Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-06 / 210. szám
Csütörtök, 1956. szeptember 6. SOMOGYI NÉPLAP 3 Vércse koca tizenkét malacával a kiállításon S onkája még a betegnek is orvosság lesz! Ezzel jellemzik a látogatók az Országos Mezőgazdasági Kiállítás jószágszállásán a toponári Békegalamb Tsz szép fehér-hússertését. Igazuk is van. A féléve tudatos sertéstenyésztésbe fogott szövetkezet jól tudja, hogy a fehér-hússertésnek még a szalonnája is finomabb, vékonyabb bőrű, húsa is ízletesebb, de a sonkája meg egyenesen orvosság. Vércse kocájuk alatt tizenkét nagyreményű hízójelölt van, mindegyik olyan, mint egy-egy kövér kugligolyó, ezért kapta anyjuk a második díjat. Hús- fogyasztásunkban mindinkább a finom hentesárué lesz a főszerep: ezt elégítik ki a toponáriak is. Az állattenyésztés tudósai, a kiállítási bizottság tagjai, állami gazdaságok mezőgazdászai csodálják a kis családot. Ott gyönyörködik a barcsi Vörös Csillag legjobb ellető kanásza is. Szakértő szemüket »hizlalják« a szép látványon. A második díjjal kitüntetett koca a kiállítás előtt kilenc nappal ellett. S ezekben a napokban majdnem óránként szoptat. Olyan bő teje van, hogy a malacok szopás után glédában fekszenek egymás mellett. Nem visítoznak, nem is túrják az almot, tehát ez a jele annak, hogy nem keveslik a kapott tejet. Érdemesek hát anyjostul együtt a megkapott második díjra. Gyurisics Dániel, az igali Második Pártkongresszus Tsz elnöke a versenytárs nemes vetélkedésével megjegyzi: — A »Vércse«-koca törzse jó hosz- szú és erős. Bizisten irigylem. Ezért tudja olyan jól kiviselni azt a sok malacot. S felel neki Kovács János, a ráksi Uj Élet Tsz állattenyésztési brigádvezetője: — Erős a csontozata is, jól ráfér a hús is! Egy másik társuk túltesz Mikszáth vásárló parasztjának válogatós íiny- nyáskedásán, de amúgy játékosságból. Egy malac fickándozik a karja között. A súlyát méricskéli ugyanis, ha már megzavarták a malacok nyugalmát az érdeklődők. Amikor a fürge kis állatot elengedi, az úgy mozog, mint a csík. — No, ez a jó! Mert ez a legelőről is galoppban tér haza. Enni akar mielőbb és minden hússá, zsírrá válik benne! A somogymeggyesi Jó Gazda Tsz sem maradt ki a beszélgetésből. Zsivány nevű kanjukról már régen megjósolták, hogy az hallat magáról a kiállításon. Hát a jóslat be is vált: a Zsivány első díjat nyert. A nevelője azonban most a Vércse kis családjában gyönyörködik. Neki csak egy malac nem tetszett a tizenkettő közül. Az ugyanis nagyon sírt-rítt, mikor kézbe vették, dédelgetni kezdték: — Ejnye már, no! Ha így sírsz, még enni sem lesz kedved! — Pedig én a második héttől hozzászoktatom a rágáshoz is — veti közbe a toponári Békegalamb Tsz gondozója. — Áztatott szemes árpán kezdik megtanulni a sertés legfontosabb tennivalóját, a rágást. Mi féléve nagyon rajta vagyunk a sertés- tenyésztés fejlesztésén. Mert megéri. Jól és gyorsan pénz kerül belőle. A sertés egy éven át többször hoz pénzt. Tavasszal, amikor például máshonnét nehezen kerül a tagoknak költőpénz a konyhához, a megélhetés mindennapi gondjaihoz, a választott malacok eladásából jócskán kerül rénz, rögtön van miből tavaszi előleget adni a tagok munkaegységére. No, vége a beszélgetésnek. Itt a szoptatás ideje. A tizenkét kugligolyó a Vércse emlőihez kerül. A kiállítás kitüntetett sertés-családja él és virul. Hogy majd a betegnek való sonkájukért, jóízű szalonnájukért és oldalasaikért újra pénzt s kiállítási díjakat hozzanak a toponári Békegalamb tagjainak... A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Bíráljunk — de ne így: Olvastam a Somogyi Néplapban a Somogy megyei Népi Együttes körútjáról írt cikket és öröm töltött el, hogy kiváló népi együttesünk szép sikereket ért el a Dunántúl más városaiban is. Nem értek azonban egyet dr. Pataky Zoltán cikkének egyik kitételével, amelyben a kaposvári tánczenekarokat — összehasonlítva Veszprémben játszó tánczenekarral — lélektelen zenei iparosoknak, továbbá, »tanuló trombitások zenekarinak nevezi. Szabad legyen megjegyeznem, hogy a Veszprémben hallott kiváló együttes tudomásom szerint a budapesti Állami Bábszínház zenekara, melynek tagjai a nyári hónapokra szerződést vállaltak Veszprémben, napi és személyenkénti 120 forintért. Ez az összehasonlítás szerintem helytelen, mint ahogy helytelen volna a kaposvári népi együttes zenekarát összehasonlítani az Állami Népi Együttes zenekarával. Személyesen ismerem a Szabadságparki vendéglő zenekarának tagjait, és az említett »tanuló trombitásokról« hadd említsem meg, hogy egyikük évekig működött a rendőrség zenekarában, továbbá Szilárd György által vezetett kitűnő szimfonikus zenekarnak is elismert tagja volt. A másik »trombitás« is hivatásos zenész, hosszú éveken keresztül mint színházi zenész működött. A kritika helyes, ha azzal jobb munkára serkentünk valakit, jelen esetben azonban ellenkező hatást ért el a bírálat, mert az említett zenészek a cikk megjelenése után szomorúan kérdezték egymástól: hát érdemes tanulni? Nem állítom azt, hogy a Szabadságparki zenekar játéka kifogástalan, de állandóan, lanulnak, fejlődnek. E levél megírását azért tartottam fontosnak, mert évekkel ezelőtt hasé nlóan kezdték bírálni az ismeretlen »zenekritikusok« az ifi. Zsolnai— Vidék-féle zenekart, amely a Béke Szálló éttermében játszott. Ezeket a zenészeket sikerült is »elüldözni« Kaposvárról és ma a Honvéd Művészegyüttes, valamint a Fővárosi Tánczenekar kiváló szólistái. Itt nem voltak jók. Helyes ha bíráljuk városunk zenekarait és kultúrcsoportjait, de úgy, hogy azzal ne dorongoljuk le őket, hanem jobb munkára serkentsük. Lévai Ferenc cukorgyári dolgozó. Hogy jön a csizma az asztalra? A múlt este a Vörös Csillag moziban voltam a 9 órai előadáson. A film megkezdése előtt a Kaposvári Vasipari és Műszaki Ktsz reklámhirdetéseit vetítették. »Lyukas vedrek és bármiféle vasedények javítását vállalja a ktsz« — hirdette a szöveg. És mi volt a kísérőzene? Puccini Zümmögő kórusa. Nagyon furcsa összetétel: lyukas vedrek és zümmögő kórus. Kérdezem: hogyan lehet összhangba hozni egy reklámot és egy művészi alkotást? Annyi más zeneszámot felhasználhatnának reklámok kísérőzenéjének, miért kell éppen ezt az örökszép melódiát »elcsépelni«? Tóth Ilona Kaposvár. Választ várunk... ... A Kaposvári Tiizép Vállalattól, illetve a Palatonalmáói 2. számú Építő- kőfejtő Vállalat vezetőitől, hogy mikor szállítják Radák Katalin somogyudvar- helyi lakosnak a még május hónapban megrendelt és kifizetett építőkövet. Im- fnár 5 hónapja ígérik az újabb határidőket. de az anyag még mindig nem érkezett meg. ... A Gadányi Legeltetési Bizottságtól, hogy mikor akarják kifizetni Horváth Ferencnek. Huszti Lajosnak, Balogh Ferencnek és még két társuknak a mea- dolgozott munkáért járó bért. A felsoroltak határidőre elkészítették az árok tisztítását, de munkájukért ígéreten kívül mást még nem kaptak. Jó lenne, ha a leaeltetési bizottság betartaná adott szavát, és végre kifizetnék a munkabért. ...A Béke Szálloda és Vendéglátó Vállalat vezetőségétől az alábbi kérdésünkre: miért 2,65 Ft egy korsó sör a volt Karsai-féle vendéglőben, és miért 2.50 a Béke Szálló söntésében. A dolgozókat, akik a helyszínen akartak erre magyarázatot kapni, azzal fizették ki. hogy »megdrágult a sör«. A dolgozóknak az a véleménye, hogy a sok 15 fillér (korsónként) valakinek a zsebébe vándorol. Sürgős felülvizsgálatra van szükség. ... A Kadarkúti földművesszövetkezet üctv»ezetőiétől: miért nem vizsgállak ki sütőüzemük dolgozóinak munkáját? IJqyanis már több Ízben megtörtént, hogy szinte ehetetlen kenyeret szállít a sütőüzem Kőkútra, ugyanakkor éppen a faluban tartózkodó kőkútiak pedig a Kadarkúti boltból hófehér kenyeret kapnak. ...A Tenyészállatforgalmi Vállalattól, hoqy Tálosi János homokszentgyörgyi gazda szerződéses hízottbikáját miért számolták el 25 kilogrammal kevesebbnek, mint amennyit a leszállításkor nyomott. Szerintünk az nem helyes, hogy az átvevő, miután lemérte az állatot, nem szállíttatta le azonnal, hanem egy hónapig még a gazdának tartania kellett. Ezidő alatt felhízott 25 kcj-ért is pénz jár. Nekik is érdekük, hogy a gazdák Jövőre is szerződjenek a vállalattal! Akkor pedig intézzék el ügyeiket igazságosan! ... Gamás község vezetőitől Sekoli István egyéni gazda ügyében. Miért nem törlik beadási könyvéből a nemlétező földterületet? Sürgősen Intézkedjenek. ne kezeljék bürokratikusán a panaszbejelentéseket, s főleg, tartsák tiszteletben államunk törvényeit! Hogyan lesz a fillérből forint ? A mezőgazdasági terméshozamok emelésének egyik jelentős eszköze a savanyú talajok meszezése. Szakemberek által jól ismert, régi, bevált módszer ez. Számos tsz-ünk már nemcsak elméletben ismeri, hanem a gyakorlatban győződött meg erről. A barcsi Vörös Csillag minden évben száz holdat meszez. Javította talaját az aranyospusztai Béke, a magyaratádi Búzakalász, a somogy- tarnócai Szorgalom és még sok más tsz-ünk. Legutóbb a mosdósi Alkotmány 500, a csákányi Haladás 100 hold javítására szerződött. Az igénylést a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságára küldték be. Az Igazgatóság értesítette a Bala- tonboglári Talajjavító Vállalatot, s azok kötötték meg a szerződést. Ezután a Kaposvári Talajkutató Intézet állapítja meg, hogy mennyi me- szet kíván egy hold föld. Majd megrendelik a szükséges mennyiséget, s szakemberek irányításával kiszórják a földekre. Az állam ingyen adja az anvaeot, a szakirányítást. Még a szállításhoz is hozzájárul. Tíz kilométernél kisebb távolságra egy forint, nagyobb távolságra két forinttal járul hozzá egy mázsa mész elszállításához. A tsz-nek csuoán munkaegység ráfordításba kerül. De hisz ez már az első évben megtérül kamatostól! Nézzünk erre néhány példát: Az aranyospusztai Béke Tsz tavaly egy hold feljavított területen 30, javítat- lan területen 24 mázsa csöveskukoricát termelt. A somogytarnócai Szorgalom Tsz javított területről 14,5, javítatlanról 12 mázsa őszi árpát takarított be. A magyaratádi Búzakalásznál őszi árpából 4 mázsa az eltérés. De így van ez búzánál, rozsnál, cukorrépánál és más növényeknél is. Áldás nekik a meszezés! A ráfordított fillérekért forintokat adnak visz- sza. Gazdagabb, erősebb a tsz, és több jut államunknak is. Egyéni gazdák szintén kérhetik a talajjavítást, a tsz-ekéhez hasonló kedvező feltételek mellett. Ők a községi tanácson keresztül fordulhatnak a Balatonboglári Talajjavító Vállalathoz. — BEIRAT ÁS A ZF,NEISiKOLÄ- BA. A Liszt Ferenc Állami Zeneiskolába szeptember 6, 7, 8-án leihet beíratni a felvételi vizsgán megjelent új. valamint a. régi növendékeket. Kiskorúak csak szülőd kísérettel iratkozhatnak be. As ellenőrzés csak feltárta a hibákat — kijavításuk a Karádi Gépállomás vezetőire vár OTHELLO Shakespeare tragédiája színes, magyarul beszélő szovjet filmen Ma mutatja be a Vörös Csillag Filmszínház a szovjet f ilmművészet, új alkotását, az Othellot, amely Shakespeare azonos című drámájából készült. A történet kezdetén, egy éjszaka, amikor Velence békés, megszokott álmát alussza, Othello, a köztársaság ,generálisa megszökteti Brabantio szenátor egyetlen leányát, Desdemonút. Reggel a lány apja a szenátusba siet, hogy felelősségre vonja a merész mórt. De ezen a reggelen a szenátorokat egészen más nyugtalanítja. A török flotta a Velencei Köztársaság vizeire érkezett és támadással fenyegeti Ciprus szigetét. A szenátus Othellot bízza meg Ciprus védelmével, amikor a felháborodott apa a terembe érkezik. A dogé felszólítására aztán a mór elmondja, miképp szerették meg egymást Desdemonával. Apja meglepetésére Desdemona is kijelenti, hogy Othello mindennél drágább számára. Az öreg Brabantio kénytelen megbékélni, de figyelmezteti Othellot: »Vigyázz rája móri Az apját már becsapta — vajon hűséges lesz-e hozzád?« A történtek után Othello a török flotta ellen indul. Egyik tisztjét, Jágot bízza meg, hogy ff leségét majd Ciprus szigetére kísérje. Jágo azonban haragszik Othellora. Bosszút forral és rábeszéli Rodri- got, a gazdag velencei kereskedőt — aki szerelmes Desdemonába —, hogy mint katona kövesse őket Ciprus szigetére, s megígéri a pipo- gya fiatalembernek, hogy megszerzi számára Desdemona szerelmét. Befejeződik a háború. Othello ismét győzött, s határtalanul boldog, hogy együtt lehet Desdemonával. Jágo azonban hozzáfog terve végrehajtásához, összetűzést provokál ki, ahol Cassio súlyosan megsebesít egy köztiszteletben álló ciprusi polgárt. Othello haragra gerjed és Jágot nevezi ki Cassio tisztségére. Jágo ekkor azt tanácsolja Cassionák, hogy Desdemonán kérésiül próbálja kiengesztelni a haragos Othellot. Az asszony rábeszéli Othellot, hogy bocsásson meg Cassionak, s Jágo ekkor finom fondorlattal felébreszti Othello nemes lelkében a kételkedést, s emlékezte ti az öreg Brabantio szavaira. Othelloban felébred a féltékenység lángja, de még nem hisz el mindent, amit Jágo mond. Ékkor a férfi a mit sem sejtő Emilia — Jágo felesége — segítségével megszerzi Desdemona kendőjét, amelyet Othello ajándékozott az asszonynak, és ezt Cassiohoz csempészi. Egy nap Cassio fesztelenül beszélget Jágoval egy hölgyről. Othello kihallgatja a beszélgetést, s mikor meglátja Cassio kezében felesége kendőjét, meg van győződve arról, hogy Desdemonáról van szó. Szíve meglelik haraggal és fájdalommal, s elhatározza, végez Desdemonával. Ekkor parancs jön Velencéből, Othellonak vissza kell térnie és Cassionak kell átadnia a hatalmat Ciprus felett. A mórban a parancs újabb gyanút kelt, s Desdemona hálószobájában már h!ába esküszik arra, hogy ártatlan, Othello haragra gerjed és megfojtja Desdemonát. A zajra megjelenik a szomszéd szobában tartózkodó Emilia, akinek Othello elmondja, hogy ö ölte meg Desdemonát, aki megcsalta őt Cassioval. Emilia mindent megért, kérdőre vonja férjét, Jágot, aki félve a leleplezéstől leszúrja hitvesét. Cassio szavaiból értesül Othello, hogy hitvesét megrágalmazták, s Iá tja, milyen jóvátehetetlen dolgot követett el oktalan féltékenységében. Magábaroskadtan virraszt az oly nagyon szeretett Desdemona holtteste mellett, amikor megérkeznek a velencei küldöttek. El akarják vinni magukkal, de erre már nem kerül sor, mert Othello előkapja tőrét és megöli magát. Haldokolva szerelmére borul és megcsókolja kihűlt ajkát. Jágot elfogják és eléri méltó büntetése... A film alkotói kiváló munkát végeztek. Az események örvénylő forgatagát, az élmények erejét — amelyek oly utánozhatatlanul nyilvánulnak meg a tragédiában — olyan emelkedett formában vitték filmre, hogy az méltó a shakespearei remekműhöz. Othellot a nálunk már ismert filmszínész. Szergej Bondarcsvk, Desdemonát Irina Szkobceva. Jágot Andrej Popov személyesíti meg a filmen, A film számos művészi jelenete annyira kifejező, hogy sokáig megmarad em- lélaezetünkben, mint az ábrázoló művészet iskolapéldája. Most egy éve a Karádi Gépállomás az elsők között volt a gépállomások versenyében. Most az utolsók közé került. Baj van a gépállomás anyag- és pén zga zdálkodása körül is. Miből adódnak ezek a hibák? Ezt vizsgálta több napon át a Gépállomások Megyed Igazgatósága. A vizsgálat során sok hibára fény derült. Egyöntetű vélemény volt, hogy a hibák okai a munkafegyelem lazaságából fakadnak. És mi szüli a munka- fegyelem lazaságát? Énről igen sokféle vélemény hangzott el. Keveset foglalkoznak a traktorosokkal Igen, ez az egyik legnagyobb hiba. Hári Dezső, a gépállomás párttitkára elmondja, hogy párttaggyűlésen nem is tárgyalták a nyári munkát, s ő csak elvétve jut kd a traktorosokhoz, mert bent dolgozik a műhelyben. Tehát nem csoda, hogy nem alakult ki a traktorosok között eleven versenymozgalom, hiszen a .gépállomás pártszervezete, kommunistái nem kezdeményezték. A pártszervezethez hasonlóan elhanyagolta a versenyszervezést az üzemi bizottság is. Igaz, hogy & nyári munkák kezdetén a gépállomás vezetőségi ülésére meghívták Ambrus József üb-elnö- köt, és akkor céljutalmat tűztek ki a versenyben legjobb eredményt elérő traktorosoknak, de ennél tovább nem, jutották. Ambrus elvtárs nem függetlenített ülb-elnök, nyilván saját szakmunkájára fordította a legnagyobb gondot, de — mint mondja — szívesen törődött volna a versennyel, ha segítenek neki. De a gépállomás vezetői azóta a bizonyos vezetőségi ülés óta sohasem kérdezték meg tőle, mi van a versennyel, így a segítség is elmaradt. A következmény: elaludt a verseny, sőt még arról sem tájékoztatták rendszeresen a traktorosokat, hogy hol tartanak tervek teljesítésében. Hiányos volt az ellenőrzés s ez oda vezetett, hogy a traktorosok közül többen elhanyagolták a gépek karbantartását. Emiatt gyakori volt a gépkiesés, nem egyszer üzemanyagvagy alkatrészhiány miatt álltak a gépek. A gépállomáson 60 olyan ember van, akiknék az a feladatuk, hogy biztosítsák a traktorosok zavartalan munkájának feltételeit. Hogy a gépállomás a tardóhántásd tervét augusztus 20-ig csak 70,1 százalékra tudta teljesíteni, ennek egyik oka az is, hogy néha napokig álltak a traktorok, mert nem volt éles ekevasuk. Perusza élvlárs, kihelyezett agronómus elmondta, hogy a bony- nyai határban öt gép állt le, nem tudott szántani, mert nem kaptak hozzá éles ekevasat. De amint kiderült, nemcsak a gépállomás műszaki vezetője, Zákánvi főmérnök elvtárs hibájából nem tudtak biztosítani elegendő ekevasat. A traktorosok gyakran elhagyegatják a határban az ekevasakat, s a műszakiak hiába keresik, hogy káélesítsék. Persze akár a műszakiak, akár a traktorosok hibájából nem megy a szántás, az min- denhogyan káros a gépállomásra, a traktorosra, a szántató termelőszövetkezetre nézve egyaránt. Mert ha áll a gép, nem keres sem a gépállomás, sem a traktoros, s ugyanakkor késlelteti a tsz munkáját, ami viszont a termés rovására megy. Az a feladat tehát, hogy a gépállomás vezetői biztosítsák a feltételeket a munkákhoz, s ne adjanak lehetőséget a fegyelmezetlenségre. Többet foglalkozzanak a traktorosokkal. Ha a traktorosok látják, hogy a vezetők gyakrabban ellenőrzik őket, bizonyára több gondot fordítanak gépük karbantartására, a munka minőségére is! Sók a vita traktoros brigádvezetőik és a brigádelszámolók között, hogy melyiküknek kötelessége felmérni a végzett munka területét, és. biztosítani a gépekhez az üzemanyagot, alkatrészeket. Bonder József, Reichert Gábor brigádeíszámolók is gyengén látják el feladatukat. De vajon megtanították-e ezeket a bri- gádelszámolókat tennivalóikra a gépállomás vezetői? Pásztor János elv- társ, a gépállomás igazgatója kénytelen beismerni, hogy bizony keveset foglalkoztak a brigádelszámolá- sokűcal. Iigy aztán, bár a brigádelszámolók feladata a terület felmérése és a traktorokhoz az üzemanyag és alkatrész biztosítása, e teendők mégis legtöbb esetben a traktoros brigádvezetőkre várnak. Az üzemanyag felhasználása leörül is sok javítanivaló van. Eddig például több brigádnál jegy nélkül adták ki az üzemanyagot. Sok üzemanyag ment veszendőbe, mert csak méretlenül hordták a traktorosok. Ez nyilván növelte a gépek munkájának önköltségét. Míg például a múlt év ugyanezen időszakában az egy normáJholdra eső önköltség 173,50 forint volt, most több mint 200 forint, jóval magasabb, mint a megyei átlag. Ez is egyik oka annak, hogy a Karádi Gépállomásnak pénzügyi nehézségei vannak, k Gondos üzemanyagkezelésre, pontos anyagkönyvelésre van szükség Sürgős teendő tehát az üzemanyag gondosabb kezelése és megtakarítása. De a raktári könyvelés, anyagkezelés területén is van mit tenniük. Nagy eltérések vannak a raktári anyagok beárazásánál. A többi között például 484 daráb csavar értéke, 48,40 fcifnt helyett a gépállomás ied- tári könyvében 4.800 forint van feltüntetve. Hasonló hibák sorozata mutatkozik a raktári készlet felértékelésénél, ennek következtében nagy deficit látszik a gépállomás rovására. Ez is a gondatlanságra, az ellenőrzés elmulasztására vall. Zákányi László elvtárs, a gépállomás főmérnöke, akinek elsőrendű kötelessége az anyag- és alkatrészraktár ellenőrzése, elismerá a mulasztást. Persze, nem mentes a fe’elős- ség alól a gépállomás igazgatója, főkönyvelője, üzemgazdásza sem. Javukra annyit írhatunk, hogy már tettek intézkedéseket a hibák megszüntetésére. Amint mondták, sokat tanultak a revízió során felmerült hibákból, s megfogadták, hogy mindent elkövetnek azért, hogy az őszi munkákat időben elvégezzék s az éves tervet hiánytalanul teljesítsék. Reméljük, be is váltják ígéretüket. Szűcs Ferenc
