Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-15 / 166. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1956. július 15. Hogyan tehetnénk még jobbá Kaposvár ellátását ? ÉPÍTÉSZ-SZEMMEL r az épülő (Js eh zlőr)ákiáh a ti kát, sőt újrendszerű elemgyárakat, Milyen Kaposvár közellátása, a hús-, a zsír-, a zöldség- és gyümölcs­ellátás? Hogyan lehetne azt tovább javítani, hogyan lehetne a lakáshiá­nyon, vízhiányon enyhíteni? Ezekről a kérdésekről számtalan levél érke­A hús- és zsírellátás biztosítása hosszú éveken át egyike volt legna­gyobb problémáinknak. Most azon­ban üzleteinkben mindennap kapha­tó húsáru. Mégis hallani panaszt a vásárlók részéről is meg a Húsipari Vállalat részéről is. Csakhogy a vál­lalat most már azért panaszkodik, miért nem fogyasztanak több húst, mert nagyobb mennyiségű húst is tud­nának a dolgozók rendelkezésé­re bocsátani. A lakosság sem a hús mennyiségét kevesli ma már, hanem a minőségé­re panaszkodik. Azt mondja, a fa­gyasztott hús nem jó, nem gusztusos. A húsellátás kérdéséről ezeket mondja Vajda János elvtárs, a Hű­tőipari Vállalat igazgatója: — Igen örvendetes, hogy sertés- hústermelésünk ma már bőségesen fedezi a szükségletet. A Hűtőház megindulása óta soha ekkora meny- nyiségű zsírt nem tároltunk. Dolgo­zóink azonban jogpal várják el, hogy szép árut kapjanak. Az Élelmiszérkiskereskedelmi Válla­lat húsboltjai azonban nem kezelik megfelelően a fagyasztott húst, ezért válik sokszor gusztustalanná. Pedig zett már be szerkesztőségünkbe. Most hangot adunk ezeknek a véle­ményeknek, javaslatoknak, és kér­jük, hogy minél többen mondják el észrevételeiket ezekről a kérdések­ről. a fagyasztott hús egészségesebb, könnyebben emészthető1, mint a friss tőkehús. Angliában például már 50 év óta csak fagyasztott húst lehet vásárolni. Nálunk sem idegenkedné­nek tőle, ha a húsboltok nagyobb gondossággal, az előírásnak megfe­lelően kezelnék. Ha például nem az árusítás napján vitetnék a húst az üzletekbe, hanem elő­ző napon, és másnapig a jég­szekrényben tartanák. Utána pedig a felengedett húst letö­rölnék, megtisztítanák. Mi a minő­ség megjavítása érdekében hajlandók vagyunk nyáridőben a húst akár es­té 8—10 óra között is kiadni, hogy ne álljon órákig a tűző napon. Én már azt is felajánlottam, hogy szí-, vesen tartok a boltvezetők részére előadást a fagyasztott hús szakszerű kezeléséről. A Kiskereskedelmi Vál­lalat azonban nem reagált ajánla­tomra. Pedig ezt a kérdést feltétle­nül meg kell oldaniuk. Amikor a dolgozók ellátásának minőségi javí­tásáról van szó, akkor nem érvénye­sülhetnek különböző kényelmi szem­pontok! (A város ellátásának megjavításá­ról szóló javaslatok közlését lapunk folytatni kívánja. Kérjük és várjuk dolgozóink további hozzászólásait.) A múlt hónapban az Építésügyi Minisztérium küldöttségével meg­látogattuk Pozsony és Prága lakás- építkezéseit. A tanulmányút felejt­hetetlen volt. A 'korszerű laikásépítési technika sok olyan módszerével is­merkedtünk meg, amelyet nekünk is feltétlenül be kell vezetnünk. 