Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-11 / 214. szám
VILÁG PROLET ARJAIEG1 ?.Kl A kairói értekezlet után Hogyan lett első a Darányi Gépállomás? A 87. percben még a Kinizsi vezetett Á MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 214. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1956. szeptember 11. az őszi munkák hírei Már a jövő évre dolgozunk Tsz-iink'ben szorgalmas munka folyik. Már a jövő évre dolgozunk: az őszi takarmánykeveréket és a bíbort földbe tettük. A sarjúszéna betakarításával is végeztünk, be is hordtuk. A nyáron felgyülemlett trágyát hordják fogatosaink a földekre, ha ezzel végeztünk, leszántjuk. Az idén termeltünk először diny- nyét próbaképpen. Igen jól fizetett. Most az aprómagot csépeljük: Első nap már 300 kilót elcsépeltünk. Szépen fizet a szerződéses növény, pénzosztalékunk nagyrészét ez adja. Elhatároztak közgyűlésen, hogy jövőre még több aprómagot termelünk, hogy még több pénzt oszthassunk, mint az idén — írja levelében Horváth Lajos, a Mernyed Petőfi Tsz-ből. A Felsőbogáti Állami Gazdaságban elvetették az őszi árpát A Felsőbogáti Állami Gazdaság a vetést — hétfőn elvetették az utol vetéstervük 200 hold volt. A rozsnak rpind a 250 holdat elvetik, öt trak vetőgép pedig a vetést végzi. Az őszi gyed részét tették földbe hétfőig. A j hez is. (Róth Sándor igazgató telefo ban — ahol legelőször kezdték meg só hóldnyi őszi árpát is. Őszi árpa 40 százalékát tették földbe, 17-ig tor éjjel-nappal szánt, a két zetoros takarmánykeverékeknek háromne- övő hétfőn hozzálátnak a búzavetés- njelentése alapján.) MEGKEZDŐDÖTT A BURGONYASZEDES Megyénk több községében, termelőszövetkezetében megkezdődött a burgonya szedése. A törökkoppányi Rákóczi Tsz is szedi Acherseger burgonyáját, melyből 9 holdat vetettek, s 100 mázsán felüli holdankénti átlagtermésre számítanak. Ugyancsak jó eredményt vár a kányái Alkotmány Tsz is a másodfokú Boldogító burgonyából. A mezőcsokonyai Uj Élet és a szenlbalázsi Zöldmező Tsz Merkúr burgonyát vetettek, s úgy számítanak, hogy megadja holdanként a 150 mázsás átlagot is, Több teiTnelőszövctkezetijnk felismerte már a burgonyát ermelés jövedelmezőségét. A ráksi Uj Élet Tsz is pénzjövedelmének jelentős részét a jó burgonyatermésből várja. PÉLDAMUTATÓ TRAKTOROSOK Ábrahám József, a Balatonkiliti Gépállomás traktorosa 47,5 kát. hold vetőszántást végzett az ádándi Petőfi Tsz-nek. A balatonkiliti Dózsa Tsz-ben pedig eddig 150 kát. hold vetőszántást végeztek Vitkó János, Milei Ferenc és Mayer József traktorosok. A Marcali Gépállomáson Golestra István traktoros végezte a legtöbb vetőszántást — 152 holdon — a kürtöspusztai Latinka Sándor Tsz-nek és az egyéni parasztoknak. MEGYÉNK BECSÜLETÉÉRT ELSŐK LESZÜNK?! Az. alkotmányünnepi begyűjtési versenyszakasz tegnap lezárult. Részletes eredmények még nem állnak rendelkezésünkre, még nem tudjuk, hogy Scmogyba jön-e a zászló, vaigy nem, elsők leszünk-e, vagy nem, de azt megállapíthatjuk versenytapasztalatként, hogy nem egyenlő lendülettel dolgozott begyűjtési apparátusunk. Bár az utóbbi napokban voltak szép eredmények — például pénteken és szombaton 640 darab sertést gyűjtöttünk be —, de fölmerül a kérdés, hogy nem elejétől kellett volna-e a versenyt Versénynék venni? Posvári Imréné minden évben megelőzi magát A SamogybükJkösd- Ihöz tartozó Naigy.be- rek-pusztán Possvári Imréné arról híres, hogy minden esztendőben megelőz másokat is. magát is a beadásban. 24 holdja után járó hízottsertés- tbeadását már tavaly teljesítette. Óljában már -hízik a jövő évi beadásba való disznó. Posváriné úgy számít, ezt novemberiben beadja. Tojásból 183 darabbal többet adott be a kötelezőn felül. Adófizetésiben sem áll rosszul. Tanulhatnának tőle a somogy- ibükkösdiek. Különösen Latin István, Ak- korovics Antalné, Éva. János, Gál György, szintén nagyberek- pusztai dolgozó parasztok. Az ő beadási könyvük még nincs rendben, több száz liter tejjel adósak, noha a piacon sűrűn ott látni őket- tejföllel, túróval. Következetesebb munkát az adóbevételi tervek teljesítéséért A Minisztertanács határozata a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesz t ésérő l A Minisztertanács a mezőgazdaság szocialista átszervezésének előmozdítása, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok gazdálkodásának fejlesztése, valamint a fcldművesszövetkezeti mozgalom kiszélesítése és az egyszerű termelői társulások fejlesztése érdekében határozatot hozott. A határozatot az eredeti szakaszok rendjében, azonban rövidített formában az alábbiakban ismertetjük. I» A mezőgazdasági tsz-ek és tszcs-k gazdasági megerősítéséről Az adófizetésben továbbra is a marcali járás halad az élen. harmadik negyedévi tervét 64 )9 százalékra teljesítette. Noha ez az eredmény a legjobb a megyéiben, mégsem mondható -kielégítőnek, hiszen a negyedév végétől már csak 20 nap választ el bennünket. A nagyatádi, csurgói járásban még felét sem teljesítették a harmadik negyedévi adófizetési tervnek. Megfeszített munkára van szükség ahhoz, hogy a hó végéig ezekben a járásokban is rendezzék a hátralékokat az előírással együtt. A járások sorrendje az adófizetési versenyben: Járás: 1. marcali 2. siófoki 3. tabi 4. fonyódi 5. kaposvári 6. barcsi 7. csurgói 8. nagyatádi. Teljesí lés: 64,9 63.5 61,2 60,2 59.4 51.6 45.5 45,1 Pénzügyi oszt. réz.: Szolga András Horváth József Vörös Lajos Lantos János Szentes József Vincze Géza Navracsics László Fodor Gyula ÚJABB KEDVEZMÉNY A NAPRAFORGÓMAGOT BEADÓKNAK A Minisztertanács, határozatot hozott, hogy a napraforgómag-beadási kötelezettségüket teljesítő termelők az eddigiektől eltérően a beadott napraforgó után olaj helyett szímzsírt is igénybe vehetnek. A rendelet szerint a termelők saját maguk választhatnak az olaj és zsír között. Egy liter olaj helyett 0,80 kg zsírt vehetnek igénybe. 1. A Minisztertanács a termelőszövetkezetek közös gazdálkodásának minél gyorsabb megalapozása érdekében javasolja a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, hogy —- a mintaalapszabálytól eltérően — az alábbiak szerint gondoskodjanak a belépők által bevitt állatállomány és egyéb vagyontárgyak elszámolásáról. a) A bevitt tehén, üsző, koca és takarmány ellenértékét — a közgyűlés határozata alapján — a bevitelkor egy összegben kifizethetik. A tehén, üsző és koca ellenértékéből a fel nem osztható szövetkezeti alap növelésére 10—20 százalékot vonjanak le, a bevitt takarmány ellenértékét pedig levonás nélkül fizessék ki. A közgyűlés határozhat úgy is, hogy a bevitt takarmányt a termelő- szövetkezet egy-két éven belül természetben visszaadja. b) A bevitt vetőmag ellenértékét — a közgyűlés határozata szerint — minden levonás nélkül természetben vagy pénzben megtéríthetik. c) Ha a termelőszövetkezeti tag a háztáji gazdaság szükségletét meghaladó gazdasági épületét a termelőszövetkezetnek önként átadja, ennek ellenértékét a tulajdonossal való kölcsönös, megegyezés alapján a termelőszövetkezet a felértékelés után levonás nélkül egyszerre kifizetheti. Erre a célra a termelőszövetkezetek beruházási hitelt vehetnek igénybe. d) Ha a belépő egyéni gazdálkodó szőlőt vagy gyümölcsöst visz be a termelőszövetkezetbe és a belépést megelőző négy éven belül új telepítést, újratelepítést vagy húsz százaléknál nagyobb pótlást végzett, annak költségeit vissza nem térítendő állami támogatásból a tag részére fizessék ki. 2. Ha a termelőszövetkezet a bevitt tehén, üsző, koca és takarmány 1/a. pont szerint téríthető ellenértékét saját erejéből nem tudja kifizetni, az érvényben lévő hitelfeltételek szerint megfelelő hitelt kell részére folyósítani. 3. A termelőszövetkezetek szarvas- marha (tehén, üsző) és sertés tenyészállatokat közvetlenül vásárolhatnak állami, kísérleti, tan- és célgazdaságoktól, az Állatforgalmi Vállalattól, a termelőszövetkezetektől és egyéni termelőktől. A FÖLDJÁRADÉK FIZETÉSE 4. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a földjáradék kifizetését az alapszabály értelmében továbbra is kötelezőnek kell tekinteni, azonban a mintaalapszabálytól eltérően abból a földadót levonni nem lehet. földjáradékot azoknak a tagoknak is ki kell fizetni, akik a termelőszövetkezetbe saját földdel léptek be, de előrehaladott koruk vagy egészségi állapotuk miatt a közös munkában részt venni nem tudnak. Haszonbérelt föld bevitele esetén a termelőszövetkezet földjáradékot nem fizet, köteles azonban a szerződésben kikötött haszonbért a föld tulajdonosának (haszonélvezőjének) megfizetni. ÉPÍTŐANYAGELLÁTÁS 5. A Minisztertanács a termelőszövetkezetek építőanyagellátásának megjavítása érdekében az alábbiakat határozza. a) Kötelezi az építésügyi minisztert, valamint az Országos Tervhivatal elnökét, hogy a termelőszövetkezetek építőanyagellátását szeptember 30-ig hozza arányba a többi népgazdasági ág építőanyagellátásának mértékével és ütemével. b) Az Országos Tervhivatal elnöke az Országos Erdészeti főigazgatóval együtt gondoskodjék arról, hogy a termelőszövetkezetek 1956-ban az előirányzott 30 000 köbméter építkezési faanyagon felül további 20 000 köbméter hazai termelésből eredő faanyagot kapjanak. c) A város- és községgazdálkodási miniszter a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok építkezéseihez 1956. év végéig folyamatosan biztosítson egymillió kéve száraz nádat és 500 000 négyzetméter nádpallót. d) Lehetővé kell tenni, hogy a tér melőszövetkezetek az építkezésekhez szükséges faanyagot a belkereskedelmi szervek kikapcsolásával közvetlenül az állami erdőgazdaságoktól és az Országos Erdészeti Főigazgatóság értékesítő vállalatától — kiskereskedelmi áron — szerezhessék be. e) A földművelésügyi és az építésügyi miniszter, valamint a SZÖVOSZ igazgatóság elnöke szeptember 30-ig dolgozzák ki és adják ki azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok, illetőleg az őket kiszolgáló földművesszövetkezetek az eddigieknél nagyobb mértékben foglalkozzanak építőanyagok előállításával. f) A termelőszövetkezeti építkezéseket vasvázas szerkezetek gyártásával és felhasználásával is segíteni kell. A kohó- és gépipari miniszter és a földművelésügyi miniszter 1956. szeptember 30-ig állapodjanak meg a gyártáshoz szükséges anyag biztosítása érdekében. ÉPÍTÖBRIGÁDOK 6. A földművelésügyi miniszter segítse elő, hogy a termelőszövetkezeti építkezések fokozása érdekében több termelőszövetkezet közös építőbrigádot szervezzen. A termelőszövetkezet építőbrigád- ját — kölcsönös megsegítés keretében — más termelőszövetkezet résiére átengedheti. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek saját építőbrigádot alakítani nem tudnak és közös építőbrigád sem áll rendelkezésükre, termelőszövetkezeti építkezéseiknél magánkis- iparosok munkáját is igénybevehetik értékhatárra való tekintet nélkül. FAELLÁTÁS 7. A termelőszövetkezetek fával való ellátását saját kitermelés útján is javítani kell. a) Az érvényben lévő rendelkezéseknek megfelelően a termelőszövetkezeteknek — kérésükre — használatba kell adni sz olyan 50 holdnál kisebb állami erdőket, amelyek a tsz területén belül vannak és nem védöordők. A termelőszövetkezetek használatába lehet adni az olyan védőerdönek nem minősülő 50 holdnál kisebb állami erdőket is, amelyek a termelőszövetkezetek telülelével érintkezőén helyezkednek el. b) Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek erdővel nem rendelkeznek, lehetővé kell tenni, hogy a legközelebbi, állami tulajdonban vagy kezelésben lévő erdőből — a tervszerű fakitermelés keretében — az erdlgazdaság irányítása és felügyelete mellett, indokolt gazdasági szükségletük mértékéig, fakitermelést végezzenek és a részükre szükséges fát az érvényes kiskereskedelmi áron az erdőgazdaságtól megvehessél c) A termelőszövetkezetek erdőhasználatának rendezésével és a faanyag közvetlen értékesítésével kapcsolatos rendelkezéseket az országos erdészeti főigazgató — a földművelésügyi és a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben — 1956. szeptember 30-ig adja ki. 8. Az olyan 50 holdnál kisebb állami tulajdonban lévő nádasokat, amelyek a termelőszövetkezetek területére esnek, vagy azzal határosak — amennyiben a termelőszövetkezetek kérik — 1956. október 1-ig részükre át lehet adni nádkitermelés és feldolgozás végett. UNIVERZÁLIS TRAKTOROK VÁSÁRLÁSA 9. A földművelésügyi miniszter tegye lehetővé, hogy a termelőszövetkezetek — a növényvédő állomások, illetőleg a gépállomások gépparkjából — még a folyó évben univerzális traktorokat (Zetor) és pótkocsikat vásárolhassanak. A közlekedés- és postaügyi miniszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben tegye lehetővé, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az alapszabályszerűen gazdálkodó termelőszövetkezeti csoportok 1956. évi tervben előirányzott meny- nyiségen felül további 150 új tehergépkocsit vásárolhassanak. TERMÉNYEK SZÁLLÍTÁSA 10. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok a tehergépkocsival történő áruszállításnál minden vonatkozásban az állami vállalatokkal és a földművesszövetkezetekkel azonos elbírálás alá esnek. Tehát saját tehergépkocsijaikkal 50 kilométeres körzetben áruszállítást minden korlátozás nélkül végezhetnek. A termelőszövetkezetek állandó piaci elárusító helyükre — bármely városba — távolságra tekintet nélkül szállíthatják saját termelvényéiket, valamint tagjaik háztáji gazdaságainak és más termelőszövetkezeteknek ter- melvényeit, nyers, vagy feldolgozott állapotban. Ezenfelül az év bármely szakában körzethatár korlátozás nélkül szállíthatnak primőrárukat, gyorsan romló termékeket, valamint hízott állatokat. KÖZVETLEN SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS 11. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok árutermelésének növelését a közös értékesítés előnyösebbé tételével az alábbiak szerint kell elősegíteni. a) Biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezetek jóminőségű sajat termelésű boraikat és gyümölcspálinka termékeiket palackozhassák s abban az esetben, ha a márkázási előírásoknak megfelelnek, saját márkájukkal ellássák és forgalomba hozzák. A Minisztertanács engedélyezi. hogy az állami és szövetkezeti vendéglátóipar közvetlenül a termelőszövetkezetektől is vásárolhasson bort. b) Meg kell engedni, hogy a termelőszövetkezetek a közös és a háztáji gazdaságból származó tejnek a beadásra és értékesítésre előírt mennyiségén felüli részét saját tej- feldolgozó üzemeikben feldolgozhassák, abból sajtot és vajat készíthessenek. cl A belkereskedelmi miniszter a SZÖVOSZ igazsatósága elnökével és a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben biztosítsa, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és tszcs-k 1956. október 1-től kezdődően a közös és a háztáji gazdaságból származó termékeiknek a beadási, értékesítési és szerződéses kötelezettségén felüli részére vonatkozóan szállítási szerződést köthessenek közvetlenül a kiskereskedelmi, vendéglátóipari és üzemélelmezési vállalatokkal, valamint az üdülőkkel, a kórházakkal és az üzemi konyhákkal. dl A termelőszövetkezetek számára lehetővé kell tenni, hogy exportminőségű termékeiket a közvetítő kereskedelem kikapcsolásával közvetlenül külkereskedelmi vállalatoknak adiák el, illetve velük kössenek szerződést. e) A termelőszövetkezetek részére biztosítani kell a nagybani értékesítéssel járó előnyöket. 12. A begyűjtési miniszter 1956. december 31-ig adja át a termelő- szövetkezeteknek azokat a helyi jelentőségű, kisebb raktárakat, amelyek a termelőszövetkezetek területén vannak. 13. Az alapszabály szerint gazdál(Folytat ás a következő oldalon.)
