Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-24 / 173. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1956. július 24. Az MDP Központi Vezetősége július 18-21-1 ülésének határozata (Folytatás az előző oldalról.) Megnyilvánult a szektásság a bü­rt.kratikus vezetési módszerekben, ? államapparátusunk, részben külön­böző egyéb szerveink, még párt- szervezeteinknek is bizonyos bürok­ratikus vonásaiban. Jelentkezett a volt szociáldemokrata elvtársakhoz való, nem ritkán helytelen viszony­ban, ezen elvtársak gyakori mellő­zésében. Kifejezésre jutott és jut ez a szövetséges dolgozó osztályok és az értelmiség, valamint képviselőik iránt tanúsított szektás magatartás­ban is. Nyíltan feltárva a szektás hibákat, a párt harcra mozgósít ezek ellen, mert e hibák rontják a pártvezetés kapcsolatát a párttömegekkel, s kü­lönösen a párt kapcsolatát a dolgo­zókkal. E hibák ellen harcolva, küz­deni kell a szocialista demokrácia kiterjesztéséért. De nemcsak szektás hibák vannak pártunkban, hanem komoly jobbol­dali jelenségek is. A jobboldali el­hajlás fő képviselője Nagy Imre és környezetében egyes pártellenes vagy megtévedt emberek. A Közpon­ti Vezetőség leszögezi, hogy 1955 márciusában helyesen jellemezte a jobboldali elhajlást; egyszersmind megállapítja, hogy a párt elmulasz­totta az eszmei harcot a jobboldali e'hajlás felélénkülése és megnyilvá­nulásai ellen, ezért ezen sürgősen \áltoztatni kell. Felélénkült a burzsoá propaganda és agitáció is, sőt a Petőfi Kör egyes összejövetelein a pártellenesség nyílt fórumot is kapott. A Központi Veze­tőség legutóbbi határozata helyesen bélyegezte pártellenesnek s n .okrácia-ellenesr.ek egyes köri csak az élő, eleven marxizmus száll­hat szembe sikeresen,, mivel az éló marxizmus oldalán van az igazság. Mindez azt bizonyítja, hogy óva­kodni keiül az üres formuláktól és an­nak vitatásától, hogy a jobboldali vagy a baleldaüi veszély nagyabb-e, hogy melyik a fő veszély. A jelenlegi helyzetben mindkettő igen komoly veszélyt jelenít számiunkra, és sok­szor annyira összefonódnak, hogy nem is könnyű őket jobboldalinak vagy .baloldalinak osztályozni. A mindenkori konkrét helyzetnek meg­felelően kell a szektás s a jobbol­dali jelenségeket elemezni, s ennek alapján 'kell fellépni mindenfajta pártelilenes, antimarxista, antiliend­niiata nézet, s természetesen pártunk és államunk ellen irányuló minden támadás ellen. Minden ilyen táma­dást egységesen, egy akarattal kell pártunknak visszavernie. A párt hűségesen ragaszkodik a proletár intemacácnafliizmitis s az igaz hazafiság szocialista elveihez. A párt saját népe, hazája szolgálatában a szocializmus építésének sajátos ma­gyarországi viszonyai között egy pillanatra sem feledkezik meg arról, hogy szakadatlanul erősítse a szo­cialista tábor egységét, kapcsolatát a Szovjetunióval, s a szocialista tábor országaival, a világ szocialista és munkásmozgalmaival. Ezért a párt újból erősíti a harcot a nacionalizmus, a sovinizmus, az antiszemitizmus minden megnyilvá­nulása ellen. A párt erősíti kapcsola­tait a Szovjetunió Kommunista Párt­jával, mivel a Szovjetunió Kommu­nista Pártja és a Magyar Dolgozók Pártja minden ideológiád kérdésiben, a nemzetközi helyzet megítélésében, a szocializmus .perspektívái kérdésé­ben azonos elvi felfogást vall. Pártunk, nem riad vissza a