Somogyi Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-26 / 201. szám
e SOMOGYI NÉPIAP *w. Vasárnap, 1956. augusztus 26, ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS, ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS Díispa Hótoknak, úttörőknek Nyugdíjat oszt a kolhoz Irta: A. POPOVICSENKO Vár az iskola TVapsugaras, boldog nyarunk, a pihenéssel, szórakozással, nyaralás- •L ' sál telt boldog szünidő hamarosan véget ér. Itt van, immár alig egv hét választ el benneteket, pajtások attól, amikor ismét össze keil pakolni a táskát, meglepni a könyvesboltokat füzetért, könyvekért, tanszerért, s kipihenten újból megindulni az iskola felé. Bizony, nehéz megválni a boldog szünidőtől, a Balatontól, a nyaralóhelyektől, az egésznapi játéktól, a nyártól. De most már a munkás napok jönnek, s az erő, amit nyáron gyűjtöttetek, most gyümölcsözhet.. Kajtatok áll, hogy gyümölcsözzék, hogy 9 hónapon át úgy tanuljatok., hogy büszkeségeivé legyetek szüléiteknek, hogy mind többet raktározzatok el magatoknak a mindennél többet jelentő tudásból, s aztán a jövő nyáron ismét megérdemelt nyári szünidőtöket tölthetitek boldogan- Az iskola már vár benneteket. Várnak az osztálytársak, a tanárok,, vár az úttörőcsapat és vár a tanulás. Fel hát a tanulásra, pajtások! Kezdjétek fogadalommal az évet, olyan fogadalommal, amelyet mindenképp megtartotok: becsülettel, minden erőtökkel tanultok egész esztendőn át- Jó munkát, jó tanulást kívánunk ehhez. Kedves Gizi pajtás! Jablocsnoje falu utcáján teherautó halad. Gabonát visz. Most megáll Tkacsenkóek házánál. Míg a magtá- rosok lemérik és beviszik a gabonát a kamrába, addig a pénztáros kifizeti a házigazdának a készpénzjárandóságot. Ezután Ivan Szemjonovics Rugyenko következik, majd Ljubova Dorosenko kapuján zörgetnek be a szívesen látott vendégek. Mikor elfogy a rakomány, újból megtöltik a zsákokat és osztják tovább kinek mi, mennyi jár. — A nyugdíjat osztjuk — mondja A. A. Mjaz, a Hruscsov elnöke. — Az öregeknek meg a rokkantaknak, akik a közös gazdaságban adták ki erejük javát. Ez év januárjában szavazta meg a kolhoz közgyűlése az öregek nyugdíjjárulékát. A határozat szerint azok az érdemes tagok, akik már több mint húsz éve dolgoznak becsülettel a közösben, havonta 32 kiló gabonái és 150 rubel készpénzt kapnak, az öregek — a férfiak 60, a nők pedig 55 évtől — pedig aszerint, hogy ki mennyit dolgozott: öt évnél kevesebb szolgálati idővel az egy hónapra eső átlagos munkaegység 20 százalékát, 5—10 évig — 30 százalékát, 10—20 évig — 40 százalékát és 20 éven felül 50 százalékát kapják. A munkában megrokkantak nyugdiját az orvosi véleményezés alapján esetenként határozza meg a közgyűlés. Jelenleg 11-en kapnak személyi nyugdíjjárulékot a kolhozban, 236-an pedig öregségi nyugdíjat. Ugyanakkor a határozat kimondja, hogy nem kaphat nyugdíjat az, aki az öregségi korhatár elérése előtt nem végzett a közös gazdaságban állandó jellegű munkát. A Hruscsov-kolhozban ugyanolyan terhessségi szabadság jár az asszonyoknak, mint a városi munkásoknak vagy tisztviselőknek; átlagos havi keresetük 100 százalékát kapják. Minden kolhoztag, aki meghatározott számú munkaegységet szerzett, jogot tarthat 12 napi fizetett