Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-23 / 225. szám

VILÁG PROLETÁR]AI EGYESÜLJETEK! omoQvi SIR A BABA... AZ MDP SOMOGY MEGYEI BIZ v T Y S A G A ÉS A MEGYEI TAHÁCS LAPJA Xlií. évfolyam, 225. szám. ÁRA 50 FILLÉR Vasárnap, 1956. szeptember 23. Új tagok a mernyei Petőfi Tsz-ben A közös gazdálkodás első esztendőbeni termését takarítják be a górékba, raktárakba a mernyei Petőfi Tsz tagjai. Még éjfélkor is ütemes kopogás, nótaszó hallatszik a Petőfi portájáról: a naprafor­gót csépelik. Az asszonyok mint mindenből, ebből is derekasan kive­szik a részüket. Ott voltak az első sorokban a kapálásnál, aratásnál és most a betakarításnál is a férfiakkal együtt szorgoskodnak. A Petőfiben mindenki egyet akar. Ennek köszönhetik, hogy nemcsak megelőzik az egyénieket a szántó-vető munkában, hanem az egyéni gazdák tiszteletben tartják a ísz-tagokat, figyelik munkájukat, tő­lük várják a választ égető kérdéseikre: hogyan kezdjék az új gaz­dasági évet: közösen vagy egyénileg. Ahogy haladunk az őszbe, úgy növekszik a tsz iránti érdeklődés és bizalom a faluban. Az el­múlt héten már két egyéni parasztcsalád kérte felvételét a szövetke­zetbe. Az egyik Tobak Mihály, aki 7 holddal, a másik Lukica Ferenc 9 holddal, családjával együtt jött a tsz-be. A Petőfi tagjai örömmel fogadták az új belépőket, már az őszi közös vetegetési munkálatok­ba is bevonták őket. A Petőfi tagjai legyűrték az első évvel járó nehézségeket, vizsgáztak az egyéniek előtt. Nem zárkóznak el tő­lük. szíves szóval, okos érvekkel hívják maguk közé, várják a kívül­állókat, hogy megosszák velük is a közös gondokat, s együtt rakják !e a falu jövőjének alapjait. (Horváth Lajos tsz-brigádvezető levele nyomán.) Adófizetésben ismét élretört a marcali járás $ | % Egy héttel ezelőtt még úgy lát­szott, hogy a siófoki járás, megelőzi a marcaliakat az adófizetésben. Most azonban ez nehéz dolog lenne, hiszen a marcali járás 2,3 százalék­kal lehagyta Siófokot. Noha a ve­télkedés nő a két járás között, mégis ’meg kell említeni, hogy a marcali járás sem éri el egykönnyen az első- ’ séget, mert még .több mint 14 száza­lék hiányzik a százból. Mit ér az olyan elsőség, amely mögött nincsen teljes tervteljesítési? A nagyatádi járásiban vajmi kevés emelkedés tör­tént az elmúlt héten, tervéből még 40 százalék hiányzik. A járások Sor­rendje: 1. marcali, 2. siófoki, 3. ka­posvári, 4. fonyódi, 5. tahi, 6. barcsi, 7. csurgói, 8. nagyatádi járás. 17 ezer series hiilölssásra iriiloiteit smztstiest a me^véuen Az utóbbi napokban nagyobb ér­deklődés mutatkozik a hízottsertés szerződéskötéseknél. Pár nap alatt csaknem ötezerrel nőtt a hizlalásra lekötött sertések száma a megyében. A legutóbbi minisztertanácsi határo­zat lehetővé teszi a termelőknek, hogy i kukoricaértékesítési szerző­désben előírt kötelezettségüket saját választásuk szerint, hízottsertéssel is teljesíthetik. így jobban jár a ter­melő, hiszen a meghízlak állatokért több pénzt kap. A kaposvári járás­ban 6 ezerre emelkedett a lekötött sertések száma. Jól folyik a szerző­déskötés a nagyatádi, siófoki járás­ban is. Az állami gazdaságokból jelentik: 20-án estig a rozs 65 