Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-15 / 166. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MDP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 166. szám. ÁRA 50 FILLÉR Vasárnap, 1956. július 15. As aratás, betakarítás pénteki hősei A Gépállomások Megyei Igazgató­sága jelenti: Pénteken már egyre több aratógép állít be a szövetkezetek búza- és rozsitáMáitba. Ezen a napon 560 hol­don vágták lie a kenyérgabonát. A gépállomások aratógépvezetői közül a legtöbbet aratták pénteken: Szűcs János (Iharosbenény) a heré­nyi Úttörőben 14 holdon vágita le a gabonát. Szabó János (Marcali) a csákányi Haladásiban 13 holdon aratott. Eddigi tel'jesáítméinye 67 hold. Bunyevácz József (Darányi az ara­tógépvezetők versenyében az első helyein küzd. A pénteki 13 holdas teljesítményével együtt eddig 92 hold gabonát aratott le. Szemesi Ferenc (Balatonfeiiiti) 10 hold, G. Horváth János (Csokonya- visonta) 10 hold, Heszler Jenő (Ka- rád) 10 hold, Szabó Lajos (Nagyatád) 10 hold. Rapai Pál (Tab) 10 hold. SOMOGYI JENŐ KOMBÁJNOS CSÚCSTELJESÍTMÉNYE Somogyi Jenő, a Balatonkiliti Gép­állomás kcmbájnvezetője az idei ara­tásban pénteken érte el a legnagyobb teljesítményét. A kiüti Dózsában e napon 15 holdról takarította be a ke­nyérgabonát. Bárcsak tartaná végig a pénteki csúcstelj esi talányét! fi hornyai tanácselnekasszony is arat Bonnyán nagyon talpraesett ta­nácselnöknő vezet. A szeme rajta van a határon, s maga is megmozgat minden követ, csak ne legyen fenn­akadás — minél többet teremjen a határ. Az ősszel — különböző okokból — gazdátlan 'maradt szerteszabdalt, egymástól távollévő tagokban 75 hold búzaföld. Domboldalakon, meredé­lyeken, gépre nem való fekvésű te­rületeken volt ebből egynéhány sze­let. Arra szerződött egyéni fogatosok- kál, a többit pedig kombájnra s ara­tógépre szerződte. Igen, de most a 26 holdnyi meredek hegyoldali vetés learatására nincs kaszása. Erre meg­egyezett a tanács összes dolgozójá­val, hogy a kenyeret nem hagyják. Maguknak, a községnek is nagy szé­gyen volna, ha a 26 hold betakarí­tása megkésne és a szempergésből kár érné őket. Kivonulnak közösen, s saját kezükkel aratják le ezt a részt is. Első kaszás: az elnökhelyet­tes, második kaszás: a vb-titkár — marokszedő ő maga. Nem enged egy szemet se kárba- veszni a búzából a tanácselnök­asszony! Halló, Kaposvári Gépállomás ! Panasz érkezett Mezőcsokonyáról, hogy kintiévé aprómagcséplőjük többet áll, mint dolgozik. Pedig a falu gazdái 55 mázsa bíbormagot szállítanának már exportra, értékes valutáért. Az éves mezőgazdasági mimkaverseny első fordulójának mérlege A megye termelőszövetkezetei és egyéni gazdái közt folyó éves szo­cialista munkaverseny első szakasza lezárult. A versenyben csaknem húszezer dolgozó paraszt vesz részt. A megyei versenybizottság értékelé­se alapján az első versenyszakasziban a mezőgazdasági munkákban, be­gyűjtésben, adófizetésben a járások sorrendje a következő: Járás: 1. kaposvári 2. csurgói 3. fonyódi 4. barcsi 5. tahi 6. nagyatádi 7. siófoki 8. marcali