szabadságra. A pihenőben töltött napokra az átlagos teljesítménye alapján írják jóvá a munkaegységeket. Az ideiglenesen munkaképtelenné vált tagoknak a betegséget megelőző három hónap átlagából számítják ki havi járandóságukat. |1 kiiá 20 Más paradicsom A Szovjetunió legkülönbözőbb részeiből és a népi demokráciákból számos levél cs távirat érkezik Szosznovkába Anatoli j Petrovics Kornyejev címére, amelyekben a küldött paradicsommagokat köszönik meg. P.iotr Szergejevics Kornyejev körülbelül 30 évvel ezelőtt fáradságos szelektáló munkával új, bőtermésű paradicsomfajtát állított elő, amelynek minden bokra körülbelül 1 púd (16,38 kg) ízletes, nagy paradicsomot terem. Egyes példányok elérik az 1 kiló 20 dekás súlyt is. Jelenleg Ukrajnában, a Don mentén, a Balti területeken és a Távol- Keieten termesztik a Kornyejev-féle paradicsomot. AnatoMj Petrovics Kornyejev tanító folytatja apja munkáját. Eddig három új paradicsomfajtát nemesített ki. Kertjében több mint 50 különféle hazai és külföldi paradicsomfajta található. Bővül a vuiésferüle! a SzQvieluniéiiBn A Szovjetunióban a mezőgazdasági növények össz-vetésterülete 1956-ban több mint 194 millió hektárt tett ki,, az elmúlt három esztendő alatt 37 millió hektárral növekedett. A kolhozok, a szovhozok és a gépállomások a késői tavasz ellenére az idén jelentősen túlteljesítették a tavasziak vetéstervét'. 1955-höz hasonlítva a tavaszi búza vetésterülete 7 millió hektárral, a kukoricáé 6 millió, a letté több mint 400 ezer, a cukorrépáé 260 ezer, a napraforgóé pedig több mint 300 ezer hektárral növekedett. De bővült' a burgonya és a zöldségfélék vetésterülete is. Ukrajna, Moldávia és a Krasznodar-határvidék nem öntözéses, gyengén termő vidékein némileg csökkentették a gyapotültetvények területét, ennek ellenére azonban itt is nagyobb gyapottermés várható, mint az elmúlt esztendőben. Olvastam, cikkedet a jövő tanév terveivel kapcsolatban. Mi is e sok jó elgondolás közül többet meg fogunk valósítani. Helyesnek, tartom az akadályversenyek megszervezését, s mi még az első félévben kézilabdabajnokságot rendezünk a felső osztályok között. Bábjátszó-szákkört is szervezünk, s a kisebb pajtások nagy örömére, őket is beavatjuk a bábjátszás titkaiba. Különböző szakkörökön készítjük el az órára szükséges eszközöket, s őrsi foglalkozásokon gyakoroljuk a kísérletek bemutatását. Szeretnénk kultúrver- senyt is rendezni, melyre minden osztály szép műsorszámokkal készülhetne. Még sok-sok hasonló terv szövődött a nyári szünidő egyik őrsi foglalkozásán. S reméljük, hogy ez nemcsak terv marad, hanem meg is valósul. Szorgalommal, akarattal, együttérzéssel e tervek valósággá válnak, s még fejlettebbé, szebbé- teszik iskolánk úttörő-életét. KISS ZITA, Sétatér utcai iskola Vll/b. Mesterséges drágakövek Szintetikus drágakőgyártás az NDK-ban Aki az DNK-toan az ékszerészüzletek kirakatait nézi. meglepődik azon, hogy milyen nagy a szép ékszerek választéka. Különösen feltűnőéit azok a szép drágaköves ékszereik, amelyeknek árad egy altatóban nem »elérhetetlenek-. Sokszor hallani, hogy a kirakat előtt állók így beczélnek: »Hogy lehet az, hogy már megengedhetjük magunknak ezt a luxust? Vajon mivel fizetjük meg az értékes drágakövek importját?- A kérdés jogos, mert ezek valóiban értékes, valódi drágaköveit, csakhogy nem a föld mélyében születtek idegen országokban, hanem a »retertában- — pontosabban szólva a Bitterfeldi Elektrokémiai Kombinát szintetikus drágaköveket gyártó műhelyében. »Tehát mégsem valódi kövek, hanem utánzatok?- — kérdezik most bizonyára sokan, Önök közül csalódottan. Erre azonban csak ezt válaszolhatjuk: De, ezek teljesen valódi kövek. Sem színárnyalatuk, sem szamaik, sem csillogásuk, sőt ami a legfontosabb, keménységi fokuk sem különbözik a természetes drágakövekétől. A mesterséges drágakő valóban az e-'beri találékonyság csodája. Amit a természet évmalLíok alatt teremtett, azt a bitterfeldi drágakő-égétck néhány óra aíatt létrehozzák. A leggyönyörűbb, tekintélyes nagyságú rubinok és zafírok néhány óra alatt »nőnek- az olvasztókályhákban. Dr. Eepignek, az ismert tudósnak, a szintetikus smaragd feltalálójának különös érdeme, hogy a Bitterfeldi Elektrokémiai Kombinát drágakőgyártása világhírűvé vált. Már néhány évtizede gyártanak »mű-drágaköveket- olcsó éíkszerek számára Ezek azonban csak utánzatok, a nem valódi drágakövek csak színes üvegek, amelyek eredetileg szép fényüket csakhamar elveszítek. A bitter- feldi drágaköveknek azonban semmi közük sincs ezekhez az utánzatokhoz. A bitterfeidi drágakövek készítői tudományos elvek alapján teljesen a természetet »utánozzák-. így azután ezeknek a köveknek nemcsak külsőleg felismerhető jegyei, hanem kémai összetétele, keménységé és fénytörési foka is azonos a természetes drágakövével. Bitterfedd'ben két drágakőfajtát készítenek nagy mennyiségiben: nemes spóneUeket és nemes korundekat. A drágakőgyártás alapanyaga egyáltalán nem különösen értékes. A nyersanyag timfóldpcxr, pontosabban rendkívül tiszta alumíniumoxid. amelyet Bit- teíifeűdiben helyben állítanak elő. A drágakőgyártás technikai része elmés berendezésével éppen olyan bá- mulatraméltó, mint maga a termék. A drágaköveket egyenként kis clvasztókályhákban 2000 fokcin hárem- négy órás »növesztés! folyamat- során nyerik. A kész nyerskő általában 40—50 mm nagy és 20 mm vastag. A Bitterfeldi Kombinátban nagy drága,kő-esiszoió- műhély van. Itt válnak a gyártott nyerskövek a csiszolás következtében ragyogó, értékes ékkövekké, amelyek hibátlan tisztaságukban még felül is múlják a természetes köveket. A bitterfeldi drágakőtermelés bámulatos méretű. Több száz kilogramm drágakő hagyja el havonta ezt a különleges termelőüzemet. Ebinek jelentős részét népi tulajdoniban lévő ékszeriparunk dolgozza fel, de technikai felhasználása is nagy jelentőségű. Fontosak a szintetikus drágakövek az óraipar, a precíziós műszergyártás, a fonoteethnika, az elektrotechnika és más iparágak számára. A bitterfeldi drágakőgyártás híre eljutott már az egész világba, és így nem csoda, ha ma szintetikus drágaköveink iránt nagy a kereslet. A mesterséges drágakő népgazdaságunk értékes exportcikkévé vált. A múlt évben már egy temna drágakövet exportáltunk, s szr'nfe furcsán hangzik, hogy a rubint hazája, India is Bitter- feidben vásárol mesterséges rubintot, hogy nemes ékszerré dolgozza felL ........o...............................................................................................