Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-04 / 183. szám
Szombat, 1956. augusztus 4. sí SOMOGYI NÉPLAP s PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS A somogyszili pártszervezet bízik a faluban — a falu bízik a pártszervezetben Nem tudnám pontosan megmondani, mivel kezdődött a beszélgetés. Észrevétlenül terelődött át a szó a Központi Vezetőség legutóbbi ülésére, történelmi jelentőségű határozataira, s máris szenvedélyesen érveltünk" mindhárman — a somogyszili MDP-vezetőség titkára: Simon Lajos, Tulok József vb-titkár és én. Sok ezer ember szájából elhangzott már, sokszor le is írtuk, hogy milyen időszerű volt a problémák bátor felvetése, további ütünk félreérthetetlen megmutatása. Ezt mondják a somogyszili elvtársak is, .ezt a község termelőszövetkezeti és * egyéni parasztjai. Jó, hogy erről beszélnek, de még jobb, hogy cselekednek is. Ez a folyamat nem most — a KV július 18—21-i ülésével — kezdődött, hanem az SZKP XX. kongresszusával, Újságolvasó, rádióhallgató az egész falu népe, s bár közvetlenül a kongresszus után még nem tudták felmérni jelentőségét pártunk, dolgozó népünk számára, érezték, hogy szabadabban lélegeznek, s talán még soha nem tekintettek olyan bizalom- teljes várakozással a pártra, mint^ ezekben a hónapokban. És ez a várakozás elsősorban a község két alapszervezete, az MDP-vezetőség felé irányult. Nem csalódtak. Igaz, nehéz volt a kezdet, sokórás beszélgetés, vita zajlott az alapszervi, az MDP-vezetőségben, mire megegyeztek abban, hogy a korábban elkövetett hibákat hogyan javíthatnák ki minél előbb. , Nem vártak a felsőbb szervek utasítására, sí m arra, hogy a jogtalanul kulák- listára tett középparasztok kérjék a tanácstól ügyük felülvizsgálatát, maga a pártvezetőség kezdeményezett, javasolt. Az eredmény: öt család szívéből húzták ki azóta a tüskét az egész falu megelégedésére. Simon eivtárs javaslatára rövidesen újra és még alaposabban megvizsgálják Marosi István ügyét, mert szerinte ő sem sorolható a kulákok közé. Napról napra erősödik, izmosodik a demokratizmus Somogyszilben. Igaz, korábban is tevékenykedett a helyi népfrontbizottság, működése azonban majdnem kizárólag abban merült ki, hogy a párt és a tanács kezdeményezése után segítettek egy- egy meghatározott napi feladat végrehajtásában. A kezdeményezés hiányzott. Az MNDSZ-nek és a békemozgalomnak a Hazafias Népfronttal való egyesítése előtt változás történt, ismét felélénkült a népfrontmozgalom, azóta a napi tennivalókon kívül igen sokat segít a népfrontbizottság a létesülő művelődési otthon építésében is. , Napirendre került a népfrontbizottságban a tanácstagok munkájának segítése, ellenőrzése is. A tanácstagok többsége becsületesen ellátja feladatát. Rendszeresen tartanak tanácstagi beszámolót választó- körzetükben, intézkednek választóik ügyes-bajos dolgaiban stb. Ketten- hárman azonban csak névleg tanácstagok, semmi munkát nem végeznek. A népfrontbizottság ülésén foglalkozott már azzal, hogy beszélni kell a munkájukat el nem látó tanácstagokkal, s ha erre sem következik javulás, vissza fogják hívni őket a tanácstagságból. A somogyszili alapszervezetek, az MDP-vezetőség az említett példák alapján elindult az új úton, igyekszik új módon dolgozni, felfigyel mindenre, mindenütt segít, erősíti a párt és a tömegek kapcsolatát. A pártszervezetek kialakulóban lévő új munkastílusa máris érezteti kedvező hatását a községben. Kézzelfogható példa erre, hogy fokozatosan szilárdul az állami fegyelem: félévi adó- és begyűjtési tervüket — cikkféleségenként is — 100 százalékon felül teljesítették. Ugyanez a szorgalom jellemzi a tsz-tagokat, egyéni gazdákat a cséplésben, beadásban is. A somogyszili példa azt igazolja, hogy ahol a pártszervezet