Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-25 / 174. szám
i SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1956. július 25. A népgazdaság fejlesztésével a népjólét emeléséért fFolytatás az előző oldalról.) Alapanyag-helyzetünk meg jav itása, az ipar és a mezőgazdaság korszerűsítése, új kulturális és szociális intézmények létesítése stb. az első ötéves tervben megvalósitottnál több beruházást követel meg. Az irányelvek a felhalmozás növelésének olyan ütemét írják elő, amely nem gátolja az életszínvonal előirányzott emelését, s ezért a beruházások összege csak kereken 15 százalékkal haladhatja meg az első ötéves terv beruházásainak összegét. A vita során számos — a beruházások emelésére irányuló — javaslat hangzott el. Ezek közül csak olyanokat lehet elfogadni, amelyek a beruházásoknak a népgazdaság egyes főágazatain belüli átcsoportosításával megvalósíthatok. Nem léphetünk a beruházások növelésének útjára, mert ez átmenetileg szükségszerűen az életszínvonalnak az előirányzottnál kisebb mérvű növekedését, esetleg csökkenését okozná. A tartalékok növelése érdekében kívánatosnak tartjuk a beruházások összegének mérsékelt, a termelést és a nemzeti jövedelem alakulását lényegesen nem befolyásoló csökkentését és ezért célszerű 1—2 milliárddal csökkenteni az állami beruházások eredetileg tervezett 78 milliárdos összegét. A tervviták részvevőinek egy része a beruházásoknak ennél nagyobb arányú csökkentését indítványozta. Ez azonban nem lenne helyes, mert veszélyeztetné a termelés növekedését és rövidesen kedvezőtlenül hatna a nemzeti jövedelem alakulására, nem biztosítaná az élet- színvonal további rendszeres emelkedésének feltételeit sem. Sok javaslat hangzott el a beruházások felosztásával kapcsolatosan is. Az irányelv-tervezet a beruházásokat elsősorban az alapanyag- és a villamosenergia-bázis szélesítésére, a mezőgazdaság fejlesztésére és a lakásépítkezés fokozására összpontosítja. Elhangzottak olyan javaslatok, hogy az alapanyagtermelés fejlesztésére tervezett beruházások csökkentésével elégítsük ki a kultúra vagy a népgazdaság más területének igényeit. Ilyen átcsoportosítás nem valósítható meg, mert az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy az alapanyag- és az energia- ellátás biztosítására nagy gondot kell fordítani; ezen a területen az elmaradás többszörösen kihat termelésünkre és egy év alatt is nagyon könnyen milliárdos veszteségeket okozhat. A beérkezett javaslatok és észrevételek alapján azonban indokoltnak látszik bizonyos változtatásokat végrehajtani a beruházások egyes területein belül. Amennyire lehet, elsőbbséget kell biztosítani a termelés minőségét és gazdaságosságát fokozó, az anyag- és energiatakarékosságot szolgáló beruházásoknak és lehetőség szerint a beruházások nagyobb hányadát kell a műszaki fejlesztésre fordítani. Gazdasági együttműködésünk a szocialista országokkal meggyorsítja a népgazdaság fejlődését Második ötéves tervünk szervesen beilleszkedik a szocialista országok gazdasági együttműködésének rendszerébe. Ez tervünket reálisabbá teszi és lehetőséget teremt a népgazdaság gyorsabb fejlesztésére. A szocialista országok közötti együttműködés a legutóbbi időkig főleg különböző kereskedelmi szerződésekben jutott kifejezésre és egyes területeken a gazdasági segítségnyújtásra, a műszaki tapasztalat- cserére lerjedt ki. 1955-ben, de főleg a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresz- szüsa után ez a gazdasági együttműködés új, fejlettebb formákat öltött. A KGST-hez tartozó országok egyeztették távlati terveik alapvető előirányzatait, és az egyeztetés alapján egész sor termelési ágban nagy jelentőségű megállapodások jöttek létre az egyes országok közötti szakosítás, munkamegosztás és kooperáció megvalósítására. Ezeknek a fejlett formáknak az alkalmazása azt jelenti, hogy a szocialista tábor KGST-hez tartozó országai ráléptek a nemzetközi munkamegosztás tervszerű megvalósításának útjára. , A nemzetközi munkamegosztás a szocialista tábor országai között különösen fontos olyan kis ország számára, mint