Somogyi Néplap, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-05 / 235. szám

SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1956. október 5. A határrögzítési munkálatok Jugoszlávia és szomszédai között Belgrad (TAiNJUG). A nyár folya­mán 'befejeződnek a terepi «munká­latok Jugoszlávia határain. A jugoszláv—magyar határon az elmúlt hó végén befejeződtek az egész jugoszláv—magyar határvonal felújítására és megjelölésére irá­nyuló munkálatok. Nehézségek ál­lottak elő a Mura és a Dráva folyón történő határrögzítés tekintetében, miután ezek a folyók egyes szaka­szokon megváltoztatták medrüket. A határvonalat pontosan a trainoni ^szerződés szerint jelölték meg, úgy­hogy az elvégzett mérések és a meg­felelő okmányok alapján mindenkor rekonstruálni lehet a jugoszláv—ma­gyar határvonalat, tekintet nélkül a Dráva, illetve a Mura folyásának megváltoztatására. Jugoszlávia és Magyarország között új hatáxdokumentáció készül. Vár­ható, hogy november elején aláírás­ra kerül a jugoszláv—magyar hatá­ron befejezett munkálatokról szóló jegyzőkönyv. Mint ismeretes, határ­jelzések fenntartásának szabályozása tárgyában ez év januárjában írták alá a magyar—jugoszláv egyezményt. A töhbi szomszédos országgal is ren­dezik a határkérdéseket. Hermann Matern nyilatkozata Berlin (MTI). Az Angol Munkás­párt képviselőinek egyik csoportja, ■amely a közelmúltban a Német De­mokratikus Köztársaságban tartóz­kodott, Németország Szocialista Egy- ségpáirtja Politikai Bizottságának tagjaival folytatott 'beszélgetésben kérdéseket tett fel a politikai fog­lyokkal és a Német Demokratikus Köztársaságban állítólag bebörtön­zött szociáldemokraták ügyével ösz- szetfüggésben. A munkáspárti kép­viselők később a Német Szociálde­mokrata Párt nyugat-berlini vezető­ségétől kapott, a többi között 32 szo­ciáldemokrata nevét tartalmazó lis­tát nyújtott át Hermann Mátémnak, a politikai bizottság tagjának, aki ígéretet tett az ügyek kivizsgálására. Hermann Matern most nyilatkozatot adott ki, amelyben közli, hogy a lis­tán felsorolt 32 szociáldemokrata közül tíz szabadlábon van és a Né­met Demokratikus Köztársaságban dolgozik, a többiek ügyében pedig vizsgálat folyik, amelynek eredmé­nyeiről tájékoztatják majd a Német Szociáldemokrata Pártot. Hermann Mátém közli nyilatkoza­tában, az angol munkáspárti képvi­selők csoportjának vezetője köszöne­tét fejezte ki azért, hogy ily módon világosság került az igazságra, ami a munkáspártok közötti viszony ala­kulása szempontjából nyilvánvalóan kedvező hatást gyakorol majd. Végei éri az SZVSZ Főtanácsának Vili. ülésszaka Szófia (TASZSZ). Szófiában szer­dán befejezte munkáját a Szakszer­vezeti Világszövetség Főtanácsának VIII. ülésszaka. A szerdai ülésen egyhangúlag elfo­gadtak egy határozatot Louis Sail- lant beszámolójával kapcsolatban, egy másik határozatot Abdullah Diallo beszámolójával kapcsolatban, elfogadták az ENSZ közgyűléséhez intézendő memorandumot, az egész v ilág dolgozóihoz és szakszervezetei­hez az atom- és hidrogénfegyver, va­lamint a leszerelés kérdésében inté­zendő felhívás szövegét, a IV. Szak- szervezeti Világkongresszus összehí­vására vonatkozó határozatot, a cip­rusi kérdéssel, az okinavai helyzet­tel, a kameruni kérdéssel foglalkozó határozatokat stb. Az ülésszak teljesítette az algériai szakszervezeti szövetség és a mada- gaszkári dolgozók szövetségének a Szakszervezeti Világszövetségbe való felvételre vonatkozó kérelmét. Az ülésszakon Giuseppe Di Vitto­rio. a Szakszervezeti Világszövetség elnöke mondta a záróbeszédet. Kö­szönetét mondott a bolgár szakszer­vezeteknek és az egész bolgár nép­nek az ülésszak részvevői iránt ta­núsított