Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-24 / 173. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1956. július 34. Az MDP Központi Vezetősége július 18—21-i ülésének határozata {Folytatás az előző oldalról.) van, annak, hogy a mezőgazdaságban a tervek az eddiginél lényegesen kevesebb megkötöttséget tartalmaznak a termelők számára. A dolgozók legszélesebb tömegeinek bevonásával' folyt le a második ötéves terv megvitatása és 22 nagyüzem már ön- óíilóam készítette el második ötéves tervét. Mindezek a változások a gazdaság-vezetés decentralizálásának és fokozottabb demokratizálásának, az anyagi ösztönzés helyes felhasználásának irányába hatnak. 4. A párt több intézkedést kezdeményezett a tanácsok önállóságának növelésére, anyagi állapjának megerősítésére: ezzel kiszélesüilt gazdálkodási körük, megnőttek pénzgazdálkodási és költségvetési jogaik. Megtörténtek az első lépések az Elnöki Tanács és az országgyűlés munkájának további demokratizálására, a képviselők munkájának megjavítására. A törvényesség megszilárdítására intézkedések történtek egyes, a dolgozók széles rétegeit érintő törvény- sértések megszüntetésére. A párt javaslatára a kormány szabályozott egyes munkajogi kérdéseket: a falun különösein nagy jetantőségű a kulá- koffifcá minősített középparasztck ügyének rendezése. Az egyes politikai bűnperekben a múltban elkövetett súlyos törvény- sértések következményeinek megszűntetése az utóbbi hónapokban meggyorsult, befejezéséhez közeledik s rövidesen lezárul. Az 1953 előtti években törvénytelen eljárások során, koholt vádak alapján elítélt ártatlan emberek, forradalmárok, kommunisták, a munkásmozgalom régi harcosai, alvtórsaimk visszakerültek sorainkba, együtt harcolunk velük ismét a szocializmus építéséért. Az igazságtalanul elitéit elvtársiak visz- szatérése a pártéletbe, a munkába, megerősíti a kommunistáknak, a dolgozó népnek a pártba vetett bizalmát. összesen 474 személy ügyével foglalkoztak a rehabilitációs eljárás során, s nagy többségűiket már rehabilitálták. Letartóztatott párttagjaink bírósági rehabilitálása, párttagságuk, szakszervezeti tagságuk rendezése, funkcióba helyezésük, valamint anyagi kártérítésük is általában megtörtént. E tekintetben azonban további feladataink vannak. Pártunk ártatlanul letartóztatott s a múltban érdemeket szerzett tagjai közül rehabilitálták Domáth Ferenc, Horváth Zollitáin, Kádár János, Kállai Gyula, Marosán Gyöngy, Pélffy György, Rajk László, Schiffer Pál, Szőnyd Tibor, Vajda Imre elvtársakat, a Központi Vezetőség vdlt tagjait, Losonczy Géza Szirmai István, elvtársakat, a Központi Vezetőség volt póttagjait és másokat, a pártból váló kizárásukat hatálytalanították. Közülük egyeseket újra 'beválasztottak a Központi Vezetőségbe. Bíróilag rehabilitálták Szakasits Árpádot is; párttagságával kapcsolatban a vizsgálat folyamatban van. Intézkedések történtek a rehabilitált elvtársak hozzátartozóit ért sérelmek megszüntetésére. 5. Külpolitikánk legjelentősebb eseménye az elmúlt hónapokban a magyar—áugoszláv állami kapcsolatok noaTmaflizállása volt. A vitás gazdasági kórdésék megoldását lehetővé tette mindkét fél megegyezésére irányuló őszinte törekvése. A többi szocialista országgal Magyarország megesősítette testvéri kapcsolatait. A Kölcsönös .Gazdasági Segítség Tanácsának legutóbbi, Berliniben tartott ülésszakán a szocialista országok sok kérdésben összehangolták távlati gazdaságfejlesztési terveiket. A kapitalista országok egy részével sikeresen fejlesztettük kereskedelmi kapcsolatainkat. Megszüntette a kormány a műszaki határzárt, ami kedvező visszhangot váltott ki a viliág haladó közvéleményéből. 