Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-24 / 173. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MDP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS l A P 3 A XIU. évfolyam, 173. szám. ÁRA 50 FILLER Kedd, 1956. július 24. Az MDP Központi Vezetőségének ülése Az MDP Központi Vezetősége 1956. július 20-án folytatta a második napirendi pont: a Politikai Bizottság beszámolója és a szocialista demokrácia kiterjesztéséről szóló határozati javaslat feletti vitát. Az élénk vitában a Központi Vezetőség 24 tagja szólalt fel. Kifejezésre juttatta a vita a Központi Vezetőség teljes egységét és összeforrottságát. A felszólaló elvtársak kivétel nélkül egyetértésüket fejezték ki a Politikai Bizottság megerősítésével, a beszámolóval és az előterjesztett határozati javaslattal, melyhez többen kiegészítő javaslatokat fűztek. A Központi Vezetőség által kiküldött szerkesztőbizottság az elhangzott javaslatok alapján módosított határozati javaslatot terjesztett elő, melyet a Központi Vezetőség egyhangúlag elfogadott. A második napirendi pont vitáját Gerő Ernő elvtárs, a Központi Vezetőség első titkárának a zárszava fejezte be. A Központi Vezetőség július 21-én kibővített ülésen meghallgatta a Politikai Bizottság beszámolóját a magyar népgazdaság fejlesztése második ötéves tervének irányelveiről. A beszámolót Hegedűs András elvtárs ismertette. Az MDP Központi Vezetőségének ülése július 21-én este véget ért. Gerő Ernő elvtárs zárószava Tisztelt Központi Vezetőség! Kedves Elvtársak! A második napirendi pont vitája igen széles mederben folyt. Nemcsak abból a szempontból, hogy a KV 24 tagja szólt hozzá a napirendhez — ami igen nagy aktivitásra, érdeklődésre mutat —, hanem abból a szempontból is, hogy igen sokrétűen, sokoldalúan, sokszínűén vétették fel azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyek jelenleg pártunk előtt állanak, amelyek országunk népét foglalkoztatják, s amelyeket nekünk a legközelebbi időkben mag kell oldanunk. A Vita azt mutatta, hogy a KV tagjai nagy felelőségérzettel foglalkoznak az előttünk álló kérdésekkel. Megmutatta ez a vita a KV összeforrottságát, megmutatta, hogy azok az intézkedések, amelyeket a PB előkészített, s amelyeket a KV jóváhagyott, s az a program, amelyeket a PB beszámolója, valamint a határozati javaslat tartalmaz, alapjában véve olyan politikai program, amely a Központi Vezetőség vitája alapján végrehajtandó némi módosításokkal, kiegészítésekkel, teljes mértékben megfelel azoknak a követelményeknek amelyek jelenleg pártunk, országunk előtt állanak. Rendkívül fontos aláhúzni azt az eszmei-politikai egységet, amely kialakult a KV-ban és a kiegészített, megerősített PB körül. Erre pártunknak olyan szüksége van, mint az embernek a vízre, a kenyérre és a napfényre. Milyen volt a hatása a KV eddig nyilvánosságra hozott határozatainak, a PB beszámolójában foglaltaknak e terem falain kívül, a munkásosztály, a termelőszövetkezeti parasztság körében és általában a falum, az értelmiség soraiban, az egész országban? Természetesen, elvtársak, ilyen rövid idő alatt nem lehet teljes mértékben, véglegesen, minden részletében és minden vonatkozásában értékelni és lemérni ezt a hatást. De egyrészt a KV tagjainak túlnyomó többsége maga is kint járt a dolgozók között, másrészt már az első éjjel rendkívül sok táviratot kapott a KV, amelyben a dolgozók helyeslik a hozott határozatokat, helyeslik a beszámoló irányvonalát és tartalmát. S ilyen táviratok állandóan érkeznek. Ez azt mutatja, elvitáirsak, hogy helyes úton' járunk. Mi nem kételkedünk abban, hogy a munkásosztály meg fogja érteni azt, amit a KV elhatározott. Igaz, a munkások körében sokan sajnálkoztak azon, hogy Rákosi el- társ kivált a PB-ből és nem első titkára többé a KV-nak. A munkások, pártunk tagjai és pártonkívüli- ek azt mondották, hogy sajnálják kiválását, de megértik és helyeslik a KV határozatát. Mi pozitív jelnek tekintjük azt, hogy a munkások, de nemcsak a munkások, sajnálják, hogy Rákosi elvtárs kivált a PB- ből és nem első titkára többé a KV- nak. Rákosi elvtárs természetesen ugyanakkor továbbra is tagja marad a KV-nak, az elnöki Tanácsnak, országgyűlési képviselő marad stb. Ez magától értetődik. Falun is — amennyire meg tehet ítélni — igen jó benyomást keltett a határozat és a beszámoló. Ezen sem kell csodálkozni. Nem okozott különösebb meglepetést, hogy a KV határozata és a beszámoló jó benyomást keltett nemcsak általában az értelmségiek között, hanem olyan rétegeiben is, amelyek a KV ülése előtt bizonyos ellenzéki hangulatban, vagy legalábbis várakozva, sőt némi elégedetlenséggel tekintettek a párt vezetésére és nem egésze» helyes álláspontot foglaltak el. Ennyiben tehát pozitívan lehet értékelni a KV ülésének eddigi hatását. A második ötéves terv irányelved, amely a következő napirendi pont témája lesz — nyilván fokozni fogja a kedvező hatást. Természetesen hiba volna elbízni magunkat. Teljesen helytelen volna abban a hiszemben élni, hogy most már megnyugodhatunk a habárainkon, most már majd minden magától megy. Rendkívüli aktivitásra van szükség — sajtónk, rádiónk, a KV tagjai, a pártbizottságok, párt- szervezetek, egész párttagságunk részéről — nekünk keli megmagyaráznunk a KV határozatát és progsamját. Az imperialistákat meglepte az, amit mi itt elhatároztunk, s egy kis időt veszítettek. Ne engedjünk nekik hosszú időt arra, hogy átmenjenek ellentámadásba, szervezzük meg mi a támadást. A támadás megszervezése alatt persze én nem azt értem, hogy kezdjünk most jobbra-balra kiabálni, össze-vissza bandabandázni, hanem nyugodtan, meggyőzően, a KV határozataira, programjára támaszkodva mozgósítsuk az egész pártot, az egész népet a szocialista demokratizmus kifejlesztésére, az új ötéves terv teljesítésére. Az elvtársak kijelentették, hogy a határozati javaslatot alapul elfogadhatónak tartják, s ugyanakkor sok helyes észrevétel és kiegészítő javaslat hangzott el a vitában. Nem volna értelme, hogy mindezekre kitérjek, hiszen a KV kiküldött egy 16 tagú bizottságot, amely az elhangzott javaslatokat megvizsgálja, megvitatja és ennek alapján módosításokat javasol a határozati javaslat szövegében. A bizottság már ülésezett, megvizsgálta a javaslatokat, egyhangú megállapodásra jutott és a KV tagjai közt szétosztja a határozati javaslat új, kiegészített szövegét. Szeretném röviden érinteni az úgynevezett területi átszervezés kérdését. A bizottságban az a vélemény alakult ki, hogy ezt célszerű megvalósítani, mert igen nagy előnyökkel jár. Rendkívüli mértékben egyszerűsíti és. megkönnyíti a vezetést, mert a helyi tanácsok önnálló- ságának kiépítésével párhuzamosan közelebb viszi a vezetést az alsó szervekhez. A népfront kérdéséhez. Ezzel a határozati javaslat egy kicsit röviden foglalkozik. A bizottság javasolja: ne csak az mondjuk meg, hogy a kommunisták mit csináljanak a népfrontban, hanem világosan formulázzuk meg a határozati javaslatban azt is hogy maga a népfront mit csináljon, hogyan dolgozzon. Felmerült a vitában, hogy leszűkítjük a népfront hatókörét azáltal, hogy túlságosan megrakjuk kommunistákkal. Azt hiszem, az a tény egymagában, hogy a népfront elnöke kommunista, a főtitkára pedig pértcnlkívüli, teljesen rendiben van. Az nincs rendben azonban, hogy a többi titkár mind kommunista. Tudni kell azért is, hogy a népfront többi országos szervében a kommunisták kisebbségben vannak, például az országos tanácsban, vagy az elnökségben. Akadnak azonban olyan, helyeik is, ahol a kommunisták félig-meddiig kívül vannak a népfronton. Ez sem helyes. Sem az nem helyes, hogy kívül legyenek, sem pedig az, hogy minden posztot a kommunistákkal töltsünk meg, s ezáltal' a népfront széles jellegét megszüntessük. Biztosítani kell, hoigy a népfrontot ténylegesen a párt vezesse, de ez< nem jelenti azt, hogy mindenütt és' minden szerviben a kommunistáknak abszolút többségben kell1 lenniük. Sőt, a vezető szervekben, fontos posztokon minél nagyobb számiban ott kell lenniük a legkü- löibözőbb rétegeket képviselő párton- •kívüli dolgozóknak, köztük olyanoknak is, akik egy vagy más kérdésben esetleg még nem értenek velünk egyeit. A beszámolóban olyasvalami volt, hogy Somogy, Vas és Zala megye egyes községeiben a termelőszövetkezetekkel kapcsolatiban becsapták a Központi Vezetőséget. Természetesen nem akartunk senkit sem csalónak nevezni. De azért meg kell mondani, hogy — enyhén szólva — nem egészen pontosan informálták a Központi Vezetőséget. Elsősorban a Zala megyei pártbizottságra gondolok. De hibák voltak, mint ismeretes, Somogybán és Vasban is. A DISZ-ben egyes elvtársait kissé nehezményezték, hogy élesen bíráltam meg őket. ElvtársaK, én azt hiszem, hogy a bírálat olyan nagyon éles nem volt. Csupán arról volt szó, hogy a DISZ-ben vannak egyes elvtársak, akik a DISZ-nek a harcát a párt vonalától eltérő irányban akarnák vinni. A DISZ KV túlnyomó többségében szilárdan áll a párt oldalán. A bírálatiban egyes, megtévedt elvtársakról van szó, s meg vagyok róla győződve, hogy ezek is — ha megmagyarázzuk nekik a dolgot — meg fogják érteni és helyes álláspontot foglalnak éli Befejezésül: a Politikai Bizottság azt gondolja, hogy a KV által jóváhagyott programunk megvalósításához nemcsak az eszmei-politikai alap van meg, hanem a szervezeti feltételek is megvannak. De hatalmas aktivitást kell kifejtenünk és a gyakorlatban nap mint nap mag kell szerveznünk az életbe való átültetését annak, amit mi úgy foglaltunk össze a beszámoló címében, hogy pértegységgel a szocialista demokráciáért. E jelszó mindkét elemének egyforma jelentősége van és csak együtt tehet a kettőt kivívni és megvalósítani azokat a feladatokat, amelyelv pártunk, népünk előtt állasak. A pártegység, a KV, a párt eszmei-politikai egysége, szilárdsága az alapvető feltétele annak, hogy ezt a nagy munkát sikerrel elvégezzük. Az SZKP XX. kongresszusa nagy, hatalmas távlatokat nyitott a világ valamennyi kommunista és munkáspártja, valamennyi ország munkás- osztálya, a haladó emberiség előtt. Számunkra is hatalmas segítséget nyújtott. De a segítségnek a felhasználása és a gyakorlatba történő átültetése nálunk sem ment és nem mehetett teljesen simán, hisizen óriási a megvalósítandó feladat. A PB azonban úigy gondolja., hogy a KV-vel eggyéforrva, megtaláltuk most azt a fonallat, amelyet kézbe véve, az egész párt, minden kommunista odaadó segítségével, győzelemre tudjuk vinni a harcot a szocialista demokráciáért, az ország további felemelkedéséért, népünk étetszánvonalának az emeléséért, a szocializmus diadalmas, felépítéséért országunkban. (Nagy taps.) Párlegységgel a szocialista demokráciáért A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1956. július 18—21-i ülésének határozata A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa rendkívül mély hatást gyakorolt országúink egész politikai, gazdasági, kulturális, társadalmi életére. Pártunk, a munkásosztály, a dolgozó nép örömmel és lelkesedéssel fogadta a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának történelmi megállapításait a béke megszilárdításáról, a szocializmus további előrehaladásáról, a munkásmozgalom egysége megteremtésének