nehéz­ségektől, bátran halad előre a de­mokratizálás, a munkásosztály, a néptömegek aktivizálása útján, a párt s a nép előtt álló feladatok ki­dolgozásának termékeny megvitatá­sát használva legfőbb emelőül he- iyesi politikája kidolgozására. IV. A párt egységének és fegyelmének megszilárdítása népide­________ _ Petőfi­f eíszólalók nézeteit. Egyesek a burzsoá ideológia talajáról bírálva pártunk hibáit, tagadják a párt min­den eredményét, a párt vezető szere­pét, a munkásosztály vezető szere­pét, a forradalomban született mun- tci’-pr reszt állam demokratizmusát, s a -teljes« sajtószabadsagot köve­telik (azaz, szabadságot a burzsoá nézetek terjesztésére). Ma már ha­zánkban a dolgozók előtt szocialista­ellenes nézetekkel nyíltan fellépni nem lehet. Ezért mind a kispolgári opportunista, mind pedig a burzsoá nézetek hirdetői félrevezető módon a XX. pártkongresszusra, -a szocia­lizmus érdekeire«, a -demokratizáló­dási folyamatra« hivatkoznak s ma­gukat -Lenin eszméi híveinek« s -a XX. pártkongresszus határozatai ma­gyarországi alkalmazóinak« álcáz­zák. A párt ellen fellépők általában egységesek a pártvezetés lejáratásá­ra irányuló törekvésekben, a párt­egység bomlasztásában, ami akció- jukr t veszélyessé teszi. Ezért a Központi Vezetőrég éber­ségre inti a párt valamennyi tagját, a népi demokrácia minden hívét. A Központi Vezetőség szükségesnek tartja, hogy mindenféle ellenséges r.czet ellen széles felvilágosító mun­ka lolvjék a sajtóban, rádióban, a népnevelő munkában, gyűléseken, a szocialista demokrácia elveinek meg­magyarázására, a burzsoá és kispol- eái i munkásellenes és szocialistael­lenes, áldemokratikus követelések leleplezésére. E harcban a pártnak a munkásosztályra, a dolgozó pa­rasztságra, a szilárd értelmiségi ré­tegekre kell támaszkodnia, amelyek­nek hitét nem rendítették meg a múltban elkövetett még oly súlyos é‘ tragikus hibák sem, mert sajat tapasztalatukból tudják, hogy a gyá­rosok elkergetése, a földbirtokos­uralom szétzúzása, a háborús romok eltakarítása, az újjáépítés, a szocia­lizmus építése hazánkban a párt ve­zette dolgozó tömegek harcának eredménye. Tapasztalják sorsuk jobbrafordulását és tudják, hogy ez a forradalom vívmányának eredmé­nye. A hatalmas kultűrforradalom a szocializmus eszméit terjesztő újsá­got, könyvet, rádiót adott a nép ke­zébe. Mindez a dolgozóknak a párt által vezetett harca révén valósult meg, s ezért a dolgozók zöme, noha bírálta a pártot és a pártvezetést, nem veszítette el bizalmát a pártban az elmúlt hónapokban sem. A dolgo­zó osztályokra támaszkodva kell esz­mei harc révén s hibáinkat kiküszö­bölve megnyerni az ingadozókat. E cél elérésére elsősorban az ideológiai munkát kell megjavítani, s fokozni kell az eszmei-politikai felvilágosító tevékenysé- minden formáját. Ezért a párt fordítson nagy figyel­met a szocialista építés mind nemzetközileg érvényes alaptörvé­nyének, mind magyarországi sajátos­ságainak elméleti tisztázására, illet­ve kidolgozására. Ideológiai kérdé­sekben a türelmes felvilágosítás és meggyőzés módszereit egyesítse a megalkuvás nélküli elvi szilárdság­gal, a marxizmus—leninizmus taní­tásaihoz való tántoríthatatlan hűség­gel. A pártnak, hoev eszmei, politi­kai harcát sikerrel végezhesse, kez­deményezőbbnek kell lennie az ideo­lógiai kérdések felvetésében, a dog- matizmus leküzdésében, az önálló marxista gondolkodás kialakításá­ban, mert a burzsoá ideológiával A Magyar Dolgozók Pártját az tette naggyá és erőssé, a munkás- osztály vezető osztagává, a nép el- ismert vezetőjévé, hogy a dolgozó tömegek mindennapi ezerszeres ta­pasztalaik alapján győződtek meg róla: a párt érdekeik hű szószólója, legkövetkezetesebb harcosa; a párt a legbonyolultabb körülmények kö­zött is megtalálja a helyes utat. A pártnak van ereje és bátorsága ah­hoz, hogy a legnehezebb és legké­nyesebb problémákkal is szem.be nézzen, ha a történelem, a tár­sadalom fejlődésének menete eze­ket előtte felveti. Kiküszöböl minden elavultat, s szakít min­dennél, ami káros, ami a nép előrehaladását gátolja. Hibáit fel­tárja és kijavítja, hogy a munkás- osztályt s a dolgozó tömegeket ezzel is új győzelmekre mozgósítsa. Mindezek a tulajdonságok pártunk alapvető jellegéből fakadnak, mivel a párt a magyar munkásosztály igazságos forradalmi harcának, ha­gyományainak hű őrzője és folyta­tója. Ma számos bonyolult problé­ma közepette is biztos kézzel vezeti országunkban a szocialista építés nagy munkáját. Méltóan harcos múltjához, a párt a mai helyzetben is megtalálja a megfelelő megol­dást minden égető kérdésre. Pártunkban, országunkban a de­mokratizmus kibontakoztatása úti­jából a párt elhárít minden aka­dályt, gyökeresen kiküszöböl min­den, a személyi kultusz következ­ményeivel összefüggő káros marad­ványt és bürokratikus megnyilvá­nulást. Pártunk bátorsága, ereje, határo­zottsága újból meggyőző bizonyí­tékot szolgáltat a munkásosztály­nak, a dolgozó népnek a párt iga­záról, A Központi Vezetőség megállapítja: a) pártunk legfőbb feladata ma: megszilárdítaná sorainak eszmei, politikai, szervezeti egységét, acélos­sá kovácsolni a párt sikereinek leg­főbb biztosítékát: a párt egységét. A párt egysége megszilárdítása céljából küzdeni kell a személyi kultusz maradványainak teljes ki- Küszöböléséért a párt életéből, a poli­tikai, társadalmi, gazdasági életből. Helyre kell állítani minden tekintet­ben a pártélet lenini szabályait. Feltétlenül érvényesíteni kell a pártban, a pártélet minden fokán a pártvezetés legfőbb elvét: a kollek­tív vezetés elvét. A Központi Ve­zetőség felhívja a párttagságot, hogy az egész pártban biztosítsa a párt­szervezetek kollektív vezetését, a marxista—leninista párt sikeres munkájának legfőbb pillérét. b) A kollektív vezető szervekben, s az egész pártban a döntéseket a bátor bírálat s önbírálat szellemé­ben lefolyt .beható vita s tanácskozás után kell meghozni, ily módon is ’biz­tosítva a párt helyes politikája ki­alakítását. A pártdemokráciának érvényesül­nie kell pártunk minden szerveze­tében és szervében. Minden párt­tagnak éreznie kell, hogy joga és kötelessége részt venni a pártszer­vezetben folyó vitában, becsülete­sen síkraszállni meggyőződéséért. De a pártéletet nem jellemezhetik csak a viták, a pártot az egységes cselekvés jellemzi; ezért a vita lezá­rásával pártunkban a határozato­kat következetesen végre kell haj tani. c) A demokratikus elvek alapján meg kell szilárdítani a pártfegyel­met. A párt önkéntes harci szövet­ség, tagjait az önként vállalat fe­gyelem fűzi egybe. Mindenütt — ahol megsértették — érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy felsőbb pártszervek határozatai kö­telezőek az alsóbb pártszervekre, valamint, hogy a kisebbség köteles magát alávetni (a határozat megho­zatala után) a többségnek, s kötelei a határozatot akkor is végrehajtani, ha vele nem ért egyet. Nem szabad megtűrni pártunkban a fegyelme­zetlenséget, a pártszerűtlenséget, mert ez gyengíti a párt egységét, s korlátozza cselekvőképességét, a cselekvés egységét. A párt fegyel­mének, mely demokratikus elveken alapszik, elsősorban meggyőzéssel kell érvényt szerezni; szükség ese­tén azonban a demokratikus cent­ralizmus elveinek megsértőit a Szervezeti Szabályzat előírásai sze­rint fegyelmi úton is falelőssógre kell vonni. d) A párt ereje nem utolsósorban káderei szilárdságában, tapasztala­tában, harcosságában van. Fokoza­tosan biztosítani kell, hogy a párt káderpolitikájában elkövetett hibá­kat, különösen a régi káderekkel szemben elkövetett hibákat kijavít­suk. Ma az az elsőrendű feladat, hogy a régi és új káderek összeforr­janak, hogy a harcokban megedzett régi és új káderek együtt harcolja­nak a Központi Vezetőség, a párt politikája érvényesítéséért. A Központi Vezetőség megkövete­li minden kommunistától, aki gaz­dasági, állami, tömegszervezeti, kul­turális vagy bármilyen más terüle­ten vezető beosztásban dolgozik, hogy becsületesen, fegyelmezetten síkraszálljon a párt politikája vég­rehajtásáért. e) A párt munkáját, külünösen a pártkáderek tevékenységét elsősor­ban a gazdasági feladatok megoldá­sára s a dolgozó nép jólétének nö­velésére kell irányítani. A párt ká­derei, a párt aktívái a dolgozó tö­megek körében a helyszínen végez­zenek szervező, nevelőmunkát, sza­kítva az irodai módszerekkel. A gaz­dasági munka jobb vezetése céljá­ból a vezető helyen dolgozó kommu­nisták s a párt valamennyi kádere tartsák kötelességüknek, hogy meg­ismerkedjenek területük gazdasági problémáival, behatoljanak a gazda­sági kérdésekbe, munkaterületük szakértőivé váljanak. f) Erélyes harcot kell folytatni a pártmunka bürokratikus vonásai el­len. A párt ne adminisztratív úton, állami, gazdasági szervek helyett, ne közvetlen termelésá vagy más utasítások formájában, hanem első­sorban irányító, politikai, meggyő­ző, szervező munkával harcoljon a szocializmus építéséért. A párt fő­feladatának a kommunisták eszmei színvonalának emelését, a dolgozók körében végzett szervező, felvilágo­sító nevelőmunkát, a gazdasági és állami szervek pártellenőrzését, a sokoldalú kezdeményezést tekintse; a párttagok mutassanak példát a helytállásban, a kötelességek telje­sítésében, ily módon személyes pél­dájukkal is meggyőzve a dolgozó kát. g) A párt ereje tagjai állhatatos­ságában, harcosságában van. A pár' Központi Vezetősége kötelezi a pár1 minden tagját, hogy álljon ki ke­kemén yen a pánt politikájáért, küzdjön megvalósításáért, fegyeh mezetten hajtsa végre a hatá­rozatokat, szálljon szembe minden ellenséges törekvéssel. A Központi Vezetőség bizonyos abban, hogy sok százezres, a nép minden dolgo­zó osztályát, s elsősorban a mun­kásosztályt képviselő párttagságunk teljes egészében megérti, magáévá teszi a Központi Vezetőség határo­zatait, s minden erejét latba veti si­keres megvalósításukért. * * * Pártunk szilárd elhatározása, hogy következetesen érvényre jut­tatja a népi demokrácia alapvető jellemvonását, azt, hogy diktatúra a kizsákmányolok elnyomására, de a legfejlettebb polgári demokráciá­nál is ezerszer igazabb demokrácia a munkásosztály és a dolgozó töme­gek számára. Feladatunk az állami és társadalmi élet s a pártélet kü­lönböző területein kibontakoztatni a dolgozók demokráciáját, a szocialis­ta demokráciát, hogy a dolgozók legszélesebb tömegeit tegyük még inkább a szocializmus tudatos, te­vékeny építőivé. A szocialista de­mokrácia egyszersmind azt is jelen­ti, hogy a dolgozók a lenini demok­ratikus elveken nyugvó fegyelmet magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A Központi Vezetőség meg van győződve arról, hogy határozatai ki­váltják a párttagok és a dolgozó tö­megek fokozott alkotó tevékenysé­gét; hogy végrehajtásuk hathatósan hozzájárul a népgazdasági terv tel­jesítéséhez és túlteljesítéséhez, dol­gozó népünk életszínvonalának eme­léséhez. A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége felhívja a mun­kásosztályt, a dolgozó parasztságot, a haladó értelmiséget, az egész dol­gozó népet: tömörüljön a párt s a kormány köré; harcos, lelkes mun­kájával küzdjön a szocializmus újabb sikereiért, a szocializmus végső győzelméért hazánkban! Az MDP Központi Vezetőséginek határozata A Központi Vezetőség 1956. július 21-1 ülésén megtárgyalta a negyedik napirendi pontot: a Központi Veze­tőség 1956. március 12—13-i ülésén Farkas Mihály ügyében kiküldött bi­zottság jelentését. A jelentést a bi­zottság vezetője, Kovács István elv- társ. a Politikai Bizottság tagja is­mertette. A Központi Vezetőség Farkas Mi­hály ügyében egyhangúlag a követ­kező határozatot hozta: A Központi Vezetőség megállapítja, hogy Farkas Mihályt súlyos feteiős- ség terheli a szocialista törvényesség megsértéséért, régi vezető kommu­nista káderek dien folytatott alapta­lan hajszáért, a bizalmatlanság lég­körének kialakításáért. Farkas Mi­hálynak az utóbbi években párt- és állami tevékenységében mindinkább előtérbe kerültek kommunista vezető­vél össze nem egyeztethető vezetési módszerek: a pártmegbízatással és hatalommal való visszaélés, öntelt­ség, a személye körüli féktelen kul­tusz táplálása. Farkas Mihály maga­tartása idegen a párttól, a kommu­nistáktól. Tevékenységével nagy ká­rokat okozott a Magyar Dolgozók Pártjának, a magyar népnek. Ezért a Központi Vezetőség Farkas Mihályt 'kizárja a Központi Vezetőség s a Magyar Dolgozók Pártja tagjai sorából, megfosztja minden- funkció­jától és javasolja, hogy az Elnöki Tanács fossza meg katonai rangjától. Csehszlovákia jegyzékben t tiltakozik az Egyesült Államoknál j a légitér-sértések miatt ? Prága (TASZSZ). A Csehszlovák f Távirati Iroda jelentése szerint a f csehszlovák külügyminisztérium jegy- J BrUmi-szigete zeket intézett az amerikai követség- \ hez. A ieevzéV t.öihhpík- kräött csütörtökön. A ven HÁROM VILÁGRÉSZ VÉLEMÉNYE hez. A jegyzék többek között hang- \ súlyozza: * Annak ellenére, hogy a csehszlo-i válk kormány már több ízben tilta- . kozott az Egyesült Államok kormá-i nyárnál- az ellen, hogy hadirepülőgé-1 pék és csehszlovák terület fölé bo-1 csátott léggömbök megsértik Cseh-1 Szlovákia légiterét., az utóbbi Időben I amerikai hadirepülőgépek Ismételten I több ízben megsértették Csehsz-lová-j kia lógiterét. A jegyzék a továbbiakban részle- \ tesen beszámol az amerikai hadi­repülőgépek március 9-á, május 4-i, június 20-1, július 2-1, július 9-i és július 10-i légitér-sértéseiről. Az amerikai légierő e ténykedései — hangsúlyozza a jegyzék — durva ellentétben állanak a nemzetközi jogszabályokkal, valamint a népek­nek a nemzetközi feszültség enyhíté-v sét és a vdlágbéke megszilárdítását \ célzó erőfeszítéseivel. Csehszlovákia légiterének durva megsértése olyan időszakban, midőn Csehszlovákia és az Egyesült Államok komoly tángya­Hárorn államférfi, három földrész találkozójának színhelye volt az szerdán és csütörtökön. A vendéglátó Tito el­nök, Nehru miniszterelnök és Nasszer elnök személyében a brioni találkozón megfogalmazott közös közleményben Európa, Ázsia. és Afrika egy-egy országa fejtette ki álláspontját, napjaink legégetőbb kérdéseiről. A brioni közös közle­mény, túlzás nélkül, három világ­rész békeszerető embereinek véle­ménye. Brionibon egy új csoportosulás, a »semlegesek blokkja-« kel életre, vélekedtek egyes nyugati polgári lapok. Mások úgy találták, ki van zárva, hogy ott valami érdemleges is szülessen. Brkmiban ugyan nem kelt életre a semlegesek blokkja, a tárgyilagos ítélő mégsem állíthat­ja: nem történt semmi érdemleges. A közös közlemény nemzetközi je­lentősége elvitathatatlan. Miért? Mert napjaink égető kérdéseinek reális megoldását keresi. Az imperialista körök földünket 'ásókat folytat egyes vitás kérdések megoldásáról, annak érdekében, hogy ( megjavítsa a -két ország viszonyát — kétségkívül nem szolgálja a bizalom.| szinte el sem tudják képzelni ülők­és megértés hőn óhajtott légkörének i kok, csoportosulások nélkül. Mit kialakulását. 4 A csehszlovák kormány határozot­tan tiltakozik az ellen, hogy ameri- „ . kai hadirepülőgépek élőre megfontolt r nem a világméretű kollektív bizton- szándékkal megsértették Csehszlová- f ságra való törekvéssel lehet bizto- kia légiterét és követeli, hogy az ilyen akciókat szüntessék be és az azért felelősséggel tartozó személyek- , kel szemben tegyék meg a szükségest romszakadtukig védik a tomegpusz- lépéseket, fi ti tó fegyverek gyártását. Mit mond tart erről a közös közlemény? A békét nem a miág felosztásával, ha­sítani. Az imperializmus hadvezérei kö­erről a közös közlemény? Meg kell szüntetni a tömegpusztító fegyverek robbantását még ^kísérleti célokból is. A hasadó anyagot a jövőben ki­zárólag békés célokra kell felhasz­nálni. Az imperialista politikusok a Kínai Népköztársaság kirekesztésé­vel szeretnének dönteni és cseleked­ni a nemzetközi kérdésekben. Mit tart erről a hármas közlemény? Tá­vol-Kelet problémáit a Kínai Nép- köztársaság teljes együttműködése nélkül, kielégítő módon, nem lehet megoldani. A Kínai Népköztársaság­nak képviselve kell lennie az Egye­sült Nemzetek Szervezetében. A francia gyarmatosítók közös ér­dekében, elnyomó háborút vívnak a nemzeti függetlenségért küzdő al­gériai hazafiak ellen. A brioni közös közleményben a gyarmatosítók nagy meglepetésére, erről azt hangoztat­ja: A három leormányfő támogatja mindazokat az erőfeszítéseket, ame­lyek Algériában az igazságos és békés megoldás megtalálására irá­nyulnak, különösen az erőszakos cselekmények megszüntetése és a tárgyalások elősegítése tekintetében. Ezek tiszteletre méltó elvek — mondhatja akárki —, de mi a gya­korlati értékük? Jugoszlávia, India és Egyiptom kormányának a béke­övezet nem egy országának, a fenti elveken alapuló külpolitikai tevé­kenysége. B. fi.

Next

/
Thumbnails
Contents