Somogyi Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-01 / 206. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1956. szeptember 1. NASSZER VÉLEMÉNYE EISENHOWER NYILATKOZATÁRÓL Kiairó (MTI). Az AFP jelentése szerint Niasszer elnök csütörtök este magához kérette Byrandot, az Egyesült Államok kairói nagykövetét, hogy kifejtse előtte véleményét Eisenhower elnöknek a szuezi válságról tett nyilatkozatáról A félhivatalos közép-keleti hírügynökség Nasszer elnök közlését az alábbiak szerint ismerteti: «•Az egyiptomi kormány sajnálja Eisenhower kijelentését, amelyben azt állította, hogy a Szuezi-csatorna az 1888-as egyezmény értelmében nemzetközi víziót. Válójában az egyezményt az aláíró államok kötötték kifejezetten abból a célból, hogy 'biztosítsák a hajózás szabadságát a Szuezi-csia tonnán. Az egyezmény bevezetője megállapította: a célkitűzés az, hogy minden államinak biztosítsák a csatorna szabad használatát annak az egyiptomi rendeletnek az értelmében, amelyben hangsúlyozottan leszögezik, hogy a csatorna-társaság ■egyiptomi társaság, amely alá van vetve az ország törvényeinek és szokásainak.-« Az egyezmény azt is megszabta, hogy az előirányzott rendelkezések életbenmaradnak a koncesszió megszűnése után is, s ha e koncesszió lejár, az egyiptomi kormány biztosítja a csatorna igazgatását. A szuezi övezet kiürítésére vonatkozó 1954-es angol—egyiptomi egyezmény 8. cikkelye az alábbi záradékot tartalmazza: f »A két szerződő fél elismeri, hogy 11 a Szuezi-csatorna, amely Egyiptom \ integráns része, gazdaságilag, keres- ? kedeknileg és stratégiailag nemzet- közi fontosságú víziót, és kifejezik azt az éltökéit elhatározásukat, hogy a konstantinápolyi egyezményt, amely a hajózás szabadságát garantálja a csatornán, tiszteletben tartják.« Egyiptom már újból leszögezte, hogy tiszteletiben tartja az 1888-as ( egyezményt és megtartja szavát. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK PHENJAN (TASZSZ) A Koreai Távirati Iroda szöuli sajtójelentésekre hivatkozva közli, hogy a Li Szin Man-kormány az ún. «politikai pártok összeírási törvényének« alapján több mint tíz társadalmi szervezetet feloszlatott. E tény — hangsúlyozta a jelentés — ismételten a dél-koreai reakció fokozódásáról tanúskodik. MANILA (MTI) Az AP jelenti, hogy az amerikai katonai tárgyaló felek földterületeket kérnek a Fülöp-szigetek- ről, idejekorán jelző . radar-hálózat kiépítésére és más stratégiai célokra. Értesülések szerint a radar-hálózat a Luzontól északra fekvő Bata- nes-szigetektől a délen elterülő Min- danao-szigetig húzódna. PORTLAND (MTI) Az AP jelentése szerint Fulton «T. Sheen római katolikus püspök szerdán este kijelentette: a világ politikai és társadalmi hatalmának egyensúlya eléikezett ahhoz a ponthoz, hogy nyugatról keletre billenjen át. A keleti világ mozgolódik, akárcsak egy óriás, akit éppen most ébresztettek fel álmából s aki kezdi*1 megfeszíteni izmait, kezdi érezni ha-1 talmát — fűzte hozzá a New York-i püspök, majd hangsúlyozta: az a tény, hogy Egyiptom lefoglalta a Szuezi-csatornát, a Kelet ébredésének csak egyik megnyilvánulása — egyike azon megnyilvánulásoknak, amelyekről a Nyugat nem akar tudomást venni. BERLIN (MTI) Kodes tábornok, az Európában állomásozó amerikai csapatok parancsnoka az amerikai kongresz- szus előtt kijelentette, hogy