Ossz. pont: 1627 1498 1465 1404 1396 1375 1369 1366 Járási tanácselnök: Surd Sándor Vörös Gábor Király Ferenc Mátyás Józsfef Tengereid Imre Sasvárd Ferenc Nagy Lajos Papp Ferenc imás-ciépiési GYORSHlRflDÓ AZ ÚJ KENYER MINDENNÉL FONTOSABB! Pintér József, a Karádi Gépállo­más aratógépkezelője 13-án 6 óra alatt 8 és fél hóid búzát vágott le a somogydöröcskei Béke Tsz-ben! A nágocsi Szabadság Tsz 537 hold gabonájából 400 holdat kombájnra, százat pedig aratógépre szerződött. A Tabi Gépállomás három kombájn­ja és két aratógépe már »teljes gőz­zel« meg is kezdte az aratást. A tsz előkészítette a tarlóvetéshez szüksé­ges magvakat. 88 hold mohart szán­dékoznak vetni, azonkívül szójaba­bos csatornádét. Zöldtakarmánynak 20 hold napraforgót vetnek, mert tudják, hogy ez pétisóval kiegészítve jó fél istállótrágyázásnak felel meg. FUCSKÄR JÓZSEF 1070-es gépé­vel e hó 12-én 215 mázsa őszi árpát csépelt el a jutái Úttörő Tsz és az egyéni gazdák portáján. E szép tel­jesítmény után éjjel 5 hold tarlót le­szántott másodvetés alá. Másnap folytatta a cscplést — mintha n:i sem történt volna. Pedig történt: ez munkahőstett. DÍSZ aralöSirigád alakúit Miklósiban A július 12-én tartott taggyűlé­sünkön 14 tagú önkéntes DISZ ara­tóbrigádot szerveztünk. Legelsősor- bsn a községben lakó idős. beteges családoknak segítünk az aratásban. Ha náluk végeztünk, a termelőszö­vetkezetbe megyünk aratni. Elcsépelték a rozsot a Nagyatádi Állami Erdőgazdaság kaszó-kanizsabereki üzemegységében. A nyolc kaszapár — Szép Lajos mun­kacsapata — gyorsan végzett az ara­tással. Az elcsépelt kenyérgabonát a cséplőgéptől azonnal az iharosberé- nyi állami raktárba szállították. Nemsokára már új kenyérként ke­rül a dolgozók asztalára. Kasza után eke! A szentgáloskéri Táncsics őszi árpa tarlóját aratás után a gépál­lomás azonnal lebuktatta, s a ned­ves földben már duzzad az elve­tett másodnövények magja. Tize­diké óta a kenyérgabonát aratják kézzel és araíógéppel. A tagokat és családtagokat teljes egészében si­került bevonni e nagy munkába. Ennek köszönhető, hogy a Tán­csics mostanáig az összes őszi ka­lászos 50 százalékát már learatta. (Pintér Ferenc begyűjtési megbí­zott levele nyomán.) Böjté János az első beadó a falujában Böjté János szentgáloskéri egyéni gazda falujában elsőnek — a cséplő­géptől azonnal ■—■ teljesítette őszi ár­pából a takarmánybeadási kötele­zettségét. Tojásból, baromfiból, hí- zettsertésből sincs már év végéig rendeznivalója. Egy nap alatt ; 180 mázsa gabonát csápéi! < B. Kovács Lajos, a Tabi Gépállomás] felelős vezetője és munkacsapata a ] kányái Alkotmány Tsz-ben. A kiváló j eredményt jól szervezett munkával, ] a percek és másodpercek teljes ki-1 használásával érték el. fiz utolsó píilanatig dolgoznak a Nuitivátorok A megyei operatív bizottság fel­hívása alapján gépállomásunk kör­zetében folytatjuk a gépi kapálást. Pénteken a kaposhomoki Uj Ut Tsz- ben befejeztük 23 hold kukorica gyomtalanítását. Szombaton a mos- dósi Alkotmányban 6 hold, a nagy­berki Győzőben 10 hold kukoricát kapáltunk meg. A kultivátor már sú- « rolja a növények tetejét. Ezért igyek-1 szünk mo6t, hogy az utolsó pillana­tig minél több kezet szabadítsunk fel tsz-einkben más, szintén fontos munkákra! Az árpa cséplését befe­jeztük. Pénteken estig 60 vagonnal gépeltünk el — jelenti Duics János elvtárs, a Fonói Gépállomás igazga­tója. Vezetők, j közelebb az alkotó emberhez Tanulságos beszélgetés a Cukorgyár dolgozóival »Mi tudjuk, hogy csak arról az asztalról lehet elvenni, amelyikre teszünk is valamit« — mondotta Tépi elvtárs, a Kaposvári Cukor­gyár munkása azon a beszélgetésen, amelyet szerkesztőségünk és a cukorgyári pártbizottság szervezett pénteken délután a Cukorgyár­ban. Az őszinte, bátor hang, a felelősségérzet, a munkásöntudat ér­ződött azokban a szavakban, amelyeket az egyszerű munkások, a műszaki vezetők elmondtak tájékoztatásunk nyomán. E tudósítá­sunkban MINDEN SZAVUKAT IDÉZNI KELLENE, hogy meghallják azok, akik nem jutnak el hozzájuk, akik csak hal­lomásból szereznek tudomást arról, mi foglalkoztatja a munkáso­kat, azokat, akik mindennap odateszik alkotó munkájuk eredményét a közösség asztalára. Szinte szenvedélyesen kérték, hegy tájékoztassuk őket gyakrab­ban a kül- és belpolitikai eseményekről, beszélgessünk velük orszá­gos és egyéni kérdésekről. Biztos, hogy akkor könnyebben lekflzdjük a nehézségeket. MIÉRT NINCSENEK PARTNAPOK az üzemekben, előadások a Pártoktatás Házában? — kérdezte Bucsik- né elvtárs. — Bővebb tájékoztatást szeretnénk kapni sok-sok kérdé­sünkre. Erre jó mód lenne, ha a megye, a város vezetői — néha még központi előadók is — tartanának pártnapot, előadást, tájékoztatást üzemünkben. De elmaradtak a Pártoktatás Háza jó előadásai is, ahol a népnevelőket tájékoztatták. Itt van például a Központi Veze­tőség legutóbbi határozata a Petőfi-köri vitával .kapcsolatban. Mi erről nem sokat tudunk. Sokan kérdezték tőlünk, hogy mi az a Pe- tőfi-kör, ki az a Déry Tibor, Tardos Tibor, akiket a határozat záró­jelben jelölt meg. Nem tudtunk választ adni a kérdésre. Jöjjenek hát ki hozzánk, tájékoztassanak bennünket, s a pártsajtó is, ha már egy kérdéssel foglalkozik, azt magyarázza is meg, hogy ne csak egyes jólértesültek ismerjék az eseményeket, hanem mi, dolgozók is. — NEM JÓ A CUKORGYÁR BŐRRENDSZERE — mondják a dolgozók. Nem béremelést kérnek ők, hanem olyan bé­rezési rendszert, amely figyelembe veszi a Cukorgyár jellegét — pél­dául a javító részleg munkáját —, amely ösztönző a jó munkára. Náluk nem vált be a darabbér, jobb lenne az időbér. Ez a vélemé­nyük a műszaki vezetőknek is, akik sokszor maguk sem tudnak el­igazodni a bonyolult bérrendszeren. — FOJTOGAT BENNÜNKET A BÜROKRÁCIA — mondta Tabák elvtárs, az üzem igazgatója. — Most már szinte naponta olvassuk a Minisztertanács határozatait, amelyek a dolgo­zók jólétéről, a bürokrácia megszűnéséről intézkednek. Örömmel, lelkesedéssel vesszük tudomásul ezeket, de úgy érezzük, sok még a gát ezek végrehajtása előtt. Miért nincs nagyobb önállóságunk ne­künk, vállalati igazgatóknak? Miért kell olyan terveket kapnunk, amelyeket csak papíron lehet megvalósítani, különböző ügyeskedé­sekkel, mert az életben nem válnak be. S a mérnökök is mondják, nem veszik figyelembe a helyi sajátosságokat, a terveket központi­lag dolgozzák ki a legutolsó munkafolyamatig, s ők nem mérnöki, hanem adminisztratív munkát végeznek. JÓ SZAKEMBEREK vannak a Kaposvári Cukorgyárban, akik fokozni akarják a terme­lést, csökkenteni az önköltséget, tanulni, újítani akarnak. — De hogyan valósítsuk meg mindezt, ha a bürokrácia meg­köti kezünket, ha rossz a bérrendszerünk? — kérdezte Tápi elvtárs. — Aztán apró dolgokban, ami egyéni életünket érinti, sem intézked­nek. Hatvan család és a cukorgyári munkások kérik, hogy szüntes­sék meg a kocsmát a cukorgyári művelődési házban. Az nem a munkások érdekét szolgálja, ott gyermekeik nem látnak jót, állandó a csendháborítás. Kicsi dolog ez, de nekünk nagyon sokat jelentene, ha intézkednének kérésünkben az illetékesek, jobb kedvvel dolgoz­nánk. Mennyi energia, mennyi erő, mennyi szépre, jóra való törekvés van a mi munkásosztályunkban! Csak MEG KELL HALLGATNUNK ŐKET. Támaszkodnunk kell lelkesedésükre, áldozatkészségükre közös cél­jaink eléréséhez. — Megnyugtató, amit a tájékoztatóban kaptunk — mondták a dolgozók. Igen, megnyugtatók azok az intézkedések, amelyeket pártunk és kormányunk tesz az utóbbi időben. Mindezek társadalmi rendsze­rünk fölényét hirdetik. Mutatják azt, hogy a dolgozó nép anyagi jó­léte áll rendszerünk középpontjában. Minden intézkedés elért ered­ményeinkre épül. Jogos büszkeség tölt el minden munkást, amikor a felszabadulásunk óta elért vívmányokról esik szó. S aki azokat ta­gadni merj, az velük, a munkásosztállyal kerül szembe. Ök voltak azok, akik a legnagyobb áldozatot hozták az elmúlt években, akik alkotó munkájukkal pártunk, államunk iránti ragaszkodásukkal bi­zonyították be, hogy méltó tulajdonosai ennek az országnak, ök ma is minden erejükkel küzdenek közös célunkért, a szocializmus felépítéséért. Csak az a kérésük, hárítsák el az útból a bürokráciát, amely akadályozza az élet előrehaladását, az ember boldogulását' Közelebb az élethez, közelebb az alkotó emberhez. H. J. Meg jutáim ássák a legjobb ijjúsági cséplőbrigádokat Miféle áruellátás ez? Nem lehet cigarettát, sört és egyéb hűsítő italokat kapni Bolhán Jutái Úttörő Tsz, figyelem! Többszáz mázsás szénakazlukat miért hagyják elrothadni? A tete­je úgy áll, mint részeg ember fe­jén a kalap. Az elevátor sebhelyét sem »gyógyították« be, s így az eső tönkreteszi drága takarmányu­kat — vígan. Az elvtársak viszont sírva nézhetnek majd a télen az üres jászol előtt sínylődő jószágra! A DISZ Központi Vezetősége, a Földmű vdésügyi Minisztérium, az Állami Gazdaságok Minisztériuma és a MEDOSZ országos elnöksége az idén is megjutalmazza a cséplési vferseny legjobbjait. Az állami gazda­ságok legjobb ifjúsági cséplőbrigád- ja 15 000 forint értékű jutalomban részesül. A második-ötödik helye­zett ifjúsági brigád 10—10 ezer fo­rmt értékű jutalmat kap. A gépállomások legjobb iíjúsó, cséplőhrigádja ugyancsak 15 000 f< rint, a másodák-öitödiík helyezett 10- 10 ezer forint értékű tángyjutalmt kap. A jutalmak között karórák, fén; képezőgépek, rádiók, hangszerek st szerepelnek. A bolhái tsz-tagak és egyéni dolgo­zó parasztok kérésére írom ezt a le­velet. Kérem sürgős közlését, hogy az illetékesek végre észrevegyék magúikat. A júniusi tanácsülésen gondosan megtárgyaltuk az aratás-csépdésre va­ló alapos felkészülés feladatait. A lakosság megfelelő áru- és itaMRátá- sárnak biztosításáért a földművesszö­vetkezet ügyvezetőjét tettük felélés­sé. Az aratás már javában folyik. A földművesszövetkezet vezetői azon­ban', mintha téli álmukat aludnék, fülük botját sem mozgatják, hogy a lakosság szükségletét kielégítsék. Több mint egy hét óta nem lehet sízódát kapni az italboltban. Ha sört kér valaki, a felelet erre .is az, hogy nincs! (Bezzeg a télen, mikor senki sem kereste, volt unásig.) A 20,60 fo­rintos boron ‘kívül mást nem lehet kapni. Ugyanilyen rossz a helyzet a cigagpttaellátással is. Sem Kossuthot, sem Munkást nem lehet kapni. Mit szóljon ehhez a dolgozó paraszt? Ter­mészetesen mérgelődik, káromkodik — és jogosan. Gondolkodjanak ezen a felelősök. Érezzék magukat a dol­gozó parasztok helyében; vajon ők mit szólnának, ha egésznapos meleg­ben, s még a nagy fáradság után sem kaphatnak egy pohár sört vagy egy fröccsöt, de még cigarettát sem szívhatnak. Bizonyára ők is mérge­lődnének. Mi, a tanács vezetői hiába telefo­nálunk jobtora-balra, tiltakozásunk süket fülekre talál. Reméljük, leve­lünk hatásos lesz; ZanaH József, Boiihó vb-elnöke. * * * Egyetértünk Zanati divtára levelé- vd; S most megkérdezzük a JÁSZÖV, illetve a MÉSZÖV veze­tőit: vajon mit szólnak ehhez? Re­méljük, 'haladék nélkül megteszik a szükséges intézkedést. (Szarik.) Cikkünk n Elköltözött a Begyűjtési Hivatal Nemrégen írtunk arról, hogy a Begyűjtési Hivatal hdyiségeit is fel lehetne szabadítani lakások cdjána. Cikkünk nyomán a Megyd Begyűjté­si Hivatal a Megyd Tanács épületé­be költözött. A felszabaduló -lakást két orvoscsalád kapta meg. A kór­házból kiköltöző orvosok szobáival bővítik a kórházat, növelik az agy- létszámot. y o m án . . . Megtalálták a „talajvíz“ útját Már többször foglalkoztunk a Szé­chenyi tér 10. számú ház pincéjében lévő talajvízzel. Most végre megta­lálták a »talajvíz« útját. Nem vdt más, mint az egyik szomszédos ház­nál lévő szenny vízcsőrepedés, amely­nek vize ide folyt át. Most a cső­repedés ‘kijavításával dtűnik a víz a Széchenyi tér 10. számú ház pincé­jéből. Aratják a búzát és a rozsot Zimányban A zimányi Béke Tsz tagjai és a község egyéni gazdái a jó idő min­den percét kihasználva küzdenek azért, hogy minél kisebb szemvesz­teséggel keresztekbe rakhassák a jó termést ígérő búza- és rozskalászo­kat. A községben befejezték az őszi árpa aratását, és mind a termelőszö­vetkezet, mind az egyéni gazdák megkezdték a búza és rozs aratását. A gazdák elhatározták, hogy kenyer- gabonafeleslegiúket eladják az ál­lamnak.

Next

/
Thumbnails
Contents