lehetőségéről. Mély hatást gyakoroltak a magyar dolgozó népre a különböző társadalmi rendszerű országok aktív, békés egymás mellett éléséről s a szocializmushoz vezető különböző utakról szóló lenini megállapítások, valamint az a bátor következtetési, hogy a háború elkerülhető, a béke megőrizhető. A dolgozó nép figyelmét különösen megragadta a szovjet gazdaság általános fellendítésére, a szovjet nép anyagi, kulturális, szociális felemelkedésére irányuló hatodik ötéves terv. Kifejezésre juttatva az egész magyar dolgozó nép véleményét, a Központi Vezetőség örömmel állapítja meg a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülését, s azt, hogy megvan a tehetőség az úgynevezett »hidegháború« felszámolására. A Központi Vezetőség megállapítja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának bátor lépése a személyi kultusz káros következményei feltárására és teljes megszüntetésére, súlyos tehertételtől szabadítja meg a nemzetközi munkásmozgalmat, a nemzetközi munkásmozgalom további virágzásához vezet; egyszersmind azt tanúsítja, hogy az SZKP Központi Bizottságában megvolt és megvan az a lenini vezető mag, amely továbbfejleszti a nagy Lenin eszméit, alkotó módon alkalmazza korunkra a marxizmus—teraindzmust. A Központi Vezetőség megállapítja, hogy egyes imperialista és belső reakciós; körök fokozódó aknamunkájukkal el akarják terelni a figyelmet az SZKP XX. kongresszusának, a szovjet nép és a népek békéje, a szocializmus győzelmes előrehaladása érdekében hozott legfőbb határozatairól), arra törekedve, hogy a közvélemény figyelmét azokra a negatív jelenségekre irányítsák, melyek Sztálin működéséiben megnyilvánultak, hogy ezzel zavarják a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom egységét, s korlátozzák a XX. pártkongresszus eszméinek a népekre gyakorolt vonzóerejét. A Központi Vezetőség teljesein egyetért a személyi kultusz kialakulásáról és elterjedéséről az SZKP Központi Bizottsága 1956. június 30-i határozatában adott elemzéssel, s megállapítja, hogy a személyi kultuss. nem a szocialista rendszer lényegéből fakad, ellenkezőleg: idegen a szocialista rendszertől. A szocializmus, amely igazi demokratikus népi rendszer, kiküszöböli — mindenütt, ahol jelentkezett — a személyi kultuszt és káros következményeit s továbbfejleszti a szocialista demokráciát. A Központi Vezetőség változatlanul a szocialista világrendszer országainak egységébe®., a szocialista országok, valamint a világ valamennyi kommunista és szocialista pártja közötti nemzetközi szolidaritás erősítésében és megszilárdításában látja a váüágtoéke megőrzésének s a . népek szocialista előrehaladásának legfőbb biztosítékát. L A párt és'kormány legfontosabb intézkedései az elmúlt hónapokban A Központi Vezetőség az elmúlt hónapokban az MDP III. kongresszusának, az ezt megelőző 1953. júniusi és más fontos üléseinek határozataira, valamint a szocializmus magyarországi építésének gazdag tapasztalataira s a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusából levonható tanulságokra támaszkodva határozta meg irányvonalát. A .párt arra törekedett, hogy munkája homlokterében a szocializmus építésének gazdasági problémáit állítsa, megszervezze a harcot a termelési tervek teljesítéséért mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, mind pedig a gazdasági élet egyéb területein, előmozdítsa a termelés növelését, az önköltség csökkentését. A párt további erőfeszítésieket tett a dolgozók, elsősorban a munkásosztály életszínvonala emelésére, a dolgozó parasztság termelési, biztonságának növelésére, a dolgozó nép szociális, kulturális viszonyainak megjavítására. A párt és a kormány lépéseket tett a gazdasági haladásunkat fékező bürokratizmus és túlzott centralizáció kiküszöbölésére, és megkezdte az előkészítő munkát a gazdasági vezetés gyökeres megjavítására. A párt hozzáfogott állami életünk további demokratizálásának nagy munkájához, szilárdan tovább haladt a szocialista törvényesség megszilárdításának útján. Nemzetközi viszonyláitban a párt következet esen folytatta a szoc i-alista országokkal való együttműködés elmélyítésére, a különböző társadalmi rendszerű országok aktív békés egymás mellett élésének előmozdítására irányuló politikáját. 