Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-12 / 190. szám

Augusztus 4-én a Szuezi-csatornánál 'VILÁG PROLET AK I 41 EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Ál MOP SOMOGY H£GY£i BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA . XIII. évfolyam, 190. szám. ARA: 50 FILLER Vasárnap, 1956. augusztus 12. Hunyadi János (Halálának 500. évfordulójára) A görög mitológia világából Köszöntjük a somogyi vasutasokat A pártszervezetek segítsék a cséplés, begyűjtés meggyorsítását a fonyódi járásban Vasutas dolgozóinkat ünnepeljük AUGUSZTUS 20 TISZTELETÉRE Immár hagyomány, hogy augusz­tus második vasárnapján vasutasa­inkat ünnepeljük. Ekkor szoktuk számbavenni egyévi munkájukat, fel­mérjük a fejlődést, megállapítjuk a hiányosságokat, hogy a következő óv során vasutasaink hasznosíthassák a tapasztalatokat. Múlt év augusztusától a mai, a VI. vasutasnapig pozitív a mérleg. Vas­utasaink kiállták a próbát. Még em­lékezetünkben él a múlt év őszi for­galmának hősi csatája, amikor a so­mogyi vasutasok minden addiginál nagyobb forgalmat bonyolítottak le. Láttuk derék vasutasainkat, amint küzdöttek az elemekkel, a hideggel, a hóviharral és amint az árvíz súj­totta lakosság megsegítésére siettek. A somogyi vasutasok jó munkáját jelzi, hogy Somogyszob után Böhö- nyc, majd legutóbb Csokonyavisonta állomásra is felkerült a kitüntető »-Él üzem«-jelvény. Biztonságosabbá vált vasúti közlekedésünk. Tovább csökkent a balesetek száma. Nyugodt körülmények között utazhatunk, szál­líthatunk, mert megyénkben is több ezer vasutas őrködik a közlekedés biztonságán. A pályafenntartás dol­gozói egész éven át ott találhatók a vonalakon, gondozzák a pályát, kor­szerűsítik a vágányhálózatot, vagy mint legutóbb pl. Siófokon, hidakat cserélnek ki, hogy a vonatok zavar­talanul közlekedhessenek. A vontatás dolgozói jól ápolt moz­donyaikkal az ütőerét képezik a vas- ■ i , üti közlekedésnek. A kaposvári és / barcsi masiniszták és fűtők erednié- 1—nyeseii dolgoznak éjjel-nappal egy­aránt a biztonságos és menetrendsze­rű közlekedésért. A forgalom »zöldút« biztosításával segíti elő a gyors közlekedést. For­galmi brigádjaink ez évben már leg­több esetben biztosítani tudták a menetrendszerű közlekedést. Szólni kell az úgynevezett kisegítő szolgálati ágakról is. A távközlőkről, akiknek keze nyomán mindinkább ki­szorulnak a korszerűtlen kopogtatás távirdagépek, hogy helyüket átvegye a géptávírás vágy a rádiós hírszol­gálat. Uj és korszerű biztosító beren­dezéseinkről, melyek a hírközlő esz­közökkel együtt szintén fokozzák a vasúti közlekedés biztonságát. Azonban bármennyire korszerűvé válik is a vasúti berendezések soka­sága, a legfőbb biztonságot vasutas dolgozóink fáradságot nem ismerő, áldozatos munkája jelenti. Jó érzés tudni pl., hogy a Kaposvárról Buda­pestre utazó emberek életére minden alkalommal ezernél több vasutas vi­gyáz. Ezért jogos a dolgozók hálája, melyet a vasutasnapon is éreznek a vasút dolgozói iránt. A vasúti szakszolgálat legfelsőbb vezetősége, a Közlekedés- és Posta- ügyi Minisztérium szintén elismeri a somogyi vasutasok jő munkáját. A VI. vasutasnap alkalmából számos Somogy megyei vasutas dolgozót ré­szesítettek különböző kitüntetések­ben. Két somogyi vasutas: Palotás Károly somogyszobi állomásfőnök, az 50. szolgálati évét betöltő Balogh Márton nyugalmazott főpályamester »Érdemes