megtette az első lépéseket, ahol szívvel, emberséggel végzik a pártmunkát, kommunisták és pártonkívüliek pontos kötelességteljesítéssel, bizalommal felelnek rá. Naponta többször nyitják rá az ajtót Simon elvtársra, hogy tanácsot, segítséget kérjenek tőle, a párttól gondjaik eloszlatásához. És segít a pedagógus párttitkár, de segít a falusi alapszervi és a tsa-titkár is a hozzájuk fordulóknak. Együtt a néppel a népért — ez áll a somogyszili kommunistákra. Érdekes példája ennek, hogy amikor az aratás előtti egyik vezetőségi ülésen az aratási felkészülést tervezték megtárgyalni, többen is kérték a vezetőségi tagokat: határozzanak afelől is, hogy a földművesszövetkezet is készüljön fel áruval. A figyelmeztetésre azonban nem veit szükség, ez is napirenden szerepelt, s az ott hozott határozat alapján van elég hús a községben, hűsítő ital, cigaretta a mezőt járó mozgóboltokban. Apró dolgok ezek, így is kezelték korábban, a KV július 18—21-i határozata, a XX. kongresszus előtt, most azonban saját munkájukban tapasztalják, hogy milyen lényeges az apró gondok, bajok orvoslása, a demokrácia biztosítása, a tömegek aktivitásának fokozása érdekében. Ezt a tanulságot szűrte le magának újra és ismét a szili MDP-vezetőség titkára a vázlatosan leírt beszélgetésből, s ez lehet a tanulság minden pártmunkás részére. Pócza Jánosné Gyorsabban javítsuk ki hibáinkat mondja Varga János elvtárs, az Autóközlekedési Vállalat bevételi csoportjának vezetője s egyben párt- titkára. A Központi Vezetőség határozatát nagy örömmel fogadták dolgozóink, mert jó volt ez a határozat édesen rávilágított a fogyatékosságokra. Nálunk különösen (nagy visszhangra talált Hegedűs elvtárs beszámolójának az anyagellátás megjavítását sürgető része. Ez szaros kapcsolatban áll a kereseti lehetőséggel is. Sajnos, az autóköpenyek minősége inelP kielégítő, s keveset kapunk belőlük. Felállítottunk egy köpeny javítót, azóta némi eredmény és javulás mutatkozik. De még mindig kevés a kiutalt mennyiség. Egyes vállalatoknál, melyek egy-két gépkocsival rendelkeznek, jobb az anyagellátás. Viszont ott a javítás miatt esik ki sok idő. Miért nem lehet összevonni a város területén lévő tehergépkocsikat a mi kezelésünk alá? Mindjárt kisebb lenne az állás ideje, tervszerűbb a munka, alacsonyabb az önköltség, fokozottabb a kihasználás. Vállalati anyagbeszerzők légiója kutatja Pesten a szükséges alkatrészeiket, fogy a sok napidíj, utazási költség, több raktárban hevernek olyan alkatrészek, melyek esetleg másutt szükségesek. Szinte fedmér- hetetlen gazdasági előnye lenne egy központosított javító- és fuvarozó- vállalatnak. A gépkocsivezetők bérezésénél is ösztönzőbb rendszert kellene kialakítani, mindjárt jobban menne a verseny is. Második negyedévi tervünket szépen' teljesítettük, és reméljük a Központi Vezetőség határozata alapján gyorsabban ki tudjuk javítani ezeket a meglévő hibákat. Csökkent a selejt a Vaskombinátban Nemrégen írtuk, hegy a Vaskombinátban igen sok a selejt. Pár hét telt el azóta, s a Vaskombinát dolgozói örömmel jelentették, hogy sikerült a selejtszázalékot leszorítaniuk a megengedett mennyiség alá. A Vaskombinát dolgozói tehát bebizonyították, igenis lehet jobb munkát végezni a jelenlegi körülmények között is. Köszöntjük őket derekas helytállásukért, és további jó munkát kívánunk nekik. ÖREG BOGNÁR A GÉPRE RÁTALÁL A műhely kellemes, illatos meleg. Enyhhelyében szívesen elidő- zik a látogató. Akác-, szil-, dió-, cser- és fenyő-deszkák szaga keveredik, s az ember tüdeje szíi>esen fürdik az illatok tengerében. Színhely: Szabadság Tsz bognárműhelye. Nágocs. Minden sarok tele apróbb szerszámokkal, kisebb-nagyobb munkaeszközökkel. Itt aeatoló bot, amott kapanyél, gereblye, kerékküllő fénylik nyersen. Nemrég kerülhettek ki a szerszám alól. A gép korszakában is szeretettel emelgeti-forgatja a tsz-tag ezeket a jóravaló, kézbeillő sima szerszámokat, ha a kiskertben föléje hajol az annyi buzgalmat, odaadást követelő veteményeinek. Ha a búzatáblából kidöfködi velük a gyomokat. Ha porhanyósabbá teszi a tsz dohánytövei alatt a földet... Csattan is a szekerce a műhely daliás öregje kezében! Pár pillanatig lenyűgöz, hogy tud olyan gyorsan alakot adni a kemény, idomtalan fadarabnak Huszár Imre bognármester. Szekercéje olyan biztosan vág bele a fába, hogy a ragadozó sólyom se tud biztosabban lecsapni áldozatára. Kék ingujját feltűrte, s izmai játéka is látszik. Mintha kis elektromos telítettségű acélrugók pattognának a bőre alatt — a reflex-mozgás biztonságával, gépies gyorsasággal ismétli a begyakorlott mozdulatokat. Szekercéje alól szertefreccsen a forgács, a műhely padlóját megteríti az újabb és újabb faszilánk. Látszik: a hetvenhárom éves bognár még mindig szemreváló atléta, bírja a munkát. Megérintjük csontos vállát. Kérlelően nézünk rá, hagyja abba már. pgy kis pihenésre, egy kis beszélgetésre szeretnénk rábírni. A A‘/ nagy csattogás megszűnik, a műhelyre csend ül. Hogy jött ide? M-i tartja itt? Hogy találta meg a helyét? Hisz ez a tsz géppel is dolgozik, itt fut a teherautó az ajtó előtt. Mi marad itt a hagyományos régi kézműves mesterség ilyen öreg tudójának? Szétnéz a műhelyben az öreg. Szemre megszámolja, hogy kész a tíz gereblye — holnap tehát kezdhetik a szénagyűjtést a tagok —, s megszólal: — Jobb így az életem! Hajnalban ki ide a műhelybe! Délbe le az öregasszonyhoz, kész az ebéd, megeszem, vissza, majd este ágyba! Tömör felelet. Benne is van a lényeges mind. Dehát azért csak akadékoskodunk. Az is fontos, hogy hajnaltól az ágyig mi történik a műhelyben? — Persze, persze sokminden történik! Jönnek a lányok! Hogy nekik a gereblye fogója legyen szil, de a fogai legyenek akácból! Hű, de hajt benneteket a tatár! — mondom nekik. No, jó, úgy lesz ahogy kivánjá- tok, A nőknek mindig legyen igazuk!... Aztán jönnék a férfiak is. Itt ugyan már mindent géppel aratnák. De a sarkok ottmaradnák, ahhoz jó a kasza még. Nohát tizet csináltam aratásra. Ment is vele a dolguk, panasz nélkül. — Hát akkor, egymásra találtak? — No igen. öt évvel ezelőtt, amikor az utolsó hó leesett február végén, akkor szántam el magam, hogy bejövök. Nem ment már a sok vásárba kujtorgás! Mert azt csináltam tavasztól őszig. Volt egy kis kocsim. Teleraktam az én portékáimmal. Ámi gyalumtól, szekercémtől kitelt, mind-mind vittem vásárról vásárra. Kínálgattam fűnek-fának. Vagy vették, vagy nem. Válogatták benne nagyon. Sokszor hazahoztam a legjava küllőt. Nem akad gazdája. Vagy én keveseltem, amit adni akartak érte, vagy a vevő sokallta amiért én kínáltam. — És itt? j\Tyertem én, nyert a tsz! örülték, hogy bejöttem. Itt az öcsém is. Ö a »műhelyfőnököm-«. Feri jó, dolgos, kedves testvér. Szót értünk idebent, mind odakint. És még egy jó vonását elismerem. Minket patronálnak a pesti üzemi munkások az Elektromos Müvekből. Nohát. ő tud a nyelvükön. Sokat forgott már közöttük. Egyébként kölcsönös a dolog. Én inkább ezeket a derék, régi idők óta kézbeváló szerszámokat formálom szívesen, ö meg behozta a gépet is. A gattert. »Kéz alól« szerezte meg a közösnek. Háromezerért. De baj volt a fűrésszel. Felment egyenest az Elektromos Művekhez. Panaszkodott, hogy a fűrész pengéje nyers. Nem az a nemes acél! A fogai se »marják« jól a fát. Egy erősebb göcsörttől már bajunk lesz. Mit tegyen? Hát nem telt bele egy hét, olyan kékszínű, finom acélból összeforrasztott fűrészt hoztak ide a pestiek, hogy azt ugyan hetedhét határban sem találtuk volna meg... En is sokszor aláigazítom a fát a gatternék azóta ...így biza. öreg bognárnak is jó a gép. Rátaláltam ... ERDŐS JENŐ-----------------------------------------------------------------------------------------T anácskozik a „Zsákéi látó Kongresszus' % Tegnapi számunkban hírt adtunk már arról, hogy a Zsákellátó Vállalat raktárhelyiségének kijelölésére milyen reprezentatív, milyen nagyszámú bizottságot hívtak össze. Nos, akkor még nem gondoltuk, hogy a meghívottak meg is jelennek, hiszen olvashatták a meghívón, s érezhették, hogy ilyen nagylétszámú, Budapestről, Pécsről, Kaposvárról ösz- szehívott bizottság egyáltalán nem szükséges egy építendő zsákraktár helyének kijelöléséhez. Tévedtünk. Pénteken a Városi Tanács székházának nagytermében huszonkilenc ember jelent meg. A három hosszú asztal tömve volt térképekkel, iratokkal, megérkeztek a minisztériumok képviselői: egy-egy minisztériumból három osztály is képviseltette magát. A székeken degeszre tömött, kövér aktatáskák: úgylátszik némelyik bizottsági tag sejtette, hogy a kijelölés úgy sem történik meg egy nap alatt. Lehet, arra is gondoltak, amikor ideutaztak, hogy ki tudja, milyen — a meghívón is említett jogot vesztenek, ha elmaradnák e nagy eseményről. Ott voltak tehát mind, s hárman vitatkoztak, többen elmerülve nézegették a tanácsterem 6zép faragásait. Hát az érdekesebb volt, mint a térképek, fölötti fontoslco- dás. Vojlt, aki >hevesen gesztikulált: gondolta, a napidíjat és útiköltséget mégis csak meg kell szolgálni. Később derült ki, hogy őt is úgy hívták meg, hogy semmi öze az építendő raktárhoz, a helyhez és a vállalathoz. Elhangzott egy szép kijelentés is, hangosan: »Elvtársak, értsék meg, nem kis ügyről, a város zsákellátásáról van szó!« Milyen jóleső nekünk, kaposváriaknak ez a törődés. Mert képzeljük el, ha egyszer nem a Zsákellátó Vállalat budapesti és vidéki központjai, fiókjai és kirendeltségei intézik a vállalatok zsákellátását, mi történik akikor? A megjelentek megértették, miről van szó, s többen tapsolták is. Vártuk, hogy egyszerre valamennyien felállnak, s ütemes, hosszantartó tapssal percekig kiabálják: »Éljen a zsákellátás!« »Éljen a zsákellátás!« Kiszámíthatnánk, hány ezer forintot jelent a meghívottak napidíja, útiköltsége -s egynapi fizetése ... S hogy az arányokkal mégjabban tisztában legyünk, hadd említsük meg: akkoriban a Textilművek helyének kijelölését mindössze öt ember végezte el. De hát ügye a Zsákellátó Vállalat és a raktár az mégis csak más ... Vajh, mi lenne, ha egy okos és helyes rendelet egyszerre megszüntetné ezt a felesleges vállalatot, s a zsákellátást minden vállalat maga végezné el a saját részére. Mi lenne? Kevesebb bürokrácia, kevesebb felesleges kiadás... De ha ez így megy, hamarosan létesítenünk kell egy Zsákmadzagel- látó Vállalatot budapesti és vidéki központtal, kirendeltségekkel, kellene egy Zsákfoltozó Vállalat is, de hogy ez utóbbinak munkája is legyen, kellene egy Egértenyésztő Vállalat is, amely ellátná fóltozni- váló zsákokkal a zsákfoltozokat. Egyszóval minden zsák rövidesen megtalálná — nem a foltját, hanem a maga bürokratáját. A bizottság lapzártakor még ülésezett. Lehet, két napot is igénybe vesz, amíg végre a helyszínre is kimennek (csak ne taxikkal), s aztán egy újabb nap, amíg a közös szemlejegyzőkönyvet elkészítik, aláírják, láttamozzák, s küldik ide és oda, elbírálás, felülvizsgálás, jóváhagyás vagy újabb szemle elrendelése céljából. És bosszantó, hogy vannak emberek, akik mindezt komolyan veszik, komolyan csinálják. Persze, ez még mindig könnyebb, mint hasznosabb ügyekkel foglalkozni. Lehet ezt csinálni — sajnos —! De meddig?! N. T. — —-rP HÍREK— AUG. 4 Szombat Domonk. Várható időjárás szombaton estig: Erősen