vendégszeretetükért. A MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK GYASZÜLÉSE A Magyar Újságírók Országos Szö­vetségének kibővített választmánya október 4-én Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai And­rás temetése előtt gyászülést tartott. A gyászülésen több felszólalás jut­tatta kifejezésre az újságírók mély­séges megrendülését a sajtónak a hazug perekben vállalt részesedése miatt. A gyászülés kifejezte szilárd elhatározásukat: az újságírók soha többé nem engedik, hogy a sajtó az igazság védelmezője helyett ártatla­nok rágalmazója és üldözője lehes­sen. A gyászülés egyperces felállás­sal áldozott a mártírok emlékének. A kibővített választmány elhatá­rozta, hogy a Magyar Újságírók Szövetségének tagjai az egyesület székházából vonulnak fel a temetés­re és a ravatalokra koszorúkat he­lyeznek el. Az egyiptomi csatorna-társaság hajlandó angol és francia révkalauzokat is alkalmazni Kairó (MTI). Mahmud Junisz, az egyiptomi Szuezi-csatorna társaság ügyvezető igazgatója — az AFP sze­rint — szerdai sajtónyilatkozatában kijelentette: *A Szuezi-csatorna igazgatóság megkülönböztetés nélkül elfogadja minden révkalauz felvételi kérelmét. Hajlandók vagyunk angol és fran­cia révkalauzokat is szerződtetni. Eddig azonban egyetlen francia, vagy angol révkalauz sem jelentkezett. A révkalauzok iratait nemzetiségükre való tekintet nélkül, minősítéseik alapján bíráljuk el. Előfeltétel azon­ban, hogy képzett tengerészek nyil­vánítsák ebbeli óhajukat«. NEMZETKÖZI POSTA Mi volt az oka a pöchlari vonatszerencüétlenségnek ? Szeptember 16-án a borzalmak napja volt az ausztriai Pöohlar- ban. Vasárnap a reggeli órákban az emberek százai voltak tanúi an­nak, amikor a bécsi gyors egy fú­vószenekar csinadrattája köziben eigy csomó embert elgázolt. Mi történt? A pöchlari állomásra befutott a Kienbeng—Gaming felől jövő vo­nat, amely rendkívül zsúfolt volt. Rengetegen jöttek egy pöchlari szó boriéi eplezési ünnepségre, má­sok meg egy zarándokhelyre tar­tottak. Az utasoknak hat vágányon kell áthaladniuk, hogy az állomás kijáratához jussanak, aluljáró, fe­lüljáró nincs az állomáson. A má­sodik vágányon egy taherszerel- vóny haladt, közben a fúvószene­kar köszöntötte az érkezőket. A nagy lármában senki se hallotta a bécsi gyors jelzését és a hangszó­rók figyelmeztetését, a bécsi gyors mozdonyvezetője pedig a köd miatt 'későn vette észre az előtte haladó emberieket. Amikor a for­galmista észrevette, hogy senki . se hallja a hangszórókon közölt fi­gyelmeztetést, kiabálva, integet­ve rohant a tömeg felé. Felugrott a tehervonatra és a másik oldalon leuigorva, széttárt karokkal igyeke­zett a tömeget visszatartani, amely szerencsére megtorpant. A hős forgalmista nem tudta a sze­rencsétlenséget egészen megaka­dályozni, a gyors kilenc embert el­kapott. Négy embert — köztük a forgalmistát — halálra gázolt, ötöt súlyosan megsebesített. A forgal­mista fiatal házas volt, félesége, :fajtat gyermeket vár, az állomásépü­let ablakából nézte végig a sze­rencsétlenséget és férje halálát. Az ^asszony súlyos idegösszeomlást kapott. Az österreichische Vodiksstimme felveti a felelősség kérdését és megállapítja, hogy a szerencsétlen­ség oka a megfelelő védőberende­zések hiánya. Nemcsak Pöchlar- ban, másutt is át kell haladni a vágányokon és a sorompókat pél­dául ugyanúgy kézzel működtetik, mint 50—60 évvel ezelőtt. Akkori­ban még 40 kilométeres sebesség­gel háladtak a vonatok, ma már 100 kilométerrel és a szükséges automata-berendezéseket úgyszól­ván csak a forgalmista botja és a hangszórók pótolják. Pedig a biz­tonsági berendezések a hadseregre költött összegekhez viszonyítva nem kerülnének olyan sokba. Most nem nyilatkozatokra és a dolgok szépítésére van szükség, ha­nem arra, hogy a kormány meg­adja a szükséges anyagi eszközö­ket ahhoz, hogy az utasak számá­ra a mai technikának megfelelő biztonsági 'berendezésekkel bizton­ságosabbá tegyék az utazást. Érdekessé «mi gek INNEN-ONNAN AZ NDK HUMORA / i "* - •/ * ELMÉLETI MUNKA Még néhány szó a párizsi metró alagútjában lakott családról Vasárnapi számunk­ban megemlékeztünk arról a szerencsétlen párizsi munkáscsaiéd- ról, amelyet kilakol­tattak és éjszakáit a metró cementpadlóján töltötte. Az egész francia közvélemény megmcz-. dúlt a család érdeké­ben. Tömegesen érkez­tek levelek az Huma- nité szerkesztőségéhez egyszerű . munkásem­berektől, kommunis­táktól és nem kom­munistáktól, amelyek­ben segítséget ajánla­nak fel a családnak. Különösen megható volt a szeretet meg­nyilvánulása a kis André iránt, akit min­den levélíró szívesen fogadott volna ottho­nába. A közvélemény nyo­mására és a kommu­nista képviselők köz­benjárására a francia államhatalarp most Orlyhan egy teljesen új házban lakást utalt ki a sokat szenvedett családnak. Befejeződött tehát a család kálváriája: is­mét van asztaluk, ahol ehetnek és ágyuk, ahol kipihenhetik munkás életük fáradalmait. De ez az eset megmutat­ta azt is, hogy ahol nagy a szükség, ott kö­zel van a segítség... Párizsban is. R. Gy. F á jdalommentes szülés egy újabb módja A fájdalommentes szülésnek egy új mód­ját, mégpedig úgylát­szik, nagyon kellemes és hatékony módját fedezte fel és" alkal­mazta E. W. Carter Titus viliéi hatgyer­mekes családanya. Amikor közeledni érez­te, idejét, megivott egy üveg whiskyt, s mi­kor ilyen módon is »•áldott állapotba« ke­rült, minden beavat­kozás — orvos és bá­lba — nélkül világra hozta hetedik gyerme­két. Mint mondta, 8 óra múlva makk­egészségesen felkelt az ágyból, semmi fáj­dalmat nam érzett. Negyvenmillió éves madártojásokat találtak Amerikában A kaliforniai egye­tem tudósai — mint az Associated Press je­lenti — 13 megkövese­dett, negyvenmillió éves madártojást ta­nulmányoznak. Az oli- gocénkorszakból szár­mazó tojásokat Neb­raska államban talál­ták, de nem sikerült megállapítani, hogy milyen ősmadártól származnak. A megkö­vesedett és jó állapot­ban maradt őstojások körülbelül tyúktojás nagyságúak. A tudó­sok igen nagy jelentő-, ségünek tekintik ezt a leletet. Argentínában költenek legtöbb pénzt virágra Az argentinok köl­tenek legtöbbet virág­ra az egész világon — tartják. Erre nagycn büszkék is. Párizsban, New Yorkban és Se­villában is nagyon kedvelik a virágot és sokat költenek rá. Buenos Airesben azon­ban sokszorta többet. Argentínában évente 300 millió pesót költe­nek virágra, és ennek legnagyobb részét a fővárosban. ötletes hirdetés Az Humanité szep­tember 20-i számában a következő kis hirde­tést olvastuk: Kellemetlen kaland Cannes, szeptember. — Eddy Thorial új­ságíró, aki szabadsá­gát a Riviéra egyik szállodájában tölti, egyik éjjel egy idegen férfi szállodai szobájá­ba nyitott be. A férfi dulakodni kezdett az újságíróval, aki azzal védekezett, hogy a sö­tétben eltévesztette szobáját és nem betö­rési szándékkal jött be hozzá. A mérges férfi ekkor azt mondta az újságírónak, ha éj­jel jár haza, vegyen maigának egy WON­DER zseblámpát. A WONDER zseblámpa eleme csak akkor me­rül ki, ha használ­ják ... RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK Angol hadművelet indult meg Cipruson az EOKA ellen London (MTI). A londoni rá4ió jelentése szerint Ciprus szigetén a nyár dereka óta most indult meg az első angol hadművelet az EOKA ellen. A háromezer főnyi katonaság rendőrkutyák és helikopterek segít­ségével igen nagy területet kutatott át a sziget északkeleti részén. NEW YORK (TASZSZ) Sepilov október 3-án fo­gadta dr. M. Favzi egvmtomi kül­ügyminisztert és hosszabb megbe­szélést folytatott vele. í KISSÉ ELALUDTAM. Mikor nagy- | nehezen kikecmeregtem a szúnyogok ♦ miatt jól lezárt sátorból, a Bukura-tó t sötétzöld víztükrét már beragyogta Ja reggeli napsugár. A Retyezát hegység legnagyobb gleccsertavának partján táboroztunk 2041 méteren a tenger szintje felett. Atellenben a táborral, közvetlen a tó partján emelkedik a hegység leg­magasabb pontja, a 2511 méteres Peleága csúcs. Filmünk, a »Retyezát« színes do­kumentumfilm egyik fontos jelenetét J terveztük elkészíteni ma. A Zanoga ■ ;tó, Taul Negru és a Judele páratlan szép szakadékvölgye volt a forgatási terv. Utunk alpesi legelőn vezetett keresztül a Zanoga tóhoz. Itt tudtuk meg a Baresti községbeli pásztorok­tól, hogy éjszakánként medve láto­gatja a csordát és ha szerét teheti, elragad egy-egy tehenet. Valami ki­tanult öreg mackó, mert egyik éjsza­ka a kaliba tetejére terített friss marhabőrt is ellopta. — Éppen ez kell nekünk... Fel kell deríteni a nyomát mindenáron... Filmünk egyik legfontosabb jelenete a retyezáti medve... — Lefelé me­net a Slevei völgyébe, az ösvény rendkívül sűrű, áthatolhatatlan he- venye-fenyőrengetegen vezetett ke­resztül. Ezen az ösvényen találtunk rá a leütött tehénre, amiből a med­ve jó darabot már felfalt. Visszafelé jövet a tavak fényképe­zése után, már nem találtuk régi helyén. Szinte hihetetlen, hogy ezt |a két mázsánál is súlyosabb hústö- fmeget egy medve be tudja vonszolni jebbe az áthatolhatatlan sűrűségbe. ♦ Vadászok szerint a kőszáli sasok fa- llánksága elől rejti el ilyen gondo- |san prédáját. Ebben a szűk és belát­♦ hatatlan bozótban képtelenség fil- Jmezni. — Nagy kínnal kicipeltük né- jhány méterrel közelebb a bozót szé­liére, hogy a felvevőgéppel belátható I legyen. I Harminc méterre kis sátrat állí­tottunk fel és egy valóságos »mű­Medve nyomában a Retyezáton erdőt« ültettünk a leshely köré. Mi­kor mindezzel készen voltunk, Szék­ien Ervin rendező megnyugtatott, hogy egy cseh kollégám 18 napig várt egyszer egy ilyen medvét!... Vadászmesterünk szerint a »mi med­vénk« még ma vagy holnap vissza keli térjen, mert közben megéhezik és jól tudja, hova rejtette el zsák­mányát. DÉLUTÁN NÉGY ÓRAKOR csak ketten maradtunk a leshelyen. Az operatőr és egy puskás . .. Megkérdeztem, »jól meg van-e töltve a fegyver«, majd én is beállí­tottam tűélesre 400-as teleobjektíve- met. Három órai mozdulatlanság után már könnybelébadt szemmel ültem valósággal a felvevőgéphez ragadva. — Nem akartam elmulasztani azt a ritka pillanatot, amikor megjelenik a bozót széléin és nekiesik a prédának a »mackó«. Teljesen kimerültem. A gép kere­sőjére szorított szemmel ülve éppen Kittenberger Kálmán híres Afrika- vadász kalandjain járt az eszem, amikor a keretben egy hatalmas, sár­ga »oroszlánfej« jelent meg, hátulné- zetben. Első pillanatban még Piet- raru vadászmester is valami macska­félének, hiúznak nézte, de egy má­sodperc alatt felénk fordult az állat és akkor láttuk, hogy jól megtermett róka akart portrét készíttetni magá­ról. Egy óra eltelt — jött a medve! Jól lehetett látni a sűrű hevenye-fenyő között, amint törtet előre ... Egyszer csak megái lőtt a sűrűség szélén és meg se moccant... Még nem lát­tam, de contosan tudtam, hol van ... Egv pillanat és megjelenik, gondol­tam — de túljárt az eszünkön! Le­feküdt a sűrűség szélén és ott várta meg az éjszakát. Ez a hajtás nem sikerült. Másnap hajnali 2 órakor felkere­kedtünk újból. Ezúttal két operatőr, a rendező, vadászok és egy