Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-25 / 226. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1956. szeptember 25. EGT HÉT ä, KÜLPOLITIKÁBAN A Washingtonból terjengő „kereskedelmi illatok66 \ z egymást keresztező események és a sűrűn váltakozó, módo- suló tervek kusza gombolyagából ma még nehéz kihalászni a főszálat: milyen irányban haladnak majd a dolgok Szuez körül. Jó­solni pedig éppenséggel lehetetlen, mert régen volt olyan, a béke sor­sára számottevő jelentőségű diplomáciai helyzet, amely annyi gyorsan felbukkanó meglepetést hozott volna, mint a mostani. A csatornahasználók szövetségének nyugati megalakítása áll az előtérben. E terv mozgató erői, hátsó gondolatai és valóságos haszon- élvezői ma már pőrére vetkőztetve állnak előttünk, így helyes lesz erre irányítani a fő figyelmet. A második londoni konferencia, ame­lyen csak a 18 nyugati állam vett részt, e terv körül vitatkozott s a disputa feltárta a nyugati tábor kebelén belül dúló ellentéteket. Akik feltétel nélkül akarják az egyiptomi szuverenitást mélysé­gesen megsértő szövetséget, azok egyedül az amerikaiak, az angolok és a franciák. A többi 15 között is akadt a szövetségnek támogatója, de nem teljes egyértelműséggel, kinek-kinek megvoltak a fenntartásai. Pakisztánnak ma még csak halványan új irányba sodródó külpoliti­kája elhatárolta magát Dulles tervétől olyannyira, hogy a pakisztáni küldött kivonult az értekezletről. Franciaország — ma még felderíthe- tetlen okokból — fenntartással csatlakozott a szövetség megalapítói­hoz/ Az olaszok Egyiptommal fennálló más jellegű szerződéses köte­lezettségeikre hivatkoztak, noha támogatták a szövetség megalakítását, a svédek mielőbbi ENSZ-megoldást sürgettek és a spanyol külügy­miniszter szavaiból is kiérződött, hogy kormánya előtérbe helyezi sa­játos érdekeit. A tizennyolcak augusztusi egysége 1ehát legalább is szétzilálódik, így pontosan nem lehet előre látni, milyen irányba kí­sérel majd meg együttesen kitörni a nyugat offenzívája. Ezek az árnyalati ellentétek is nagyon fontosak, de a második londoni értekezlet tanácskozásaiból nem ezeket kell elsősorban kira­gadnunk, A két angolszász főváros: Washington és London kakasvia­dala ad jellemző képet a pillanatnyi erőviszonyokról és a két külügy­minisztérium hátsó gondolatairól. Anglia szuezi érdekeltsége eléggé is­mert alihoz, mintsem szükségessé válnék részletek kifejtése. De mit akarnak az amerikaiak? TA ulles békét ígérő tervei alkalmat adtak a nyugati lapoknak ar­” ra, hogy az amerikai külügyminisztert a közvetítő és a pacifi- kálá szerepében ábrázolják. Ma már azonban hasztalan keresnénk akár az angol, akár a francia sajtóban ezeket az emelkedett jelzőket, he­lyükben egészen mást találunk. Londonban is, Párizsban is kezdenek közelebb kerülni a valósághoz és kezdik felismerni azt, amit a mi sajtónk, a demokratikus tábor sajtója már korábban is feltárt. Az amerikaiak békevágya csupán külszín, s a békemáz alatt meghúzódik a kettős érdek: letaglózni Egyiptomot is, de egyszersmind nagyot sózni a fő versenytárs, az angol imperializmus hátára is, kiforgatni a zse­beit, kiszedni belőle azt a keveset, ami még megtalálható. A csatomahasználók szövetségének dullesi terve már eleve arra épült fel, hogy az Nasszer számára elfogadhatatlan. Ha pedig Kairó nem fogadja el, gazdasági bojkottot indítanak ellene, elterelik a nyu­gati hajók forgalmát a Szuezi-csatornáról, s a Jóreménység-fok meg­kerülésével szállítanak. Igen