felhős, hűvös idő, időnként élértkebb szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton 17—20 fok között. Ezt- is hallgassa meg.,. A KOSSUTH-RADIÓBAN: Délután 5,15-kor: Tánczene a moszkvai rádió műsorából. Este 7,30-kor: Szombat este Lisszabonban. Szepesi György zenés riportja. Este 8,22-kor: A Rádiószínház bemutatója: Gambrinus. A PETŐFI-RÁDIŰBAN: Este 7,05-kor: A magyar rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. Vezényel: Polgár Tibor. művelődjünk, hol szórakozzunk ? Pártoktatás Háza: Könyvkölcsönzés és egyéni tanulási idő: 9—14-ig. Megyei Könyvtár: Könyvkölcsönzés és olvasótermi szolgálat 13—19-ig. Rippl-Rónai Múzeum; Kunffy Lajos képkiállít'ása A Nagyberek átalakulásáról kiállítás. Textilművek Művelődés Háza: Vidám zenés hétvége. ÉDOSZ Művelődés Háza: Táncest. MOZIK: Vörös Csillag: Bagdadi tolvaj. Szabad Ifjúság: Bagdadi tolvaj. Csurgó: Szakadék. Barcs: Egy nap a bíróságon. Marcali; Tavasz. Lengyeltóti: Volt egyszer egy király. Tab: Légből kapott zenekar. Igái: Északi kikötő. Nagyatád; Körhinta. Siófok: Gábor diák. Balatonföldvár: És megfordul a szél. Zamárdi: Vádlottak padján. Balatonszerr,es: Vörös és fekete, I. rész. Balatonboglár: Utak és sorsok. Fonyód: özönvíz előtt. — KAPOSVÁR ANYAKÖNYVI HÍREI. Születések: Titz András fia András, Babai Gyula leánya Katalin, Bella József leánya Mária, Nagyvári István fia Elemér. — ORSZÁGOS ÁLLAT- ÉS KIRAKODÓVÁSÁR lesz augusztus 7- ém Adandón, 8-án Berzencén, 9-én pedig Kaposmérőben. — AR AT ÖÜNNEPÉL Y KŐRÖSHEGYEN. A községi DISZ-szervezet és az önkéntes tűzoltók az aratás •befejezése alkalmából' nagysikerű aratóünmepélyt rendezitek a művelődési otthonban. — MEGYÉNKBEN VENDÉGSZEREPEL A JÁSZAI MARI MŰVÉSZEGYÜTTES. Első előadásukat ma este rendezik meg Igáiban. Szigeti: A vén bakancsos és fia, a huszár e&nű vidám népszínművet adják elő. — KOMBÁJNVEZETÖI ÉS FEJÖ- NÖI TAPASZTALATCSERE BUDAPESTEN. A Földművelésügyi Minisztérium és a Micsurin Agrártudományi Egyesület fejők, kcmibájnve- zetők és gépállomása igazgatók részére augusztus 7-én délelőtt ankétet rendez Budapesten, A megbeszélésen somogyi kombájnvezetők, gépállomása igazgatók és fejők is részt- vesznek. — ISMÉT MEGYÉNKBEN LÉPNEK FEL A SÁFRÁN-GYEREKEK. A közismert kerékpárakrabaták, a négy Sáfrán-gyerek, budapesti szereplésük után ismét a somogyi közönséget szórakoztatják. Előre megfontolt szándékkal... (Búzás Ferencet őrizetbe vette a rendőrség) A csütörtök délelőtti órákban Ka- I posvárott futótűzként terjedt el a hír: Búzás Ferenc az elmúlt éjszaka megölte volt feleségét. A szerdáról csütörtökire virradó éjszaka lejátszódott szomorú eseménynek előzményei voltak. Búzás Peremétől már régebben elvált a felesége. Búzás azonban részegen megmegjelent volt felesége lakásán, s botrányt rendezett. Sőt, mint a nyomozás kiderítette, egy tőrt mutogatva gyakran tett olyan kijelentést is. hogy még »elintézi feleségét«. Tehát hosszabb ideje készült tette elkövetésére. Búzás1 szerdán a késő esti órákban megjelent volt felesége Szigetvári utcai lakása előtt. Kifeszítette az előszoba ablakát, s behatolt a lakásba. Az első szobában feküdt volt feleségének nagyapja. Búzás megfenyegette. Az idős ember megrettent a tőr láttán. Búzás megkereste volt, feleségét, karjánál fogva kivomszeita a lakásból az udvarra, s ott a tőrrel többször megszúrta, majd az udvaron lévő vízlefolyó csatornába dobta, ahol elvérzett. Közben az asszony nagyapja kifutott az utcára segítségért. De Búzás Ferencnek a gyilkosság utáni sikerült megszöknie. Búzás testvére és egyik barátja, amikor tudomást szerzett a tragédiáról, keresésére indult. A város szélén találtak rá. Együtt visszajöttek a városba, Búzás jelentkezett a rendőrségen s nyomban' őrizetbe vették*
