Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-04 / 208. szám
Kedd, 1956. szeptember 4. SOMOGYI NÉPLAP 3 Qltmemk az új fiaik, de az új papáik és az új mamáik is megjelentek a Táncsics Mihály Fiúgirrmázium tanévnyitó ünnepélyén. Volt idő, miikor a papák és mamák nem voltak szívesen látott vendégek az iskolában, vagy legalább is nem vittek szerepet az iskola életében. Annál jólesőbb látvány, hogy ma a szülői gondoskodás nemcsak elméletben, de gyakorlatban is kiterjed a közös problémák megoldásának könnyebbé tételére, s a pedagógusok nemcsak megengedik, de el is várják a szülői kollektíva jelenlétét. Az új papák és. mamák természetesen még kissé bizonytalanul mozognak a sok generációt látott falak között. Tisztelettel ismerkednek a tanárokkal és az idősebbeknek kijáró udvariassággal kerülgetnek bennünket, régi szülőiket, akik már olyan otthonosan jövünk-megyünk a jól ismert környezetben. És mi szinte örülünk, ha valamit kérdeznek tőlünk és felvilágosítást adhatunk. Nem gyerekes fontcskcdás ez, dehogy, csupán tanúságtétel arról, hogy igenis összetartozunk gondban, bajban éppúgy, mint örömben és eredményekben. Kedves új papák és új mamák, rémélem, nem fogúink csalódni egymásban! A mi kézfogásunk és t> Nyugdíjas foagronómus a balatonboglári Dózsa Tsz-ben Kozsely József, a Csdliagpusztai Állami Gazdaság volt főagronómusa idén júliusban nyugdíjba vonult. Dehogy tud ő dolog nélkül meglenni, munkára hajtja a vére. Néhány heti pihenés után felvételét kérte a ba- latonboglári Dózsa Tsz-ibe. Azóta az állattenyésztésben hasznosítja tudását, élettapasztalatait. De nemcsak ezért dolgozik, jó népnevelő is a tsz- ben. Tényekkel, számokkal bizonyítja a tagságnak: ne a munkaegységek túlhajszolására, hanem értékének növelésére törekedjenek. A tsz-tagok necsak a sok munkaegységet biztosító munkaalkalmat keressék, szívesen vállalják az olyan munkát is, ahol átmenetileg kevesebb munkaegységet lehet teljesíteni. A fő dolog, hogy a jövedelem, a közös vagyon szaporodjék — magyarázza. Kozsely Józsefet szívesen fogadták a tsz-tagok, hallgatnak szavára, mert tudják, jót akar. NAGYOBB FIGYELMET ÉRDEMELNE... Hz utazóközönség érdekében Tisztaság fél egészség — tartja a közmondás. Azonban sem a közmondást, sem a jelentőségét nem ismerik az Autóközlekedési Vállalat illetékesei, akiknek feladatuk lenne a kaposvári Széchenyi téri MÁVAUT váróhelyiség rendbehozatala. Az autóbuszra várakozó utasok nem érzik jól magánkat a MÁVAUT váró- fhelydségében. Nem csoda. A söntés- sel egybekapcsolt váróterem piszkos, kényelmetlen, barátságtalan. A padlón elszórt almacsutkától kezdve a papírdarabokig mindent meg lehet együttműködésünk nem külsőség r találni. A^ féldúlt csatatér látszatát f keltő helyiség rendbehozataláért nem ^először emeljük fel szavunkat. Mind- ^ezideig azonban semmi javulás nem í tapasztalható. Ideje, hogy városunk •^legforgalmasabb helyiségét kényel- ■* masebbé, barátságosabbá és főleg ^tisztábbá tegyék. Ezt követeli az uta- § zóközönség érdeke. csupán. Komoly szolidaritásról van itt szó, mely a kapott értékek viszonzásaképpen hálásan erősíti az iskola fáját és barátsággá mélyíti az új nemzedék jövőjéért történő szülői összefogást! S. Szabó Ibolya Csak a csapot kellene megjavítani... Bencs György, a Megyei Tanács tagja a közelmúltban Kaposfüreden fogadóórát tartott. A földművesszövetkezet italboltját is ellenőrizte. A köztisztasági követelménnyel korántsem lehet megelégedni — állapította meg — a söntéspuitra felszerelt vízcsap nem működik, a poharakat egy edényben mossák, holott a szabályok szerint folyóvízzel kellene a poharakat mosni. Nem kerülne sem