Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-05 / 184. szám
Vasárnap, 1956. augusztus 5. SOMOGYI NÉPLAP 7 61 esztendeje halt meg Engels Frigyes Szorosabb kapcsolatot az igazságügyi szervek ~~ a sajtó között es Ankét a Somogyi Néplap szerkesztőségében Babits Mihály 1863-1941 (A költő halálának 15. évfordulójára) Tudós poéta — ez volt a rangja, ami kartársaitól: a »Nyugat« többi írójától sokáig megkülönböztetik. Tudós poéta — azt jelentette ez, hogy ikönyvekből meríthető tudományok tudója, búvára a világirodalomnak, ura a nyelvnek, mestere a verselésnek, művésze a ritmusnak, rim- nek, verscifraságnak. De mindez azt ■is jelenti, hogy a fogarasi havasok áljából jelentkező fiatal tanár formai bűvészkedéssel s műveltségi élményeikkel túltengő költeményeiben közelebb áll az irodalommá párolt jelenségekhez, mint az eleven világhoz. Könyveinek s képzeletének zárt birodalmából a háborús vérvihar szakítja ki. Ha felfogásának korlátái közt is, de a »Húsvét előtt-» és az ielkobzott »Fortissimo-» dúlt soraiban bátran követeli a gyilkolás végét: a békét! A Tanácskormány egyetemi tanszékhez juttatja, s bár előadásait a forradalom dicséretével kezdi, a proletárdiktatúra után élete mély- •pontra sodródik. A fehérterror feketelistára teszi, az üldöztetéssel szemben gyengének bizonyul: szégyenletes mosakodással igyekszik a forra- dalmárság gyanúja alól tisztázni magát. E kárhozatos próbatétel felkavarja költészete mélységeit. Pályájának első hódító szakaszát, amikor a hasai s a világirodalom minden kincsét az új magyar költészet ékszereibe akarja ötvözni — az egyszerűsödő formák, nemesülő érzelmek, ■súlyosodó gondolatok ilcora váltja fel. A végső letisztulás idején, élete utolsó éveiben költészete a •világ- irodalom rengetegéből formában és tartalomban is hazatalál népéhez. Elzárkózását feladva »a külső körülmények logikája és a költői becsületesség belső kényszerítő ereje minduntalan nyílt és őszinte vallomásalcat csihol ki« belőle a honát fenyegető fasiszta rém ellen. A verselésünket múlhatatlan értékekkel gyarapító költőnek, regények, tanulmányok, az aurópai irodalom- történet írójának, a költészet óriásait: ■-Sophokles-t, Dante-t, Shakespeare-t eredeti műveikkel egyívású szellemben meghonosító fordítóművésznek •edényektől és hibáktól, kereséstől s :tévelygéstől kuszáit életműve »Jónás könyvében« ér a csúcsra. A prófétá- lás elől oly sokáig oly riadtan menekülő költő végre kizengeti a nagy tanulságot, hogy a nemzet és az emberiség megpróbáltatásai elől nem lehet elbújdosni, hogy »vétkesek ltözt icinkos, aki néma ...« (A »Hazádnak rendületlenül« c. •albumból.) Tlatvanegy évvel ezelőtt, 1895. augusztus 5-én halt meg Londonban Engels Frigyes, a nagy szocialista tudós, Marx Károly hű barátja és harcostársa. Még utolsó óráiban is Marx Károly nagy művén, a Tőkén dolgozott betegágyán, amelynek 2. és 3. kötete Marx halála után Engelstől jelent meg. Engels Frigyes 1820. november 28-án született Barmenben. 1843-ban belépett atyja manchesteri üzletébe, itt azonban csak 1845-ig maradt. 1845-től 1848-ig Marx-szal Brüsszel-/ ben és Párizsban dolgozott együtt. 1847-ben írták meg a Kommunista Kiáltványt. 