6. Az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt a munkásosztály és a dolgozó néptömegék társadalmi aktivitása. Százezrek vettek részt a tervvitában. Megnőtt a dolgozók érdeklődése a vállalat ügyei, a közélet, a nemzetközi események iránt. Erősen. megélénkült az utolsó hónapokban a poflitiikiai élet is. A párt 1953 óta (harcot folytatott a személyi kultusz elleni, a kollektív vezetés megteremtéséért, a pántélet lenini szabályainak helyreállításáért. A fejlődés e téren is meggyorsult. Nálunk is fokozódott a harc a személyi kultusz káros következményeinek teljes felszámolásáért a párt- és állami élet minden területén. Ez fejlesztette a pártdemokráciát, a 'bátor, kommunista bírálatot, fellendítette a termékeny vitát. A XX. pártkongresszus óta mind a pártot, mind az állami, gazdasági, társadalmi szerveket, az egész közéletet fokozódó mértékben az egészséges, fejlődő demokratizmus szelleme hatja át. II. Soron levő feladatok A Központi Vezetőség megállapítja, hogy az elmúlt évek s a legutóbbi hónapok eredményeire támaszkodva, s kiküszöbölve a hibákat, az «elkövetkezendő hónapokban további intézkedéseket kell tenni a szocialista demokratizmus kiterjesztésére, egyszersmind a demokratikus centralizmus elvei alapján a párt- s az állami fegyelem megszilárdítására. 1. Feladatok az ipar és a mezőgazdaság területén A szocializmus építése során változatlanul a gazdasági feladatok megoldását kell előtérbe állítani. Ezért a legfőbb figyelmet a második ötéves terv feladataira kell irányítani. A második ötéves terv időszakában, 1956—1960-ban a technika jelentős fejlesztése alapján folytatni kell a szocialista iparosítást, olyan ütemben, hogy a szocialista ipar termelése 1960-ban 1955-höz képest 47—50 százalékkal növekedjék. Az ipari fejlődés fő arányainak meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy az egész népgazdaság fejlesztésének, a technika haladásának alapja a nehézipar. Ennek megfelelően az iparban a termelőeszközök termelését A8—60 százalékkal, a fogyasztási cikkekét 38—40 százalékkal kell növelni. A szocialista ipar termelésének növelése a második ötéves terv időszakában lehetővé teszi, hogy az ipar, mint a népgazdaság vezető ága, fokozottabban elégítse ki mind a hazai szükségleteket, mind a kül- ikereskedelmi igényeket. Az ipari termelés növelése érdekében — a technika fejlesztésére és a szocialista országokkal való szoros «együttműködésre támaszkodva — biztosítani kell a meglevő ipari berendezések eddiginél lényegesen jobb kihasználását, az elavult gépeknek új gépekkel való fokozatos ífelcserélését, az anyagellátás folyamatosságát, a termelés ütemességét, és mindennek eredményeként a munka termelékenységének állandó emelését. A mezőgazdaságban a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése, valamint az egyénileg gazdálkodók "termelésének növelése révén a mezőgazdasági termelés általános fellendítését kell elérni. A mezőgazdaság 1955—1960-ban összesen mintegy 2(7 százalékkal termeljen többet., mint az első ötéves terv időszakában: Biztosítani kell, hogy a mező- gazdasági termelőszövetkezetek előnye a tagság gazdasági és kulturális felemelkedése révén meggyőző erővel bontakozzék ki, s ennek eredményeként a parasztság többsége a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útját .válassza. A Központi Vezetőség határozottan síkraszáll a mező- gazdasági termelőszövetkezetek megszilárdításának, megerősítésének s a mezőgazdaság szocialista átszervezésének politikája mellett, s ezt annál is inkább hangsúlyozza, mert az utóbbi időben újra feléledtek termelőszövetkezetellenes nézetek. A párt, támaszkodva a tanácsokra és más tömegszervezetekre, folyamatos, állandó meggyőző munkát fejtsen ki a dolgozó parasztság körében a termelőszövetkezetek fejlesztése érdekében. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti típus előnyeinek kihangsúlyozása mellett, minden megkötés nélkül, az eddiginél nagyobb mértékben kell segíteni az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok megalakulását, valamint fokozatos fejlődését a közös gazdálkodás útján. Hatékonyan kell támogatni a föld- rjűvesszövetkezeti mozgalmat, és ennek keretében az egyszerű géphasználati, gyümölcs, zöldség, méhész és borjúnevelő stb., stb. termelési társulásokat, szakcsoportokat. Létrehozatalukhoz és a már meglevők fejlesztéséhez mind az állami, mind a pártszervek adjanak fokozottabb segítséget. Legyenek ezek az egyénileg dolgozó parasztok számára a? együttműködés, a kollektív munka, a szövetkezéssel járó előnyök megismerésének iskolái, hogy ezáltal is közelebb kerüljenek a termelőszövetkezetekhez, amelyeket pártunk változatlanul a legfontosabbaknak tekint a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során a legkövetkezetesebben biztosítani kell az önkéntességet. A második ötéves terv időszakában el kell érni, hogy a már létrejött többéves termelőszövetkezeti gazdaságok példamutató szocialista nagyüzemekké váljanak és termelésük színvonala évről évre nagyobb arányban szárnyalja túl az egyéni gazdaságokét. Az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek hatékony támogatást kell nyújtani kezdeti nehézségeik leküzdéséhez, gazdálkodásuk megalapozásához, hogy termelésük minél előbb meghaladja az egyéni gazdaságok átlagos termelési szintjét. A termelőszövetkezetek termelésének fejlesztése elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy a termelőszövetkezetekben a szövetkezeti demokrácia minden téren érvényesüljön és a szövetkezet ügyeiben a szövetkezet gazdái, maguk a tagok döntsenek, maguk alakítsák ki a minta- alapszabály figyelembevételével saját alapszabályukat is. A mezőgazdaság termelésének tervbevett emelkedéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is növeljék termelésüket. Ezért biztosítani kell számukra azokat az anyagi feltételeket, amelyeknek segítségével ki tudják használni meglevő termelési lehetőségeiket. 2. A dolgozók életszínvonalának emelése A munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérét a második ötéves terv időszakában átlagosan legalább 25 százalékkal kell emelni. Ugyanezen idő alatt a parasztsas; pénzbeni és természetbeni jövedel- »á*aek is mintegy 25 százalékkal kell növekednie. A termelési tervek teljesítése a szilárd alapja a dolgozó nép jóléte további növelésének az 1956. évben is. a) A munkások és alkalmazottak jólétének fokozására ebben az évben: a Központi Vezetőség javasolja a kormánynak, hogy elért gazdasági eredményeink alapján szüntesse meg a békekölcsön-jegyzést. Ez azzal jár, hogy elsősorban a munkások és alkalmazottak rendelkezésére álló anyagi eszközök növekednek; a kormány a nyugdíjakkal kapcsolatos néhány legégetőbb kérdésnek az ország gazdasági lehetőségeivel arányban álló megoldását lehetőleg még az idén készítse elő; a Központi Vezetőség javasolja a kormánynak, hogy fokozza erőfeszítéseit a lakosság ellátása további javítására, s különös gondot fordítson a húsellátás színvonalának fenntartására. b) A dolgozó parasztság