pénzbe, sem időbe, csak a csapot kellene megjavítani — mondta. Miért a Megyei Tanács tagjának kellett ezit észrevenni? Hiszen a földművesszövetkezet vezetői is intézkedhettek volna saját hatáskörükben. TÖRVÉNYEKRŐL - RENDELETEKRŐL A szakszervezeti tagdíjak felhasználásáról A dolgozók gyakran érdeklődnek az üzemi bizottságok rendelkezésére álló pénzösszegek felhasználásáról. E kérdés azért is fontos, mert évente több millió forintot tesz ki az az összeg, ami a tagdíjakból a szakszervezeti. alapszervetonéi felhasználásra kerül. Mindenekelőtt arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a SZOT elnökségének határozata szerint ezek az ösz- szegek egyrészt az üzemek kulturális, szociális, sport- és szervezési kiadásaira fordíthatók, másrészt ezekből fedezik a rendes és rendkívüli segélyeket és a függetlenített üb- iünkcionáriusok bérét. Arra kell törekedni, hogy minél kevesebbet fordítsanak ügyviteli célokra. Az alapszervezetek a tagdíjak meghatározott százalékát megtartják, a százalékos részesedést az alábbi célokra használják fel: 1. Kulturális kiadások: Kultúrszobák berendezése, felszerelése. Zene- és énekkarok, valamint a kultúrcsoporiok működésével kapcsolatos kiadások fedezése. (Például: hangszerek ■ és ruhák vásárlása, illetőleg javítása.) Szakszervezeti könyvtár részére könyvek vásárlása, folyóiratok, napilapok előfizetése. Kultúrotthon támogatása, a kultúroktatók díjazása, a kultúraktívák jutalmazása, utazási költségek biztosítása. 2. A sportmunka kiadásai: Azokban az aiapszerveikiben, ahol önállóan gazdálkodó sportkör működik, az erre a célra biztosított összeget támogatásként a sportkör kapja, önálló sportkör hiányában ebből az összegből fedezhetik az edzők költségeit (itt az állami rendelkezések szerint meghatározott összegek fizethetők), a versenyek szervezési költségeit, a felszerelések beszerzésének és javításának költségeit. 3. Szociális kiadások: Indokolt esetekben a napközi otthonok és bölcsődék támogatása. Ünnepi alkalomkor a szakszervezeti tagok gyermekei számára rendezett ünnepségek (póldáoil Télapó-est) költségei. A szociális intézmények részére esetenként vásárolt felszerelési és berendezési tárgyak beszerzése. Az üb-k mellett működő társadalombiztosítási tanácsok, munkavédelmi bizottságok, munkáséllátási bizottságok költségei, aktívák jutalmazása. 4. Szervezési és ügyviteli kiadások: Ide tartoznak az irodai (telefon, posta, távíró stfo.) költségek, valamint az alkalmi mainkák elvégzéséért fizetett térítések, irodai bútorok vétele és javítása. Ebből az összegből fedezik az üb-pénztáro® mankópénzét és a szalkkönyvek vételét is, valamint a kiküldetési költségeket. Végül megemlítjük, hogy jelenleg közvetlenül csak a tagdíjból visszamaradó százalékos részesedést számolják el az alapszervekinél, míg a segélyeket és a béreket a szákszervezeti központokban, vagy a területi bizottságoknál számfejtik. Tehát ezeket a központ által folyósított ösz- szegeket is az alapszervezeteknél használják fel. FELAVATTÁK A BERZSENYI-EMLÉKMÚZEUMOT NIKLÁN Kisszámú, de igen lelkes hallgatóság gyűlt egybe vasárnap délután Berzsenyi egykori niklai lakóházában, az újjáalakított emlékmúzeum ünnepélyes megnyitóján. Ünnepi beszédet Képes Géza, az írószövetség titkára mondott. Az ünnepségen részt vett Veres Péter író, Lakatos_ László, a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya részéről és Bóka László egyetemi tanár. Képes Géza megemlékezése után dr. Kanyar József vezetésével a Somogy megyei Népi Együttes szerepelt. Az együttes igen nagy sikert aratott értékes műsorával. Az ünnepség után az érdeklődők Sára Péter, a