Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-08 / 186. szám

Szerda, 1936. augusztus 8. SOMOGYI NÉPLAP 3 AZ AGRONÓMUS TANÁCSA: AUGUSZTUS 2 0 — 2 6: NEMZETISÉGI HÉT Kukorica utón Helytelen az a felfogás, hogy_ a kukorica rossz előveteménye az őszi búzának. Ha a kukoricatáblát a ve­téstől a betakarításig már úgy ke­zeljük, hogy utána búzát vethessünk, ha a talaj tápanyagtartalmát növel­jük és szerkezetét megjavítjuk, a kukorica is megfelelő elővetemény lehet. A hiba azonban az, hogy a leg­fontosabb előfeltételeket legtöbb he­lyen nem biztosítják, ezért ezeken a területeken valóban nem érhetnek el jó eredményeket a kukorica után termesztett őszi búzából. A kukoricacső teljes kifejlődése után — általában szeptember kö­zepén — a beérést meggyorsít­hatjuk, ha alkalmazzuk a Du­nántúl egyes vidékein évtizedek óta bevált »letetejezést«, lecíme- rezést. Ez abból áll, hogy a cső után kö­vetkező első levél fölött levágjuk a kukorica szárát, így a napfény, a szél és a meleg jobban éri a csövet, és a fölösleges nedvesség legalább 6 —8 nappal előbb elpárolog. A levá­gott szárrész elsőrendű takarmány, tápértéke nagyobb, mint sok rossz minőségű rétiszénáé, ezért összegyűj­tése és gondos téli tárolása indokolt és nagyon hasznos. Tekintettel arra, hogy hazai kuko­ricafajtáink nagyobb része közép­vagy késői érésű, ezért ezek után az őszi búzákat csak akkor tud­juk időben elvetni, ha a betaka­rítást és a talajelőkészítést jól megszervezzük és gyorsan elvé­gezzük. A betakarításnál a legtöbb baj rend­szerint a szár levágásának és lehor- dásának késedelméből származik. Az eredményes munkához alapvetően az Alsóbogáti Állami Gazdaság csom- bárdi üzemegységében. Ezt annak is köszönhetik, hogy kihasználták a gé­peket, derekasan megállták helyü­ket az aratásban, betakarításban a kenyérgabona fontos tehát, hogy a kukoricatörés­sel egyidőben vágjuk és hordjuk le a szárat is, hogy a vetés előtti ta­lajelőkészítést a betakarítás után azonnal elvégezhessük. A kukorica gyökérzetével és szár­részével (tuskóval) nagymennyiségű szervesanyag marad vissza a talaj­ban. E szervesanyag felbomlásához nitrogén műtrágya szükséges. Ezért javasoljuk, hogy a búza előveteményét képező ku­koricatáblákra a termés betaka­rítása után kát. holdanként leg­alább 50—60 kg nitrogéntartal­mú műtrágyát szórjunk ki, hogy a talajelőkészítéssel egyidőben a műtrágyát is a földbe munkálhas­suk. Ha e táblákra foszfort is adunk, akkor célszerű a kétféle műtrágyát összekeverni és együttesen, géppel kiszórni a talajmunka megkezdése előtt. A kukorica elővetemény után kerülő őszi búza talajélőkészítésénél kétféle módszert alkalmazhatunk. 1. A gondosan ápolt és gyommen­tesen tartott táblákat forgatás nél­küli talajelőkészítéssel, megfelelő szögbe állított, leterhelt duplasorú tárcsával kereszt-hosszirányban meg­tárcsázhatjuk, és ezzel a talaj felső 8—10 cm-es rétegét fellazíthatjuk. Előnye, hogy ez a munka — a két­szeri járatás ellenére — gyorsabb és olcsóbb a szántásnál, s így is jó mag­ágyat készíthetünk a búza számára. 