1849-ben mint tüzérségi parancsnok részt vett a dél-németországi felkelésben, majd visszatért atyja üzletébe. Engels gyakran nyújtott önzetlen segítséget a nagy anyagi gondokkal küszködő Marx Károly- nak. 1869-ben visszavonult az üzlettől, ettől kezdve Londonban élt és teljesen a tudományos szocializmusnak szentelte magát. F ngels, aki 22 nyelvet értett és “ a tudományos szocializmust ugyanolyan szilárdan alapozta meg természettudományi szempontból, mint Marx Károly gazdasági szempontból, s emellett még zseniális katonai stratéga és jó üzletember is volt, rendkívül szerény volt. Ezt mutatja Franz Mehringhez intézett levele is, amelyben a »Lessing-legcn- dára« vonatkozó véleményét fejtegette. Engels ebben a levélben a többi között ezt írta: DISZ-szervezeteiriknek egyéb feladataikén kívül most nagy gondot keli! fordítaniuk a jövő évi DISZ-ok- tatás előkészítésére. A megfelelő oktatási forma, a propagandisták kiválasztása körültekintő, lelkiismeretes munkát követel. Éppen ezért a DISZ Központi Vezetősége határozata alapján több oktatási formát közöltünk lapuinkban. Célunk, hogy minden diszista időben megismerje ezeket a formákat, s képzettségének, érdeklődésének megfelelő, igényeit kielégítő oktatásiban vehessen részt. Az Ifjúsági Szövetség arra törekszik, hogy a téli hónapokban a rendszeres oktatás keretében is formálhassa fiataljaink gondolatvilágát, emelje műveltségi színvonalát, ezzel is egyre tartalmasabbá tegye az alapszervezetek szervezeti életét. A DISZ Megyei Végrehajtóbdzott»Kifogásolni valóm csak az, hogy több érdemet tulajdonít nekem, mint amennji megillet, még akkor is, ha mindent egybevetek, amire az idők folyamán esetleg önállóan jöttem volna rá, amit azonban Marx a maga élesebb és gyorsabb szemével és szélesebbkörű áttekintésével sokkal hamarabb felfedezett. Ha valaki abban a szerencsében részesült, hogy negyven évig olyan emberrel dolgozott együtt, mint Marx, akkor azt, amíg a másik él, rendszerint nem ismerik el annyira, amennyit talán megérdemel; amikor aztán meghal a nagy, könnyen túlbecsülik a csekélyebb jelentőségűt s úgy látom, most éppen ez történik velem; a történelem végül mindent rendbehoz majd, addigra pedig szerencsésen elpatkoltunk s nem tudunk már semmiről«. E ngels Frigyes addig, míg Marx Károly élt, mindig meghúzódott a nagyobb' árnyékában. Nagy harcostársa halála után bátran védelmezte közös művüket, a tudományos szocializmust a kispolgári opportunizmus és revizionizmus támadásai ellen. Engels nagyobb önálló művei: A munkásosztály helyzete Angliában, A természet dialektikája, Anti- dühring, Feuerbach és a klasszikus német filozófia felbomlása, A család, a magántulajdon és az állam eredete, A lakáskérdéshez, A munka szerepe a majom emberréválásában, a Szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig. séga azzal segíti az oktatásra való felkészülést, fiataljaink választását, hogy egyenkimt és részletesen ismerteti a javasolt formákat. A DISZ Petőfi-iskola jellege, tematikája megváltozik az 1956—57- es oktatási évben. Az a cél, hogy ezt a formát elsősorban a DlSZ-szerve- zetek vezetőségi tagjai és aktivistái válasszák. Időtartama az eddigiektől eltérően egy év. A Pétőfi-isikolára jelentkezett hallgatók a következő témaköröket dolgozzák fel: 1. Merre tart a világ? (A nemzetközi helyzet alakulása az utóbbi években.) 2. Mi a szocializmus? 3. Hogyan éltek a dolgozók a Horthy-re<ndszerben? 4. Hogyan épül a szocialista Magyarország? 5. A párt a nép győzelmének ková- csolója. 6. A DISZ az ifjú hazafiak harcos szervezete. Az új anyag, mint az előbbiekből látható, igein széleskörű és változatos. A hallgatók elsősorban a felszabadulás utáni életünkkel, a népünk életében beállt történelmi változásokkal, eredményeinkkel és feladatainkkal ismerkedhetnek meg. A Pe- tőíi-iskola tehát nagy segítséget nyújt majd a DISZ vezetőségi tagoknak és aktivistáknak a szervezetükben végzendő politikai munkához. Javasoljuk, hogy a Petőfi-isko- lát elsősorban a nagyobb üzemekben, a szocialista szektorban, gépállomáson, állami gazdaságban szervezzék meg. És nem kevésbé azokban a nagyobb községekben, ahol két-három DISZ-szervezet van és legalább 10— 12 hallgatóra lehet számítani. Különös gondot kell fordítani a propagandisták kiválasztására. Lehetőleg olyan elvtársaikat kérjünk fel a Petőfi-iskolák vezetésére, akik megfelelő képzettséggel rendelkeznek, s az elmúlt években már vezettek oktatást. A nagyobb politikai képzettséggel rendelkező fiataloknak azt javasoljuk, hogy a Marxizmus— leninizmus alapjai tanfolyamra jelentkezzenek. Ha kevés jelentkező miatt ez az oktatási forma nem indul a DISZ-szervezetnél, akkor, di- szistáink a párt vezetőségétől kérjék felvételüket a pártoktatásra. DISZ SOMOGY MEGYEI VB. (Folytatjuk.) Jogos büszkeség Az örökifjú művésznőt autogramm- kérés céljából meglátogatta egy fiatal tisztelője. A művésznő nyájasan fogadta a szerény fiatalembert, sőt hellyel kínálta meg. A szalonban egy bájos fiatal nő is tartózkodott, aki feltűnően hasonlított a nagy művésznőhöz. A fiatalember meglepetten kérdezte: — Talán csak nem a művésznő kedves leánya? — Oh, dehogy, ö az unokám! — mosolygott büszkén a kérdezett. A sajtó és az igazságügyi szervek kapcsolatáról, a dolgozók jobb, gyorsabb tájékoztatásáról rendezett an- kétot csütörtök este a Somogyi Néplap szerkesztősége. Az ankéton a megyei ügyészség és bíróság, a járási és városi bíróság és ügyészség, a BM megyei főosztálya, a BM járási és városi osztálya és a két kaposvári ügyvédi munkaközösség vezetői és dolgozói közül számosán részt vettek. A dolgozóval gyorsan és tárgyilagosan keit tájékoztatni A szerkesztőség rövid vitaindítója arról számolt be, hogy az elmúlt évek során nem használtunk fel minden lehetőséget arra, hogy a dolgozókat megfelelően tájékoztassuk a rendőrségi, 'bírósági ügyekről, az egyes bűnesetek társadalmi veszélyességéről, a bűnüldözési szervek munkájáról. Volt egy időszak, 1947 előtt, amikor a sajtót elöntötte a bűnesetekkel való foglalkozás hulláma. 1947-ben félreértelmezve a párt figyelmeztetését — amely a burzsoá szenzációhajhászás módszereitől óvta a sajtót — a bűnesetekkel, a bűnüldözési szervek munkájával egyáltalán nem foglalkoztunk, vagy csak kis, kommentár nélküli hírekben. Ennek a hallgatásnak a közerkölcs, a társadalmi tulajdon, a társadalom biztonsága szenvedte kárát, de kárát szenvedte a sajtó is, hiszen az emberek sokkal gyorsabban tudtak olyan dolgokból, amelyekről a sajtó nem írt, s így sokkal többet is mondtak, mint ami történt. , Az ankét célja épp az volt, hogy közösen megvitassák: mi a feladat, hogy a sajtó jobban tájékoztassa a dolgozókat, miképp lehet kiküszöbölni a hibákat, s milyen segítségre van szüksége az igazságügyi szervektől a sajtónak, hogy ezt a feladatot megfelelően ellássa. A vitaindító beszélt arról is, hogy