a lakossággal való viszony megjavítása érdekében a Nyugat-Németországban állomásozó amerikai csapatok legénységét «megrostálják« és soraikból eltávolítják «a volt gengsztereket« és a «potenciális gengsztereket«. Berlin (MTI). Düsseldorfban a nyu-J gatnémet bűnügyi rendőrség kedden I megrohanta a nyugatnémet nőszövetségé központját. Több mint három óra hosz-J szat tartó házkutatás során ezer brosú-j rát és folyóiratot lefoglaltak, s nyíl vántartásba vették a központban dol-f gozó asszonyokat. [A „KARD ÉS A PAJZS« LOVAGJAI A volt hitleri tábornagyok és tábornokok Manstein. a háborús bűnös vezetésével tevékenyen részt vesznek a bonni militari- zálési itervek kidolgozásában. A német sajtó közléséből ismeretessé vált, hogy Manstein elkészítette a nyugatnémet »kard és pajzs« stratégiáját: a terv szerint a hivatásos ütőképes hadsereg lenne a «kand«, a mák'eiámiak nevezett, két és félmillió főnyi területi hadsereg pedig a «pajzs«. Adolf Heusinger altábornagy, a hadügyminisztérium legfelsőbb katonai tanácsának vezetője Ás Felix ven Eekardt, a szövetségi sajtó- és tájékoztatási hivatal vezetője az Egyesült Államokba utazott, hogy tájékoztassa Washingtont az említett tervről.. Heusinger és Eekardt »a kard és a pajzs« stratégia új változatával tért haza; ez sokkal átfogóbb, mint Manstein terve. E változat értelmében az egész nyugatnémet hadsereg «pajzzsá« alakulna át. Washington egyébként úgy védi, hogy a hivatásos hadsereg létszámát 800 000 főre kell növelni A «ka£d« pedig, amint a Neue Zürcher Zeitung augusztus 8-án megírta, az atomfegyver lesz, amellyel az amerikaiak és az angolok rendelkeznek. A német újságok közléseiből kiviláglik, hogy Bonn nem ellenzi az amerikai módosítást, tehát a német ifjúság a NATO ágyútöltelékévé válihart. Blank hadügyminiszter nemrég csakugyan kijelentette, hogy a fiatal német ifjak «ismét tekintsék dicsőségnek, ha elsőikül halhatnak meg«. A német militaristák úgy okoskodnak, hogy a kétes «dicsőség« fejében Washington hozzájárul a párizsi egyezmények módosításához, tehát a fegyveres erők létszámának növeléséhez és a katonai szolgálati idő meghosszabbításához. Nagyon lelkesednek az amerikai változatért, merít remélik, hogy ezen az alapon »taktikai atomfegyverrel« is elláthatják a Bundeswehrt. A (nyugatnémet revánslovagok ugyanis leginkább ebben sánti- kálnak. Érdekességek oiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuuiiiiiiuuuiiutiuiiimiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiir • ____ m ne n-o nnan A Szovjetunió legnagyobb hídja Krasznojarszkban épül a Szovjetunió legnagyobb hídja a Jenyiszej® keresztül. Teljes hosszúsága 2100 méter, szélessége 24 méter. A hídnyílásOfcat különálló egységekből szerelik össze, amelyeknek mindegyike 1600 Jonna súlyú. Már javában' folyik az építés. Készülnek a pillérek, befejeződtek az egyik keszon (betonozásának előkészületei, amellyel a víz alatt dolgoznak majd. Egy másik keszonon most fejezik be az armatúra szerelését. 3000 éves fegyvereket találtak egy grúz faluban Üde grúz faluban, nemrégiben földmunkák során régi fegyverekre és ékszerekre bukkanták. Szakértők becslése szerint a talált tárgyak az időszámításunk előtti ezredik év körül valók. repülőgépet. Ez a gép nemcsak személyszállításra alkalmas, hanem Néger művész az NDK-ban talált otthonra Aubrey Pankey néger 'baritonista az amerikai Pittsburgh® született. A lagnéhe-' zebb körülmények közt végezte tanulmányait az cberlinoi és bostoni egyetemen. Ahhoz, hogy megélhessen, alkalmi munkákat kellett vállalnia. Később az új 'bécsi konzervatóriumon és Párizsiban tökéletesítette tudásét. A második világháború kitörésekor visszatért hazájába és sok városban adott hangversenyt. 1947—49-iben európai, ausztráliai és új-zéiandi turnén aratott nagy sikereket. A néger művész Párizsban telepedett meg, de innen, majd később Angliából is 'kiutasították, mert a Rosienibarg- házaspár mellett szállt síkra. Azóta az NDK- ban él és a berlini zeneművészeti főiskoláin tanít. Üjtípusú repülőgép dálkodás és az egészségügy számára isi Az újitípusú gépet különleges, 220 lóerős motorral látták el, a gép Űjabb Pamir-csúcsot másztak meg a kínai és szovjet turisták A kínai—szovjet közöli; expedíció, amely nemrégiben elsőként mfiszta meg a Musz- tag-Atáta Pamir-hegy- ségben, amelyet a »Jéghegyek atyjának« nevez a nép, most a Pamir-hegység egy másik óriását is legyőzte. Egy nyolctagú csoport megmászta a 7595 méter magas Koínigurtyube-fTagot, amely a Pamir-hegy- ség legmagasabb csúcsai közé tartozik. A Szovjetunió legidősebb ejtőernyőse A Szovjetunió legidősebb ejtőernyőse a 64 esztendős Alekszej Bjelouszov. Az ejtőernyős 25 esztendeje tagja egy speciális tűz- oltócsoportnak, amely erdőtüzekkel száll szembe. maximális sebessége óránként 195 Milometer, minimális sebessége 52 kilométer. Igein nagy előnye, hogy viszonylag kis pályán tud fel-, illetve leszáll- nl. Csehszlovákiábalni a igen értékes szoűgála- közelmúltban elkészí- tokát tehet a mező- tették a L—60 típusú gazdaság, az erdőgaz- több feladatot betöltő ADENAUER — URAKKAL ÁLMODIK Berlin (MTI). A kölni katolikus nap megnyitását Adenauer kancellár arra használta fel, hogy isméi német polgárháború ^megindítására -uszítson. Adenauer felkereste azokat a helyeket, ahol a Német Demokratikus Köztársaságból érkezett katolikus hívők tartózkodtak és kijelentette előttük: Tartsatok ki! Mi felszabadítunk titeket! Nem feledkezünk meg a Csehszlovákiában és Lengyelországban élő testvéreinkről sem! Adenauer kijelentéseit a részvevők felháborodással fogadták. PÁRTUNK ÉRTELMISÉGI POLITIKÁJÁRÓL A KÖZPONTI VEZETŐSÉG HATÁROZATA pártunk Központi Vezetősége a •*- közelmúltban »A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata értelmiségi politikánk néhány kérdéséről« címmel határozatot hoeott, melyben mélyrehatóan elemezte a párt érteOmisógi politikáját, megszabta pártszervezeteink számára a feladatokat az értelmiségi dolgozók és a párt kapcsolatának erősítése érdekében. A határozat teljes szövegét * Társadalma Szemle ez év augusztusa száma közölte. Olvasóink kérésének teszünk eleget, amikor az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a KV értelmiségi határozatéit. A határozat első részében leszögezi: az elmúlt li év bebizonyítóttá, hogy helyes volt pártunknak az a törekvése, hogy megnyerje a régi értelmiséget, s ezt az új értelmiséggel eggyé forrasztva a dolgozó nép mellé állítsa. Az értelmiség legjobbjai az ország újjáépítésének legnehezebb időszakában áldozatos munkával válaszoltak a párt hívó szavára. Népi demokratikus rendszerünk megiszilár- duláiVíval párhuzamosan, a párt erőfeszítésének eredményeként értelmiségünk mind nagyobb tömegei sorakoztak fel pártunk mögé és váltak a szocialista társadalmi rend építésének tevékeny munkásaivá. Éirtelimisiégünk tőbbséae tehát magáénak vallja népi demokráciánk alapvető céLkiitűzéseit. Ennék ellenére az elmúlt öt-hat év során erősen nyugtalanító jelenségek mutatkoztak a párt és az értelmiség kapcsolatában, valamint az értelmiség (különösen a régi értelmiség) körében. Podi- tífcai. tartózkodás, Olykor közöny, hú- zádozás! a felelősséggel járó munkakörtől!, a .párttagság megszerzésére irányuló törekvés hiánya tapasztalható a régi és olykor az új értelmiség soraiban is. A régi érteknisiégiek- mól ebben szerepet játszott töhbnyire polgári származásuk és az, hogy hagy részük különféle polgári ideológiai nézeteitől még nem szabadult meg teljesen — állapítja meg a határozat. Az értelmiséghez való viszonyunkat ugyanakkor károsan befolyásolták a párt poflitifcájában elkövetett egyes hibák, az osztályhare feltétlen élesedéséről szóló helytelen elmélet, hogy a fordulat éve után nem tisztáztuk eléggé az értelmiségnek a szocializmus építésében betöltött szerepét; ez is közrejátszott abban, hogy a párt- esi állami funikcionániusok jelentős része lebecsülte vagy még ma is lebecsüli az értelmiséget. Az értelmiség többsége az SZKP XX. kongresszusának határozatait őszinte örömmel fogadta, politikai aktivitása erősen megnőtt. Most egyrészt a XX. kongresszus útmutatásainak alkalmazása és az értéknd-séggel szemben elkövetett hibák felismerése, másrészt a szocializmus eredményes építése és az értelmiség 11 éves fejlődése lehetővé s ugyanakkor szükségessé is teszi értelmiségi politikánk megvizsgálását — hangoztatja a határozat. A KV határozata a további ak^ ban azzal foglalkozik, hogy a helyes célkitűzések és elvek gyakorlati megvalósításéban (szektárian izmus stb.) lépten -nyomon kiütközött az értelmiség társadalmi szerepének lebecsülése. Elterjedt jelenséggé vált az értelmiség megkülönböztetés nélküli azonosítása a kispolgársággal, vagy éppen mint egységesen »reakciós rétegnek« szembeállítása a munkásosztállyal. Az értelmiségnek és munkájának lebecsülése, az iránta tanúsított bizalmatlanság különböző konkrét formáiban jelentkezik. Érre -példaként említi a határozat több egyetemünk rendkívül elmaradott, korszerűtlen fölszerelését, a túlzott takarékossági intézkedéseket, melyek veszélyeztetik a tudományos munka sikerét. Megemlíti, hogy a gazdasági és kulturális tervek kialakításánál gyakran nem veszik igényibe egyes kiváló szakemberek közreműködését. Vonatkozik ez országos és helyi jelentőségű ügyeikre — mondja a határozat. Az értelmiséggel szemben váló bizalmatlanságinak számos jelét mutatta sok párt- és állami funkcionárius kádermunkája. Gyakran -indult hajsza például pedagógusok ellen -kulák rokonaik stb, miatt, és ez nem egyszer elbocsátással vagy erkölcsi meghurcoltatással végződött. Az efféle egyoldalúság sok igazságtalansághoz vezetett, azoknál sz osztáilyidagan származású érteim, iségiéknél, akik ugyan becsületesen dolgoztak, de eltávolításuk munkájuktól függetlenül szerepelt a káderfejlesztési programokban. Számtalan hibának a forrása az értelmiségi területen működő személyzeti osztályok munkájának sok helyütt alacsony színvonala. Mindennek következtében a régi értelmiség meglehetős® széles ’,ö- raiib® él az a nyugtalanító érzés, hogy csak addig van rájuk szükség, amiig nincs elég munkás- és paraszt- származású értelmiségi. Táplálta ezt a nyugtalanító érzést egy időben az a szükségszerű és helyes politikánk is, mely az államapparátusnak muin- káskáderekfcel való megerősítésére Irányult. Az államapparátus munkáskáderekkel való megerősítése nem az értelmiség, hanem a volt kizsákmányoló osztályok ell® -irányult és teljes® helyes volt. Népi demokráciánk nem lebecsü- l®dő eredménye, hogy értelmiségünk számottevő része megismerkedett a marxizmus—leninázmius alapjaival, s szorgalmas munkával fáradozik ideológiai képzettsége további javításán-. Az eredménnyel azonban korántsem lehetünk elégedettek. Az értelmiség egy része közömbös a marxizmus—i®iinizmus iránt. A filozófiai és a politikai gazdaságtan rovására túlt®gő párttörténet-oktatás nem tudta a régi értelmiséget megfelelően közedhozni a marxiizmus igazságaihoz, s nem volt eléggé alkalmas az új értelmiség hatók®y világnézeti nevelésére sem. Kedvezőttenül befolyásolta az értelmiség fejlődését a széles körben elterjedt dogmatiizmus, a valódi viták hiánya, az egyéni gondolatoknak gyanakvó fogadása, iskolás módszerek a propagandamunkában. "iy/I imdezek következtében az ér■LTJ’ telmiség jelentős része úgy tekint a marxizmusra, mint a népi demokrácia szükséges járulékára, de nincs meggyőződve arról, hogy szakmai fejlődése és politikai tájékozódása számára nélkülözhetetl®. lg® sok® még mindig nem látnak világosan oly® kérdésekben, mint a munkásosztály és a párt vezető szerepe, a hazafisáig és a nemzetköziség összefüggése stb., számos burzsoá világnézeti maradványt hordoznak magukkal, különös® lassú az elszakadásuk a vallásos meggyőződéstől. Bár a népi demokrácia az értelmiség munkája számára egészen új távlatokat nyitott meg, mégis számos körülmény fékezi alkotó tevékenységének kibontakozását. Az értelmiségi szakemberek javaslatai és kritikai megjegyzései gyakran bürokratikus r®dszalbályokba, felülről diktált merev pontokba ütköznek. Ezek a hibák nem kis részb® népgazdaságunk és államigazgatásunk túlzott centralizálásával függnek össze. Bár az értelmiség ®yagi helyzete a felszabadulás óta fokozatosan javult, ®nek alakulása az értelmiség több kategóriájánál egyáltalán n / n kielégítő. Elég általános, jelenség különmunkák vállalása, a fizetés megtoldása céljából. Az értelmiség bérezésében nem érvényesül eléggé az ®yagi érdekeltség elve. Sok területen a szakmai felkészültségtől és teljesítménytől függetlmül a beosztásuk szerint kapják a fizetést. Aránytalanságok vannak az adminisztratív és a tudományos munka dotálásában is, az utóbbi rováséra. Az előbbiekben felsorolt hibák — folytatja a határozat — nagyrésze bizonyos mértéklb® befolyásolja az -új értelmiség magatartását is. Szükséges azonban ennek a rétegnek néhány sajátos problémájára is rámutatni. Népi demokráciáink nagy eredménye, hogy a felszabadulás után felnőtt, többségében munkás- és pa- rasztszármazású új értelmiség száma évről évre növekszik. Jelentős részük szakmailag d®ekasan helytáll, képzettségük alaposabb, korszerűbb, mint a kezdő szakembereké volt a múltban. Podirtifcai magatartásuk is tükrözi, hogy a mi rendszerünkben nőttek fel. Sokan közülük kiválóan dolgozó pártmunkások. Fiatal értelmiségünk szakmai fejlődését azm- ban megnehezíti, hogy általános műveltségük nem eléggé megalapozott, nincs kellő nyelvtudásuk, nem járhattak külföldre. Nincs állami szerveink részéről intézményes® megoldva az új értelmiség szakmai továbbképzése. A fiatal értelmiség politikai fej- 1 lődésób® is tapasztalható az utóbbi években bizonyos megtorpa- násL Nem egyszer találkozunk politikai közönnyel és cinizmussal. Ezt részben az egyetemek® folyó . politikai munka gy®gesóge okozza, rész- b® pedig azok a nehézségek, amelyekkel az egyetem elvégzése után találkoznak. Különös® a családjuktól távol munkát kapott fiataloknak sok a gondja, fájó problémájuk a lakáshiány, mely megnehezíti letelepedésüket és- családalapításukat. Egyes helyeken kevés megértésre találnak ügyes-bajos dolgaikban a helyi pártós DISZ-szerveknél is. Ez aztán oda vezet, hogy -nem egyszer a régi értelmiség politikailag elmaradottabb rétegeinek hatása alá kerülnek. Sokszor az új értelmiség® belül is túlságos® éles választóvonalat húznak a munkás-p®aszt, valamint az értelmiségi és egyéb származásúak között. Ez mindenekelőtt a régi értelmiséget sérti, de akadályozza az új értelmiség egy -része aktivitásának kibontakozását is. Nem kielógítő az értelmiségiek közötti pártépítőmunkánk sem.. Ez réseiben összefügg az értelmiség lebecsülésével, részb® pedig annak a következménye, hogy sok pártbizottságból hiányoznak a legfontosabb értelmiségi munkaterületek ismerői. Az értelmiségiek aránya a pártban 1952-től 1956-ig majdnem a kétszeresére: 3,9 százalékról 6,1 százalékra nőtt, de még ez a növekedés sincs arányban az értelmiség társadalmi jelentőségével és a pártépítési munka lehetőségével'. A párttagság gyarapodása az egyes értelmiségi rétegekben különböző. Viszonylag leggyorsabb a műszaki értelmiségnél és nagyon lassú a falusi tanítók között. V® olyan megye, ahol a pedagógusoknak csak 8 százaléka párttag. Ennek oka nem egyszer az a téves nézet, hogy az értelmiségiek felvétele a párt kispolgári felhígulásához vezet. Pártszervezeteink nem mindig törekednek arra, hogy a szakmailag legképzettebb, legtekintélyesebb értelmiségieket nyerjék meg párttagnak. Mivel ezek között gyakr® v®- mak oiy®ok, akik kritikus® g®- dolkodnak, számtal® esetben előnyben részesítik a szürkébb, de sirnu- lék®y elemeket. Ez visszatetszést szül a jószándékú értelmiségiek között. Pártfunkci®áriusaiink egyrésze kellő műveltség és szakismeret hiá- nyáb® húzódozik az értelmiségiek köréb® végzendő politika! munkától és a velük való foglalkozástól. A z értelmiségiek közötti politi- kai és pártépítő munkáiban legfőbb támaszunk a kommunista értelmiség. Felelősségteljes munkájában azonlb® sajnálatos módon nem mindig kapja meg a szükséges tájékoztatást és megbecsülést. A kommunista értelmiségiek szívós® dolgoznak, hogy szakmailag ne maradjanak el a kevesebb társadalmi megbízatást vállaló pártonkívüliektől, ám amíg több munkát, áldozatot kívánunk tőlük, esetleges hibáikért keményebb® v®ják felelősségre őket, eredményeikért gyakr® nem kapják meg a szükséges elismerést. Ez is szerepet játszik abb®, hogy a pár- tonfcívüliek többnyire nem törekszel írek a pártba. * * * A Központi Vezetőség határozatának második részét, melyben az értelmiségiek közötti politikai munka fő feladatait és te®dőit szabta meg a Közp®ti Vezetőség, lapunk holnapi, vasárnapi számában ismertetjük.