14 fő, 33 nap, 40 lakás Csehszlovákiában is nagy a lakás­hiány. A cseh építőipar nagyarányú lakásépítkezéssel igyekszik ezen se­gíteni. LakáskuMúrájulk és laikásépí­tési technológiájuk sokkal fejlettebb, mint a miénk. Az épülő lakások 60<>/n-a 2 szoba összkomfortos, 100/n-a 3 szobás és 300/n-a 1 szoba összkom­fortos. Évek óta kísérleteznek a kü­lönféle építési módokkal. Láttunk la­kóházat előregyártott vasbetonváz között téglablokkokkal, vasbetonváz között falpanellel, elöregyártott tég­lapillérek között falpanellel megépít­ve, és láttuk a legfejlettebb formát az élőrefeszített teherhordó pandlhá- zait is. Ez utóbbi minőségi­leg és kávnitelileg is a leg­fejlettebb formája a lakásépítkezé­seknek. Az előregyártott épületek in­tézete által tervezett házak 40 lakást foglalnak magukban. Ezt a 40 lakást 14 fő 33 nap alatt építi fel. A 14 munkás: 2 tároló, 4 elhelyező, 1 he­gesztő, 1 habarcsöntő, 2 darukezelő, 2 kőműves és 2 segédmunkás. Készre szerelt, vakolt házak a gépkocsikon A bratislavai elemgyárban gyári­lag készülnek a lakóházak. A falpa­nelek keramzittal, ezzel az új, rend­kívül1 könnyű építőanyaggal vannak kitöltve. A falpanelek dobozszerűén működnek. Teljesen készen levakol­va, csővezetékkel és fűtésszerelvé­nyekkel felszerelve, ablakokkal, aj­tókkal, a fürdőszoba-helyiségeket csempézve készítik. Az így elkészí­tett paneleket külön erre a célra szerkesztett hatalmas gépkocsikkal szállítják a helyszínre, ahol külön­leges daruval emelik és szerelik ösz-j sze az épületet. Itt már alig található dolgozó. Egy-egy összeszerelendő] épületen például 9 ember dolgozik és] három nap alatt összeszerel egy 8 la-! kásás szintet. A födémpaneiteikre a] parketta is rá van erősítve, alatta] hő- és hangszigetelés. Az így gyár-j ban elkészített házak összeszerelése* után csak a falfestés munkája marad vissza. A bratislavai elemgyárból még Albániába is számtanaik ilyen összeszerelhető házakat. Háromszoros termelékenység Az új lakások alapterületei nagyok. Konyháik beépített szekrénnyel, vil­lannyal- vagy gázrezsóval készülnek. Űj és szép műanyagokat használnak, így a velit, keramzit, szopalit, igelit, opalit nevű új anyagokat, amelyek igen jó hasznára vannak az új tech­nológiának. A PVC-ből rendkívül szép kivitelű padlót készítenek. Az új technika fejlesztése érdeké­ben nem kímélik a költségeket, elő­állítják a kísérleti gépeket, anyago­két asztal összetolva. Rajta hatal­mas papírlap. A papíron 46 rovat. Az egyik széken kartonok, a mási­kon nyomtatványok, tömbök, a har­madik széken meg egy fiatalasszony. Kezében ceruza, homlokán verejték- cseppek gyöngyöznek. Nem a Sta­tisztikai Hivatalban vagyunk, még csak nem is vállalati irodában. Ez az alig pár négyzetméternyi kis helyiség az Utasellátó Vállalat 133-as számú balatonboglári söntése. De lehetne akármelyik más söntés is. Ott is ugyanez a munka folyik. Pedig ezek­nek a kis egységeknek még a vá­lasztékuk sem nagy. Sült keszeg, egy kis sajt, péksütemény meg ne­hány ital az egész választék. Nem sok, de az adminisztrációja annál több. Nézzük mennyi kimutatást, hányféle kartont kell vezetni egy ilyen His söntésben, hány jelentést kell kül­deni az Utasellátó Vállalat központ­jába. 1. Mindennap esti maradvány fel­vételi jelentés. 2. Dekádonkénti jelentés a terv tel­jesítéséről az üzemelszámolási osz­tálynak. 3. Ugyanezt jelenteni havi összesí­tésben a tervosztálynak. (Mert hogy az Utasellátó szerint a boglári söntés közelebb van a budapesti tervosz­tályhoz!, mint a vállalat üzemelszá­molási osztálya, ahol ezeket az ada­tokat megkaphatnák.) 4. Havonta hatszor a napi pénztár- jelentések összesítése. 5. Ugyancsak havonta hatszor hi­telátvételi lelentés a pénzügyi osz­tálynak. (Igaz ugyan, hogy ebből köz­vetlen kap a vállalat is egy példányt. De ez nem bal, ettől még az üzlet­vezetők is lelenthetnek.) 6. Havonta kétszer időszaki kész­letjelentés küldése a statisztikának. Ezen összesítik a napi csekkbefizeté­sek összegét. (Ami ugyan a vállalat pénzügyi osztályán gyönyörűen meg­található, csakhogy egy hátránya van: túl közel fekszik a statisztiku­sokhoz.) mert az epületek költségcsökkentését távlati perspektívákban nézik. Az előregyártott panelházak költségei 15%-íkal még nagyobbak, mégis ezt fejlesztik tovább. Ezeken az építke­zéseken a termelékenységet mintegy háromszorosára tudták felemelni. Kiváló és számunkra szokatlan mi­nőségi munkát láttunk. Láttuk a már elkészült, gyönyörűen berendezett la­kásokat. A fáradt munkásnak fel kell üdülnie lakásában, mondták kí­sérőink. Valóban, a Csehszlovákiában épülő rengeteg új lakás mind a dol­gozók kényelmét szolgája. 7. Minden hó végén árueladási je­lentés. 8. Külön jelentés a hónapban be­érkezett és eladott árukról. (Ennek vezetése egy kb. 16 oldalas könyv­ben történik.) 9. Havi jelentés a munkaügyi és jövedelmezőségi terv teljesítéséről. 10. Minden hónapban hulladékje­lentés. 11. Havi jelentés a fogyóeszköz* törésekről és vásárlásokról. 12. Jelentés a havi pénzforgalom szektoronkéti megoszlásáról. 13. Havi szörp-jelentés.(i) 14. Jelentés a pénzügyi osztálynak a havi készpénzcsekk-elszámolások­ról. (Azokról a készpénzcsekkekről, amelyeket közvetlenül ők, a pénz­ügyi osztály kap meg a banktól!) 15. Minden hó 15-én jelentés a bor­készletről. Ezeken felül minden áruféleségről külön kartont kell vezetni, és külde­ni kell még az egyéb esetenként kért jelentéseket. Például arról, hogy a szolgálati lakás hány köbméter nagy­ságú. Hogy Balatonbogláron nincs is szolgálati lakás? Hát azt ők is tud­ják ott fent Budapesten. De azért a jelentést el kell küldeni. És mert a söntés vezetője nem jelentette ^ azt ami nincs, és amit az Utasellátó is jól tud, szigorú megrovást kapott. Meg is érdemelte. Miért nem viseltet nagyobb tisztelettel a papírok iránt? Hiszen ezt az Utasellátónál már meg­tanulhatta volna! Ennyi papír, Jelentés, elszámolás után biztosan minden a legnagyobb rendben lehet az Utasellátó sönté- seinél. Minden áttekinthető, minden ellenőrizhető. Ellenőriznek is a vál­lalati ellenőrök bőven. Minden kar­tont, minden kimutatást, minden Je­lentést megnéznek. Csak éppen a tényleges készlet átvizsgálásával nem foglalkoznak. Az adatok helyességét nem ellerőrzik. De hát minek is? Fő, hogy a papírok megvannak. „Én is bányász leszek!" A lacsony termetű, barna fiú a Tótíh Lajcsi. Szép bányász egyen- ruhában volt, amikor a minap talállkoztam véle. Kérésemre szívesen mondta el, hogyan határozta el magát arra, hogy vájártanuló legyen. — Bizony nem volt könnyű dolog a pályaválasztás — mondja a fe­keteszemű Lajcsi. — Sokan 'beszélték ellene. Azt mondták, nehéz és egészségtelen a földalatti munka. De én gondoltam, megpróbálom. Je­lentkeztem a Megyei Tanács miumkaerőgazidállkodási osztályán, hogy el­megyek vájártanulónak. Azóta egy esztendő telt él. Megszerettem ezt a pályát és látom, jól tettem, hogy ezt választottam. Tanulásunk teljesen díjtalan, sőt havi 150—300 forint ösztöndíjat is kaptunk a tanulmányi elő­menetelünktől függően. Sportolási lehetőségünk is igen nagy. Ki milyen sportágat szeret, azzal szórakozhat. Egy esztendő alatt sokat tanultam. Megerősödtem. 12 kilóval lettem nehezebb. A többi tanuló is átlagosam 12 kg-ot hízott egy év alatt. — Itt már közbevágtam Lajcsi elbeszélésének. — Én is bányász ie­szefc' Ellauer István, Kaposvár. Húsipari Vállalat: Tessék több húst fogyasztani! Vásárlók: Majd ha jobb less a hús minőségei Szigetvári György; főmérnök. PAPÍRMUNKA Az emberiséget fenyegető rémek között a rák egyike azoknak a ve­szedelmeknek, mely fölött még nem aratott teljes diadalt az orvostudo­mány, a tudósok kutatómunkája. A világ minden táján ezrek és ez­rek veszik fel a küzdelmet a rossz­indulatú daganatos megbetegedések éllen. A Nemzetközi Rákellenes Unióba tömörült tudósok két évvel ezelőtt a Sao Paolóban megtartott kongresszuson elhatározták, hogy bizottságot küldenek ki a világszerte folyó tudományos munka elősegíté­sére, meggyorsítására és a nyert ta­pasztalatok kicserélésére. A bizott­ság világrészenként munkaértekez­leteket szervez. Az első ilyen ülést az elmúlt hetekben tartották Osló­ban és azon az európai kutatásokat tekintették át, annak eredményeit összegezték. Az értekezleten Ma­gyarországot Baló professzor és dr. Kellner Béla egyetemi tanár képvi­selte, aki jelenleg az Országos On­kológiai Intézetben végez nagyérté- '{íű tudományos munkát. ; Dr. Kellner professzor az oslói értekezlet tapasztalatairól és a ha­zánkban folyó onkológiai kutatások­kal kapcsolatban a következőket mondotta: Rákkezelés rádióaktív izotópokkal — A daganatos megbetegedések kezelése terén az utolsó évtizedben jelentős fejlődést könyvelhetünk el. — A szervezet valamely helyén a sejtek rohamos szaporodása, osztó­dása és új kóros szövetek termelő­dése által keletkezett daigiamatokat egyelőre csak úgy tudjuk meggyó­gyítani, hogy ázokat sebészi úton el­távolítjuk, vagy valamilyen más módon maradéktalanul elpusztítjuk. Elméletileg elképzelhető volna az is, hogy a sejteknek ezen fékevesztett szaporodását megállítsuk és a szabá­lyos ritmusra vigyük vissza. Ezt a célt azonban egyelőre nem sikerült elérnünk. A daganatok elpusztításá­ra a röntgen-, illetve rádiumsugarak bizonyultak legalkalmasabbnak, me­lyek mindenekelőtt a burjánzó, osz­tódó sejteket pusztítják el. Az utóbbi években alkalmazásra KUTATÓK HARCA AZ EMBERISÉG RÉME: A RÁK ELLEN Dr. Kellner Béla egyetemi tanár, a Nemzetközi Rák­ellenes Unió oslói értekezletének tapasztalatairól és a hazánkban folyó tudományos kutatómunkáról kerültek a rádióaktív izotópok is. Ez tulajdonképpen a sugaras kezelés egyik formája. Amíg a röntgensuga­rakat csak a testfelületen keresztül lehet az elpusztítandó szövetekhez eljuttatni, a rádium pedig csak köz­vetlen környezetében képes a sej­teket elpusztítani, addig a rádióak­tív izotópok a vérpályába juttatva egyes helyeken felhalmozódnak és így végeznek sejtpusztítást. Különö­sen akkor válnak be, ha ki lehet használni bizonyos elemeknek azon tulajdonságát, hogy azok a szerve­zet egyes helyein felhalmozódnák, bizonyos szöveti elemekhez nagyobb mennyiségben kötődnek. Például a foszfor elsősorban a csontokban ra­kódik le és így rádióaktív foszfor a csontból kiinduló daganatok és a csontban jelentkező áttétek kezelé­sében válik be. A jód a pajzsmirigy­ben halmozódik fel, annak rádióak­tív izotópja tehát mindenekelőtt a pajzsmirigyben hoz létre sejtpusztí­tást. Vegyszerek, hormonok a rák elleni küzdelemben — Régi törekvés — folytatta Kell­ner professzor —, hogy vegyszerek­kel próbáljuk elpusztítani a dagana­tot. A savakat és a lúgokat, ezüst- nitrátot, vaskloridot évszázadok óta próbálják felhasználni felületesen ülő daganatok gyógyítására. Ezek a helyileg roncsoló anyagok azonban nem tekinthetők a daganatok gyógy­szereinek. Ide tartozik a mustárnit­rogén alkalmazása, mely szintén egyik olyan anyag, amelynek segít­ségével a sejtek osztódását, szaporo­dását befolyásolni tudjuk. A 30 as évek elején Dustin belga kutató fel­fedezte, hogy számos anyag legkife- jezettebben az őszi kikerics alkaloi­dája, a colchicin megakasztja a sej­tek osztódását. Súlyos torzulásokat hoz létre az új sejteken és el is pusz­títja azokat. Azóta nagy számban ismerünk olyan anyagokat, amelyek hasonló hatást fejtenek ki. Lényegé­ben ez a hatás figyelhető meg a mustárnitrogén távolhatása alkalmá­val is. Nagyon érdekes, hogy mind­ezen változások lényegében meg­egyeznek azokkal, amelyeket az ioni­záló sugarak, a röntgen, a rádium hoznak létre a sejtek osztódásának folyamatában. A sejt anyagszükség­lete éppen az osztódás periódusá­ban a legmagasabb és így érthető, hogy ezt a biológiai folyamatot na­gyon sokféle úton-módon sikerül megtámadni. Ma már számos mó­dot ismerünk, mellyel ezt a finom biológiai történés-sort befolyásolni tudjuk., s ezen anyagok természete­sen többé-kevésbé befolyásolják a daganatos burjánzást is. A hormonokról folyó kezelésről érdeklődünk Kellner professzortól: — Egyik legeredményesebb irány­nak bizonyult a sejtek osztódásának hormonok útján történő befolyáso­lása. Férfiak prostatarákját kitűnő eredménnyel kezelték női ivarszer­vek által termelt hormonokkal. Ez az eljárás bizonyult a legeredménye­sebb chemotherápiás kezelésnek és máig is az maradt. Újabban hallunk olyan esetekről, amelyekben ezzel a kezeléssel teljes gyógyulást sikerült elérni. Az ellenkező nemi hormono­kat kiterjedten — sajnos sokkal ke­vésbé eredményesen — alkalmazzuk a nők emlőrákjánál — több száz olyan vegyszert ismerünk, amelyek a daganatok növekedését befolyásol­ni képesek, ezek közül néhány tucat kiterjedt alkalmazásra is került, azonban gyógyszerekkel ma még csak időleges növekedésgátlást tu­dunk elérni, végleges gyógyulást csak egészen kivételesen. Kitűnő eredményt és teljes gyógyulást ho­zott azonban a vegyszerek és a su­gár, illetve sebészi kezelés együttes alkalmazása. — Mikor tekinthető a rákos beteg teljesen gyógyultnak? — érdeklődtünk. — A daganatos betegség majdnem mindig igen hosszadalmas lefolyású és úgyszólván minden betegnél más jellegű. Általában akkor tekintjük a beteget gyógyultnak, ha öt évig tü­netmentes. A mai kezelés mellett mind nagyobb és nagyobb százalék­ban érjük el ezt az időtartamot. Még ez a hosszú tünetmentes időszak sem ad azonban biztosítékot arra, hogy a daganat később nem újul ki, vagy más szervekben nem jelentkeznek-e áttételek. — A gyógyszeres kezelés komoly akadályát jelenti az a legújabban felfedezett tény, hogy a gyógyszerek csak bizonyos ideig hatnak, azután a sejtek megszokják és érzéktelen- né válnak az újabb és újabb keze­léssel szemben. Ez az úgynevezett „gyógyszermegszokás” mindenekelőtt azért bír igen nagy jelentőséggel, mert a daganatokra kifejtett hatás csak akkor lehet jelentékeny, ha si­kerül hosszú ideig alkalmaznunk a gyógyszert. A magyar tudomány eredményei —A Gyógyszeripari Kutatóintézet­ben Vargha László vezetésével a már többször említett musfárnáitrogén és hatékonynak bizonyult anyagok cukorszármazékait állították elő. A biológiai kísérletek alkalmával ezen anyagok közül egy emelkedett ki, amely a mustámitrogén hatékony részét mannit cukorhoz kötve tar­talmazza. Az anyag kémiai tekintet­ben is sok szempontból érdekes. A biológiai kipróbálás alkalmával ked­vező tulajdonságait állapítottuk meg. Legfontosabb tulajdonsága, hogy már egészen kis adagokban is hatá­sos, ugyanakkor igen nagy mennyi­ségeket is veszély nélkül adhatunk. A mérgező és hatásos adag közötti széles távolság igen tág lehetőséget nyújt arra, hogy e szert a legkülön­bözőbb adagolásban adhassuk a be­tegeknek. Az anyag jól eltartható, ném bomlik. Az állatkísérletekben igen kifejezett hatást fejt ki a vér­képző szervekre és a kísérleti álla­tok fehérvérűségét jól befolyásolja. Az állatok daganatait aránylag hosz- szú ideig sikerült fejlődésükben visz- szatartani. legújabban — legalábbis bizonyos százalékban — megfelelő adagolással gyógyulást is el tudunk érni. Ugyancsak állatkísérletekben a daganatok egyik legveszedelme­sebb következményét, az áttételek következményét nagy biztonsággal tudjuk megakadályozni. Ezek a kí­sérleti eredmények szükségessé tet­ték, hogy a szer klinikai kipróbá­lásra kerüljön. Az ez irányú kísér­letek az Országos Onkológiai Inté­zetben már több mint egy éve foly­nak. Itt is. megállapítható, hogy igen nagy a távolság a már hatékony és a még eltűrt anyag között, ami az adagolás szinte korlátlan lehetősé­geit nyitotta meg. —- Az oslói kongresszuson beszá­moltam az eddig elért eredménye­inkről. Az előadás visszhangját ab­ban érzékeltetem, hogy mintegy 15 külföldi kutató, illetve kutatóintézet kérte a gyógyszert, hogy azt részben kísérleti, részben emberi anyagon kipróbálják. * # * A harc tehát szakadatlanul folyik az emberiség réme, a rák ellen. A világ minden táján orvosok, kémiku­sok ezrei küzdenek, hogy negtaláí- ják azt a szert, ami megállítja a megbomlott sejtek észvesztőén roha­mos, fékezhetetüen szaporodását, és ezzel évente tízezrek életét adja vissza. Ebbein a munkáiban az emberért a magyar tudósok is tevé­keny részt vesznek. K. I.

Next

/
Thumbnails
Contents