Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-08 / 186. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1956. augusztus 8. A» ostobaság hullámhosszán... Mint a News Chronicle című angol lap jelenti, a Szuezi-csatorna államosításával kapcsolatban nem mindennapi »megtorló-intézkedés« történt a brit fővárosban. Úgy kezdődött, hogy Egyiptom londoni nagykövetségéhez ultimátum érkezett. Ez követeli, hogy Nasszír azonnal vonja vissza az államosítást, különben... és ez a »különben« a legérdekesebb az egészben. E szó mögött ugyanis szörnyű fenyegetés áll: amennyiben az egyiptomi elnök mégsem vonná vissza az államosítást, — harsogja az ultimátum szerzője :—, ő bizony fogja magát és elvágja az egyiptomi nagykövetség rádióantennáját, amely — remegj Egyiptom! — az ő házának tetején van. A nagykövetség megtette az egyetlen dolgot, amit az ilyen ultimátummal tenni lehet: széles mosollyal helyezte papírkosárba. Az »okmány« azonban mégis a beváltott fenyegetések közé kerül nemcsak a nagykövetség, hanem a történelem szemétkosarába is. Másnap reggel a nagykövetség antennájából egy jó darab hiányzott. Af »Canberra« típusú brit bombázóknak, a kifutott anyahajaknak és az indulásra kész francia flottának eddig nem sikerült meg- másítaniok az egyiptomi lépést. Lehet, hogy egy fél antenna hatásosabb lesz? Érdekes lenne tudni erről az antennas ember ápolóinak véleményét. Vagy ha nincsenek ápolói, az istenért, miért nincsenek?... j játék a tűzzel a nyugatnémet sajtó a Német Szövetségi Köztársaság felfegyverzésének további terveiről i Bonn (TASZSZ). Mint sajtójelenté- (isek közlik, Heusinger nyugatnémet (I tábornok és Eckardt, a szövetségi |lsajtó- és tájékoztatásügyi hivatal ve- Jzetője nemrég az Egyesült Államokéban a Német Szövetségi Köztársaság é további felfegyverzéséről tárgyalt. Sajtóközlemények szerint abból a I*jelentésből, amelyet Heusinger tábornok Adenauer kancellár elé terjesztett, kiderül, hogy az Egyesült Államok »kifejezetten óhajtja« egy nyolcszázezer főnyi nyugatnémet hadsereg megteremtését. Sajtójelentések szerint Heusinger tábornok amerikai tárgyalásai során azzal indokolta Nyugat-Németország fokozott felfegyverzésének szükségességét, hogy a Német Szövetségi Köztársaságot »váratlan atomtámadás« fenyegeti. Ezek a koholmányok éles tiltakozást keltettek a közvéleményben. A Westfaelische Rundschau hangsúlyozza, hogy Heusinger nyilatkozata »veszélyes játék a tűzzel«. Heusinger tábornoknak azokkal az amerikai kijelentéseivel kapcsolatban, amelyek szerint »Nyugat-Né- i metországot fenyegeti a Német De- i1 mokratikus Köztársaság, Csehszlová- l'kia és Lengyelország«, a Westfaeli- l1 sehe Rundschau ezeket írja: \ »Ezek a megállapítások képtelenségek .. 10 millió tonna az amerikai acélveszteség Az Eqyesült Államok eqész területére kiterjedő naqyarányú acélsztrájk sikeres befejezése után a sztrájk részvevői hétfőn kezdtek visszatérni munkahelyükre — Jelenti a Reuter. De a vállatok szakértői szerint három hétiq is Itart, amíq az üzemekben ismét biztosítani tudják a termelés sztrájk előtti szintjét — a termelőképesséq 90 százalékos kihasználását. A sztrájk következtében az acéltermelés kiesését minteqy 10 millió tonnára becsülik. Uj kőolajvezeték a Szovjetunióban Most fejezték be a Szovjetunióban a Szubchankulovo—Skapovo-i 94 kilométeres kőolajvezeték építését. Az új csőhálózat Skapovoban csatlakozik ahhoz a kőolajvezetékhez, amely az olajat az Isirnbajszkij-i petróieumfiinomítóba viszi. Az új vezeték a tervezett időnél félévvel előbb készült el. Sok új gépet kap a jugoszláv mezőgazdaság A Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács a múlt évtől kezdődően fokozott gondot fordít a mezőgazda- sági termelés fellendítésére. Ennek megfelelően nagy beruházásokat eszközölnek a falun. Az 1954. évi 6 milliárd dinárral szemben 1955-ben már mintegy 13,6 milliárd dinári fordítottak a mezőgazdaság gépesítésére és 2,5 milliárdot műtrágya-ellátásra, Ez év június elején a mezőgazdasági-erdészeti kamara elfogadta a mezőgazdaság gépesítésének 4 éves tervét, amely a többi között mintegy 20 ezer traktor juttatását irányozza elő a falunak. Ilyen, körülmények között természetesen egyik igen fontos feladat' a hazai traktorgyártás gyorsütemű fejlesztése. A jugoszláv ipar a tervek szerint 1960-ban 6000 traktort és számos más mezőgazdasági gépet gyárt majd, (1955-ben 1100 traktort gyártottak Jugoszláviában.) Már napjainkban is jelentős lépések történnek a mezőgazdasági gépesítés négyéves tervének végrehajtásáért. Az elmúlt hetekben 1000 icombájnt, továbbá sok arató- és cséplőgépet bocsátottak a mezőgazdaság rendelkezésére. Ennek eredményeként az aratást és cséplést számos faluban már teljesen a gépek végezték el. Az év hátralévő részében meg mintegy 3500—4000 új traktort kap a mezőgazdaság. Ezek közül ezrei Csehszlovákia szállít. 1100 »Ferguson« traktort Angliában vásároltak. A hazai gyárakban az őszig még mintegy 900 »Zadruga« traktor készül el. Nagyobb lánctalpas traktorszállítmány érkezik Olaszországból is. A régi gépek karbantartásának biztosítása érdekében az állam még az idén 17 javítóműhelyt létesít, SOO millió dináros költséggel. A kurseváci »Október 14« gyár a közelmúltban megkezdte az: öntözö- csatoma-vájó gépiek gyártását, amelyekből az idén 60 darab elkészült Ezzel a 60 géppel évenként 3 millió köbméter földet tudnák megmozgat: ni. Ilymódon az ország különböző vidékein fokozott lehetőségek nyílnak az öntözéses termelés fejlesztésére is. az emberben az a benyomás alakul ki, hogy az ilyen eszmék atyjának nevezhető szövetségi kancellár mind jobban eltávolodik a reális politikai tényéktől és katonai spekulációkra fordítja figyelmét«. Lengyelország és Csehszlovákia — folytatja a lap — többízben javasolta a Német Szövetségi Köztársaságnak a diplomáciai kapcsolatok kölcsönös megteremtését. Csehszlovákia még megnemtámadási egyezmény megkötését is indítványozta. A szövetségi kormány erre nem válaszolt. Amennyiben haladást akarunk elérni Németország újraegyesítésének kérdésében — hangsúlyozza a lap —, akkor nem szabad katonai erővel kérkednünk, hanem a feszültség enyhítésének céltudatos politikáját kell folytatnunk. Érdekességek mne n-o nnan DRÁMA AZ ATLANTI-OCEANON Két óceánjáró összeütközött „Egyiptom természetes jogával élt“ Nyilatkozatok az államosításról Az elmúlt 24 órában is több felelős államférfi tett nyilatkozatot a Szuezi-csatorna államosításával kapcsolatban. A libanoni köztársasági elnök: »Libanon tárgyilagosan ítéli meg a helyzetet és az a véleménye, hogy Egyiptom szuverén, független ország és mint ilyennek, szuverenitása területének legkisebb részére is kiterjed. Szerintünk Egyiptom élt természetes jogával és ez ellen nem lehet kifogást emelni«. Az iraki kormány közleményt adott ki a szuezi viszály- lyal kapcsolatban. A közlemény leszögezi, hogy Irak az államosítást »minden állam elismert jogának tekinti. Irak tehát Egyiptom mellé áll Egyiptom szuverenitásának és függetlenségének biztosításában«. A jemeni trónörökös: »Jemen királya, kormánya és népe Egyiptomot támogatja és egyetért mindazokkal az intézkedésekkel, amelyeket Kairóban foganatosítanak«. A thaiföldi külügyminiszter egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy a Szuezi-csatorna ügye Egyiptom belső problémája és ebbe már országoknak nem szabad