ám, csakhogy a meghosszabbított víziút sokkal nagyobb költségeket emészt fel. Honnan teremtik elő a gazdasági gondokkal küszködő nyugat-eu­rópai országok a nagyobb költségeket? S itt bukkan fel a Dulles-terv lényege: az Egyesült Államok 500 millió dollár erejéig segítségére siet partnereinek, de csak az olajszállítás folyamatosságának biztosítására. Szuez bojkottálása ugyanis elvágja elsősorban Angliát a közép-keleti Olaj beszerző-helyeitől és más irányban kell olaj után néznie. A Dulles- féle ten,' a közép-keleti helyébe amerikai olajat ajánl fel drágább árakon és uzsora-kamattal. Amerika nem segélyt ad az »átmeneti ne­A HÉT KÖNYVEI Akadémiai Kiadó Érdekességek Fogarasí Béla: Tudomány és szocia­lizmus. 466 old. 59j— A kötet válogatott tanulmányokat és előadásokat tartalmaz, részben a marxizmus—lennmizmus klasz- szikusainak a tudományhoz való viszonyáról, részben a marxista filozófia néhány alapvető és igen időszerű problémájáról. Szépirodalmi Könyvkiadó Batsányi János válogatott művei. 359 old. (Magyar klasszikusak). 25,50 Darvas József: Uj népért, új kultú­ráért. 325 old. 28,— A tanulmányok 1945-től napjain­kig összefoglalót adnak kulturális életünk több területéről, esemé­nyeiről. Ez egy irodalmi alkotás­sal kapcsolatos bírálatot is tartal­maz. Gera György: Pokoltánc. 416 old. 24,— Egy (belvárosi kereskedőcsalód széthullásának regénye a fasiz­mus éveiben. Katona József: Bánk bán. 255 old. 20,­Legnagyobb nemzeti tragédiánk új 'kiadása. Mesterházi Lajos: Fényes szellők. 338 old. 21,50 Mesterházi Lajos: Hazafiak iskolá­ja. 400 old. 24,50 A Tanúság című regénytrilógla második és harmadik része a fel- szabadulás utáni időszak lüktető eseményeit, hősies helytállásét ábrázolja. Szikra Könyvkiadó A népgazdaság fejlesztésével a nép­jólét emeléséért. Hegedűs András előadói beszéde. Irányelvek a ma­gyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez 126 old. (Az MDP Központi Vezetőségérek ■ülése 1956. július 18—21.) 3,—­Pártegységgel a szocialista demokrá­ciáért. Gerő Ernő előadói 'beszéde és zárszava. A Központi Vezető­ség határozata. 63 old. (Az MDP Központi Vezetőségének ülése 1956. július 18—21.) 2,— Tankönyv kiadó Csont Lajos—Kökény Sándor: Gép­írás. Gyakoritok a tízujjas vak- írás tanulásához. 51 old. 13,50 Üj Magyar Könyvkiadó Soiohov: Csendes Don. 1—2. kötet. 1446 old. (Szovjet írok válogatott műved.) 72,— A világhírű regény új, átdolgozott kiadása. mne n-o nnan Űj amerikai autótípus A képen látható »Firebird II.« (Tűzmadár), a világ első lökhajtásos gép- f kocs ija. Tanterem és tanár­hiány a francia iskolákban A francia iskolákban október 1-én kezdődik a tanítás. Az idei tanévkezdést a l’Humanité „drá- mai”-nak nevezi, mert míg Franciaországban idén a különböző isko­latípusok , tanulóinak száma háromszázezer­rel nőtt, addig a peda­gógusok száma nem emelkedett jelentékeny mértékben és a már ta­valy is elégtelennek bi­zonyult tantermek szá­ma csak 5500-zal bővül. „Miss Amerika” lett a vasárnapi iskola egyik tanárnője Egy Reuter-jelentés arról számol be, hogy Atlantic-Cityben a me­todista egyház vasár­napi iskolájának egyik tanárnőjét, a 19 éves McKinght-ot választot­ták ötven leány közül Amerika szépségki­rálynőjének 1957-re. A szép Marian McKinght húszezer né­ző tomboló lelkesedése közt vette át az ötven­ezer dolláros díjat. A krétai ősnyelv Furumark profesz- szor, svéd tudós felfe­dezett egy ősnyelvet, amelyet — állítása sze­rint — Kréta szigeté­nek őslakói beszéltek i. e. 4000 körül. Ez a nyelv nem mutat ro­konságot a görög nyelv­vel, hanem a kisázsiai „hittita” nyelvvel. Fu­rumark professzor je­lenleg az ősnyelven fennmaradt kétszáz szö­veg megfejtésén fára­dozik. Szovjet turisták a Vatikánban íEgy 439 főből álló szovjet turistacsoport római látogatása alkal­mával a Vatikánt is megtekintette. 21 730 halálos közlekedési baleset hét hónap alatt Az Egyesült Álla­mok 'baleset ^statiszti­kai hivatalának köz­lése szerint ez év e'so hét hónapjában 21 730- an vesztették életüket az Egyesült .Államok­ban közlekedési bal­eset következtében. Krupp terjeszkedik Nemrégiben a nyugat­német Krupp kanszem és a chilei kormány közt megállapodás jött létre, amelynek értel­mében Krupp Chile legkülönbözőbb gazda­sági ágaiban invesztál­hat. A »Saporiti« argen­tin hírügynökség arról ad hírt, hogy Krupp egy acélművet és ha­jógyárat akar építeni Argentínában. A kanadai parla­mentben Heridge. szo­cialista képviselő éle­sen szembeszállt a Krupp konszernnek arra irányuló törek­vésével, hegy Kana­dában is nagy összege­ket ruházzanak be. »Meg kell mondanunk — jelentette ki He- ridge —, hogy nem látjuk szívesen Krup- pot Kanadában.« Krupp egy évszáza­dig mérgezte meg Eu­rópa életét. Félő, hogy Kanadában is ugyan­ezt tenné, ha meg­vethetné lábát. !fllPllililillll!llllllllll]|||||ll!llllllll!llllll!ll!lll||||||||||||IU!l|||||||||||||||[jj«|||ini||||||l||||||H .... h ézség- terveinek enyhítésére, hanem az export—import bank útján p kölcsönt, éspedig nem kevesebb, mint 5 százalékos kamattal. A pénteken este közzétett zérónyilatkozat arról tanúskodik, g ** hogy Londonban lenyelték a békát. Valószínűnek látszik, hogy p a csatornahasználók szövetségének megalakítását a nyugati egység p újabb megszilárdulásaként és az egységes fellépés diadalaként fogják 5= s7erteharsonázni. De ekkor felbukkan a nagy kérdés, amit a nyugati p lapok máris feszegetnek, a jövő előrevetődő sötét árnyaként: mit nyer f§ és mit veszít majd ezzel az újfajta szövetséggel az atlanti paktum? s SZUEZRŐL Angol szakértő levele a Manchester Guardian-ben New York (TASZSZ). Mint az United Press londoni tudósítója köz­li, Jcflin Bhilby, a kö­zép-keleti kérdések is» mert angol szakértője a Manchester Guar­dian című laphoz inté­zett levelében kijelen­ti: Az angol kormány úgy döntött, hogy a Szuezí-csatorna nem­zetközi ellenőrzése jó dolog, egyszerűen azért, mert most az egyiptomiak igazgat­ják ezt a vizáutat, nem pedig az angolok. Anglia hetvenegy esztendőn át tartotta ellenőrzése alatt a Szuezi-csatomát és szembeszállt minden olyan kísérlettel, amely nemzetközi igazgatás alá akarta azt helyez­ni. Most, hogy Nasszer elnök a Szuezi-csator­na Társaság államosí­tásával gyökeresen megváltoztatta a hely­zetet, az angolok meg­változtatták álláspont­jukat és 'határozottan a nemzetközi ellenőr­zés mellett foglalnak állást. Phiiby azt írja, hogy »az angol kormány mindig fő akadálya volt annak, hogy tel­jesen érvénybe lépjen« az 1888. évi konst anti- nápolyi egyezmény. »A Szuezí-csatorna — folytatja Phiiby — mindig egy hatalom elenőrzése alatt állott, bár az angol megszálló csapatok Egyiptomból való kivonulása után ez a szerep már nem Angliáé volt.« Szerdára összehívták a Biztonsági Tanácsot | New York (TASZSZ). Emiho N unez Portuondo, a Biztonsági Ta- gj nacs alélmöke szeptember 26-ra összehívta a Biztonsági Tanács ülését! “ A Biztonsági Tanács Anglia és Franciaország kérésére a szuezi kérdést p fogja megtárgyalná. H Angol vélemény a Biztonsági Tanács összehívásáról | London (MTI). Az AFP szerint Ülétókes angol helyen kijelentették, hogy a Biztonsági Tanács, amely szerdán a szuezi kérdéssel foglalko­zik, meghívja Egyiptomot, hogy ve­gyen részt a vitákon. Mint 'hozzá­fűzik, a szerdal ülést a kérdés elő­zetes tanulmányozásának szentelik. A kérdés lényegére vonatkozó viták — mint hiszik —• csak akkor kerül­nek sorra, amikor október 1-én már összeült a második londoni értekez­letem részt vett országok nagyköve­tednek bizottsága, hogy a csatornát használók szövetségét létrehozza. A brit külügyminisztériumban ki­jelentették, Nagy-Britanróa és Fran­ciaország az érdemi tárgyalások so­rán azt kéri majd, hogy a Biztonsá­gi Tanács hagyja jóvá a csatorna nemzetközi irányításának helyre- §§ állítása céljából tett 18 hatalmi ja- M vasiatokat, amelyeket Kairó Menzies ff látogatása után elutasított. Mint hozzáfűzik, a brit kormány = továbbra is teljes mértékben támo- ü gatja a csatornát használók szövet- M ségét, az a véleménye, hogy a sző- ü vétségnek fontos szerepe lesz a sző- g vétség tagjai és az egyiptomi kor- p rnány közötti kapcsolatokban, meg- = könnyítve minden olyan intézkedést, H amely a kérdés rendezéséhez vezet- §§ hét A külügymimsztériumban végül p hozzáfűzik, hogy Selwyn Lloyd g minden vitán résztvesz majd, ami- ü kor az érdemi kérdéseket tárgyal- P jók. A szerdai ülésen Nagy-Britan- p niát Sir Pierson Dixon képviseli. üfi] KATÓNAK, NEVELÖK, OTTÖRÖK Egy halom levél fek­szik előtem. Vállalatok, üzemek, területi szer­vek, iskolák küldték őket Vincze Géza tiszt elvtársék DlSZ-szerve- zetének. Minden soruk­ból árad a honvédség, a katonák iránti megbe­csülés és szeretet. Az egyik levélben meghívás olvasható, a másikban kérési, a harmadikban köszönet. Különösen kedvesek és meghatónk a kis úttörők levelei. Tiszta gyerekszívekből fakadó határtalan biza­lom és ragaszkodás, .a hozzájuk lehajló nagyok iránti szeretet sugárzik belőlük. Mennyi minden van a következő pár sor­ban is! »Kedves Katona Bá­csik! Amióta megismertük a Katona Bácsikat, az­óta mindig szeretettqj. nézünk a szemébe min­den katonának, akivel találkozunk. Kis osztá­lyunknak nagy örömet szereztek a szemléltető képekkel és az énekta­nulást megkönnyítő cim­balommal. Ebből is meg­láttuk irántunk való sze- retetüket és ragaszkodá­sukat, amiért ezúton is köszönetét mondunk a IV/B osztály pajtásai nevében. Tóth Wanda rajvezető, Cséke Katalin i könyvtáros.« Egy másik iskolából Vári Ágnes írt hasonló sorokat. »Kedves Katona Bá­csik! Az én nevem Vári Ag­nes. A második osztály­ba járok, kitűnő tanuló vagyok. Most a pajtá­saim nevében írok a, Ka­tona Bácsiknak. Sokat tanultunk a katonáktól, még éneket is. Tudjuk azt is, hogy a bácsik vi­gyáznak ránk, gyerekek­re, meg mi szép hazánk­ra. Én is szeretnék kato­na lenni, csak az a baj, hogy lány vagyok. A II/C nevében köszönöm szépen a sok szép képet. Kérjük a Katona Bácsi­kat, jöjjenek el újra mi­nél előbb hozzánk, az is­kolába. Vári Agnes II/C. Előre!« Idézhetnénk még sok­sok hasonló levelet, mert az egység DlSZ-szerve- zete több iskolát is pat­ronál, amelyektől gyak­ran hoz levelet a posta. De nemcsak a gyerekek írnak, hanem a nevelők is: »örömmel vettük tu­domásul, hogy úttörő- csapatunk kérését telje­sítik, elvállalják a csa­patzászló feletti védnök­séget« — írja az egyik iskola igazgatója. Ez a csapatzászló nemsokára elkészül, már megren­delték. »A nyíracsádi 4261. sz. Kossuth Lajos úttörőcsapatnak az ala­kulat DISZ-szervezete« — ez lesz a zászló fel­irata. Mennyi boldogság­gal, milyen határtalan lelkesedései várják a kis úttörők a zászlóavatás nagy napját, kicsi szívük örömteli, büszke ünne­pét! Vibnányi Gábor isko­laigazgató írta a követ­kező sorokat a DISZ- vezetőségnek: »Végtelen nagy örömünkre szol­gált, hegy a napokban meglátogatták bennün­ket. Vgy hiszem, ez a találkozás előbbre vitte munkánkat, barátságunk mélyüléséhez vehetett. Úgy éreztük ezen az es­tén, hogy szíwel-lélek­kel együtt vannak ve­lünk és megtaláltuk azt a közös hangot, amelyre már évek óta vágyakoz­tunk ... Nevelőink nagy­ra értékelik az önök er­kölcsi és anyagi segít­ségét ... Köszönjük a ze­nekar egész esti fárado­zását, azt a szép zenét, amely kellemesen hatott fülünkre és szépen moz­gatta a lábakat. Köszön­jük a táncoslábú kato­nák szép táncát... Kér­jük, őrizzék meg emléke­zetükben ezt a felejthe­tetlen, szép napot.« A szeretet gyöngysze­mei! így lehet jellemez­ni ezeket a leveleket. Mert lehet-e elfogódott­ság nélkül olvasni az ilyen sorokat? »650 gyer­mek és 18 nevelő türel­metlenül várja, hogy kö­szönthesse önöket és meleg kézszorítással is kifejezhesse érzéseit. Várjuk barátainkat, se­gítőtársainkat, várjuk önöket!« Ismét egy köszönőle­vél. Egy eldugott, félre­eső faluból érkezett. A katonák mégis megtalál­ták az odavezető utat. Mert keresték. Mert a népből jöttek, a néphez tartoznak és ott igyekez­nek segíteni, ahol a leg­fontosabb. Meglátták, hogy az iskoláról hull a vakolat. Észrevették, hogy rozogák a padok, korhadtak az ablakdesz­kák. Es az igazgató egy nap arra ébredt, hogy ismét megjöttek a kato­nák. Hoztak anyagot, szerszámot és nekiláttak az iskola rendbehozásá­nak. Bevakolták a fala­kat, kifestették a tanter­meket, megjavították a padokat, ablakdeszkákat. S amikor végeztek, gyor­san — menekülve a há~ lálkodás elől — kocsira ültek és elrobogtak. De kezük munkája ottma- s= radt és emlékük is to- || vább él a nevelők és a = sok boldoggá tett gyér- ff mek szívében. »A mulasztás és a le- p morzsolódás árnyai ki- ff sértenek iskolánkban« ff — írja egy másik levél- g ben az iskolaigazgató és = kéri a katonák segítse- p gét. — »Álljunk közö- ff sen csatasorba a meg- p szokottság, a múltban = gyökerező helytelen fel- gf fogás ellen, amely még g nemrégiben is írástudat- p lanságra kárhoztatta a == fiatalok tucatjait.« Es a Ü katonák meghallották a = segélykérő szavakat, |g csatasorba álltak. Egy p szombaton kultúrműsort = és bált rendeztek a falu- p ban, majd szokásuktól = eltérően, másnapra is ff ottmaradtak. A DISZ- = titkár megbeszélte az = igazgatóval a »haditer- |j vet« és vasárnap min- p den érdekelt családot P felkerestek a katona- ff népnevelők. Azóta keve- p sebb a mulasztás az is- p kólában. A szülők fon- j§ tolóra vették a katonák ff szavait, érvelését, meg- g szívlelték a gyermekeik = érdekében adott felvilá- g gosításokat. A tanítók p pedig hálás szívvel gon- g dóinak rájuk, valahány- p szór a mulasztási statisz- g tika csökkenését látják. = Olvasgatom a levele- p két, s szinte érzem a be- ff lőlük áradó bizalmat, p szeretetet. Az élet egy- g egy kis darabját látom gj bennük, a hadsereg és a §j dolgozó nép közötti szét- p téphetetlen kapcsolat g dokumentumait. Boldo- p gok lehetnek azok a di- p szista katonák, akik p ilyen leveleket kapnak. g NÁDAS ISTVÁN I (A Néphadsereg szept. g 21-i számából.) iiiiíiiHuiiuiiiiiiiiiiiiuiuiiiuiiiiiiiiiiuuiiiniuiiiiiuii

Next

/
Thumbnails
Contents