Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-30 / 231. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1956. szeptember 30. A szuezi kérdést békés úton kell megoldani A Szovjet Békebizottság nyilatkozata Moszkva (TASZSZ). A szovjet közvéleményt, mint a világ békeszerető közvéleményét is, mélységesen aggasztja az a tény, hogy a Közel-Keleten veszélyben forog a béke. Az angol és fracia kormány az amerikai kormány támogatásával a népek elítélte erőpolitikát igyekszik alkalmazni a szuezi kérdésiben. Minden katonai konfliktus veszélyezteti a világbékét. Az angol és francia kormány cselekedetei ezért a népek békéjét és biztonságát fenyegetik. Minden népnek tevőlegesen kell sikraszállnia a tárgyalásokért, a fenyegetések és ultimátumok ellen. A szovjet íbőkeharcosok a béke valamennyi hívével együtt lelkesen SZÓFIA (TASZSZ) A Szakszervezeti Világszövetség főtanácsa VIII. ülésszakának péntek délelőtti ülésén Abdullah Dialle, az SZVSZ alelnöke tartott beszámolót a második napirendi pontról: a gyarmati országok szak- szervezeti mozgalmáról és a dolgozók gyarmatosítás ellenes szolidaritásáról. BERLIN (MTI) Az NDK határán újabb provokáció történt. A határ mentén több mint 2400 bajor készenléti rendőr részvételével széleskörű »polgár- háborús hadgyakorlatot« tartanak. A gyakorlat azon a provokatív feltételezésen alapul, hogy »felfegyverzett ügynökök törnek be a keleti övezetből Nyugat-Németországba« és ezen á vidéken »falvakat rabolnak ki, gyújtogatnak és gyilkolnak«. A provokatív rendőri gyakorlat közben felhasználják a Szovjetunió és az NDK állami emblémáit is. JALTA (TASZSZ) Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke feleségével, valamint A. Ran- koviccsal, a Szövetségi Végrehajtó hívááát, amely aura szólítja fel a konmányókat, vessék latba befolyásukat a szuezi konfliktus békés tárgyalások útján, az ENSZ alaipelvei- nek szellemében történő megoldásáért. A Szovjet Békebizottság valamennyi szovjet ibókeharccs nevében arra hívja fel Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy szálljon síkra olyan határozatok hozataláért, amelyek egyaránt biztosítják Egyiptom szuverén jogainak tiszteletben tartósát és valamennyi állam hajói számára a csatornán történő szabad áthaladást. A szuezi kérdést békés úton kell megoldani! Ezt követeli a békeszerető szovjet nép. Ezt követelik a világ népei. Tanács alelnökével, Gyúró Pucarral, Bcsznia-Hercegovina nemzetgyűlésének elnökével együtt szeptember 27-én a Krim-félszigetre érkezett, ahol Veljko Micsunoviccsal, a moszkvai jugoszláv nagykövettel és annak feleségével együtt a félsziget déli partvidékén rendelkezésére bocsátott villákban üdül. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Legfelső Tanács Elnökségének tagja szeptember 28-án ebédet adott Tito elnök tiszteletére. MOSZKVA (TASZSZ) Pénteken a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában ünnepi ülést tartottak a Kínai Nép- köztársaság kikiáltásának 7. évfordulója alkalmából. Az ünnepi beszédet Arisztov, az SZKP Központi Bizottságának titkára mondotta. Az ünneplő közönség lelkes fogadtatásban részesítette a szónokot. Ezután Cseng Csu ügyvivő tartott beszédet. NEW YORK (TASZSZ) A Biztonsági Tanács legközelebbi ülését október 5-én, pénteken, New York-i időszámítás szerint délután 3 órára tűzték ki. Az ülésen tudvalevőleg a szuezi kérdést tárgyalják majd. Vass Zoltán: KÉT IGAZ FÉRFI Marx és Engels ifjúságát, tudományos munkásságuk első időszakát ismerjük meg a könyből. Más-más úton indulnak el, de tanulmányaik, elméleti munkásságuk során azonos következtetésekre jutnak. Így bontakozik ki e két nagyszerű embernek párjátritkító barátsága. Együtt dolgozzák ki a tudományos kommunizmus világot megváltoztató elméletét és együtt írják meg a Kommunista kiáltványt. A könyv lapjain nyomon kísérhetjük a forradalmi párt megszervezéséért folytatott bátor küzdelmüket. Nagy érdeme az írónak, hogy nemcsak tudományos és pártszervező munkássága közben mutatja be a két harcos forradalmárt, hanem családjuk, barátaik körében. Finom vonásokkal rajzolja meg Marx és Jenny szerelmét és a sok nehézség elenére is boldog családi életüket. Az Egészségügyi Minisztérium kétéves ápolónőképző iskolát indít Budapesten (IV. Erkel u. 26.) és Szombathelyen (Hámán Kató u.). Jelentkezhetnek mindazok, akik érettségiztek, vagy elvégezték az általános iskola VIII. osztályát. Jelentkezési korhatár 18—32 évig. Az ápolónőképző iskola hallgatóinak díjtalan oktatást, teljes ellátást és a kórházi gyakorlat idejére munkaruhát biztosítanak. A felvételi kérvényeket október 5-ig lehet benyújtani az iskolák igazgatóságához. II katolikus papok békemozgalmának választmányi ülése A katolikus papok békemozgalmának Somogy megyei választmánya kibővített ülést tartott szeptember 27-én. Pfeifer János somogyvári esperes-plébános, megyei titkár beszámolója és a hozzászólások arról tanúskodnak, hogy a katolikus papság jelentős része helyesli célkitűzéseinket és azok végrehajtásából is részt kér. Egyetértenek az állam és az egyház közt érvényben lévő egyezménnyel és ígéretet tettek, hogy tevékenységüket az egyezmény szellemében folytatják népünk anyagi és kulturális színvonalának emelése érdekében. támogatják a Béke-Világtanács feilt IS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL E«Y HÉT A. KÍILPOLITIKÍBIX ALKOTO KONGRESSZUS A NEMZETKÖZI MUNKÁSMOZGALOM még nem szentelt elegendő figyelmet a Kínai Kommunista Párt csütörtökön véget ért VIII. kongresszusának. Az új társadalom építése merész gondolatokat és bátor tetteket kíván, s éppen ezek, amelyek a kínai kommunisták tanácskozását jelentőségében szinte egy színvonalra emelték az SZKP XX. kongresszusával. Mélyreható tudományos elemzés — a jelenségek őszinte felmérése, az új megragadása — fő vonalaiban ezeket várja egy hatalomra jutott nép vezető pártjának korszakos jelentőségű tanácskozásától. Nos, nyugodtan mondhatjuk, a kínai kongresszus megfelelt ezeknek a várakozásoknak. Az előadói jelentéseket és a viták felszólalásait átszőtte az a friss szellem, amely az idén februárban hatolt be a marxista módon gondolkodók eszmevilágába^ sf amely már eddig is oly sok jót adott a nemzetközi kommunista mozgalomnak. A kongresszus tanulságait nehezen lehet beletuszkolni egy rövid összefoglalás keretébe. Mégis, mi volt a legjelentősebb, a legfontosabb, ami nemzetközileg is magára vonta a figyelmet? Jelentős elméleti alkotásnak tekinthető a kollektív vezetés módszereinek eredeti megragadása. A kínai kommunisták sajátos gyakorlati tapasztalataik) alapján boncolgatták ezt a problémát és így mondották ki, hogy az újszerű vezetésben, akár a párt-, akár az állami életről van szó, harmonikus egységbe kell kapcsolni a közös döntéseket az egyéni felelősséggel, s ez áll az ország életének minden területére. Ehhez kapcsolódik a párt »tömegvonalának« kialakítása is. Nemcsak a megfogalmazás újszerű itt, sokkal lényegesebb a módszer. A kongresszus arra az álláspontra helyezkedett, hogy a pártnak, mielőtt fontosabb döntésre szánná el magát, alapszervezetei útján össze kell gyűjtenie a tömegek véleményét, számba kell vennie azt, elméletileg általánosítani, kialakítani az intézkedés vonalát és arról ismét kikérni a véleményt. Mindezek után születik csak meg a határozat, amelynek alkotási módszere lehet, hogy lassúbb az eddigieknél, de bizonyosan hívebben fejezi ki az általános népi álláspontot. Ez a mélységes demokratizmus fűtötté a többi kérdésben is a kongresszus határozatait. Leszögezték, hogy a tudományos és a művészeti élet felfrissülése, egészséges vérkeringése elképzelhetetlen a teljes szabad viták nélkül. A gazdasági kérdésekben számottevő volt annak az elvi álláspontnak a megfogalmazása, hogy a távolabbi jövő kialakítása érdekében természetesed elkerülhetetlenül fontos az általános építés, az iparosítás fokozása és ezen belül is elsősorban a nehézipar fejlesztése. De mindég egyáltalán nem teszi indokolttá az irreális, a hazai erőviszonyokat meghaladó gazdasági erőfeszítések kitűzését; meg kell találni a megfelelő összhangot a nép napi igényeivel. jV/fINT BEVEZETŐBEN HANGOZTATTUK, isen-LT-1- nehéz sűríteni a kínai kommunisták tanácskozásán új módon napirendre tűzött kérdéseket. Hiszen említem lehetne a kongresszus nemzetközi vonásait is, az ázsiai és távol-keleti erőviszonyokra gyakorolt hatását, amit minden bizonnyal csak később lehet majd lemérni. De addig is ez a kongresszus a napi politika tárgya, s így mindenkinek, aki ezzel foglalkozik, figyelmet kell fordítania erre a nem kis fontosságú eseményre. A szuezi kérdés a Biztonsági Tanács előtt A MÜI/r HÉTEN említést tettünk arról, hogy a _ nyugati hatalom londoni értekezlete a szuezi kérdésben nem kovácsolta jobban össze az álláspontokat, hanem inkább széthúzza a frontot. Azóta ebben az immár diplomáciai rétestésztává nyúlt ügyben egyetlen számottevő esemény történt: egyfelől az angolok és a franciák Egyiptom ellen, másfelől Nasszerék London es Párizs ellen panaszt emeltek az ENSZ Biztonsági Tanácsánál. A Biztonsági Tanács mindkét panaszt napirendre tűzte, egyoldalúan elsőbbséget biztosítva a nyugati előterjesztésnek. Egyiptom felfolyamodása indokolt és világos, végtére is őt fenyegetik szüntelenül erőszakkal egy’teljesen a szuverenitásába tartozó ügy jogos eldöntése miatt, ellene vontak össze csapatokat, feléje szegeződnek a francia és az angol fegyverek. Sokkal bonyolultabb, hogy miért állt a Biztonsági Tanács elé Párizs és London, hiszen korábban elzárkózott az ilyen megoldástól és félretolta saját partnereinek ilyeni irányú javaslatait is. Kairóban azt mondják, az angol—francia lépést mindenekelőtt az időnyerési szándék sugallta. Bizonyára sok igazság van ebben a felfogásban, de legalább ugyanennyire más okokat is feltételezhetünk. Az amerikaiak — mint az közismert — igyekeztek távoltartani a szuezi ügyet az ENSZ-től. Ennek az igyekezetnek a hátterében minden valószínűség szerint az az óvatoskodás állt, hogy az elnökválasztás évében nem tanácsos mélyen belebonyolódni ilyen nemzetközi problémába, különösen, ha Amerika közép-keleti tekintélye forog kockán. Az angolok és! a franciák azonban — úgy vélték —, sajátos érdekeik szempontjából nem lehetnek tekintettel az Egyesült Államok belpolitikai helyzetére és így Dulles határozott szándéka ellenére került az ügy az ENSZ elé. De ez a dolognak csak egyik oldala. A londoni és a párizsi diplomácia tisztában van azzal, hogy a Szovjetunió számára elfogadhatatlan az a megoldás, amit ők javasolnak. Ebben az esetben előterjesztésüknek a Biztonsági Tanácsban csak az lehet a sorsa, hogy a szovjet küldött nem fogadja el és így a vétó jogán nem is lesz határozat a szuezi kérdésben. Úgy vélik, hogy a Biztonsági Tanács eredménytelen vitája okot és jogot ad azoknak az akár gazdasági, akár katonai erőszakos eszközöknek igénybevételére, amelyeket a héten nem az angol kormány mondott ki, hanem Menzies ausztráliai miniszterelnök, de a londoni külügyminisztérium rögtön helyeslőén jóváhagyott. Ezalatt a front másik oldalán az egységbe forrás mind több jele tapasztalható. Az arab országok egyre határozottabban fejezik ki egyetértésüket a Nasszer- kormány álláspontiával, és ezt az egyetértést csak fokozza, hogy Izraellel halárcs területeiken ismét fellobbantak az összetűzések. Kairóban azt mondják, hogy Izraelt most biztatják a határmenti provokációkra, hogy így még puskaporosabbá váljék a levegő, A SZUEZI HELYZET tehát tovább bonyolódik és újabb alakulása csak akkor áll majd tisztábban előttünk, ha a jövő hót végén a Biztonsági Tanácsban megkezdődik az érdemi vita az előterjesztett panaszokról. Érdekességek ?||i|i|ii|<>ii>|!>||||!||||>||||i>i|||i|ii|i||i>ii>|i|j|i|||"|i|iiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiii! ifsiisjEivj. ONNAN Egy párizsi család a Metro alagútjában tölti éjszakáit Az Humandté munkatársa a párizsi Metro keleti pályaudvarának közeiében az alagútban talált este 9 órakor egy háromtagú munikáscsaládot a földön fekve, álomba merülve. A szülők közt alvó 11 éves kisfiú sápadt arca az arra haladó emberekből sóhajokat és ilyen szavakat váltott ki: Szégyen, gyalázat!... Szegény gyermek!... Az újságíró 20 perces ott-tartózko- dása alatt az apától megtudta a család tragédiáját. Az édesapa, Camille Desmaraux, a »Claridge« luxushotel kazánfűtője. Félesége gyári munkásnő, li éves kisfiúkkal együtt három hét előtt kiűzték őket egy kis szállodáiban lévő lakásukból, ahol 1950 óta laktak. A kiköltöztetés délután 6 óra tájban történt, amikor az apa, aki éjjel dolgozik, már munkába ment, az édesanya még nem tért haza a gyárból és a kisfiú is még a napközi otthonban volt. Amint az édesanya napi munkájától kifáradva otthonéhoz érkezett, egy rendőr így szólt hozzá: »Nincs többé joga ide belépni. Magukat (kiköltöztették. A holmijuk a ibútorraktárban van.« A Desmaraux-család csak akkor kapja vissza szegényes berendezését, ha 9500 frankot (285 forintot) lefizet. Ezenkívül még 19 000 frankot (570 forintot) követelnek tőlük költségek címén. Vajon, miért űzték ki őket? Talán nem fizették meg a szállodai lakás bérét? Dehogynem. Hanem a szálloda tulajdonosa állandóan hangoztatta nekik: «Gyermeket nem tűrök a szállodámban!« A kiűzésük utáni első éjszakát a család a Saiimt-Lazare pályaudvar várótermében töltötte. De a várótermet éjfél után lezárták és így a szerencsétlenek kénytelenek voltak sétálni a párizsi éjszakában. Másnap »költöztek« a Metro aiagútjába, ahol a kövezeten fekve pihennek este 0-től reggel -5-ig. Egyetlen takarójuk egy esőköpeiny ... Az apa, éjszaka dolgozván, csak pihenőnapján alszik családjával. Nappal egy park padján pihen egy kissé. André, a kisfiú, reggel ötkor indul a napközibe... Ez tragikus sorsa egy párizsi mun- káscsaládnak. Párizsban senki sem akadályozza meg a háziurak önkényeskedéseit. A párizsi kommunisták, az Hurna- nité cikke alapján, most az elesett család segítségére sietnek. AZ INTERKONTINENTÁLIS RAKÉTA Mostanában sok szó esik oxigén-alkohol hajtású interkontinentális rakétáról. Szovjet tudósok jelenleg több tervet tanulmányoznak. Ezek közül egyet mutatunk be olvasóinknak. A képen látható rö- vidszámyú rakéta súlya tob. 40 tonna. Terhelése maximálisan 5 tonna. Mozgási képessége 19 000 kilométer, ami rendkívül nagy, ha tekintetbe vesszük, hogy a pro pulziiós (lökihajtáscs.) szerkezet csak az első 60 kilométerem működik. A rakéta felemelkedés előtt több száz métert egy sínpáron fut, egy korcsolya-talpaikkal felszerelt különálló szerkezeten. A rakéta-gépre kétoldalt egy-egy mellékrakéta van felszerelve. A sínpár végén a rakétát a lök- hajtásiú motor 60 km magasságba emeli. Ott a reaktor leáll és a gép saját lendületétől 200 km magasságra emelkedik, majd lecsúszik az első sűrű légköri rétegig (tob. 40 km magasságban), óránkénti 20 000 kilomé- ítares sebességgel. Az első sűrű atmoszféra-rétegnél visszaugrik 160 km magasságra. Útját így folytatja lecsúszásokkal és visszapattanásokkal egészen az elindulási ponttól 19 000 km-es távolságig. Nyolcihónapi börtönre lítélte a hamburgi bíróság az 59 éves August Weder postást, aki négy év előtt »öngyilkosságot« követett el oly módon, hogy egyenruháját egy foúA „halott“ börtönbüntetése csúlevéllel az Elba partján helyezte el, ő pedig, mint »kelet-né- mietországi menekült«, egy menekült-táboriban jelentkezett. Azóta rendszeresen felvette a munkanélküli segélyt. A bíróság enyhítő körülményinek vette, hogy a postás nem nyereségvágyból lett »öngyilkos,« hanem feleségétől akart szabadulni.