százalékát vetették el megyénk állami gazda­ságai. A Lábodi ÁG-ban 550, a so- mogytarnócaiban pedig 500 kh-on vetettek eddig rozsot. Búzából 20-ig Csillagpusztán 80, Felsőbogáton 35 holdat vetettek. Burgonyaszedésnél a somogytarnőcai és a felsőbogáti ál­lami gazdaságok járnak az élen. De nincs jelentősebb lemaradás a többi gazdaságnál sem, mert a burgonya­területük mintegy 90 százalékát fel­szedték már megyénk állami gazda­ságai. ^ __________ N egyvenezer téglát éeettefe a sfifflogYjáifi Augusztus 20 tagjai Befejezték az őszi árpa vetését a Jsamogyjádi Augusztus 20 Tsz-ben. Nincsenek lemaradva a többi ősziek­kel sem. Burgonyájukat is felszed­ték már. Az idén 12 holdon termel­tek vörösborét, s mint annyi tsz-né! megyénkben, itt is bebizonyosodott hogy érdemes termesztem, ezért az idén 100 holdon akarnak vörösherét vetni. 300 darab fésűs mérinói birkájuk­nak most készítenek áklot, mely ha­marosan tető alá is kerül. Eiha'a- roztáik, hogy külön építenek süldő- nevelőt és fiaztatób melyhez 40 000 téglát saját maguk ki is égettek Csupán a mész- és cementhiány gátolja az építkezés elkezdését, mert a TÜZÍIP-hez hiába fordul­nak. Milyen kár, hogy mészkő nincs Somogyjádon ...______ R endezték adójukat Egyre több helyről jelentik, hogy eleget tettek az állaim iránti köteles­ségnek: teljesítették a háramne- gyedéves adóbevételi tervet. Kapós­éi lakon szeptember 19-re 106 száza­lékra, Kaposvárról pedig azt je’en- tflt, hogy 21-re 101,1 százalékra tel­jesítették a háromnegyedéves adó­bevételi tervüket. Mire ez a cikk megjelenik, befejezzük az őszi árpa vetését — írja levelében K. Kovács István elv­társ., az jst.vándi Petőfi Tsz elnöke. — Igaz, a .szárazság kissé késlelteti a vetést, mert hiszen több tailaj- mur.lca szükséges, de gépekkel jól el vagyunk látva és így mindent elkö­vetünk, hogy időben és jól előkészí­tett talajba kerüljön a jövő évi ter­mést biztosító mag. Nálunk a napra­forgót is kombájnnal arattuk és csépeltük. Ebből 145 mázsa magot takarítottunk be. Elcsépeltük a vö- rösiherét is, a termés: 21 mázsa apró­mag. így .győzzük meg a tagságot arról, hogy a gép jó, olcsó. Nagyon szeretnénk egy Zetort és hozzávaló pótke/ejikat vásárolni. Egyben örömmel írhatok arról is, hogy nagy családunk egy új taggal szaporodott a napokban — írja. n „Kaposvölgye szarvasmarhatenyészlési hónapok,, elé A Somogyi Néplap hasábjain megjelent vállalások alapján a Ha­zafias Népfront Megyei Bizottsága és a Megyei Mezőgazdasági Igazga­tóság összehívta a megye kiváló közigazgatási, állami gazdasági ál­lattenyésztő szakembereit, állator­vosait és megtárgyalták a Kapós- völgyében teendő intézkedéseket. A megbeszélés során az értéke’és és segítségnyújtás könnyebbítése érdekében Kaposvöügyét négy kis körzetre osztották be: Fonó, Gölle, Igái és Nagyberki központokkal. Ezekben a környező községek vezf- tői, tsz-ei és élenjáró egyénileg dolgozó parasztjai a mai napon tart­ják megbeszélésüket arról, hogy mi legyen a teendő szakmai és tenyész­tési szempontból egyaránt. Határozott továbbá a szakemberek értekezése arról, hogy a Kaposvöl- gye állattenyésztésének fellendíté­séért »Kaposvölgye szarvasmarha- tenyésztési hónapok«-at rendeznek, amely 1956. szeptember 23-tól de­cember hó 16-ig terjed. Ez alatt az idő alatt minden köz­ségben előadások lesznek, azonkívül amkótokat tartanak Fonóban. Igái­ban, Göllében és Nagyberkiben, ahol állatbemutatókat is rendeznek. Göl­lében tenyésizállatvásár is lesz ok­tóber 14-én. ■November végén, december első hetében értékelik a tsz-ek, községei: és ezen belül az egyénileg dolgozó parasztok eredményeit. A legjobb tsz-t, községet és egyéni parasztot a Hazafias Népfront oklevéllel és em­léktáblával jutalmazza. A »Kaposvölgye hónapok-« jelentő­sége és annak munkája kiterjed 1957. évre is. A jövő évben már nemcsak az állatlétszám növelését, a helyes takarmányozást, a helyes trá­gyakezelést és a itakarmánytenmesz- tést veszik figyelembe, hanem érté­kelni fogják a tejtermelés területen elért eredményeket is. Kívánjuk, hogy a mai megnyitó­kon minden község küldöttét hassa át a cél, amiért összeültek tanács­kozásra és adjanak kellő erőt ahhoz, hogy községük minden tsz-e és dol­gozó parasztja lendüljön harcba a »Kaposvölgye hónapok« sikeréért. Keservesen pityereg Kertész Zsuzsika, mert olyan rossz felkelni ebéd ntán a jó meleg ágyacskából. Az óvónéni vigasztalja: mondd eí, Zsuzsi­kám, a »Kisegérkét«. S ha a fényképezőgép lencséje türelmesebb len­ne, megörökíthetné Zsuzsika kedves mosolyú arcocskáját is ... (Jávori B. felvétele) TIZENNYOLC ÉV AZ ERDŐBEN Nincsen zerqetollas ka­lapja, sem zöldszegélyes zubbonya, mégis messzi­ről ráismerni, hogy er­dész. Mégpedig nem is akármilyen erdész Mol­nár Gyuri bácsi, aki ha nem hiszik ... De ne vág­junk a dolgok elébe. Szóval nagy fába vág­tuk a fejszét, amikor Gyuri bácsi megkeresé­sére vállalkoztunk. Tes­sék csak elképzelni egy 1200 holdas erdőt, mely­ben jóllehet, hogy Gyuri bácsi minden fát ismer, ml azonban nehezen iga zodunk el az ösvényeken. Ni, de éppen szeren­csénk van, ott a távolban egy biciklis ember, va­dászpuska a vállán. És bár személyesen nem is­merjük, mégsem nehéz kitalálni, hogy 6 az: Gyu­ri bácsi. Kezünkből töl­csért formálunk, hahóval Jelezzük, hogy őt keres­sük. Pár perc és szemtől- szemben üdvözöljük egy­mást. Szokás szerint el­sőnek az újságíró teszí fel néha érdekes, néha unalmas kérdéseit most például eképpen: Régóta erdészkedik itt Közép- Rigócon? — Tizennyolc éve — Jött a válasz. — Már a Széchenyi gróf idejében erdőkerülő és vadőr vol­tam. — És most? — Most meg kerület vezető erdész vagyok — mondja és úgy tűnik, mintha egy kicsit jobban kihúzná magát, mikor pedig munkájáról be­szél, még a szava is job­ban megered. Mert sok dolga van ám egy er­désznek. Itt van ez a nagy erdő, csupa akác, meg fenyő, hát először is ennek a megőrzése, meg aztán a munka: fakiter­melés, erdősítés, szállí­tás ... — Szóval ugyanúgy tervük van, mint az üze­mi munkásoknak. — Van bizony és nem is szégyenkezek miatta. _ 7 — 783 köbméter volt az évi tervem és 1300-at teljesítettem. — Kis szü­net után hozzáteszi: — Tavaly is túlteljesítettem. — Kát ez szép. És anyagilag is jelent vala­mit? — Hogyne! Tavaly pél­dául 1372 forint prómiu mot kaptam. — Ezek szerint meg­elégedett? — Egy panaszom van csak, hogy nem kapunk ruhát, pedig nagyon kel­lene. Még egy utolsó kérdés: — Hogyan érzi magát az erdőben? Nevet. — Nemigen tud­nék meglenni nélküle, még vasárnap sincs ma­radásom otthon ... A búcsúzásnál meg­emeli esőverte kalapját arcán — melyet sötétszí­nűre cserzett a nap — barátságos mosoly terül •I. V. M. Négyen jöttek. Négy csinos sző- 1 ' ke fiú. Arcuk sápadt, mint a téli nap halvány fénye, de szemük csillag, örömet, jókedvet sugárzón. Finnország fiai őic. A finn demokra­tikus ifjúság küldöttei, akik a na­pokban Somogy fiataljait is kitün­tették látogatásukkal. S a két nap alatt régi rokonság, örök testvéri barátság szálai szövődtek még szo­rosabbra elszakíthatatlanul... Mennyi élmény, mennyi örömteli kacagás, apró kedvesség! Amerre csak jártak, ünneplőbe öltözött fiatalok fogadták őket túláradó sze­retettel. Barcson, a Vörös Csillag Tsz-ben pirosnyakkendős úttörők so­rakoztak fel, a szőllőskislaki leány­otthon négy legszorgosabb lakója, mezei virágból kötött bokrétát s a Ijengyeltóti Állami Gazdaság bog- lóri lányai vörös íszekfűcsakrokkal fogadták vendégeiket. Idegenek. Nyelvük — bár rokon —, ismeretlen. De a találkozás örö­me, az ifjú kor, a közös vonások el­mozdították a megértés akadályait. Az ismerkedés első pillanatában nem kellett tolmács, feleslegessé vált a szó. Egy kézszorítás, baráti ölelés kifejezett mindent. Kedvesek voltak és vidámak. Mennyi szeretettel, őszinte rajongás­sal nyújtották át barátságuk apró jeleit. A (fiúk (mellére (jelvényeket tűztek, .s hiúságukat ismervén, tü- ; körrel kedveskedtek lányainknak. | Mert bár szépek voltak a virágcsok­rok, a magyar lányok sokkál job- j ban tetszettek. Ezt meg is jegyez­ték finn vendégeink. Sűrűn kattant fényképezőgépük, zárja, hogy meg­örökítsék őket, s a somogyi tájat. De ez még nem. elég. Az ismerke­désre hosszabb idő kell. Ezért je­gyeztek fel 'olyan sok leánynevet, címet. Levelet írnak. Finnországból, s képeket küldenek.... FAQYOS ÉSZAK FIAI Mohó kíváncsisággal néztek kö- rül Magyarországon. Osmo Vepsálainen elárulta a »:titkos meg­bízatást«. Sokan várják őket haza, sok fiú és lány. Azt mondták, mi­előtt eljöttek: lássatok és halljatok meg mindent... És tanuljatok tő­lük. .. Megfogaták. Mindenütt fáradha­tatlanul kérdezősködtek. Érdekelte őket a tsz, a Vörös Csillag eredmé­nyei, a szőlőtermés, mely hazájuk­ban ismeretlen. Tudakolták az állam szerepét is, 'de érdeklődésük kö­zéppontjában az ember állt. Az em­ber, kinek megváltozott az élete, s élvezi a náluk is hőn óhajtott sza­badság nagyszerűségét... Hogy élnek a fiatalok nálatok? Mennyit keresnek és mit vehetnek pénzükért? Hogyan szervezkedtek, miként működik a DISZ? S vajon az elv, melyet mi is ismerünk, val­lunk, hogyan valósul meg nálatok? — táporoztak a kérdések. Beszélgettek pásztoremberrel. Cso­dálták jövedelmét, munka közben is rendes, tiszta öltözékét. Megnéztek néhány DISZ helyiséget, s különö­sen az tetszett, hogy rádiót is talál­tak ott. Ilmo Pikkarainen a bogiári gazdaság udvarán dolgozó lányokat kereste Imeo. (Megkérdezte: hogy vagytok, a férfiakkal? Először moso­lyogtak a kérdésén, de aztán meg­értették. Ilmo arra volt kíváncsi, hogy milyen az az (egyenjogú,ságr Kerestek-e annyit, mint a férfiak? De keresünk ám, sokszor még többet is — hangzott a válasz. S ez új volt finn vendégeinknek, ismeretlen... Sakari Rasanen az arcokat figyel­te. Onnan próbálta leolvasni a va­lóságot. Az öregek arcáról, csakúgy, mint a fiatalokéról is kiegyensúlyo­zottságot, nyugodt életet olvasott le. Ezt mind, mind el keli mondanom honfitársaimnak... Kérdés kérdést követett. S a pa­pírlapok megteltek apróbetűs jegy­zetekkel. iDe (nem fukarkodtak a magyarok sem. Szőke barátaink álig győztek válaszolgatni. Meséltek életükről, a finn fiatalokról. Vall­juk be, sokat tanulhatunk tőlük.... . Náluk bizony nehezebb az 1 ’ élet. Akadályok tömkelegét zúdítják az ifjúsági szervezeti élet elé. A Demokratikus Ifjúsági Szö­vetségnek csak tízezer tagja van, de azok aztán lelkesen dolgoznak. Osmo mesélte, sok előadást, műso­ros estet rendeznek, ebből szárma­zik az a csekély anyagi alap, mely­ből vezetőik megélhetését biztosít­ják. Tanfolyamokat szerveznek, marxizmust tanítanak és lakáshoz juttatják a fiatalokat. Küzdenek a béremelésért is. Hogyan veszik fel tagjaikat ? Nem hívnak ők senkit... Jönnek maguktól. Mert a kirándu­lásokon, egyéb rendezvényeiken részt vesznek kívülálók is. A veze­tők figyelik az »idegeneket«. Ha megtetszik nekik a szövetség mun­kája? Belépnek. De két három aján­ló is kell... S a körültekintő mun­kát nagyszerű sikerek követik. Pedig helyzetük koránt sem meg­nyugtató. Igaz, a törvény nem tiltja működésüket. Mégis, hallgatólago­san beleegyeznek üldözésükbe. Ál­lami támogatás, vagy anyagi segít­ség? Ilyet nem ismernek. Csak sa­ját erejükre támaszkodhatnak. Mé­gis duzzasztják soraikat, lelkesen, üldözéstől, fenyegetőzéstől nem hát­rálva. A megélhetés? Nem könnyű. Os­mo Vepsalainen szobafestő, felesé­ge, gyermeke van. Havonta 45 000 finn márkát keres. Látszatra szép. (20 márka = 1 formt). Am fizetésé­nek 20 százalékát befizeti ez állam­nak jövedelmi adó címén. S a két­szobás lakás bére 10 000 márka egy hónapra. S ha hozzászámítjuk, hogy évente két-három {hónapot Jmunka nélkül tölt el, bizony nem nagyon dicsekedhet keresetével.) Nem hullt ölük,be a szabadság finn barátainknak. De vágyódnak utána, s nagyra becsülnék. Ezért küzdenek oly lelkesen, maguk akar­ják megteremteni azt, amit nálunk láttak.. Hatalmas hordók tövében, jóízű falatozás, borozgatás közben búcsúz­tak Somogytól finn vendégeink. A bogiári lányok kedvessége, a poha­rakban gyöngyöző Leányka. Ezerjó, s ki tvd.ja hányféle bor dalt fa­kasztott vendégek és vendéglátók ajkán. Onni Lahtinen — aki külön­ben a legfiatalabb közöttük, 17 éves és nagyon tetszett a lányoknak — közkívánatra még a náluk is is­mert »lstanbul«-t is elénekelte. Utána büszkén, kiduzzasztott mellel mondta: Visont tatásra... Junaput- kivá... Harsány kacagás fogadta az ide­genül zengő magyar szót, s Onni örült a sikernek. A búcsúzás percei­ben fiúknak és lányoknak Osmo Vespalainen szavai csengtek a fü­lébe: Tpagyos északról jöttünk közé- lek, de szívünkben forró tűz ég a magyar nép és fiai iránt... JÁVORI BÉLA.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents