Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-15 / 192. szám

Szerda, 1956. augusztus 15. SOMOGYI NÉPLAP Csak nagy táblán nagyüzem igazán a tsz! PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS llj arcot ölt a mapícgresi határ... Kisparcellák barázdáinak ezrei szelik át a magyar­egresi határt. Ezek még a régimódi paraszti gazdálko­dásról beszélnek. Arról, amelynél a »kaparj kurta, ne­ked is jut« elve volt a mérvadó. De bent a faluban, az emberek, a szövetkezés zászlóvivői már tervezik: eltün­tetik a sok parcellát, hogy helyükön dúsabb kalászú búza, nagyobb csövű kukorica s kövérebb répa terem­jen. Á község mindkét termelőszövetkezetének, a Pető­finek és a Kossuthnak a tagjai örömmel írták alá ne­vüket a tagosítást kérvényre. Hogyne írták volna öröm­mel. Hisz csakis tagosított, nagy táblán vdlósítihatják meg igazán a nagyüzemi gazdállcodást. Csakis úgy vál­hat könnyebbé, gyümölcsözőbbé, szebbé a szántó-vető ember munkája. Ezzel már számoltak a magyaregresi szövetkezetbeliek is. A Petőfi Tsz 570 hold földje csaknem ezer darab­ban van. S bizony emiatt igen nehéz megbirkózniuk a soronlévő munkákkal. Sok erő és idő vész kárba azzal, hogy nem tudják kihasználni a nagy mezőgazdasági gépeket. Nézzük csak a búza aratását, csépléset. A Petőfi 145 hold búzája 200 parcellában volt szerte a határban. Ebből csak 40 holdat arathatott le a kéve­kötő-aratógép, a többit kézierővel vágták le. De mi­vel sokfelé volt a búza, minden kaszáshoz kellett kö­töző is, nemcsak két kaszánként, mint amikor nagy táblán csoportban aratnak. Ez utóbbi módon hat em­berrel kevesebbre lett volna szükség az aratáshoz, akik más fontos munkát végezhettek volna. így a cséplés- hez is kiállíthatták volna egy csapatot, s a 67 mázsa búza meg a 25 mázsa árpa, melyet cséplőrésznek ki­adtak, most a közös jövedelmét növelné. De nézzük ennek a másik oldalát is. Ha pl. a tsz 145 hold búzáját kombájn aratja, csépeli, akkor ez majdnem húsz ezer forinttal kevesebbe kerül mint kézierővel. Ez is a tagosítás, a gépi munka óriási elő­nyét mutatja. Azt, hogy a gép felmenti az embert a legfáradságosabb mezei munkáktól, s olcsóbban, gyor­sabban dolgozik. Hasonlóan számítgatnak a Kossuth Tsz-beliek is, akiknek a 390 hold földjük még 600 parcellában van. De nem sokáig... Már e héten munkához lát itt is a tagosító bizottság. S megvalósul a magyaregresiek leghőbb vágya, elsimulnak a régi ráncok, új arcot ölt a határ... Hogy oromtelibb legyen a földművelő munka Somogyjádon is... A Somogyjádd Aranykalász Tsz .tagjai is hasonló nehézségekkel küszködnie, mint a magyaregresiek. Az ő 900 hold közös földjük csaknem kétezer darabban van. A tagok közül vagy 'hatvanion szívesein fogadták a tagosítás lehetőségét... De akadnak olyanok is, akik a tagosítás ellen vannak. Miért? Kovács János tsz-eOnök szerint: valószínűleg attól tartanak, hogy ha tagosítják a földjüket, akkor elve­szítik a föld tulajdonjogát. Ez .persze alaptalan hiede­lem. Hisz a törvény kimondja, hogy örökölhető a föld akkor is, ha a közösben művelik. A föüdjáradék szinr tén bizonyítja, hogy a tsz-tagé a föld tulajdonjoga. Azzal, hogy összevonják a parcellákat nagy táblába, csak a föld megművelése lesz könnyebb. Egy helyen lesz a munka, nem kell egyik dűlőből a másikba gya­logolni kilométereket. Ha pl. idén a 210 hold búzájuk nem 293, hanem 2—3 darabban van, fele erővel' be­takaríthattak volna. Minden okos ember arra törekszik, hogy könnyeb­ben, minél kevesebb verejtékkel kelljen dolgoznia. Eh­hez ad lehetőséget, segítséget a .párt, a kormány a ta­gosítással s azzal, hogy egyre több korszerű mezőgaz­dasági gépet küld a falunak. Az a cél, hogy a fold művelésének is emberibb körülményeit teremtsük meg. Ne kelljen a parasztembernek látástól vakolásig gömyedezm a kapálásban, kaszálásban. Dolgozzék a gép! Ehhez viszont táblásítand keli a földet. S ez ellem lennének az Aranykalászban? Hát nem akarnak a rossz helyébe jót, a jó helyéibe jobbat? Hát csak nem ellen­ségük saját maguknak?! .Bizonyára nem. Szárnyasi József, Kristály György, Jártás Tóth József, ifj. Nagy Sándor és a többiek is, akik most vitték haza a közös mimika első gyümölcséből járó részt: a murkaegysé- gankónti 1 kiló árpa és 3 kiló búzaelőlaget, biztos, hogy azt szeretnék, ha jövőre még több tele zsákkal fordulna be kapujukon a szekér. De ehhez összefogás keld, még abban is, hogy a tagosítás mellé állnak. Már nem sok idő van a veszteglésre. Közeledik az őszi vetések előkészítésének ideje. El kell dönteni, hova mit vetnek. Be kell állítaná a vetésforgót a közös területen. Hallgassanak a józan észre, bátran hasz­nosítsák a párt és a kormány biztosította lehetősége­ket a maguk javára. SZÜGS FERENC Kisiparosaink jobb munkává! akarjak kielégíteni az igényeket A Kisiparosok Országos Szövetségé­nek megyei titkársága augusztus 13-án megyei választmányi értekezletet tar­tott. A küldöttek a megye 3700 kisipa; rosának helyzetét tárgyalták meg. Szó volt az öreg kisiparosok segélyezéséről. Ma már ezen a címen megyénkben ha­vonta 45 000 forintot fizet ki a Kisipa­ros Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító. A beszámolóból ős a hozzászólások­ból kitűnt hogy kisiparosaink sokkai több tanulót tudnának és szeretnének foglalkoztatni, a fiatalok azonban nem jelentkeznek. Különösen ács-, asztalos-, borbély-tanulókban nagy a hiány. Sok községben még mindig nincsen kisipa­ros, más helyeken ugyanakkor ogy szakmában több kisiparos is dolgozik. Az értekezlet részvevői elhatározták: tevább javítják a kisipari munka minő­ségét. Tapasztalatcseréket szerveznek, ahol átadják egymásnak munkamódsze­reiket, mert több és jobb munkával akariák kielégíteni megyénk, különösen a falu lakosságát. Vizűm, nélkül utazhatnak magyar állampolgárok a Román Népköztársaságba A Román Népköztársaság kormányá­nak javaslatára a Magyar Népköztár­saság és a Román Népköztársaság kor­mányai megegyeztek abban, hogy a két ország közötti utazások megkönnyítése érdekében augusztus 15-1 hatállyal meg­szüntetik a vízumkényszert. A megegyezés értelmében hivatalos és magánjellegű látogatásoknál, vala­mint átutazásnál magyar és román ál­lampolgárok vízum (illetve átutazó ví­zum) nélkül utazhatnak a két ország te­rületén, amennyiben diplomata, szolgá­lati. polgíri vagy kollektiv útlevéllel rendelkeznek. Vízum nélkül lehet to­vábbá utazni Romániába a személyazo­nossági igazolvánnyal is. amennyiben a személyazonossági igazolvány tulajdo­nosa az IBUSZ-nál kiváltja a szükséges betétlapot. <TlyíLt Imii a Kaposvári Műjéggyár és Szikvízüzem dolgozóihoz Mi, a Kaposvári Élelmiszerkiske­reskedelmi Vállalat dolgozói jómi­nőségű árut szeretnénk adni Kapos­vár dolgozóinak. A Műjéggyár azon­ban sokszor napokig nem szállít je­get egyes boltjainkba. Emiatt az élel­miszereket, húsárut nem tudjuk meg­felelően