termelési biztonságának növelésére gondoskodni kell arról, hogy a dolgozó parasztoknak az állammal való termelési kapcsolatait szabályozó intézkedések bürokratikus vonásait tovább csökkentsék. A munkaképtelen és öreg teimelőszövetkezeti tagok nyugdíjellátását — a termelőszövetkezetek anyagi eszközeiből — intézményesen meg kell oldani. Gondoskodni kell a falu iparcikkekkel való jobb ellátásáról, különösen a termelést szolgáló cikkek eladása fokozásáról. c) A munkások és alkalmazottak helyzetének megjavítására hozandó intézkedések megjavítják az értelmiség helyzetét is. Ezen túlmenően közéi etünk demokratizmusának kiszélesítésével párhuzamosan, nagyobb lehetőséget kell aefni az értelmiségieknek alkotó munkájuk kifejtésére. A tíi lgozó értelmiség megbecsülésének alapja általában a végzett munka s a mai magatartás legyen; a párt-, állami, gazdasáei és más szerveknek a jövőben az eddiginél fokozottabban kell az értelmiségieket a közéleti tevékenységbe is bevonni. 3. A gazdasági vezetés megjavítása A termelés tökéletesebb megszervezése és a dolgozók növekvő anyagi szükségleteinek minél jobb kielégítése megköveteli a gazdasági életben megmutatkozó túlzott centralizálás fokozatos kiküszöbölését. A gazdasági élet demokratizmusának fejlesztésére irányuló munkának természetesen nem szabad a termelés rendjét és folyamatosságát veszélyeztetnie. a) Szem előtt kell tartani, hogy a gazdasági vezetés egyszerűsítése munkaerőt szabadít fel, amelynek elhelyezéséről gondoskodni kell. A Központi Vezetőség álláspontja szerint a felszabaduló munkaerők jelentékeny részének a termelésben kell elhelyezkednie; ennek azonban szervezetten kell folynia. Ebben az évben nagyobb munkaerő-átcsoporto- sílásra még nem kerülhet sor. b) A gazdasági élet fokozatos decentralizálásakor érvényesíteni kell azt az elvet, hogy növelni kell a vezetők önállóságát a miniszterektől lefelé a gyárigazgatókig, művezetőkig, mérnökökig. c) Növelni kell — az egyszemélyi vezetés lenini elvének sértetlen fenntartása mellet! — a munkások, a dolgozók szerepét az üzem, vállalat, intézmény minden irányú gazdasági tevékenységében. Meg kell találni a módját annak, hogy egyre többen vegyenek részt a tervezési, szervezési, irányítási kérdések megvitatásában, hogy mennél szélesebben bontakozzék ki a dolgozók alkotó kezdeményezése. Q) Fokozatosan meg kell javítani bér- és prémiumrendszerünket, hogy az érdekeltebbé tegye a dolgozókat a termelés gazdaságosságában, jobb minőségű termékek előállításában, az anyagtakarékosságban. e) A folyamatban levő jelentős intézkedéseken kívül, melyek ez évre és főleg a jövő évre már lényegesen javítanak a helyzeten, a Központi Vezetőség szükségesnek tartja mélyreható munka megindítását a gazdasági vezetés módszereinek gondos felülvizsgálására, az egész vezetést magasabb színvonalra emelő intézkedések körültekintő kidolgozására. A Központi Vezetőség egyszersmind megállapítja, hogy a termelés központi irányítása, a tervezés központosított módszere változatlanul a gazdaságvezetés fontos elve, mivel a dolgozó tömegek alkotó energiái kibontakozása mellett ebben van a szocialista rendszer egyik legfőbb előnye a kapitalista rendszerrel szemben. 