Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-02 / 207. szám
8 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1956. szeptember 2_ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS JCU$ia4tái&kíiak, úttörőknek Az új tanév az OSZSZSZK iskoláiban készletek Evgenyij Afanaszenkónak, az Orosz Föderáció oktatásügyi miniszterének nyilatkozatából Az új ötéves terv folyamán a köz- ársaság valamennyi városában és a: újában be keli vezetni az általá- cs középiskolai (tízosztályos) okta- ást. fejleszteni kell a tanulók poli- echnikai képzését, szoros kapcsolatot :ell létrehozni az oktatás és a tanú- óik társadalmilag hasznos munkája .özött, meg kell javítani az iskolák ktató-neveíő munkáját. Meg kell jeigyezni, hogy az általános középiskolai és politechnikai ok- atás bevezetése már az eiőző öt- ives terviben megkezdődött. Áz DSZSZSZK 122 nagyobb városában is ipari, központjában már megváló- mit az általános középiskolai oktatás Ezzel kapcsolatban a középiskolák száma az elmúlt ötéves terv ideje alatt csaknem megkétszereződött, a VIII—X. osztályos tanulók száma pedig háromszcrosára emelkedett. Az iskolai tanulók száma az OSZSZSZK-ban jelenleg meghaladja a 18 milliót. Az idén további 500 középiskola nyílt meg. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa különös figyelmet szentelt az oktatás fejlesztésének. A kongresszus célszerűnek látta, hogy újtípusú oktató-nevelő intézményeket — áskola-initennátuso- kat kell szervezni az országban, melyek arra hivatottak, hogy magasabb színvonalon valósítsák meg az ifjúság mindenoldalú fejlesztésének és képzésének feladatait. A kongresz- szusnak a gyermekek nevelése új állami rendszerének megteremtéséről hozott határozata széleskörű támogatásra talált a szovjet társadalom, a szülék és a pedagótgusok körében. Az új oktatási-nevelési intézmények megkönnyítik az anyáik helyzetét. még több lehetőséget nyújtanak számúikra, hogy részt vehessenek a termelésiben, a kulturális és társadalmi életben. A gyermekek állandóan az iskola-internátusokban fog-ak lakni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szülők nem vesznek részt gyermekeik nevelésében. Ünnepnapokon, szünidőben, amikor nincs tanítás, találkoznak a gyermekekkel. A család nyújtja a legnagyobb segítséget a pedagógusoknak munkájukban. Az iskola-iinternátusok fenntartásának költségeit lényegében az állam viseli. A szülők csekély hozzájárulást fizetnék, a szülők egy részét pedig teljesein mentesítik a tandíj fizetése alól. 1956-ban az OSZSZSZK-ban 166 iskcila-intemátus nyílt meg. Ez csupán a kezdet. Az iskola-internátusok hálózata kiépítésének alapvető munkáját az elkövetkező években végezzük el. Valamennyi iskola idejében felkészült az új tanévre. Mindenütt kiegészítettük a pedagógusi kart szakképzett tanerőkkel'. Az idén körülbelül 40 000 fiatal pedagógust irányítottunk az iskolákba. Az OSZSZSZK-ban több mint 13 000 nem orosz iskola van, amelyekben másfélmillió gyermek tanul. Ezekben az iskolákban 46 nyelven folyik a tanítás. Részűikre ötmillió példányszámúiban adtunk ki megfelelő nyelvű tankönyveket. Az új tanév kezdetéig az Orosz Föderáció iskolái összesen 140 millió új tankönyvet kapnak. Nemrég a Látyeratumaja Gazeta című lap cikket közölt »-Ez nagyon fontos« címmel, amelyben a tanulók túlterheléséről volt szó. J. Afanaszen- ko oktatásügyi miniszter ezzel kapcsolatban többek között a következőket mondotta: A cikket megvitatta a minisztérium kollégiuma és a kritikát helyesnek ismerte el. Az utóbbi években a minisztérium által a tanulók tananyaggal való túlterhelésének csökkentésére hozott intézkedései kevésnek bizonyultak. Ezért intézkedés történt egyes tantárgyak tantervének további csökkentésére. A tanulók életrendjével és egészségének védelmével kapcsolatban külön értekezletet tartottunk az Orvostudományi Akadémia részvételével. Milyen lehetőségeket teremtettek, hogy a felnőtt munkások, tisztviselők és parasztok megszerezhessék az általános középiskolai műveltséget? E célból általános műveltséget nyújtó iskolák széleskörű hálózatát hoztuk létre közvetlenül a gyárakban, üzemekben, szovhozokiban és kolhozokban. Az Orosz Föderáció városaiban, munkástelepein és falvaiban jelenleg több mint 800 000 esti és levelező iskola és egyes osztályok működnek, amelyekben több mint egymillió munkás, tisztviselő és paraszt szerzi meg a középiskolai műveltséget, anélkül, hagy elszakadna a termeléstől. Míg 19 51-'ben esti és levelező iskolákban 25 000-en, addig az idén több mint százezren szerezték meg a középiskolai műveltséget. A hatodik ötéves tervben jóval több lesz az esti és a levelező iskola és a különféle tanfolyam. A dolgozóknak még inkább lehetőségük nyílik arra, hogy megszerezzék az általános műveltséget. Szovjet dokumentum-filmgyártás 1957-ben A Szovjetunió kulturális ü_. minisztériuma jóváhagyta a dokumen- tumfilmgyái tás 1957. évi tervét. A szovjet filmstúdiók a jövő évben '200 dokumentumfilmben mutatják be a szovjet ország sokoldalú életét, a legfontosabb társadalmi-politikai és kulturális eseményeket. Különös figyelmet szentelnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójával foglalkozó filmeknek. Filmsorozat ismerteti meg a nézőket azokkal a hatalmas változásokkal, amelyek a szovjet hatalom éveiben történtek a Szovjetunió népeinek életében, bemutatja gazdasági és kulturális téren elért eredményeiket. Riportfilm készül Belorussziáról és Kazahsztánról, Azerbajdzsánról és Örményországról, Tádzsikisztánról és Üzbekisztánról, Észt- és Lettországról, Tatárföldről és Baskírjáról. Filmet készítenek a moncsegorszki nagy nikkelkombinátról, a zsizranyi víziturbinagyárról, az irkutszki erőmű építéséről. Dokumentumfilmek egész sora szolgálja gz élenjáró ipari dolgozók tapasztalatainak népszerűsítését. A mezőgazdaság fejlesztését elősegítő filmek között felvételeket készítenek a Káspi-tengermenti sztyeppéken' a finomgyapjas juhok tenyésztéséről, az Altáj hegyvidékének állattenyésztőiről stb. Tervbe vették riportsorozatok forgatását a Szovjetunió különböző vidékeiről. továbbá külföldi országokról: Burmáról, Tuniszról, Algírról, Libanonról és más országokról. Kit nem csábítanak más országok, idegen, színes tájak? Utazni a nagyvilágban, megismerni távoli városokat, az ott élő embereket. Utazni, világlátni, élményt szerezni, ez vonzotta azt a 44 magyart is, aki augusztus 7-én Budapesten felszánt az Orient-expresszre, s utazott az IBUSZ és az Iniuriszt (Szovjet Idegenforgalmi Vállalat) által szervezett fekete-tengeri hajdúira. Az utazás, a tenger romantikája vonzott engem is erre a körutazásra. Ifjúkori olvasmányaim, a Verne-könyvek elevenedtek fel a hajóút hallattára. Vonzott az idegen, romantikus táj, a Szovjetunió, amelyről sokat hallottam, sokat olvastam, ahova mindig szerettem volna eljutni. Hat országból: Bulgáriából, Csehszlovákiából, Lengyelországból, Magyarországból, a Német Demokratikus Köztársaságból és Romániából érkeztek az utasok Kcmstancába, a román kikötővárosba, s szálltak a »Nagy Péter« szovjet luxusgőzösre, hogy három hetet töltsenek a Feketetengeren és annak csodálatos partvidékén. Szánté egy kis szocialista tábor gyűlt össze a hajón, s így nemcsak az utazás, de a társalgás is élményt jelentett. A 260 utas közül kevés ismerte a tengert, s így nem csoda, hogy hamar rabul ejtett bennünket szépségével, izgalmaival. Aktk már jártak errefelé, elragadtatással beszéltek a krimi és kaukázusi kikötővárosok, fürdőhelyek pezsgő életéről. Nehéz lenne eldönteni, hogy a végtelen kék tenger, a hajóutazás, a tengeri fürdőzés, a szubtrópikus táj, élénk, tiszta színei, délszaki növényei jelentenek-e felejthetetlenebb élményt, vagy az a meleg vendég- szeretet, figyelmesség, áldozatkészség, amelyben az Inturiszt és a szovHORVÁTH JÁNOS: EKETETENQERI HAJÖOT jet emberek részesítettek bennünket. Ogyessza, Jalta, Szuhumi, Batumi, Szocsi orosz, ukrán, grúz, abház, kurd és török lakosaival kötött barátságunk mélyen belevésődött emlékezetünkbe. Mint vendéglátóink mondták, először furcsállották a külföldiek ruházatát, főleg a rövidnadrágos nők és férfiak keltettek feltűnést. Lassan megbarátkoztak azonban a vendégek öltözetével, főleg, ha az csinos volt. A krimi és kaukázusi partokat ma már nagyon sok idegen keresi fel, nemcsak a szocialista tábor országaiból, hanem a kapitalista országokból is. Velünk egyidőben egy francia, hajó, a La Marseillaise 500 utassal látogatta a Fekete-tenger kikötőit. A hajó tarka utasserege (franciákon kívül arabok, négerek is utaztak a hajón) népviseletben és divatosnál divatosabb ruhákkal ejtette bámulatba a szovjet föld lakóit. A nők könnyű ruháikkal, tarka strand- mezükkel — nem hiányzott a piros halásznadrág és a lenge blúz sem — keltettek feltűnést. De mondjuk csak meg, igen kapósak lettek ezek a ru- haneműek a szovjet városok lakói között. S ha a helyi lakosok furcsállották is a rövidnadrágot, a párizsi divatot, a Moszkvából és a Szovjetunió nagyobb városaiból ott nyaralók — mint ahogyan ez nálunk is már szokás — örömmel vették meg a csinos magyar női szandált, az apacsnyakú férfiinget s a nylonblúzt, sálat. S talán jól is van ez így. Mint barátaink mondták, sokan ragaszkodnak még a régi ruhaviselethez, a férfiak a hosszú fekete nadrághoz. De lehet, hogy rövidesen ezt felváltja náluk is a rövid nadrág, s ami ma még furcsa, az holnap már megszokottá válhat. A háromhetes út bővelkedett romantikában, izgalmakban egyaránt. Ismerkedésünk a tengerrel majdnem egy emberéletbe került. A várva vári tengeri vihar is nyomokat hagyott emlékezetünkben. Nem is lehetne egy cikkbe belepréselni azt a sok élményt, amit az utazás alatt szereztünk, hisz egy-egy városról hasábokat lehetne í/rni. Külön be kell számolni az utazás izgalmairól, míg eljutottunk a tengerre: Erdélyen, a Királyhágón, a Déli-Kárpitokon át. Aztán a hajóról, a csendes és viharzó tengerről, a kilcötővárosokról, a fürdőhelyekről, a fenséges Kaukázusról s a szubtrópikus növények''51, a látottakról, hallottakról. Képeslapot kell adni Várnáról, Bulgária gyönyörű kikötővárosáról és tengeri fürdőjéről, Konstancáról, Rőmánia kikötővárosáról. Bukarestről, a román fővárosról, ahol a román vasutasok jóvoltából egy napot töltöttünk, és Kolozsvárról, ahol félnapig vendégeskedtünk. * * * Az életreszőló élményt jelentő fekete-tengeri hajdúiról lapunk vasárnapi számaiban részletesen beszámolunk olvasóinknak. Köszöntünk Benneteket Kedves pajtások! Most, amikor is mét elkezditek fiatal életetek nagyi munkáját, a tanulást, szerető, biztató szóval köszöntünk benneteket. Köszöntünk és arra intünk, tanuljatok úgy, hogy mindig büszkén hordhassátok a vörös nyakkendőt. Jó tanulással, példamutató viselkedéssel növeljétek tekintélyét, becsületét. Ezzel teljesítitek úttörő-fogadalmatokat, és ezzel alapozzátok meg jól azt az éle tét, amit felnőtt korotokban étiek majd. Tanuljatok jól, szeressétek me g a munkát úgy, hogy a szocialista társadalom hasznos tagjai lehessetek Előre! Jó tanulást és sok sikert kíván a DOLGOZÖ IFJÚSÁG SZÖVETSÉGE SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA. Három vidám diák Egyszer Jóska és Karcsi hársfavirágot ment szedni az utcavégi kiserdőbe. Útközben arról beszéltek, hogy talán még kígyót is látnak, amint a lomfcok közt tekereg, esetleg fácántyúkot csibéivel. Tele is szedték zsebüket kaviccsal a csúzlijukhoz. De egy sárgarigó fészkén kívül nem láttak semmi érdekeset. Unatkozva üldögéltek az árnyékban, amikor egy gatyába öltözött fekete legényke haladt el mellettük. Egy vászonzsákot húzott maga után. Amikor meglátta Jóskát és Karcsit, ijedten állt mc-g. Pedig semmi rosszban nem sántikált, csak hársfavirágot ment szedni — mondta, amikor kérdezték. Még azt is elbeszélte, nem maguknak, hanem a boltosnak szedi a hársfavirágot mert az megengedi, hogy délelőttönként a küszöbre ülve hallgassa a rádiót. Annyi sok szépet muzsikál, beszél az — áhítozott a kis Vendel, a cigánygyerek —, de bolondságokat is mond. Azt is mondja, hogy plusz meg mínusz. A jó ég se tudja, hogy mi az .. . Nagyot nevetett Karcsi és Jóska, majd egymást túllicitálva magyarázták Vendelnek, hogy* mi a Kisiskolás Szőke, be édes, fehér ruhába, fehér cipőbe bújtatva lába... először megy tán ma iskolába? ... Kezébe — nézd meg — fehér a rózsa... Állj meg, te drága, állj meg egy szóra: Ugye, szívedbe fehér az érzés, szemed tükrében ezer remény ég? Először lépsz ma fehér ruhádba" fényes terembe, új iskolába... Od'adod büszkén fehér virágod — Kíváncsi szemed csodákat lát ott... MOLNÁR JÓZSEF san ballagott hazafelé, mert nem tudták elfelejteni Vendel szomorú ábrázatát. Sokat törték a fejüket, hogyan tudnának ők a tanulás mellett Vendelnek is magyarázgatni. Jóskának támadt az az ötlete, hogy beszéljék rá Vendelt, jöjjön ő is iskolába. Amikor mondták neki, nem is nagyon szabadkozott. Hiszen már három éve mennie kellett volna, csak az apja nem engedte, mert mindig segítenie kell apjának a disznóőrzésnél. Mind a hárman beállítottak hát Vendel apjához. Az mérgelődött, morpott, amikor elmondták, mit akarnak, de amikor mindhárman elpityeredtek, és Karcsi meg Jóska mindannyiuk nevében megígérte, sohasem fogja senki csúfolni a kis Vendelt, hogy »cili- gány, biligány. túrót eszik az utcán«, elment velük az igazgatóhoz és beíratta Vendelt az iskolába ... Majd amikor felveszitek táskátokat és elindultok az iskola felé, nézzetek jól körül. Látni fogtok három boldog diákot. Jóskát, Karcsit és Vendelt. irigyeljétek őket. de inkább ti is azon legyetek, hogy ilyen örömmef mehessetek iskolába. K. I. Tudod-e, pajtás ? . . . hogy a távoli Északon, Magyar- országtól több mint hétezer kilométernyire, az Északi-sark közelében nagy szénbányákat fedeztek fel a szovjet tudósok. Sok ércet is találtak azorv a területen. Néhány év alatt' új város is épült az örök hó és jég vidékén, ahol. hat hónapig tart a napp-1 és hat hónapig az éjszaka. S képzeljétek csak: ennek az új városnak, Norilszknak a lakói ma már helybeli gabonából sütnek maguknak kenyeret! Ezt az örök jég honában is megtermel gabonát pedig — az úttörőknek köszönhetik a norilsz- kiak. A dolog úgy történt, hogy a no- rilszki pajtások egyszer elvetettek az iskola kertjében néhány száz gabonaszemet. Nagyon gondosan ápolták és vigyáztak a vetésre. Óvták a széltől, hótól. hidegtől. És a kis vetés beérettt Felfigyeltek erre a tudósok, elkérték a. pajtásoktól a termés egy részét, kísérleteztek néhány esztendeig, s ma már ott tartanak, hogy a pajtások termelte maroknyi vetőmagból ki tenyésztették az Északon is megtermő gabonafajtát. A norilszki úttörők büszkék lehetnek,, mert a tudósok az új gabonafajtát hálából »úttörő-gabonának« nevezték el. plusz és mi a mínusz. Bizony már alkonyodott és indulniuk kellett haza, de Vendelben még mindig kételyek voltak a plusz-mínuszt Illetően. Megegyeztek abban, hogy másnap megint találkoznak. így is lett. Közösen szedtek egy-egy öl hársfavirágot, majd folytatták a vitát. Estefelére mcár úgy ahogy tudta Vendel a pluszt, mínuszt, de nem tudta, hogy mit jelent az, hogy pozitív és a negatív. A következő nap azt beszélték meg. Majd megint új kérdést tett fel Vendel; »Sokat hallok az Északi- meg Déli-sarkról. Azt tudom, hogy a Föld gömbölyű, de akkor hogyan lehet neki sarka?« Jóska és Karcsi rajzolt egy nagy kört a porba, belekarcolták a földrészeket és magyaráztak De esteledve már új kér dések égtek Vendel ajkán: mi az, hogy kémia, asszimilál, kontinens, XX. század, trópus; és még vagy száz kérdésre kapott választ a kis Vendel ezen a nyáron. Elszomorodott ám nagyon, amikor egy szép napon azt mondta Jóska és Karcsi; — Már csak egy hétig járunk ki a kiserdőbe, mert azután iskolába megyünk. Karcsi és Jóska is búA sas és as ökörszem Egyszer a madarak mind-mind összegyűltek, királyválasztásra sietve repültek: Azt illeti meg az ország koronája, akit magasabbra visz fel erős szárnya. A bölcs, öreg baglyot tették meg bírónak, nem ismerték soha őt részrehajlónak. S kezdődött a verseny, nagy izgalom űzte a madárszíveket, csak. a sas volt büszke. Ott volt az ökörszem, ravasz, bármilyen kicsi, hogy babért arathat? 0 mega sem hiszi. Cselhez folyamodik, s mielőtt felszállna, sietve bi búvik a sas dús tollába. Szárnyalt, szárnyalt a sas, egyre magasabbra,, ö lesz a királyunk — haitik bíró hangja. De a kis ökörszem a sas tolla közül a nagy pillanatban magasa bbra röpül, ö lesz hát a király? Ö viszi a pálmát? Nem, mert ravaszságát mindnyájan átlátták. Ahogy a csalónak menni kellett futva, azért él még ma is ágak közé bújva. Horváth Anna FEJTSD MEG! Vízszintes; 1. Köszöntés az iskolaév | megkezdése előtt. 10. Térfogat latinul. 11. Kötőszó. 12. AIR. 13. Vizes, oroszul (az elején z). 15. Folyó Afrikában. 17. Dlasz folyó névelővel. 18. Árvái Oszkár. 19. Oxigénmódosulat, villamoskisüléseknél, zivatarok alkalmával keletkezik. 21. Bibliai áruló. 24. Részeg. 261 —ja hozzáadásával a mitológiai faló alkalmazásának helye. 27. Kínai ezüst súlymérték. 28. Az ABC első betűje kétszer. 29. Az írót szállja meg alkotását előtt. 31. Erdős Klára. 32. Nélküli mássalhangzói. 34. A legmélyebb női hang. 35. Elevenen. 37. Ott van, ahol az utcák keresztezik egymást. Füqqőleqes: 2. Őrzi. 3. Melegégövi, országok erős szélvihara. 4. Alföldi László. 5. Nem szórakozik (visszafelé). ő. Zuzmó betűi keverve. 7. Az új tanító sorba látogatja diákjait. 8. Évben — latinul (ahogy kiejtjük). 9. Tápé betűi keserve. 12. A vízszintes 1. folytatása. 14. Klasszikus olasz költő. 16. óriáskígyó. eO. Országos Tudományos Akadémia tatai testületé. 22. Folyó és hegy a Szovjetunióban. 23. Arab méltóság. 25. Fasor franciául (egy 1-lel). 29. Női név, középső betűi kettőzve. 30. Laev. 33 Vágószerszám. 36. Véka fele. 37. Te- mesi Nándor. beküldendő; vízszintes 1. és folytatása. függőleges 12. és folytatása. leku des határideje: szeptember 6. A múlt heti keresztrejtvényünk helyes meqfejtése: Kísérje két szülője szemmel, a szellem és a szerelem. Könyvjutalmat nyert: Nagy Károly, Nagyberki.
