Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-21 / 223. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK Somogyi Néplap AZ HDP SOM Y EI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA *-------------------ePOS 1 XIII. évfolyam, 223. szá 0 sérelmek mielőbbi orvoslásáért Akit sérelem ért, joggal számít elégtételre. Ezért vagy személyesen elmondja panaszát azoknak, akiktől orvoslást vár, vagy papírra vetve küldi el azt a felsőbb párt- és állami szervekhez, a sajtóhoz. Bármilyen formában továbbítja is panaszát, egy dolog világos: a hiza lom nyitja meg száját, a bizalom ad tollat a kezébe. Ezt az éledező bizalmat tovább kell táplálnunk azzal, hogy elégtételt szolgáltatunk. Erre számos jó példát említhetünk napjaink tapasztalataiból. Veres András nemrég a zákányi kisgyermekes szülők panaszáról értesítette szerkesztőségünket: nem kaptak tejet a tejbegyűjtőben. Azóta a községi tanács és a Csurgói Tejüzem vezetői kedvezően intézkedtek. Radák Katalin somogyud- varhelyi lakos többhónapos huzavona után megkapta a korábban kifizetett építőanyagot a szerkesztőség közbenjárására. A kőkútiak lapunkhoz küldött panasza nyomán ma már jó és friss kenyér kerül a falu lakóinak asztalára, ' De a panaszok árnyoldaláról is beszélnünk kell éppen a hibák mielőbbi kiigazítása végett. Gyakran előfordul, hogy a panasztevők egy időben több szervhez is fordulnak azért, nehogy kérésük valahol elsikkadjon. Féltik ügyüket az elfek- tetéstől, a bürokrácia útvesztőitől. Ez az aggodalom ma már csak részben jogos, hiszen az alsóbb szervek napjainkban mind nagyobb gonddal és egyre gyorsabban megvizs gálják a bejelentéseket és hatáskörükben intézkednek is. Ezt a munkát azzal lehet tovább gyorsítani, a panaszok útját rövidíteni, ha a sérelmezők elsősorban az intézkedésre hivatott alsó szervekhez fordulnak. Ha szavuk itt nem talált meghallgatásra, vagy az alsóbb szerv intézkedése nem elégítette ki őket, akkor keressék meg a következő fórumot, a járást, a megyét, vagy az országos szerveket. Ha például egy begyűjtési panaszt a helyi tanács is orvosolhat, nem kell azért feltétlenül a minisztériumhoz fordulni. Ott keressük tehát elsősorban az elégtételt, ahol a panasz keletkezett. Ez tehermentesíti a felsőbb fórumokat olyan feladatoktól, amelyeket a helyi szervek is meg tudnak oldani, s megrövidíti a panaszok elintézésének idejét is. Nem segíti, sőt késlelteti a jogos sérelmek orvoslását egy-két. szerencsére csak szórványosan előforduló bejelentés, amelynek nincs semmi alapja. A címzettek természetesen ezt is megvizsgálják, s végül a panasztevő is belátja, hogy szükségtelenül vette igénybe az illetékesek idejét, fáradságát, s elvonta őket más, fontosabb munkájuktól. Az egyik község nőtanácsának elnöke pl. a Hazafias Népfront Országos Irodájával közölte, hogy falujukban helytelenül határoztak a jogtalanul kulákká minősített középparasztok dolgainak elrendezésében. A panasz kivizsgálóit maga a nőtanács elnöke azzal fogadta: utána járt a vélt sérelemnek a községi tanácsnál, s nem tapasztalt ott semmi rendellenességet. Ez az eset arra figyelmeztet, hogy hallomásból, a tények ismerete nélkül — úgy is mondhatjuk: meggondolatlanul és felelőtlenül ne törjünk pálcát senki fölött. Párt- és állami szerveink lelki- ismeretesen foglalkozzanak továbbra is a panaszokkal, bejelentésekkel. Segítse ezt a munkájukat a lakosság azzal, hogy' a panaszt először ahhoz a szervhez küldje, amelyikre tartozik annak elintézése. De segítse azzal is, hogy a való helyzetről hű képet rajzol jelentésében. ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1956. szeptember 21. ál áSVÖLGYE ÁLLATTEMÉSZTuSlkRT A simányi Béke Tsz kesetnyújtott a gölleieknek Mi, a zimányi Béke Tsz vezetői is arra a meggyőződésre jutottunk, hogy gazdálkodásunk jövedelmezősége lényegesen fokozható, ha a szarvasmarhaállományunk létszámát az adottságaink által megszabott mértékig fejlesztjük és tejtermelésünket — a takarmánykészlet helyes beosztásával és az állatoknak érdem szerint való juttatásával — a maximálisra fokozzuk. Tudjuk azt, hogy ahol több jóltáplált állat van, ott több és jobbminőségű trágya készül, a több trágya pedig több termést jelent, ami növeli a tagság jövedelmét és népgazdaságunknak is több terményt biztosít. A zimányi Béke Tsz ezt a készséget újult erővel ismét be ■ akarja bizonyítani a következő célkitűzések által: 1j( A 100 kát. holdra eső szarvasmarhalétszámot 20 darabra növeljük. 2. A 100 kát. holdra eső tehénlétszámot 10 darabra növeljük. 3. Az istállcátlagot a mostani ő literről decemberre 10 literre emeljük. _ 4. A tehenek éves tejtermelésében kivétel nélkül elérjük a tenyészbika neveléséhez előírt szintet, a 3500 litert. 5. A születendő bikaborjainkat úgy neveljük, hogy azok 75 százaléka alkalmas legyen tenyészbikának. -* * 6. A születendő üszők 90 százalékát tenyésztésbe vonjuk. 7. Megvalósítjuk a mesterséges borjúnevelést. A fenti célokat a következő agro- és zootechnikai módszerek elterjesztésével akarjuk elérni: a) Szarvasmarhánként 10 köbméter zoldsilót készítünk. Szarvasmarha számosállatonként 800 négyszögöl őszi keveréket vetünk a tavaszi zöldtakarmányozás és zöldsilózás biztosítására. b) Az őszi takarmánykeverék helyén kettős termesztést alkalmazunk, kukoricavetéssel. c) Istállótrágyánkat szakszerűen kezeljük, egyrészt a termelőszövetkezetben lévő trágyatelepen, másrészt kihordjuk és szabályosan szarvasba rakjuk a trágyázandó tábla szélén. d) Rétjeinket, évelő pillangósainkat a tél folyamán érett apró isj(A Megyei Tanács segítségével egyre több községben épül új, korszerű J iskola. Alig egy éve, hogy Somogy vámoson is elkészült az új, négytan- 20 termes általános iskola. A gyönyörű iskolát 558 ezer forintos költséggel építették. «11« ! í I ÚBalatonkeresztúron, a község egyik legszebb helyén építették fel a m*- JJdern, városias jellegű általános iskolát. Ez év szeptemberében először tál ló trágyával megszórjuk, tavasszal és minden kaszálás után fogasoljuk. .jjültek padjaiba a boldog gyermekek. A Megyei Tanács az épület felépí- e) Takarmánykészletünket pontos takarmányozási előirányzat alap- ütésére 850 ezer forintot fordított. Eevre több falusi ervermek ismerkedik ján úgy osztjuk be, hogy egyrészt minden állat megkapja a maga szükségletét, másrészt biztosítjuk a szükséglet fedezését az új takarmányig. f) Ellés előtt a teheneket előkészítjük, ellés után pedig egyedi etetésben részesítjük. g) 1957-ben már a szántóterületünk 18 százalékán termelünk pillangós virágú takarmánynövényeket. A zimányi Béke Tsz tagsága nevében felhívjuk Kaposvölgve termelőszövetkezeteit. hogy csatlakozzanak célkitűzéseinkhez. Hogy Kaposvöl- gye szarvasmarhatenyésztéséről ismert régi jó hírét ne csak elérje, hanem el is kerülje. Vörös György tsz-elnök, Törzsök Vendel tsz-párttitkár. Bmi nem öregbíti a Mezőcsokonyai KTSZ hírnevét tésére 850 ezer forintot fordított. Egyre több falusi gyermek ismerkedik a gyönyörű tantermekben a tudománnyal. Alig két-hárcm hónapja még -kőművesek, festők, szerelők dolgoztak a Május 1 utca 22. számú házban. A város legnagyobb, legmodernebb gyümölcs- és zöldségüzletét készítették a Mezőcsokonyai Ktsz tagjai. Örömmel néztük a napról napra szépülő helyiséget, a csempss falakat, a habfehér mennyezetet, rajta a korszerű neonvilágítást. Ma ismét kőművesek, festők, szerelők dolgoznak az üzletben. Üresen tátong az alig két hónapig használt berendezés. A vásárolni kívánó háziasszonyok meg üres kosárral, de bosszúsággal telve távoznak. Eltűnt a habfehér mennyezet a neonvilágí- tással egyetemiben. És eltűnt az a sok ezer forint, amit hiábavalóan öltek bele az építésbe. Tízezer forint jutalom a fiatal kukoricatermelőknek A DISZ Központi Vezetősége, a Földművelésügyi Minisztérium, az Állami Gazdaságok Minisztériuma és a MEDÖSZ elnöksége ez év tavaszán ifjúsági kukoricatermesztési vei-senyt hirdetett. Az állami gazdaságokban közel 700 ifjúsági munkacsapat alakult, melyek célul tűzték ki a DISZ II. kongresszusán vállalt védnökség teljesítését, az új módliilami gazdaságaink teljesítették ösziárpa-vetési tervüket Szeptember 18-án estére a megye minden állami gazdaságában befejezték az őszi árpa vetését. Több gazdaság túlteljesíti az eredeti vetéstervét. Rozsból mintegy 48 százalékát vetették el az előirányzott tervnek. Búzából 18-ig 65 holdnyit vetettek el. A vetési munkákban élen- haladó gazdaságok: Gazdaság: Igazgató: Somogytarnócai Gondosj József Lábodi Háromfai Felsőbogáti Rosszul dolgozó Csillagpusztai Kutasi Vityai Vájmár Teodor Cf óra Margit Róth Sándor gazdaságok: Frolyó Imre Farkas Gyula Fehér Imre ]\fo, a fogadtatás nem volt vala- mi nagyszerű. Ezt meg is jegyezték. De később kárpótlást nyertek. Tizenöten voltak diszisták, a barcsi járás falvaibái. De többen lesznek azok, akiknek elmondják: mit láttak, mit hallottak ezen a délelőttön... Egy nagylombú diófa árnyékában körülállták az elnököt. Losonczi Mihály fukarkodott a szóval. Elmondta ugyan, hogy mikor alakult, milyen körülmények között a tsz, de többet nem. Majd kinyitják a szemüket a vendégek — gondolta — hadd lássák meg ők, mi a jó, mi a rossz a tsz-ben. Azért egy kis »előleget*■ adott a tájékozódáshoz. — Az első években 15—16, 1953- ban 35. 1954-ben 40, s a múlt évben már 55 forintot ért egy munkaegység ... — Ebből már sok mindenre következtethettek a fiatalok. S aztán megindultak vizsgálódó, bíráló és elismerő szemmel kutatva a tsz gazdaságában. Elismeréssel nyilatkoztak az istállók tisztaságáról, <barátkoztak az állatokkal és kérdeztek sokat, ifjú kíváncsisággal. Ám nem átallották megjegyezni, hogy gondozatlan a gyümölcsös, hogy a fekete dagadtlábú ló már csak szalámiba jó. Es mit felelhet erre az elnök? Igazat ad, hisz neki is terve, hogy felújítják az állatállományt. Hanem a malacfiaztató egyenesen csodálatba ejtette a látogatókat. Talán itt időztek a legtöbbet. Hófehérre meszelt kutricák hosszú sora, s éktelen • malacsivítás fogadta őket. Azt sem tudták hirtelenében, hogy a három mázsás koca, vagy az óvodások*>, a 108 darab öthetes IFJÚ VENDÉQEK A BOLHOl SÁQVÁRI TSZ-BEN malac kerítése előtt nézelődjenek-e? Volt csodálnivaló bőven.. S ahogy járták az istállókat, úgy füleltek a tájékoztatóra, mint a jó diák az iskolában. Mert a látnivaló pénzben kifejezve kézzelfoghatóbb. Hogyne érdekelné őket, hogy a tsz nemrég 31 000 forintot kapott négy hízottbikáért, hogy 41 darab hízójukból 140—145 ezer forintot várnak, hogy 7500 forintot kaptak a csikókért, s csak a darálóból 500 forintot húznak naponta a tsz tagjai. Büszkék is arra a másfélmilliós vagyonra, amit saját erejükből kovácsoltak össze! A fiúk és lányok felnéztek a ** padlásra is, nem sajnálták az ünnepi ruhát. Gájer Juliska meg Haracsi Imre haladt az élen. Szakértő szemmel morzsolgatták ujjaik között a gyönyörű gabonát, és bizony megsértődtek, amikor Végvári Józsi bácsi, a magtáros megjegyezte: — Remélem, nincs közietek, aki nem tudja, hogy ez árpa? Mert akkor hiába is jöttetek ide ... — Hanem most már nézzétek meg, hogy kapáltunk az idén — szólalt meg Jankovics Ilonka, hogy véget vessen az élcelődésnek. Kolics Klárival együtt megindult az élen, csalogatva a látogatókat. A fiúk »húzták« a két lányt, de az elnök odasúgta: — Tiszta ám a. földjük, jól dolgoztak az idén... — A cukorrépaföldön már nem. kellett maetr m gyarázat. 160—170 mázsát várnak holdanként. Hát még a Merkur burgonya! Azt mondják, ha nem lesz 130—140 mázsa, akkor egy szem se... A legnagyobb érdeklődéssel azonban a kukoricaföldeket szemlélték a fiatalok. Sorra nézték a négyzetesen, ikersarosan és a sorba vetett táblákat is. Mindegyikről levettek egy-egy csövet, hogy összehasonlíthassák. Mert annak hisz az ember, amit lát... ügy mondják a tsz-be- liek. az idén kicsi lesz a 12 vagonos góré. Legalább 20 vagon kukorica- termésre számítanak. Mo, ennyi sok látnivaló után 1 ’ már csak egy dolog érdekelheti a fiatalokat. A DISZ. Zsifkó Pista, a DISZ-titkár — igaz, először kicsit félénken, de aztán egyre tüzesebben — >belemelegedett a beszédbe: — Az egyéni fiatalok mindig azt mondják, nem lépnek be, mert sose lesz zsebpénzük. Nincs igazuk! Nekem 365 munkaegységem volt tavaly, s ha kiszámítom, 1700 forintot kerestem havonta. Mindig volt pénzem. Ha elfogyott? Kértem az elnöktől előleget. — De nézzétek meg az otthonunkat — mondta. Betódulták a fiatalok. Itt megint csak elismeréssel lehet nyilatkozni. Szépen bútorozott szoba, cserépkályha, rádió, a falakon Jeepek, az ablakon csipkefüggöny. Ez szerek megvalósítását a kukorica- termesztésben, a kimagasló eredmények elérését. A verseny meghirdetői az eddig végzett munka és a várható termés- eredmények alapján értékelték az országos eredményeket. Első a Balatonnagybereki Állami Gazdaság pusztaszentgyörgyi üzemegységében dolgozó Kovács Józsefné H> főből álló ifjúsági munkacsapata. 20 holdas négyzetes kukorica területükön a várható holdankénti terméseredmény 45—48 mázsa. A munkacsapat 10 000 forintos tárgyjutal— mat kapott, melyet szeptember 15-éít a DISZ KV székhazában ünnepélyesen adtak át. A nyertesek a jutalom- kiosztó ünnepség után megnézték az Országos Mezőgazdasági Kiállítást. igen! S a diszisták? Nincs rájuk panasz, jól dolgozóiak, megértik egymást mind a húszán. Rózsahegyi Jancsi, a babócsai szervezet tagja azt (mondta: — Csák nekünk lenne ilyen... — De aztán kiderült, hun- cvl a fiú, mert nekik is van, helyiségük is, meg dekorációs anyag is ... Csak rendbe kellene tenni a szobát. Talán tanmit most a bol- hóiaktól __ F él kettő volt már. s a szakácsnők türelmetlenek. Ebédelni kell, s ez nem is olyan rossz dolog ennyi séta után. Körülülték az asztalokat. Kihozták a nagy tálakat, s magyar emberekről lévén szó, a fiatalok szótlanul élvezték Miháldineez Jenőmé és Kolics Jánosné kitűnő főztjét. Később beszélgettek még a fiatalok. Hogy mi volt jó, mi volt rossz, amit észrevették. Elmondták sorjába. Somogyi Irén még azt is elárulta, hogy ő nem akar belépni a tsz- be, Pécsen dolgozik. De eljött, mert az apja mondta neki: nézz csak jól körül, aztán mondj el mindent... O tudja, hogy jobb lenne a tsz-ben, de az apja még húzódozik... JTsijik fiú a tsz állattenyésztését dicsérte, másik még megkérdezett egy-két dolgot, de azt mindannyian megállapították, hogy. igen jól dolgoznak a Ságvári tagjai. S ha már így van, nem is lehet olyan rossz a tsz-ben... Az csak természetes, hogy egy ilyen jólsikerült délelőtt után — bár nehezen — de előkentettek egy harmonikust is a. faluból. Fiúk és lányok táncra perdültek. Volt még idő vonatínduM- sig... JÁVORI BÉLA fit