erdőke­rülő ... Vezetőnk, aki ugyanakkor vadszakértőnk is volt, olyan sűrű ős fenyőerdőbe vezetett be bennünket, ahol még a madár se járt. Tömlöc- sötétben, ismeretlen helyen halad­tunk, valami leírhatatlan bizonyta- lanságérzéssel. Azt mondtam, hogy itt még a madár se jár, pedig ebben a járatlan fenyőrengetegben él ha­zánk egyik legérdekesebb madara, a fajdkakas. Több mint egy órai bo- torkálás után leültünk, hogy megvár­juk a szürkületet. MISZTIKUSAN HATOTT az erdő síri csendje. Mikor látni véltük a szürkülést, egyszer csak megszólalt egy madár. Ez a »szalonka«, súgja a vadász. Elsőnek szólal meg az erdő­ben, amikor a legparányibb világos­ság feltűnik. Pár perc múlva meg­halljuk a fajdkakast is. Valóban, egy negyedóra múlva mély pattogó hangon megszólalt a fajdkakas ... Becslésem szerint közel lehettek, nem több mint 15—18 méterre tőlem. Nehezen virradt. Felnézek a hang irányába és ott­látom az öreg kakast egy vörösfenyő tetején, amint éppen fenyőtobozt bontogatott) éles csőrével. — Oly ke­vés volt a fény, hogy először csak a körvonalait lehetett látni, de percek múlva jól láttam pulyka nagyságú testét, amit sötét acélkék tollazat fe­dett ... Nagyon szép madár ... Gyö- nyörködésem közben megreccsent az ág lábam alatt, suhogó lármás szárnycsapásokkal eltűnt szemem elől. Mire annyi fény lett, hogy fil­mezni lehetett volna, rég elrejtőztek szemünk elől olyan sűrűben, ahol nappal is szürkület uralkodik. Az erdőn keresztül törve, még ide­jében elértük a medvelest, ahol az erdőkerülők látták több esetben át­A Német Szövetségi Köztársaságban 1957. január 2-án tartják az első sorozásokat Bonn (MTI). Mint a DPA közölte, a szövetségi kormány szerdán úgy döntött, hogy január 2-án tartják a hadköteles újoncok első sorozását a szövetségi köztársaságban. A kor­mány még nem döntött arról, hogy mikor kell foevonuLmuk az első újoncoknak, egy kormányszóvivő azonban közölte, hogy a kormány pénteken délután valószínűleg erről is dönteni fog. vágni egy tisztáson a vadat... Elhe­lyezkedtünk két felvevőgéppel két különböző szögben. A vadászok és a film rendezője látcsövekkel állan­dóan pásztázták a területet és figyel­tek minden moccanást... Egyszer a völgy felől kövek görgése hallatszott, mintha valaki nagymérgesen össze­visszadobálta volna a szikladarabo­kat. — Jön — intett Pietraru elvtárs. Patakfalvi operatőr kollégám a jobbszárnyon várt... Hallottam, hogy beindította gépét, ami egyen­letesen működött... Ö már látta a medvét, de nekem még nem jött Jae a szögbe... Majd nekem is feltűnt és bejött a »gépbe«. GYÖNYÖRŰ PÉLDÁNY VOLT... Lehetett vagy 250 kilo. Ezüstös ko­ronaszőre minden lépésnél, mint egy óriási sálgallér rengett és csillant meg hatalmas nyakán. A felvételezés izgalmas pillanataiban arra gondol­tam, hogy Székler kollégámnak most kellene »rendeznie« valamit a med­vével, mert őkegyelme semmiféle különleges attrakciót nem csinált, lévén retyezáti vad medve, minden cirkuszi előképzettség nélkül... Nézegetett jobbra-balra, szaglá­szott, valamit eszegetett és közben nagyokat morgctt, majd meg egyszer elsétált a »szín előtt« és végül eltűnt az erdőrengetegben ... Pillanatokig tartott az egész jelenet, de bőségesen elég volt, hogy eredeti mozgásban, ahogyan a vadonban él, megörökít­sük ... Utolsó délután, amint a Sleveiből jövet beereszkedtem az öt-tó völgyé­be, a nap éppen lemenőben volt. Su­garai bearanyozták a Peleaga hófolt­jait. A Poartá Bucuri hegyes szikla­tűi mint valami óriási fekete csipke rajzolódott fel a tűzvörös égre ... Másnap biztos nagy szél volt a ha­vason ... Tóth Ferenc 'filmoperatőr

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents