Somogyi Néplap, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-05 / 235. szám

VILÁG PROLET ÁRJ AI EGYESÜLJETEK ügyi Néplap í HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 235. szám. ARA 50 FILLER Péntek, 1956. október 5. Géphasználati társulás alakult Zimányban Dolgozó parasztjaink érdeklődése napról napra nő a szakcsoportok irántfc Szinte alig múlik el olyan hét, hegy a me'gye valamelyik községé­ben ne alakulna géphasználati, gyümölcs-, szőlőtermelési stb. szakcso­port. A zimányi dolgozó parasztok is meggyőződtek arról, hogy a szak­csoportba tömörült dolgozó parasztok egymást segítve, közösen mennyi­vel jobb eredményeket tudnak elérni, mint egyénileg. Ezért határoztak úgy a községhez tartozó Rácegres-puszta dolgozói, hogy géphasználati tár­sulást hoznak létre. A szakcsoport megalakítását Kiss István 10 holdas élenjáró gazda kezdeményezte. Társai is akadtak hamarosan, még másik 5 család csatlakozott hozzá, így 6 családdal hozták létre a géphasználati társulást. Az »úttörőknek« mind a községi tanács, mind a gépállomái minden segítséget megad ahhoz, hogy eredményesen dolgozhassanak. Az a tervük, hogy már most, az] őszi munkáknál igénybeveszik a gépeket, hogy jövőre még jobb termést takaríthassanak be gabonából. (Oláh Gyu­la zimányi levelezőnk levele nyomán.) Jól halad a szerződéskötés Mosdóson és Mernyén A mosdósi dolgozó parasztok a ka­pások (betakarítását végzik most. A burgonya, kukorica betakarítása a legsürgősebb, mivel több helyen ezek után még gabonát vetnek. A törvényt tisztelő gazdák a beta­karítás után azonnal teljesítik állam iránta kötelezettségüket, és szerző­dést is kötnek államunkkal felesle­ges terményük értékesítésére. Kiss János 9 holdas dolgozó paraszt 330 kiló kukoricára kötött szerződést. A gazdák nagyrésze hízott- és húss.er- tés-értékesítési szerződést köt. 59 da­rab sertés és 80 darab liba hizlalá­sát vállalták eddig. A mernyei dolgozó parasztok is becsületbeli kötelességüknek tartják a szerződéskötést. 194 darab sertést kötöttek le hizlalásra és hússertés­nek. RÁNTAN1VALÓ CSIRKÉK KARÁCSONYRA Megyénk baromfikeltető állomá­sairól a múlt napokban szállították el az utolsó keltetésű naposcsibéket. A több mint 115 000 jószágot az év végén rántaniivaló csirkeként hozzáír forgalomba. A termelőszövetkezetek — ahová a csibék nevelésre kerültek — a tervek szerint a karácsonyi ünnepre, illetve Szilveszterre küldik az ízletes pecsenyének valót Kapos­várra és a balatonmenti téli üdülők­be. Köszönet a kedves somogyiaknak Itt, Baranya északi részében a. területrendezéssel kapcsolatban mos­tanában sok jszó esik arról, hogy Somogyhoz csatolnak bennünket. Ez a hír, meg talán az a tény, hogy magam is somogyi származású va­gyok, és bizony szívesen mennék• vissza az »őshazába«, késztettek ar-' ra, hogy kis úttörő énekeseimmel át-1 ruccanjunk Somogyba szemlélődni, ismerkedni. Kis énekeseink munká­ját különböző kirándulások szerve­zésével jutalmazzuk. így nyáron Pé­csett voltunk többnapos kiránduld-' son. Útközben többször szerepeltünk, ismereteinket gyarapítottuk. Most szintén gépkocsival indul­tunk a kirándulásra. Az itteni 'tsz, hogy úttörő-énekkarunk sok szerep­lését megjutalmazza, gépkocsiját rendelkezésünkre bocsátotta és így1 negyven énekessel és három tanár­ral. Mágocsról elindulva Sásd— Abaliget—Bükkösd—Szentlőrinc— Szigetvár—Kaposvár—Dombóvár— Mágocs útvonalon az egynapos ki­rándulásunk során sok mindent lát­tunk. Legnagyobb élményeink a sziget­vári vár és múzeum, a konzervgyár, Kaposvárott az európahírű Textil- művek, majd pedig a Csongor ' és Tünde színházi előadásának megte­kintése volt. Nagyon sokat mesélnek még most is kis énekeseink a gyö­nyörű színházról és ott látott, feled­hetetlen előadásról. Ezúton mondunk hálás köszönetét a színház igazgató­ságának, amiért a mágocsi úttörők­nek lehetővé tette a [színházi elő­adás ingyenes megtekintését. De na­gyon kedves emlékünk az is, hogy o Megyei Tanács Igazgatási Osztályán Valter Péter osztályvezetőhelyettest a legnagyobb előzékenységgel írt, te-, lefonált és mindent megtett kirán­dulásunk sikere érdekében. Sok-sok köszönet és meleg üdvözlet a kedves, somogyiaknak! R ADV ANY I JÓZSEF i énektanár. Ahol nem, s-aholfmég esőre várnak . . , Az őszi árpának már szeptember közepén a földben a helye, ha jó termést akar betakarítani a gazda. Október eleje van és nagyon sok községben még egy szem őszi árpát sem vetettek el. Esőre várnak a ba- téi, csornai, csombárdi, büssüi gaz­dák, pedig minden napi késlekedés a jövő évi termés rovására megy. Nem indok az, hogy száraz a föld. Kapos- szerdahelyen is épp olyan száraz a föld, mint Batéban, Büssüben és itt mégis elvetettek már 26 hold őszi árpát. Ugyancsak földbe tették a kis- asszondi gazdák is az árpa magját. A göllei állattartó gazdák jó termést akarnak betakarítani jövőre az érté­kes takarmánygabonából, ezért 905 hold őszi ámát elvetettek már. Vegyenek példát ezekről a dolgozó parasztokról a késlekedő gazdák, kö­vessék őket, ne várakozzanak a ve­téssel, mert jövőre kárát vallják. TSZ-EINK ÉLETÉBŐL Megtermelik zsák- és ponyvaazükségletüket Kisgazdaságokban is sok zsákra van szükség. Hát még egy olyan 1200 holdas nagyüzemnél, mint a kötcsei Előre Tsz! Különösen csépléskor, meg az őszi -betakarításkor kell gyakran a zsákokhoz nyúlni. Az el­múlt években is százszámra kellett volna a zsák az Előrében, de nem volt elegendő. Segítettek magukon. Az utóbbi két gazdasági évben 15— 15 hold rostlen szerződéses termelé­sére vállalkoztak. Jól jártak ezzel a növényféleséggeL Tavaly pl. 13 ezer forint értékű textilutalványt kaptak a rostlen után, amelyből 362 darab zsákot vásároltak. A 15 hold szerző­déses rostnövény csaknem 80 ezer forintot jövedelmezett az idén is, s a jó pár ezer forintos vásárlási utal­vány beváltása révén 612-ről tovább növelik zsákkészletüket. Ponyvát is akarnak még venni, mert a hét kocsi- és kazalponyvából nem jut mindenhová, ahová kellene. Nem nézik (tétlenül azt sem, hogy zsákja­ik a sok használás közben elhaszná­lódnak — gondoskodnak a pótlásról. Ezért kötöttek a jövő évre 20 hold rostlen termelésére szerződést. Meg­termelik tehát zsák- és ponyvaszük­ségletüket. Az egyéb fogyóeszközzel is törőd­nek a kötcseiek. Krukk Gyula, a tsz bognára alig győzi ebben a nagy szá­razságban a kerekek,' kocsioldalak javítását. Nincs olyan nap, hogy egy- egy új kereket ne kellene csinálnia. Ehhez azonban anyag kell, neki való szerszámía. Úgy tervezik a szövet­kezetben, hogy még az ősszel bizto­sítanak kellő mennyiségű fát, hogy a -bognármester a télen a kocsik rendbehozásán túl tartalék kerekeket és más egyéb kocsi kellékeket is ké­szíthessen. ITT AZ IDEJE A SILÓZÁSNAK Termelőszövetkezeteink tagjai nem várják ölhetett kézzel a telet,, tud­ják, hogy állatállományuk áttelelte- tésére már most jól fel kell készül­niük. Tsz-eink nagy részében jó, táp­dús pillangóstakarmány, rétiszéna, takarmánygabona már elraktározva várja a telet, de azért a jól elkészí­tett siló nélkülözhetetlen. Kár volna a sok jó zöld répafejet, kukorica­szárat eldobni, amikor az melasszal, répaszelettel lesilózva igen értékes, tápdús takarmány. A gálosfai Vörös Csillag Termelőszövetkezet silóval pótolja takarmányhiányát, 240 köb­méter silót készítettek. A magyaratádi Búzakalász Tsz tagjai szép szarvasmarhaállományuk- nak 450 köbméter vegyes silót készí­tettek eddig. Nem lesz gond egyik tsz-ben sem az állatok takarmányo­zása. AHOGY BENÉZEK A NAGY § ÜVEGABLAKON, három hamvas­arcú gyereklányon akad meg a te­kintetem. Kiválnak a többiek kö­zül. Nem teljesítményükkel, az még korai lenne. De kiválnak öltözé­kükkel, üde fiatalságukkal. Csinos, kék munkaruha van mindegyiken, a fejükön világoskék, fehérpettyes kendő hátrakötve. Egyikük széles szíjat tart munka alá, a másik ket­tő gépnél dolgozik. Távolról, abla­kon keresztül figyelem őket. Olyan otthonosan mozognak, mintha hosz- szú hónapok óta ezt a munkát vé­geznék. Pedig — ahogy a mellettem álló DISZ-titkár mondja — alig há­rom hete kerültek a Textilművekbe. Gyerekek még. Az iskolapadot vál­tották fel e gyönyörű üzem bőröző- jének gépeivel. Dolgoznak, napi négy órát, reggel nyolctól tizenket­tőig. Ismerkednek a »felnőtt« mun­kával, az élettel... Megismerkedek velük. Kérdezném őket, de nemigen felelgetnek. No, nem azért, mintha titkolni akarnák örömüket! Azért, mert gyerekek, bátortalanok, félénkek. Persze csak az idegenekkel. Munkatársaikat már megismerték, kedvelik őket. hisz oly nagy szeretettel fogadták, oly nagy buzgalommal tanítgatják lá­nyaikat. A három közül Rajezi Gizi a leg­bátrabb. Pedig a legfiatalabb köz­tük. Tizennégyéves, barnahajú kis- lánv. Zsalakó Marika csak moso­lyog, szó ritkán hagyja el ajkát. Ö félénkebb, még a nevét is nehéz megtudni tőle. Azt is más mondja el, hegy fodrász akart lenni. Ez év­ben nem sikerült, idejött a Textil­művekbe. De ha jól megy, jövőre sem változtat munkakörén ... Oly Segítettek a fiatalok A mosdósi fiatalok önzetlen mun­kájáról szeretnék beszámolni. Egy kis családi házat építettem, s a községi DISZ-szervezet tagjai vasárnap el­jöttek hozzánk segíteni. Ott töltötték egész napjukat. Nagyon örülök a se­gítségnek és tudom, hogy ezentúl még jobb munkát végzek mint DISZ- titkár. Ezzel akarom meghálálni a fiatalok segítségét. Egyébként a helyi Alkotmány Tsz vezetősége felajánlotta, hogy a vi­déki szereplésekre mindig elviszi művészeti együttesünket. Színjátszó­csoportunk íegközelebb Földes Mi­hály: Két évi mátkaság című darab­ját adja elő. Tóth József DISZ-titkár Október 8-tól megszűnik a forgalomkorlátozás a MAVAUT valamennyi menetrendszerű járatán A Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium autóközlekedési főigazga­tósága közli, hogy a MÁVAUT egyes vonalain üzemanyaghiány miatt élet­beléptetett átmeneti forgalom-korlá­tozást valamennyi menetrendszerű járatnál október hó 8-tól megszün­teti. Hétfőn reggeltől kezdve tehát a menetrendben közölt minden autó- buszjárat közlekedik. Ugyancsak a fenti időponttól kez­dődően a közhasználatú teherautó- fuvarozásnál is megszűnik az üzem- anyaghiány miatt elrendelt forgalom- korlátozás. A KOSSUTH-RÄDIÖ szombaton 18 óra 15-kor a munkás- mozgalom ártatlanul elítélt és kivég­zett harcosai: Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai And­rás elvtársak temetéséről, a Kerepe- si-temetőből követítést ad. 9 szülői munkaközösségek a politechnikai oktatásért A múlt napokban valamennyi So­mogy megyei általános és középisko­la mellett megalakították a szülői munkaközösségeket. Legtöbb munka- közösség csoportot alakított, mely a politechnikai oktatást segíti elő. A szülők vállalták, hogy a szemléltető oktatást elősegítő tárgyakat saját költségükön szerzik be, és ezt az is­kolák szertárainak ajándékozzák. Több községben, mint például Lakó- csán és Buzsákon a szülők saját ma­guk készítik el ezeket az eszközöket. A megye területén a szülői munka- közösségek még ez évben több ezer forint értékben bővítik az iskola szertárait ilyen módon. KOROMESŐ Apró, fekete, tömegesen eresz­kedik alá a levegőből, mindent beborít és sok bosszúságot okoz. Mi az? Koromeső. A csillagászok, meteorológu­sok még nem ismerik eme cso­dálatos »égi« jelenséget. Pedig nem új és nem időszakos tüne­mény, naponta többször is meg­ismétlődik. Szélvész és gomoly- gó viharfelhők, égiháború sem jelzi közeledtét, csak úgy — be- vezetés nélkül — száll alá a »vi­lágűrbőI«, mint télen a hópely- hek, csendesen szállingózva. Ismertetőjelei: ha hófehérre mosott fehérneműdet kiteríted az udvarra, néhány perc múlva sű­rű fekete pettyek borítják el. Megpróbálod leseperni? Elmázo- lódik. S a kátrányos szemcsék újabb szorgos munkára késztet­nek. Megismételheted a nagymo­sást. Vagy. Fektesd apró gyermeke­det az udvarra, hogy élvezze a friss levegőt. Nagyobbacska fiad is az udvaron játszadozzon, s ha beviszed őket a lakásba, szeplő­sen látod viszont szeretteidet. De magad se próbálj olvasni, vagy baráti beszélgetésbe mé- lyedni az udvaron, mert csakha­mar elborít eme átkozott, kátrá­nyos, mindent bemocskoló ko­romeső ... Érdekes, és némelyek részére megnyugtató, hogy a városnak csak egyes, kiváltságot élvező részein hull ilyen koromeső. Kü­lönösen és csakis a péküzemek szomszédságában, mint pl. a Beloiannisz utca, a Honvéd utca elején ... Ilyen helyeken pa­naszkodnak a lakók. De hiába. Azt mondják, a koromesőt meg­szüntetni nem lehet. Mert ke­nyérre szükség van, a sütéshez tűz kell, s azzal együttjár a ko­rom ... Igaz, lehetne füstszűrőt rakni a kéményekre, de ... A vörösréz-szűrő jó lenne, de nincs. A más anyagból készült szűrő hamar elég, s ez drága mulat­ság. Különben is eltömődne a szűrő, s ha kifuvatják, még na­gyobb mennyiségű korom száll alá ... Csak egy megoldás van — mondják — a kenyérgyár. Füstszűrővel nem bíbelődnek ... Inkább bosszankodjanak to­vább a lakók. Elvégre nem azért laknak a péküzemek közelében, hogy tiszta levegőt élvezze­nek! ... Sepilov látogatást tett az ENSZ főtitkáránál (TASZSZ) D. T. Sepilov, a Szov­jetunió külügyminisztere október 3-án látogatást tett HammarskjÖld- nél, az ENSZ főtitkáránál és hosz- szabb megbeszélést folytatott vele. Vetik a búzát az ecsenyi és a belesi tsz-ekben Termelőszövetkezeteink tagjai saját maguk meggyőződtek már arról, hogy a korai vetés jó termést hoz. Nem is várnak szövetkezeteink tag­jai az esőre. Az ecsenyi Előre Tsz tagjai elsőrendű kötelességüknek a ve­tést tartják. 35 hold búzát, 11 hold rozsot és 4(1 hold őszi árpát már el­vetettek. A hetesi Két Október Tsz tagjai 55 hold búzát, 10 hold rozsot és 25 hold őszi árpát tettek a földbe. Mindkét tsz-ben jól előkészítették a mag­ágyat, kitisztított, jóminőségű magot vetettek el. FELNŐTT SORBA LÉPŐ QYERMEKEK szép ez az üzem! Bár e három hét alatt még nem döntött, de azt hi­szem, nagyon megszereti. Nehéz lenne itthagyni az üzemet, a lányo­kat, a gépeket. Nem is gondol erre. Segesdi Ilonka 15 éves. És ahogy megismeri a DISZ-titkárt — mert addig még se a szakszervezet, se a DISZ nem kereste meg a legifjabb doleozókat — azonnal panaszkodik. Igen, ő DISZ-tag lenne, felvették, amikor 54-ben kilépett az iskola ka­puján, de se tagkönyve, se bélye­ge. .. Nem törődtek vele. — Ugye, itt kaphatok? — kérdezi érdeklődve. A többiek hallgatnak. S ha már ők nem beszélnek, kér­dezzük meg a legilletékesebbeket, felnőtt dolgozótársaikat. Kemény Lajosné Marika patrónusa. — Mu­tasd m^g. mit tudsz, Marikám — mondja, szeretettel, s a kislány oda­áll a gép mellé. Hengert csiszol a kislány, s munka közben magya­ráz, megered a nyelve. Ezt ezért, azt meg azért kell csinálni. Néha r-dapislog Keménynére igazoláskép­pen ... Ilonkát a MEO-ba akarták he­lyezni. Nem ment, kérte, hogy ma­radhasson. Itt már ismeri az embe­reket, a munkát, S a vélemény? — Nagyon tud lakkozni a kislány! HOGY MILYEN SZORGALMA­SAK? Csak dicsérő szavak hangza­nak el. Az első napokban mindhár­man már fél 8-kor »beöltözve« vá­rakoztak az üzemrészben. Kérdezős­ködtek, mindig gépnél szeretnének lenni, s ha elvégzik a rájuk bízott munkát, türelmetlenkednek. Most mit csinálhatunk’ Szófogadóak, nem szájaskodnak és ki tudná fel­jegyezni, hogv még mi minden jót mondanak rájuk a felnőtt dolgozók. — Lányok, aél van, lejárt a mun­kaidő, menjetek haza — figyelmez­teti őket Keményné. Mindig ígv van ez, maguk nem veszik észre az idő múlását. Legszívesebben tovább is bent maradnának... A figyelmezte­tés azonban szigorú, s olyan hirte­len eltűnnek az üvegablak mögött, hogy búcsúzni sem tudunk. Később, négy óra után egész kis sereggel találkozom. Ők délutáni műszakosok. S ha a lányokat gye­rekeknek neveztem az imént. s. fiúk­nak csecsemő nevet kéne adni, ők sem fiatalabbak, 14—15 évesek, de igazán kisfiúk. Menyhért Pistának csak a frizurája árulkodik, hogy szeretne már egy kicsit tetszeni a lányoknak is. S ha alakja alacsony is, arca gyerekes, gondolkodása már komolyodó. Tervei vannak. Csak tíz hónapig akar az üzemben maradni, aztán Pécsre megy, géplakatos-ta­nulónak. Későbbi szándéka? Ter­mészetesen visszajön a Textilmü- vekbe, mint kitűnő szakember ... Domcsa Laci »civilben« halászni jár. — Jó lenne néha játszani is — mondja huncut mosollyal —, de most már nagy vagyok. Dolgozok és otthon is segíteni kell. — A »jóság« jele ott éktelenkedik arcán, egy nagy forradás. Azt mondja, egy csúnya fa állt az útjába, amikor szánkózott. Innét a jel. Most már nem fordulhat ilyesmi elő, mert a targoncát — amivel a gyűrűsfonó­ban dolgozik — akkor állítja meg, amikor akarja ... De vannak kislányok is a várako­zók között. Korán jöttek, két óráig még lehet egy kicsit beszélgeni. Kiss Erzsi egy textiles »dinasztia« sarja. Édesapja, négy nővére és egy báty­ja dolgozik a Textilművekben. — Csak nem megyek én máshova, mi­kor az egész család itt van! — mondja sértődötten. A két Rózsa, Zsobrákék és Giliczéék Rózsikája is elégedett első munkahelyén. Ám ők többet is szeretnének kapni. Pa­naszkodnak. A múltkor tehetségku­tatást hirdettek, s odarendelték őket a kultúrotthonba. Szeretnének szín­darabot játszani. De hiába mentek, mert a »rendezők« közül senki sem volt ott. Azt mondják: csalódtak. Reméljük, legközelebb jobban ren­dezik meg a tehetségkutatást... KEDVES GYEREKEK, MIND­ANNYIAN. Szavakban még egyik sem mondja el érzéseit, gondolatait. De ogy ességükkel, munkájukkal minden kérdésre választ adnak, örülnek a lehetőségnek, hogy dol­gozhatnak, s nem utolsó sorban an­nak, hogy ilyen igazán szép, hatal­mas üzembe kerültek. Munkájuk könnyű, cseppet sem megerőltető. Ám bizonytalankodnak még. Érde­kelné őket az is, hogy mennyit ke­resnek. Megkérdeztem mindegyik­től, de csak találgatnak. Támpont: idősebb társaik véleménye, ez pedig igen nagy hullámzást mutat. Egyi­kük 200. másikuk 450, s a többiek a kettő között vélik megkapni első keresetüket..; Tájékoztassák őket, hiszen felnőtt sorba lépő gyerme­keinkről van SZÓ ; : ; Jávori Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents