Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-17 / 167. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1956. július 17. Július 30-ra összehívlak az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsának ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ülést tartott. Az Elnöki Tanács határozatot hozott az állampolgárságra vonatkozó jogszabályok egyes rendelkezéseinek helyes és egyöntetű alkalmazásáról. A határozat érvényteleníti azokat a magyar állampolgárságtól megfosztó határozatokat, amelyeket a faji és a politikai megkülönböztetés jegyében az 1939. évi XIII. törvény alapján hoztak. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott egyes bűntettek szaft 0 V ID KÜLFÖLDI HÍREK WASHINGTON (MTI) Az amerikai rádió jelentése szerint Eisenhower elnöke Gettys- burgból — ahol operációja után lábadozott — vasárnap délután visszatért Washingtonba. LONDON (MTI) A szovjet mezőgazdasági szakértő-küldöttség, amelyet Mackie- vics, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere vezetett, vasárnap befejezte kéthetes angliai látogatását és hazautazott — jelenti a londoni rádió. PÁRIZS (MTI) A francia hivatalos lap kormányrendeletet közöl. Ennek értelmében a hatóságok pénzért megvásárolnak és az algériai parasztok között kiosztanak néhány, ezer hektárnál nagyobb földbirtokot, amelyet annak idején Algéria meghódítása után nevetségesen csekélv összegért különböző francia társaságoknak adtak el. BERLIN (MTI) Szombaton este Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának épületében beszélgetésre került ser a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodó angol munkáspárti képviselők és a központi bizottság politikai bizottságának több tagja, Walter Ulbricht, Otto Grotewohl és Friedrich Ebert között. bálysértéssé minősítéséről. A törvényerejű rendelet egyes vagyon elleni bűncselekményeket, amelyeknek értékhatára nem haladja meg a 200 forintot, valamint más, kisebb je- klrtőségű ügyeket — az eddigi jogszabályoktól eltérően — szabálysértéssé minősíti. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa ez alkotmány 12. § (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1956. július 30-án, hétfőn délelőtt 11 órára összehívta. Párizs (TASZSZ). Az AFP tuniszi tudósítójának jelentése szerint Habid Burgiba tuniszi miniszterelnök szombati rádióbeszédében foglalkozott a francia—tuniszi tárgyalások megszakadásának okaival. »Szavaimat mérlegelve, teljes felelősséggel és teljes nyíltsággal mint miniszterelnök kijelentem — mondotta —, hogy nem vagyok hajlandó tárgyalásokat folytatni addig, amíg a francia küldöttség kitart az állandó katonai megszállás elve mellett. . . Mi hozzászoktunk a harchoz. Amikor beszüntettük a harcot, arra gondoltunk, hogy elértük céljainkat. Ha újbói fel kell venni a harcot, mi felvesszük azt«. »Mindennemű tárgyalás előfeltéÜjabb vállalatokat rendelnek a tanácsok irányítása alá A Minisztertanács határozatot hozott, amely szerint olyan vállalatokat, amelyeknek a tanácsok által történő irányítása egyszerűbb és gazdaságosabb és egyébként népgazdasági érdekekkel nem ellenkezik, a minisztériumok irányítása alól a tanácsok alá kell rendelni. Azokat a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács által irányított vállalatokat, amelyek esetében nem szólnak érdekek e felsőbb irányítás mellett, a járási, a városi, a városi kerületi, illetve a községi tanács irányítása alá kell rendelni. A vállalatokat fokozatosan adják át a tanácsoknak, illetve az alsóbb tanácsi szerveknek. tele a Tuniszban állomásozó francia csapatok kivonása — folytatta Burgiba —, mivel e tárgyalások nem lehetnek eredményesek, ha a tárgyaló felek nem egyenjogúak«. Pineau nemzetgyűlési kijelentéseit érintve, Burgiba cáfolta azt az állítást, hogy Tunisz megszállása elengedhetetlenül szükséges a franciák tuniszi biztonságának biztosítása céljából. Burgiba megjegyezte továbbá, hegy Pineau követelése, mely szerint a francia fegyveres erőknek a »Nyugat védelmének biztosítása érdekében« Bizerti kikötőjében kell maradniuk, a tuniszi függetlenség eszméjének megsértése. kicsi: egy éves és négy hónapos. — Gyönyörű kor egy nő számára. Engedje meg, kedves nagymama, hogy bemutatkozzam. Szazonova Marija Petrovna fizika-matematika tanár vagyok. — örvendek. Foglaljon helyet. Kuprijanova Kira Sztyepanovna órásmesternő vagyok. Ne nyugtalankodjék, rövidesen járni fcg. — Hova gondol! Már régóta úgy szalad, hogy alig tudom utolérni. —- Nem Petykáról, az óráról beszélek. Hagyja itt, megjavítom. Azt mondja, hogy Petykája már szalad? Óh, az én Marinára se marad egyhelyben egy percig sem. — S milyen kedvesen csacsog az én Petykám! Csodálatosan figyelmes és kedves fiú. A napokban megkérdezte: »Hogy vagy, nagymama? Hogy állsz a vérnyomásoddal?« — Az enyém még nem tudja kiejteni ezeket a szavakat. De pontosan mondja: mama, papa. Én nem tartozom azok közé a nagymamák közé, akik azt tartják, hogy az ő unokájuk a legjobb az egész világon. Általában higgadt nagymama vagyok. De őszintén meg kell mondanom: ilyen értelmes gyerekkel még sosem találkoztam. — Az enyém pedig pajkos, amilyet a világ nem látott. A napokban megtetszett neki az egyik sürgős munkám, s az egészet telerajzolta színes ceruzával. Olyan mulatságos volt, hogy a könnyem is kicsordult a nevetéstől. Aztán két éjszaka alatt az egészet újra átírtam. — Az enyém azt szereti, ha táncolok. Soha életemben nem táncoltam. Még saját lakodalmamban sem jártam a mazurkát. Most pedig ... — És mit táncol, Kira Sztyepanovna? — Főként orosz táncot, azt szereti. — Az enyém azzal nem elégszik meg. Neki csárdás kell, Próbálkoztam már polkával, de csak legyint, nem érdakii... Jaj, de most elfecsegtem az időt. Szaladnom kell: ebédelek, aztán egy kicsit pihenek, estefelé Petykával a parkban szánkózunk ... — Szabad kérdeznem, melyik parkban? — Itt, nem messze, a sarkon túl. — Én is ott vagyok rendszerint az unokámmal... így bizonyára találkozunk ... Nemsokkal ezután egyik este különös verseny színhelye volt a park. Az egyik mellékútról két nagymama rajtolt. Kezdetben a tanárnő csaknem egy fejjel megelőzte vetélytársnőjét, de az utolsó pillanatban az órásmesternő behozta a lemaradást. A gyerekek a szánkón visongtak a gyönyörűségtől és meg voltak győződve, hogy ez így van rendjén. A nagymamák lihegve leültek egy padra. Mindketten levegő után kapkodtak, de olyan ragyogó szemmel néztek egymásra, mintha a legboldogabb emberek lennének ebben a parkban, ebben a városban, az egész világon. Elsőnek a tanárnő szólalt meg: — Bármit is mond, harminc éves korban kellene nagymamának lenni. Akkor még bírja az ember. Most pedig úgy kalapál a szívem, majd kiugrik a helyéből... — Engem meg a köszvény kínoz — tette hozzá az órásmesterré. — Még jó, hogy mi ketten ilyen higgadt nagymamák vagyunk. — Hát bizony, amit egynémely nagyapa és nagyanya művel, az szinte nem normális. —- Igaza van! Szomszédságomban az egyik nagymama például egész nap kukorékol. Méghozzá akkor is, amikor nincs otthon az unokája. Gyakorol... — Megdöbbentő. Pedig milyen sok az ilyen hóbortos nagyszülő! A francia tuniszi tárgyalások megszakadásának okairól nyilatkozott a tuniszi miniszterelnök Moszkvába utazott az NDK kormányküldöttsége Berlin (MTI). Hétfőn reggel a ber- lin-schönefeldi repülőtérről Moszkvába utaztott a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége. A tárgyalásokat, amelyekre a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége a Szovjetunió fővárosába utazik, a leszerelésre, az európai biztonság megteremtésére és a békés, független, demokratikus Németország egységének megteremtésére irányuló erőfeszítéseknek szentelik. A MOZGÓLÉPCSŐ LÁTNOKA Sokféle a jós. Egyikük-másikuk ^ kávézaccból jövendöl. Ezek a kevésbé kvalifikált jósok közé sorolhatók. Más, közepes szakképzettségű jósok horoszkópokat készítenek. Akadnak aztán olyan jövendő- mondók is, akiknek éjszakánként titokzatos látomásaik vannak. Ezek már a legkvalifikáltabb jósok közé tartoznak. Az efféle látnokokat néhanapján még »szakértőnek« is nevezik. Leonard iSchapiro, '■’az ■ orosz ügyek szakértője« kétségkívül a jósok e harmadik kategóriájába tartozik: saját hallucinációiból él. Az 'említett Schapiro nemrég írt egy könyvet, amelynek kissé nagyképűen ezít a címet adta: »Oroszország jövője«. Ebből a Londonban megjelent könyvből ítélve, a szerzőnek az a látomása volt, hogy Oroszországban ... helyreállították a kapitalista rendet. S a szerző e látomás ihletében ragadott tollat... A jósak szeretik a homályos, köntörfalazó beszédet: »boszorkány« helyett például inkább »rossz tündért« mondanak. Schapiro sem szereti a »kapitalizmus helyreállítása« kifejezést, ehelyett inkább »felszabadítást:« és »demokráciát« emleget. Nem ismeri el a szovjet állam igazi, szociálisla demokráciáját, ezért visszaálmod ja az 1905—1917. évi cári »demokráciát«. A jósok jól tudják, hogy a ko- ÁJ- holmányokat a nagyobb hihetőség kedvéért nem árt megfűszerezni egy csipetnyi igazsággal. Ezért Schapiro megállapítja, hogy a szovjet rendszernek vannak »erős és gyönge« oldalai. Ugyan miben látja Schapiro a szovjet rend erejét? Szerzőnk a metrón fedezi föl ezt az erőt. Schapirónak a metró mozgólépcsőjén állva egyszer csak ilyesféle bölcs gondolatai támadtak: a kommunisták a történelmi haladás fölfelé haladó mozgólépcsőjén élnek, tehát még ha csak tétlenül álldogálnak is, a mozgólépcső mindenképp fölfelé viszi őket; de a kommunisták szívesebben lépegetnek is egyet- kettőt ezen a lépcsőn, hogy hamarabb fölérjenek. így aztán — állapítja meg Schapiro — a kommunisták azon az érzésen kívül, hogy »együtt haladnák a történelemmel« (hiszen a mozgólépcsőn tartózkodnak), egyszersmind azt is érzik, hogy »dinamikusan törnek a cél felé« (mert lépegetnek is az említett lépcsőn). A kommunisták lelkes munkával építik az új társadalmat. Meggyőződéssel vallják, hogy a kommunizmus »az emberi haladásnak történelmileg szültségszerű fokozata«. »Ez a meggyőződés azért oly erős, mert a gyakorlatban megcáfolhatatlan« — jelenti ki megrendültén a szerző. A jós ezután behunyja szemét, s ravaszul bizonygatja, hogy ezt a meggyőződést nemcsak cáfolni, hanem igazolni sem lehet. A látnok nyitván annyira belegabalyodott látomásaiba, hogy észre sem veszi: közben egy és más történt a világban, s ma már több mint 900 millió ember »hálád együtt a történelemmel«. Vajon ez a tény nem bizonyítja-e, hogy a történelem mozgólépcsője csakugyan fölfelé emelkedik, mégpedig nem is csupán a Szovjetunióban ? Ám látnokunk bedugja fülét, s tetteti, hogy nem hallja e 900 millió ember dübörgő lépteit. Makacsul mormolja, hogy a tőkések visszatérnek Oroszországba. Schapiro elpanaszolja, hogy a kommunisták úgy vélik: az idő nekik dolgozik. Pedig ő azt szeretné, ha az idő neki dolgoznék, s az ő látomásait igazolná! Akárcsak Dosztojevszkij »Sztyepancsikovo és lakosai« című elbeszélésének Fonta Fomics Opiszkinja. Ez a Foma Fo- mics egyszer megparancsolta, hogy csütörtök helyett is szerda legyen. »Nem akarok csütörtököt, legyen helyette szerda« — mondta. — így lett Opiszkinéknál két szerda egy héten. De legyünk igazságosak Opiszkin iránt. Igaz, bogaras ember volt, de csak a maga háza táján parancsolgatott; szomszédaitól már nem követelte, hogy ők is megváltoztassák a kalendáriumot. Bezzeg nem úgy a mi »szakértőnk«! ö bizony szemérmetlenül hirdeti, hogy bele kell avatkozni a Szovjetunió belügyeibe, mégpedig — mint mondja — bármilyen eszközzel. Jl/Teliesleg, az a bizonyos máso- dik szerda csak Oszipkln képzeletében élt, mint ahogyan »Oroszország jövője«, amelyről az említett könyvecskében olvashatunk, szintén csak Schapiro képzeletének szüleménye, s szerzőnk látomásának semmi köze sincs a szovjet nép fényes jövőjéhez. A történelem fölfelé haladó mozgólépcsőjét semmiféle »látnok« nem állíthatja meg. (Az Uj Idő július 11-i számából.) Ezenkívül a tárgyalások az NDK második ötéves tervének céljait szolgálják, különös tekintettel a Német Demokratikus Köztársaság kormányának az életszínvonal további emelésére és a második ötéves tervidőszakra tervezett jelentős társadalmi intézkedéseire. 5500 forintba kerül a magyar televíziós vevőkészülék Megállapították az árát az Orion tetszetős kivitelű televíziós vevőkészülékének. A közeljövőben 5500 forintért kerül forgalomba. Ennek a készüléknek a képcsöve 17 coll átmérőjű. A készülékek árusítását a szervízüzlet megnyitásával egyidőben kezdik meg. Az üzlet Budapesten a Lenin körút és az Aradi utca sarkán előreláthatólag augusztusban nyílik meg. A közönség érdeklődésére jellemző, hogy a Kossuth Lajos utcai Keravill-boltban már több ‘ mint 220 előjegyzés gyűlt össze. Érdekességek lllil!IÍIIU!llllllllliilllllllllllllll!!llllllllllllii!liJI!llllll!llillll!lll>lll!l]lil!ll!l!ll!ilillll!llll!l ^ „ I innen-onnan PICCARD TANÄR FORRADALMASÍTJA A MÉLYTENGERKUTATAST Auguste Piccard professzor, a hírneves tudós, aiki ma már jóval túli jár életének 70. évén, nem pihen. Fiocard professzor, aki síztrataszféra-kutatásai során ,1932. augusztus 18-ém a zürichi repülőtérről felszáMott léggömbjén 17 000 méter magasba emeüíkedett, s akinek érdeklődése később a mélytengeri kutatások felé fordult, két évvel ezelőtt végrehajtott kísérlete során, saját tervezésű búvárhaijójával közel 4000 méter mélyre ereszkedett, most fiával, Jacques Piccard- dal újfajta búvárszerkezetet épít. A gép, amelyet Piccard »me- soscaph-nak nevezett el. átlátszó plexi-üvegből1 készül, és fajsúlya utasaival és felszerelésével együtt is. köny- uyefob lesz a víz fajsúlyúnál. Ezért, hogy alámerülhessen, tetejére helikoptercsavaro- kat szerelnek, amelyeket a gömbben lévő villanymotor hajt. Ezek a csavarok, különleges alakúknál fogva, nem emelik, hanem , lefelé nyomják a 'gépet. Amíg a propeMerelk jármiak, a búvár.gömb süllyed, bizonyos sebességnél lebeg, vágyás megáll a vízben, s ha leáll a gép, a hajó felemeí- kedhetiik. A tudósok véleménye szerint Piccard új gépe valószínűleg forradalmasítani fogja a mélytenger- ku tatást. AKIK VISSZAKAPTÁK A SZEMÜK VILÁGÁT A Tryibuna Uudu című lengyel újságban cikk jelent meg a minap »A novoszibirszki gyógyítási módsizer« címen'. Az írás ibeszá- meül arról, hogyan került 1951-ben az opo- lei szemklinikára Trojan lengyel munkás, aki égés következtében félszemére megvakult, a másik szeme is erősen megsérült és gany- myedt. Kezelő orvosai —< férj és féleség —, Sergei és Wanda Kar- powicz, már elvesztették reményüket és azt hitték, hogy Trojan menthetetlenül megvakul, almáikor kezükbe került a Megyiciuszkij ífcabotnyik című szovjet újság és abban elolvasták Zaja Dubro- vi na novoszibirszki orvosnő tanulmányát. A szovjet ervosinő leírta módszerét, amely- lyei a szem. égett sebeit úgy gyógyította, hogy a megégett Ikötő- ihántya alá sajátvér injekciót adott pemi- cifSármjel keverve. A módszert A. MUovido- va, a novoszibirszki. klinika sziemészeti osztályának docense dolgozta ki és Dubrovina doktornőt kérte fel arra, hogy az eljárás hatékonyságát .közvetlenül próbálja ki a betegeken. Az elért eredmények 'kiválóak voltak. Az új gyógyítási eV járás kisegítette a bajból a lengyel orvosokat is. : Alkalmazásával nemesiaik Trojan sae- mevilágát adták visz- sza, hanem még 37 égési sebet szenvedett betegét. Sergei Karpo- wácz doktor külön taBELGRÁDI PILLANATKÉP Belgrad, július 14. Péntek délután fél 6 óra tájiban kedves jelenetnek voltam szemtanúja. A Terázija kávéház teraszéira öttagú férfitársaiság jött be. A vendégek, akik li- mcmiádéjiukat, törökká- véjiulkat-iszogatták, hirtelen felugrottak asztalaiktól: — Ott van Nasszer... Nézzétek, jön Nasszer. A pincérek nyugalomra intették a vendégeket, mindenki visszaült a helyére. Nasszer és társasága terökkávét rendelt és az egyiptomi államfő sok száz szempár tü- zéiben, kedélyesen beszélgetett kíséretével Rövid 20 perc utáin fizettek, felálltak és elindultak a kijárat felé. Mindenki felugrott mullimányban összegezte az új módszer eredményeit. A novoszibirszki .gyógymódszer azóta kivívta a legkiválóbb szakorvosok elismerésiét is. Alkalmazta már Momkowsky, a szta- üinogródi szemklinika orvosa., Günther német professzor és sóit más orvos. A novoszilbirszki Mimika állandóan kap leveleket, amelyekben közük, hogy Milovi- dova eljárásának egyre több követője akad. A klinika vezetője. A. Kelen professzor, nemrégiben levelet írt a 'lengyelországi Opoie városba és köszönetét mondott a Kanpowicz orvosházaspámak a Novoszibirszkben először alkalmazott eljárás népszerűsítéséért. a helyéről és feje fölé emelve kezét, tapsolni kezdett Belgrad kedves vendégeinek. Az utcán ezrek és ezrek követték a sétáló vendégeket, ott is tapsolták nekik. Végül Nasszer visszafordult és ő is tapsolt, köszönetképpen az őt üdvözlő tömegnek. S. J. H ó b o r t o s n a g y s írta: G. Riklin Z u lök íé — Tudja maga ki az a Mark 1 Twain? Ezzel a különös kérdéssel fordult légy szemüveges, idősebb asszony az Jóra javító műhely vezetőjéhez. A javítóműhely vezetője — színétén szemüveges, idősebb nő — széliedén nézett az izgatott ügyfélre, és (nyugodtan válaszolt: — Igen, tudom ki az a Mark i^Twain. — Nos, kicsoda? — Az az ember, akinek az órás- íjmester elrontotta az óráját. — Nagyon örülök, hogy ilyen műövéit. így tehát azt is tudja, hogy az-Óra« című elbeszélésében az író Jóvá int mindenkit: ne adjátok órás (kezébe az órátokat, ha csak jelentéktelen a hiba, mert végleg elrontja. — Igen, Mark Twain kiváló humorista volt. De ő nem tudott... — Miről nem tudott? — Nem tudott a mi műhelyünkről. (Mi nem rontjuk el az órákat. A látogató végleg kijött a sodrásból. Mérgesen húzta elő zsebéből az Sorát és a vezető elé tette. — Tessék, gyönyörködjék benne. (Három nappal ezelőtt vittem el in- (nen kijavítva. Tegnap este megállt ^,és azóta ... Az órásmesternő továbbra is meg- (őrizve hidegvérét, füléhez emelte az Izórát, könnyedén megrázta: — Leesett. — Lehetetlen! — Pedig így van. — Csak nem gondolja, hogy Pety- (ka? — Lehet, hogy Petyka. De engedje Jmeg, ki az a Petyka? Az asszony arcán boldog mosoly fáradt szét. Büszkén válaszolt: — Petyka az unokám. Már nagy [(legény: nemsokára két esztendős álesz. — Óh! —> kiáltott fel a vezető, (szintén feldeiülő arccal. — Nekem is Ó.van egy unokám, Marina. Már ő se