Magyarország. A termelés nemzetközi szakosítása s ím a termékek nagy sorozatokban, korszerű technikával történő előállítása lehetőséget teremt arra, hogy a munka termelékenysége tekintetében fokozatosan elérjük és túlszárnyaljuk a fejlett tőkésországokat. Ezt az alapvető célt magunkra hagyatva egyáltalán nem érhetnénk el. A nemzetközi gazdasági együttműködés azonban meghatványozza lehetőségeinket, és megkönnyíti a szocialista országok számára a fejlett tőkésországokkal folytatott gazdasági versenyt. A nemzetközi gazdasági együttműködésben rejlő új lehetőségek teljes valóra váltása még sok nehézségbe ütközik, és csak fokozatosan oldható meg. A KGST keretében létrejött megállapodások azonban máris kedvezően éreztetik hatásukat: kiszélesedtek új ötéves tervünk távlatai, fokozódott megalapozottsága azáltal, hogy anyagszükségleteink fedezésében és termékeink értékesítésében szilárdan támaszkodhatunk nemcsak saját lehetőségeinkre, hanem a KGST-hez tartozó országokéra is. Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben számíthatunk a nikkel, a horgany, a pirit, a len, és sok más fontos alapanyag tervszerű szállítására a szocialista országokból. Olyan anyagokról van szó, amelyeket eddig nagyrészt vagy kizárólag tőkés országodéból hoztunk be. Vaskohászatunk és következésképpen gépiparunk előirányzott fejlődésében nagy szerepe van annak, hogy a nálunk hiányzó vasércet ugrásszerűen növekvő mennyiségben a Szovjetunió fogja számunkra szállítani, a hazai termelés által nem biztosítható kőszénmennyiséget pedig Csehszlovákia és Lengyelország. Szerves vegyiparunk fejlesztését a Román Népköztársaságból szállított földgázra alapozzuk. Jelentős mennyiségű villamosenergia átvételét tervezzük Csehszlovákiából, Lengyelországból és a Német Demokratikus Köztársaságból. Ez jelentős beruházásoktól mentesít bennünket, s lehetővé teszi, hogy javítsuk energiahelyzetünket. Mi viszont az egyeztetett, kölcsönös szállítások alapján bauxit-, timföld-, alumínium- és más anyagok kivitelét irányozzuk elő a baráti országokba. Több olyan terméket, amelyek előállítására nálunk kedvező adottságok vannak — elsősorban gépipari gyártmányokat — mi fogunk szako- sítottan termelni a KGST-hez tartozó más országok számára. Ez nagymértékben előmozdítja az ipari termelés mennyiségi és minőségi fejlesztését. A népi demokratikus országok közül például kizárólag Magyarország fog exportcélokra 4 tonnán felüli autóbuszokat, valamint motorvonatokat gyártani; Magyar- ország és a Német Demokratikus Köztársaság exportál gabonakombájnt; Magyarország és Románia gyárt kukoricakombájnt a többi népi demokratikus ország számára. A szakosítás lehetővé teszi számunkra a 600 LE-s és más dieselmozdonyok gyártásának rohamos fejlesztését. Második ötéves tervünk előirányzatainak meghatározásánál természetesen figyelembe vettük, hogy egész sor egyéb terméket más szocialista országok gyártanak. Lemondtunk több olyan gyártmány bevezetéséről vagy fejlesztéséről, amelyekhez adottságaink kevéssé kedvezőek. így például a második ötéves terv időszakában továbbra sem gyártunk személygépikocsikat, nem fejlesztjük, a vasúti teher- és hűtőkocsik gyártását. Ezeket a gyártmányokat a szocialista tábor más országaiból szerez zük be. Nagy távlati jelentősége van az egyes országok villamosenergia-háló- zata összekapcsolásának, valamint a Duna víziereje komplex felhasználásának is. Ezeknek a terveknek a megvalósítása — amelyekhez valószínűleg két-három ötéves terv szükséges — jelentős energiamennyiségeket biztosít és ugyanakkor közlekedési és öntözési szempontból is új jelentőséget ad a Dunának. Ezeknek a terveknek a megvalósítására már a második ötéves terv időszakában megtesszük az első lépéseket. A gazdasági együttműködés nem korlátozódik csupán a KGST-ben részvevő országokra, hanem egyre inkább kiterjed a szocializmust építő Kínai Népköztársaságra és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságra is. Magyarország számára különösen nagy jelentősége van a szomszédos Jugoszláviával való gazdasági kapcsolatok megerősödésének. Ez kedvező feltételeket