— ——........................* A « Ö n é in iWITOLÍMH.l tilágAbOl Erős, mint maga Herkules ÍRTA: JÓLESZ LÁSZLÓ (A rómaiaktól Herkules néven ismert, a görögök pedig Heraklésznek nevezték, és az egész világon ma is az ö nevét használj ált az erős ember jelölésére. A népek hőskora szegényebb lenne az olyan hősök nélkül, akiknek cselekedetei, nagyszerű tettel példaképpen szolgálhatnak a nép gyermekeinek. Ezek a mondabeli hősök nagy erejükkel, máskor lelki nagyságukkal emelkednek kortársaik fölé, említsük meg a perzsák Rusztemjét vagy a bibliabell Sámsont (akinek az alakja egyébként nagyon emlékeztét Héraklé- szere, s még abban is megegyeznek, hogy mindkettőjük balvégzetét nő okozta) A görög nép számos legendás hőséről tud színes történeteket: Pelopszról, Thészeuszról, Perszeuszról, laszonról és még sok másról. Valamennyiüknél ismertebb azonban Héraklész. Hogy miért? Talán mert valamennyiük között1 ö volt a legemberibb.' Nemcsak hőstetteiben — amelyeket minden hivalkodás nélkül hajtott végre — hanem szenvedéseiben is. A nevéhez fűződő történetek egy részét most mondjuk el, más részüket más alkalommal.) Zeusz isten, az Olümposz ura, szerelemre gyulladt Aikméné királynő iránt. Midőn Héra istennő, Zeusz fenséges párja tudomást szerzett erről, enaesztolhe- tetlen gyűlölet lángolt fel szívében Héraklésszel szemben. Héraklész ugyanis Zeusz és Aikméné fia volt. De menjünk csak sorjában. Zeusz megesküdött rá, hogy az a gyermek, akinek ekkor és ekkor kell megszületnie, ura lesz minden embernek. És Héra gyűlöletében feltartóztatta Hé- raklész megszületését — mert Zeusz esküjében őrá gondolt —, s helyette Eu- rüsztheusz született meg azon a napon. így a később született Héraklész alattvalója, sőt szolgája lett Eurüsztheusznak. De erről majd később. Zeusz kárpótolni akarta fiát — és erre nincs is másnak módja még a hatalmas istenek között sem —, mégpedig úgy, hogy a földi életen túl halhatatlanságot biztosított részére. És ezt sem akárhogyan: Hermész, az istenek követe és egyben a tolvajok istene, odalopta a csecsemő Héraklészt Héra keblére, és a gyermek a halhatatlanságot az anyatejjel együtt szívta magába. (Amikor Héra a csecsemőt felismerte, haragosan taszította el magától, és ekkor néhány csöppnyi anyatej szertehullott: ezekből a csöppekből lett a Tejút...) Héraklész már zsenge korában megmutatta isteni származását. Héra egy éjjel két hatalmas kígyót küldött bölcsőjéhez. Abban reménykedett a bosszúszomjas istennő, hogy a két óriást hüllő könnyűszerrel elpusztítja a kis gyermeket. Héraklész azonban mosolyogva ragadta meg a kígyókat, és egyetlen szorításával megfojtotta őket. Amphitrüon király — Alk- méné férje és Héraklész nevelőapja — mindjárt felismerte a gyermek nagyra hivatottságát, és hamarosan meggyőződött kiváló tulajdonságairól. Ezért a legjelesebb mesterekre bízta nevelését, köztük Khei- ron kentaurra. Kiderült azonban az is, hogy Héraklész igen heves, hirtelen haragú, és amikor kezét enelt Linosz költőre, aki a lant és az ének nemes művészetére oktatta, nevelőapja haragra gerjedt, és elűzte udvarából: »Aki nem becsüli meg tanítóit, az nem érdemli meg, hogy tanítsák!« — mondta, és elküldte, hogy gulyáit legeltesse a lankás oldalú hegyek között. Tizennyolc éves koráig élte a pásztoremberek életét Héraklész. Történt egyszer, hogy legeltetés közben egy keresztúthoz ért. és ezen a kettős úton két istennő jelent meg előtte. Az egyik szép volt, csábító arcú és kecses alakú. Ez így szólt hozzá: »Gyere velem, az én utamon, s megszabadulsz minden bajtól, gondtól, veszedelemtől, amelyet az élet tartogat számodra. Gyere velem, és az én utamon csak öröm és élvezet lesz az osztályrészed!« A másik istennő, aki inkább komoly volt, mint szép, s arcáról méltóság sugárzott és szelíd báj. e szavakkal fordult az ifjúhoz: »En nem ígérek neked, Zeusz fia, könnyű életet, ha az én utamra térsz. Nehéz veszedelmek, kemény viadalok várnak rád. De ha vállalod ezeket, és megküzdesz velük, tisztelni fognak a halandók, és dicsőségben lesz részed a halhatatlan istenek között«. Héraklész nem tétovázott. Kezét ez utóbbi istennő felé nyújtotta, kinek neve Areté, vagyis Erény volt. E választása tette Héraklészt az emberiséq egyik legkiválóbb hősévé. Rendkívüli testi ereje, óriás termete képessé tette hősi tettekre, s eleven esze és nagylelkűsége révén hamar felismerte, hogyan szolgálhatja a legjobban embertársait. A legbátrabb és legjobb szívű hőse volt a földnek, de egyúttal a legboldogta- lanabbja is, akinek születé- } sétöl kezdődően meg kel- J lett küzdenie balsorsával. } Erejének és bátorságának { első jelét — nem számítva * a két szörnyű kígyó meg- j fojtását — akkor adta, 2 amikor megölt egy hatal- | más oroszlánt, amely The- X sziosznak, Theszpia kirá- X lyának nyájait pusztította j Kithairon hegyén. Ezután X szülővárosát, Thébai-t sza- X badította fel egy szégyen- 2 letes adó fizetése alól, ame- 2 lyet a rabló szomszédok X vetettek ki a városra. A í ki» ály, Kreon, hálából fe- X leségül adta a hőshöz leá- X nyát, Megarát. Egy ideig X boldogan éltek, gyermekeik X születtek, és Héraklész szí- X ve csordultig telt örömmel X De Héra nem felejtette gyű- i löletét, és mert bántotta X Héraklész növekvő híre és t felhőtlen boldogsága, ká- X bulatos őrülettel sújtotta, X és a tébolyodott hős esze- X veszettségében meqölte sa- . ját gyermekeit! ... Amikor ♦ magához tért, a delpho-i j jóshelyhez fordult, hogy X mivel engesztelhetné meg ? az isteneket Iszonyatos tét- | tóért, és hogyan szerezhet- | né vissza önmaqa lelkének | nyugalmát. Apollon isten | — mert ő a delpho-l Jós- X hely ura — így válaszolt: X »Indulj útnak, s állj Eu- X rüsztheusz szolgálatába. X Tizenkét nagy tettet keH ♦ ott véghez vinned, s ak- I kor megszabadulsz bűnöd- t tői ...« ‘I S Héraklész elindult, és X ml nyomon követjük küz- X delmes útján ... X Őszirózsa bólogat... őszirózsa bólogat, Nem volt jó a föld alatt! Kimásztam hát, itt vagyok, Hol a szelíd nap ragyog. Nézd, fejecském billegő, Borzas, fehér legyező, Sárga pötty ül közepén, Bogár dong a tetején. Hivalkodni nem tudok, Illatáéba nem bújok, Némán várom, csendesen, Hogy észrevégy, kedvesem. Figyelj rám, te kisgyerek, Hidd el, az is szép lehet, Mi nem hangos, feltűnő, S cifraságot kerülő. Szedj le bátran, itt ne hagy), Anyukádhoz elszaladj! Néki nyújtsad szálamat, Szerény, hószín ágamat. Oh — 6 érti telkemet, Megbecsül majd engemet... Csókot kapsz majd cserébe, S finom tortát ebédre. ZSÓFI NÉNI Tudod-e, pajtás ? ... hogy mekkora a moszkvai Lo- monoszev-egvetem7 Az egyetem épületében 45 ezer helyiség van. Ha valaki végigjárná mindegyiket, 145 kilométert kellene gyalogolnia. Képzeljétek el, hogy egy anya belép az egyetem kapuján újszülött csecsemőjével és megnézi az összes szobákat. Ha mindegyik helyiségben egy napot tartózkodik, mire végigjárja az épületet, gyereke 123 esztendős lesz! Próbáljátok kiszámítani, hány éves lesz a fiú, ha minden helyiségben csak öt percet tartózkodik. Három tréfa EGY OROSZ: — Mondd csak, nagymama — kérdi Kátya —, miért van nekem két szemem, két fülem, két kezem, két lábam, de csak egy nyelvem és egy orrom? — Azért, kis unokám, hogy többet láss, többet hallj, többet tégy., többet menj, de kevesebbet fecsegj., és az orrocskád ne dugd oda, ahová nem kell. EGY TATÁR: Ül a kislány a székecskéjén és ac ujjain számol: — Egy ... kettő ... három ... Mikor a tízhez ér, megáll, s nemtudja, hogy megy tovább. Anyukája megkérdi: — Mi a baj, kislányom? Számolj csak tovább! — Hogy számolnék, mikor nincs több ujjam? MEG EGY ÖRMÉNY: — Nicsak! Barack! — kiáltott apuka, megpillantva a kamra polcán* mosolygó barackokat. — Felezzünk: meg egyet, jó? — Nem bánom, felezzünk meg egyet — mondta kisfia vonakodva. — Miért húzódozol? Nem kérsz: barackot? — Dehogynem, kérek ... Csak .. — Ha kérsz, hát kapsz is. Megesz-- szűk és kész. És apuka meg a gyerek megettek: egy barackot. — No most, apukám, gyere velem, együtt a sarokba — mondta száját törülgetve a gyerek. — A sarokba? Miért? — Mert anyuka meghagyta, ne- bántsuk a barackot, amíg haza nem» érkezik. FEJTSD MEG! 1 2 3 |4 5 6 TrTf 9 10 ■N a 1 Ijini 12 V 13 u liill15 •HŰ! :::::: 16 17 18 If 20 |21 HHi! Ő 22 23 21 25 16 :::::: 27 28 Ül29 30 31 iiiiÜ 32 llllil 33 34 z 35 36 iüiiij37 Iliiül E 38 39 10 Ilii ill 11 112 ; S 43 :::::: iiiiii 14 A^!>S 1 1 1 liiil K Vízszintes: l. József Attila: Ars poetica című versének két sora. 11. Róla eszünk. 12. Pirosbetűs nap, visszafelé. 13. Somogy megye. 14. Tolnai Klári. 16. Kovács Lajos. 17. Muzsika. 19. Könyvet . . . 22. Megerősödik. 24. Nesz. 26. Letakar. 27. Afrikai állat. 28. LTLM. 30. Csomó nélküli, visszafelé. 31. Eledel fele. 33. Somogyi község. 35. Illatos növény. 37. Édes szőlőlé. 38. Első személy. 39. A májon van. 41. Macskahang visz- szafelé. 43. Ceruza. 44. Fájdalom. Függőleges: 11. Az idézet folytatása. 2. Idegen. 3. Somogyi Zoltán. 4. Ebédelünk itt. 5. Kocsit ... 6. Jónás László. 7. Rózsa Piroska. 8. Béke szava magánhangzói. 9. Temesi Nándor. 10. SNK. 15. Alcázón. 18. Nincs felesége. 19. Ikwi betűi keverve. 20. Vass Pista. 21. Arab népek gyűjtőneve. 23. Erdei Róbert. 25. Avidia fele. 27. Taps, régi deákosa»> Írva. 29. Nagy Tamás. 32. Konyhakerti ízesítő növény. 34. Utca franciául, az; utolsó betű háromszor. 36. A városnak, ez is van. 40. ENE. 42. Ili betűi keverve. 43. Étel, ital rendelkezik vele. Beküldendők: A vízszintes 1. és folytatása, a függőleges 11. és folytatása. Beküldés határideje: augusztus 30. A múltkori keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Ünnepi vásár- lessr szombat, vasárnap Marcaliban. Melegít,. Könyvjutalmat nyert: Ősz Ágnes. So- mogyaszaló. ' •-V