beleavatkoznia. A külügyminiszter véleménye szerint Nasszer elnök pontosan azt tette, amit tennie kellett, mert Egyiptom hajlandó kártérítést fizetni az összes érdekelt feleknek és megengedi, hogy a hajók továbbra is használják a csatornát. Az Atlanti-óceánon az olasz »Andrea-Doria« személyszállító hajó összeütközött a svéd »Stockholm« luxusgőzössel július 27-én. A tengeri dráma lefolyása óráról- órára a következő volt: 23 óra. Sűrű köd borította az óceánt Long Island és Uj-Fundland között. A hajók lassan haladtak. Szabályos időközökben felhangzott a köd jelző szirénák gyászos hangja. A radargépek mellett a szolgálatban lévők megkétszerezték figyelmüket. 23 óra 20. Minden hajó felfogja az olasz »Andrea-Doria« S.O.S üzenetét. A hajó útiban New York felé összeütközött a svéd »Stockholm« luxushajóval, 23 óra 19 perckor. Két perc múlva a svéd gőzös is segélyt kért. 24 óra. Az amerikai »Cape-Arm« gyümölcs- szállító hajó megérkezett az összeütközés színhelyére. Az USA kilenc partvédő hajója útban van. 1 óra. A francia »L’Ile-de-Fráncé« gőzhajó üzeni a megsérült hajóknak: »Teljes gőzzel jövünk. Két mentőcsónakot készítünk elő.« — »Andrea-Doria« nal válaszol: mentőcsónakot ■ Az azon- ►Több kérünk. 1100 utasunk és 500 főnyi személyzetünk van«. 1 óra 45. A francia hajó már csak 'kilenc mérfölünyire van a szerencsétlenség helyétől. A látóképesség nulla. Repülőgépek vagy helikopterek felbocsátása lehetetlen. 2 óra. Az »Andrea- Doria« rádió üzenete: »Hajónk oldalára dőlt.« Néhány perc múlva az »Ile-de-France« megérkezett és minden mentőcsónakját vízre bocsátotta. Megkezdődik az utasok mentése. 2 óra 20. Az olasz hajó maximális segítséget kér. 2 óra 25. Az »Andrea-Doria« parancsot kap a hajó kiürítésére. 3 óra. Nyolc kis partvédő hajó és több kereskedelmi hajó részt vesz a mentési munkában. 4 óra. Az »Ile-de- France« jelenti Párizsiba: »A mentési munkálatok befejezéséig helyiben maradunk. A magmentetteket New Yorkba visszük«. 4 óra 58. Az »Ile-de- France« rádiójelentése: »Minden utas megmenekült. Teljes gőzzel New York felé haladunk. Estére érünk oda«. 6 óra 10. Az »Andrea-Doria« jelenti: »A parancsnoki híd mái víz alatt van». 7 óra 10. A »Stockholm« azonnal segítséget kér három súlyos sebesült számára. Az »Andrea-Doria« kapitánya és 11 tengerésze még a hajón vannak. A hajó már teljesen oldalára dőlt. Az olasz kereskedelemügyi miniszter parancsot ad a kapitánynak és beosztottjainak a hajó elhagyására. 7 óra 30. A »Cape- Ann« rádiójelentése: »168 menekült van a fedélzeten. Két súlyos sebesült. Soknak van zuzódásja és idegkime- rülése. Csak két orvosunk van. Maximális sebességgel haladunk New York felé. 17 órakor Ambrose Light- ben leszünk. Minden men tőcsónakunkat használtuk. Tisztjeink és tengerészeink büszkék«. 10 óra 9. Az »Andrea-Doria« teljesen elmerült a 70 méter mély vízben. A szerencsétlenségnek mintegy 25 halálos áldozata van. Ezért áldozta életét 120 000 egyiptomi A francia Lesseps Ferdinand 1854-ben kezdte a Szuezi-csatoma építését. Az építési munkálatok során 120 000 egyiptomi vesztette életét. 1838- ban Németország Ausztria—Magyarország Spanyolország, Nagybritamnia, Oroszosak névieg tartozott Egyiptom, területéhez. Az 1936. augusztus 26- án aláírt kairói szerződés elismerte ugyan Egyiptom függetlenségét, de az angol csapatok megszállva tartották a csatornát Iz- mailiátóí Szuezig. 1955-ben az egyiptomi ország és Törökország nép eredményes küzdelmegkötötték a csatorna hajózási szerződést. Ettől kezdve a csatornát nemzetközi társaság kezelte, angol ■élllenőrzés alatt. 1898-iban az angolok megszállták Egyiptomot és a csatorna meinek következtében a brit haderő megkezdte a csatorna partvidékének kiürítését. Azonban az egyiptomi kormánnyal kötött londoni szerződés biztosította az angolok számára a csatorna környékének. újból való megszállását konfliktus esetén. A Szuezi-csatorna a Vörös-tengert köti ösz- sze a Földközi-tengerrel. Hossza 168 km, átlagos szélessége 100 m, mélysége 12 m. A csatorna felére csökkenti a Capetowntól (Fokváros) Európába vezető tengeri utat. A csatornán keresztül elsősorban kőolaj- szállítás történik. 1955-ben a csatornán átmenő hajók 1 300 001 hordó kőolajat szállítottak Európába.! Gyújtogatót vett őrizetbe a rendőrség Plessek Pál, 34 éves, büntetett előéletű somogyszili lakos régebben tagja volt a helybeli Kossuth Termelő- szövetkezetnek. A szövetkezetből 1953-ban kilépett. Ekkor több taggal összeveszett, mert jogtalan követeléseit nem teljesítették. Plessek kilépése óta állandóan szidalmazta tsz-tagokat, becsmérelte munkájukat. Néhány nappal ezelőtt nagy- mennyiségű szeszesitalt fogyasztott majd a termelőszövetkezet szérűjén felgyújtott egy 400 mázsás szalmakazlat. Utána a tsz-tagok ingóságai akarta felgyújtani, tévedésből azon ban Simon József egyéni gazda por táján okozott kárt. A rendőrség Ples , seket őrizetbe vette. Négyezer egyéniség A »Nagy Ivanovoi Manufaktúra« textiligyár igazgatói szobájában nemrég ért véget a műszaki értekezlet. Jj szövetfestési módszereket vitattak meg. Az új soká nem tör egyszerre utat .magának; az akadókos- kodókat meg kell győzni. Liigyija Zvjezgyina mérnök, a tex- ilgyár igazgatónője, már nem fiatal. Fáradtan ül íróasztala mellett. Azokra gondol, akik félnek a kockázattól. De hiszen másképp nem győzhetnek! Ivanovo város központjában, egy kis folyó partján emelkednek a szövőüzem, a kikészítőüzem, s a többi üzem tágas épületei, amelyek mind a »Nagy Ivanovoi Manufakturá«-hoz tartoznak. Ez Ivanovo egyik legrégibb vállalata. Több mint kétszáz esztendeje működik. Körülbelül négyezer ember dolgozik benne, s a gyár naponta hétmillió rubel értékű árut termel. Textilárui nemcsak a Szovjetunióban, de külföldön is nagyon jóhírűek. Komoly felelősség nyugszik a gyár igazgatójának vállán. A terv, a minőség, a gépek és berendezések, a nyersanyag. Fel sem sorolható, mi mindenből tevődik össze a korszerű termelés. Az igazgatónak pedig mindenre gondolnia kell. S a munkások, az alkalmazottak, a mérnökök mindennapi élete? Lakóházak és1 óvodák, rendelők és étkezők, klub és iskola a fiatal munkások számára ... Egyszerű a törvény: ha azt akarod, hogy jól menjen a munLigyija Zvjezgyina textilgyári igazgatónő Irta: P. Podljascsuk közöttünk, ha mindegyiket ismerjük, megértjük... Ligyija Zvjezgyina nem szőhette tovább gondolatait, látogató érkezett. Raisza Mosina áruellenőrző kereste fel ebben a szokatlan órában. A dolog nem tűrt halasztást: »Segítsen Ligyija Petrovna, hogy felvegyék a bölcsődébe az ikreket...« Boldog mosoly ragyogja be a munkásnő arcát, amikor párhónapos ikreiről beszél. Boldogan mosolyog az igazgatónő is. Két asszony, két anya beszélget meghitten a gyermekekről. Nem könnyű a feladat: az ikreket elhelyezni a bölcsődében. Nyinocska, Mosina nagyobb kislánya szintén, a bölcsődében van, de több hely nincs. Pedig, 1954-ben építettek egy 110 gyermeket befogadó új bölcsődét. Ligyija Zvjezgyina megkéri a bölcsőde vezetőjét, szorítson helyet az ikreknek, hiszen Mosina jó munkásnő és olyanok a körülményei, hogy senkire sem hagyhatja a gyermekeket. Alighogy a munkásnő kérését elintézte, az ellátási osztály vezetője hoz be jelentéseket, számításokat. Ezután az építőkkel beszél Zvjezgyina: »Mikorra késizül el a tizen- nyole-Iakásos ház? Letelik a határidő ...« Ismét cseng a telefon, az egyik üzemből kérik, feltétlenül jöjjön oda, egy másik textilgyárban húsz esztendeig végzett mérnöki munkát. »Bátran intézkedni« — ehhez ismerni kell a termelést, az embereket, tudni kell mindenről ami új a technikában, a tudományban, az életben. Az igazgatónő késő este előveszi könyvét a félvezetőkről. Nagyon-na- gyen érdekli ez az új tudományág. Végtelen távlatokat nyit a textilipar előtt is... Fejlődnek a Fiatalok! ka, gondolj az emberek életkorúimé- Csehszlovákiából érkeztek új gépek... nyeire. Igen, az emberek ... Négyezer jellem, egyéniség és sors. Csak akkor képezhet a négyezer különböző korú és szakképzettségű ember egy olyan egységes kollektívát, amely képes megoldani a nagy termelési feladatokat, ha helyes kapcsolatot teremtünk Sok ezer különböző jellegű, de egyaránt fontos elintézésre váró ügy. Az igazgató munkájában semmi sem Mint ahogy a tanár büszkélkedik tanítványai sikerévek s az idős tudós saját dicsőségét látja fiatal munkatársainak eredményeiben. Ligyija Zvjezgyina is örömmel figyeli a miunkásnők fejlődését. Gondterhelt, gyakran szigorú arca felderül1, amikor arról, beszél, hogyan élnek, hogyan tökéletesítik tudásukat, hogyan haladnak előre a »Nagy Ivanovoi Manufaktúra« munkásnői. Itt is, mint általában a textilvállalatoknál, a munkások többsége nő. A vezető mérnökök és műszaki dolgozók éppen, ellenkezőleg, főként férfiakból állnak. így volt ez mindig. S ez ellen az ősi »(hagyomány« ellen küzd Zvjezgyina igazgatónő. Ma már igen nagy vállalatokat nők vezetnek. S nem rosszabbul, mint a férfiak. Zvjezgyina mosolyogva mondja: sok fejlődőképes leány van nálunk. Tessék, ismerkedjenek meg velük... nék azt javasolta, hogy a láncfonalat új módszerrel fűzzék a vetélőbe. Zvjezgyina, a mérnökök és a gyár társadalmi szervezetei támogatták a szövőnő kezdeményezését. A javaslat megvalósult, Szolodova pedig megérdemelt hírnevet szerzett. A gyárban száz meg száz Iraida Szolodovához hasonló leány és asz- szony dolgozik. Tanulnak a termelő munka félbehagyása nélkül, mérnökök, műszaki dolgozók lesznek. Nem könnyű ez az út, de ha végig járják, kitűnő szakemberekké válnak. Lidija Bulak mérnök, a szövőüzem művezetője, 25 esztendős. Édesapja -bányász volt, de őt már gyermekkorától a textilszakma érdekelte. A középiskola elvégzése után elhagyta a szülői házat a távola uráli városban és Ivanovcba utazott. A főiskoláról egyenesen a gyárba került. ■— Még próbaidős voltam, amikor Ligyija Zvjezgyina magához hivatott — emlékezik vissza Lilija Bulak. »Vezesd a műszakot!« javasolta nekem. Először megijedtem. Soha nem vezettem embereket, féltem a felelősségtől.. Az igazgatónő azonban olyan kedvesen beszélt velem többször is erről, hogy végülis beleegyeztem. Bulak mérnök sok esetre emlékezik, amikor Zvjezgyina a nehéz percekben segítségére sietett. Zvjezgyina szeretettel beszél a fiatal mómöknőrői: »Fejlődik a kis^ lány!« A »kislány« pedig már második éve vezeti a műszakot és tanítja a többieket. Este, amikor elhagytuk a gyárat, fényesen világítottak az üzemrészek ablakai, megfeszített munka folyt mindenütt. Az egész kollektíva, ai Vörösesszőke, kék munkásra has, jelentéktelen. Ligyija Zvjezgyina sa- törékeny kis asszony áll a szövőgép igazgatótól kezdve az egyszerű szóját tapasztalatából tudja, hogy leg- mellett, Iraida Szolodova, ismert vőmuinkásig azon fáradozik, hogy tel- fontosabb: időben és bátran intézked- Sztálin-díjas szövőnő. Az egyszerű jesítse a párt és a nép iránti kötedes- ni. Már hatodik éve vezeti a »Nagy parasztlány, miután megismerkedett ségét, több jóminőségű és szép szö- Ivanovoi Manufakturá«-t, s ezelőtt a szövőmesterséggel, a gyár vezetői- vetet gyártson.
