Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-20 / 170. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1956. július 29. A POLITIKAI BIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA A KÖZPONTI VEZETŐSÉGNEK (Folytatás az előző oldalról.) Emelkedik a termelékenység és csök­ken az önköltség is. Van valamelyes javulás a műszaki színvonal fejlődé­se terén, jóllehet ezt a javulást ki­elégítőnek egyáltalán nem lehet elis­merni. Külkereskedelmünk 1955-höz képest javulást mutat. De helyzetünk még mindig feszült. A tőkés országok felé való eladósodásunkat a múlt év vége óta sikerült megállítanunk, s ha jól dolgozunk, úgy ez év végéig tőkés adósságunk bizonyos csökkentését is elérjük. Úgy látszik azonban, hogy a viszonylaeos eredmény mellett a ki­tűzött feladatot e téren előrelátha­tóan nem fogjuk teljes mértékben elérni. Igen nehéz, s ez jelenleg nép­gazdaságunk legnagyobb problémája, országunkban a tüzelő- és fűtőanyag­Uigy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben a múlt és a jelen minde­nekelőtt annyiban foglalkoztatja a Központi Vezetőséget, hogy helyesen tudjuk meghatározni az előttünk ál­ló feladatokat, hogy helyesen álla­pítsuk mag a tennivalókat. A párt figyelmét nem a múltra kelil fordí­tani. A hibáikat látni- ikell, ismerni ikeli azok okait, a körülményeket, amelyek a hibáikhoz vezettek, s en­nek segítségével ki ikell javítani a hi­bákat. De az önlbí rálát nem önmar- cángoílési. A párt figyelmét most nem azok- s-a a hibákra kell összpontosíta­ni, amelyeket mi magunk fed­tünk fel, minden külső kényszer vagy nyomás nélkül, hanem a tennivalókra, a feladatokra, az alkotó, szocializmust építő mun­kára. A múlt kérdéseit, hibáit megvitattuk, s ezen az ülésen megvitatjuk. A Köz­ponti Vezetőség, a Politikai Bizottság már tett számos hathatós intézke­dést a múlt súlyos hibáinak f elszámo­lására, s a Központi Vezetőség jelein teljes ülésén további -intézkedések születtek és születnek ©nmek érdeké- bán, s azért, hogy ilyen hibák soha többé meg ne ismétlődhessenek. Pártunk, munkásosztályunk ér­deke azt követeli, hogy ezzel ezeked a kérdéseket lezárjuk és új, tiszta lapot nyissunk a párt történetében. Nem a párt, a munkásosztály, a nép érdeke az, hcigy írni most a hibáikon rágódjunk, a múlt hibáiban vájkál- junk. Szilárd elvi egységgel előre a szocializmus építésének útján A párt, a munkásosztály, népünk érdeke, hogy előremenjünk a szocia­lista demokrácia, a szocializmus épí­tésének, népgazdaságunk fejlesztésé­nek, az életszínvonal emelésének széHes onseágútján! Ehhez szilárd el­vű egység kell, mindenekelőtt a Köz­ponti Vezetőségben, ezen túlmenően a Központi Vezetőség, s annak -poli­tikai szerve, a Politikai Bizottság között, továbbá a Központi Ve­zetéséig, a Politikai Bizottság és a széles pártaikitíva között, s végül az egész pártban. Ehhez az kell, hogy pártunk valóban az azonos nézeteket valló, egy és ugyanazon politikát megvalósító emberek ön­kéntes harci szövetsége tegyen. Ez a feltétele annsik is, hogy pártunk még inkább összeforrjon a milliós párton- kívüili tömegekkel! A Központi Vezetőség egysége, a párt egysége, világosan meg­határozott elvi alapon, s ily mó­don a cselekvés teljes egysége a záloga annak, hogy úrrá legyünk minden nehézségen, s a tehető legnagyobb mértékben hasznosítsuk azt az igen kedvező helyzetet, amelyet a népi demokra­tikus országok, az egész szocialista tábor számára, főiként a Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányá­nak helyes, bátor, következetes leni­ni politikája teremtett meg az utóbbi hárem év folyamán, s amely politi­káid a koronát a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XX. kongresz- szusa tette fel. Melyek tehát a legfontosabb fel­adatok, amelyeket meg kell valósíta­nunk, amelyek pártunk, államunk, egész országunk előtt állanak? Ingadozás nélkül a további demokratizálódásért Mindenekelőtt biztosítanunk kell. minden ingadozás nélkül', az ország további demokratizálását. Ezzel a föladattal a Központi Vezetőség elé terjesztett határozati javaslat részletesen foglalkozik. De ez a demokratizmus proletár szocialista demokratizmus és nem burzsoá de­mokratizmus, mint ahogy ezt egye­sék elképzelik. ellátás, s ezenkívül az ipar ellátása néhány nyersanyaggal, főként fémek­kel. Ami a tüzelő- és fűtőanyag-el­látás nehézségeit illeti, ezek túlnyo­mórészt onnan származnak, hogy leg­jelentősebb nyersolajvidékünk, a nagylengyeli mező erősen elvizese- dik, s annak érdekében, hogy a föld mélyében levő olajat, ha hosszabb idő múlva is, de megkapjuk, kényte­lenek voltunk a nyersolajtermelés tervét ez évben az eredeti előirány­zathoz képest menetközben mintegy 320 ezer tonnával csökkenteni. Ez a mi viszonyaink között igen nagy mennyiség, összesen körülbelül 1 millió tonna szénnek felel meg. És bár nagyszerű bányászaink a szénter­melés tervét túlteljesítik, s azt kér­jük tőlük, hogy 1956 második fél­évében legalább 300 ezer tonnával A demokratizálás nem utolsó­sorban azt jelenti, hogy nagyobb szerepet kell biztosítani az or­szággyűlésnek. El kell érni, hogy az országot, az egész népet érin­tő legfontosabb kérdések lehető­leg ne a Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rende­letéi útján, hanem az ország- gyűlésben kerüljenek eldöntésre és megvitatásra. Ezért az országgyűlésnak gyakrab­ban és szélesebb napirenddel kellene üléseznie. Szükségesnek látszik nö­velni az országgyűlés bizottságainak szerepét és aktivizálni munkájukat. Mindent el kelül követni, hogy az or­szággyűlési képviselők szorosabb kap­csolatban tegyenek választóikkal, be­számoljanak nekik. Annak érdeké­ben, 'hogy a szarosabb kapcsolat tehe­tővé váljék, a Politikai Bizottság vé­leménye szerint, javasolná kel' a je­Gazdasági életünkben, gazdasági 'munkáinkban eddig még nem tud­tunk eléggé építeni az egyes dolgo­zók, a dolgozók egyes csoportjai, az egyes üzemiek, az egyes vállalatok és különféle szervek anyagi érdekeltsé­gére. Feltétlenül helyes, hogy építünk az öntudatra, a szocialista lelkese­désre, a hazafiasságra, népünk és államunk iránti odaadásra, a milliók békevágyára, mert mindez óriási erő. Feltét,lenül helyes, hogy mind­ezek alapján segítségüket kérj ük fel­adataink megoldásában. Azonban nem helyes, bár tettünk erre számos 'kísérletet és értünk is el bizonyos adjanak több szenet az országnak, mint amit a terv előír, látni kell, hogy a tüzelőanyag- és fűtőanyag­kérdést ez egymagában nem oldja meg. Ezért a kormány mindent el­követ e nehéz kérdés megoldására. A másik igen nehéz kérdés az anyag- ellátásban a réz, az ón és néhány más fém és vegyianyag problémája. Itt is azon leszünk, hogy a kérdést, ha nem is tudjuk teljes mértékben azonnal megoldani, de elérjük, hogy az ellátást elviselhetővé tegyük, s hegy 1957-ben az anyagkérdésben a jelenlegi feszültséget alapjában meg­szüntessük. Ami a mezőgazdaságot illeti, bár végleges véleményt mon­dani nem lehet, úgy látszik, hogy jó közepes termésre számíthatunk, s ez elősegíti népgazdasági terveink za­vartalan megvalósítását. lenlegi lajsitrcmos, választási rend­szer megváltoztatását, s az egyéni kerületek szerinti rendszer bevezeté­sét. Ez lehetőséget ad majd a köz­vetlen kapcscüatra, s lehetővé teszi, hogy az életbe átültessük népköztár­saságunk alkotmányának azt a köve- teliményét, hogy a választóknak mód­juk legyen leváltani a képviselőt, aki nem képviseli a választók akaratát. Az országgyűlés aktivizálásával egyidejűleg meg kettil növelni, véle­ményünk szerint, az Elnöki Tanács szerepét is. Ugyanakkor a Minisztertanács­inak fokozottabb mértékben kell a legfontosabb gazdasági, kulturális, politikai és egyéb kérdésekben az irá­nyítást kezébe venni, de csak >a leg- fcntosabbaikbain, ezzel növelve a mi­niszterek, a fővárosi és a megyei ta­nácsok, s általában a helyi tanácsok szerepét. eredményieket, hogy nem használjuk fel eléggé az anyagi érdekeltséget, mint gazdaságunk fejlesztésében fon­tos előrevivő, mozgató erőt. Persze ez rém egyszerű dolog, mert a nép­gazdaság különböző területein ezt különbözőképpen íkeül alkalmazni, de látnunk kell, hogy nem kis részben ez a hiányosság az oka annak, hogy sokszor kénytelenek voltunk rész­letesen szabályozni olyan kérdéseket, amelyeket nem keltene vagy csak egészen általánosságban és röviiden kelterte szabályozni. Ez az egyik oka annak is, hogy nálunk az utóbbi idő­ben elszaporodtak a bürokratikus je­lenségek. Ez tehát azt is jelenti —s erről a második ötéves terv irányel­veivel 'kapcsolatos beszámolóban, mélyet Begedüs Ámdrás elvtárs fog tartami, részletesieim lesz szó —, hogy alaposan .meg kéül változtatnunk gaz­dasági vezetésünk módszereit, hogy a túlnyomórészt határozatok révén va­A második kérdés, amelyet fel aka­rok vetni, állami életünkkel kapcso­latos. Kétségtelen, hogy a mi állami életünkben — beleértve ebbe termé­szetesen gazdasági életünket is — sok még a bürokratikus vonás, és van benne jócskán bürokratikus kinö­vés. A bürokratizmus ellen, a bürok­ratikus kinövések és torzulások el­len, bárkinél és bárhol jelentkezze­nek is, kíméletlen, megalkuvás nél­küli harcot kell folytatnunk, jól át­gondolt intézkedésekkel. Az utóbbi időben kezd kialakulni olyan hely­telen gyakorlat, hogy egyes újság­írók, de mások is, általánosítanak s nemegyszer lebürokratázzák állami szerveink dolgozóit és úgy tüntetik fel, mintha a mi rendünk egészében véve egyszerűen valamilyen bürok­ratikus állam lenne. A mi államunk új állam, népi demokratikus, szocia­lista állam. Mint népi demokratikus szocialista állam, igen rövid, alig néhány esztendős múltra, tekinthet vissza. Ezzel szemben a kapitalista államok 100—150 és van olyan kö­zöttük, amely 300 éves múltra te­kinthet vissza, gondoljanak Angliá­ra. Ezenkívül a mi államunk egész más jellegű állam s feladatai is kü­lönböznek a tőkés államok feladatai­tól. A tőkés államokat — mint is­meretes — egy maroknyi, monopo­lista kizsákmányoló csoport irányítja a saját önző érdekében, a kizsákmá­nyolás, a népelnyomás érdekében, nem pedig az állam irányítja a nép­gazdaságot. Nálunk azonban, és min­denütt, ahol szocialista vagy szocia­lizmust építő állam van, nem a mo­nopolista kizsákmányolok, nem egy szűkkörű oligarchia irányítja az álla­mot a maga önös érdekében, hanem az állam irányítja a nép nevében és a nép érdekében, a párt vezetésével a népgazdaságot. Államapparátusunk dolgozói túl­nyomó többségükben derék, be­csületes emberek, népi demokrá­ciánk hívei, s nem lelketlen bü­rokraták. Persze, akadnak közöttük olyanok is, akik elbürokratizálódtak. De legna­gyobb részük munkás, dolgozó pa­raszt származású vagy népi eredetű értelmiség, s jelenleg is megőrizte kapcsolatát a néppel. Ezek az embe­rek elkövetnek hibákat és sokszor egyes helytelen intézkedéseink, ren­delkezéseink is elősegítik azt, hogy munkájukban bürokratikus vonások lépjenek fel. Lehetnek és bizonyára vannak államszervezetünkben egyes emberek, de ezek kivételek, akik sok­szor tudatosan keverik a kártyát. Államszervezetünk dolgozóinak leg­többje nem ilyen. Ezt meg kell mon­dani, mert most ellenséges, imperia­Bgyiik legfontosabb célkitűzésünk továbbá, hogy még ez éviben, miután a Központi Vezetőség jóváhagyta az irányelveket, elkészüljön a végleges második ötéves terv, s azt, mint )3r- vaisfliatot, a kormány, az országgyűlés elé terjesszük. De nemcsak törvény­erőre kell emekii második ötéves ter­vünket, hanem a pártnak és a kor­mánynak már most napról napra meg ikieüll 'Szerveznie a küzdelmet a terv teljesítéséért és túlteljesítéséért az ipariban, a 'mezőigazdiaságban, a közlekedésben, az egész népgazdaság­ban. Nemcsak és nem főiként mennyisé­gileg, ihainem a minőségi mutatók sze­rint is, tehát a termel ékenyság eme­lése, az önköltség csökkentése, az új gyártmányok kibocsátása, a műszaki színvonal emelése stfo. tekintetében. Persze idetartoznak egyéb gazdasági fellla'diatok, olyanok, mint a begyűjtés helyes megszervezése, a mezőgazda- sági munkák elvégzése. Bár a második ötéves terv irány­elvei külön napirendi pontként szere­pelnek, szükséges mégis aláhúzni, hogy az új tervezet, amelyet a Köz­ponti Vezetőség eilé terjesztünk, lé­nyeges kérdésekben eltér az eredeti­től'. Ebben a tervezetben igyekeztünk megalapozót babbá, még biztonságo­sabbá tenni második ötéves tervünk irányelveit. Ennek érdekében java­soljuk valamelyest csökkenteni a fő előirányzatokat. Iigy az ipari ter­melés emelkedését az eredeti 50—52 százalékról javasoljuk mintegy 47— 50 százalékban előirányozni, javaso­lunk bizonyos csökkentést 1960-ra a kenyérgalbonaitermelés-előirányzatinál s néhány más mezőgazdasági elő­irányzatnál, ph a igyapjútemmelésnél. Javasoltjuk némileg csökkenteni a beruházások ‘keretét az eredeti 78— ló vezetésről át kell térnünk más, közvetlenebb, eredményesebb, haté­konyabb vezetési módszerekre. Min­denekelőtt építeni keli az alsóbb szervek kezdieményezósóre, arra, hogy ezek maguk intézzék az ügyek nagy részét. lista körök s egyes itthoni szekér­tolóik is igyekeznek mindenképpen befeketíteni népi demokratikus álla­munkat. Ez íiz új állam, népi demokra­tikus államunk, egész szervezeté- í ben, erényeivel és hibáival együtt, a mi államunk, a mi ál­lamszervezetünk, olyan állam, amelyet semmiféle burzsoá ál­lammal fel nem cserélünk! A hi­bákat pedig, amelyek megvannak benne, pártunk vezetésével, együttes erővel kijavítjuk! A bürokratizmus elleni küzdelem, s államapparátusunk, gazdasági éle­tünk egyszerűsítése, a decentralizá­lás feladata szívós, körültekintő, ala­pos, szinte tudományos, egyszer­smind igen kemény, határozott, szer­vező-irányító .munkát követel meg. Ezt — mint helyesen mondja a Köz­ponti Vezetőség elé terjesztett hatá­rozati javaslat — elhamarkodni nem szabad. Az egyszerűsítés és a decent­ralizálás felelősségteljes feladatát is csak a népre, a dolgozókra, a tö­megekre támaszkodva lehet helyesen megoldani. Ennek a munkának a megvalósítása során kell olyan intéz­kedéseket is tenni, melyek átmeneti­leg egyes dolgozók vagy a dolgozók egyes csoportjai számára nehézsége­ket jelentenek. De ezek az intézke­dések szükségesek szocialista építé­sünk s egész népünk életszínvonalá­nak emelése, egész előrehaladásunk érdekében. Ezeket az intézkedéseket azon­ban úgy kell megvalósítanunk, ahogy ez marxista—leninista párthoz, népi demokratikus, szo­cializmust építő államhoz illik: a lehető legnagyobb mértékben gondoskodva az emberekről, tö­rődve velük, megmagyarázva, hogy előrehaladá­sunk érdekében szükség van állam- apparátusunk, felsőbb gazdasági ap­parátusunk egyszerűsítésére, létszá­mának csökkentésére, s hogy min­denkinek a számára, aki képes dol­gozni, a Magyar Népköztársaságban, alkotmányunk szellemében, munkát, megélhetést fogunk biztosítani. Nem mondhatjuk, hogy olyan munkát, mint eddig végzett, mert nyilván­való, hogy a mai csökkentésre kerü­lőknek nagyobb része át kell hogy menjen a termelésbe. Inkább las­sabban hajtsuk végre ezt a feladatot, de a lehető legnagyobb körültekin­téssel. Inkább hosszabb időn keresz­tül készítsük elő, de mindent köves­sünk el, hogy a bizonytalanság és a megrázkódtatás, mellyel ilyen intéz­kedés átmenetileg járhat, a lehető legkisebb legyen. 80 müiliiáiiTd helyett 76—78 rnilliárdra. Mindezek következtében természete­sein valamivel kisebb nemzeti jöve­delmet kell előirányozni, az eredeti­leg javasolt 42—43 százalék helyett mintegy 40 százalékot. Ennek az a célja, elvtársak, hegy biztonságosab­bá tegyük a tervet, főleg az anyag- ellátásit. Ugyaniakkor változatlanul javasoljuk; előirányozni az étetszín- vonai emelkedését, az egy főre jutó íreállbér emelkedését 'a munkásoknál és alkalmazottaknál legalább 25 szá­zalékban és a parasztság pénz- és tenmészetibemi ' reáljövedelmének emelkedését 25 százalékban. A nem­zeti jövedelemnek említett 40 száza­lékos emelkedése jelentéktelen mér­tékben megváltoztatva a nemzeti jö­vedelem belső elosztásét, teljes mér­tékben lehetővé teszi ezt az emel- fcedéát és bizonyos tartalékoknak az előirányzását is megvalósíthatjuk. A közvetlen gazdasági feladatok között rendkívül' fontosnak tartja a Politikai Bizottság, hegy számiba vé­ve a reális lehetőségeket, elvetve a jobboldali demagógiát, amelyet a Központi Veze,tőség 1955. évi már­ciusi határozata mint k alar.dorpö! bi­kát helyesen leplezett le, szilárdan,, csakis meglévő gazdasági erőinkre építve, mielőbb tovább javítsuk dol­gozó népünk, mindenekelőtt mun­kásosztályunk életszín vonalát. A már meghozott és még meghozandó intézkedéseket, amelyek ezt céloz­zák, az elvtársiak ismerik. Ilyenek a május elsejei árleszállítás!, egyes 'bér­ügyi intézkedések, a munkaidő rész­leges csökkentésére már végrehajtott határozat, különféle szcciéltpcidtikai és egészségügyi intézkedések, me­lyek már megvalósultak, vagy eiőké­(Folytaitás a következő oldalon.) A párt figyelmét most a tennivalókra, a feladatokra, as alkotó ssocialismust építő munkára kell összpontosítani Biztosítsuk a nép fokozott részvételét a hatalom gyakorlásában A felsőbb szervektől az alsóbb szervekhez jeleinitös számú funkciót kívánatos leadni, tényleges hatáskört kel' biztosítani számukra, kezdemé­nyezésüket fokozni kel. El kell érni, s e tekintetben már számos intézke­dési történt, 'hogy a helyi tanácsok nagyabb gazdasági, pénzügyi önálló- sáigot nyerjenek, s hotgy az egységes irányítás 'elvének megtartása és biz­tosítása mellett, egyéb területeken, pl;, kulturális, iskcCaüigyi, egészség- ügyi 'kérdésekben is, nagyobb legyen a hatáskörük. Az ország demokratizálása feltéte­lezi a nagyobb nyilvánosságot, az or­szág népének rendszeresebb tájékoz­tatását, az alsó és a helyi kezdemé­nyezések tervszerű kibontakoztatását és felkarolását és azt, hogy a felsőbb szervek a dolgozók széles tömegeire, valamint az alsóbb szervekre jobban támaszkodjanak; hogy az összes ál­lami szervek, s mindenekelőtt a taná­csok, szélesebb kapcsolatokat teremt­senek a néppel, s hogy biztosítsuk minden téren a nép fokozott részvé­telét a hatalom gyakorlásában. A szocialista demokratizmus1 ki­szélesítésének egyik alapvető felté­tele a legszigorúbb szocialista tör­vényesség biztosítása minden téren, a személyi biztonság és vagyoni biz­tonság megerősítése, a 'bíráknak az alkotmány előírása szerinti válasz­tása, a belügyi, az igazságügyi szer­vek munkájának megjavítása és leg­szorosabb kapcsolatuk a néppel. A szocialista törvényesség meg­sértése terén elkövetett durva hibá­kat pártunk vezetésével már felszá­moltuk. De itt még sok a tennivaló. A Központi Vezetőség élé terjesztett határozati javaslat széles, nagy je­lentőségű intézkedések átgondolt, összefüggő programját vázolja fel, amelyet, amennyiben ezt a Központi Vezetőség magáévá teszi, vaisikövet- kezetességgel kell megvalósítani. A gyakorlatban kell bebizonyí­tanunk, hogy a szocialista tör­vény védi a Magyar Népköztár­saság minden polgárát és kötele­ző minden állampolgárra; hogy népi demokratikus államunk törvényei előtt, személyekre való te­kintet nélkül, mindenki egyenlő! A törvénytelenségek és törvénysérté­sek nem tartoznak a népi demokra­tikus rendszer, a szocializmust építő állam életéhez. A demokratizálás az állami, a gazdasági, a társadalmi életben, népi demokratikus, szocialista értelemben véve elkerülhetetlenné teszi ugyan­akkor az állami és állampolgári fe- igyelem fokozott erővel való felveté­sét. Népi demokratikus, szocialista fegyelem nélkül — nincs népi demok­ratikus, szocialista -demokrácia! Népi demokratikus államiunkat most nem gyengíteni, hanem szilárdítani, erősí­teni kell! Az erősítés természetesen nem létszámemelést jelent, hanem azt jelenti, hogy még demekratiku- sablbá tesszük, még inkább valóra váltjuk, kifejezésre juttatjuk mun­kás-paraszt jellegét, hogy helyes in­tézkedéseinkkel, jó munkánkkal még inkább biztosítjuk számára a széles, dolgozó tömegek támogatását; hogy milliók agyával és kezével, milliók alkotó munkájával fejlesztjük, erő­sítjük népgazdaságunkat; hogy ke­mény, szívós harcban, átgondolt in­tézkedésekkel, ugyancsak a dolgo­zókra támaszkodva telküzdjük népi demokratikus államiunk bürokratikus kinövéseit és torzulásait. De azt is je­lenti, 'hogy honvédelmünket és áiiamvédelmüniket megintcsalk nem létszámiban növeljük, ellenkezőleg: csökkenteni kívánjuk, azcniban minő­ségben megjavítjuk. Honvédségünket és álliamvédelmünket jobban át kell hogy hassa pártunk politikájának szelleme. Elengedhetetlenül szüfcsé- gesi, hogy korszerűsítsük honvédsé­günk fegyverzetét, s különösen a lég­védelmünket, hogy magasabb szín­vonalra emeljük a kiképzést. Bizto­sítsuk, hogy valóiban hús tegyen né­pünk húsából, és vér népünk véré­ből; hegy hadseregünket és államvé­delmi szerveinket, valamint rendőr­ségünket, amelyekre hazánknak n agy szüksége van, népünk mind odaadcib- han támogassa. Elvtársiak! Amikor a legfontosabb feládatckró! szólunk, amelyek álla­mi és gazdasági életünkben előttünk állanak, két fontosi kérdéssel kell még az elmondottakat kiegészíte­nünk. Az egyik gazdasági életünkre, a másik állami életünkre vonatko­zik. Fokozottabban érvényesítsük az anyagi érdekeltség elvét Szervezzük meg a küzdelmet a terv teljesítéséért és túlteljesítéséért fi mi állatnunk népi demokratikus szocialista állam

Next

/
Thumbnails
Contents