Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-24 / 173. szám

Kedd, 1956. július 24. «omocyi néplap % Az MDP Központi Vezetősége július 18—21-i ülésének határozata (Folytatás az előző oldalról.) döntésére szervezkedő elemek, a gazdasági kártevők, kémek, diver- zánsok elleni harcban. A korábbi törvénysértések nyomán kialakult helytelen szemlélet és vizsgálati módszerek maradványainak felszá­molására, a szocialista törvényesség szellemének hiánytalan érvényesíté­sére azonban további intézkedések szükségesek a Belügyminisztérium szerveinek párt- és állami ellenőrzé­se terén. Az erre vonatkozó újabb javaslatot rövid időn belül jóváha­gyás végeit az illetékes párt- és ál­lami szerv elé kell terjeszteni. E feladat megoldásakor abból kell kiindulni, hogy a belügyi szerveknek egész tevékenységükkel a Magyar Népköztársaság és állampolgárainak biztonságát kell szolgálniok. Szikla­szilárddá kell tenni minden állam­polgárunknak azt a meggyőződését, hogy őt a törvénysértéssel szemben pártunk, államunk, egész társadal­munk védi. d) A Központi Vezetőség felhívja a párt-, állami, igazságügyi és tár­sadalmi szervek figyelmét a dolgo­zók jogainak fokozottabb védelmére. A pártszervek tartsák fontos köteles­ségüknek azoknak a sérelmeknek megfelelő kivizsgálását és lehetőség szerint méltányos orvoslását, ame­lyek a korábbi bizalmatlan, sokszor lélektelen, bürokratikus intézkedé­sekből kifolyólag becsületes dolgozó­kat jogtalan és hátrányos helyzetbe hoztak. e) A Központi Vezetőség nagy fon­tosságot tulajdonít a szocialista tör­vényesség hiánytalan biztosításának, az államvédelmi és igazságügyi szer­vek munkája hathatós megjavításá­nak. Bizalommal tekint az e szer­vekben dolgozó elvtársak becsületes erőfeszítéseire és fontos munkájukat a jövőben is segíti. 6. Az ideológiai munka megjavítása A tudományos, kulturális, agitáci- ós, propagandamunkákban fokozott harcot kell folytatni a személyi kul­tusz maradványai ellen, leküzdve a dcgmatizmust, önálló marxista gon­dolkodásra nevelve a tudomány, a kultúra, az agitáció területének dol­gozóit. Egyszersmind harcolni kell a burzsoá ideológia ellen, a dolgozó tö­megek szocialista neveléséért. a) A tudományok fejlődése, közöt­tük a társadalomtudományok fejlő­dése szükségessé teszi alkotó viták kibontakozását. A vitákban csak tü­relmes, meggyőző érvelésnek s esz­mei harcnak van helye. Nem szabad azonban teret adni a vitákban a marxizmus—leninizmus vagy a népi demokrácia ellen irányuló támadá­sé knak. Elő kell segítem a tudományos dolgozók egyesületeinek, társulatai­nak további demokratizálását. Biz­tosítani kell, hogy e társadalmi szer­vek a szocialista nevelés iskoláivá s a tudományos viták fórumaivá vál­janak. Szorosabb együttműködési kell kialakítani gazdasági vezető szerveink és a Magyar Tudományos Akadémia, s a tudományos egyesü­letek között, bevonva ezeket fejlesz­tési terveink kidolgozásába. Biztosítani kell, hogy a tudománv képviselői s a diákok anyagi helyze­tükhöz mérten fokozottabban megis­merkedhessenek a külföldi országok tudományos eredményeivel, folyóira­taival. Fokozottabban lehetővé kell tenni a magyar tudomány eredmé­nyeinek külföldön való népszerűsíté­sét, publikálását is. b) A kultúra területén arra kell törekedni, hogy egyre inkább be­töltse szocialista nevelő hatását a könw, a színház, a film, a zene, a képzőművészet. Ezért küzdeni kell a szocialista realizmus elvei érvénye­süléséért' lehetővé kell tenni azon- bsn azt is, hogy haladó irányzatok — amelvek a szocialista realizmus felé mutatnak az eddiginél jobban érvényesülhessenek, fenntartva ter­mészetesen fogyatékosságaik marxis­ta