4. Az állami élet további demokratizálása A népi demokratikus állam megerősítése, tökéletesítése a szocializmus építésének egyik legfontosabb feltétele. Éppen ezért pártunknak minden segítséget meg kell adnia népi demokratikus államrendszerünk továbbfejlesztéséhez, az állami szervek munkájának megjavításához. A Központi Vezetőség megállapítja. hogy államrendszerünk alapvonásaiban mélyen demokratikus. Államunk munkás-paraszt állam, amelyben mind nagyobb szerepet játszik a haladó értelmiség is. Országunkig n a hatalom a dolgozó paraszt- «-ággal szövetséges munkásosztály kezében van; a hatalom gyakorlásában részt vesz a munkásosztály vezetésével a dolgozó parasztság is. Ez az a döntő jellemvonás, amely r egkülönbözteti a polgári típusú ál- 1 írnoktól és azoknál ezerszer demok- iatikusabbá teszi. Alapvető feladatunk államunk demokratikus tartalmának további kibontakoztatása, a választott államhatalmi szervek szerepének, hatáskörének további növelése, mind szélesebb dolgozó rétegek bevonása az állam igazgatásába. a) Érvényesülnie kell az ország- gyűlés jogainak a bel- és külpolitika, a" gazdasági és kulturális élet legfontosabb kérdéseiben; az állampolgárok jogaira és kötelességeire vonatkozó legfőbb intézkedéseket sokoldalú, termékeny viták alapján kell törvényekbe foglalnia; Országgyűlési képviselőink az alkotmány előírásainak megieJelően építsenek ki állandó kapcsolatokat választóikkal, rendszeresen számoljanak be nekik munkájukról és értékesítsék országgyűlési munkájukban választóik tapasztalatait, bíráló észrevételeit és javaslatait. A minisztériumok és a tanácsok apparátusa segítse az országgyűlési képviselőket munkájukban. Érvényt kell szerezni az alkotmány ama rendelkezésének, hogy a választók a bizalmuknak meg nem felelő képviselőket bármik«-r visszahívhatják. Ehhez át kell dolgozni a választói törvényt és a jelenlegi, a választókkal közvetlen kapcsolatot nem jelentő lajstromos rendszer helyett személyenkénti választási rendszert kell bevezetni. b) Demokratikus államrendszerünk alapját a tanácsok alkotják. Pártunk véleménye szerint a már megtett intézkedéseken túlmenően is biztosítani kell, hogy a tanácsok rendelkezzenek a gondjaikra bízott feladatok ellátásához szükséges hatáskörrel, politikailag és szakmailag képzett dolgozókkal és anyagi eszközökkel. El kell érni, hogy a tanácsok teljes mértékben ellássák hatósági és igazgatási feladataikat, valóban vezessék a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet, biztosítsák az állampolgárok tömegeinek tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom és az államigazgatás gyakorlásában. így eredményesebbé válik a tanácstagoknak a választók érdekében kifejtett tevékenysége is. Növelni kell a tanácsi végrehajtó bizottságok és a s, c kigazgatási szervek hatósági, igazgatási hatáskörét is. Meg kell határozni azokat a gazdasági és igazgatási kérdéseket, amelyekben kizárólag a tanács plénuma jogosult dönteni. A minisztériumoknak és .nás országos szerveknek a tanácsszervekkel kapcsolatban asak a szak- irányítást és a szakellenőrzést kell végezniük, valamint a területi feladatok összehangolásáról kell gondoskodniuk. A tanácsok munkájának ilyen átszervezésével kapcsolatban különös gondot kell fordítani a járási tanácsok megerősítésére, úgy azonban, hogy a községek lakossága a községi tanácsoknál intézhesse el ügyeinek zömét. Államunk bürokratikus vonásainak megszüntetéséért, a decentralizálásért — a dolgozók széleskörű részvételével — folyó munkának az államapparátust egyszerűbbé; áttekinthetőbbé kell tennie: e célt szolgálja a megyék, járások, kerületek összevonása is, melynek együtt kell járnia r tanácsok gazdasági önállóságának s hatáskörének növelésével. A Központi Vezetőség felhívja a Minisztertanácsot, hogy e kérdést jóváhagyás végett ősszel az országgyűlés elé terjessze. Az új megyék, járások, kerületek kialakítását 1957. január 1-ig be kell fejezni. A Központi Vezetőség szükségesnek tartja, hogy a kormány a legnagyobb városokat érintő merev letelepedési szabályokat felülvizsgálja. c) Az állami élet demokratizmusának kibontakoztatására irányúié munkát egybe kell kapcsolni a legszélesebbkörű felvilágosító munkával, mely az állampolgári kötelezettségek pontos megtartására, az állami fegyelem megszilárdítására irányul. Az állami fegyelem erősítését folytonosan szem előtt kell tartani a demokratizmus kiszélesítésére és a decentralizálásra irányuló munka minden szakaszában s a további munkában is. 5. A szocialista törvényesség további megszilárdítása A törvényesség további megszilárdítására jelentős intézkedésekre vaa szükség a jogszabályok rendezése, a büntető és igazságügyi, valamint a belügyi szervek munkájának megjavítása s e szervek hathatós ellenőrzése terén. a) A szocialista törvényesség alapvető követelménye, hogy állami, társadalmi életünk valamennyi területén minden állampolgár részére érthető, a gazdasági, társadalmi viszonyoknak megfelelő törvények és jogszabályok legyenek, valamint, hogy ezeket a törvényeket megtartsák. Meg kell teremteni a népi demokrácia, a szocializmus egész életét átfogó törvények, jogszabályok rendszerét. Ezt a munkát elméleti és gyakorlati szakemberek, valamint a nyilvánosság bevonásával kell elvégezni. Meg kell gyorsítani a büntető és polgári törvénykönyv megalkotását, valamint világos, közérthet« törvényben szabályozni kell az államigazgatási hatóságok jogkörét és tevékenységét. b) Igazságügyi szerveinknek a dolgozók érdekeinek védelmében továbbra is erélyesen és határozottan kell fellépniök az államunk biztonságát és a törvényes rendet sért# súlyosabb bűncselekményekkel szemben. A magtévedt, jelentéktelenebb bűncselekményt elkövető dolgozókkal szemben egyre szélesebb körben kell alkalmazni a nevelő jellegű intézkedéseket. Az igazságügyi szerveknek egész tevékenységükben, az eljárás valamennyi szakaszában következetesen érvényesíteniük kell a bűnvádi eljárás törvényben biztosított szocialista alapelveit: biztosítani kell annak az alapelvnek feltétlen érvényesítését, hogy senkinek a bűnösségét csak beismerése alapján megállapítani nem lebet, ha azt bizonyítékok alá nem támasztják; a nyomozati eljárásban csak indokolt esetben szabad élni az őrizetbevétel és az előzetes letartóztatás elrendelésével ; az ügyészség törvényesség feletti felügyeletét hatékonyabban meg kell valósítani, az államvédelmi szerveknek a büntetőeljáráshoz kapcsolódé egész tevékenysége tekintetében; erősíteni kell az ügyészségnek a bíróság feletti felügyeletét, s megfelelően csökkentve az Igazságügyminisztérium párhuzamos hasonló tevékenységét, érvényre kell juttatni a bírói ítélkezésekben a Legfelsőbb Bíróság alkotmányos elvi irányítását ; a bírói függetlenséget meg kell szilárdítani. A területrendezés, a szükséges szervezeti és egyéb feltételek biztosítása után meg kell valósítani a bírák és a népi ülnökök választását; a szocialista törvényesség biztosítása és a bírói eljárás egységessége érdekében felül kell vizsgálni és csökkenteni kell a katonai bíróságok, katonai ügyészségek túl széles kőrisen érvényesülő hatáskörét. A rendes bíróságok hatáskörét fwkozot- tabb mértékben ki kell terjeszteni egyes fontosabb államigazgatási területekre, például a munkaügyi, termelőszövetkezetekkel kapcsolatos vagyonjogi, nyugdíjügyi stb. viták területére. c) A Belügyminisztérium jelentős sikereket ért el a tényleges ellenség, a népi demokratikus rendünk meg(F oly tat ás a következő oldalon.)