kiállítás rendezője vezetésével megtekintették a kiállítást. A második világháború során az igen gazdag Berzsenyi-hagyaték — könyvtár, kéziratok, bútorzat, használati tárgyak — tönkrement, csaknem teljes egészében elpusztult. Csupán Berzsenyi díszöve és pipája vészelte át a nehéz időket. A különben is régi, elhanyagolt épületet is erősen megviselte a háborús idő. A Népművelési Minisztérium és a Petőfi Irodalmi Múzeum hozatta rendbe a költő egykori lakhelyét és nyitotta meg 1954-ben az egyik szobában az emlékkiállítást. Ugyanekkor azonban megindult a Berzsenyivel kapcsolatos emlékek, hagyatékok felkutatása, a további anyag gyűjtése, főként a Tudományos Akadémia Könyvtárából, a Széchenyi Könyvtárból, s az antikváriumokból. A Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya kiállításokat rendező csoportja segítségével a Petőfi Irodalmi Múzeum egv most megvalósíthatta a régi tervet és az ősi kúria három szobájában, s a szobák előtt húzódó folyosón megnyitotta a Berzsenyi Emlékmúzeumot. Az épület negyedik helyiségében félezer kötetes népkönyvtárt és igen barátságos olvasószobát rendeztek be. A kiállítás Berzsenyi életét, munkásságát és a kor társadalmát, irodalmát mutatja be. Az első szobában elhelyezett anyag a költő ifjúságával foglalkozik. A négy tablón az első verspróbálkozásai találhatók, de megvannak itt a korabeli könyvek is, melyek ezeknek az éveknek irodalmi helyzetét tükrözik. A szoba érdekessége az egyik falon elhelyezett térkép Az akkori írók arcképei mutatják a térképen, hogy az ország melyik részén éltek, munkálkodtak a kor irodalmi nagyjai. Ilyen irodalmi jellegű kiállításon először és itt alkalmazzák ezt az igen ötletes módszert. A tablók bemutatják, hogy a költő miként halad a magyaros verselés felé és művészete milyen forrásokból táplálkozott. A második szoba, mely egyben a kiállítás főterme, Berzsenyit, mint a magyar irodalom legnagyobb ódaköltőjét mutatja be. Az itt elhelyezett kiállítási anyag a Napóleon elleni háborúkkal, a nemzet kultúrátlansá- gával és a korai reformkor nagy- jóival, valamint a gazdálkodj Berzsenyivel, a »niklai remetével« foglalkozik. E teremben is megtalálhatók a korabeli kiadású művek, versei fotókópiái, s a rá- vonatkozású eredeti gazdasági iratok. Itt is, mint a kiállításon mindvégig, igen szemléltetőek, ötletesek az illusztrációk, elősegítik a látogatók tájékozódását, megkönnyítik a költő életének, munkásságának és korának megismerését. A harmadik szoba a költő életének 1817. utáni időszakát öleli fel. A szobában elhelyezett anyag hű képet fest a korszak irodalmi életéről, s az írók, költők és kor- társai egymáshoz váló viszonyáról. A terem egyik sarkában egy szétfűrészélt fatörzs része áll. Döbrentei, Wesselényi és Berzsenyi csaknem másfélszáz évvel ezelőtt három fiatal csemetét ültettek el közösen, barátságuk emlékére. A három — időközben hatalmas fává növekedett csemete — közül az egyik, Döbrenteié kidőlt, s e fának darabját helyezték. el kegyeletből az emlékmúzeumba. A folyosón Berzsenyi megzenésített művei kéziratainak fotókópiái, kották, fényképek, s egy ismeretlen festőnek Berzsenyiképről készült másolata található. A Berzsenyi Emlékmúzeum ünnepélyes felavatásával Nikla, ez az 1300 lelkes kisközség a maga nemében egyedülálló, s. igen értékes irodalmi múzeum birtokosának vallhatja magát. Most már a niklaiak is megismerhetik a költő munkásságát, az irodalomtörténészeken, a környékbeli értelmiségieken, a diákokon kívül a niklai, s a szomszédos községek egyszerű lakói is szorgalmas látogatói lehetnek az emlékmúzeumnak. S reméljük, ez rövidesen be is követke— SZÁNTÓ — 1956. augusztus 28. ' Mariettapuszta, a Déldunántúli Me- Hat megye legjobb burgonyatermelőinek tanácskozása tógazdasági Kísérleti Intézet somogyi gazdasága. Hat megye legjobb búr- burgonyatermelés, tárolás gonyatermelői, mezőgazdasági szak- Kora reggeltől járjuk a gazdaság emberei jöttek el ide tanulmányozni erdőkkel tarkított határát. |__JI/£ALMAS_BURGONYArABLAK__J élénkzöld, sárgás és barnára száradt színekben váltakozva terülnek el szélesen. Egy huszonnégy holdas táblán már javában folyik a burgonyaszüvet. A Zetor-vontatású burgonyaszedőgép nyomában fürgekezű lányok, asszonyok kapkodják fél a földről, s rakják kosarakba a gumókat: külön az öreget, s külön az apraját... — Aztán nem tévesztik össze a nagy sietségben az öreget az aprajával? — kérdi tréfásan az egyik láto— mutat a tábla végén álló gépre Nyéki elvtárs. — Naponta öt holdon forgatja ki a földből a burgonyái és 28 embernek meg egy vontatónak ad munkát. Nagy előnye ennek a gépnek a régebbi típusokkal szemben, hogy a gumókat nem szórja szét, és a szárat is különválasztja a gumótól. így kevesebb emberi erőt igényel, mert könnyeim utána a szedés, Ehhez még hozzá jön, hogy ez a gép úgy megszántja a földet, hogy az megfelel egy jó tarlószántásnak. A nagy üzemű burgonyatermelésben nagy segítség ez a szedőgép. — Emitt van egy másik szedőgép — mutat oda az ezer csápos ősállathoz hasonló alkalmatosságra — az úgynevezett »Berber«. Ez még a régebbi típusból való. Érvnek 2—2,5 hold a napi teljesítménye, de tíz emberrel több kell a szedéshez, mert ez gató, aki már ugyan nem fiatal, de lopva oda-oda pislant, ahol föllibben néha a lányok tarka szoknyája. —■ Még véletlenül sem... — veti oda Gömöri Anna huncut mosollyal. Kíváncsi barátunk nem is kérdezősködik tovább, arrébb áll s azt figyeli, amit Nyéki Jenő kutató magyaráz a gépi burgonyaszedésről. — Ez itt a szovjet mintájú kétsoros, forgóvillás és igen szétszórja a gumókat, s a szárat sem különíti el. — A burgonyaszedőgépek titán — folytatja tovább Nyéki elvtárs —. amikor felszedték a gumókat, a ló- gereblye összehúzza, a szárat és a földszínre fordítja a hantok alá került gumókat, amit ismét összeszedünk. A szárat kihordjuk a dűlő vegére, s trágyát csinálunk belőle. — Ez a burgonya igen jó étkezésre, amelyet a Kisvárdai-rózsa, Rózsa és Gülbaba keresztezésével tenyésztettünk ki. A cél az, hogy ebből minél több vetőgumót termeljünk. A vetőgumót már itt a földön, szedés közben kiválasztjuk és a tárolás előtt még megrostáljuk, s nagy gondot fordítunk a helyes tárolásra. Eközben odaértünk a tároláshoz, ahol a mintaszerűen készülő prizmánál a gyakorlatban is láthattuk széles és 60—70 centiméter magas. Ne fukarkodjunk a szalmával a takarásnál. A prizmába tett burgonyát először is 40—45 centiméter vastagon szalmával, majd 25—30 centiméter vastagon földdel takarjuk be. Igen fontos, hogy jól kihűljön a prizma, mert ellenkező esetben hamar rothadás veszélyezteti a gumókat. Ezért ilyen meleg idő esetén lehetőleg minél árnyékosabb helyen prizmázzuk el a burgonyát és semmiesetre se takarjuk le egészen földdel, hanem fokozatosan. Először csak a prizma oldalát földeljük be, a tetejét hagyjuk nyitva és kukoricaszár«kévéket fektessünk rá, hogy be ne ázzon. Amikor aztán már hűvösebbre fordul az időjárás, akkor földeljük be a prizma tetejét is. — Szükséges a prizmán szellőzőt hagyni? — kérdik többen. — Nem szükséges — válaszol Nyéki elvtárs —, sőt egyáltalán nem helyes, mert akkor páralecsapódás történik a prizmában, s ezáltal a burgonya könnyen rothadásnak indul. Igen fontos, hogy a prizma szalma- takarója száraz legyen. Ha észrevesz- szük. hogy a prizma oldala valahol behorpadt, ott azonnal bontsuk ki, mert ott vagy beázott, vagy egyébként is rothadás állt be, s a beteg, illetve rothadó gumók eltávolításával és a fedőszalma kicserélésével akadályozzuk meg a további, kárt. Ezután a gazdaság központjába tartunk. A látogatók útközben kicserélik tapasztalataikat a látottakról és hallottakról. Szép Imre, a csökölyi burgonyatermelő szakcsoport elnöke és Faggyas elvtárs a burgonya szelekciózását vitatják. Kiss Pál. a ri- nyabesenyői Uj Barázda elnöke is közbeszól: — Vesződséges munka a szelekciózás — mondja —, de megéri. Mi mindig elvégezzük. Nem hagyhatjuk a beteg töveket az egészségesek között, mert abból csak kár lehet. Az idén 10 holdon termelünk szerződésesen Merkúrt. Számítunk vagy 160 mázsás termésre holdjáról... Igaz, meg is vetettük az ágyát alaposan. Nyáron beszántottuk a tarlót, később tárcsáztuk, hogy a kikelt gyomot elpusztítsuk. Ezután birlcatrágyával beszórtuk a földet, ősszel mélyszántottuk és tavasszal ismét szántottuk a talajt. Fészkesen vetettük el a burgonyát és a fészkekbe műtrágyát tettünk. Holdanként 80 kiló körüli pétisót használtunk fel. — Mi többféleképpen próbálkozunk — veszi át a szót Bíró János, a nagyálláspusztai Március 9 Tsz elnöke. — Az idén kísérletként 10 sort Ott kezdi, ahol tulajdonképpen kezdődik a burgonyatermesztés. Elmondta, hogy 1200 fajtából keresztezéssel tenyésztik ki a különböző hasznos fajtákat. Ez azzal kezdődik, hogy ősszel a burgonyaszár-bogyóból kiszedik és kimossák a magot, s azt tavasszal melegágyba vetik, május végén kiültetik a kísérleti parcellákba a burgonyapalántákat. Ezek fejlődését és különböző tulajdonságait egész éven át figyelik és jegyzik, ősszel mindenfajta tövet külön szednek és a következő tavaszon kis- fészkes parcellákba ültetik ki. Ezek a »magoncok« az új fajták kiindulása. Ezt szelektálják és a következő évben már csak 4—500 fajta marad, a következő évben pedig csak 170 fajta. Ebben az időben már a keményítőtartalmát is mérik. A harmadik évkálival, 10 sort káli és szuperfoszfáttal, ló sort pedig káli, pétisó és szuperfoszfát műtrágyát szórva, fészekbe vetettünk burgonyát. — S melyik vált be? — kérdezik. — Tavasszal előbb fejlődött a péti- sóval beszórt, de most szebbnek mutatkozik a kálisós ... Majd a termés után meglátjuk, melyik eredményesebb. — A mi tsz-eiriknél — mondja Rab Katalin, a Darányi Gépállomás kihelyezett agronómusa — jövőre Kis- várdai fajtát termelünk, mert az idén bevált a Petőfinél. Hetven mázsát terveztünk, de meglesz a 100 mázsa termés is holdanként. Több szakember megjegyezte, hantost már a termelőszövet kezeteknél is több gondot kell fordítani a kísérletezésre, a vetőgumótermelésre. S ezzel egyet is értettek a látogató tsz-vezetők. A gazdaság központjában ben talán 30 fajta marad csak, amelyek aztán már törzs-kísérletre kerülnek. De ezekből is csak 5—6 fajta megy az országos előkészítésre. A kései fajták között jónak ígérkezik a Margit—Edelgard keresztezésből nyert fajta, amely tavaly 200 mázsás termést hozott egy-egy holdon. A középkorúak között a hórk—Merkur keresztezés az idén 160,3 mázsás termést hozott holdanként. Voider elvtárstól és a többi szakembertől igen sókat tanultunk, s meg is fogadtuk, mielőtt elköszöntünk, hogy ki-ki a maga munka- területén segíti szakembereink munkáját, hogy még eredményesebbé váljék Dél-Dunántúl burgonyatermelése. SZŰCS FERENC |^^JTAR0LASJ1ELYES_MÓDSZER^^^| — Igen fontos — magyarázza Nyé- tömeg burgonya a prizmában. Leplei elvtárs —, hogy ne legyen nagy ideálisább, ha a prizma 1—1,2 méter | ELEVÁTOROS BURGONYASZEDO GÉP I VALTER KÁROLY TUDOMÁNYOS FŐM UNKATÁRSÉ A SZÓ.
