Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-21 / 223. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK Somogyi Néplap AZ HDP SOM Y EI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA *-------------------ePOS 1 ­XIII. évfolyam, 223. szá 0 sérelmek mielőbbi orvoslásáért Akit sérelem ért, joggal számít elégtételre. Ezért vagy személyesen elmondja panaszát azoknak, akik­től orvoslást vár, vagy papírra vet­ve küldi el azt a felsőbb párt- és állami szervekhez, a sajtóhoz. Bár­milyen formában továbbítja is pa­naszát, egy dolog világos: a hiza lom nyitja meg száját, a bizalom ad tollat a kezébe. Ezt az éledező bizalmat tovább kell táplálnunk azzal, hogy elégtételt szolgáltatunk. Erre számos jó példát említhetünk napjaink tapasztalataiból. Veres András nemrég a zákányi kisgyermekes szülők panaszáról ér­tesítette szerkesztőségünket: nem kaptak tejet a tejbegyűjtőben. Az­óta a községi tanács és a Csurgói Tejüzem vezetői kedvezően intéz­kedtek. Radák Katalin somogyud- varhelyi lakos többhónapos huza­vona után megkapta a korábban kifizetett építőanyagot a szerkesz­tőség közbenjárására. A kőkútiak lapunkhoz küldött panasza nyomán ma már jó és friss kenyér kerül a falu lakóinak asztalára, ' De a panaszok árnyoldaláról is beszélnünk kell éppen a hibák mi­előbbi kiigazítása végett. Gyakran előfordul, hogy a panasztevők egy időben több szervhez is fordulnak azért, nehogy kérésük valahol el­sikkadjon. Féltik ügyüket az elfek- tetéstől, a bürokrácia útvesztőitől. Ez az aggodalom ma már csak rész­ben jogos, hiszen az alsóbb szervek napjainkban mind nagyobb gond­dal és egyre gyorsabban megvizs gálják a bejelentéseket és hatáskö­rükben intézkednek is. Ezt a mun­kát azzal lehet tovább gyorsítani, a panaszok útját rövidíteni, ha a sérelmezők elsősorban az intézke­désre hivatott alsó szervekhez for­dulnak. Ha szavuk itt nem talált meghallgatásra, vagy az alsóbb szerv intézkedése nem elégítette ki őket, akkor keressék meg a követ­kező fórumot, a járást, a megyét, vagy az országos szerveket. Ha például egy begyűjtési pa­naszt a helyi tanács is orvosolhat, nem kell azért feltétlenül a minisz­tériumhoz fordulni. Ott keressük te­hát elsősorban az elégtételt, ahol a panasz keletkezett. Ez tehermente­síti a felsőbb fórumokat olyan fel­adatoktól, amelyeket a helyi szer­vek is meg tudnak oldani, s meg­rövidíti a panaszok elintézésének idejét is. Nem segíti, sőt késlelteti a jogos sérelmek orvoslását egy-két. sze­rencsére csak szórványosan előfor­duló bejelentés, amelynek nincs semmi alapja. A címzettek termé­szetesen ezt is megvizsgálják, s vé­gül a panasztevő is belátja, hogy szükségtelenül vette igénybe az illetékesek idejét, fáradságát, s el­vonta őket más, fontosabb munká­juktól. Az egyik község nőtanácsá­nak elnöke pl. a Hazafias Népfront Országos Irodájával közölte, hogy falujukban helytelenül határoztak a jogtalanul kulákká minősített kö­zépparasztok dolgainak elrendezé­sében. A panasz kivizsgálóit maga a nőtanács elnöke azzal fogadta: utána járt a vélt sérelemnek a köz­ségi tanácsnál, s nem tapasztalt ott semmi rendellenességet. Ez az eset arra figyelmeztet, hogy hallomás­ból, a tények ismerete nélkül — úgy is mondhatjuk: meggondolatla­nul és felelőtlenül ne törjünk pál­cát senki fölött. Párt- és állami szerveink lelki- ismeretesen foglalkozzanak tovább­ra is a panaszokkal, bejelentések­kel. Segítse ezt a munkájukat a la­kosság azzal, hogy' a panaszt elő­ször ahhoz a szervhez küldje, ame­lyikre tartozik annak elintézése. De segítse azzal is, hogy a való hely­zetről hű képet rajzol jelentésében. ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1956. szeptember 21. ál áSVÖLGYE ÁLLATTEMÉSZTuSlkRT A simányi Béke Tsz kesetnyújtott a gölleieknek Mi, a zimányi Béke Tsz vezetői is arra a meggyőződésre jutottunk, hogy gazdálkodásunk jövedelmezősége lényegesen fokozható, ha a szarvasmarhaállományunk létszámát az adottságaink által megszabott mértékig fejlesztjük és tejtermelésünket — a takarmánykészlet helyes beosztásával és az állatoknak érdem szerint való juttatásával — a maxi­málisra fokozzuk. Tudjuk azt, hogy ahol több jóltáplált állat van, ott több és jobb­minőségű trágya készül, a több trágya pedig több termést jelent, ami növeli a tagság jövedelmét és népgazdaságunknak is több terményt biz­tosít. A zimányi Béke Tsz ezt a készséget újult erővel ismét be ■ akarja bizonyítani a következő célkitűzések által: 1j( A 100 kát. holdra eső szarvasmarhalétszámot 20 darabra növeljük. 2. A 100 kát. holdra eső tehénlétszámot 10 darabra növeljük. 3. Az istállcátlagot a mostani ő literről decemberre 10 literre emel­jük. _ 4. A tehenek éves tejtermelésében kivétel nélkül elérjük a te­nyészbika neveléséhez előírt szintet, a 3500 litert. 5. A születendő bikaborjainkat úgy neveljük, hogy azok 75 százalé­ka alkalmas legyen tenyészbikának. -* * 6. A születendő üszők 90 százalékát tenyésztésbe vonjuk. 7. Megvalósítjuk a mesterséges borjúnevelést. A fenti célokat a következő agro- és zootechnikai módszerek el­terjesztésével akarjuk elérni: a) Szarvasmarhánként 10 köbméter zoldsilót készítünk. Szarvasmar­ha számosállatonként 800 négyszögöl őszi keveréket vetünk a tavaszi zöldtakarmányozás és zöldsilózás biztosítására. b) Az őszi takarmánykeverék helyén kettős termesztést alkalma­zunk, kukoricavetéssel. c) Istállótrágyánkat szakszerűen kezeljük, egyrészt a termelőszövet­kezetben lévő trágyatelepen, másrészt kihordjuk és szabályosan szarvas­ba rakjuk a trágyázandó tábla szélén. d) Rétjeinket, évelő pillangósainkat a tél folyamán érett apró is­j(A Megyei Tanács segítségével egyre több községben épül új, korszerű J iskola. Alig egy éve, hogy Somogy vámoson is elkészült az új, négytan- 20 termes általános iskola. A gyönyörű iskolát 558 ezer forintos költséggel építették. «11« ! í I ÚBalatonkeresztúron, a község egyik legszebb helyén építették fel a m*- JJdern, városias jellegű általános iskolát. Ez év szeptemberében először tál ló trágyával megszórjuk, tavasszal és minden kaszálás után fogasoljuk. .jjültek padjaiba a boldog gyermekek. A Megyei Tanács az épület felépí- e) Takarmánykészletünket pontos takarmányozási előirányzat alap- ütésére 850 ezer forintot fordított. Eevre több falusi ervermek ismerkedik ján úgy osztjuk be, hogy egyrészt minden állat megkapja a maga szükségletét, másrészt biztosítjuk a szükséglet fedezését az új takarmá­nyig. f) Ellés előtt a teheneket előkészítjük, ellés után pedig egyedi ete­tésben részesítjük. g) 1957-ben már a szántóterületünk 18 százalékán termelünk pillan­gós virágú takarmánynövényeket. A zimányi Béke Tsz tagsága nevében felhívjuk Kaposvölgve terme­lőszövetkezeteit. hogy csatlakozzanak célkitűzéseinkhez. Hogy Kaposvöl- gye szarvasmarhatenyésztéséről ismert régi jó hírét ne csak elérje, ha­nem el is kerülje. Vörös György tsz-elnök, Törzsök Vendel tsz-párttitkár. Bmi nem öregbíti a Mezőcsokonyai KTSZ hírnevét tésére 850 ezer forintot fordított. Egyre több falusi gyermek ismerkedik a gyönyörű tantermekben a tudománnyal. Alig két-hárcm hónapja még -kő­művesek, festők, szerelők dolgoztak a Május 1 utca 22. számú házban. A város legnagyobb, legmodernebb gyümölcs- és zöldségüzletét készí­tették a Mezőcsokonyai Ktsz tagjai. Örömmel néztük a napról napra szé­pülő helyiséget, a csempss falakat, a habfehér mennyezetet, rajta a korszerű neonvilágítást. Ma ismét kőművesek, festők, sze­relők dolgoznak az üzletben. Üre­sen tátong az alig két hónapig hasz­nált berendezés. A vásárolni kívánó háziasszonyok meg üres kosárral, de bosszúsággal telve távoznak. Eltűnt a habfehér mennyezet a neonvilágí- tással egyetemiben. És eltűnt az a sok ezer forint, amit hiábavalóan öltek bele az építésbe. Tízezer forint jutalom a fiatal kukoricatermelőknek A DISZ Központi Vezetősége, a Földművelésügyi Minisztérium, az Állami Gazdaságok Minisztériuma és a MEDÖSZ elnöksége ez év ta­vaszán ifjúsági kukoricatermesztési vei-senyt hirdetett. Az állami gazda­ságokban közel 700 ifjúsági munka­csapat alakult, melyek célul tűzték ki a DISZ II. kongresszusán vállalt védnökség teljesítését, az új mód­liilami gazdaságaink teljesítették ösziárpa-vetési tervüket Szeptember 18-án estére a megye minden állami gazdaságában befe­jezték az őszi árpa vetését. Több gaz­daság túlteljesíti az eredeti vetés­tervét. Rozsból mintegy 48 százalé­kát vetették el az előirányzott terv­nek. Búzából 18-ig 65 holdnyit ve­tettek el. A vetési munkákban élen- haladó gazdaságok: Gazdaság: Igazgató: Somogytarnócai Gondosj József Lábodi Háromfai Felsőbogáti Rosszul dolgozó Csillagpusztai Kutasi Vityai Vájmár Teodor Cf óra Margit Róth Sándor gazdaságok: Frolyó Imre Farkas Gyula Fehér Imre ]\fo, a fogadtatás nem volt vala- mi nagyszerű. Ezt meg is je­gyezték. De később kárpótlást nyer­tek. Tizenöten voltak diszisták, a barcsi járás falvaibái. De többen lesznek azok, akiknek elmondják: mit láttak, mit hallottak ezen a délelőttön... Egy nagylombú diófa árnyékában körülállták az elnököt. Losonczi Mi­hály fukarkodott a szóval. Elmond­ta ugyan, hogy mikor alakult, mi­lyen körülmények között a tsz, de többet nem. Majd kinyitják a sze­müket a vendégek — gondolta — hadd lássák meg ők, mi a jó, mi a rossz a tsz-ben. Azért egy kis »elő­leget*■ adott a tájékozódáshoz. — Az első években 15—16, 1953- ban 35. 1954-ben 40, s a múlt év­ben már 55 forintot ért egy munka­egység ... — Ebből már sok minden­re következtethettek a fiatalok. S aztán megindultak vizsgálódó, bíráló és elismerő szemmel kutatva a tsz gazdaságában. Elismeréssel nyilatkoztak az istállók tisztaságá­ról, <barátkoztak az állatokkal és kérdeztek sokat, ifjú kíváncsisággal. Ám nem átallották megjegyezni, hogy gondozatlan a gyümölcsös, hogy a fekete dagadtlábú ló már csak szalámiba jó. Es mit felelhet erre az elnök? Igazat ad, hisz neki is terve, hogy felújítják az állatállo­mányt. Hanem a malacfiaztató egyenesen csodálatba ejtette a látogatókat. Ta­lán itt időztek a legtöbbet. Hófehér­re meszelt kutricák hosszú sora, s éktelen • malacsivítás fogadta őket. Azt sem tudták hirtelenében, hogy a három mázsás koca, vagy az óvodások*>, a 108 darab öthetes IFJÚ VENDÉQEK A BOLHOl SÁQVÁRI TSZ-BEN malac kerítése előtt nézelődjenek-e? Volt csodálnivaló bőven.. S ahogy járták az istállókat, úgy füleltek a tájékoztatóra, mint a jó diák az is­kolában. Mert a látnivaló pénzben kifejezve kézzelfoghatóbb. Hogyne érdekelné őket, hogy a tsz nemrég 31 000 forintot kapott négy hízott­bikáért, hogy 41 darab hízójukból 140—145 ezer forintot várnak, hogy 7500 forintot kaptak a csikókért, s csak a darálóból 500 forintot húznak naponta a tsz tagjai. Büszkék is arra a másfélmilliós vagyonra, amit sa­ját erejükből kovácsoltak össze! A fiúk és lányok felnéztek a ** padlásra is, nem sajnálták az ünnepi ruhát. Gájer Juliska meg Haracsi Imre haladt az élen. Szak­értő szemmel morzsolgatták ujjaik között a gyönyörű gabonát, és bi­zony megsértődtek, amikor Végvári Józsi bácsi, a magtáros megjegyez­te: — Remélem, nincs közietek, aki nem tudja, hogy ez árpa? Mert ak­kor hiába is jöttetek ide ... — Hanem most már nézzétek meg, hogy kapáltunk az idén — szólalt meg Jankovics Ilonka, hogy véget vessen az élcelődésnek. Kolics Klárival együtt megindult az élen, csalogatva a látogatókat. A fiúk »húzták« a két lányt, de az elnök odasúgta: — Tiszta ám a. földjük, jól dolgoztak az idén... — A cu­korrépaföldön már nem. kellett ma­etr m gyarázat. 160—170 mázsát várnak holdanként. Hát még a Merkur burgonya! Azt mondják, ha nem lesz 130—140 mázsa, akkor egy szem se... A legnagyobb érdeklődéssel azon­ban a kukoricaföldeket szemlélték a fiatalok. Sorra nézték a négyzete­sen, ikersarosan és a sorba vetett táblákat is. Mindegyikről levettek egy-egy csövet, hogy összehasonlít­hassák. Mert annak hisz az ember, amit lát... ügy mondják a tsz-be- liek. az idén kicsi lesz a 12 vagonos góré. Legalább 20 vagon kukorica- termésre számítanak. Mo, ennyi sok látnivaló után 1 ’ már csak egy dolog érdekel­heti a fiatalokat. A DISZ. Zsifkó Pista, a DISZ-titkár — igaz, elő­ször kicsit félénken, de aztán egyre tüzesebben — >belemelegedett a be­szédbe: — Az egyéni fiatalok mindig azt mondják, nem lépnek be, mert sose lesz zsebpénzük. Nincs igazuk! Ne­kem 365 munkaegységem volt ta­valy, s ha kiszámítom, 1700 forintot kerestem havonta. Mindig volt pén­zem. Ha elfogyott? Kértem az el­nöktől előleget. — De nézzétek meg az otthonun­kat — mondta. Betódulták a fiata­lok. Itt megint csak elismeréssel le­het nyilatkozni. Szépen bútorozott szoba, cserépkályha, rádió, a falakon Jeepek, az ablakon csipkefüggöny. Ez szerek megvalósítását a kukorica- termesztésben, a kimagasló eredmé­nyek elérését. A verseny meghirdetői az eddig végzett munka és a várható termés- eredmények alapján értékelték az országos eredményeket. Első a Balatonnagybereki Állami Gazdaság pusztaszentgyörgyi üzem­egységében dolgozó Kovács Józsefné H> főből álló ifjúsági munkacsapata. 20 holdas négyzetes kukorica terü­letükön a várható holdankénti ter­méseredmény 45—48 mázsa. A mun­kacsapat 10 000 forintos tárgyjutal— mat kapott, melyet szeptember 15-éít a DISZ KV székhazában ünnepélye­sen adtak át. A nyertesek a jutalom- kiosztó ünnepség után megnézték az Országos Mezőgazdasági Kiállítást. igen! S a diszisták? Nincs rájuk panasz, jól dolgozóiak, megértik egymást mind a húszán. Rózsahegyi Jancsi, a babócsai szervezet tagja azt (mondta: — Csák nekünk lenne ilyen... — De aztán kiderült, hun- cvl a fiú, mert nekik is van, helyi­ségük is, meg dekorációs anyag is ... Csak rendbe kellene tenni a szobát. Talán tanmit most a bol- hóiaktól __ F él kettő volt már. s a szakácsnők türelmetlenek. Ebédelni kell, s ez nem is olyan rossz dolog ennyi sé­ta után. Körülülték az asztalokat. Kihozták a nagy tálakat, s magyar emberekről lévén szó, a fiatalok szótlanul élvezték Miháldineez Je­nőmé és Kolics Jánosné kitűnő főzt­jét. Később beszélgettek még a fiata­lok. Hogy mi volt jó, mi volt rossz, amit észrevették. Elmondták sorjá­ba. Somogyi Irén még azt is elárul­ta, hogy ő nem akar belépni a tsz- be, Pécsen dolgozik. De eljött, mert az apja mondta neki: nézz csak jól körül, aztán mondj el mindent... O tudja, hogy jobb lenne a tsz-ben, de az apja még húzódozik... JTsijik fiú a tsz állattenyészté­sét dicsérte, másik még meg­kérdezett egy-két dolgot, de azt mindannyian megállapították, hogy. igen jól dolgoznak a Ságvári tagjai. S ha már így van, nem is lehet olyan rossz a tsz-ben... Az csak termé­szetes, hogy egy ilyen jólsikerült délelőtt után — bár nehezen — de előkentettek egy harmonikust is a. faluból. Fiúk és lányok táncra per­dültek. Volt még idő vonatínduM- sig... JÁVORI BÉLA fit

Next

/
Thumbnails
Contents