bírálatának gyakorlatát. Ugyan­csak lehetővé kell tenni a szocialista realizmus, valamint az efelé mutató irányzatok talaján különböző isko­lák, stílusirányzatok és törekvések érvényesülését, gazdagítva a művé­szi kifejezés formáit. Növelni kell a művészeti és kultu­rális szövetségek szerepét tagjaik nevelésében s problémáik megoldá­sában, biztosítva e helyeken a de­mokratikus élet fejlesztését. Nagy szerep hárul e szövetségek kommu­nista tagjaira; körükben meg kell szilárdítani a pártfegyelmet, minde­nekelőtt eszmei meggyőzés révén. A tudományos, kulturális, művé­szeti élet fokozottabb demokratizálá­sával párhuzamosan növelni kell a párt eszmei irányító szerepét az e területeken dolgozó párttagok s a párt és állam megfelelő szervei se­gítségével. c) Az agitációs, propagandamunka igen jelentékeny megjavítására van szükség, Különösen nagy figyelmet kell fordítani a gazdasági kérdések propagandájára. A sajtó s a rádió, valamint az agi­tációs, propagandamunka sikereket mutathat fel a néptömegek alkotó kezdeményezései kibontakoztatásá­ban, a személyi kultusz káros követ­kezményei bírálatában, a tömegek jogos kritikája felszínre hozásában. Azonban a sajtó s a rádió nem szállt eléggé szembe a legutóbbi időkben f< lbukkanó ellenséges, gyakran párt- és népidemokrácia-ellenes né­zetekkel és a tömegeket félrevezető demagógiával, sőt egyes esetekben maga is terjesztette azokat. Ezért az agitációs, propagandate­vékenységnek, s különösen a sajtó és a rádió munkájának, gyorsan 03 határozottan meg kell javulnia a né­pi demokráciát szolgáló politika ta­laján. A gazdasági élet minden fon­tos területéről a statisztikai adat­szolgáltatás kibővítésével behatóan és rendszeresen kell tájékoztatnia a dolgozókat, mozgósítva őket a szo­cialista építés feladatainak megoldá­sára. 7. A dolgozók tömegszervezetei és a Hazafias Népfront Társadalmi életünk demokratizálá­séinak kiszeüiesdtése jelentősen meg­növeli a tömegszervezetek szerepét és pártunk feladatait a tömegszerve- setekikel kapcsolatban. Pártszerveze­teink sokkal nagyobb figyelmet for- iítsamaik a. dolgozók valamennyi tö- negszervezetére és tömegmozgalmá­ra, a Hazafias Népfrontra, a szak- szervezetekre, a Dolgozó Ifjúság Szö­vetségére, a Magyar—Szovjet Társa­ságra, a földiművesszövetkezetekre, a sportszervezetekre stb. Mindenütt meg keld javítani az e szerveikben Migozó kommunisták MDP-csoport- iainak munkáját és segítségükkel példamutató magatartásukkal bátorí­taniuk keE a tömegszervezetek veze­tőségeit, hogy öntevékenyek és kar­osak legyenek, hogy munkaterüle- üfcön elvégezzék, sajátos feladatai­dat, kidolgozzák a megfelelő szerve :eti formákat, a tömegmunka tartal­mát és módszereit. Különösen nagy gondot fordítson a párt a fejlődő népfront-mozgalomra, s munkásosztály legnagyobb és leg­fontosabb szervezeteire, a szakszer­vezetekre, s az ifjúsági szövetségre, a DISZ-re. a) A munkásosztály s valamennyi dolgozó osztály szövetségének kife­jezője a lakosság túlnyomó többségét maigábafoglaló Hazafias Népfront Célja a munkásság, parasztság értel­miség, dolgozó kisemberek, hazánk minden hazafias haladó erejének építő összefogása. A népfront felada­tul keld kitűzni, hogy elsősorban a lépi, nemzeti egység megszilárdító rán munkálkodjék. Ezért tevékeny­ségének legfőbb területe minden be­iére vágyó, hazafias érzelmű dolgozó felsorakoztatása a béke frontján. A Hazafias Népfront-mozgalom magya­rázza, népszerűsítse a szocialista be­adás érdekében a párt a a kormány Utal népgazdaságunk felvirágoztatá­sára, a lakosság anyagi, kulturális izociális életfeltételéi megjavítására 'oganatosított intézkedéseket, haza- ias hagyományaink szellemében ne­velje kötelességtudatra a dolgozókat. A Hazafias Népfront fokozottabban segítse a tanácsokat feladatai ellátá sóban, s a tanácsok támaszkodjanak munkájukban jobban a népfront mozgalmára. Az eddiginél fokozottabban kell biztosítani, hogy a nópfront-mozga- 1 ómban aktívan résztvehessen min­den hazafias, demokratikus, a bé­két támogató dolgozó, háziasszony kisember, diák stb. El kell érni, hogy a népfront-bizottságok vezetésébe is nemzetiségre, világnézetre és vallásos meggyőződésre való tekintet nélkü’ nagy számban megválasszanak de­mokratikusan gondolkodó, a népet szerető pártonkívülicket: munkáso­kat, dolgozó parasztokat, értelmisé- lieket és másokat. A kommunisták alakítsanak ki a lépfront-bizottságokban s a nép- "ront-mozgalomban tevékenykedő oártonkívüliekkel jó baráti együtt­működést, a mozgalomban a türel­mes felvilágosító munka, a meggyő­zés fegyverével éljenek. A párttagok s a pártszervezetek bátorítsák, ka­rolják fel a Hazafias Népfront bi­zottságaiban és gyűlésein is az építő bírálat kibontakozását, a falu, a köz­élet fellendítését célzó javaslatok ki­dolgozását és tevékeny végrehajtását, a haladó, építő, demokratikus köz- szellem megerősítését. A párttagok s a pártszervezetek példamutatóan ve­gyenek részt a Hazafias Népfront bizottságaiban s mozgalmában, ezzel is elősegítve, hogy a Hazafias Nép­front-mozgalom valóban a munkás­osztály, a dolgozó parasztság, az ér­telmiség és a középrétegek . átfogó, nagy, haladó mozgalmává váljék. b) A szakszervezetek az utóbbi hó­napokban fokozottabban vették ki részüket a termelés és termelékeny­ség emelésére irányuló munkából, jobban mozgósítottak a tervek tel­jesítésére, az üzemi rend és fegye­lem megerősítésére, a második öt­éves terv irányelvei eredményes megvitatására A szákszervezeteknek változatlanul a termelést kell mun­kájuk homlokterébe állítaniuk, mert a dolgozó nép felemelésére irányuló politika legfőbb feltétele a termelés növelése. Különösen nagy gondot fordítsa­nak a szakszervezetek a műszaki színvonal fejlesztésére, az Ipar tech­nikai színvonalának emelésére, a dol­gozók szalkmai képzésére. Á szakszervezetek határozoítabbam és harcosabban lépjenek fel a mun­kásság érdekeinek védelmében, őr­ködjenek a kollektív szerződéseik be­tartásán, bátrabban kezdeményezze­nek, következetesebben állítsák munkájuk középpontjába a dolgozók­kal való törődést. A saalcszervezetekinek, mint a munkások és alkalmazottak önkéntes, nem pártjeülegű demokratikus tömeg­szervezeteinek, pártunk és kormá­nyunk minden lehetőséget megad ar­ra, Ihogy teljesen megfeleljenek a dolgozóik beléjük, helyezett bizalmá­nak. A Központi Vezetőség a felelős párt- és állami funkcionáriusoktól elr várja, hogy határozottan vessenek véget a szakszervezetek és a szak- szervezeti munka még gyakran elő­forduló lebecsülésének. Üzemi párt- szervezeteiinik kötelessége, hogy min­den irányiban ibátorítsák és támogas­sák az üzemi szakszervezeti bizottsá­gok tevékenységét. A demokratizmus fejlesztése az üzemekben, a munkahelyeken magá­ban foglalja azt a követelményt, hogy a szakszervezeti szerveket az eddiginél sokkal bátrabban vonják be a tervezés, a gazdasági vezetés kérdéseinek megtárgyalásába, s egy­re nagyabb mértékben rájuk 'bízzák a dolgozók szociális ügyeinek intézé­sét. A szakszervezeti vezetőknek, ak­tivistáknak lelkiismeretesen foglal­kozniuk kell a dolgozók ügyesr-bajos dolgaival, panaszaival, s elő kell se­gíteniük a dolgozók és a műszaki gazdaságii vezetők közötti konfliktu­sok gyors és igazságos megoldását. A túlzott központosítás megszünte­tése, a demokratizmus fejlesztése kulcskérdés magában a szakszerve­zeti mozgalomban is. Ily módon kel' a függetlenített apparátust fokoza­tosan csökkenteni, az önkéntes tár­sadalmi munkát nagymértékben ki­bontakoztatni és eredményesen har­colni a ímegesontosodott bürokratikus módszerek ellen. c) A Dolgozó Ifjúság Szövetsége az utóbbi időben szervezetileg megerő­södött, s némileg nevelőmunkája is megjavult. A termelésben is helyes kezdeményezések történtek a szövet­ség, valamint az ifjúsági tömegek ré­széről. A DISZ-'ben- lehetőséget kell te­remteni arra, hogy az ifjúsági töme­gek százezrei megtalálják képzésük, szórakozásuk, sportolási lehetőségük fontos eszközeit. A DISZ-nek le kell küzdenie a bürokratikus' módszere­ket, a szövetség vezetőinek szoros kapcsolatba kell kerülniük az ifjú­sági tömegekkel, közöttük kell. él­niük, valódi vezetőikké keli válniuk. Ezen az úton vehet részt legjobban a DISZ szocialista demokráciánk fej­lesztésében. 8, A magyar külpolitika egyes kérdései A Központi Vezetőség a párt poli­tikája sarkalatos részének tartja a béke megőrzésére, a nemzetközi fe­szültség további enyhítésére irányuló törekvését. Magyarország — testvéri szövet­ségben a Szovjetunióval — a külpo­litika kérdéseiben azonos nézeteket vall a szovjet kormánnyal. Támo­gatja a békés egymás mellett élés öt alapelvét. Különösen fontosnak tart­ja a leszerelésre, az atomfegyverek eltiltására és megsemmisítéséire vo­natkozó javaslatokat. A nemzetköz feszültség enyhítésére, a leszerelés­re irányuló óhaja kifejezéseként a Központi Vezetőség javasolja a kor­mánynak, hogy újabb 15 000 fővel csökkentse a hadsereget, s a felsza­baduló eszközöket állítsa a szocialis­ta építés békés szolgálatába. A párt s a kormány támogatja az európaa kollektív biztonsági szerződés meg­kötésére irányuló erőfeszítéseket. Az európai kollektív biztonság megte­remtéséig is nemzeti biztonságunk pillérének tekinti a varsói szerződést. Támogatja a német kérdés demokra­tikus rendezésére irányuló törekvést. Külpolitikánk változatlan célja, hogy egyre szélesebbé, mélyebbé és sokoldalúbbá tegye testvéri együtt­működésünket a felszabadító Szov­jetunióval, Kínával és a többi szo­cialista országgal. Kimeríthetetlen erőforrásunk, hogy tagja vagyunk a hatalmas, az emberiség több mint egyhainmadát felölelő szocialista vi­lágrendszernek. Tovább akarjuk mélyíteni és szi­lárdítani baráti kapcsolatainkat és megteremteni a termékeny tapaszta­latcsere lehetőségét a szocializmust építő Jugoszláviával A Központi Ve­zetőség kívánatosnak tartja, hogy szorosabb baráti kapcsolatok Ikiala- kítására tárgyalások induljanak meg a Magyar Dolgozók Pártja és a Ju­lii. Szilárd elvi, Szocializmust építő országunkban most jöttek létre a kedvező feltételek a népi demokrácia demokratikus tar­talmának fejlesztésére, a szocialista demokrácia kiterjesztésére. Elhárul­nak azok a gátló körülmények, ame­lyék korlátozták a szocialista de­mokratizmust. Kezdetben államunk 'erősen centra­lizált formát öltött, korlátozódott a demokrácia. Hozzájárult a demokrá­cia korlátozásához a marxizmustól idegen személyi 'kultusz elmélete és gyakorlata. Jelenleg mind e hibás emlélet és gyakorlat ellen pártunk harcot foly­tait. A szocialista építés viszonyai kö­zött különösen az osztályharc he­lyes értelmezése segíti pártunkat a demokratikus formák helyes kialakí­táséban. A munkásosztály eszmei, politikai egységét, a volt szociáldemokraták s a kommunisták végső összefarrását elősegíti a volt szociáldemokratáik egy része ellen elkövetett hibák fel­tárása és kijavítása, jóvátétele. Nem jelenti ez azt, hogy a párt lemond a szociáldemotaratizmius bírálatáról; azt jelenti azonban, hogy elismeri a múltbeli érdemeket, de figyelmét e tekintetben ás elsősorban a jelen s a jövő feladataira irányítja. A demokratizálási folyamattal nö­vekszik a munkásosztály szerepe, mert megnő a munkástömegefc aktív, alkotó részvétele az állami, gazdasá­gi, 'társadalmi élet vezetésében, új és új módon jut kifejezésre a munkás- osztály vezető szerepe az ország éle­tében. A munkás-paraiszt szövetség meg­erősítését előmozdítja az osztólyharc helyes értelmezése s az új jelenségek számbavétele. Különösen megszilár­dítja a munkások és dolgozó parasz­tok szövetségét, hogy a munkásosz­tály egyre szilárdabb támasza falun nemcsak a szegényparasztság, hanem a termelőszövetkezeti útra lépett va­lamennyi paraszt, közöttük a terme­lőszövetkezeti útra lépett közóppa- raszt is. A középparasztsággal kiala­kult tartós szövetséget tovább erősít: a helytelenül kulákoknak minősített közópparasztok ügyének igazságos rendezése. A népfront-mozgalom is fokozza a dolgozó parasztság bizal­mát a munkásosztály iránt. Ezt segíti a dolgozó parasztság termelési biz­tonságának növelésére szolgáló szá­mos intézkedés is. Pártunkat a jövő­ben még nagyobb erővel vezeti a munkások és dolgozó parasztok tar­tós szövetségének eszméje, mivel ez a szövetség a szocialista állam leg­szilárdabb alapja. Az értelmiségiekre — a régi szak­emberekre is — mély hatással1 van­nak pártunk igazságos intézkedései, melyek elsősorban a munka alapján ítélik meg az értelmiségieket, lehe­tővé teszik fiaik fokozottabb tovább­képzését, megjavítják életfeltételei­ket. Az ellenséges kizsákmányoló osztá­lyok a városban megszűntek, a fallűr pedig a kulákság számbelileg s gaz­daságilag egyaránt nagyon meggyen­gült. Erejük és befolyásuk azonban még vain. Bár a volt kizsákmányolök közül sokan lojális magatartást tanú sítainaik népi demokráciánk iránt, részt vesznek a termelőmunkában: mégsem szabad lebecsülni a falun a kulákság égy részének ellenséges agitócióját, különösen a termelőszö­vetkezetek eClen. A várasd burzsoázia maradványai között vannak olyanok, akik aktívan részt vesznek az impe­rialista reakció propagandájának terjesztésében, ezért éberségre van szükség velük szemben. A Központi Vezetőség megállapít­ja, hogy hazánkban a szocializmus építése osztályharcbam folyik, s az osztályharc napijainkban az élet né­hány területén némileg kiéleződött. Az csztóilyeUenség anyagi, politika-' bázisa a szocializmus építésével azonban folytonosan szűkük ereje csökken. Ezzel számolva, a párt és a kormány arra törekszik, hogy a szocializmus felépítését az osztály­harc kiéleződése nélkül biztosítsa. Az osztályharc alakulására azonban igen nagy ‘befolyással van a nemzetközi imperialista reakció tevékenysége. Ez a reakció az SZKP XX. kongresszu­sa után fokozta szovjetellenes, mópl­goszláv Kommunisták Szövetsége között. A két párt közötti baráti, elvtársi kapcsolatok létrehozása nemcsak népeink, pártjaink érdeke, hanem érdeke a 'békéért, demokrá­ciáért, szociailizmusért folyó világ­méretű harcnak is. A szocialista országok közötti szo­ros barátság és együttműködés to­vábbi ápolása mellett sokoldalú — gazdasági, tudományos, művészeti, sport- és egyéb — kapcsolatokat óhajtunk kiépíteni a szocialista vi­lágrendszerein kívül álló országokkal. lenini politikáért demokrácia-ellenes tevékenységét,, s ez nem marad hatástalanul magyar- országi bázisára sem, elsősorban a kémszervezetekre (az év első felében 40 imperialista kémet tartóztatták le), s másfelől az osztályellenség marad­ványainak hangulatára. Ma az im­perialista reakció és hazai bérencei jelentik a legfőbb veszélyt a népi de­mokrácia rendjére. E helyzetben különlegesen fontos pártunk elvi szilárdsága s a dolgozó osztályok összeforrottsága és egysé­ge a párt, a munkásosztály vezetése alatt. Ezért kell komolyan fétfígyei- ni arra, hogy a legutóbbi időkben a párt egy részében, az értelmiség egyes csoportjaiban s elszórtan mun­kások és a dolgozó parasztok között is ingadozás s a párttal szembeni bi­zalmatlanság elemei léptek fel Ennek egyik oka kétségtelenül a párt s vezetése részéről elkövetett hibákban van, másik oka pedig az osztályellenség fokozódó nyomásá­ban rejlik. Pártunk nagy munkát végzett az 1953 előtt elkövetett hibák kijavítá­sára. Utóbb azonban, s különösen 1955-ben az 1953 júniusa előtt elkö­vetett hibák egy részét újból elkö­vettük. Az 1955 márciusi központi vezetőségi ülés helyesen járt el, amikor élesen megbélyegezte a jobb­oldali opportunista nézeteket. De a határozat után kísérletek történtek a személyi kultusz egyes visszássá­gainak feltámasztására, a kollektív vezetés meggyengítésére. Előfordult, hogy egvesek a jogos bírálatot is az­zal igyekeztek visszaverni, hogy azt jobboldali opportunizmusnak bélye­gezték. Mindez kedvező talajt terem­tett különböző szektás hibák újjá­éledésére. Együtt járt ezzel, hogy — bár közben sok, az 1949—1952. évek­ben letartóztatott, elítélt és meghur­colt elvtárs ártatlansága kiderült — rehabilitálásuk késlekedett és hiá­nyos volt. Mindez a párttal és a párt­vezetéssel szemben bizonyos kétke­désre és bizalmatlanságra, a párt és a tömegek kapcsolatának bizonyos lazulására vezetett. Ugyanilyen irányban hatott, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa után a párttagok és a párttal érző pártonkívüliek jo­gos várakozása nem elégült ki tel­jesen. A Központi Vezetőség 1956 márciusi ülése megbízta a pártveze­tést, dolgozza ki a kongresszusi ha­tározatok tanulságainak hazai viszo­nyainkra való alkalmazását. A Poli­tikai Bizottság ehhez a feladathoz hozzáfogott s határozatai, i*ányvo- nala általában véve helyes volt. De a helyes határozatok végrehajtásá­ban tétovázás és huzavona követke­zett be. A helyzet ilyen alakulásáért a Politikai Bizottság a felelős, mert nem vezette elég eréllyel a harcot a múltbeli hibák felszámolásáért, a XX. kongresszus szellemének érvé­nyesítéséért a magvar viszonyok kö­zött, állami, társadalmi, gazdasági és pártéletünk fokozottabb demokrati­zálásáért. Hiba volt, hogy a párt ve­zető szervei nem szervezték meg az ország legfontosabb kérdéseiről a vi­tákat a pártban. A Szabad Nép inga­dozása is zavarokat okozott a párt­káderek s a dolgozók körében. Pártunkban mélyek mind a szek- tásság, mind a jobboldali opportu­nizmus gyökerei. Mind a kettővel szemben a legélesebb, a legkövetke­zetesebb eszmei-politikai harcot kell folytatni a párt fő irányvonalának érvényesítéséért. A szektásság megnyilvánult és megnyilvánul abban, hogy gyakran politikai felvilágosítás helyett admi­nisztratív rendszabályokat és esz­közöket alkalmaznak; időnként az adminisztratív eszközökre szükség van, de ezek nem helyettesíthetik az eszmei-politikai felvilágosítást és harcot. A szektásság megnyilvánult egyes, megdönthetetlennek hitt téte­lek dogmatikus hangoztatásában, ab­ban, hogy gyakran nem voltak ko­moly, mélyreható viták a tudomá­nyos és -olitikai kérdésekről, a sok­szor egyoldalú, és türelmetlen ká­derpolitikában, kifejezésre jutott az osztályharc egyoldalú, nem a konk­rét viszonyok elemzésén alapuló ér­telmezésében. A termelőszövetkeze­tek fejlesztésében is tapasztalható az utóbbi időben is, a párthatározat ut i- sításai ellenére, hogy megszegik egyes helyeken az önkéntesség elvét* (Folytatás a következő oldalon,)

Next

/
Thumbnails
Contents