teremt a szorosabb gazdasági együttműködés megvalósítására. Ennek első jele volt a pénzügyi megállapodás megkötése és az áruforgalom növelésén kívül a műszaki-tudományos együttműködési szerződés megkötése. A gazdasági együttműködés kiszélesítésére további lépéseket kell tennünk. A szocialista országok közötti nemzetközi munkamegosztás egyszersmind fontos tényezője a nemzeti adottságok és sajátosságok felhasználásának is. A szocialista országok közötti nemzetközi munkamegosztás egvre inkább lehetővé teszi, hogy ne kelljen egy időben fejlesztenünk a termelés — főleg a nehézipar — valamennyi ágát. így minden ország azokra a termelési ágakra összpontosíthatja erőforrásait, amelyek legjobban megfelelnek adottságainak, jellegzetes sajátosságainak. A szocialista országok közötti gazdasági együttműködésben kifejtett aktív részvételünkkel a proletár internacionalizmus szellemében járunk el, s ugyanakkor meggyorsítjuk, szilárdabb alapokra helyezzük termelőerőink, az egész magyar népgazdaság fejlődését. Az ipar fejlesztésének terve Népgazdaságunk fejlesztésében az iparnak van a legnagyobb jelentősége. Az ipar fejlődésének fő arányairól az előzőekben máir szó volt. Az ország iparosításának és az egyes iparágak fejlesztésének néhány sajátos kérdése közüli, azokat szeretném csak kiemelni, amelyek a vita során felmerültek. A második ötéves terv egyik legfontosabb sajátossága, hogy az ipari termelés növelését több mint kétharmad részben a munka termelékenységének növelésével akarjuk biztosítani. A műszaki fejlesztés anyagi alátámasztását szolgálja az ipar fejlesztésére fordítandó beruházási összegek jelentős része. A második ötéves terviben az ipari beruházásokból nagyabb részt fordítunk a meglévő üzemek korszerűsítésére és bővítésére, mint beruházások nagy részét új üzemek létesítésére fordítottuk. A második ötéves terv időszakában a gépek részaránya az összes beruházásokból eléri a 30—32 százalékot, az első ötéves terv időszakában elért 21 százalékkal szemben. Az irányelvek tervezetéhez számos javaslat érkezett a műszaki fejlesztés különböző kérdéseiről. Sokan felvetették például az öntödék korszerűsítését, új termelési eljárások alkalmazását, új gyártmányok bevezetését. A második ötéves terv irányelved természetesen nem tartalmazhatják a műszaki fejlesztés részletes, üzemenként is igen sokrétű célkitűzéseit. Ezért a fejlődést ezen a téren inkább olyan központi intézkedésekkel kívánjuk biztosítani, amelyek az üzemele vezetőit és dolgozóit érdekeltté teszik a műszaki színvonal emelésében. ruházásra, 200 millió forintot felújításra, összesen tehát mintegy 700 millió forintot kell biztosítani. A műanyagipar fejlesztésével megjavítjuk nyersanyaghelyzetünket A javasolt irányelvek szerint a második ötéves tervben a legnagyobb fejlődés a vegyiparban lesz. A vegyipart azért kail minden más iparágnál gyorsabban fejleszteni, hogy fejlett műanyagipart teremthessünk, amelynek a segítségével megjavíthatjuk nyersanyaghedyzetü-nket, kiszélesíthetjük a nehézipar és a köny- myűipar hazai nyersanyagbázisát, lehetőségeket teremthetünk anra, hogy az ipar több ágában műanyaggal helyettesítsük a külföldről behozott színes fémeket, részben a fát és több más fontos anyagot. Ugyanakkor a vegyipar fejlesztése lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaságot jobban ellássuk műtrágyával és egyéb vegyi -anyagokkal. Ez -a korszerű mezőgazdasági termelés elengedhetetlen feltétele. A nagyszabású vegyipari program megvalósítása népgazdaságunk fejlesztésének egyik igen. fontos ési rendkívül bonyolult feladata. 3—4 év alatt üzemibe kell helyezni a Tiszamenti Vegyikombinát első lépcsőjét, ahol egy sor teljesen új gyártási eljárást kell nagy- üzemileg megvalósítani. Ezenkívül a műtrágyatermelést meglévő üzemeink bővítésével és egy új gyár létesítésével évről évre növelnünk kell úgy, hogy az összes műtrágya^ termelést 1960-na csaknem négyszeresére, a nitrogénműitrágya-.tenme- ilést pedig hétszeresére emeljük. Ezek a feladatok nemcsak a vegyipar erőinek maximális összpontosítását igénylik, de megkövetelik azt ás, hogy a népgazdaság többi ágia — elsősorban a gépipar és az építőipar — elsőrendű feladatának tekintse a vegyipari beruházások programszerű és a jó minőség követelményeit kielégítő megvalósítását. Sokak számára talán ellentmondásnak tűnik, hogy a vegyipar mellett a második ötéves terv időszakában a vaskohászat is viszonylag jelentősen fejlődik, noha nyersanyagaink jelentős részét importtal ikel-1 biztosítani. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt azt kell megérteni, hogy a fejlődő gépipar hengereltacél-szükségletét döntő részben hazai termelésből kell fedeznünk, nemcsak azért, mert az gazdaságosabb, de figyelembe keli vennünk azt is^ hogy a kohászati nyersanyagok importját a szocialista országokból lehet biztosítani, a kohászati termékeket viszont csak tőkésországofcból -hozhatnánk be. Nyilvánvaló, hogy ipari termelésünk fejlesztését nem tehetjük a kapitalista országok függvényévé. A kohászait beruházásai a meglévő üzemek termelőképességének jobb kihasználásán, korszerűsítésén kívül a Sztálin Vasmű ellső lépcsőjének befejezését is szolgálják. Az első lépcső teljes befejezése csupán mintegy negyedrészét igényli annak az összegnek, amelyet eddig a Sztálini Vasműbe fektettünk. Ezzel a beruházással elérjük a gépgyártás nyersanyagellátásának bővülését és egyben lehetővé válik, íhogv a iegmunkaigénye- setob kohászati terméket, a finomlemezt, amelyben ,nagy hiány van most az egész világon; jelentős mennyiségben állítsuk elő. A Sztálin Vasmű a hengerdén kívül egyéb fontos létesítményekkel is .bővül. Az idén elkészült első kokszolóhlokkon kívül felépül a második is a hozzájuk tartozó vegyiművei együtt. A kohókokszteiunelés előirányzott fejlesztése lehetővé teszi, hogy az 1955. évi 2 százalékkal szemben 1960-ban az összes szükséglet mintegy 33 százalékát hazai termelésfoől fedezzük. A gépiparban át kell térni az új, korszerű gyártmányok termelésére A nehézipar már említett ágain, a nyersanyag-, alapanyag- és energiatermelésen kívül a népgazdaság többi ágainak fejlesztése különösen nagy követelményt támaszt a gépiparral szemben. Ezért a tervezet a gépipar termelésének növekedését mintegy 70 százalékban irányozza elő. (Folytatás a következő oldalon.) ; az első öteves terv éveiben, amikor a Nagy erőfeszítéseket kell tennünk a nyersanyag- és energiakészletek feltárására Milyen egyéb sajátosságai vannak az iparfejlesztés irányelveinek? Abból a tényből, hogy országunk ipari nyersanyagokban és energiafanrá- sofcban szegény, egyenesen következik, hogy nagy erőfeszítéseket kell tennünk a nyersanyag- és energia- készletek feltárására, mindenekelőtt a geológiai kutatásokra. Erre a célra a második ötéves tervben az első ötéves tervben előirányzott összegnek csaknem háromszorosát fordítjuk s mindent el kell követnünk, hogy ezt a lehető legcélszerűbben használjuk fél. Jelentős összegeket biztosítunk a feltárt nyersanyag- és fűtőanyaglkincs kiaknázására és megfelelő hasznosítására. Az ipar fejlesztése szempontjából a nyersanyaghelyzet megjavításán kívül egyik legfontosabb feladat a zavartalan energiaellátás biztosítása. Az ország legfontosabb energiahordozójának, a szénnek a termelése az elmúlt években nagyon gyorsan növekedett. Szénvagyonunk számottevő, de évről évre aránylag nagy .hányadát kell igénybe venni. Ebből a szempontból — sajnos — világviszonylatban az első hélyek egyikét foglaljuk el. Szénfcinesünk kedvezőtlen geológiai elhelyezkedése miatt majdnem kizárólag mélyműveléssel termelhető, sok és túlnyomóan importból származó bányafát igényel és a kibányászott szén átlagos fűtő- értéke viszonylag alacsony. Ilyen körülmények között a szénbányászat fejlesztése rendkívüli erőfeszítéseket, viszonylag nagy beruházást követel; Ebből következik, hogy különös gondot kell fordítanunk a szénnel való takarékosságra, a szén előkészítésének és felhasználásának megjavításéra. Ezenkívül az eddiginél sakkal nagyobb összegeket kell fordítanunk az olaj- és földgáz- vaigyon fokozott feltárására, és így a szénnél (gazdaságosabb energiatermelési lehetőségek kiszélesítésére Az energiahelyzet alakulásában fontos helyet foglal el a villamos- energia-termelés, amely a korábbi Jövőre megkezdjük az első nagyteljesítményű atomerőmű építését Mindezek után joggal vethetik fel a kérdést: mitől várható energia- helyzetünk javulása? Magyarországon az energiaellátottsóglbatn lényeges fordulat előreláthatóan az atomerő hasznosításának megkezdésével, a harmadik, negyedik ötéves terv időszakában következik be. Ezért halaszthatatlan feladat, hogy alkalmazására az illetékes szervek felkészüljenek, hogy az atomenergiát mielőbb beiktassuk energiaellátásiunk rendszerébe. A Szovjetunió tudományos és műszaki segítségére támaszkodva, a következő években minden előkészületet meg kell tennünk arra, hogy a harmadik ötéves terv során országunkban már több nagy teljesítményű atomerőmű lépjen üzembe. A Szovjetunió kormánya értesített bennünket arról, hogy minden műszaki segítséget megad ahhoz, hogy az első nagy teljesítményű atomerőmű építését már jövőre megkezdhessük. Biztosítanunk kell — és erre lehetőségünk is van —• az atomerőműveik hazai nyersanyaggal történő üzemeltetését. E célból fokozzuk a hazai években nem volt kielégítő. Különösen nagy zökkenők voltak 1953 végén és 1954-ben. A villamosenergia-ter- mélés fejlesztése elmaradásénak következményeit a második ötéves terv idején sem lehet teljesen felszámolni, bár az elmaradás behozására igen jelentős lépések történnek. Az irányelv-tervezet szerint a viliamosenergia termelését 1060- ra 54 százalékkal, az erőművek teljesítőképességét 66 százalékkal, az ország villamosenergiacl- látását a külföldről biztosított energia figyelembevételével ösz- szesen 64 százalékkal kell növelni, gyorsabban, mint amilyen ütemben ipari termelésünket növeljük. Ez azonban csak szűkösen1 felel meg az energiáiban jelentkező szükségletek növekedésének. Ezért csiak mérsékelt ütemben lehet emelni olyan energia- igényes termékek termelését, mint például az alumínium vagy az eiekt- rcdaacél. A villiamosenergia-ellátás zavartalanságának biztosítására a tervezés további szakaszában új lehetőségeket kell feltárni. Itt mindenekelőtt az energiaveszteségek csökkentésére és az energiaimport növelésére gondolunk. Vilflamosenergia-helyzetünk megjavítását nehezíti, hegy vízienergda- íorrásokban országunk viszonylag szegény. Ha reálisan figyelembe vesz- szük a gazdaságosan kiépíthető vízierőműveket, az ország vízienergiájá- .ból 300—400 megawattot nyerhetünk. Bár lehetőségünk ezen a téren nem inagy, mégis szükséges, hogy nagyobb erőt fordítsunk vízierőművek létesítésére. Ez, a beruházási összeget tekintve, többe kerül ugyan, de olcsóbb energiát jelent ési üzemeltetése a hőerőművel szemben előnyösebb azért is, mert nem igényel szenet. A második ötéves terv időszakában elsősorban kis vízierőmfiveket akarunk építeni és ily módon, felkészülünk arra, hogy — együttműködve a szomszédos baráti országokkal — a harmadik ötéves1 tervben hozzáfogjunk a nagy dunai vízierőművek létesítéséhez. földben lévő hasadóanyagok további felkutatását és feldolgozásuk legcélszerűbb módszereinek .tanulmányozását. Energiahelyzetünk jelenleg és a következő években is megköveteli az ésszerű gazdálkodást és az összes technikai lehetőségek felhasználását, amelyek révén szűkös energiakészleteinket egyre jobb hatásfotkka! ‘hasznosíthatjuk. Ezért a második ötéves terv idején nagy összegeket kell olyan viszonylag gyorsan megtérülő beruházásokra fordítani, amelyekkel jelentékeny enengiamegtakarítást lehet eléírni. Az eddiginél nagyobb mértékben kell hasznosítani a hul- ladékenergiákait. Helyesen hívták fél többen is a figyelmet arra, hogy az .irányelvtervezet nem tartalmaz előírást a természetes hőenergiaforrá- sök és egyéb helyi, úgynevezett bulla- dékenergiák hasznosítására. Ezt a hiányosságot a módosított irányelv-tervezetben már pótoltuk. Többen javasolták, hogy emeljük fel a szén- és energiamegtakarítást szolgáló beruházások előirányzatát. A helyes észrevételek alapján az etnengiar gazdálkodás megjavítására az eredetileg tervezett 500 millió forint helyett mintegy 500 millió forintot be-
