Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-25 / 174. szám
Szerda, 1936. július 25. SOMOGYI NÉPLAP 3 A népgazdaság fejlesztésével a népjólét emeléséért jagos anyagfelhasználás országumk- bam magasabb, mimt a fejlett ipari országokban. Ebből kiindulva, a második ötéves terv - árnyé vei célúi tűzik ki az anyaghányad jelentős csökkentését. A gépipar termelésének mintegy 70 százalékos emelkedése miellett a felhasznált anyag értéke hozzávetőlegesein mintegy 50 százalékkal emelkedik. E cél érdekéiben az aHapamyag-tenmeillésben nagy gondot kell fordítanunk a jó minőségű alapanyagok, ötvözött acélok termelésének gyorsabb arányú növelésére és a kohászatban a minőség és választék megjavítására. Az anyagtaikarekosság természetesen nagy mértékben attól függ, hogy feltárják-e üzemeink a belső tartalékokat, felkarolják-e a dolgozók és a műszakiak anyagtakarekossiägi javaslatait. az anyag — különösen az importanyag — takarékossági mozgalom üzemenkénti megszervezése párt- és tömegszervezeteink, valamint gazdasági vezetésünk egyik legfontosabb feladata kell hogy legyen. Figyelembe véve országunk nyersanyaghelyzetét, a gépiparon belüli gyorsabban kell fejleszteni az elefctro- és vákuumtechnikát, a híradástechnikát, valamint a műszeripart, a magyar iparnak ezeket a hagyományos ágait. A második ötéves terv megvalósításában, a beruházások és felújítások kivitelezésében az építőiparra igen jelentős feladatok hárulnak. Ezért 'biztosítani kel, hogy az építőipar idejekorán felkészülhessen feladatainak elvégzésére, mert sz í mos nagy és bonyolult építkezést viszonylag rövid idő alatt kall befejeznie. Az építkezéseknek az előírt határidőikre való befejezése és az építőipar műszaki színvonala emelésének érdekében meg kell javítani az építkezési beruházások gazdasági előkészítő munkáját, az építkezések műszaki tervezését. Fokozottabban kell alkalmazni az építkezéseknél a gépesítést, nagyobb súlyt kell helyezni az építőipar kis képesítésére is. Az építőiparban komoly szervező munkát kell végezni az építés-szerelési munkák költségéinek legalább 10 százalékos csökkentéséért. Meg kell gyorsítanunk az építőanyagipar fejlesztését is, ezen belül Od kell emelni a cementápar fejlesztésének népgazdasági jelentőségét. A megfelelően fejlesztett cement) par a korszerű építőanyaggyártás legfontosabb tényezője. A cementipar fejlesztésével biztosítható a vasbeton előregyártóipar további nagyarányú meny- nyiségi és minőségi fejlesztése is. Az építőanyagokban mutatkozó háiány pótlására jobban: fel kell használnunk a helyi termelési lehetőségeket — a kőbányákat, a mészégetőket, a szénporos téglaégetést, a vályogtéglát és egyebeket. 40 százalékkal nő a lakosság ellátása könnyűipari cikkekkel A második ötéves tervben a köny- nyűipar termelését — az ipar többi ágashoz képest — viszonylag lassan, mintegy 25 százalékkal tervezzük emelni. A könnyűipar termeléséből azonban — az export részarányának csökkentése miatt — több jut a hazai szükségletek kielégítésére. Ily módon a lakosság könnyűipari cikkekkel való ellátása 5 cv alatt mintegy 40 százalékkal emelkedik. Ez a 40 százalékos emelkedés kielégíti a 25 százalékos életszínvonal növekedéséből eredő követelményeket. A könnyűipari cikkek exportját nem növelhetjük azért sem, mert a termelés amúgy is nagyrészt külföldi nyersanyagokra épül, és további nőkéit minőségében is jelentős javulást tesz lehetővé. A növekvő mezőgazdasági termelés alapján az élelmiszeriparra az a feladat hárul, hogy egyre nagyobb mennyiségben, javuló minőségben, bővebb választékban biztosítsa a lakosság éLébniszeripari termékek iránt jelentkező szükségletének kielégítését, fokozza a gyártás higiéniáját, a csomagolás tetszetősségét, és az exportban is növelje a kiváló minőségű termékek részarányát. Meg kell kezdeni több mezőgazdasági nyersanyag helyettesítését szintetikus, illetőleg vegyi alapanyagokkal, elsősorban az ipari szesz- és a mosószergyártás íe- rüteitén. összefoglalva: az ipar fejlesztését az irányelv-tervezet messzemenően a (Folytatás az előző oldalról.) A gépipar termelésének előirány- aott 70 százalékos emelését megköveteli a beruházások öt év alatt mintegy 145 százalékkal növekvő gép- szükséglete, a nemzetközi szakosítás és kooperáció általi támasztott követelmények, valamint a külkereskedelem igényei is. A gépipar áj gyártmányainak. egész sarával, diesel- mozdonyokká!, korszerű mezőgazdasági gépekkel, híradástechnikai berendezésekkel és műszerekkel jelentős változásit kell előidéznünk a népgazdaság különböző ágainak technikai színvonalában. A gépiparral szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény a második ötéves terv irányelveiben, hogy a gépipar gyorsabban térjen át új, korszerű gyártmányok termelésére. Ipart vezetésünk egyik legnagyobb hibája, hogy az új és korszerű gyártmányok bevezetésének előkészítése nagyon hosszú időt vesz igényibe, emiatt számos, a tervezés időszakában még korszerű gyártmányunk a folyamatos gyártás megindulásakor már elavulttá válik. E hiba kiküszöbölése végett meg kell erősítenünk az egyes nagyüzemekben működő szerkesztő részlegeket, az üzemek vezetőit és dolgozóit messzemenően érdekeltté keli tennünk a korszerű gyártmányokra való áttérésben. Ma az anyagi érdekeltség bizonyos mértékben a régi termékek továbbá gyártására ösztönöz. Például' a Magyar Adócsögyár új thortumos wofram- katódú adócsövet fejlesztett ki, amely a réginek csaknem 'harmadába kerül és élettartama is sokkal hosszabb. Ez a gyártmányfejlesztés egymillió forintos termelési óntéfckiesést eredményezett az üzemnek, mert az új gyártmány ára önköltségi alapon sokká! oCCsőbb a réginél. Meg kell változtatnunk ezt a helyzetet és feltétlenül el kell érnünk, hogy az üzemek érdekeltek legyenek az új, 'korszerű gyártmányok termelésére való áttérésiben. Az új gyártmányok fejlesztésében az egyik legfontosabb irányelv kell hogy legyen — figyelembe véve az ország nyersanyag-helyzetét — az anyaghányad csökkentése. Több gyártmányunk súlya a teljesítményhez képest meghaladja a korszerű színvonalat, ami azonkívül, hogy anyagpazairláshoz vezet, gyártmányainkat bizonyos mértékben korszerűtlenné is. teszi. Töitobefc körött ez is oka annak, hogy a fiajvélése csak tőkésországokból 'behozott anyagokkal lenne biztosítható. Ugyanakkor a tőkés piacokon, az egyre erősödő túlkínálat miatt köny- nyűiparunk termékeit egyre nehezebb eladni. Az expGrt részarányának csökkentése a könnyűipar termelésében, a lakosság részére termelt cikhazai adottságok es szükségletek alapján határozta meg. A Politikai Bizottság véleménye szerint az irányelv-tervezet helyesen állapítja meg az ipar egyes ágai közötti belső arányokat és figyelembe veszi a műszaki színvonal fejlesztésének követelményeit. A mezőgazdaság fejlesztésének irányelvei A népgazdaság arányos fejlődése, hazánk lakosságának élelmiszerrel, hússal, zsírral vajjal sitib. való bőségesebb ellátása, a könnyűipar nyersanyaggal való ellátása megköveteli a mezőgazdasági termelés fellendítését. Enélkül aránytalanság következne be a növekvő szükséglet és az élelmiszerek termelése között és1 nem teljesíthetnénk exporttervünket sem, amely .pedig a gépkivitel mellett számottevő mértékben épül a mezőgazdasági termékek kivitelére is. Mindebből kiindulva, a második ötéves terv időszakában — az első ötéves tervhez képest — a mezőgazdasági termelést 27 százalékkal kívánjuk növelni. A mezőgazdasági termelés fellendítését lehetővé teszi az, hogy gyorsan fejlődő szocialista iparral rendelkezünk és hogy mezőgazdasáAz elmúlt hónapokban sok vita folyt a mezőgazdasági termelés előirányzott 27 százalékos növelésének tehetőségéről, és a mezőgazdaság szocialista átszervezésében magunk elé tűzött célok elérésének lehetőségéről, azaz arról, hogy a kettős feladatot: ja mezőgazdasági termelés fellendítését és a mezőgazdaság szocialista átszervezésében való lényeges előrejutást együtt elérhetjük-e7 