Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-08 / 186. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESCLJETEK I Somogyi Néplap AZ HDP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A Augusztus 20—26: Nemzetiségi Hét A jövő mezőgazdasági szakembereiről Egy jogtalan elbocsátás margójára Sportolóink Jugoszláviában XIII. évfolyam, 186. szám. ARA: 50 FILLER Szerda, 1956. augusztus 8. Előre a Központi Vezetőség' mutatta ti ton Felszólalások a megyei kommunista nagyaktíva ülésén A GAItONABEGYŰJTÉS FRONTJÁRÓL 180 mázsa kenyérgabona = több mint 40 OOO forint 36 mázsa korpa 65 mázsa ingyenes pétisó 180 mázsa kenyérgabonát adott el az államnak értékesítési szerződés alapján a samogymeggyeai Jó Gazda Tsz. Természetesen hiánytalanul teljesítette a terület utáni kenyérgabonabeadási kötelezettségét, rendezte gépállomás! munkadíj-tartozását is. Az államnak eladott szabad gabona több mint 40 000 forint készpénzhez, ezenkívül 36 mázsa korpához és 6300 4 ráksi gazda 69 mázsa fölös gabonát adott el az államnak Ráksiban az egyéni gazdák is lekötik fölös gabonájukat az állaimmal értékesítési szerződésre. Mindannyian látják: jól járnak vele, mert szép összegű pénzt kapnak kézhez közvetlenül a cséplés után, s nincs gondjuk a raktározásra sem. Különösen kiemelkedik a község 4 gazdájának teljesítménye: Kovács Lajos 22, Kordován Ferenc, Csima József 16— 16, Takács Pál pedig 15 mázsa kenyérgabonát adott el az államnak feleslegéből. így négyen csaknem hét tonna gabonával járultak hozzá az ország éléstárának megtöltéséhez. Útban a négyezer Az allami gazdaságok, termelőszövetkezetek több tucatnyi fejője, szorgos állattenyésztő kis- és középparasztok fáradozása nyomán egyre több évi 4000—6000 liter tejet termelő tehénről adhatunk számot. A megye legjobb tehene, a Balatonúj- helyi Allami Gazdaság 173-as »Hajnalba, július végéig 8005 liter tejet adott. A kifejt tej napi átlaga júliusban is 39,8 liter volt. Hat tehéntől pedig tehenenként 5000—6000 litert fejtek mostanáig a megyében. Ilyen rekordertehene van Hartmann János büssüi, Szendrei Antal zselickislaki, Csabai János kaposvári, Bók Mózes magyaregresi, Matisa Lajos ráksi egyéni gazdának. Hat tehén 4000 literen felül termelt eddig. A répási Első Ötéves Terv »Dajká«-ja 4703, a bedegkéri Uj Élet »Narancs«-a 4437 liter tejet termelt. Takács István szentgáloskéri, KöteVasárnap késő délután került sor a fonyódi mezőgazdasági kiállításon a termények és állatok díjazására. Igaz, nem mindenkit, de a járás állami gazdasági dolgozóit, tsz-tagjait, egyéni gazdáit annál jobban érdekelte ez az esemény. Egyik kíváncsibban figyelte, mint a másik, hogy ki milyen díjat kap. Úgy körülállták az emberek Bagó Gyula elvtársat, a járási tanácselnökhelyettest, hogy alig tudta kezébe adni a díjnyerteseknek az őket megillető jutalomtárgyakat. Jani József, a balatonboglári Dózsa Tsz elnöke alig bírt kikászálódni a tömegből a szép rádióval és ébresztőórával, melyet a tsz első A- díjat nyert tehene és első B-díjat nyert sertései után kapott. Sok volna felsorolni, hogy hányán nyertek díjat és oklevelet terményeikkel, állataikkal. Hisz szinte kivétel nélkül mindenki elismerést érdemlő terményt és állatot hozott a kiállításig, ami tigazolja a fonyódi járás mezőgazdaságának előrehaladását, nagyszerű eredményéit. A jók közül a legjobbakat örömmel mutatjuk be az olvasóknak. Első díjat nyert tehenével a Ba- latonnagybereki Állami Gazdaság, a Somogyvári Gyógypedagógiai Intézet' a balatonboglári Dózsa Tsz, a somogyvári Szabadság Tsz. Az öreglaki Ifjú Gárda és a balatonboglári Dózsa Tsz sertéseivel érdemelte ki az első díjakat. A növénytermelésben díjat nyert tsz-ek rangsora a következő: lengyeltóti Táncsics, gyugyi Április 4, öreglaki Ifjú Gárda, somogytúri Uj Somogy, somogyvári Szabadság. A kérforint értékű — mintegy 65 mázsa pétisó vagy kerek 100 mázsa szuperfoszfát — ingyen műtrágya igénybevételéhez juttatja a szövetkezetei. Bőségesen megtalálták számításukat a szabadgabona értékesítésében a so- mogymeggyesi tsz-tagok. Vajon min-* Oenütt számoltak már e kedvezményekkel? fl barcsi járás tsz-ei szabadgabonaeladásban is megelőzték az egyénieket Nemcsak a termelésben, a beadásban is megelőzték az egyéni gazdaságokat a barcsi járás tsz-ei. Már eddig is több mint 5 vagonnal adtak el több szabadgabonát az államnak, mint az egyéni termelők. Á gabonatermelésben is kiválik a nagyüzemi gazdálkodás fölénye. A traktorok művelte tsz-táblák több gabonát képesek adni az ország éléstárába, mint a szűkreszabott egyéni gazdaságok. Ez is mutatja: a mezőgazdaság szocialista átszervezése nagymértékben elősegíti az élelmezési cikkek bőségét, a szükségletek kielégítését, az életszínvonal jelentős emelését. literes tejhozamért les István nagyatádi, Koncz István nemesvidi, Gerencsér János szentgáloskéri dolgozó parasztok tehenétől is jóval 4000 literen felül fejtek. A cél, hogy egész tehenészeteknél elérjék, sőt elkerüljék a 4000 literes átlagot. A fejők versenyében a legjobbak: 1. Pulai József (Balatonéjhelyi ÁG) 11 tehéntől á 3937 liter, 2. Király Ferenc (Somogymeggyesi Előre Tsz) 9 tehéntől á 3741 liter, 3. Kocsis József (Balatonújhelyi ÁG) 11 tehéntől 3548 liter, 4. Szabó Vendel (Marcali ÁG) 12 tehéntől á 3529 liter, 5. Balogh Ferenc (Marcali ÁG) 11 tehéntől á 3458 liter, 6. Gertner János (Ráksi Uj Élet Tsz) 10 tehéntől á 3050 liter. A tehenészetek közül legjobbak: 1. Balatonújhelyi ÁG 51 tehén á 3419 liter, 2. Marcali ÁG 58 tehén á 3279 liter. tészeti terményekkel a somogytúri Uj Somogy Tsz vívta ki a legnagyobb elismerést. Jogosan büszke erre Görög János, az Uj Somogy elnöke, a nagyszerű kertész-szakember, aki maga is kapott dicsérő oklevelet. A kertészeti termények második és harmadik díját az öreglaki Ifjú Gárda, illetve a somogyvári Szabadság Tsz nyerte el. A szőlészet első díját a Balatonboglári Szőlészeti Gazdaság érdemelte ki olaszrizUng borával. Maga az egész kiállítás is úgyszólván egy szép elismerő oklevél a fonyódi járás párt- és tanácsszerveinek, állami gazdaságainak, termelőszövetkezeteinek, egyéni dolgozó parasztjainak, kereskedelmi dolgozóinak munkájáról. Trágyát hésxítenek a ssemétből Külföldön máj- hosszabb idő óta kísérleteket folytatnak, hogy a nagyobb városokban összegyűlt szemétből komposztolás útján trágyát készítenek. A komposzt-trágyát elsősorban a kertészetek hasznosítják. Hazánkban is megkezdték már a kísérletezést a budapesti lakóházakban összegyűjtött szemét komposztolására. Különösen értékes a nyáron összegyűlt szemét, mert sok szerves anyagot, például gyümölcshéjat tartalmaz. Mivel a fővárosban nyaranta mintegy 300 ezer köbméter szemét gyűlik: ösz- sze, három szerv: a Köztisztasági Hivatal, a Szervestrágyagyűjtő Vállalat és a MÉH elhatározta, hogy a jövő évben megkezdik a komposzf- trágya készítését. Lapunk tegnapi számában kivonatosan ismertettük az 1956. augusztus 4-én megtartott megyei nagyaktíva- ülés beszámolóját, amelyet Hevesi János elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára mondott el. Az előadói beszédhez számosán hozzászóltak. Az alábbiakban részleteket közlünk a felszólalásokból: Kontra István elvtárs, a Barcsi Já- Járási Tanács elnökhelyettese elmondta, hogy a községi tanácsokkal és pártszervezetekkel közösen hozzáfogtak a kulákok közé sorolt középparasztok rehabilitálásához. Eddig mintegy 120 jogtalanul kulákká minősített középparasztnak szolgáltattak igazságot. — A Központi Vezetőség júliusi határozatával teljes mértékben egyetértek, s minden erőmmel azon leszek, hogy e határozatot járásunkban kommunista módon végrehajtsuk — fejezte be felszólalását Kontra elvtárs. KISDEÁK JÓZSEF: Pártegység és összefogás előrehaladásunk biztosítéka Kisdeák József elvtárs, a Marcali Járási Pártbizottság első titkára a tsz-ek mozgalmi munkájáról beszélt. — Úgy gondolom — mondotta —, hogy az elmúlt hónapokban a politikai bizonytalanság hátráltatta a termelőszövetkezetek szervezését. De éppen ebben az időben derült ki, hogy a termelőszövetkezetek mozgalmi munkájában sok hiányosság van, amit helyes lenne alaposan megfontolni és kiküszöbölni. Szerintem a tsz-ek alapszabályzata nem mindenben felel meg a követelményeknek. Nem intézkedik például arról, hogy az önkényesen kilépőkkel szemben a mi államhatalmunk mit tesz. Olyan törvényre lenne szükség, amely a szövetkezeteket megvédi az önkényes kilépőkkel szemben. Véleményem szerint az 1947-ben megalkotott szö/etkezeti törvény ma már nem felel meg a követelményeknek, s a szövetkezeti mozgalomban azóta elért fejlődést figyelembe véve új szövetkezeti törvényt kellene alkotni. — Bírálta a tagosítási törvényt, amely kimondja, hogy a zárt területet nem lehet tagosítani. A továbbiakban az állami és pártélet demokratizálásáról és a pártmunka stílusáról beszélt. — Minél nagyobb önállóságot kell adni a járási pártbizottságoknak — mondotta —, ezzel együtt a járási és községi tanácsoknak is. Az önállósághoz hozzá tartozik az is, hogy a felsőbb szervek jobban tájékoztassák a járási pártbizottságokat. E tekintetben az utóbbi hónapokban komoly javulás van, de ez még nem kielégítő. Nem tartom helyesnek, hogy egyes, országunkban megtörtént eseményekről illetéktelenektől értesüljünk. Ez nagyon kellemetlen helyzetbe hozza a pártfunkcionáriusokat. Pártbizottságainknak megvan a lehetőségük arra, hogy a Központi Vezetőség határozata szellemében megszüntessék a politikai bizonytalanságot. Ez a munka azonban nem megy magától, hanem nagyrészt rajtunk áll, s attól függ, hogy az egész pártapparátus, az egész pártaktíva egységesen és bizalommal sorakozzék fel a Központi Vezetőség, a Politikai Bizottság mögé. Úgy gondolom, az utóbbi években nem volt ennyire szükség a pártegységre, az összefogásra, mint most. CSISZÁR JÁNOS: Betartjuk és betartatjuk a szocialista törvényességet Csiszár János elvtárs, a Megyei Ügyészség vezetője felszólalásában hangsúlyozta: — A XX. kongresszus után a szocialista törvényesség fokozottabban előtérbe került, s ma már könnyebb ítéletet hozni. A XX. kongresszus előtt ugyanis voltak a mi megyénkben is hibák a bűnüldöző szervek munkájában, amelynek nemcsak a megyei pártvezetés volt az oka, hanem ebben hibásak voltunk mi is. Most arra törekszünk, hogy a szocialista törvényességet mindenképpen betartsuk és betartassuk, hogy a múlt hibái ne ismétlődhessenek meg. Úgy kell dolgoznunk, hogy amikor valaki előzetes letartóztatásban van, a vádemelést ne csak a nyomozó- szervek kihallgatása alapján készítsék el, hanem az ügyészség külön is hallgassa ki a terheltet, ezáltal biztosítsa a törvény szerinti védelem jogát. Munkánkban jelentős változás, hogy megszűrjük a különböző bűncselekményeket, és ha a dolgozó megtévedéséről van szó, abban a vállalaton belül tudnak intézkedni, így mi behatóbban foglalkozhatunk a nagyobb ügyekkel, mint amilyen például a Selymes- és a Dénes-ügy volt. Az elmúlt időben megjelent jogszabályok közül különösen a 11. számú rendeletet tartom fontosnak és annak kiegészítő jogszabályát, amelynek értelmében a munkaviszonnyal kapcsolatos ügyeket a vállalaton belül kell elintézni. A megyében már létrehoztunk néhány társadalmi bíróságot, de ezt a munkát tovább kell folytatni. E szerveknek ugyanis fontos szerep jut a megtévedt dolgozók nevelésében. Most a párthatározat után feladatunknak tekintjük, hogy minél jobban érvényt szerezzünk a szocialista törvényességnek mind az államigazgatás, mind a bűnüldözés terén. Balázs János elvtárs, a Népbolt Vállalat párttitkára a kereskedelem terén tapasztalható fogyatékosságokat tette szóvá. Egri József elvtárs, Osztopán község MDP-szervezetének titkára a párt ideológiai nevelőmunkájának javítására hívta fel a figyelmet. — Feladatunk, hogy megismertessük és megszerettessük pártunk tagjaival, idősekkel és fiatalokkal egyaránt a pártmunka vezérfonalát, a marxista —leninista elméletet, és neveljük őket kommunista helytállásra. Csak az elmélet birtokában tudjuk a tömegeket vezetni, s csak alaposabb elméleti felkészültséggel számolhatjuk fel a politikai bizonytalanságot. A mi pártunk elmélete igaz elmélet, s ez a tudat ad erőt munkánkhoz. S egyben ebben van ügyünk győzelmének záloga. TÓTH MIHÁLY: Mi ismerjük és szeretjük a falu dolgozó népét Tóth Mihály elvtárs, az öreglaki községi MDP-szervezet titkára így beszélt: — Az a tanácstalanság, amely a XX. kongresszus után kialakult, nagyon akadályozta a falusi pártfunkcionáriusok munkáját. Csak fokozta a tanácstalanságot, hogy a rádió és a sajtó sok esetben tévesen tájékoztatta a közönséget. Úgy bírálták munkánkat, hogy hibáinkat eltúlozták, eredményeinkről pedig alig tettek említést. Az az érzésünk nekünk, falusi pártmunkásoknak, hogy becsületes emberek vagyunk, de követtünk el sok ostobaságot, amelyeket igyekeztünk és igyekszünk is. minél előbb kijavítani. De munkánkban több volt az eredmény. Itt van pl. a tsz-szervezés. Mi ismerjük és szeretjük a falu dolgozó parasztságát, s meggyőző szóval igyekeztünk rávezetni őket a termelőszövetkezeti útra. Az önkéntesség elvének betartását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy volt olyan nap, amikor 60 — 70 dolgozó paraszt jelentkezett a belépési nyilatkozat aláírására. A falusi pedagógusok munkájáról szólva elmondta: — Örömmel veszem tudomásul, hogy a felsőbb pártszervek bennünket, falusi tanítókat, tanárokat nemcsak iskolai nevelőknek, hanem népnevelőknek is tekintenek. Nekünk a népnevelés hivatásunk. Jólesett olvasnunk a Somogyi Néplapban a Megyei Párt-VB üdvözletét, amelyben jó nyaralást, jó pihenést kívánt mindnyájunknak. Felemelő érzéssel töltött el bennünket az is, hogy a Fonyódi Járási Pártbizottság összehívott bennünket és meleg emberi szavakat váltott velünk. Domonkos János elvtárs, a balatonboglári MDP-titkár arról beszélt, hogy a múltban elkövetett hibák kijavításához vegyük figyelembe az egyszerű párttagok, a dolgozók véleményét. Bátorítsuk őket, hallgassuk meg szavukat és valósítsuk is meg helyes javaslataikat, mert így bizonyosodnak meg afelől, hogy észrevételeiket érdemes szóvátenniök. HORVÁTH SÁNDORNÉ: Végrehajtjuk a párt helyes népfrontpolitikáját Horváth Sándorné elvtársnő, a Hazafias Népfront megyei titkárának helyettese ismertette az eddig megtartott egyesítési ülések tapasztalatait és az ezzel kapcsolatos további feladatokat. — A népfront-mozgalom teljes kibontakoztatása szükséges ahhoz — folytatta —, hogy egész állami és társadalmi életünkben kiszélesítsük a demokratizmust és szorosabb kapcsolatot teremtsünk a néptömegekkel. Ezért tervbe vettük, hogy falun több szakmai ankétot tartunk és az értelmiségiek részére vitákat rendezünk az őket érdeklő kérdésekről. Kérem a Megyei Pártbizottságot, hogy elemzően foglalkozzék a népfront-mozgalom helyzetével és segítsen bennünket a helyes népfront-politika gyakorlati megvalósításában. A Hazafias Népfront megyei elnöksége nevében nyugodtan kijelentem, hogy pártunk számíthat a népfront apparátusában dolgozó kommunistákra — fejezte be felszólalását Horváth Sándorné elvtársnő. Sási János elvtárs, a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságának vezetője a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az új termelő» szövetkezetek minél előbb kezdjék meg a közös gazdálkodást, s különös gondot fordítsanak a közös állatállomány létrehozására. Az aktívaülésen felszólalt Ács Lajos elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Vezetőség titkára és Tóth István elvtárs, a Megyei Párt- bizottság első titkára is. Hozzászólásaikat lapunk holnapi számában ismertetjük. Á fonyódi mezőgazdasági kiállítás díjnyertesei