1. A párt, a kormány, a dolgozók együttes erőfeszítése a termelési tervek teljesítéséért és túlteljesítéséért általában sikerrel járt; az 1956 első félévére vonatkozó termelési terveket az ipar jelentősen túlteljesítette, jóllehet a termelést számos kedvezőtlen tényező hátrányosan befolyásolta 1956 első felében a szocialista ipar termelése 6,8 százalékkal múlta félül 1955 azonos időszakának termelését, a munka termelékenysége pedig 4,9 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában. Ez arra mutat, hogy az 1955-íben megindult kedvező fejlődés az ipariban tovább tart. A mezőgazdaságban — amennyire ez ma megállapítható — jó közepes termés ígérkezik. .Előrehaladás történt a népgazdaság számára rendkívül fontos, külkereskedelmi helyzet megjavításéban is. E félévben a külkereskedelmi forgalom egyenlege aktív; ez azt jelenti, hogyha fokozzuk erőfeszítéseinket, az év végére külföldi adósságaink csökkenni fognak. A biztató fejlődés ellenére a nép- igazdasáiglban még mindig számottevő nehézségek mutatkoznak, elsősorban a termelés anyagellátásában (pl: fűtő- anyagellátási nehézségek.) 2. A termelésben elért eredmények alapján a párt és a szakszervezetok kezdeményezésére a kormány 650 forintban állapította meg iaz időbérben, foglalkoztatott dolgozók alapbérének legalacsonyabb összegéit. Ennek következtében 170 000 dolgozó keresete emelkedett. Több népgazdasági ágban béremeléssel egybekötött és a bérrendszert reálisabbá és igazságosabbá tevő 'bérrendezést hajtott végre, s helyesebb anyagi ösztönzést biztosító premizálási, rendszert vezetett be. Május elsejével 6500 cikk árát 10—40 százalékkal! csökkentette, ami a dolgozók részére évente mintegy 900 millió forint megtakarítást jelent. Egyes, az egészségre ártalmas munkakörökben foglalkoztatott dolgozók munkaidejét 48 óráról 36—42 órára csökkentette. A párt gondoskodása, a kormány intézkedései révéin javult az utóbibi -hónapokban a lakosság élelmiszer- és iparcikk-ellátása. Sikerült jelentékenyen megjavítani az évek óta problémát jelentő húsellátást a városokban, s jórészt vidéken: is. 1956 első felében kb. 8 százalékkal több, 1,6 milliárd forinttal nagyabb értékű árut adtak el a kiskereskedelmi forgalomban, mint 1955 első felébein. A javuló áruellátás mellett is több cikkből a keresletet még nem tudta teljesen kielégíteni a kereskedelem. 3. A gazdaság-vezetés megjavításában a párt kezdeményezésére a kormány által kidolgozott és végrehajtott intézkedések elsősorban a túlzott centralizmus kirívó visszásságainak felszámolására irányultak:. Ezeknek az intézkedéseknek általiéban kedvező hatásuk volt, de az egyszerűsítésről s a megyék, járások, kerületek összevonásáról) hozott határozatok több helyein Ibizcnytalanságot teremtettek az állami és gazdasági apparátusban. Jelentős (Lépések Itöriűnftek az elmúlt hónapokban, vagy vannak előkészítés alatt a beruházások műszaki ési pénzügyi, tebanyolítésának egyszerűsítésére, az anyaggazdálkodásban a kereskedelmi módszerek ki- terjesztésére, a pénzgazdálkodásban a vállalatok és a bankok önállóságának növelésére, a tervek jobb megalapozására és a tervmutatók száménak csökkentésére. Különös jelentősége (Folytatás a következő oldalon.\