Néhány mezőgazdasági szakember túlzottnak tartotta mezőgazdasági termelésünk előirányzatát és talán még annak tartja ma äs. E cél elérésére azonban: — sok tény bizonyítja ezt — megvan a gazdasági lehetőség A mezőgazdaságban nagyon sok olyan tartalékkal rendelkezünk, amelyeknek a felhasználása a mi társadalmi és gazdasági viszonyaink között lehetséges. A mezőgazdasági termelés fellendítéséhez természete^ sen komoly erőfeszítésire, az erők összpontosítására van szükség és arra, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítését továbbra is a népgunkban egyre inkább tért hódít a szocialista 'gazdálkodás, amely a mezőgazdasági tudományok vívmányait hatékonyan használhatja fel a termelésben. Az állami gazdaságok fölénye és a gépállomások segítségét felhasználó termelőszövetkezetek előnye egyre inkább kifejezésre jut termés- eredményeikben. Ez elősegíti, hogy a második ötéves tervben további jelentős haladást érjünk cl a mezőgazdaság szocialista átszervezésében és a termelőszövetkezetekbe az önkéntesség elve alapján egyre több és több egyénileg gazdálkodó paraszt lépjen be, s ily módon a mezőgazdaság szocialista szektora a második ötéves tervidőszak végére elérje az ország szántóterületének 55—60 százalékát. désének tekintsük. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének anyagi feltételei között különösen nagy jelentőségű a beruházások növelése. A mezőgazdasági termelés fejlesztésére kereken 14 milliárdot fordítunk a második ötéves terv során, azaz mintegy 50 százalékkal többet, mint az első ötéves tervben. Ez mindenekelőtt a mezőgazdaság gyorsabb ütemű gépesítését teszi lehetővé. A második ötéves terv csaknem kétszer annyit irányoz elő gépekre, mint amennyit az első ötéves terviben fordítottunk erre. Az erőgépek között nagymértékben növekszik az univerzál-traktorok száma és az előző évekhez viszonyítva több munkagéphez jut a mezőgazdaság. Mindez növeli a gépesítés hatását mind a mezőgazdasági termelés növelésében, mind a munka termelékenységének emelésében. A gépesítés a mi mezőgazdaságunkban — egyes elvtársak véleményével ellentétben — nem teremt munkaerőfeiesűieget hanem megköny- nyíti a munkát és lehetővé teszi, hogy a még nem gépesíthető munka- folyamatokat jobb minőségben és. gyorsabban végezzük el, s ily módon belterjessé tegyük növénytermelésünket és állat'tenyésztésünket. Nagymértékben megjavul a mező- gazdaság műtrágyaé.iátása. A műtrágya-felhasználás növelése a termésátlagok fokozásának igen fontos tényezője, ezenkívül azonban az istállótrágya helyes kezelésével, idejében és megfelelő módon történő alá- szántásával, a tafajműveilés további javításéval, a talajjavítással még igen sok reális tartalékot szabadíthatunk fed a hozamok növelésére. A felsoroltakon kívül még különösen jelentősek az új és nagyobb arányban fe’baszná’ásira kerülő növényvédő- szerek, állati tápszerek, antibiotikumok. A hozamok növelésében igen nagy jelentősége van a vetőmagvak minőségének és a vetőmagtermesztés megszervezésének. Az a korábbi határozat, mély szerint a kenyér- és takarmánygabona vetésterületeinket négyévenként nemesített vetőmaggal kell felújítani, ercdményeSH nek 'bizonyult. Fokozná kívánjuk a fajtahibrid és beltenyésztett hibrid kukoricavelő- maig termesztését. Csupán ez az intézkedés biztosítja, hogy a kukorica termésátlaga mintegy 15 százalékkal emelkedjék. Takanmánynövényeink közül a kukoricán kívül elsősorban a lucerna és a vöröshere termesztését kívánjuk jelentősen növelni. Nagy jelentőségű az a tényező is, hogy a második ötéves terv időszakában a vízgazdálkodás fejlesztésére csaknem kétszer annyi 'beruházás jut, mint az első ötéves terv időszakában. E .téren olyan igen fontos feladatokat kell megoldanunk, mint belvíz! eve- zető-hálózatunik rendbehozása, illetve további kiépítése és nem utodlsó sorA mezőgazdasági termelés 27 százalékos növelése reális célkitűzés gazdaság fejlesztése egyik kulcskórban az árvízvédelem fokozása, amelynek elhanyagcüása az utolsó években nagyon súlyos károkat okozott. Hazánk értékes — elsőse::-ban tiszántúli — területei sókat szenvednek a szárazságtól. Öntözőgazdálkodásunk fejlesztésével fokozzuk mezőgazdasági termelésünk biztonságét ezeken a területeken. Fontos: feladatúink termőföldjeink mentesítése a 'beiviaektóL Főleg a múlt évben, de az idén is sok kárt okozott, hogy a lezúduló, hatalmas víztömegek nagy területeken, egykét év fáradságos munkáját és termését is tönkretették. 