Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-29 / 230. szám

Szombat, 1956. szeptember 29. SOMOGYI NÉPLAP 3 BOLDOGAN VÁLLALT GONDOK SOK ŰJABB GONDOT vállalt ma­gára, mégis jó érzéssel indult haza a fogadónap után Balatonkilitiről Ozsváth Károly országgyűlési képvi­selő. Boldog volt, mert az a sok ké­relem, amellyel a kilitiek hozzá for­dultak, mind-mind ékes bizonyítéka: valóban képviselőjüknek tekintik a dolgozók. És ez így is van rendjén. Gyakran felkeresi a képviselő vá­lasztóit, megismeri életüket, gond­jaikat, örömüket és segíti őket sé­relmeik orvoslásában, kikéri vélemé­nyüket, javaslataikat az országos ügyekben. S Ozsváth Károly ezt csi­nálja. Már hazafelé gondolatban mérle­geli: miben hogyan tud a leggyor­sabban és jól intézkedni. Otthon pe­dig előveszi a jegyzetfüzetet és sor­ra veszi a balatonkilitiek kéréseit. Majd téma szerint csoportosítja azo­kat, Aztán a telefonkagylóért nyúl... Nem, nem telefonon... így hátha elfelejtik az illetékesek. írógép mellé ül. Papíron kéri az intézkedést... Ez nem bürokrácia!... A papír, az dokumentum. De persze, ha így is elfelejtkeznének, akiknek intézked­niük kellene, telefonon biztatja őket. Fontossági sorrendben veszi a fel­jegyzéseket. Először a legsürgőseb­ben orvoslásra váró panaszokat in­tézi. Az első levél a megyei oktatási osztályhoz megy. Sára Ferenc bala- tenkiliti igazgató panaszáról van_ itt szó. De egyben az egész falu ügyéről is. Kicsi az iskola Balatonkilitin. Négy tanteremben kilenc osztály 320 diákja szorong. Szükség van a zavar­talan tanításhoz még arra a két he­lyiségre, amely az iskolaépülethez tartozik ugyan, de az erdőgazdaság egyik alkalmazottja lakja. A Zamár- di Erdőgazdaság a balatonkilitiek többszöri kérésére sem biztosított másik lakást alkalmazottjának. Ez persze nem volt szép az erdőgazda­ságtól. Reméljük, hogy a megyei ok­tatási osztály hamarosan jobb belá­tásra bírja az erdőgazdaság vezetőit. A KŐVETKEZŐ LEVÉL a Siófoki Járási Tanács elnökéhez szól.' Arra kéri .Ozsváth Károly a járási tanács­elnököt, hogy mielőbb orvosolja Szűcs István sérelmét, aki ezelőtt öt évvel felajánlotta balatonkiliti laká­sát művelődési célra siófoki kétszo­bás lakásáért cserében, s még ma is az ideiglenesen kapott társbérleti la­kásban lakik. Szűcs István másik jo­gos sérelme, hogy 1950-ben a siófoki földterületből házhelynek leadott 318 négyszögöl földjéért még nem kártalanították. Ezt is ideje lenne már elintézni. A többi kérelem, amely a képvi­selő noteszébe került, olyan, amelyet a községi tanács a pártszervezet se­gítségével könnyen el tud intézni. Ezekről már a fogadónap végén be­szélt is Ozsváth elvtárs Horváth Jó­zsef tanácselnökkel. Most azonban ismét átvizsgálja ezeket is, s javas­latot, véleményt ír mindegyikhez. Ezt aztán elküldi a kiliti tanácsnak, nehogy egyetlen dolgozó kérelme is elintézetlen maradjon. No meg vala­mennyire ott a helyszínen nem is tu­dott teljes választ adni, mivel külön­böző paragrafusok kötik elintézésük módját. És az ember feje nem nap­tár, hogy minden paragrafust ponto­san megtartson. Meg közben változ­hatnak is egyes rendeletek. ITT VAN PÉLDÁUL a nyugdíj- törvény, amelynek módosítása már folyamatban van. S előre nem tudni, hogyhn alakul. Lehet, hogy az új nyugdíjtörvény szerint majd Hegyi János is előbb kap nyugdíjat. Mert a jelenlegi szabály értelmében — mi­vel több mint öt éves megszakítása van —, még nem kapott. Csak akkor, amikor az újra kezdett szolgálati időtől számítva eltölti a 10 évet, s fi­zeti az SZTK-t. Bankó János rokkantsági segélyé­nél is hasonló a helyzet. De ha iga­zolni tudja 10 évi szolgálati idejét, akkor megkapja a segélyt. És mód van arra is, hogy szociális otthonba kerüljön, amennyiben nem képes magát eltartani, vagy nincs, aki el­tartsa. Czaíit Karolin, 67 éves asz- szony, 3 hold föld tulajdonosa, szo­...a Nagyatádi Járási Tanács elnöké­től, hogy miért mondtak fel Orosz Ejéla kisbajomi adminisztrátornak. Orosz Bé­la ugyanis már több mint egy hónapja megkapta a felmondását, de többszöri kérésre sem közölték vele a felmon­dás okát. Ennyi várakozás után szeret­né már végre megtudni, miért is bocsá­tották el állásából. ... a Tabi Erdőgazdaság vezetőitől, hogy miért nem intézik el Pintér Károly A barcsi járás területén lévő nép­könyvtáraik ellenőrzése során kiderült, hogy könyvállományuk rendkívül alacsony és minőségileg is gyenge. Az állományból a legértékesebb könyvek (főleg a magyar klassziku­sok) eltűntek. A népkönyvtárosok, mivel a tanácstól nem kaptak eh­hez megfelelő segítséget, nem tudták begyűjteni az olvasóknál lévő köny­veket. Ilyen alkalmakkor több segít­séget várunk a helyi tanácsoktól. Támogatásuk nélkül a tórsedalmi- rminkás népkönyvtárosok nem tud­nak megfelelő munkát végezni! A ■tanácsi segítség elsősorban a könyv­állomány megfelelő helyiségben va­ló elhelyezésében nyilvánulhatna ciális kedvezményt kért. Jogos a ké­relme, mert nincs kereső családtagja. Berta István 72 éves, felesége 60 éves, 2 hold földön kertészkedik. A szociális kedvezményt megkapta, de az idén augusztusban 100 forint köz­ségfejlesztési hozzájárulást kértek tőle. Az öreg családnak nagy jégká­ra is volt az idén, tehát ezt méltá­nyolva teljesítse a tanács Berta Ist­ván kérését: ne kelljen kifizetnie a 100 forint községfejlesztési adót. Hasonló, szociális és nyugdíj-pana­szok mellett több más természetű ké­relem van itt. Többen ie kérték a jégkár helyes megállapítását és meg­térítését. Ozsváth Károly mindegyik­hez fűz néhány sor megjegyzést. »Javasolom«, »kérem«, »jogosnak tar­tom«, »vizsgálják meg és a lehető­ség szerint intézzék el«. ÍGY VÉGZŐDNEK a kérelmek. Az őszinte emberszeretet, segítőkészség, felelősségérzet szavai. S mindezt megerősíti még az, amikor számon- kéri Ozsváth elvtárs az illetékesek­től: mit, hogyan intéztek. Már hogy­ne kérné számon. Hisz ezek az ő gondjai, a balatonkilitiektől vette át. A kilitiek és saját maga megelége­désére akar e gondoktól megválni. Ez a kölcsönös bizalom egyik záloga a választók és képviselőjük között. Szűcs Ferenc bábortymegyeri dolgozó családi pótlék ügyét? ... a Kaposvári Élelmiszerkiskereske­delmi Vállalattól, hogy a Vöröshadsereg útja 11. sz. alatti Dombosi-féle sütödé­ben miért nem lehet ismét kenyeret kapni? A dolgozók örömmel fogadták, amikor megnyílt az üzlet, mert nem kel­lett messze járniuk kenyérért. Szeret­nék azonban tudni, hogy miért szüntet­ték meg a kenyér árusítását. meg. E tekintetben feltétlenül meg­oldást kíván a különben jól működő heresznyei, homokszemtgyörigyi, da­rányi, tótújfalui, valamint a gyen­gébben működő istvándii és vízvári könyvtár. A népkönyvtárak könyv- állománya állami tulajdon, megőrzé­se nagy figyelmet kíván. Mivel az állományt elsősorban jó elhelyezés» sei lehet megőrizni, ezért nem lehet közömbös a tanács részére a könyv­tár helye. A későbbiekben pedig, hogy ne kélljen a tanácsnak az el­veszett könyvek áriát térítgetni, több figyelemmel kísérje a községi népkönyvtár munkáját Hegedűs Gyula Választ várunk ... NAGYOBB FIGYELMET A NÉPKÖNYVTÁRAKRA! ö»egc)i<s)<3ScK§oga<®<3§c^cm<^c8<3K38agci<^osa(<§ogc^ c»«cfr<^agc*<acgcW8c§aK®c> A SAFRAN-QYEREKEK Az 'est sötétjében már szétoszlott •z előadás közönsége. Az öltözőben ruhát váltanak a fáradt gyerekek. Amikor megkérdezzük lSáfrán Já­nost, hogyan kapott kedvet az artisz- tikához, egy régmúlt eseménnyel kezdi. — Tizenöt éves voltam, amikor 1919-ben, életemben először láttam műkerékpáros artistákat. A Megyei Tanács-székház mögött, a mostani Rippl-Ránai ligetben — mely akkor még üres telek volt — léptek fel. Nagyon tetszettek a mutatvóayok, minden előadásukat megnéztem. Még akkoriban apám kerékpárja- vító-műhelyében inaskodtam. Sze­rettem a szakmámat, s így kétszere­sen is érdekelt, hogy kerékpáron milyen mutatványokat lehet végez­ni... — Elment a kis cirkusz hamaro­san. De amit láttam, nem hagyott nyugodni. Otthon ha szabad időm volt, én is gyakoroltam. Csupán a magam szórakoztatására, emlékezet­ből próbáltam ... Aztán néhány év múlva letettem az artistavizsgát... A harmincas évek elején igen sok állástalan artista volt, összefogtunlc néhányon és nyaranta az országot jártuk. — Jött a háború, abbahagytam. Üjra már csak a felszabadulás után ültem egykerekűre, meg a műkerék­párra. A Jálcai-ligetben tartottuk kis előadásainkat. Igen, tartottuk! Ekkor már gyermekeim, Jancsi és Kati is felléptek. Jancsi 15 éves, Ka­ti pedig 13, de mindketten már öt­éves koruk óta szerepelne1% Tanul­nak zsonglőrözni és harmonikázni is. Fiam most egy új számra készül, de olyanra, amit még a világon senki sem csinált. Hajtókar és pedál nél­küli kerékpáron gyakorol. Csak a rúd, a nyereg és a kerék van. Almikor az ikrekről beszél az apa, maga is nevet. Úgy, ahogy a közön­ség is szívből kacag, ha megjelennek a színpadon. — Erzsiké és Pityúka kilenc éve­sek. Már négyéves koruk óta szere­pelnek a színpadon. Háromévesek is épp hogy voltak, mikor már meg­ülték a biciklit. Pityúka például előbb egy kerekűzött, mint rendesen beszélt. Pityu egyébként nem­csak mint artista ügyes, sok tapsot kapott szavalásáért és vele született, természetes humoráért is. — Sokat kell tanulniuk? — Bizony. Naponta többórás gya­korlás szükséges. Először azért, hogy amit már megtanultunk, ne fe­ledjük el, másodszor pedig, szünte­lenül fejleszteni kell a tudást, mert a mi szakmánkban nincs megállás. Mindig új és új számokat kell tanul­ni, gyakorolni. — Hányadik fellépésnél tarta­nak? Sáfrán János csak gondolkodik, megvakarja a fejét, megvonja a vál­lát. Helyette a fia, Jancsi válaszol. — Kati és én már az öt-hatszáza- dik, a kicsik, Erzsiké és Pityúka pe­dig a négyszázadik fellépésnél tar­tanak. — Hogy sikerült a Pesten töltött idő? — Igen nagy sikerünk volt. Egy hónapra szerződtetett nyáron a Fő­városi Nagycirkusz, de prolongálták a műsorunkat 15 nappal. A külföldi artisták — dánok, németek, franciák, csehek, jugoszlávok. románok, bol­gárok — műsorában léptünk fel, s bizony tapsoltak nekünk is annyit, mint azoknak. Szép volt, jó volt, mégis hazajöttünk. Itthon, Somogy­bán jobban érezzük magunkat. — Most már csak egy vágyunk van: szeretnénk külföldre is menni, ígéretet már kaptunk is rá. Remél­jük, sikerül. De be kell fejeznünk a beszélge­tést, hisz a gyerekek elkészültek az öltözködéssel, s le kell feküdniük. Al­mosak már. Holnap is lesz előadás. Éppúgy, mint ma este, egy csöpp­nyi falusi művelődési otthon szín­padán, ismét kigyullad a rivalda­fény. A közönség pedig csillogó szemekkel — akárcsak ma este — figyeli a színpadot és nem szabad, hogy csalódjanak, hogy kevesebbet kapjanak, mint várnak a Sáfrán- gyerekektől.. SZÁNTÓ ISTVÁN Várható időjárás szomba­ton estig: felhőátvonulá­sok, több helyen kisebb eső. Időnként még erős nyugati, délnyugati szél. A hőmérséklet alakulásá­ban nem lesz lényeges változás. Várható legma­gasabb nappali hőmérsék­let szombaton 19—22 fok között. MÖmÖD£gZÚRflK0Zfis Színház: Kálmán Imre: Csárdáskirály­nő. Este 7-kor, Déryné-bérlet. Pártoktatás Háza: Könyvkölcsönzés és egyéni tanulási idő 9—12 óráig. Megyei Könyvtár: Könyvkölcsönzés és olvasótermi szolgálat 13—19 óráig. Rippl-Rónai Múzeum: Mikus Gyula keszthelyi festőművész képkiállítása. Tiszti Klub: Díszünnepség a Magyar Néphadsereg Napja alkalmából. Ünnepi beszédet Marties Pál ezredes mond. ÉDOSZ Művelődés Háza: Családias táncest 8 órától. TTIT Klub: Kötetlen klub-est 17—24 óráig. MOZIK: Vörös Csillag: ünnepi vacsora. Szabad Ifjúság: Az új ember kovácsa. Siófok: Idegen tollak. balatonfölavár: ördög szépsége. Balatonboglár: Dollárpapa. Csurgó: Csínytevök. Barcs: Bel Ami. Marcali; Dollárpapa. Tab: Utak és sorsok. Lengyeltóti: ördög szépsége. Igái: Három jóbarát. — KAPOSVÁR ANYAKÖNYVI HÍREI: Születés: Sára Géza fia Gé­za, Horváth József fia Zoltán, Orsós János fia János, Pete Károly fia Já­nos, Tóth Imre fia László, Fábián Sándor fia Zoltán. Halálozás: Kele­men Vendelné 74 éves. — TANÁCSTAGI FOGADÓÓRÁT tart ma, szeptember 29-én Bíró Jó­zsef megyei tanácstag Nagyberki­ben, Molics János Kötésén, Pcpity Jenő Balatonenidréden, Prack Éva Marcaliban, Hosszú Sándor Niklán, Kovács Ferencné Nagyatádon, Lak­ija Mihály pedig Bélavánon. — IGEN SOKAN UTAZTAK idén nyáron Somogyból külföldre. Június és szeptember között csak­nem. ötszázan indultak hosszabb-rö- videbb látogatásra külföldi államok­ba. Többek között Romániába 209- en, Cséhszlovákiába pedig 216-an látogattak el. — ÜJ DOKUMENTUMFILM. El­készült az Országutak vándora című film. Mészáros Márta rendezte, Tö­rök Vidor fényképezte. Az új do~ Immentumfilrnet rövddesien játsszák a mozik. — TAPASZTALATCSERE BECS­BEN. A bécsi Nemzeti Könyvtár meghívására dr. Kerekes András, a Megyei Könyvtár vezetője tapaszta­latcserére utazott Bécsbe. — VÁLTOZATLANUL NAGY AZ ÉRDEKLŐDÉS a Kaposvári Kiske­reskedelmi Vállalat részletvásárlási akciója iránt. Eddig csaknem 1000 darab 1500 forintnál drágább rádiót vásároltak. A tűzhelyek részletvásár­lása csak augusztus közepétől indult meg, s másfél hónap alatt több mint 700 tűzhelyet vettek részletre me­gyénkben. — A MÁV KÖZLI: Az államvas­utak vonalain az új téli menetrend szeptember 30-án 0 órakor lép élet­be. Tehát szeptember 30-án, vasár­nap a vonatok már az új menetrend szerint közlekednek. — TANÁCSI VÁLLALATOK VE­SZIK ÁT megyénkben az úgyneve­zett tárcaközvetlen vállalatok üzle­tednek nagy részét. A kaposvári cse­megebolt (volt Meinkféle üzlet) a Kaposvári ÉielmliszerkiskeneL-ikedel- mi Vállalathoz kerül. A Szivárvány Áruház a Kaposvári Kiskereskedel­mi Vállalat boltja lesz október 1-e utáni. A GÁZÉRT kaposvári kiren­deltsége a Kaposvárt Kiskereskedel­mi Vállalat kezelésében fog tovább működni. A Balatonkörinyéki Kis­kereskedelmi Vállalat üzleteit a So­mogy megyei Népboüt máris átvette, s október 1-től a gombák kivételé­vel már a Népbolt irányítja ezeket az üzleteket. KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY At. idei bőséges szilvatermésből sokan akarnak pálinkát főzetni. A közönség nagy része azonban helytelenül kezeli a szilvát. Legnagyobb hiba, amely a múlt években is előfordult, hogy a szil­vát egészben hozzák kifőzni. Ebben az esetben a pálinkanyeredék egész mini­mális, vagy semmi, mert bennmarad a szilvahéj alatt a szesz. A helyes kezelés tehát az. hogy a szilvát vagy le kell da­rálni, vagy pedig kézzel szét kell törni úgy, hogy ne maradjon közte égésé szem. Utána a gyümölcsöt hagyjuk er­jedni. Amikor az anyag »elhallgatott-«, mozgásia nincs, akkor már lehet hozni kifőzésre vagy le kell sározni. Kaposvári Szeszfőzde HA LESZÁLL AZ Él. Szeptember 29 Szombat Mihály Kitörő örömmel fogadták az új­ságírót a Dunántúli Konzervgyár nagyatádi telepén. — Soha jobbkor — mondja a pánttitkár. —- Rajtunk csak a párt Lapja segíthet — told­ja meg az üb-ednök. És kikerekedtiik egy hostsBú- hoaszú történet a bürokráciáról, az embertelenségről, a nemtörődöm­ségről. Többéves kérése az üzem dolgozóinak, hogy a gyárhoz vezető úton vUlanyvílágítás legyen, s ne kelljen sárban, hóban a sötét úton botorkálná az éjszakai műszakra igyekvőknek* a délutáni műszak munkásainak. Az első fórum. a DÁV (Déldunántúli Áramszolgálta­tó V.). Az megígérte — nem teljesí­tette. A második a községi tanács, az is ígért, az sem teljesített. A 'harmadik a községi, a negyedik a járási pártbizottság. S még most is sűrű sötétség fedi az utat, ha leszáll az éj... Miről lenne szó, többkilo- méteres útszakaszról? Á, dehogy! Hárem villanyoszlopról, ugyanany- nyi égőről és talán 150 méter veze­tékről. De a -bürokrácia, az ember­telenség nevében nem lehet ezt egy-.két év alatt megoldani. De mire való a 'községfejlesztési terv, hiszen e rövid útszakasz vil­lamosítása egyben Nagyatád fejlesz­tését ds szolgálná. Be esi vették 'az idei községfejlesztésd tervbe, majd­nem ünnepélyes ígéreteit tettek ar­ra vonatkozóan, hogy a harmadik, negyedévben elvégzik az út villa­mosítását. Lejárt a harmadik ne­gyed, községi tanács, má történt az adott szóval? De ne ás zaklassuk Okét kérdésünkkel, md is tudunk válaszolni: semmi! Nem jől van «■ így, vezető elvtársak!.... És van még egy fájó pontjuk a konzervgyári munkásoknak — a járdaépítés szintén évek óta húzó­dé ügye. Az üzem vezetői, munká­sai már odáig mentek, hogy sala­kot, társadalmi munkát ajánlottak a községi tanácsnak, és csupán annyit kértek, jelöljék meg, az or­szágút jobb-, vagy baloldalán épít­hetik a járdát. De még ennyit sem tettek meg. Pedig bizonyára Nagyatádon is SBámtalam tanácsülésen, vb-ülésen elhangzott már. hogy a tanács erő­sítse tömegkapcsolatát, szívvel, em­berséggel intézze a dolgozók ügyeit. Ez a példa nem azt bizonyítja, hogy szavaikon kívül más is történik ... P.-né *r­A gépjármű- és motorvezetői vizsgára jelentkezők figyelmébe! A BM Somogy megyei Főosztály Köz- rendvédelmi és Közlekedésrendészeti Osztályának gépjárművezetői vizsgabi­zottsága felhívja a gépjármű-, kis- és nagy-motorkerékpár vezetői vizsgára jelentkezők figyelmét, hogy 1956. évi október hó 1-től a vizsgáztatások rend­jét az alábbiak szerint szabályozta: 1. A vizsgáztatás minden hét szerdáján fél 8—14 óráig, Kaposvár Ezredév u. 2. sz. alatt történik. A vizsgára fél 8-tól fél 10 óráig lehet jelentkezni, a későbbi jelentkezők csak a következő hét szer­dáján vizsgázhatnak. 2. A vizsgára je­lentkezők rendőrorvosi vizsgálata 8—10 óráig, a gépjárművezetők időszakos rendőrorvosi vizsgálata 10—12 óráig történik. 3. A vizsga rendje: 9—12 óráig gyakorlati vezetésből, 10—12 óráig mű­szaki elméletből, 9—13 óráig közleke­désrendészeti szabályokból lehet vizsgát tenni. 4. A vizsgára jelentkező személy- azonosságát személyi igazolványával köteles igazolni, ezenkívül hozza magá­val kismotorkerékpárvezetői vizsga ese­tén a) a mellkas átvilágításáról készí­tett tüdőröntgen leletlapot; b) 4 darab 6x6-os, szemben-nézetben és hajadonfőn készült — lehetőleg egy hónapnál nem régibb — igazolványfényképét: c) 1 — 1 db S és 3 forintos illetménybélyeget és d) 80 forint vizsgadíjat. Nagymotorke- rékpárvezetői vizsga esetén a fenti a) és b) pontban írtakat; c) 1—1 db 20, 10, 3 és 1 forintos illetmónybélyeget és d) 120 forint vizsgadíjat. Bővebb tájé­koztatást a vizsgabizottság a helyszínen ad. Felhívjuk a vizsgára jelentkezők fi­gyelmét, hogy a fenti vizsgarendhez feltétlen alkalmazkodjanak, ellenkező esetben vizsgát nem tehetnek. Vizsgabizottság Könyvespolc Takáts Sándor: Bajvívó magyarok. (Ifjúsági Kiadó) A harmincas években elhunyt, p«- ves magyar kutató és történetíró sok kötetnyi színes, eleven korrajzából Réz Pál válogatott az ifjúság számá­ra egy könyvre valót. A gazdag is- meretanvaggal és lelkes hazafiság- gal megírt tanulmányok a XVI. és XVII. századot, tehát Magyarország török-korát mutatják be. A végek életét, a harcokat, s a hétköznapokat egyaránt. Nem egy fejezet foglalko­zik a végbeli vitézek életével, kapi­tányaikkal: Thury Györggyel. Hu­szár Péterrel, de betekinthetünk e kor emberének életébe fegyvernyug­vás idején is. A hadiszokások: les­vetés, száguldás, vásárütés érdekes leírása mellett megismerkedünk a régi diákélettel, a lakodalmi szoká­sé kkal, a kertgazdái kodással és sok más egyébbel. A kötet megragadóan ábrázolja »a magyar ember sorsát« ezekben a századokban s e forrongó idők változatosságát, amikor a nép »két pogánnyal« harcol egyszerre, mindennapi munkájg közben sem teszi le oldaláról a kardöt.

Next

/
Thumbnails
Contents