Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-09 / 213. szám
PÁRT- ÉS TÖMEGSZERVEZETI ÉLET Jó előadásokat a párt propagandában! Ismerjük meg munkájukat, tanuljunk tapasztalataikból Hogyan dolgozik a Bolgár Hazafias Arcvonal ? A Pártélet augusztusi száma ezzel a címmel cikket közöl az előadásos propagandáról. Bevezetőben foglal1 kozik a cikk az előadásos propaganda jelentőségével, majd elemzi azokat a hibákat, amelyek az előadásokban előfordultak. A cikk a továbbiakban így folytatódik: A hibák őszinte megmutatása itt is azt a célt szolgálja, hogy világosan lássuk tennivalóinkat és határozottan cselekedjünk, hogy a munka megjavuljon. Jelenleg kedvező a helyzet arra, hogy kijavítsuk az előadásos propaganda hibáit. Az előadások bátran foglalkozhatnak azzal, ami élénken foglalkoztatja a dolgozók különböző rétegeit, rámutathatnak a problémák megoldására, vagy kereshetik a megoldás útjait. A Központi Vezetőség július 18—21-i ülése után szabad, elvtársi légköriben bontakozhat ki a vita, s ez feltétele annak, hogy kialakuljon a párttagok egységes, elvi alapokon nyugvó állásfoglalása. Az SZKP XX. kongresszusának útmutatásai alapján új, történelmi jelentőségű kezdeményezések történtek a nemzetközi politikai életbén, a nemzetközi munkásmozgalomban, a régebbiek pedig gyors ütemben érlelődnek sikerekké. A szocializmust építő országokban a kommunista pártok vezetésével kijavítják a párt- és államéletben elkövetett hibákat, teljesen kibontakozik a szocialista demokratizmus. Az előadásoknak nagy szerepűik van a jelenlegi helyzet megmagyarázásában és ezzel kapcsolatban az internacionalizmus elmélyítésében, a párt ideológiai egységének a kialakításában. Az előadásos propaganda kötelessége, hogy a párttagokat rendszeresen tájékoztassa a párt politikai, gazdasági, párt- és államépítési feladatairól, a pártélet és a belpolitika fontos eseményeiről. 1 [ A pártmunkában meghonosodott helytelen módszerek, a parancsolgatás, a bürokratikus irányítás kiküszöböléséhez, és ahelyett, a meggyőző munka kialakításához szintén nélkülözhetetlen a jó előadás. A szektás nézetek és a jobboldali nézetek leküzdésében is fontos szerep vár az előadásos propagandára. Eddig az előadásokat nem kezeltük a pártok tatás szerves részeként. Most fontos feladatunk, hogy előadássorozatokat szervezzünk és kötetlenebb formában rendszeresen tanítsuk az előadások iránt érdeklődőket. Mint látható, sokféle a feladat és valamennyi megköveteli, hogy gyökeresen javítsuk meg az előadásos propagandát. A munkát megkönnyíti, hogy nem. kell mindent elölről kezdenünk. Ha szűk körben is, de már kialakultak és 'beváltak azok a forrnák és módszerek, amelyeket általánosan kifejleszthetünk. Mindenekelőtt a pártbizottságok önálló A XX. kongresszus után mindjobban előtérbe kerül a dolgozók jogainak védelme, életkörülményeik megjavítása. Ezzel párhuzamosan növekedett a szakszervezet szerepe, jelentősége, formálódott át mindjobban a kongresszus szellemének megfelelően a dolgozók érdekvédelmének jelentős tényezőjévé. Pártunk július 18—• 21-i határozata még jobban aláhúzza a szakszervezetek jelentőségét, megszabja feladatait: a szakszervezeteknek a termelési feladatok mellett egyre jobban a dolgozók igazi szervezetévé, jogainak, érdekeinek védelmezőjévé kell válniuk. Hozott-e a kongresszus, illetve a júliusi párthatározat jelentős változást a Nagyatádi Téglagyár szakszervezetének munkájában? Igen. Ez az üzemi bizottság megértette feladatát, tisztán látja azt a változást, amelynek a szakszervezeti munkában is jelentkeznie kell. Ezelőtt sem dolgozott rosszul, azelőtt is foglalkozott a dolgozók ügyeivel, panaszaival. Egy-egy kérést, javaslatot azelőtt is felvetettek, de munkájuk soha olyan tevékeny, bírálatuk soha olyan bátor, javaslatuk soha olyan határozott nem volt, mint amilyen most lett a júliusi párthatározat óta. Soha nem érződött eny- nyire, hegy a szakszervezet magáénak érzi az üzemet, és nemcsak a munkások jogait, hanem a vállalat, az egész népgazdaság érdekeit is saját gondjának tekinti. Azelőtt is látták, hogy a szolgálati lakások falai nincsenek bevakolva, hogy a víz nem folyik le a házak olkezdeményezésére mutathatunk rá. A Komárom megyei Pártbizottságon úgy találták, hogy nem sokat érnek azok .a népnevelő-értekezletek, amelyeken a párttitkár néhány perc alatt 10—12 különféle feladatról beszél. Uigy döntöttek, hogy a népnevelőknek inkább alapos előadásokat tartanak. Az új adózási rendszertől az állami gazdaságokig több fontos témáról tartottak előadást. Az előadások nem voltak mentesek a régebbi hibáktól, de most nem ezt vizsgáljuk. Mindenesetre határozott szakítás volt ez egy régi helytelen módszerrel. A ceglédi járásban, amikor a tsz-fejlesztési agitáoióra készítették fel a népnevelőket, a tsz népnevelőinek előadást tartottak arról, hogy miért érdekük a régi tsz-tagoknak az új tagok felvétele. Az előadás igen jó hatást keltett. A tanulság tehát az, hogy az előadások akkor voltak sikeresek, ha a valóságos igények figyelembe vételével, a helyi adottságok, körülmények mérlegelésével készültek, ha szoros kapcsolatban voltak a gyakorlati élettel, kevesebb volt bennük a dogmatikus hiba, s nagyobb lehetőségeket adtak az előadónak az önálló munkára. A jövőben mindenképpen előtérbe kell helyezni az előadásos propagandában a helyi pártszervek önálló munkáját. Ezzel kapcsolatban felmerül néhány kérdés és aggály. Mi lesz ezután a központilag kidolgozott előadásokkal? Vajon a pártbizottságoknak le kell mondaniuk arról a rendszerint nagy segítségről, amelyet a fővárosiból küldött kiváló előadók adtak? A helyben kidolgozott előadások nem vezetnek-e súlyos elvi hibák, helytelen nézetek hirdetésére, az előadások színvonalának csökkentésére? A Központi Vezetőség agit.-prop, osztálya természetesen továbbra is rendszeresen küld előadásokat, előadásvázlatokat a pártbizottságoknak, elsősorban olyan témákról, amelyeket helyileg nem lehet, vagy nehéz kidolgozni: a második ötéves terv elvi kérdései, a nemzetközi politikai élet értékelése, fejlődésünk gazdasági problémái stb. Továbbra Is szükség van arra, hogy a legjobb szakemberek és előadók vidékre menjenek, mert sokat közülük ismernek, szeretnek és várnak a hallgatók is, a pártszervezetek is, és igen nagyra értékelik munkájukat. Meg kell szüntetni azonban azt, hogy a központból küldött előadásokat mindenhol gépiesen, mindenre való tekintet nélkül elmondják. A továbbiakban a pártbizottságok, pártszervezetek döntik el, hogy szükséges-e náluk egyik, vagy másik témából előadást tartani, s ha igen, mikor és milyen előadóval, budapestivel vagy helyivel. Ezzel lehetővé válik, hogy a pártpropagandát összehangoljuk a különféle társadalmi és tömegszervezeti előadásokkal. dalán. Azt is látták, hogy a fürdő meszeletlen, a női fürdő meg teljesen használhatatlan, hogy a fürdőhöz vezető út esős időben járhatatlan, hogy az ebédlő ajtaja alacsonyan van és befolyik rajta a víz. Máskor is előfordult talán, hogy a kollektív szerződés egyik vagy másik pontját nem tartották be. Talán szóltak is miatta egész halkan, hogy senkit meg ne sértsenek, aztán megnyugodtak. Most azonban ezeket a hibákat az üzemi bizottság hangos szóval ostorozza, s jelenti a területi bizottságnak is, azonnali intézkedést kérve. A telepvezető hónapokkal előbb ígéretet tett arra, hogy egy kis kétkerekű kocsit kétszíttet, amelyen az ebédet könnyen lehet az üzemhez szállítani. Amikor ez csak ígéret maradt, az üzemi bizottság nem szégyellt ismét szólni a területi bizottságnak, hogy a telepvezető nem akar könnyíteni a dolgozók munkáján, pedig ez a vállalatnak is hasznos lenne, mert így két embert nem kellene erre az időre kivonni a termelésből. De felhívta a figyelmet és tiltakozott az ellen is, hogy a téglagyárban a Munka Törvénykönyvével szembehelyezkedve egy 14 éves leányt, (a művezető leányát) állították be fűtőnek. Azt is meglátta, hogy Drisi József segédmunkásként dolgozik az üzemben, holott neki kőműves szakmája van. Az Egyesülésnél ugyanekkor kevés a kőműves. Sőt maga a nagymai, akik az előadások elvi tisztaságát féltik. Ezen a ponton keletkezhetnek nagy hibák, amelyeknek elkerülésére már most fel kell készülni. Megvan a lehetőség azonban arra, hogy a munka helyes irányban induljon el. A legfontosabb tennivaló az előadók helyes kiválasztása és munkájuk eszmei segítése. Jó előadást csak az dolgozhat ki, aki megérti, hogy munkája mennyire értékes, aki szakembere a témának és kedvvel dolgozik. A pártszervezetek ilyen szempontból még távolról sem használják ki megfelelően a műszaki és falusi értelmiségben rejlő erőt. A múltban az előadás címének megbeszélése után gyakran magukra hagyták az előadókat. Pedig csak altkor lesz ideológiailag jó az előadás, ha a pártmunkások munkája közben beszélgetnek a szerzővel, megvitatják vele az előadás fontosabb gondolatait, majd egy kollektíva előtt a kész munkát. Az előadók munka közben kapjanak támogatást az egész pártbizottságtól. Itt van például a gazdasági ismeretek tanfolyamának anyagából rendezett előadássorozat. Az előadók központilag elkészített előadásanyagot kapnák, amelyet azonban át kell dolgozniuk az ipari üzemekben, állami gazdaságokban, tsz-ekben, gépállomásokon lévő gyakorlati problémáknak megfelelően. Ezeknél nélkülözhetetlen a pártbizottságon dolgozó szakemberek segítsége. Az elvtársi megbeszélések, viták eredményeként az előadók sajátjuknak érzik az előadás főbb gondolatait, és szósze- rint leírt szöveg nélkül is meggyőzően, elvileg helyesen hirdetik majd a marxizmus—leninizmus tanításait. Az előkészítés tapasztalatai A legutóbbi napokban szerzett tapasztalatok szerint a megyei és a járási pártbizottságok többsége helyesen készít' elő a jövő évi munkát. Az előkészítő munkában azonban hibák is vannak. Sok helyen a propaganda-előadássorozatokat kizárólag olyan, kisebb községek számára tartják fenn, ahol nem indul pártoktatás. Még súlyosabb hiba az, hegy a pártoktatás előkészítése során elhallgatják az előadássorozatokat a párttagok előtt. Attól félnek, hogy az előadások valamiféle »kon- kurrenciát« jelentenek a szervezett pártoktatással szemben. Emögött az a régi helytelen módszer húzódik meg, hogy a pártőktatás előkészítése során nem beszélik meg személyesen és részletesen a hallgatók igényeit és nem tartják be az önkéntességet. Olyan törekvések is vannak, hogy az előadássorozatok részvevőit a pártoktatás tanfolyamaihoz hasonló szigorúan nyilvántartják. Ezzel zárt, kötött oktatási formává alakítják az előadásos propagandát. Nagyon sok kérdésre várnak most választ az előadások iránt érdeklődők. A párt előadásos propagandájának érdekes és színvonalas előadásokkal kell válaszolnia erre a váraatádi telep is tudna egy kőművest foglalkoztatni. Miért nem dolgozik hát Drisi József a szakmájában? — kérdezték a vezetőségtől. Egy jó üzemi bizottság munkaszervezéssel, kapacitáshiány csökkentésével is foglalkozik. Javaslatokat, észrevételeket tesz az Egyesülés vezetőségének. Miért dolgozik nyolc ember a bányában — kérdezik —, mikor azt a munkát hat fő is jól elvégezhetné. A dolgozók is többet keresnének, ha egyes munkahelyeken nem a szükségleten felüli létszámmal dolgoznának. Az üzemi bizottság felhívta a telepvezető és az Egyesülés figyelmét is: ők a munkahely irányítását nem látják megfelelőnek, szervezetlenséget tapasztalnak, ami napi 2—3 órai gépállást, rossz földadagolást, gyakori eldugulást eredményez. Bármilyen kérdésről van szó, a szakszervezet mindig ott van, mindenben segít, hozzá bátran fordulhatnak és fordulnak is a dolgozók. Észrevételeik és javaslataik alapján a Téglagyári Egyesülésben már intézkedtek, hogy a telepvezető ezeket a hibákat megszüntesse, így öltött testet a Nagyatádi Téglagyár szakszervezetének munkájában a párthatározat. így nőtt meg és növekszik tovább a szakszervezet tekintélye, szélesedik szerepe. így ková- csolódik egybe a dolgozók védelme, a termelés növelése, jobbátétele, és így válik ez az üzemi bizottság a párt politikájának lelkes végrehajtójává. A múlt héten kedves vendégek látogattak el megyénkbe. Tizenöt bolgár elvtárs Balatanlellén, a Hazafias Népfront üdülőjében töltötte szabadságát. Szerdán a bolgár küldöttség napirendje eltért a megszokottól: a Hazafias Népfront néhány országos és több megyei vezetővel ismertették az Arcvonal tevékenységét. Todor Kirov Todorov, Burgaszk megye Hazafias Arcvonalának elnöke szólt munkájukról. Mi a Hazafias Arcvonal? A második világháború éveiben szörnyű szenvedést hozott a bolgár népre a fasiszta diktatúra. Az elnyomásból a Bolgár Kommunista Párt mutatta meg a kiutat. A párt felhívására a nép a Hazafias Arcvonalba tömörült, hogy porba döntse a burzsoázia uralmát, s kivívja a proletárdiktatúrát. A Hazafias Arc- vonal soraiba hívta a nép széles rétegeit, mindazokat, akiknek szent a haza ügye, akik készek küzdeni az ország felszabadításáért, összefogta, harcos szövetségbe egyesítette a fasizmus és imperializmus megdöntésére elszánt erőket, s hazájuk, népük sorsáért, a saját szabad hetükért minden áldozatot vállaló munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, kisembereket. E szervezet csaknem másfél évtizedes harcos múlt utón ma is él és dolgozik, s egyre nagyobb szerepet tölt be a szocializms felépítésében. Tevékenységét a kommunista párt irányítja. Működésének alapja a munkásosztály és a dolgozó parasztság testvéri szövetsége, s e két alapvető osztálynak az értelmiséggel való szoros kapcsolata. A Hazafias Arcvonalban egyaránt helyet foglalnak a nép széles rétegei pártállásra. vagy vallási felekezetre való tekintet nélkül. Nem fogadják azonban maguk közé a fasizmus volt híveit, a partizánok üldözőit, azokat, akiket a Bolgár Népköztársaság népellenes cselekedeteikért megfosztott állampolgári jogaiktól. Faladatas A Hazafias Arcvonal a kommunista párt vezette népi állam legszélesebb, szilárd támasza. Minden erejével segíti a szocializmus győzelemre jutását Bulgáriában. A forradalom vívmányainak megvédésére és továbbfejlesztésére neveli a népet. Jól tudják bolgár testvéreink, hogy szabad életük, 'békés építésük biztosítéka a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal való barátság és összefogás szellemének ápolása. A hazaszeretet elmélyítése, a munkás-paraszt szövetség acélossá kovácsolása, a nép erkölcsi-politikai egységének kibontakoztatása nemes feladata az Arcvcnalnak. A szervezet arra neveli tagjait, hogy bíráló szemüket állandóan rajta tartsák az állami és gazdasági szervek munkáján, s tegyék szóvá a szervek fogyatékosságait. E hibák feltárása azonban nem beavatkozás, hanem népi ellenőrzés. Szerkezeti felépítése A Hazafias Arcvonal nem mozgalom, hanem szervezet, amely a demokratikus centralizmus elve szerint épül fel. Legkisebb szervezeti egység az alapszervezet. Az Arcvonalnak, a párthoz hasonlóan, vannak járási és megyei bizottságai. Ezek tagjait az alapszervezetek küldöttei választják meg konferenciákon. Legfelsőbb szerv az országos kongresszus. A választott szervek kötelesek beszámolni tevékenységükről választóiknak. A párt szervezeti felépítési elvével való sok hasonlatosság ellenére sem nevezhető azonban pártnak az Arcvonal, mert pl. tagjait nem köti egybe egységes, marxista—leninista elmélet. A szervezetek kapcsolata A megye alapszervezeteit a járási bizottságokon keresztül a megyei bizottság irányítja. Ennek függetlenített vezetői: az elnök, a titkár, a kultúrfelelős, a gazdasági ügyek intézője és három megyei, instruktor. A járásnál ugyanolyan apparátus működik, de több instruktorral. Az irányítás legkönnyebb módja: a körlevelek, papír-utasítások küldése. Ám ennél, s a behívásnál is sokkal eredményesebb, alapvető irányító módszer a helyszíni segítés. A felső szervek kiküldöttei nemcsak a függetlenített vezetőkkel, hanem a széles aktívahálózattal is kapcsolatban vannak. Egy-egy járási bizottság 20—30 aktívával dolgozik. A pártonkívüli aktívákat az Arcvonal járási bizottsága, a kommunistákat pedig a párt járási bizottsága bízza meg az Arcvonalban végzendő munkával. Mind a párt, mind az Arcvonal járási szervei nagy gonddal foglalkoznak aktíváikkal. Szemináriumokon, 'hathónapos esti iskolákon és tanfolyamokon készítik fel őket munkájuk jó elvégzésére. A pártszervek nagyra becsülik az Arcvonalban végzett kommunista munkát, az Arcvonal pártirányításának egyedüli eszközét. „Arccal a Ssnác«£k felé!“ Ezt a jelszót adta ki a Hazafias Arcvonal III. kongresszusa. Az Arc- vonal-szervezetekre tehát az a feladat hárul, hogy a tanácsok legfőbb segítőtársai legyenek. Erre lehetőséget ad szervezeti felépítésük is, amely a tanácsokéval párhuzamos: a választókörzet egyben Arcvonal- alapszervezet is. (Érdemes itt néhány szót szentelni a mi gyakorlatunknak. A mi tömegmozgalmunk, a Hazafias Népfront bizottságai szervezik a tanácsválasztást — az állami és legszélesebb tömegszervezetünk tagjainak megválasztásét. A tanács jelöltjei — a népfront jelöltjei. Ám a népfrontnak, miután jelöltjeit tanácstaggá választották, nincs joga ellenőrizni tevékenységüket. Nem beleszólásról, s nem a népfrontnak a tanácsok fölé emeléséről van szó!) Bulgáriában nemcsak a választáskor tartoznak az Arcvonalhoz a tanácstagok, hanem állandóan. Áz' Arcvo- nai-szervezetek minden tanácsülés után összehívják a választókat, s a gyűlésen a tanácstag számot ad a tanácsiban végzett munkájáról, a tanács munkájáról. A tanácsok, állandó-bizottságok teendőinek megtervezésekor számításba veszik azokat az utakat, módokat, amelyekkel segíthet az Arcvonal. A lakosság bevonása az állami, társadalmi munkába, s annak ellenőrzésébe szintén az alapszervezetek feladata. Az. áruellátás, az egészségügy, a népművelés, a termelés figyelemmel kísérése szintén rájuk tartozik. A kultúrutunkárói Az Arcvonal fontos megbízatása: a művelődés segítése, a nép nevelése. A községek legtöbbjében működik népkönyvtár, olvasócsoport. Irodalmi ankétokat, társas film- és színházlátogatásokat tartanak. Idegen nyelvek tanítása is szerepel programjukban. Csoportos megbeszélésekre hívják össze az azonos foglalkozású embereket: mérnökök, pedagógusok, agronómusek, kiváló dolgozók, háziasszonyok, édesanyák beszélgetnek egymással életükről, munkájukról ilyen rendezvényeken. Beszélgetés a békéről, előadások hazájukról, a Szovjetunióról, a népi demokráciákról, ének- és tánc tanulás kölcsönöz nagy vonzóerőt e szervezetnek. Az oktatás, nevelés, népművelés, egészségügy, a tudományos termelési módszerek ismertetése jó lehetőség arra, hogy az Arcvonal megfelelően foglalkoztassa az értelmiségieket, s hogy a nép szeles rétegei, a különböző foglalkozásúak minél közelebb kerüljenek egymáshoz. Csupán Burgaszk megyében 161 előadócsoport működik, amelynek mintegy 900 tagja közül a legtöbb értelmiségi. A nők is szívesen részt vesznek az Arcvonal-szervezetekben. ahol a kelengyekészítéstói kezdve a sütés-főzésen keresztül a gyermek- nevelésig, minden őket érdeklő kérdéssel megismerkedhetnek. De részt vállalnak a békeharc propagálásában, a szocializmus építésében is — ők az »Arcvonal méhed«. Erre a jelzőre szorgalmukkal szolgáltak rá. Todor Kirov Todorov elvtárs szávaival fejezzük be ezt az írást: »Ismerjék meg munkánkat, s amit tudnak, hasznosítsanak tapasztalatainkból.« Kutas József Figyelemreméltók azok aggod^ilkozásra. Demcsák Sándor Egy üzemi bizottság a júliusi párthatározat végrehajtásáért