1960-ig mintegy 1,5 millió kát. holdat kívánunk a belvizeiktől mentesíteni. Az ezzel kapcsolatos kiadásokra csaknem, egy- milldáod forintot irányoztunk elő. Pánt- és állami szerveink mozgósítsanak minél nagyobb társadalmi erőt e cél megvalósítására. A tervezett 27 százalékos termelésnövelés lényeges feltétel a talaj ter- mőenejének fokozása. Számításiba kell itt vennünk, hogy sok gyenge- temmőképességű homoktalajunk és mintegy egymillió kát. hold ^likes taillajutnk van. Fontos feladatunk ezek termővé tétele. Olyan feladat ez. amelynek a végrehajtása az erők nagyszabású összpontosítását igényli. A kísértetek azt bizonyítják, hogy e földeli két-hércm év alatt elérhetik jó termőföldjeink hozamát és a javítási költségek viszonylag rövid idő alatt bőségesen visszatérülnek. Kutatóink szorgos munkájának eredményeként ma mér megtaláltuk a talajok megjavításénak gépi eszközeit is. A leggyorsabb és a legeredményesebb módszernek bizonyul a több« közötti a savanyú talajok meszeaése. s hcmcktalajafinlk zöldtrágyázása. Meg kell javítani a termelőszövetkezeti szervezés módszereit A tervezett termelésnövelés eléréséhez szükséges, hogy a terméshozamok a mezőgazodaság minden szektorában, de mindenekelőtt az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben növekedjenek. A szántóterület 13 százalékát elfoglaló állami gazdaságok általában megszilárdulr tak és ma már rendelkeznek a terméshozamok állandó növeléséihez szükséges anyagi feltételekkel. 1955. évi termésátlaguk és minden, jel szerint ez évi terméseredményeik még inkább bizonyítják ezt. Minden reális lehetőség megvan arra, hogy az országosan előirányzott 27 százalékos termésnövekedésen belüli az állami gazdaságok legalább 40 százalékos emelkedést érjenek el. Hasonló a helyzet a korábban megalakult termelőszövetkezeteknél. is. Országunkban kereken 3200 régi1 termelőszövetkezet van, amelyek már tavaly is minden fő növényféléből többet, tudtak termelni kát. holdanként, mint az egyénileg gazdálkodók. Gazdálkodásúik megszilárdulása, erősödése hazánkban kétségtelenül kedvezőbb feltétetek között megy végbe, mint a korábbi időszakiban, vagy különösen, mint a kollektivizálás idején a Szovjetunióban végbement. Fejlett szocialista iparunk, sokoldalú szervezési tapasztalataink a mezőgazdaságban Is megszilárdult szocialista szektorunk, valamint a szocialista országok közötti együttműködés nagymértékű kiszélesedése az átszervezésnek olyan feltételei, amelyek alátámasztják, reálissá teszik a mezőgazdasági termelés tervezett erőteljes fejlesztését. A mezőgazdaság rendelkezésére álé gépek felhasználásában, a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésében és fejlesztésében igen nagy szerepük van a gépállomásoknak. A gépállomások munkáját tovább kel javítanunk, növelni kéül befolyásukat és felelősségüket a mezőgazdasági termelés fejlesztésében:. A gépállomások vezetőit, dolgozóit anyagilag is érdekeltebbé fee® tenni a hozzájuk tartozó termelőszövetkezetek és községek terméseredményeinek növeA mezőgazdasági termelés fellendítése azonban megköveteli a termelőszövetkezeti szervezési módszereinek alapvető megjavítását. A legdöntőbb követelmény, bőgj a szervezés során az önkéntesség elvének betartásával és a nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek meggyőző bizonyításával jöjjenek létre életképed nagyüzemi gazdaságok, a régebbi termelőszövetkezetek fejlesztése pedig gazdasági alapjaik megszilárdításával, nagyüzemi szervezetük kiépítésével történjék. Annak érdekében, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésében ne kövessük el az 1953 júniusa előtti hibákat, jobban kell támogatnunk a. termelőszövetkezetii csoportokat, az alacsonyabb típusú szövetkezeti gazdaságokat és a dolgozó parasztok különböző termelési társulásait, amely utóbbiakat a legcélszerűbb a föfdművesszövetkezetek kereteiben létrehozni. A fokozatosság érvényesítése, különböző termelési társulások, termelőszövetkezeti csoportok fokozottabb támogatása semmiképpen sem jelentheti azonban a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdításának és fejlesztésének az elhanyagolását. A termelőszövetkezeti út továbbra is a mezőgazdaság szocialista átszervezésének fő útja lesz. A mezőgazdaság szocialista szektora mellett nem szabad eühanya- goflnunk az egyéni, termelők gazdálkodását sem. A tervezet szerint jelentősen növekszik az egyénileg gazdálkodók termelésének fejlesztéséhez szükséges anyagi eszközök, gépeik, műtrágya és növényvódőszerek mennyisége, s növekszik az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok érdekeltsége ás a hozamok növelésében. Ezeknek az anyagi eszközöknek, és az anyagi érdekeltségnek alkalmazása mellett, helyes politikával, a dolgozó parasztok tenmeílési. foiztem- sáigánaik növelésével elérhető, hogy az egyéni gazdaságokban is növekedjék a termelés. ésébem. A termésátlagok lényeges növelése nélkül nem csökkenthetiük ielentösen a kenyérgabona vetésterületét Beszélnünk kel! még a mezőgazda- sági terv néhány sokat vitatott és ténylegesen nem könnyű kérdéséről. Egyik ilyen probléma a tervezett 29— 30 millió mázsa kenyérgabona megtermelése 1960-ban. Ez a kérdés szorosan összefügg a takarmánybázis növelésével, illetőleg a mezőgazdaság belterjes irányú fejlesztésével. Az irányelv-tervezetnek ehhez a részéhez számos hozzászólás érkezett a Központi Vezetőség tagjai, a mező- gazdasági vezetők és a terme’ésben dolgozóik köréből is. Az észrevételek és módosító javaslátok lényege a kenyérgabona vetésterületének bizonyos csökkentése, a takarmány-, az ipari és más munkaigényes növények vetésterületének növelése javára. A 'kérdés vizsgálatánál abból1 kell kiindulnunk, hogy országunk kenyérgabona-szükségletének biztosítása nem függhet tőkés piacoktól. Az. ország kenyérellátásán kívül1 kenyér- gabonából megfelelő tartalékot is képeznünk kelül Az ország lakosságának ellátása kenyérrel és liszttel ■mindaddig a mezőgazdaság előtt álló legfontosabb feladat marad, amíg ezt a kérdést országon belül, vagy a szocialista tábor országai közötti együttműködés keretében véglegesen meg nem oldottuk. Az ország számára szükséges kenyérgabona-mennyiséget elsősorban a búza és a rozs termésátlagának növelésével kívánjuk biztosítani, de amíg ezen a téren számottevő eredményt felmutatni nem tudunk, a kenyérgabona vetésterületét jelentősen nem csökkenthetjük. Látnunk kel! azonban azt is, hogy a mezőgazdasági termőterület tervezett arányai a takarmány termelés jelentős növelése ellenére sem biztosi'- jék kielégítő mértékben a taker- mánvellátast, figyelembe véve az állatállomány tervezett növekedését. A tervezetben különösen fehérjetakarmányokból mutatkozik bizonyos hiány, bér hozzá kel! tennem, ez a hiány kisebb, mint az elmúlt években. A hiány kiküszöböléséért komoly erőfeszítéseket kelti, tennünk elsősorban a hozamok növelésére, a takarmány betakarításánál’ mutatkozó nagy veszteségek csökkentésére. Ugyanakkor el kell érnünk, hogy minél kevesebb takarmánynak használható mezőgazdasági terméket használjon, fel az élelmiszeripar szeszgyártásra, kemónyítőtemnelésre, műanyag-gyártásira stb. Tekintve, hogy fehérjében hiány mutatkozik, gondoskodni ke’lli arról is, hogy baráti erszá sokból, kiegészítő takarmányként, fehérjében dús takarmányokat. különösen állati fehérjéket hozzunk be. A takarmánykórdés vizsgálatánál tehát abból ke® kiindulnunk; hogy (Folytatás a következő oldalon.)