sok esetben a sajtó sem kapott megfelelő tájékoztatást a bíróságtól, ügyészségtől vagy a rendőrségtől. Iiyen eset volt a cukorgyári tűz, a Patyolatnál történt robbanás, amelyről nem adtunk számot az olvasóknak, s később, a nyomozás befejeztével sam írtuk meg, ki a felelős. Az utóbbi időben történt javulás, hogy a dolgozókat ne csak megfelelően tájékoztassuk, hanem neveljük is az iíyen tárgyú tájékoztatókkal és írásokkal, de ez még mindig nem elég. S az an Két célja, hogy megvitassák e munka jobbátételének lehetőségét, a mindkét irányú segítséget, a szocialista törvényesség és a dolgozók tájékoztatásának kérdéseit, módszer reit. Meggyőzően, életázüen... Jászai Dezső elvtárs, a Megyei Bíróság elnöke a sajtó módszereit bírálta. Javasolta, hogy ne csak a bűn- cselekményekkel, hanem a polgári ügyekkel is foglalkozzék a sajtó, s általában többet és jobban, mint eddig, hiszen az emberek, a lap olvasói igénylik ezeket. Elmondta, hogy az sem közömbös, miként írunk egy- egy esetről. Nem elég, ha az újságíró csak a bíróság tájékoztatóiból szedi össze a híranyagot, de szerezzen személyes élményt is azzal, hogy egy-egy fontosabb tárgyaláson részt vesz. így sokkal meggyőzőbb, élet- ízűbb lesz az írás. Kérte, hogy a sajtó ne mondjon előre ítéletet, csak akkor kommentálja az esetet, amikor már biztosat tudnak. Felvetette egy új sajtótörvény fontosságát is, majd megígérte, hogy támogatja a sajtót, s megjavítja a tájékoztatást is. A bírák és ügyészek is Írjanak a lapba Gebhardt József elvtárs, a városi és járási ügyészség vezetője elmondta, hogy a múltban voltak előítéletek a sajtóval szemben, épp az elhamarkodott, nem elég felelősséggel megírt cikkek miatt. Elmondta, hogy helyesnek tartja, ha az általános kérdésekről a bírák, ügyészek is írnak a lapnak. Ignácz Pál elvtárs, a megyei ügyészség helyettes elnöke elmondta, hegy vannak jó kísérletek a sajtóban a bűnesetekkel való helyes foglalkozásra, s cikkeket is említett példának. Helyesnek találja — mondta —, hogy ha megmutatják, milyen indítóokok játszottak közre egy-egy bűncselekmény elkövetésénél, ha a sajtó megmutatja a társadalmi hátterét is egy-egy esetnek. Javasolta, hogy olyan eseteikkel is foglalkozzék a sajtó, mint a lakásügyekkel való spekuláció, az igazgatók önkényes- kedése az elbocsátások terén. Amikor hiába várunk tájékoztatást Csőke Péter elvtárs, rendőrőrnagy örömmel üdvözölte a kezdeményezést a sajtó és a bűnüldözési szervek találkozójára. Már régen gondolt rá, hogy szorosabbá kellene tenni a rendőrség és a sajtó kapcsolatát, de ez csak az utóbbi időkben sikerült, s bizonyos, ennek a társadalom látja hasznát. Eddig a sajtó keveset foglalkozott a rendőrség munkájával, de hiszi, hogy most már másképp lesz. Elmondta, hogy egyes esetekben, mint a csurgói gyermekgyilkosság, hiába várt tájékoztatást már az első nap a sajtó és az emberek — nem adhattak, mert a nyomozást nehezítette volna meg. Ilyenkor csak egy kis hír jelenjék meg, s később, a nyomozás befejeztével kommentálja az eseményeket a sajtó, ő is hangsúlyozta annak szükségességét, hogy ne csak száraz hírek jelenjenek meg a bűnesetekről, de az, elkövetés körülményeit, indítóokait is mutassuk meg. Imi kei! a hivatali korrupcióról, iahásspaiaiEációrói Csiszár elvtárs, a megyei ügyészség vezetője arról beszélt felszólalásában: örül annak, hogy ez az értekezlet napvilágot látott, már előbb kellett volna sort keríteni rá. Bírálta a szerkesztőség egyes cikkeit, amelyek a bűnesetekkel nem megfelelően foglalkoztak, majd arról beszélt, hogy miről és hogyan kell írni a sajtónak. Számos jó tanácsot adott a hivatali korrupciókkal, a rehabilitációval, a lakásspekulációval és más egyéb visszaélésekkel való foglalkozásra. Vigyázni kell az időszerűségre is. Nem szabad előrefutni az egyes események kommentálásával, de az sem helyes, ha most közlünk 1955-ös ítéletet, mint erre példa volt. Megígérte a sajtó jobb, gyorsabb tájékoztatását, s egyes esetekben még távbeszélőn is értesíti a sajtót, hogy az a dolgozókat .mielőbb tájékoztathassa. Kérte, hogy a szerkesztőség inspirálja az ügyészséget is cikkek írására, s ezt mindenkor meg is teszik. Az ügyvéd nem a bűnt védi... Szörényi Béla ügyvéd a fiatalság ügyeivel való gondosabb, fokozottabb foglalkozásra kérte a szerkesztőséget. A fiatalok problémáival egyébként is több felszólalás foglalkozott a vita során. Szörényi Béla a sajtó hitelességéről, a hű közlés jelentőségéről is beszélt, s felhívta a lap figyelmét arra, hogy némelyik cikk hangja jóval túllépte a tárgyilagosság határát. Mezei Béla ugyancsak a sajtó tárgyilagosságáról szólt, és példákat említett arra, hogy egy helytelen kifejezése mennyire befolyásolja a közönséget. Mint ügyvéd, arra kérte a szerkesztőséget, hogy más módszerekkel. és jobban foglalkozzék az ügyvédek munkájával, hiszen az ügyvéd nem a bűnt védi, hanem az embert, s különösen a polgári esetekben van nagy jelentősége az ügyvédi munkának. Az ügyvédek nevében megígérte a segítséget a sajtó munkájához. Muzotter Sándor, a Városi, járási osztály vezetője az egyes szabálysértésekkel, a közrendvédelemmel valé foglalkozásra említett módszereket, és több hasznos tanácsot adott a dolgozók helyes tájékoztatására. Nagyobb éberséget! Lukács Tibor ügyész a politikai bűncselekményekkel. való foglalkozás jelentőségéről beszélt, ö is bírálta a sajtó némelyik cikkét, Be- reczki István ügyvédhez hasonlóan, aki ugyancsak a tárgyilagos hírközlésre hívta fel a figyelmet Szigetvári Sándor ügyvéd arra kérte a szerkesztőséget, hogy ne csalc^ a bűnügyekkel, hanem a kártérítési és polgári perekkel is foglalkozzék a lap. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem árt felhívni egyes cikkekben a dolgozók figyelmét a nagyobb éberségre, a bűnözés megakadályozására. Mozsgai Géza elvtárs arra kérte a Szerkesztőséget, hogy a tévedések megelőzése érdekében kérjék a bírák segítségét. Számos helyes javaslatot adott ő is a bűnesetekkel, a polgári és egyéb perekkel, az igazságügyi szervekkel való foglalkozásra. Több jogi tanácsot! Több felszólaló hiányolta, hogy nem tájékoztatják a lapok az olvasókat egyes törvényrendeletekről, nem adnak jogi tanácsokat. A II. ügyvédi munkaközösség ügyvédei nevében ígéret hangzott el, hogy a jogi tanácsadást vállalják lapunkban, írnak ilyenirányú cikkeket. Csaknem valamennyi felszólaló segítőén bírálta nemcsak a Néplap, de általában a sajtó eddigi hibáit, s valamennyien ígérték a tájékoztatás jcbbátételét. A késő estig tartó ankét — amelyen valamennyi részvevő felszólalt — sikeresnek bizonyult. Szerkesztőségünk az alapos, egészségesen bíráló, helyes tanácsokat tartalmazó felszólalásokból igen sokat tanult, s az ankét bizonyára nemcsak a szerkesztőség, de az igazságügyi szervek további munkájához is segítséget nyújt, s ennek nemcsak a dolgozók tájékoztatása, de társadalmunk védelme, biztonsága, az emberek jobbá formálása látja hasznát. PORTRÉK I. A jólértesült Ismered? Persze! Ö az, aki megállít, amikor legsürgősebb dolgodra indulsz, megragadja a karodat, füledbe duruzsol, suttog, közben vigyázva körül- pislant mindig ide- oda vibráló, kutató szemével. — Hallottad? Egészen friss, hivatalos íanrásiból származó értesülés. Eltörölték a békekölcsönt. De tovább ne add, az istenért, még valami baja lehet belőle a barátomnak, akiinek a sógora a minisztériumban dolgozik. Ja, hogy te már a Szabad Népben olvastad. Persze, ma. Mert már nyilvánosságra hozták. Én már tegnap tudtam, mikor még bizalmas titok volt. Hogy nem ma, hanem tegnapelőtt olvastad már? Na látod, mégis csak igaz a húr. És még mondja valaki, hogy >nam jó forrásból erednek értesüléseim. Ennyivel azonban nem szabadulsz meg tőle. Belódkarol, kísér ■az utcán, súg-búg tovább is. — De azt hallottad-e ... Nem, nem ezt igazán nem mondhatom meg. Képzeld, — de istenedre, így ^görbülj meg, ha tovább adod, mert máskor óvakodnak tőle, begy elmondják nekem. És csak neked mondom meg, tudom, te nagyon megbízható vagy, megérdemled, hogy tudj róla. Képzeld, augusztus elején lebélyegzik a forintot — a papír tíz- és húsz- forintosokat. Nem lesz semmi értékük. Állítólag majd ezüstből csinálják, Argentínából kaptunk nagyobb- mennylségű ezüstöt az idei gabonáért. Siess, költsd el a papírpénzt. De tovább ne add, senkinek ne mondd, hogy' tőlem tudod. A keresztanyám' fiának a veje hallotta bizalmasan a pénzügyminisztériumban. Látta már az új forintok terveit is. öregem, ez olyan biztos hír, mint a 'halál... — Ugyan már, ne beszélj. Hogy ezt is hallottad? De nem így? Nem hiszem el. Hát én csak tudom. Hiszen mondom, az új ezüstpénz terveit is látták már. Hogy neked már van is? Nem létezik. Szóval már bevonták a papírpénzeket! Úristen, hiszen akkor én fizettem rá, hiszen magam sem hittem el a hírt. Nyakamon maradt az elsejei fizetésem, papírban. Mutasd azt az ezüstpénzt. Ni csak, tényleg ezüst. No, hadd harapom meg! Valóban, ez tíz, ez húsz, ez meg buszon- ötös ezüst. És mondd. tényleg nem vonták be a papírpénzt... De azért látod, valami, a lényeg mégis csak igaz. Mégis csak van ezüstpénz. Látod, ez aztán értesülés. Én már egy hete hallottam. Nem kell tovább sorolni, ismered úgyis. Ismered trükkjeit, ismered jólértesültségét, híriornásait, fantáziáját, amely minden hiteles vagy nemhitéles hiírt megtold, megtold, fölnagyít, aztán »csak neked« — lihegi a füledbe, de öt perc múlva már a másik sarkon látod, amint másnak, néha egy egész összebújt csoportnak suttog, cseveg, locsog. Mert ő a jólórtesült. Persze, igazad van. Nem is így kell róla portrét rajzolni Rajzolj két fürge szemet, két hatalmas fület, s rajzold le őt, amint egy kacsa hátán repülve a fantázia birodalmába arról álmodozik, amiről Majakovszkij pletykása, hogy: egy nagy kulcslyuk legyen az egész világ, s abban ő, egyedül, hogy mindenről értesüljön, mindenről fecsegjen, mindent felnagyíthasson, ő lehessen egyed'ül a világon a jólértesült, aki ez óriás kulcslyukból beleshet minden agyba, s minden idegen ügybe és ágyba... — ys — Milyen DISZ oktatási formát válasszunk ?