2. A gyomosabb táblákon, ahol a tárcsa már nem végezne jó munkát, ekével készítsük elő a talajt. A leg­célszerűbb a 16—18 cm-es szántás, kapcsolt fogas egyidejű alkalmazá­sával. Abban az esetben, ha a szán­tás után azonnal vetni akarunk, a kötöttebb és rögös talajokon a kellő tömődöttség és megfelelő rögszerke­zet biztosítására célszerű gyűrűshen­gert használni. dolgozók és a katonák is. — összes kenyérgabonánkat augusztus 2-án el­csépeltük. A rozs 14,02 mázsával fi­zetett holdanként — írja levelében Koncz József. Megint interpellálhatnak képviselőink, olvastuk a Szabad Népben, majd sorra kerültek a na­pokban az interpellációk is. Érdekes latin szó ez az inter- pello. Első fele: inter, azt jelenti, hogy között, közben. Pl. inter arma silent Musae: a fegyverek között, hallgatnak a múzsák. A másik fele: pello = érintek, ütök, elűzök. Pl. nunc vino pellite curas: most bor­ral űzzétek el a gondokat. Azonkí­vül e szóból származik a pulsus, érlökés vagy érverés kitétel is. A kettő együtt — többek között — azt jelenti, hogy ellenvetést teszek, kérdéssel ostromlók. Az interpelláció tehát azt jelenti, hogy a képviselők kérdésekkel for­dulnak a miniszterekhez, akik a kérdésekre az országgyűlés előtt azonnal válaszolnak. Népi demokráciánkban azonban sokkal többet jelent az interpellá­ció egy vagy több kérdés egyszerű feltevésénél ss a szokványos »ki­elégítő« válasz megadásánál. Elő­ször is azt jelenti, hogy képvise­lőink a dolgozó nép képviseletében annak adnak hangot, amit tőlük a dolgozó nép kérdez. De facto sze­mélyükben, de jure a nép nevében teszik fel kérdéseiket, melyek bár­kire és bármire vonatkozhatnak. A szó legszorosabb értelmében »kép­viselik« választóikat, azoknak és országunknak érdekeit. Másodszor saját kérdéseikkel fordulnak az il­letékes fórumhoz, problémáikat, aggályaikat, észleleteiket világosan feltárják »palam et publice:« nyíl­tan és nyilvánosan. Utána a mi­niszter válaszol és megadja a kért felvilágosítást stb. Ekkor az elnök megkérdezi a képviselőt: elfogadja-e a váiaszt?! És bizony az interpellá­lok határozott kiállását mutatja, hogy nem hajolnak meg a tekintély előtt, hanem adott esetben nem fo­gadják el a választ! Erre az elnök megkérdezi az országgyűlés^, el- fogadja-e a választ, s ha a képvi­selők többsége nemmel szavaz, az elnök felkéri a minisztert, hogy foglalkozzék á kérdéssel és a leg­közelebbi interpellációs napon pró­báljon »megfelelni«. Ebben a szel­lemben az interpellációk demokrá­ciánk egyik alapját: a nép állandó ellenőrző és számonkérő szavát je­lentik, mely int, figyelmeztet és irányít. M. í. Széna- és dohánypajtát, juhakolt építenek saját érőből és beruházási hitelből a mezőcsoikonyai Uj Élet tagjai. Köz­gyűlésükön elhatározták, hogy a bel- terjesebb gazdálkodás meghonosítá­sa, a jövedelmezőség növelése céljá­ból 'kérik szövetkezetük törzsállatte­nyésztő gazdasággá való besorolását. 15 törzskönyvezett tehenet vásárol­nak, s a közeljövőben 15 fajtiszta mangalica tenyészsüldőt állatainak be, ezzel rátérnek a főleg zsírsertés man­galicafajta tenyésztésére. Rövidesen hozzálátnak egy 10 vagonos szénapaj­ta, 10 hold termésének szárogatásá- ra megfelelő dohánypajta, 500 férő­helyes juhakol és egy 300 köbméter víztartalmú hydrofer építéséhez. A jövő gazdasági évben vissza nem té­rítendő állami hitelből 10 holdon gyümölcsöst telepítenek. (Gönczi János agronómus levelé­ből.) A Hazafias Népfront Somogy me­gyei Bizottságának kezdeményezésé­re augusztus 20-tól 26-ig nemzetiségi hetet tartanak megyénkben, mely­nek célja pártunk nemzetiségi poli­tikájának, a nemzetiségi dolgozók alkotmányban biztosított jogainak, a nemzetiségiek életének, kultúrájá­nak ismertetése, a német és délszláv nemzetiségiek haladó hagyományai­nak ápolása, a népi, nemzeti egység szélesítése, a népek barátságának el­mélyítése. így kezdődik a megyei népfrontbi­zottság intézkedési tervének szövege, melynek megvitatására hétfőn dél­előtt gyűltek össze a párt megyei és városi képviselői, állami és tömeg­szervezeti vezetők. A többórás vitá­ban majd minden részvevő felszó­lalt, s olyan szeretettel javasolt újabb szempontokat a tesvhez, hogy érző­dött: mindenki szívügyének tekinti a nemzetiségi hét sikerét. A terv szerint öt körzetre osztot­ták a megye nemzetiséglakta közsé­geit, melyeknek mindegyikében augusztus 20-án, alkotmányunk ünnepén nagyszabású megnyitó ünnepségek lesznek. A lakócsai ünnepségen Potony, Tót­újfalu, Szentbcrbás és a Baranya megyei Felsőszentmárton délszláv dolgozói vesznek részt. Vízváron a bélavári, heresznyei és bolhói dél­szlávok, Szulokon a ladi és barcsi délszláv és német, Bőszénfán a Ba­ranya megyei Somogyhárságy, Mik­lósiban a nágocsi, bonnyai, szorosa- di, somogydöröcskei és a zicsi né­met nemzetiségiek részére rendez­nek közös ünnepi megnyitót. Szent- mihályhegyen, Mikében és Ecseny- ben önálló ünnepségeket tartanak augusztus 20-án. A megnyitó mindenütt ünnepi gyűléssel kezdődik, melyen a megye országgyűlési képviselői, a megyei népfrontbizottság tagjai lesznek az előadók. A körzeti megnyitókon a körzet nem­zetiségi és magyar művészeti cso­portjai tartanak majd előadást. A nemzetiségi hét többi napján né­met és jugoszláv filmeket vetítenek, irodalmi esteket rendeznek. A dél­szláv községekben a jugoszláv, a né­met községekben pedig a német iro­Első ízben tavaly kapta meg az élüzem-címet a Somogy megyei Ál- latfargaflmi Vállalat. Idén ugyancsak jól dolgoztak az Állatforgalmi embe­rei, s így a második negyedévi kivá­ló eredményeikért újból elnyerték az élüzem kitüntetést. Továbbra is lelkes példamutató munkát kérünk az országos verseny­ben jelenleg ötödik helyen küzdő So­dalom egyes kérdéseit, egyes írók műveit ismertetik. Ankétokon ismer­tetik pártunk nemzetiségi politiká­ját, a nemzetiségiek jogait. Élmény- beszámolókat is hallanak majd a fel­sorolt községek lakói a mostanában külföldön járt emberektől. A nem­zetiségi ihét programját különféle ki­állítások teszik még gazdagabbá. A nemzetiségi hét záróünnepé­lyét Kaposvárott tartják, itt ugyancsak gazdag programról gondoskodik a megyei népfrontbi­zottság. Az egésznapos ünnepségre igen sok délszláv és német dolgozót várnak Kaposvárra. A program ter­ve a következő: reggel az állomáson munkásküldöttségek fogadják a fa­luról érkezőket. Az állomás előtti té­ren pedig két zenekar: a honvéd és a bőszénfai fogadja a vendégeket. A délelőtt 9 órakor kezdődő nagygyűlés szónoka Dobi István elvtárs lesz, az Elnöki Tanács el­nöke. Délután 2 órakor kezdődik a több­órás kultúrműsor a Virágos-pályán. A műsorban a megye legjobb művé­szeti csoportjai — köztük a Somogy megyei Népi Együttes — szerepelnek. A sportkedvelőknek is nagyszerű élményt kínál a nemzetiségi hét zá­róünnepélye. A délutáni órákban a Dózsa-sporttelepen atlétikai ver­seny, utána pedig a Somogy megyei válogatottat jugoszláviai útján ven­dégül látó egyik labdarúgócsapat és a megyei válogatott csapat mérkő­zése következik. Röviden ennyit a dús programból. Nem írtunk a felsorolt községek ön­álló kulturális előadásairól, nem szóltunk arról, hogy a földművesszö­vetkezetek hogyan készülnek étellel, itallal a rendezvényekre — ez magá­tól értetődő. De hiszen még annyi mindenről kellene írni, ha a maga gazdagságában akarnánk visszaadni a megyei népfrontbizottság többolda­las intézkedési tervének minden rész­letét. A vezetők, akik megvitatták s végül jóváhagyták a tervet, mind­annyian elismeréssel nyilatkoztak róla. Mi is csatlakozunk hozzájuk, örömmel üdvözöljük a jelentőségé­ben megnövekedett népfront kezde­ményezését, mely többi teendői mel­lett jól akarja szolgálni a népek kö­zötti barátság ápolását is. mogy megyei Állatforgalmi Vállalat vezetőitől és dolgozóitól. A kitüntetés arra serkentse őket, hogy az állam­polgári fegyelem szilárdításával, a törvényesség megtartásával, a tervek túlteljesítésével, segítsék elő az or­szág még jobb hús- és zsírellátását, ötéves tervünk első esztendejének sikerét. Fokozott elővigyázatossággal védekezzünk a nyári fertőző betegségek ellen A Közegészségügyi és Járványügyi Állomás az alábbiakra hívja fel a la­kosság figyelmét: A különféle fertőző megbetegedések elleni védekezésre nyáron fokozott gon­dot kell fordítania mindenkinek. Nyáron különösen fontos a tisztasági előírások megtartása. Ne mulasszuk el sohasem a szappanos, folyóvizes kéz­mosást étkezés előtt. A bel betegségeit okozó baktériumok nagyszámmal talál­hatók a gyümölcsön és a zöldségen Ezért a gyümölcsöt, zöldséget a fo­gyasztás előtt — lehetőleg folyóvízzel — jól mossuk meg. Nagy mértékben terjesztik a fertőző bélbetegségeket a legyek is. Küzdjünk a legyek ellen is tisztasággal. Fedjük be az ételt tartal­mazó edényeket. Lehetőleg ne tegyünk el ételt délről estére vagy másnapra, mivel ebben a baktériumok elszaporod­nak és ételmérgezést okozhatnak. Ennivalót csak tiszta papírba, kimo­sott vászon- vagy nylonzacskóba cso­magoljunk és sohasem újságpapirosba. Ne igyunk forralatlan tejet. A nyári hónapokban fordítsunk fo­kozottabb gondot a csecsemők egészsé­gének védelmére. Lehetőleg anyatejjel tápláljuk és a nyári melegben ne vá­lasszuk el őket. Megbetegedés esetén — akár gyermekről, akár felnőttről van szó — azonnal forduljunk orvoshoz, és annak utasításait pontosan tartsuk meg. A bélbetegségben szenvedőket ne láto­gassuk, nehogy megfertőzzenek ben­nünket. Ismét megkezdődik az oktatás a mezőgazdasági szakiskolákban 14 mázsával fizetett a rozs Másodszor is élüzem a Somogy megyei Állatforgalmi Vállalat A jövő mezőgazdasági szakembereiről van szó TfAnyai gyöngyi 1954-ben végzett a Csurgói Mezőgaz­dasági Technikumban. Most a Nagy-, bajomi Gépállomáson dolgozik. Az áücmánylista szerint: kihelyezett me­zőgazdász. Eszerint kapja a fizetést is. De csak papíron agronómus, a föld szerelmese — a valóságban admi­nisztrátor. Reggeltől estig a gépállo­más irodájában kimutatásokat, sta­tisztikát készít. Nem az a baj. hogy irodáiban dolgozik, hiszen jó diszpé­cserekre, jó üzemgazdászokra is szükség van, akik irányítják a gépe­ket. Csakhogy azt mondja most, kft év után: »Lassan mindent elfelej­tek, ha még egyszer vizsgázni kellene az iskolában tanultakból, talán meg is buknék-«. Pillanatnyilag így gon­dolkodik: »Szeretném átképezni ma­gamat, mondjuk könyvelőnek«. Hát lehet szebb, mint a napsütötte, zöld pázsit övezte, virágba borult mezőkre azt mondani: íme ez az én birodalmam, ami itt szép, jó, abban az én szívem, akaratom, munkám is benne van? Bányai Gyöngyi mégis könyvelő akar lenni. De lehet-e emiatt csupán őfL a 19 éves leányt, az iskolapadok közül az életbe poty- tyant, sok mindenben járatlan, ta­nácstalan szakembert hibáztatni? Hányszor beszélgettek véle erről is a nehézségekről is az idősebb szak­emberek, a vezetői, munkatársai? Amikor életéről, egyéni gondjairól, problémáiról beszélgetünk, azt olvas­suk ki fekete szeméből, hogy őt még senki sem kérdezte meg, amióta dolgozik: szereti-e hivatását, milyen nehézségekkel küzd. A technikum elvégzése után a Csurgói Gépállomásra került agronó- musnak. Az igazgató éppen csak be­mutatkozott. Aztán soha egy szót sem váltott véle. Egyszer sem kérdezte meg tőle: »Hogy van, elvtársnő?« Onnan elkerült, megbetegedett. Idén áprilisban vették fel a Nagyba­jomi Gépállomásra. Azt mondja, itt egészen más a légkör, megértőbbek az emberek, a munkatársak. De néz­zük csak tovább. A fiatal, 28 éves főmezőgazdász Kovács Lászlóval mindössze ennyi szót vált: »Jó reg­gelt«, amikor bejön, vagy »viszont­látásra«, amikor távozik. Ezenkívül a hivatalos dolgokról. Másról, életé­ről, örömökről vagy bánatokról: egy szót sem. Megkapja a feladatot az irodán, s azt végrehajtja. Csörög a telefon, Hedrehelyen szegecseket kémek az aratógépekhez. Felkel és továbbítja az intézkedést. Bejön, s újra leül. Gyöngyi még fiatal, 19 épes. Csu­pa értelem, kíváncsiság és őszinte­ség. Tanítani, nevelni, lelkesíteni kell még őt. De nemcsak őt, mert sajnos, sokan vannak hozzá hason­lóak. Elvégzik a technilcumot, s az­tán hátat fordítanak az agronómus pályának. Akik pedig elhelyezkedé­sük után tanítás helyett türelmetlen­séget látnak a vezetőktől, elkedvetle­nednek. Lehet is, kell is változtatni ezen. Hiszen a mindinkább nagyüzemivé váló mezőgazdaságunknak ezer meg ezer új szakemberre van és lesz szük­sége. Hittel, bizalommal kell bán­nunk a fiatal szakemberekkel. De nagyobb hitet, szorgalmat várunk tő­lük is. WEM MINDEN FIATAL EGY- ’ FORMA. Pados István szintén itt dolgozik, ö is agronómus, Bá­nyai Gyöngyinél két évvel előbb vé­gezte el a technikumot. Semmi pén­zért sem válna meg hivatásától. Ve­le tán többet foglalkoztak? Lehet, de benne nagyobb a hit is. Neki is vannak nehézségei. Ö például 1300 holdat mond magáénak. Akkora a hedrehelyi Búzakalász Tsz birtoka. Ilyen nagy határt naponta bejárni nem gyerekjáték. Gyalog pedig szin­te fizikai képtelenség. — Miért ne lehetne segíteni az új agronómusokon úgy, hogy lovat kap­nának? — mondja — így könnyeb­ben eljuthatnának a határ bármely részébe, képesek lennének átfogni a gazdaságot, helyes, gyors útmutatá­sokat adni a tsz vezetőségének. A másik probléma, amit Pados elv- társ elmondott: valahogy rendezni, szélesíteni kellene a kihelyezett me­zőgazdászok jogkörét. Mert mi is a jelenlegi helyzet? A tsz agronómusa, de a gépállomáshoz tartozik. Bele­szólása úgyszólván nincs a tsz ügyei­be. Jóformán a tsz vezetősége sem számoltathatja be. Ez pedig országos ügy. Jobb lenne, ha megváltoztatnák az eddigi gya­korlatot úgy, hogy a mezőgazdász be­lépne a tsz-be, s a tagság megválasz­taná akár az intézőbizottság tagjai közé is. így több felelősséggel tar­tozna a tagságnak, s a tagság is vég­rehajtaná utasításait a brigádvezető­kön keresztül. A JÖVÖ mezőgazdasági szakem- ** béréiről van szó. S ez nem­csak Bányai Gyöngyi, Pados István és nem is csak a Nagybajomi Gépál­lomás ügye... VARGA JÓZSEF Szeptember elsején újból megkez­dődik az oktatás a kétéves mezőgaz­dasági szakiskolákban, Az iskolák második osztályaiban az új tanévben több mint 80 hallgató folytatja ta­nulmányait, az első osztályokba pe­dig 1200 hallgatót vesznek fel. Ezek A szocialista törvényesség érvé­nyesítése a dolgozó kisemberek min­den becsületes szerzeményére is vé­delmet biztosít. Az alábbi eset erről szól. A Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya még 1951 tavaszán véghatá­rozattal igényibe vette a kaposvári Dűlő utca hét kis telekhelyéről ösz- szesen 28:16 és fél négyszögölet. A közeli szépen' fejlődő téglagyár­nak volt szüksége erre a terü­letre, mert az igénybevett telek­részek talaja téglának kiváló. Ez a véghatározat kimondta, hogy a te­lektulajdonosok csereingatlannal 'kár­talanításra jogosultak, de mindegyi­kük pénzbeli kártérítéshez ragaszko­dott. Eleinte az igénybevett ingat­lant a tulajdonosok használták. A téglagyár a kitermelésről csak 1955 tavaszán értesítette őket. Ekkor a telkek tulajdonosai a Me­gyei Tanácshoz fordultak, és kérték igénybevett ingatlanaikért a pénz­beli kártérítést. A Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya a tényeket a helyszínen ellenőrizte. A telkek tu­lajdonosai dolgozó kisemberek. A téglagyárral egyetértve a telektulaj­donosoknak, a Kaposvári Ingatlan- kezelő és Közvetítő Vállalat becslése szerint, négyszögölenként 25 forint­jával összesen 70 421 forint 50 fillér elhelyezésére a meglévőkön kívül hat új szakiskola nyílik Mátészal­kán, Szécsényben, Egerben, Fertő­dön, Szentesen és Kalocsán. A fel­vételre az iskolák igazgatóinál lehet jelentkezni. Az oktatás és a kollé­giumi elhelyezés ingyenes. előbbi ugyanilyen értelmű rendelke­zése alapján. A fellebbezés során a Földművelésügyi Minisztérium és a Könnyűipari Minisztérium mégis a csereingatlannal való kártérítés mel­lett határozott. Ezt a határozatot a Megyei Tanács nem tartotta méltányosnak. A tég­lagyárnak valóban előnyös, hogy a gyártáshoz megfelelő összetételű ta­lajt a közelben kap. így a jó nyers­anyagot nem kell messziről helybe szállítani, a termelési költség is csökken. A téglagyárnak annál több jó és olcsó téglára van szüksége, mi­vel az ország építkezése a második ötéves tervben fokozottan nő. Az azonban népgazdaságilag sem jöve­delmezőbb, hogy a földművelésben járatlan városi foglalkozást űző kis­emberek kárpótlásként a távoli ha- tárrészbeni kapjanak apró parcellá­kat. Ezeknek a föld-szeiletkéknek mű­velése hátrányosan befolyásolja a nagyobb földterületet is, mélyből a kártérítési ingatlant kiszakítják. Az érdekeltek panasza így került a Megyei Ügyészséghez. A Megyei Ügyészség a fenti érvelést magáévá tette és elvi döntés érdekében a Leg­felsőbb Ügyészséghez továbbította, DOLGOZÓ KISEMBEREKÉRT... pénzbeli kártérítést állapított meg, a Földművelésügyi Minisztérium egyik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents