Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-16 / 219. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK Somo AZ MDP )MT TSAGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIII. évfolyam, 219 .uia 50 FILLÉR Vasárnap, 1956. szeptember 16. n KÖZÖS GüZDÍLKODfiS ELŐISKOÜÜ A dolgozó parasztokat nagyon sok gazdasági szál, anyagi érdek fűzi a földművesszövetkezetekhez. A falu áruellátása, a dolgozó parasztok terményeinek és termékeinek begyűjtése és felvásárlása egyik fontos feladata a falusi földművesszövetkezeteknek. Ám ebben nem merül ki hivatásuk. Ugyanilyen fontos feladatkörük az is, hogy a termelésben, a földek alapos megművelésében, műtrágya és nemesített vetőmag juttatással is segítsék a falu dolgozó parasztságát. A második ötéves tervben megszabott 27 százalékos mező- gazdasági hozam-növelésért is sokat tehetnek a földművesszövetkezetek. A jó földművesszövetkezet közös ösz- szefogásra neveli az embereket, így válhat előiskolává az idővel termelőszövetkezeti gazdálkodást választó egyéni gazdák számára. A földművesszövetkezetek vezetői törődjenek az egyénileg dolgozó parasztok termelési gondjaival — anyagi eszközökkel, különböző társulások szervezésével segítsék őket a többtermelésben, a biztonságosabb gazdálkodásban, nagyobb jövedelem- szerzésben. A földművesszövetkezetek kebelében jelenleg 70 egyszerű szövetkezeti társulás, szakcsoport működik Somogy megyében. Van már szőlő-, gyümölcs-, burgonya-, dohánytermelő, állattenyésztő, selyemgubótermelő szakcsoportunk. Működnek méhész-szakcsoportok, önálló méhész-társulások is. Balaton- szentgyörgyön pl. nemrégiben 31 család önálló méhész-szövetkezetet alakított. Számos formája, faja van ezeknek a társulásoknak. Ha még kisebb nézőpontról is, de már sokan látják a dolgozó parasztok közül, hogy összefogással, egyszerű szakcsoportban való tömörüléssel is többre mennek, mint egyedül, egyénileg. Csökölyben pl. csak páran alakították meg a burgonyatermelő szakcsoportot a helybeli dolgozó parasztok. Ma már százötvennél is több tagja van a szakcsoportnak. Most már azon tanakodnak, hogy a földművesszövetkezet segítségével újfajta burgonyavetőmagot hozatnak, s ezt vetik el a jövő évben. Azon is gondolkodnak közülük sokan, hogy előnyös lenne, ha a jövő évben egy közös táblába ültetnék valamennyiük burgonyáját, mert így könnyebben lehetne megművelni. íme, ez is jó bizonyság a párt tanítása mellett, a dolgozó parasztok egyre jobban megértik: a nagy tábla, a nagyüzemi gazdálkodás többet ér a kisparcellás, egyéni gazdálkodásnál. S ha ma és holnap még nem is határozzák el magukat a termelőszövetkezetbe való belépésre, de egészen bizonyos, hogy a termelőszövetkezetek következő három-négry esztendős munkája, eredményei meggyőzik hazánk dolgozó parasztjainak zömét, s a második ötéves terv végéig a termelőszövetkezetben találják meg ők is jövőjüket, létük alapját. Az egyszerű szövetkezeti társulások, szakcsoportok tehát nagy szerepet játszanak a mezőgazdasági termelés fejlesztésében, a szocialista átszervezésben is. A múlt vasárnap közzétett kormányhatározat is leszögezi: »-...a már működő szakcsoportok továbbfejlesztésével — az egyszerű termelési társulások újabb formáinak a kialakítását is elő kell mozdítani-«. A határozat azt is kimondja, hogy a termelési társulásokat, szakcsoportokat a szerződéskötéseknél, a termelést elősegítő, továbbá a közös létesítményekhez szükséges anyagok beszerzésénél (műtrágya, növényvédőHírek az országból A népfront-mozgalom jelvényének tervezésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa pályázatot írt ki. I. díj 3000, II. díj 2000, III. díj 1000 forint. A pályaműveket 1956. november 1-ig kell eljuttatni a Hazafias Népfront Országos Irodájához (Budapest, V., Belgrád rakpart 24.). Eredményhirdetés 1956. november 10-én. A részletes pályázati feltételekről a Hazafias Népfront titkársága (telefon 387-130) nyújt felvilágosítást. Szeptember 23-án megszűnnek a hétvégi különvonatok Az IBUSZ felhívja az utazóközönség figyelmét, hogy szeptember 23- tól a hétvégi különvónatok nem közlekednek. szer, melegágyi felszerelés, szárító és feldolgozó épületekhez szükséges anyagok stb.), takarmányjuttatások, naposcsibe, tenyészállat és egyéb akcióknál az egyéni termelők előtt sorrendi előnyben kell részesíteni. Ezentúl a gépállomások főmezőgazdászai szaktanácsadással kötelesek támogatni a szakcsoportokat. A termelési társulások a beadáson felüli saját termékeiket közösen feldolgozhatják, csomagolhatják és közvetlenül a felhasználóknak szállíthatják. A kormány lehetővé teszi, hogy az egyszerű termelői társulások tagjai földterületüket közös művelés céljából önkéntes csere alapján összefüggő táblákba vonhassák egybe. Azt jelentik vajon e kedvezmények, hogy most már lemondunk a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztéséről? Rosszul, eleve hibásan gondolkodnak, akik ilyen következtetésre jutnak. A párt és a kormány továbbra is a termelőszövetkezetekben látja a mezőgazdaság szecialista átszervezésének útját. Hiszen a tsz-ek még nagyobb segítséget, állami támogatást kapnak. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a párt és a kormány ragaszkodva a mezőgazdaság szocialista átszervezésének lenini önkéntesség és fokozatosság elvén való végrehajtásához, megengedi, hogy azok az egyéni dolgozó parasztok, akik ma még nem elég érettek arra, hogy a legfejlettebb szövetkezeti típust válasszák, az alacsonyabb fokon, társulásban ismerkedjenek a szövetkezés előnyeivel. Természetesen párt- és állami szerveink egy pillanatra sem mondhatnak le a termelőszövetkezeti mozgalom népszerűsítéséről, a tsz-ek számszerű fejlesztéséről. Ezt világosan kell látni minden vezetőnek és párttagnak. Azért, hogy' országunkban néhány év alatt elérjük az évi 30 millió mázsa kenyérgabona termést, hogy ki tudjuk elégíteni egyéb közszükségleti, népélelmezési cikkekből is a belső fogyasztást, s az exportkötelezettségünknek is eleget tegyünk, s hogy ezzel együtt parasztságunk többsége 1960-ig a termelőszövetkezeti utat válassza, minden okunk megvan arra, hogy elősegítsük és biztosítsuk: a mostaninál sokkal több jól működő társulás, szakcsoport dolgozzék megyénkben. SZÁNTANI, VETNI Végeztünk az árpavetéssel ősszel porba, tavasszal sárba! Ezt a régi igazságot mi nemcsak hangoztatjuk. hanem be is tartjuk. A so- mogyszili Kossuth Tsz tagjai megelőzik a falu egyéni gazdáit is a vetésben. Nem érdemes esőre várni, hiszen most aránylag könnyebben lehet jó magágyat készíteni, mintha esetleg két-három hétig se lesz eső — vetni akkor mégis1 kellene. Eddig elvetettünk 16 hold repcét, 8 hold takarmánykeveréket és 42 hóid őszi árpát. Rövidesen földbe tesszük a rozs vetőmagját is. A búza alá is erőteljesen készítjük a földeket. A henger és a borona jó rögtörő eszköz, perhanyóssá teszi a talajt — írják levelükben Horváth János agronómus és Hegedűs János instruktor a so- mogyszili Kossuth Tsz-ből. 235 hold vetőszántás várja a magot a balatonkiliti Dózsa Tsz-ben. A felszántott területet gyűrűshengerrel járatták végig, így a talaj szerkezetét morzsalékossá tettük. Az ősziek alá holdanként 50 kiló szemcsés szuperfoszfátot szórtunk ki. Istállótrágyát 30 holdon szántottunk le eddig, 30 holdra most hordjuk a trágyát. Szét- teregetés után azt is azonnal leszántjuk. Tizenkettedikén megkezdtük a vetést is. Gondoskodtunk az állatok bőséges téli ellátásáról. Ifjúsági munkacsapatunk 252 köbméter silót készített, ezt hatszázra növeljük. Tagságunk két részben saját gépkocsinkkal ellátogatott az Országos Mezőgazdasági Kiállításra, sok szépet láttunk (ott. Tagságunkban nagy a lendület, tudjuk, hogy azért dolgozunk, hogy még több jövedelmünk legyen. A napokban 72 ezer forint prémiumot és 32 ezer forint értékű textilutalványt osztottunk ki a tagok között. Ezt a rostlenért kaptuk. (Dudás Károly brigádvezető leveléből.) Örülnek, kacagnak, énekelnek.. »Körben áll egy kislányka...« — száll a dal a tipegő, nevetőszemű csöppségek ajkáról a balat'onboglári községi bölcsőde udvarán. Fogják egymás kezét, s vigyázva, hogy lépést ne tévesszenek, járnak körbe-körbe, csengő hangon dalolva az apró fiúk és lányok. A napsütötte udvaron, a selymes gyepen még a kései nyárnak, az utolsó meleg napsugaraknak örülnek, s kacagva kergetőznek a lassan már lombjukat hullató fák alatt. Vigyázó, szerető szemek kísérik féltve minden léptüket, s mint második édesanyjukat, úgy ölelik, szeretik a bogiári bölcsőde gyermekei óvónőjüket is. Selypítve -csevegnek, hancuroznak, míg édesanyjuk, édesapjuk a földeken nyugodtan dolgozik, tudva, hogy gondosan vigyáznak gyermekeikre. S este, amikor hazatérnek, csillogó szemmel mesélnek a bölcsőde örömeiről, s a szülőkben ott él a bizonyság gondolata: milyen szép, s milyen jó, hogy ez így van ... Megyénk becsületéért Ki lesz az első az adófizetésben? Legjobb két járásunk — a marcali és siófoki — között dúl a harc az elsőségért. Már mindegyik járás volt első is meg második is. Most mind a kettő első, ugyanis a teljesítésük között nincs egyetlen tizednyi eltérés sem. Közbenáll a kaposvári járás is, amely elég jól nyomul előre, már csak 5 százalék választja el az elsőktől. Meglehet, hogy lehagyja a két elsőt is, ha még jobban gyorsítJárás: Százalék 1. siófoki 75,2 2. marcali 75,2 3. kaposvári 70,4 4. fonyódi 69,8 5. tabi 68,9 6. barcsi 60,9 7^ csurgói 55 8. nagyatádi 52 ják az adófizetés ütemét. Az eddig harmadik helyezett tabi járás viszont engedett az iramból, most az ötödik már. Reméljük, nem a nyolcadik hely felé »tör« megint, mint az előző negyedévben. Nincs sok változás a nagyatádi, csurgói, barcsi járásban sem, itt a súlyos lemaradás változatlanul fennáll, sőt tovább növekszik. A járások sorrendje 14-én: Pénzügyi osztályvezető: Horváth József Szolga András Szentes József Lantos János Vörös Lajos Vincze Géza Navracsics László Fodor Gyula Űpéjiífettftfc az árvíz sújtotta Siúag rdct Szeptember 20-án adják át ünnepélyesen az árvíz sújtotta Sióagárd község 152 újjáépült, illetve helyreállított házát. A helyreállítási munZenend Ferenc most egy éve aggódva nézett. Jóska fiára, amikor az elhatározta, hogy feleségével együtt belép a terme löszövetkeze the. — Jól meggondoltad, fiam? ... Nehogy megbánd ... Kevés jót mondanak a csoportról —- magyarázta Zenend bácsi. — Ugyan már, édesapám, hát most jut any- nyi nekünk, mint akármelyik tsz-családnak?... Biztos, hogy nem. Pedig a tizenegy hold föld megművelése mellett még a vasútra is járok dolgozni. A közösben a feleségemmel többre vihetjük. Jobban tenné édesapám is, ha velünk tartana — sorolta egy- szuszra Jóska. — Még hogy én? Azért, hogy öregségemre semmim se legyen? — Ne haragudjon, édesapám, de akkor elválnak útjaink. Biztos, maga is meggondolja majd magát — mondta meggyőződéssel Jóska. * * * Zenend Ferenc nem. tudta eltitkolni, hogy egyre jobban érdekli a szövetkezet. Ezen a nyáron mind gyakrabban járt el fiához. Nem kérdezősködött a közösről, de látni akarta, hogyan él Jóska családja. S valahányszor átment a fiához, majdnem mindig valami új, s jóleső meglepetés érte. Egyik alkalommal, amikor betoppant Jóskáikhoz, csak elámult azon. amit látott, hallott. Éppen akkor fordult be egy szekér Jóskáék kapuján, Boldog találkozás kövér zsákokkal megpúpozva. Zenend bácsi örült is, de kicsit szégyenkezett is. — Nézze, nagyapa!... Van új biciklim, meg apunak is. Rádiót is vettünk — dicsekedett a kis unoka, s ez olyan jólesett Zenend bácsinak, hogy valami meleg nedvesség szökött a szeme sarkába. Hirtelen szólni sem tudott, s nem is a kis unokára, hanem a zsákos szekérre nézett. De annyira szemlélte a kövér zsákokat, mintha még sohasem látott volna olyant. A fia hangja ébresztette fel merengéséből. — Meghoztuk a búzaelőleget ... — mondta Jóska — Harmincöt kiló híján tíz mázsa ... — Látom, most már a kenyeretek meglesz . — jegyezte meg csendben Zenend bácsi. — Hogy meglesz? Még eladásra is jut — magyarázta Jóska. — Ez csak előleg. A zárszámadáskor még ugyaneny- nyit kapunk. Hiába mond akárki akármit, de a gépi munka és a táblás művelés eredményesebb. A Búzakalásznak mindenből jobb a termése, mint bármelyik kercseligeti egyéni gazdáé. Éppen néztük a tanácsnál ... Búzából és rozsból másfél mázsával, tavaszi árpából meg két mázsával földéi a tsz átlagtermése az egyéniekét — mondta. — Tudja mit? — fordult apjához biztatóan Jóska. — Ha még most szeptember elején belép, a zárszámadásig még szépen kereshetne maga is. — Aztán mit dolgozhatnék én ott? — villant fel az. öreg tekintete. — Ha akar, fogatos is lehet. — Az jó lenne, nem vagyak én olyan idős ... elkocsikázok még szívesen — magyarázta, s arcán öröm, bizakodás sugárzott. * * * Zenend bácsi kimondhatatlanul boldog volt, amikor első nap a közösben összetalálkozott fiával. Este együtt mentek haza. Már útközben sok mindenről kérdezősködött Jóskától, otthon ■ pedig soká beszélgettek. Most már minden érdekelte, ami a szövetkezetben van. — Aztán pénzt osztanak-e? — kérdezte. — Már hogyne osztanának — biztatta Jóska, s aztán hosszabb magyarázatba fogott. — Most. adott el a tsz ötvenhat hízottsertést. Ebből 85 ezer forint jött a közös kasszába. De a zárszámadásig még pénzzé teszünk harmincöt hízót és kilenc hízottbikát. Úgy mondta Kovács elvtárs, az elnök, hogy ezekért is kapunk olyan 75 ezer forint körül. Eladunk hat csikólovat is. Lóheremagból majdnem 26 ezer forintot veszünk be. Es ez mind bejön a zárszámadásig. Futja osztalékra is, meg még egy Zetorra is. Aztán szóba hozta Zenend József, hogy a tavasszal motorkerékpárt, meg bútort akarnak venni. — Aztán futja ennyi mindenre a keltőtök keresetéből? — Óh édesapám, hiszen számolgattunk 'mi már — mondta Jóska mosolyogva. — Kettőnknek lesz zárszámadásig 500 munkaegységünk. Egy-egy munkaegység értéke, ahogy az elnök mondja, megüti az öt- veh forintot. Akkor pedig a kettőnk évi keresete 25 ezer forint lesz. Es a háztájiban is megterem hat mázsa krumplink, legalább 25 mázsa kukoricánk, 10 akó borunk is. A tehéntől meg visszük a tejet a csarnokba, szabad áron. Hát kell ennél több? ... — Nagyon szép, nagyon jó — mondja Zenend bácsi — csak legalább én is veletek, tartottam volna már tavaly ... — Tudja mit. édesapám? — nézett szeretettel apjára Jóska. — Most már úgyis együtt járunk dolgozni, költözzünk össze, legyen egvütt a család ... Erre Zenend. bácsi arca egyszerre rózsás lett. olyan jóleső érzés fogta el, hogy csak annyit tudott mondani: — Ahogy akarod, édes fiam... SZŰCS FERENC. •sogpz kálatokat a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium irányítása alá tartozó falusi lakóházépítési iroda műszaki dolgozói végezték. Hem ilyen segítségadást várunk Nemrégiben mi, a büssüi Zalka Máté Tsz vezetői vontatóval útrakeltünk, a cukorgyári célgazdaság tá- tompusztai üzemegységébe tartottunk. Azzal az elhatározással indultunk el, hogy kölcsönkérjük a gazdaság egy silótpltőgépét egy napra. Ez a gondolatunk úgy támadt, hogy előzőleg már sokat hallottuk: mindenben segítenek az állami gazdaságok a termelőszövetkezeteknek. Mivel a gépállomás gépei mind használatban voltak, a silózásra kerülő takarmányunk pedig nem várhatott, felkerestük hát a gazdaságot. Bizony jól megjártuk. Amilyen fogadtatásban részesítettek bennünket, abban bizony nem volt köszönet. Az irodába belépve így szóltak: »A kalapot itt le szokták venni«. Flegmán, durván beszélt velünk az adminisztrátor. Amikor a gazdaság vezetője iránt érdeklődtünk, kiküldtek bennünket a jó két kilométerre lévő Igali-tanyá- ra. Mondani sem kell ezek után, a gazdaság vezetője kérésünket nem teljesítette. Nem adott gépet, azzal’ a kifogással, hogy javítás alatt vannak. Ennek ellenkezőjéről azonban saját szemünkkel meggyőződtünk, amikoris Túli elvtárs, gépész sorban megmutogátta nekünk a teljesen kijavított, szép sorrendben sorakozó silótöltőgépeket. Mi ennek ellenére gép nélkül mehettünk haza. Még csak annyit: igen embertelenül jártak el. Úgy gondoltuk, okulás végett érdemes ezt megírni a Somogyi Néplapnak. Legalább ilyen többet nem fordul elő. . Ifj. Becsi János, a büssüi Zalka Máté Tsz elnöke — ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG ALAKULT. A néphadsereg ’ napja méltó megünneplésére megyénkben a Megyei -Pártbizottság, DISZ • Bizottság, a-Hazafias Népiront 'és; a MÖHOSZ megyei elnöksége, Vála- mint a Helyőrség parancsnokság vezetőiből előkészítő bizottság ’ alakült.
