Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-29 / 230. szám
Szombat, 1956. szeptember 29. SOMOGYI NÉPLAP 3 BOLDOGAN VÁLLALT GONDOK SOK ŰJABB GONDOT vállalt magára, mégis jó érzéssel indult haza a fogadónap után Balatonkilitiről Ozsváth Károly országgyűlési képviselő. Boldog volt, mert az a sok kérelem, amellyel a kilitiek hozzá fordultak, mind-mind ékes bizonyítéka: valóban képviselőjüknek tekintik a dolgozók. És ez így is van rendjén. Gyakran felkeresi a képviselő választóit, megismeri életüket, gondjaikat, örömüket és segíti őket sérelmeik orvoslásában, kikéri véleményüket, javaslataikat az országos ügyekben. S Ozsváth Károly ezt csinálja. Már hazafelé gondolatban mérlegeli: miben hogyan tud a leggyorsabban és jól intézkedni. Otthon pedig előveszi a jegyzetfüzetet és sorra veszi a balatonkilitiek kéréseit. Majd téma szerint csoportosítja azokat, Aztán a telefonkagylóért nyúl... Nem, nem telefonon... így hátha elfelejtik az illetékesek. írógép mellé ül. Papíron kéri az intézkedést... Ez nem bürokrácia!... A papír, az dokumentum. De persze, ha így is elfelejtkeznének, akiknek intézkedniük kellene, telefonon biztatja őket. Fontossági sorrendben veszi a feljegyzéseket. Először a legsürgősebben orvoslásra váró panaszokat intézi. Az első levél a megyei oktatási osztályhoz megy. Sára Ferenc bala- tenkiliti igazgató panaszáról van_ itt szó. De egyben az egész falu ügyéről is. Kicsi az iskola Balatonkilitin. Négy tanteremben kilenc osztály 320 diákja szorong. Szükség van a zavartalan tanításhoz még arra a két helyiségre, amely az iskolaépülethez tartozik ugyan, de az erdőgazdaság egyik alkalmazottja lakja. A Zamár- di Erdőgazdaság a balatonkilitiek többszöri kérésére sem biztosított másik lakást alkalmazottjának. Ez persze nem volt szép az erdőgazdaságtól. Reméljük, hogy a megyei oktatási osztály hamarosan jobb belátásra bírja az erdőgazdaság vezetőit. A KŐVETKEZŐ LEVÉL a Siófoki Járási Tanács elnökéhez szól.' Arra kéri .Ozsváth Károly a járási tanácselnököt, hogy mielőbb orvosolja Szűcs István sérelmét, aki ezelőtt öt évvel felajánlotta balatonkiliti lakását művelődési célra siófoki kétszobás lakásáért cserében, s még ma is az ideiglenesen kapott társbérleti lakásban lakik. Szűcs István másik jogos sérelme, hogy 1950-ben a siófoki földterületből házhelynek leadott 318 négyszögöl földjéért még nem kártalanították. Ezt is ideje lenne már elintézni. A többi kérelem, amely a képviselő noteszébe került, olyan, amelyet a községi tanács a pártszervezet segítségével könnyen el tud intézni. Ezekről már a fogadónap végén beszélt is Ozsváth elvtárs Horváth József tanácselnökkel. Most azonban ismét átvizsgálja ezeket is, s javaslatot, véleményt ír mindegyikhez. Ezt aztán elküldi a kiliti tanácsnak, nehogy egyetlen dolgozó kérelme is elintézetlen maradjon. No meg valamennyire ott a helyszínen nem is tudott teljes választ adni, mivel különböző paragrafusok kötik elintézésük módját. És az ember feje nem naptár, hogy minden paragrafust pontosan megtartson. Meg közben változhatnak is egyes rendeletek. ITT VAN PÉLDÁUL a nyugdíj- törvény, amelynek módosítása már folyamatban van. S előre nem tudni, hogyhn alakul. Lehet, hogy az új nyugdíjtörvény szerint majd Hegyi János is előbb kap nyugdíjat. Mert a jelenlegi szabály értelmében — mivel több mint öt éves megszakítása van —, még nem kapott. Csak akkor, amikor az újra kezdett szolgálati időtől számítva eltölti a 10 évet, s fizeti az SZTK-t. Bankó János rokkantsági segélyénél is hasonló a helyzet. De ha igazolni tudja 10 évi szolgálati idejét, akkor megkapja a segélyt. És mód van arra is, hogy szociális otthonba kerüljön, amennyiben nem képes magát eltartani, vagy nincs, aki eltartsa. Czaíit Karolin, 67 éves asz- szony, 3 hold föld tulajdonosa, szo...a Nagyatádi Járási Tanács elnökétől, hogy miért mondtak fel Orosz Ejéla kisbajomi adminisztrátornak. Orosz Béla ugyanis már több mint egy hónapja megkapta a felmondását, de többszöri kérésre sem közölték vele a felmondás okát. Ennyi várakozás után szeretné már végre megtudni, miért is bocsátották el állásából. ... a Tabi Erdőgazdaság vezetőitől, hogy miért nem intézik el Pintér Károly A barcsi járás területén lévő népkönyvtáraik ellenőrzése során kiderült, hogy könyvállományuk rendkívül alacsony és minőségileg is gyenge. Az állományból a legértékesebb könyvek (főleg a magyar klasszikusok) eltűntek. A népkönyvtárosok, mivel a tanácstól nem kaptak ehhez megfelelő segítséget, nem tudták begyűjteni az olvasóknál lévő könyveket. Ilyen alkalmakkor több segítséget várunk a helyi tanácsoktól. Támogatásuk nélkül a tórsedalmi- rminkás népkönyvtárosok nem tudnak megfelelő munkát végezni! A ■tanácsi segítség elsősorban a könyvállomány megfelelő helyiségben való elhelyezésében nyilvánulhatna ciális kedvezményt kért. Jogos a kérelme, mert nincs kereső családtagja. Berta István 72 éves, felesége 60 éves, 2 hold földön kertészkedik. A szociális kedvezményt megkapta, de az idén augusztusban 100 forint községfejlesztési hozzájárulást kértek tőle. Az öreg családnak nagy jégkára is volt az idén, tehát ezt méltányolva teljesítse a tanács Berta István kérését: ne kelljen kifizetnie a 100 forint községfejlesztési adót. Hasonló, szociális és nyugdíj-panaszok mellett több más természetű kérelem van itt. Többen ie kérték a jégkár helyes megállapítását és megtérítését. Ozsváth Károly mindegyikhez fűz néhány sor megjegyzést. »Javasolom«, »kérem«, »jogosnak tartom«, »vizsgálják meg és a lehetőség szerint intézzék el«. ÍGY VÉGZŐDNEK a kérelmek. Az őszinte emberszeretet, segítőkészség, felelősségérzet szavai. S mindezt megerősíti még az, amikor számon- kéri Ozsváth elvtárs az illetékesektől: mit, hogyan intéztek. Már hogyne kérné számon. Hisz ezek az ő gondjai, a balatonkilitiektől vette át. A kilitiek és saját maga megelégedésére akar e gondoktól megválni. Ez a kölcsönös bizalom egyik záloga a választók és képviselőjük között. Szűcs Ferenc bábortymegyeri dolgozó családi pótlék ügyét? ... a Kaposvári Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalattól, hogy a Vöröshadsereg útja 11. sz. alatti Dombosi-féle sütödében miért nem lehet ismét kenyeret kapni? A dolgozók örömmel fogadták, amikor megnyílt az üzlet, mert nem kellett messze járniuk kenyérért. Szeretnék azonban tudni, hogy miért szüntették meg a kenyér árusítását. meg. E tekintetben