tartósítani, az üdítőitalokat sem tudjuk. hűteni. A Műjéggyár Vállalat vezetősége többször meg­ígérte, hogy változtat ezen a helyze­ten, mégsem történt a mai napig sem javulás. Most is egyes boltjaink sokszor jég nélkül állnak. Különösen a város központjától távol eső boltok dolgozói vannak ne­héz helyzetben, mert jég hiányában szmte elkerülhetetlen az áru romlá­sa, és hűsítő italokkal sem tudják a lakosságot kiszolgálni. A Kaposvári Textilművek dolgozói is több eset­ben jogos panasszal fordultak hoz­zánk, miért »forralva« adjuk nekik a hűsítő italokat, miért nem jegel« ve? A jégszállító kocsisok sokszor — valószínűleg a vállalatvezetőség tud­ta nélkül — elkerülik a boltokat, vagy el sem mennek odáig, mert egyes személyeknek a megengedett­nél magasabb áron adják el a jeget. Jó lenne, ha a vállalat vezetői erre is felfigyelnének! Mi biztosak vagyunk abban, hogy a Műjéggyár dolgozói — hozzánk ha­sonlóan — szívügyüknek tekintik városunk kczellátásának biztosítását és azt, hogy ne romoljon, ne menjen veszendőbe egyetlen gramm élelmi­szer se. Arra kérjük tehát a vállalat dolgozóit: rendszeresen biztosítsák üzleteink részére a szükséges jég- mennyiséget, hogy a lakosság jogos igényeit kielégíthessük, hogy jómi­nőségű élelmiszert adhassunk a dol­gozóknak. A Kaposvári Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat dolgozói Szidják, akik szívják... Sokat bosszankodtak a Kossuth-ot szívó dohányzó emberek abban az idő­ben, amikor még a Pécsi Dohánygyár készítményeivel látták el őket, amelyek kemények voltak, mint a kő a bennük lévő csutkáktól. Nos, végre az egriek készítményeit élvezhetik a dohányzóki Élvezhetik! Ez ugyan nem kemény; puha, de attól, hogy nincs bennük dohány. Láttunk olyan doboz Kossuth-ot az utób­bi napokban, amelyben három, olyat is, amelyben hat, sőt nyolc cigaretta szét­bontott felében nem volt dohány. Csaknem minden egri doboz Kossuth­ban van egy, kettő vagy több törött, szétszakadt burkú cigaretta, amelyet már csak csikként lehet szívni, de né­melyiket még annak sem. A hiba megszüntetése egri ügy, de amíg Így van, addig sajnos ez nemcsak az egriek ügye, de a miénk is, akik az egri selejtet kell szívjuk. Mit csinálnak az egri dohánygyár MEO-sai? „Dunának, Ollmak egy a hangja" — A barcsi járás készül a nemzetiségi hét megnyitójára — fosztanak. v. A falu Viasz-sárga »varázs« dudával hóna alatt pi­rospozsgás, nagybaju­sza bácsi jelenik meg a színpadon. Fekete mellényben, gáliekék kötényét féloldalra tűrte ... Pörge kalap­ját széles mozdulattal emeli. Tapsförgeteg! Mindenki ismeri a mo­solygós öreget a barcsi járásban — »jóízű« em bér. Kovács Pali bá­csi ő, a délszláv dudás. Napok óta próbál. He- resznyére készül a nemzetiségi hét meg­nyitó ünnepségére ... Sifter elvtárs, a járá­si népművelési cso­port előadója árulta el. Tőle tudtam meg, hogy a vízvári kultúr- csoport is ott lesz... Tizenkilencedikén a siófoki találkozón sze­repelnek. Egész éjjel utaznak, hogy másnap műsorukkal gazdagít­hassák a megnyitót. A1 »Vízvári tollfosztó« nélkül, amely a dél­somogyi magyarok né­pi szokását eleveníti -meg, szegényebb lenne a műsor. A tánc-játé­kot ifjú Csikvár Jó­zsef, a népművelési osztály dolgozója kore- ografálta. Főszereplője az örökifjú nagymama: Csikvár József né ... A hosszú téli na­pok a falu egyik há­zába csalogatják a te­referélni szerető öreg­asszonyokat... Tollat lányai is odatalálnak. Ahol pedig szépszemű lány van, hamarosan tüzesvérű legény is akad... Az egyik öregasszony (Csikvár József né) régi játékok­ról mesél. Sorra játsz- szák: a szembekötős- dit, a fordulj bolhát... aztán régi dallamok hangzanak, kezdődik a szilaj forgatagú tánc... A lakácsai délszláv- szakos tanító délszláv dalokat énekel. Ma­gát kíséri harmoni­kán. Föllép a délszláv trió is. Ott lesz a járási versenyen díjat nyert bélavári úttörő-csapat: a párnatánccal... hm néhány virág a dús. ezer-színű csokorból! A németek Szülőkön ünnepelnek. Haracsi Imre. a kultúrcsoport vezetője Villányba utazott. Uj tánccal szerepel az együttes. A meglepetés a német szalag-tánc lesz, amit Siófokra is elvisznek. Magaskontyú, rakott­szoknyás lányok, me­nyecskék ropják. A lá­nyok élénk-virágú kendőben, a menyecs­kék sötét bordóban... A változatos műsor­ban -magyar tánc is szerepel. A csu-pa-tűz szatmári csárdás ... Dicséret a készülő­désért! Sokat tesz a járási népművelési csoport vezetője, Bér­ezi István és Sifter elv társ. Már vala­mennyi nemzetiségi községben jártak. Szer­vezik, lelkesítik a ké­szülődést, a készülödő- ket. A délszláv meg­nyitó helyével sok baj volt — meséli Sif­ter elvtárs. A külön­böző szervek, megye és járás különböző he­lyeket javasoltak. Szó­im került Bolhó, Ba- bócsa, Vízvár. Hogy Heresznye mellett kö­töttek ki, az a járási népművelési csoport érdeme. Érdem! He- resznyén húszadikán búcsú lesz. Kiváló al­kalom: a rokonság »úgyis eljön«, a »nem rokont« meg vonzza a gazdag műsor. (Labda- rúgó-mérkőzés is lesz. A délszláv válogatott a határőrség csapatá­val játszik.) Az augusztus 20-i megnyitókon délszláv, német és magyar együtt örül, együtt ün­nepel. Ma természe­tesnek látszik ... Em­lékezzünk a Horthy - korszak rosszízű jel­szavaira! Jusson eszünkbe az évezredes ma-rakodás, »megnem- értés«. Számtalan év­tized múlott el, új tár­sadalmi rend kellett szülessen, hogy meg­értsük a költő szavait: »Dunának, Oltndk egy a hangja...« MOLNÁR JÓZSEF Magasszínvonalú politikai oktatással a párt eszmei-politikai egységéért A Barcsii Járási Pártbizottság az elmúlt oktatási év tapasztalatait felhasználva fogott hozzá az 1956— 57-es oktatás előkészítéséhez. Fügye- lemibe vette a propagandisták helyes észrevételeit is, hogy pl. kislétszámú szervezetekben nem helyes külön tanfolyamot szervezni, mert így, bár egy községben mő a tanfolyamok szá­ma, de szervezetileg ,neihéz össze­fogni, s alacsonyabb a színvonal is. Az elmúlt oktatási évben 46 »Marxizmus—ieninizmus alapjai« tanfolyamot, 33 politikai iskolát és 7 SZKP története tanfolyamot szer­veztünk, a részvevők száma megha­ladta az 1100-at. Ez a szám járá­sunkhoz mérten túl magas. Ebinek ellenére eredményes volt a pártofeta- tás. Több tsz-ben hozzájárult »a mun­kafegyelem megszilárdításához, mint pl. az istváodi Petőfi Tsz-ben, ahol a kommunistáik és az oktatásba be­vont pártonkávüliek eredményesen fejezték be a pártoktatásii évet. Eb­ből a tsz-ben a több tudás is elő­segítette, hogy gyökeres változás áll­jon be a gazdasági munkában. Az új oktatási év eredményes elő­készítése céljából az első lépés az volt, hogy végrehajtóbizottsági ülé­sen szabtuk meg az előkészítés fel­adatait. Ezután párttitkárt értekez­letet tartottunk, melyen a KV ha­tározata szentemében szabtuk meg a feladatokat. A titkári értekezlet rész­vevői egyetértettek a pártbizottság javaslatával, s az új oktatási évben annyi tan- folyamot indítunk, ahány jól- képzett propagandistát tudunk biztosítani. A titkári értekezlettel egyidőben megtartottuk a propagandisták év­végi tanácskozását, melyen az okta­tása év tapasztalatain kívül megtár­gyaltuk az új oktatási év előkészíté­sét is. E tanácskozáson a járás 16 legjobb eredményt elérő prepagan- diistáját jó munkájáért oklevéllel jutalmaztunk. Ilyen' (körültekintő (munka után kezdtük meg a községekben az új oktatási év előkészületeit. Az MDP- vezetőségek, alapszervezeti vezetősé­gek szintén megtárgyalták, hogy mi­lyen feladatok várnak rájuk az ok­tatási év megszervezéséiben. Egyben döntöttek arról is, hogy milyen ok­tatási formát javasolnak jaz (alap- szervezet tagjai számára. Kijelölték azokat a vezetőségi tagokat is, aki­ket azzal bíztak meg, hogy minden kommunistával beszélgessenek a pártolrtaitás szükségességéről. A ve­zetőségi tagok mellett több tsz-el- nöfcöt is bevontak ebbe a munkába. Ezután taggyűlésen ás megtárgyalták a jövő évj pártoktatást. Megtörtént a propagandisták kivá­logatása. is, ami személyes beszél­getésen alapú?,! A propagandisták többsége többéves tapasztalattal ren­delkező pártmunkás lesz. Kívülük több agronómus, gépállomás! igazga­tó és pedagógus is szívesen vállalt propagandista munkát. A végrehajtó bizottság a hely­színen állandóan ellenőrizte és ellenőrzi az oktatás előkészí­tését. Ahol sízükséges, segít az alapszerve­zeti vezetőknek. Az instruktorok is sokat segítik az a’apszervezeteket az oktatása év előkészítésében. A kommunisták körében nagy az érdeklődés a jövő oktatási év iránt. A figyelem középpontjában az egyes oktatása formák tananyaga áll. A leg­nagyobb várakozást az »Időszerű kérdések« tanfolyama -váltotta ki, ezt bizonyítja az eddig beérkezett jelentkezések száma is. 22 Időszerű kérdések, 8 Marxizmus—ieninizmus alapjai, 3 Nemzetközi munkásmozga­lom, 1 Politikai gazdaságtan tanfo­lyamot szerveztek. A múlt évvel szemben változás történt. Tavaly zömmel a Marxizmus—Ieninizmus alapjai tanfolyamot kérték, az idén az Időszerű kérdések tanfolyama van többségben. Hogy a párttagság mennyire vizsgáltja, milyen tanfo­lyam felel meg legjobban képzettsé­gének, azt a barcsi területi alapszer­vezet bizonyítja legjobban, ahol a múlt évben három fokon -indítot­tak tanfolyamot, az idén csak as Időszerű kérdések és a Nemzetközi munkásmozgalom tanfolyamát kér­ték. A jövő évi Oktatás előkészítésében az eredmények mellett vannak hi­bák is. Egyes szervezeteinkben még mindig lebecsülik a pártokta­tást, s nem törekednek arra, hogy minden hallgatóval sze­mélyesen beszélgessenek a ta­nulásról. Egyes pártfunkcicnáriusok pedig a nagy munkára való hivatkozással halogatják az Oktatási előkészület be­fejezését. Varga János elvtárs Pé- terhidán már egy héttel előbb »pisz­kosaiban« elkészítette az oktatásra jelentkezettek névsorát, s azóta »nem volt ideje« lemásolni és elkül­deni a JB-nek. Kemény Ervin víz­vári MDP titkár és propagandista, Magyar Ferenc, a Darányi Gépál­lomás /titkára hasonló okokra hi­vatkozik. Az oktatás előkészítési ideje le­járt, éppen ezért haladéktalanul be kell fejezni e munkát azokban a pártszervezetekben is, amely ©kiben még nem készültek el vele. A járási pártbizottság a tanfolya­mok szervezése mellett már most gondoskodik a tartalmas, színvonalas oktatás biztosításáról is. Ezért elha­tározta, hogy minden eddiginél több segítséget ad a propagandisták mun­kájához. A JB megkezdte a helyi anya­gok gyűjtését, melyet a propa­gandisták rendelkezésére fog bocsátani, hogy az országos adatok mellett érdekesebbé te­gyék előadásaikat. Feüriolgozzuk az iskoláztatás ered­ményeit, megmutatjuk a hallgatók­nak, milyen volt a pedagógusok helyzete a múltban és milyen ma, ugyanezt az egészségügy vonalán is. A helyi jellegű a-datckat főleg az Időszerű kérdések tanfolyamán kí­vánjuk felhasználni, de hasznos se­gítséget ad a többi oktatási formá­nál is. Az oktatási munka színvo­nalának emelése céljából a pártbi­zottság könyvtárát e hó folyamán átszervezzük, kibővítjük az időszerű kérdésekhez kapcsolódó irodalmat. Ezzel el akarjuk érni, hogy az okta­tás megkezdésére megfelelő politikai és szépirodalmi könyv álljon a párt- munkások rendelkezésére. Megala­kítjuk az elméleti tanácsot, melybe a pártbizottság munkatársain kívül elméleti és .gazdasági szakembereket is bevonunk. A korábbi oktatási évek egyik hi­bája az volt, hogy nem ellenőriztük megfelelően a tanfolyamokat. Az új oktatási évre 18 fős eEenőrgárdát szerveztünk, így lehetővé válik, hogy 4—5 hetenként minte tanfolyamot meglátogassunk. Az ellenőrző csoport tagjai a pártbizottsáigi dolgozókon kívül , társadalmi munkások, akik 3—5 hónapos pártiskolát végeztek. A járási pártbizottság az említet­teken. kívül is azon munkálkodók, hogy a jövő oktatási évben tovább javuljon e munka. Bízik a járás kommunistáinak odaadó, lelkes mun­kájában, akik mint propagandisták segítik a párt eszmei-politikai egy­ségének megszilárdítását. PALOTÁS BÉLA akt felelős, Barcsi Járási Párt-VB „MA ARTISTAMUSOR“ Az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozunk egy — Igaz, kicsi —, de esetenként kellemetlen dologgal. Ugyan­is: ha a város mozijaiban olyan filmet vetítenek, amely á szokottnál nagyobb érdeklődést vált ki, akkor a mozipénz­tár ablakában megjelenik egy táblácska és tudtára adja a »nagyérdemű« közön­ségnek, hegy »ma artistaműsor«. Ez több kellemetlenséget is jelent. Először azt, hogy mielőtt megkezdik a vetítést, megjelenik az emelvényen az artista­pár, bemutatja számait, emiatt a vetítés 15—20 perccel később kezdődik. Mind­emellett anyagilag is jelent valamit. Ugyanis a film iránt érdeklődő közön­ségnek ha tetszik, ha nem. 50 fillérrel többet kell fizetnie a jegyért. Ez egy embernél nem sok, ha ketten mennek, egy forint — ez is még kibírható —, de ha egy 4—5 tagú csaléji megy mo­ziba, nem nagy őrömmel fizet 2—3 fo­rinttal többet. De másról is szó van. Egy­egy előadáson — 500 nézőt véve alapul — 250 forint jön össze így, ami napi 3 előadáson 750 forintot jelent. Szerin­tem 2—3 embernek ez a fizetés egy na­pon illetéktelen, már csak azért is, mert egy óránál nem dolgoznak többet érte. Van ennek egyéb »gyengéje« is, még­pedig az, hogy olyasmit kényszerítenek az emberre, amit ő nem akar, egyszó­val ha akarja, ha r.em, végig kell nézni az artisták számait. Ha én artistamű­sort akarok látni, akkor megnézem va­lamelyik cirkuszunk színvonalas elő­adását, de ha egy jó filmet akarok megnézni, akkor ne iktassanak oda egyéb műsort. Én — és biztosan sokan mások is — megértem, hogy az artistá­kat támogatni kell, de azt javaslom, hogy esetenként rendezzenek inkább egész estét betöltő műsort, és biztosan — Ismerve Kaposvár dolgozóinak ér­deklődését a művészet iránt — nagy si­kert aratnak. Kiss István, Kaposvár

Next

/
Thumbnails
Contents