiknek. Legyen maga a csapat katonái. apja. Magát teszem felelőssé, ha va­— Kik voltak a vörössapkások? lamelyiknek baja esik. — A vörössapkásak voltak a leg- Akkor még így beszélt a tábornok vitézebb honvédek. Csupa fiatal em- a vörössapkásokhoz. Nem tudhatták bérből, ^gyerekből telt ki az egész meg addig, hogy mit tudnak, zászlóalj. A legöregebb közöttünk A vén bakancsos azt felelte: huszonötéves volt, a legfiatalabb pe- — Jól van, majd vigyázok a csir­áig alig látszott ki a földből. Az vit- kékre. te a dobot"... Nem volt még tizen- Ment a sereg, ment... Az ország öt esztendős a dobos, mikor otthagy- határszéle felé igyekeztek. Ott ütött ta az iskolát.. Elment arra, amerre a ki a lázadás. zászlót vitték. Nem volt iskola — el- A gyerekeknek feltörte a lábát a mentek a tanítók, tanárok. A kisfiú nehéz bakancs, sajgóit a válluk a nehéz fegyvertől. Az öreg zászlótar­tó biztatta őket: — \Ne féljetek, gyerekek! i Majd ha megdördülnek az ágyúk, egyik­nek sem fog fájni semmije. Próbál­tam én azt. Te pedig, dobos, verjed frissen azt a dobot! Hadd maséroz- zon a szegény baka! Pergett a dob, a csapat ment,elő­re. Egyszer, esti pihenőkor híre futa- modott, hogy másnap ütközet lesz. Hej, felragyogott a vén zászlótar­tó szeme! — Érzem már a puskapor szagát! — mondogatta a levegőbe szima­tolva. A zászlóalj se tudott aludni egész éjjel. Minduntalan fel­kelt egyik-másik és belebámult az éjszakába. Ott messze a síkon söté­ten húzódtak el a szenttamási sán­cok. Ott van az ellenség. Még nem is virradt, már meghar­santak a trombiták, peregtek a do­bok, parancsszavak röpködtek a le­vegőben. — Kímélni kell a gyerekeket! — mondta Damjanich. — Ne eresszétek őket nagyon előre. Egyszerre megdördültek az ágyúk. Remegett a föld, még az ég is elsö­tétült ... A sáncokról gyilkos pus­katűz ropogott. Egy nagy kiáltásba olvadt bele az egész mindenség: — Előre! Előre! Előre! — Ezt kiabálták a vezérek, ezt kiáltotta a honvéd, a honvédtársa fülébe. Beledobbant a szív. Előre! A fürge, cingár fiúknak mintha szárnyuk nőtt volna. Kinek jutott volna most eszébe a félelem? A csa­tazajban, az ágyúk dörgésében, a puskaropogásban rohantak a fiúk a sáncokra. Mint megannyi fiatal oroszlán, támadtak az ellenségre. Már odafönt voltak a sáncokon. A vén zászlótartó feltűzte a háromszí­nű lobogót. Futott az ellenség, amer­re látott. El volt döntve a csata. Damjanich a csata után odament a vörössapkások zászlóaljához, és megölelte fiúkat. Nagy, fekete sza­kálla remegett a meghatottságtól, bömbölő oroszlánhangja megszelí­dült. — Fiúk, derekasan viseltétek ma­gatokat. Ti vagytok az én legvité­zebb katonáim. Aztán előkerült a vén zászlótartó is. — Hát nem megmondtam kend­nek, hogy hátul tartsa a gyereke­ket? — kéidezte Damjanich tréfás szemrehányással. A vén bakancsos két könnyet tö­rölt ki a szeméből. — Nem lehetett ezekkel bírni, tá­bornok uram! Csak előre akartak menni. Múlt az idő. A vörössapkások ezentúl mindig legelöl rohantak a csatába. Szerette is őket Damjanich, mintha valamennyi saját édes fia lett volna. Nagy híre volt a vörössapkások­nak. Abba a zászlóaljba jutni a leg­nagyobb dicsőség volt. Sok diadal­mas csatában, véres ütközetben vet­tek részt a fiúk. — Szuronyt szegezz, és előre! — ez volt Damjanich mondása a csata előtt, és a vörössapkásoknak ez lett a harci kiáltásuk. Rettegett tőle az ellenség. Rette­gett Damjanichtól. Nem volt olyan vitéz, aki meg tudott volna állani előtte. Nagy, fekete szakálla lobogott a csatákban legelői, mint a fergeteg diadalmas lobogója. — A vörössapkásokkal pokolba js elmennék! — mondotta egyszer. A vén koldus, mikor élhallga- tott, levette fejéről a vörös­sapkát és megcsókolta. Remegő hangon mondta: — Nem is volt magvar származá­sú dicső vezérünk. Szerb szülők gyermeke volt, de olyan vitéz ma­gyar kevés volt még, amilyen a csa­ták oroszlánja volt!

Next

/
Thumbnails
Contents