feltétlenül megoldást kíván a különben jól működő heresznyei, homokszemtgyörigyi, darányi, tótújfalui, valamint a gyengébben működő istvándii és vízvári könyvtár. A népkönyvtárak könyv- állománya állami tulajdon, megőrzése nagy figyelmet kíván. Mivel az állományt elsősorban jó elhelyezés» sei lehet megőrizni, ezért nem lehet közömbös a tanács részére a könyvtár helye. A későbbiekben pedig, hogy ne kélljen a tanácsnak az elveszett könyvek áriát térítgetni, több figyelemmel kísérje a községi népkönyvtár munkáját Hegedűs Gyula Választ várunk ... NAGYOBB FIGYELMET A NÉPKÖNYVTÁRAKRA! ö»egc)i<s)<3ScK§oga<®<3§c^cm<^c8<3K38agci<^osa(<§ogc^ c»«cfr<^agc*<acgcW8c§aK®c> A SAFRAN-QYEREKEK Az 'est sötétjében már szétoszlott •z előadás közönsége. Az öltözőben ruhát váltanak a fáradt gyerekek. Amikor megkérdezzük lSáfrán Jánost, hogyan kapott kedvet az artisz- tikához, egy régmúlt eseménnyel kezdi. — Tizenöt éves voltam, amikor 1919-ben, életemben először láttam műkerékpáros artistákat. A Megyei Tanács-székház mögött, a mostani Rippl-Ránai ligetben — mely akkor még üres telek volt — léptek fel. Nagyon tetszettek a mutatvóayok, minden előadásukat megnéztem. Még akkoriban apám kerékpárja- vító-műhelyében inaskodtam. Szerettem a szakmámat, s így kétszeresen is érdekelt, hogy kerékpáron milyen mutatványokat lehet végezni... — Elment a kis cirkusz hamarosan. De amit láttam, nem hagyott nyugodni. Otthon ha szabad időm volt, én is gyakoroltam. Csupán a magam szórakoztatására, emlékezetből próbáltam ... Aztán néhány év múlva letettem az artistavizsgát... A harmincas évek elején igen sok állástalan artista volt, összefogtunlc néhányon és nyaranta az országot jártuk. — Jött a háború, abbahagytam. Üjra már csak a felszabadulás után ültem egykerekűre, meg a műkerékpárra. A Jálcai-ligetben tartottuk kis előadásainkat. Igen, tartottuk! Ekkor már gyermekeim, Jancsi és Kati is felléptek. Jancsi 15 éves, Kati pedig 13, de mindketten már ötéves koruk óta szerepelne1% Tanulnak zsonglőrözni és harmonikázni is. Fiam most egy új számra készül, de olyanra, amit még a világon senki sem csinált. Hajtókar és pedál nélküli kerékpáron gyakorol. Csak a rúd, a nyereg és a kerék van. Almikor az ikrekről beszél az apa, maga is nevet. Úgy, ahogy a közönség is szívből kacag, ha megjelennek a színpadon. — Erzsiké és Pityúka kilenc évesek. Már négyéves koruk óta szerepelnek a színpadon. Háromévesek is épp hogy voltak, mikor már megülték a biciklit. Pityúka például előbb egy kerekűzött, mint rendesen beszélt. Pityu egyébként nemcsak mint artista ügyes, sok tapsot kapott szavalásáért és vele született, természetes humoráért is. — Sokat kell tanulniuk? — Bizony. Naponta többórás gyakorlás szükséges. Először azért, hogy amit már megtanultunk, ne feledjük el, másodszor pedig, szüntelenül fejleszteni kell a tudást, mert a mi szakmánkban nincs megállás. Mindig új és új számokat kell tanulni, gyakorolni. — Hányadik fellépésnél tartanak? Sáfrán János csak gondolkodik, megvakarja a fejét, megvonja a vállát. Helyette a fia, Jancsi válaszol. — Kati és én már az öt-hatszáza- dik, a kicsik, Erzsiké és Pityúka pedig a négyszázadik fellépésnél tartanak. — Hogy sikerült a Pesten töltött idő? — Igen nagy sikerünk volt. Egy hónapra szerződtetett nyáron a Fővárosi Nagycirkusz, de prolongálták a műsorunkat 15 nappal. A külföldi artisták — dánok, németek, franciák, csehek, jugoszlávok. románok, bolgárok — műsorában léptünk fel, s bizony tapsoltak nekünk is annyit, mint azoknak. Szép volt, jó volt, mégis hazajöttünk. Itthon, Somogybán jobban érezzük magunkat. — Most már csak egy vágyunk van: szeretnénk külföldre is menni, ígéretet már kaptunk is rá. Reméljük, sikerül. De be kell fejeznünk a beszélgetést, hisz a gyerekek elkészültek az öltözködéssel, s le kell feküdniük. Almosak már. Holnap is lesz előadás. Éppúgy, mint ma este, egy csöppnyi falusi művelődési otthon színpadán, ismét kigyullad a rivaldafény. A közönség pedig csillogó szemekkel — akárcsak ma este — figyeli a színpadot és nem szabad, hogy csalódjanak, hogy kevesebbet kapjanak, mint várnak a Sáfrán- gyerekektől.. SZÁNTÓ ISTVÁN Várható időjárás szombaton estig: felhőátvonulások, több helyen kisebb eső. Időnként még erős nyugati, délnyugati szél. A hőmérséklet alakulásában nem lesz lényeges változás. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton 19—22 fok között. MÖmÖD£gZÚRflK0Zfis Színház: Kálmán Imre: Csárdáskirálynő. Este 7-kor, Déryné-bérlet. Pártoktatás Háza: Könyvkölcsönzés és egyéni tanulási idő 9—12 óráig. Megyei Könyvtár: Könyvkölcsönzés és olvasótermi szolgálat 13—19 óráig. Rippl-Rónai Múzeum: Mikus Gyula keszthelyi festőművész képkiállítása. Tiszti Klub: Díszünnepség a Magyar Néphadsereg Napja alkalmából. Ünnepi beszédet Marties Pál ezredes mond. ÉDOSZ Művelődés Háza: Családias táncest 8 órától. TTIT Klub: Kötetlen klub-est 17—24 óráig. MOZIK: Vörös Csillag: ünnepi vacsora. Szabad Ifjúság: Az új ember kovácsa. Siófok: Idegen tollak. balatonfölavár: ördög szépsége. Balatonboglár: Dollárpapa. Csurgó: Csínytevök. Barcs: Bel Ami. Marcali; Dollárpapa. Tab: Utak és sorsok. Lengyeltóti: ördög szépsége. Igái: Három jóbarát. — KAPOSVÁR ANYAKÖNYVI HÍREI: Születés: Sára Géza fia Géza, Horváth József fia Zoltán, Orsós János fia János, Pete Károly fia János, Tóth Imre fia László, Fábián Sándor fia Zoltán. Halálozás: Kelemen Vendelné 74 éves. — TANÁCSTAGI FOGADÓÓRÁT tart ma, szeptember 29-én Bíró József megyei tanácstag Nagyberkiben, Molics János Kötésén, Pcpity Jenő Balatonenidréden, Prack Éva Marcaliban, Hosszú Sándor Niklán, Kovács Ferencné Nagyatádon, Lakija Mihály pedig Bélavánon. — IGEN SOKAN UTAZTAK idén nyáron Somogyból külföldre. Június és szeptember között csaknem. ötszázan indultak hosszabb-rö- videbb látogatásra külföldi államokba. Többek között Romániába 209- en, Cséhszlovákiába pedig 216-an látogattak el. — ÜJ DOKUMENTUMFILM. Elkészült az Országutak vándora című film. Mészáros Márta rendezte, Török Vidor fényképezte. Az új do~ Immentumfilrnet rövddesien játsszák a mozik. — TAPASZTALATCSERE BECSBEN. A bécsi Nemzeti Könyvtár meghívására dr. Kerekes András, a Megyei Könyvtár vezetője tapasztalatcserére utazott Bécsbe. — VÁLTOZATLANUL NAGY AZ ÉRDEKLŐDÉS a Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat részletvásárlási akciója iránt. Eddig csaknem 1000 darab 1500 forintnál drágább rádiót vásároltak. A tűzhelyek részletvásárlása csak augusztus közepétől indult meg, s másfél hónap alatt több mint 700 tűzhelyet vettek részletre megyénkben. — A MÁV KÖZLI: Az államvasutak vonalain az új téli menetrend szeptember 30-án 0 órakor lép életbe. Tehát szeptember 30-án, vasárnap a vonatok már az új menetrend szerint közlekednek. — TANÁCSI VÁLLALATOK VESZIK ÁT megyénkben az úgynevezett tárcaközvetlen vállalatok üzletednek nagy részét. A kaposvári csemegebolt (volt Meinkféle üzlet) a Kaposvári ÉielmliszerkiskeneL-ikedel- mi Vállalathoz kerül. A Szivárvány Áruház a Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat boltja lesz október 1-e utáni. A GÁZÉRT kaposvári kirendeltsége a Kaposvárt Kiskereskedelmi Vállalat kezelésében fog tovább működni. A Balatonkörinyéki Kiskereskedelmi Vállalat üzleteit a Somogy megyei Népboüt máris átvette, s október 1-től a gombák kivételével már a Népbolt irányítja ezeket az üzleteket. KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY At. idei bőséges szilvatermésből sokan akarnak pálinkát főzetni. A közönség nagy része azonban helytelenül kezeli a szilvát. Legnagyobb hiba, amely a múlt években is előfordult, hogy a szilvát egészben hozzák kifőzni. Ebben az esetben a pálinkanyeredék egész minimális, vagy semmi, mert bennmarad a szilvahéj alatt a szesz. A helyes kezelés tehát az. hogy a szilvát vagy le kell darálni, vagy pedig kézzel szét kell törni úgy, hogy ne maradjon közte égésé szem. Utána a gyümölcsöt hagyjuk erjedni. Amikor az anyag »elhallgatott-«, mozgásia nincs, akkor már lehet hozni kifőzésre vagy le kell sározni. Kaposvári Szeszfőzde HA LESZÁLL AZ Él. Szeptember 29 Szombat Mihály Kitörő örömmel fogadták az újságírót a Dunántúli Konzervgyár nagyatádi telepén. — Soha jobbkor — mondja a pánttitkár. —- Rajtunk csak a párt Lapja segíthet — toldja meg az üb-ednök. És kikerekedtiik egy hostsBú- hoaszú történet a bürokráciáról, az embertelenségről, a nemtörődömségről. Többéves kérése az üzem dolgozóinak, hogy a gyárhoz vezető úton vUlanyvílágítás legyen, s ne kelljen sárban, hóban a sötét úton botorkálná az éjszakai műszakra igyekvőknek* a délutáni műszak munkásainak. Az első fórum. a DÁV (Déldunántúli Áramszolgáltató V.). Az megígérte — nem teljesítette. A második a községi tanács, az is ígért, az sem teljesített. A 'harmadik a községi, a negyedik a járási pártbizottság. S még most is sűrű sötétség fedi az utat, ha leszáll az éj... Miről lenne szó, többkilo- méteres útszakaszról? Á, dehogy! Hárem villanyoszlopról, ugyanany- nyi égőről és talán 150 méter vezetékről. De a -bürokrácia, az embertelenség nevében nem lehet ezt egy-.két év alatt megoldani. De mire való a 'községfejlesztési terv, hiszen e rövid útszakasz villamosítása egyben Nagyatád fejlesztését ds szolgálná. Be esi vették 'az idei községfejlesztésd tervbe, majdnem ünnepélyes ígéreteit tettek arra vonatkozóan, hogy a harmadik, negyedévben elvégzik az út villamosítását. Lejárt a harmadik negyed, községi tanács, má történt az adott szóval? De ne ás zaklassuk Okét kérdésünkkel, md is tudunk válaszolni: semmi! Nem jől van «■ így, vezető elvtársak!.... És van még egy fájó pontjuk a konzervgyári munkásoknak — a járdaépítés szintén évek óta húzódé ügye. Az üzem vezetői, munkásai már odáig mentek, hogy salakot, társadalmi munkát ajánlottak a községi tanácsnak, és csupán annyit kértek, jelöljék meg, az országút jobb-, vagy baloldalán építhetik a járdát. De még ennyit sem tettek meg. Pedig bizonyára Nagyatádon is SBámtalam tanácsülésen, vb-ülésen elhangzott már. hogy a tanács erősítse tömegkapcsolatát, szívvel, emberséggel intézze a dolgozók ügyeit. Ez a példa nem azt bizonyítja, hogy szavaikon kívül más is történik ... P.-né *rA gépjármű- és motorvezetői vizsgára jelentkezők figyelmébe! A BM Somogy megyei Főosztály Köz- rendvédelmi és Közlekedésrendészeti Osztályának gépjárművezetői vizsgabizottsága felhívja a gépjármű-, kis- és nagy-motorkerékpár vezetői vizsgára jelentkezők figyelmét, hogy 1956. évi október hó 1-től a vizsgáztatások rendjét az alábbiak szerint szabályozta: 1. A vizsgáztatás minden hét szerdáján fél 8—14 óráig, Kaposvár Ezredév u. 2. sz. alatt történik. A vizsgára fél 8-tól fél 10 óráig lehet jelentkezni, a későbbi jelentkezők csak a következő hét szerdáján vizsgázhatnak. 2. A vizsgára jelentkezők rendőrorvosi vizsgálata 8—10 óráig, a gépjárművezetők időszakos rendőrorvosi vizsgálata 10—12 óráig történik. 3. A vizsga rendje: 9—12 óráig gyakorlati vezetésből, 10—12 óráig műszaki elméletből, 9—13 óráig közlekedésrendészeti szabályokból lehet vizsgát tenni. 4. A vizsgára jelentkező személy- azonosságát személyi igazolványával köteles igazolni, ezenkívül hozza magával kismotorkerékpárvezetői vizsga esetén a) a mellkas átvilágításáról készített tüdőröntgen leletlapot; b) 4 darab 6x6-os, szemben-nézetben és hajadonfőn készült — lehetőleg egy hónapnál nem régibb — igazolványfényképét: c) 1 — 1 db S és 3 forintos illetménybélyeget és d) 80 forint vizsgadíjat. Nagymotorke- rékpárvezetői vizsga esetén a fenti a) és b) pontban írtakat; c) 1—1 db 20, 10, 3 és 1 forintos illetmónybélyeget és d) 120 forint vizsgadíjat. Bővebb tájékoztatást a vizsgabizottság a helyszínen ad. Felhívjuk a vizsgára jelentkezők figyelmét, hogy a fenti vizsgarendhez feltétlen alkalmazkodjanak, ellenkező esetben vizsgát nem tehetnek. Vizsgabizottság Könyvespolc Takáts Sándor: Bajvívó magyarok. (Ifjúsági Kiadó) A harmincas években elhunyt, p«- ves magyar kutató és történetíró sok kötetnyi színes, eleven korrajzából Réz Pál válogatott az ifjúság számára egy könyvre valót. A gazdag is- meretanvaggal és lelkes hazafiság- gal megírt tanulmányok a XVI. és XVII. századot, tehát Magyarország török-korát mutatják be. A végek életét, a harcokat, s a hétköznapokat egyaránt. Nem egy fejezet foglalkozik a végbeli vitézek életével, kapitányaikkal: Thury Györggyel. Huszár Péterrel, de betekinthetünk e kor emberének életébe fegyvernyugvás idején is. A hadiszokások: lesvetés, száguldás, vásárütés érdekes leírása mellett megismerkedünk a régi diákélettel, a lakodalmi szokásé kkal, a kertgazdái kodással és sok más egyébbel. A kötet megragadóan ábrázolja »a magyar ember sorsát« ezekben a századokban s e forrongó idők változatosságát, amikor a nép »két pogánnyal« harcol egyszerre, mindennapi munkájg közben sem teszi le oldaláról a kardöt.