vasutas« kitüntető jel­vényt kapott. De nemcsak a legkiválóbbakról tör­ténik gondoskodás. Kormányzatunk épp a VI. vasutasnapot megelőző hé­ten xgndezte a vasutas dolgozók il­letményét. Országszerte több tízezer vasutast érintett jelentékenyen a legalacsonyabb fizetésűek bérrende­zése. Ezenkívül megoldották az olyan látszólag kisebb kérdéseket is, mini a pályafenntartási szakmunkások ruhaellátása. Hogy a vasutas dolgozók miként fogadták a bérrendezésről szóló ha­tározatot, az már ismeretes. A vas­utasnap s augusztus 20 tiszteletére indított szocialista munkaverseny lendülete megkétszereződött. Egy­más után érkeztek a győzelmi jelen­tések a szolgálati ágaktól: a forga­lomtól, a vontatás területéről, a pá­lyafenntartási dolgozóktól: »Teljesí­tettük augusztus 12-re tett vállalá­sainkat«. A vasutasnapot megelőző héten nem volt 109 százalékon aluli tervteljesítés, de nem volt ritka a 130—140 százalékos tervteljesítés sem. E néhány kiragadott példa is bizo­nyítja, hogy vasutasaink jogosan ül­nek ma örömünnepet. Jólvégzett munkájuk tudata meghatványozza mai ünnepük nagyszerűségét. Mi is odaállunk vasutasaink közé ma az ünnepi menetben. Megköszönjük munkájukat, s arra kérjük őket, hogy továbbra is azzal a szívvel és lelke­sedéssel végezzék munkájukat, mint eddig. A fonyódi járás ismét az élen A községek versenyében első Lát­vány. Begyűjtésben 89,8 százalékos teljesítéssel kapja meg ma a Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács vándorzászlaját. A tsz^ek közül első a kányái Petőfi, 86,7 százalékos tel­jesítéssel. Adófizetésben első helyen áll Szo­rosad község 65,2 százalékkal. A mezőgazdasági munkák, a be­gyűjtés és . adófizetés együttes érté­kelése a következő sorrendet adja: Járás: 1. Fonyód 2. Csurgó 3. Siófok 4. Kaposvár 5. Marcali 6. Tab 7. Nagyatád 8. Barcs Pontszám: 129.6 128 127.6 124.4 120,9 115,8 114.5 113.7 Járási tanácselnök: Király Ferenc Vörös Gábor Nagy Lajos Suri Sándor Papp Ferenc Temgerdi Imre Sasvári Ferenc Mátyás József A ' egjobb gépállomás Fonó, mely csépiési tervét eddig 60 százalékra teljesítette. Második Mennye 52 szá­zalék, harmadik Darány 48,4 száza­lékos teljesítéssel A leggyengébbek: Balatonikiliti 33,5, Csckcn ysviscr.ta Egyetlen hátralékos sincs Somogyjádon Scmogyjád mindenből teljesítette esedékes (beadási kötelezettségét. Nagy érdeme Fülöp Józsefné begyűj­tési megbízottnak, bőgj» egyetlen hátralékos sincs községében. Jó pél­dát mutat az Aranykalász Termelő- szövetkezet, amely három mázsa hí­zottsertés kivételével már minden­ből letudta egész évi 'beadását. Az Augusztus 20 Tsz is csak a sértés­éé vágómarhabeadással van hátra, de már biztosítva van mind a ser­tés, mind a szarvasmarha a beadás­ra. A somogyjádiak ígérik, hogy októ­ber 31-ig egész évi beadási kötele­zettségüket rendezik. Újabb csatlakozás , Toponár versenyfelhívásához Nagy érdeklődést keltett' megyeszerte a topon,iriak augusztus 20 tiszteletére tett versenyfelhívása. Nincs nap, hogy valamelyik községből ne jelentenék: csatlakoznak a toponáriak felhívásához. Legutóbb Kaposhomok, Patalom és F.d- de községekből jelentették, hogy a to- ponáriakhoz hasonlóan köszöntik alkot­mányunk ünnepét. Eredményes munkát kívánunk e községek dolgozó paraszt­jainak vállalásaik megvalósításához. REKORDTERMÉST ért el az istvándi Szabadság Tsz. Tíz hold tavaszi búzájukból 118 má­zsa lett! A falu, de a környék lakói sem igen emlékszenek tavaszi búzá­ból 11.8 mázsás átlagra. 29,5 százalékkal. A megyében eddig 8012 vagon ga­bonát csépeltünk el, mely a tervszám 40.8 százalékát teszi ki. ÁMG MEGYEI IGAZGATÓSÁGA Uj kenyér a magyaregresi tsz-tagok asztalán Idén kezdték meg a közös mun­kát a magyaregresi Petőfi Tsz tag­jai. Sok nehézséget1 okozott nekik, hegy földjük több száz kispaircellá- bam van, de erejüket nem tóméi ve szorgoskodnak a nehézségek áthrida fáséin* addig ;isi amíg, tagosátják földjeiket. Növeli munkakedvüket, hogy szép jövedelemre számíthatnak. A július 31-ig teljesített munkaegy­ségekre már osztottak eíőleget. Búzá­ból 5, árpából 2 kilót és. 2.41 forint készpénzt kaptak eddig a tagok munkaegységenként. Kozári Imre, aki másodmagával j>éldásan dolgozik a közös,ben. az eddig teljesített mun­kaegységeire több mimt 12 mázsa terményelőleget vitt. haza. De új ke­nyér került a Petőfi Tsz többi tag­jának asztalára is. Alkotmányünnepi műszakot tartanak a Somogy megyei Faipari Vállalatnál A dolgozók maguktól keresték a vállalat vezetőit: Dorna elvtárs brigádja elmondta, hogy 100 darab szekrény elkészítési idejét 10 százalékkal megrövidíti. Az ifibri­gád 120 százalékos teljesítményét 130 százalékra emeli, az udvari se­gédmunkások pedig a megadott idő előtt négy órával befejezik az anyag kazalozását... Szervezett munkával a cséplés mielőbbi befejezéséért A barcsi járásban két hét óta búgnak a cséplőgépek. Idősek, fia­talok egyaránt azon szorgoskodnak, hogy minél előbb zsákba kerüljön a gabona. Ezért indítottak egymás közt versenyt csóplőcsapataink. A versenyben vállaltakat mindenkép­pen teljesíteni akarják. Szülőkön a Sallai Tsz tagjai fáradságot nem is­merve dolgosnak, hogy 'bebizonyítsák a kívülállóknak: többet ad a közös. Idei gabonatermésétlagunk holdan­ként mintegy 1,5 mázsával több, mint az egyénjeiké. Babócsán mind a két DISZ esén- lőcsapat le akarja 'győzni a bolhóie- kat. Reméljük, hogy ezután is ugyan­így megállják helyüket, és versen" - vállalásuk minden pontját teljesítik. VINCZE IMRE járási DISZ-VB. Szocialista segítségnyújtás A Nagybaj cm i Növényvédő Állo­más kaposvári járási brigádja Me- zőcsokonyán irtja a burgonyabogá­ra!. Hérincs Lajos, Balogh József és Szanyi István jól végzik dolgukat. Mégis úgy érezték, hogy nem elég, amit csinálnak. Látták ugyanis, hogy a helybeli Uj Élet Tsz-nek a gafoo- nabehordáöban elkelne a segítség. Elhatározták hát: szombaton a »hi­vatalos« munkaidő után, és vasár­nap egész nap hordják az Uj Élet kepéit. Köszönet és elismerés; jár nekik érte. Tettekre váltják az adott szót Kátrányból jelenti Túri Ferenc ta­nácselnök és Németh András tanács­titkár: — Az Alkotmány Tsz 9-én be­fejezte a cséplést. Búzából 14,5, rozs­ból 12 mázsás átlagtermésük lett. A tsz nemcsak terménybeadását, hanem egész évi hús, tojás, stb. kötelezett­ségét is teljesítette. Szerdáira az egész faluban kész a cséplés, s egyben a gaibonabeadást is teljesítik. Az adófizetésben most 50 százaléknál tartunk — s így augusz­tus 20-ig vállalásunkat még előbb is teljesítjük. _ . Utazzunk egymáshoz minél többet Külföldi vendégek Ráksiban Mind a negyvennek barna-rózsa­színre sütött arca sugárzik. Tekinte­tük ismerkedő örömmel röpköd a jellegzetes somogyi falu utcáján. Messziről jöttek pedig! A morva me­zőkről, bolgár lapályokról, lengyel síkságokról. Szemük meg-megáll a régi paraszti porták itt-ott meglazult cserepein, a gyepes udvarok mélyén megbúvó öreg diófákon ... Az ólak­ból itt is, ott is ki-kidugja rájuk ró­zsaszínű orrát egy-egy üsző ... Dél van .. . Ilyén forró, mézszínű nyári fény Közép-Európában csak itt von­ja be a házakat, embereket. Egy-két idős férfi tipeg-topog az udvarok mélyén. Vagy igyekszik elő­re, a reteszes kiskapuhoz. A magya­rosan kerek koponyájú, kerek, bor­barna szemű vendégeket nézik erő­sen. — Ezek bolgárok! — mondjuk oda­hajolva az egyik kiskapu reteszén babráló, bámészkodó öregnek. — És azok a csontosak? — kérde­zik visszahajolva. — Lengyelek! S aztán villanó férfiszemmel még ezt: — Hát az a sck ruganyos léptű fehérnép? Még a föld is örül a lép­tüknek! — Csehszlovák lányok, asszonyok! Kopnánv földjén testvéri népek A déli nap tűző ereje folyton nő. Sugárkévéjében vidáman sétál előbbre a vendégsereg a régimódi, somogyi szorgalmaskodás húsz-har­minc kis vára, régies portája között. Álmukban sem jártak mostanáig Koppány vezér ősi magyar földjén. Oly meghitt-ismerősen lépkednek itt, akik azelőtt alig sejtettek valamit e tájról. Annak a három nemzetnek fiai, akiket azelőtt Danzigtól Szófiáig, Várnától Prágáig és Ráksiig egymás ellen fordítottak zsoldosvezérek, nép­nyúzó, jobbágytartó földesurak, csá­szár-királyok. És most? Tóth Déneshez, az Uj Élet Tsz tagjához tartanak. Nyílik is a Tóth Dénes tsz-tag kapuja. Fekete rokolyás, fekete kendős idős asszony s kis unokája adja meg az elmaradhatatlan szíves vendéglátó módit a belépőknek. Szeretne dicsekedni is azon nyom­ban férje munkájával. Hogyne. Hi­szen a nevezetes »Duhaj« kan mel­lett dolgozik, amelynek híre a tava­lyi országos mezőgazdasági kiállítás­ról a lengyel, cseh, bolgár lapokig elért. De előbb kínálgat. A konyhá­ban kéz alatt van a friss, vastagon csobogó zsíros tej. Azt kínálná süte­ménnyel, fonatossal a látogatóknak. Hftol a zsindely is nieyi&i&doi!! — Nincs itthon a gazda, de tán jó vapvok helyette én. Isten hozta a kedves vendégeket! — mondja meg- illetődötten, de szíves, nyílt hangon a látogatóknak Tóth néni. Amazok is hasonló megilletődöttséggel sza­bódnak ... Széttekintgetnek az udvaron. Ki elöl, ki hátul. Ki a veteményes kert­ben, az udvar hátuljában, ki a szo­bákban. Van is miben gyönyörködjenek. A Tóth-család nem az első évben lépett az Uj Élet Tsz-be. De ahogy Walter elnökkel az élen a kisparaszti szorgoskodás régi, alacsony szintjé­ről kerek négy esztendő alatt szabá­lyos nagyüzemi magasságba emelték a szövetkezet életét, munkamódsze- | rét, vagyonosodását — úgy érte el ez a jsalád is azt, amit a közös gaz­dálkodás terve minden tsz-tagnak előírt. Többet, mint amit a szívük valaha is remélt. Mert hiszen láthatták a vendégek is a ruganyos léptű csehszlovák lá­nyokban, asszonyokban gyönyörködő öreg egyéni gazda portáját idejövet. Ott a kisajtó retesze is meglazult. A diófa és az ős-szilvás az udvar há­tuljában mohlepte, ágaik töredezet­tek. Még a háztáji gyümölcsös is újítást kívánna már! A cserép-sor a háztetőn nekiereszkedett. Azok az ősi porták megöregedtek minden ízükben. Szépek. Szeretnivalók. Ősök szorgalmának patináját viselik ma­gukon. És a Tóth Dénesék még szebb por­táján? Mintha minden tárgy ifjú fűztől lo­bogna. A friss-vörös zsindelyek, a frissen festett ablakpárkányok is megifjodtak. Ahol a tious-bunos is jobban adja a melegei Sugárzó erejű, gazdag termő éle­tet mutat a szoba belseje is. Szép új ágyakon gazdag terítő, dagadó duny­hák, vánkosok, fejealjak. Jellegzetes magyar díszeiket ámulva nézegetik a vendégek. A gerenda régies. De úgy kipolitúrozták azt is, mint a hús­véti hímes tojást. — Igen, én is azért hoztam ide vendégeinket, mert ez a család nem a legerősebb — mondja az elnök az egvik csehszlovák látogatónak, Jo­sef Báláznák, a nyitrai területi párt- bizottság első titkárának —, de I olyan, mint a tsz-ben sok más át- ,lc'g-család! Én nagyon szeretem Dé­nesék paraszti szorgalmát. Mert nem önzők. Nem azok! A régi paraszti szorgoskodás áldástnozó fényénél mi szenvedélyesen kutatunk szövetkeze­tünkben a közös gazdálkodás új és új forrásai után. Dénesék is ilyenek. Rettentő kell az Uj Életnek ez a faj­ta szorgoskodás. Mindig törik a fe­jüket, hogy mentül többet s jobbat dolgozhassanak!... Nézzék meg ezt a portát házastul, kertestül, minde­nestül! Még a típus-búbos is jobban adja a meleget a konyhában, amióta az idén ezt a szép kis portát a kis­kaputól a kert végéig minden ízében megreparálták! Nem csodálom! 60 ezer forint telt nekik minderre. Higgyék el. Én mondom, az elnö­kük! ... Madarat lehetne fogatni az elnökkel És most már látszik Walter elv­társ arcán, olyan öröm tölti el, hogy madarat lehetne vele fogatni. Hat év­vel ezelőtt késő ősszel néhány társá­val kezetfogott csak úgy féltenyérre. I. típusú szövetkezetbe kezdtek né- hányan. 1952 tavaszára azonban már egész tenyérre szólt a szövetségük, egész szívre, teljes lelkűkre és min­den erejükre. Ma már idestova ezer holdra nő a közös táblájuk. Állatuk kezdetben csak úgy tél-túl akadt. Ma egyedül a »Duhaj« kanjuk után 60 koca 655 malacot ellett, s abból 505 fel is nőtt.. Mindezért pedig 634 471 forint töltötte meg a közös kasszát. Most megállunk a »Duhaj« ólja előtt. — Pszt! Halkabban! — inti, kérleli szája elé tett u.ijai közt suttogva Tóth Dénes és Kovács elvtárs, a bri­gádvezető a vendégeket. Mert éppen előhajtják a testes kant. Agyara két ajka szélén úgy nő ki, hogy az egy vadkannak is illene. De igényes egy jószág. Tisztaságra, csendre nagyon kényes. Szelíd bánásmódot, figyelmet kíván magénak. Ha egyszer annyi hasznot hajtott már ezeknek a régi alacsony paraszti szintről mindent magas nagyüzemi szintre emelő, vál­lalkozó tsz-tagoknak! Táléit gyöngyszem S a nagy csendben, rendben, az ötmázsásrál nagyobb jószág portré­ját búcsúzóra csak úgy kapásból, vázlatosan is találóan megfesti az elnök: — Talált gyöngyszem, na, nem mondhatok mást! Tavalyelőtt még az anyja egy kocsolai kisparaszt tenyé­szetében veit. Ott fedeztük fel arra- való szemű állattenyésztőkkel együtt. Törzskönyvbe vele! — mondtuk. S az első fia, ez a »Duhaj« itt ni, olyan nagy fehérhús »zsirosbödön« lett, hogy annak minden utódja, minden unokája örökölte ezeket a tulajdon­ságokat ... A sonkájuk se kisebb, mint azoké a nevezetes csehszlovák hússertéseké! Megnő ezeknek is min­den combja 10—12—14 kilósra! S rávágja a búcsú-köszöntést Josef Báláz: — No, megkóstoljuk, ha valame­lyik »zsirosbödönjük« Prágába ke­rül! ... S már nyújtja is parolára kezét Walter elvtárs: — Jól van, itt a kezem rá! Utaz­zunk egymáshoz minél többet! De kössünk is minél több szerződést!.. s Ezért lehet hát madarat fogatni a ráksi Uj Élet Tsz elnökével... Erdős Jenő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents