Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-14 / 217. szám

a SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1956. szeptember 14. A Szuezi-csatornára vonatkozó okmányokat adtak ki a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ). A szovjet Ál­lami Politikai Könyvkiadó nagy pél­dányszámban gyűjteményt adott ki > A szuezi kérdés« címmel. A gyűjtemény Sepilov szovjet kül­ügyminiszternek a londoni értekez­leten elhangzott felszólalásait, vala­mint az augusztus 24-i londoni saj­tóértekezleten tett nyilatkozatát tar­talmazza. A gyűjteményhez mellékelve van A SZOT IX. teljes ülése szerdán délelőtt folytatta tanácskozását. A szakszervezetek kulturális nevelő­munkájáról elhangzott beszámolóhoz számos hozzászólás hangzott el. Cseterki Lajos, a SZOT titkára •foglalta össze a kulturális nevelő­munkáról lefolytatott vitát. Az erre vonatkozó határozatot a teljes ülés ráltal kiküldött bizottság — az el­hangzott javaslatok figyelembe vé­telével — két héten belül kidolgoz­za. Az ülés harmadik napirendi pont­a szovjet kormánynak a szuezi kér­désben Angliához intézett 1956. au­gusztus 9-i jegyzéke, a szovjet kor­mány augusztus 9-i nyilatkozata, Indiának a londoni értekezleten au­gusztus 20-án benyújtott javaslata, a szovjet kormánynak augusztus 28-án az egyiptomi kormányhoz in­tézett nyilatkozata és a londoni ér­tekezleten augusztus 20-án előter­jesztett amerikai javaslat. ját illetően a teljes ülés elhatározta, hegy mintegy kéthónapos, nyílt vi­tára bocsátja a SZOT elnökségének határozati tervezetét a szakszerve­zeti demokrácia kiszélesítéséről, az üzemi szakszervezeti szervek önál­lóságának, hatáskörének növeléséről. A nyilvános vita után a következő teljes ülés foglalkozik majd ezekkel a kérdésekkel. A Szakszervezetek Országos Taná­csa IX. teljes ülése Fock Jenőnek, a SZOT titkárának zárszavával ért vé­get. Súlyos gépkocsibaleset Veszprém környékén Súlyos gépkocsi Daleset történt va­sárnap éjjel a Veszprém és Felsőőrs közötti útszakaszon. A felsőőrsi Dó­zsa Tsz tehergépkocsija, amely 23 személyt szállított hazafelé, Veszp­rém határában — eddig ismeretlen okok miatt — az árokba futott és az egyik útmenti fának ütődött. A bal­eset következtében ketten a helyszí­nen, négyen pedig a kórházba szál­lítás közben életüket vesztették. Töb­ben súlyos és könnyű sérüléseket szenvedtek. Az ügyészi és a rendőri vizsgálat megindult a baleset okai­nak megállapítására. Várják a 14—16 éves fiatalokat a könnyűipari üzemekben A könnyűipari üzemek 1600 fiatal elhelyezését vállalták. Ezekben az üzemekben a fiatalok könnyebb mun­kát végeznek. A 14—16 éves fiúk és lányok az áruk osztályozásánál, szál­lításánál, a festékraktárakban se­gédkeznek. A vidéki városokban, fő­leg a Győri Fonóban, a Kaposvári Textilművekben, a Soproni Pamut­iparban, továbbá az ország minden kendergyára igénybeveszi a fiatalok munkáját olyan területen, ami nem ártalmas az egészségükre. A Bajai Ruhaüzem teljesen új munkatermet állít fel a nála alkal­mazott ötven fiatalnak. FELHÍVÁS A MOTORKERÉKPÁROSOKHOZ Befejezte tanácskozását a SZOT IX. teljes ülése Az utóbbi hetekben lényegesen nö­vekedett a motorkerékpárosok bal­eseteinek száma. A múlt hónapban a motorkerékpárosok csaknem any- nyi balesetet okoztak, mint a sze­mély- és teherautóvezetők együttvé­ve. Számos motorkerékpáros életét vesztette a könnyelmű és szabályta­lan vezetés miatt. Különösen sok ál­dozatot követelt a gyorshajtás és a Az Űj Mő vezércikke az NKP betiltásának je­lentőségével és világvisszhangjával foglalkozik. A ►►Figyelő« Kliment Jefremovics Vorosilov finnországi útjának eredményeit elemzi. Anato- lij Zvorikin professzor nagy tanul­mánya az automatizálásnak a tőkés országok munkásosztályára gyakorolt hatását fejtegeti. A. Baturin cikke Indonézia gazdasági fejlődésének új szakaszáról szól. Közli a lap a Moszk­vában tartózkodó ceyloni politiku- soknak .az időszerű nemzetközi prob­lémákról szóló nyilatkozatát, vala­mint Besir El-Fadl szudáni újságíró­vezetés ittasan. A Belügyminiszté­rium Országos Rendőrkapitányságá­nak Közlekedésrendészeti Osztálya felhívja a motorkerékpárosokat, sa­ját érdekükben tartózkodjanak a gyorshajtástól és az ittas állapotban való vezetéstől. Közlekedjenek sza­bályosan, s vigyázzanak jobban a ma­guk és az utakon közlekedő ember­társaik életére. 17. számának dig borneói útjáról tájékoztatja az Uj Idő olvasóit. A könyvismertetés rovatban Natalja Szergejeva Hein­rich Böll nyugatnémet író »Dr. Mur- ke összegyűjtött hallgatásai« című elbeszélését és irodalmi munkássá­gát méltatja. Az emberek és esemé­nyek rovat Ruszlan Abdulgani indo­néz külügyminiszter életrajza adatait ismerteti. A szerkesztőség postája ro­vat Cyrus S. Eaton clevelandi gyá­ros levelét közli. Beszámol az Uj Idő a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság moszkvai kiállításáról. A nem­zetközi élet népszerű külpolitikai Az angol parlament megkezdte a szuezi-vitát London. (MTI). Bazil Tessler mond­ja az angol rádióban: Aki végighall­gatta szerdán az alsóház szenvedé­lyekkel fűtött szuezi vitájának meg­nyitó ülését, olyan vitának lehetett tanúja, amelyre a koreai háború ki­törése óta nem volt példa az angol parlamentben. A munkáspárti ellen­zék részéről a legcsekélyebb hajlan­dóság sem mutatkozott, hogy bár­milyen vonatkozásban is megértés­sel viseltessék a kormány szuezi po­litikája iránt. Az angol dolgozók küldöttei a parlamenti folyosókon találkoztak alsóházi képviselőikkel és egyönte­tűen követ lték tőlük, hogy a parla­mentben szálljanak síkra a katonai fenyegetések politikája ellen. Egyes küldöttek petíciókat nyújtottak át a parlamenti képviselőknek. Ezeket a petíciókat az egyszerű emberek szá­zai írták alá. Szerdán este az angol békebizott­ság és a szuezi kérdéssel foglalkozó rendkívüli bizottság tiltakozó tünte­nak hazája és népe életéről szóló be­számolóját. Alekszandr Svejcer ka­jegyzetei és a nemzetközi események krónikája egészíti ki az e heti szám tést és gyűlést szervezett a szuezi kérdés békés rendezését akadályozó nadai élményeiről, Georgij Afin pe- tartalmát. politikai irányvonal ellen. Érdekességek iiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiüiiuiiüiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iiiimiuiiiis ( n n e n.0 n n a n Az óceánok — az emberiség jövő táplálkozásának legfontosabb forrásai Az emberiség jelen­leg évenként 25—30 millióval szaporodik. Ez azt jelenti, hogy egy évszázad múlva a világ népessége meg­kétszereződik, 5 mil­liárd lesz. A száraz­föld csak alig egyhar- mada a Földnek. Ezért a jövőben az emberi­ség legfontosabb táp­lálkozási forrásai az óceánok lesznek. Most technikai for­radalom megy végbe az óceánok eddig ki­használatlan halállo­mányának biztosítása céljából. A második világháború befejezé­se után az angolok két halgvár-hajóval kísér­leteztek. A Szovjetunió most egyszerre 24 hal- gyár-hajót rendelt a kiéli (Németország) Howaldts hajógyártól. A készülő különle­ges halgyár-hajók gé­pi berendezései a kifo­gott halakat azonnal megtisztítják és egy mélyhűtő szerkezetbe helyezik. A hulladé­kokat automatikusan hallisztté és halolaj­já dolgozzák fel. Az óceánok halállo­mánya lassanként az emberiség legfőbb táp­láléka lesz. A darazsak áldozata Pierre Marihiou 54 éves francia földmű­ves a kertjében dol­gozva rálépett egy da­rázsfészekre. A dühös darazsak egy másod­perc alatt ellepték egész testét és össze­csípték. Az azonnal érkezett orvosi segít­ség ellenére a szeren­csétlen ember néhány perc múlva meghalt. 120 000 éves koponyát találtak Marburg (U. P.). Dr. Eduard Jacobshagen marbuxgi jégkorszak­kutató egy igen jó ál­lapotban lévő, kb. 120 ezer éves neandervöl­gyi női koponyát ta­lált. Jacobshagen prof esz- szor a koponyát a jú­liusi esőzések követ­keztében keletkezett földcsuszamlás alkal­mával találta Rhuenda észak-thesszeni község határában. A koponya jobbol­dala teljesen ép, bal­oldala és hátsó része meglehetősen jó álla­potban van. Oldalné­zetben a koponya a jellegzetes lapos hom- lokú neandervölgyi tí­pust mutatja. Az első neandervöl­gyi férfi koponyát pon­tosan száz év előtt. 1856-ban találták a Neander-folyócska völ­gyében, Düsseldorf mellett. A neandervöl­gyi ember átlagosan 160 cm magas lehe­tett, halászattal és va­dászattal foglalkozott és a jégkorszak végén kihalt. Kilencéves leányka mint életmentő Dijon mellett egy kilencéves kisleány, Anne-Marie Trinqjes- se, nagyapjával és kis- búgával a vasúti tölté­sen haladt keresztül. Hirtelen felbukkant a 120 km-es sebességgel rohanó Párizs—Lyon-i gyorsvonat. A kis An- ne-Marie megőrizve lélekjelenlétét, nagy­apját maga előtt tolta és hároméves kishúgát elrántotta. így mind­hárman megmenekül­tek. Egy másodperc múlva már késő lett volna... „Az emberiség bölcsője“ Messina. Olasz ar­cheológusok a Strom- boli-szigeteken emberi települések nyomaira bukkantak, amelyek évezredekkel időseb­bek, mint az eddig »az emberiség bölcsőjé«- nek nevezett mezopo­támiaiak. Brea professzor a kihűlt lávatakaró alatt egy tíz ovális alapú kunyhóból álló törté­nelem előtti telepü­lést talált. A kunyhó­kat lávatömbökből szo­rosan egymás mellé építették. A Brea pro­fesszor által 9000 éves­nek tartott kunyhó­kon kezdetleges szel­lőztető berendezés van és azokat tűz pusztí­totta el. A település valószínűleg vulkani­kus kitörés áldozata lett. A- kunyhókban az archeológusok formás edényeket, vázákat, konyhai és egyéb ház­tartási eszközöket ta­láltak, ami a telepü­lés szinte csodálato­san magas műveltségi fokának bizonyítéka. Az ásatások színhe­lye az alig néhány négyzetkilométer ki­terjedésű Filiduci-szi- iget, amelynek vastag lávatakarója bizonyít­ja a most is működő közeli Stromboli-tűz- hányó gyakori kitöré­seit. Nylonkötéllel 7730 méteres mélységbe® A »Calypso« nevű francia kutatóhajó az Atlanti-óceán déli ré­szén nylonkötél segít­ségével 7730 méteres mélységben vetett hor­got. Ez az eddigi leg­nagyobb mélység, ahol sikerült lehorgonyoz­ni. ÉS TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL A TECHNIKA Áramfejlesztő telepek: A SZÜZFÖLDEK SZAMÁRA A szűzföldeken gombamódra sza­porodó új szovhozoknak villamos áramra van szükségük a munka gé­pesítéséhez és világit áshez. Az áramellátást különböző mozgó áram- fejlesztő telepek gyártásával teszik lehetővé. Ezek a mozgó áramfejlesz­tők lehetnek úszók vagy szárazföl­diek, alkalmasak .gyors üzembehe­lyezésre, s szükség esetén összesze­relt állapotban áthelyezhetők 'bárho­vá. A bakui elektromechanikai gyár 30 és 15 kilowattos mozgó áramfej­lesztőket készít. Azokban kismére­tű, könnyű és jóhatásfokú belsőégé­sű motorokat használnak. A motort rugalmas tengelykapcsoló köti össze a háromfázisú szinkron-generátorral. Külön szabályozóberendezés auto­matikusan tartja fenn a feszültsé­get változatlan generátor-fordulat- szám mellett a termelés 0—100 százalék közt való változása közben SZÁZSZOROS SEBESSÉGGEL •A lakkfestést rendszerint külső melegítéssel szárítják. A szárítást a hőmérséklet növelésének útján nem lehet meggyorsítani, ugyanis a gyor­san megszáradó felső réteg össze­függő kérget alkot és elzárja az utat az alsóbb rétegek nedvességének el­párolgása elől. A szárítás sokkal jobban elvégezhető olyan módon, hogy a melegítés és az elpárolgás belülről, a felső rétegek felé törté­nik. Ennek az elvnek, az alapján ké­szült az egyik leningrádi kutatóinté­zetben új vasúti kocsiszárítóberende- zés. A befestett vagont egy tokhoz ha­sonló szerkezetbe helyezik. A tok két féldarabból áll, 'belsejükben in- duktor van, amely nem más, mint egy tekercs, benne vasmaggal. A két tokrész körülfogja a vagont, s ekkor bekapcsolják a hálózatban az induk- tort. A vasúti kocsi fémfalaiban indukciós örvényáramok keletkez­nek, amelyeknek melege 'behatol a festékrétegbe, úgyhogy a vagon 20— 30 perc alatt száraz lesz, holott ré­gebben 48 óra kellett a festés meg- szárításához. RÉTEGES CSÖVEK A gorkiji Vörös Etna-gyár új mű­helyében kétrétegű acélcsöveket ké­szítenek, mégpedig naponta 30 ezer folyómétert. Ezeket a csöveket az eddig használt rézcsövek helyett gépkocsikon és traktorokon használ­ják fel a fékrendszernél, benzin- és olajvezetéknél. A csöveit 'gyártásához hidegen hengerelt 0,3—0,4 milliméteres lágy acélszalagot használnak. Nyolc ilyen szalag szüntelenül egy fürdőn húzó­dik keresztül, ahol mindkét oldalán rezezik, majd utána tekercselik. Egy rézréteg nem vastagabb 10 mikron­nál (0,01 mm). A kész tekercseket különleges gépen egész hosszában leélezik. Utána az acélszalagot da­rabolják és minden darabot hosszá­ban összecsavarnak, úgyhogy réte­ges cső keletkezik: belőle, amelyet összeillesztenek. A csövek ezután elektrcíkemencébe kerülnek, ahol az összetekert fém 1300 fokos hidrogén atmoszférában egész érintkezési fe­lülete mentén meghegesztődik. A hidrogén atmoszféra megakadályoz­za a fém oxidálódását, úgyhogy a varratok légmentesen és megbízha­tóan zárják a csövet. A kétrétegű cső újfajta gyártása igen nagymennyiségű, drága réz megtakarítását teszi lehetővé. KÉTÉLTŰ SZÉNAKASZALÓ Sekélyvízű folyók partján, a nagy­számú víztárolók mellett nagy térü- letéken buján terem a fű, zöldtakar­mány, sőt sokszor gabona is. Takar­mányozási szempontból a legna­gyobb hozamú és legértékesebb a rizs- fű, amely nemcsak a déli vidékeken, hanem északabbra is megterem, Le- ningrád, Irkutszk 'magasságáig. Az egyik kijevi gyárban á lapos vidé­keken termő fű 'betakarítására úszó és kétéltű kaszálógópeket szerűesz- I tettek. Ez a kétéltű kaszáló olyan laposfenekű Csónakokon nyugszik, amelyeknek merülése legfeljebb 40—50 centiméter. A gép óránként 6 kilométeres sebességgel mozog két oldalsó lapátjai segítségével. Amint a vízből kiér a szárazföldre, légtöm­lős kerekeken gördül tovább. A láp­növények lekaszálására, kévébeköté- sére és rakodására magajáró nádvá- gógópet szerkesztették. Ezen az ol­dalsó lapátkerekeken kívül minden oldalon egy-egy lánctalp van, úgy­hogy nemcsak vízen, hanem lápos talajon is működhet. Az úszó és a kétéltű kaszáló teljesítménye órán­ként egy fél hektár, kezelésükhöz két ember szükséges. AZ EGYSÉGES A R AMSZOLGÁLTATÓ RENDSZER FELÉ A hatodik ötéves terv idején el­készül az egységes áramszolgáltató rendszer első szakasza, amely kiter­jed a Szovjetunió európai részének majdnem egész területére. Magában- foglalja a kujbisevi és a sztálingrádi vízierőművet, a központi, a déli és az uráli áramszolgáltató rendszere­ket. A hozzátartozó erőművek a Szovjetunió áramtermelésének na­gyobb telét adják. Az ország áram­gazdálkodásának központosítása ked­vező körülményeket teremt az erő­művek operatív kihasználásához, je­lentős fűtőanyag-megtakarítást tesz lehetővé a rendszerbe tartozó hőerő­műveknél, egyenletessé teszi az erő­művek munkáját. Az áramszolgáltató rendszerek egyesítése egységes nagyfeszültségű kábelek segítségével történik. A 40ö kilovoltos vezeték zárt gyűrűjébe áramlik a hatalmas mennyiségű energia, amely egyenletesen eloszlik az iparvállalatokhoz, gépeket, villa­mos vonatokat hajt meg, világossá­got nyit a városokban és falvakban. ÖNKItRITÖ TEHERKOCSI A 'bolgár ►►Cservého Zname« va- gongyár berendezkedett 58 tonnás ►►gondola« típusú önkiürítő vasúti teherkocsik gyártására. Az új négy­tengelyes tehervagonokban szenet és más ömlesztett anyagokat szállí­tanak. A vasúti kocsik rakományát a rendeltetési helyre megérkezve automatikusan ürítik ki. GÁZTURBINÁS AUTÓMOTOROK Az Egyesült Államokban és Ang­liában elkészítették teher- és sze­mélyautók gázturbinás motorjainak prototípusait. Ezeknek a motoroknak igen nagy előnye a kiegyensúlyo­zottság — ugyanis nincsenek ben­nük fel-lemozgó alkatrészek — a kis súly, az alacsony kenőanyagfogyasz- tás, a könnyű indítás, kicsi a telje- sítményvesztesógük a súrlódás foly­tán és végül, de nem utolsó sorban a legkülönbözőbb üzemanyaggal mű­ködhetnek. így például a General Motors gázturbinamotort készített egyik tnégyüléses személyautó típusához. A motor súlya 385 kg, teljesítménye percenként 35 000 fordulat mellett 200 lóerő. A motor indítása automa­tikusan történik egy villamos indító­motor segítségével, amely tíz másod­perc alatt felgyorsítja a turbinát négyezer fordulatra. A Cihrysier-gyár személyautójá­nak gázturbinás motorja 120 lóerős, méretei a sebességváltó művet bele­értve 964 mm hosszú, 1000 mm szé­les és 850 mm magas. A motor sú­lya 25—30 százalékkal kisebb, mint a hasonló teljesítményű dugattyús motoré. Működési elve a következő: a bekerülő levegőt a kompresszor nagymértékben süríti, azután a hő- kicserélöben felmelegszik. A meleg levegő az égéskamrába kerül, aho­vá az üzemanyagot is 'befecskende­zik. Az égés közben keletkező gázok percenként 15 000 fordulatra gyorsít­ják a turbinát. A turbinatengely forgását a sebességváltó mű közve­títi a kompresszor tengelyére és az autó hajtására. OXIGÉNDÜSITASOS ACÉLOLVASZTAS FORGÓBERENDEZÉSBEN A ruihrvidéki Oberhausen vas­gyáriban megváltoztatták az oxigón- dúsításos acélolvasztás hagyomá­nyos módszerét és a kohóból kike­rülő nyersacélt egy forgó berende­zésiben finomítják az acél végleges olvasztása előtt. A forgó berendezés tulajdonkép­pen egy tűzálló téglával kirakott vízszintes forgódob, amelynek két hamlokfelületén két-két nyílás van. Az egyiken vízhűtéses csővezetéken át aránylag kis nyomáson oxigént juttatnak be, a másik a füstcsator­nával van összekötve. A forgóberendezésben történő acélgyártás hasonló a konverter el­járásihoz és nincsen fűtőanyagra szükség hozzá. A dobot körülbelül egyhatedáig megtöltik. A dobban, lévő acélfikxiő sekély, felülete nagy. A vizsgálatok szerint a kis nyomáson történő oxi- génbefúvásnák köszönhető, hogy a fürdő nem keveredik rohamosan össze és az acél nem vet habot. Mint ismeretes, az acélfürdé az oxigénibetfúvásnál a szénmonoxid kiégése következtében fellángol. Főképpen ez az oka annak, hogy a gáznemű oxigént a Martin-kemen­cében rendszerint csak a finomítás szakaszában alkalmazzák. Az oxigén ■korábbi bevezetése esetén a boltozat 'bélése és a kemence más részei megsérülnek. A forgóberendezés mozgása közben ez a láng belül ma­rad, ugyanis a dob forgása közben a bélés állandóan változtatja a he­lyét a lánghoz képest. A berendezésnek jelentős előnye az, hogy a láng 'bennmarad a mun­katérségben, mert ezáltal nagy- mennyiségű meleget takaríthatnak meg az egész eljárás során. Ennél a módszernél a koncertezés sebességét nagy határok közt szabályozhatják, s így állandóan ellenőrizhetik az acélolvasztás folyamatát. A forgódob elve önmagában véve nem új. mert már régóta használ­ják, például a színesfémkohászatban, ma már az oxigénbefúvatás is min­dennapi dologgá vált. A ruihrvidéki gyár eljárásának az az újdonsága, hogy első ízben kapcsolja össze ered­ményesen a két módszert.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents