Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-01 / 154. szám
6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1956. július 1. ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS, ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS 3Cispaft(h&knak, úttörőknek Az NDK mezőgazdasági kiállítása Július 23-tól augusztus 4-ig tartják meg negyedízben Leipzig- Markkleebergben az NDK nagy mezőgazda- sági kiállítását 170 hektárra bővített területen. A kiállítás segítséget nyújt ahhoz, hogy a nagyközönség, a mező- gazdasági dolgozók szélesebb köre megismerkedjék az újítók és szakemberek módszereivel. A kiállítást az NDK valamennyi kerületéből háromnaponként újabb és újabb küldöttségek keresik fel. Külföldről eddig húsz küldöttség jelentette be látogatását, 86 különvonatot állítanak be, hogy a kiállításra érkezők zavartalan közlekedését biztosítsák. A kiállítás előkészületeiben kereken kétezer munkás, számos építész grafikus, díszítő vesz részt. Elkészült az első óceánjáró Jugoszláviában A szpliti hajógyárban elkészült az első óceánjáró teherhajó. A »Marian*< hossza 146 méter, szélessége 18,3 méter, teherbíró képessége 10 270 tonna, sebessége óránként 13 csomó (24 kilométer). Hatalmas öntözőcsatorna épül Kiangsi tartományban Közép-Kína Kiangsi tartományában megkezdték a legnagyobb öntözőcsatorna építését. A 415 kilométer hosszú csatorna a jövő tavasszal készül el és 13 000 hektár földet ment meg az aszálytól. Ezenkívül módot nyújt arra, hogy egy évben kétszer arassanak rizst. Előzetes számítások szerint a csatorna■ révén évenként 15 000 tonnával több rizst fognak aratni. 5000 kilogramm négyzetcentiméterenkéEst A Szovjet Tudományos Akadémia nagy nyomásokat kutató fizikai laboratóriumában kísérleti gázkom presz- szort készítettek, amelynek teljesítménye óránként 120 milliliter sűrített gáz. Ebben a készülékben a gázt 5000 atmoszférára nyomhatják össze. Ez a kolosszális nyomás kétszerese annak, amelyet a lőporgázok a lövés pillanatában a puska, vagy a golyószóró csövében kifejtenek. A nagy nyomást igen sokféle tudományos kutatás elvégzésére használhatják fel. Rendikívül nagy nyomások esetén ugyanúgy, mint igen nagymérvű mélyhűtésnél (alacsony hőmérsékleten) csodálatos változások figyelhetők meg: igen sok etem teljesen új fizikai, vagy völgyi tulajdonságokra tesz szert, átalakulnak a kristályrácsok, megváltozik az anyagok külseje, vezető- képessége stb. Nagy nyomás segítségével számos vegyi folyamat meggyorsítható; a geofizikusok és geokómikusok pontosan lemásolhatják a föld mélyében húzódó, kolosszális nyomásoknál! kitett rétegekben lezajló folyamatokat; a kohászok az igen nagy nyomásokat felhasználva újfajta nagyszilárdságú ötvözeteket készítenek, amelyekben nincsenek belső hibák, gázbuíborékok, vagy záródmányok. Az ilyen ötvözetek rendikívüli sűrűségük folytán teljesen új, kiváló mechanikai tulajdonságokkal bírnak. Magnetofon és lemezjátszó A moszkvai elektromechanikai gyárban készülő »Jauza« kombinált lemezjátszót és magnetofont választékos műanyagtokiban helyezték el. A magnetofon és a lemezjátszó egymástól' függetlenül is működik. A lemezjátszó piezoelektromos játszófejének két konundtűje van mikrobarázdás és nonmáltemezhez. A tok 'hátsó részén egy külön rekeszben helyezhető el a piezoelektromos mikrofon, az összekötő vezeték, egy-két kazetta és egyéb tartalékalkatrész, amelyet a gyár a magnetofonhoz szállít. A készülékek vezérlésére különböző fogantyúk és gombok szolgálnak. A blokkolt gombrendszer kizárja annak a lehetőségét, hogy a magnetofon hangfelvétel vólettonül letörlődjék. A magnetofont bekapcsolhatják 110, 127 és 220 voltos váltóáramú hálózatba, amelyből 80 wattot fogyaszt. A hangfelvétel 6,35 mm széles ferromágneses szalagra történik. Felvehetők gramofontemezeken lévő zeneművek a lemezjátszón való lejátszás közben, továbbá zene, vagy beszéd a mikrofonon keresztül, vagy a rádióból. A magnetofon felvétel visszajátszható az egy watt kimenő kapacitású saját hangszórón, vagy pedig rádiókészüléken át. Egy teli magnetofon-kazettában 180 méter szalag van. A felvehető és visszaadható hangok frekvenciája 80—7000 herz. 300 új termelőszövetkezet az Albán N épköztársaságban még a tavaszi munkák megkezdése előtt 300 új termelőszövetkezetet alakítottak, vagyis majdnem ugyanannyit, mint amennyi 1955. év végéig összesen volt. Az idén 8800 traktorosekét, 2500 kültivátort és egyéb mezőgazdasági eszközt kaptak az albán falvak. Uj szintetikus műszál A bukaresti műszálkutató laboratórium munkatársai nemrégiben hazai nyersanyagból nylon típusú új műszálat állítottak elő. Az új gyártmányt széleskörben felhasználhatják a népgazdaság különböző területein: ha gyapjút és növényi rostokat adnak hozzá, úgy nemcsak tartós harisnya és fehérnemű készíthető belőle, hanem egyéb textiláru is. Ezeknek gyártását már meg is kezdték. Az új szálat különleges vegyi kezelés útján, olyan anyaggá változtatják át, amely az iparban is alkalmazható. így például rendkívül szilárd fogaskerekek készíthetők belőle. Leningródi fehér éjszakák Most vannak a híres lemingrádd fehér éjszakák, amelyekről Puskin így emlékezett meg: »•Egyik hajnalpír követi a másikat, siet s az éjszakának csak félórát ad ...« Ezeken a világos éjjeleken a teningrádiak sétálnak a Néva partján. Türelmes horgászok ülnek a part rgránitkockáin. Órák telnek: talán harap a hal. A Finirílandi pályaudvar előtti történelmi téren gyülekeznek az éipótőmunkásók. Itt áll a Metro építőinek tornya A Fimnlandi pályaudvar épületét újjáépítik, ahonnan vonatok indulnak a karéliad földszoros festői vidékeire és a Finn-Öböl partjaira. Itt áll1 annak a szobra aki a szovjet népet győzelemhez és boldogsághoz vezette, kiről a nagy névaparti várost elnevezték: Leniné . . : A kék blúz Katt-katt... Kattogott a nagy varrógép, és anyácska ügyes keze addig húzott szálat, kelmét, a tű az öltést addig vette, míg blúz lett az anyag selyme ... Katt-katt... Nyikkant egyet még a nagy gép és anyácska iparkodva a gombokat varrja már épp, mikor Gizi lánya sírva szobába lép öccsét szidva ... Nyaff-nyaff . .. »A fiúk mind verekednek, hiába a jó szó nekik, engem is csak faihoz kentek; megcsupálom még ma Ferit, s vele együtt szomszéd Petit!« Nyaff-nyaff ... Jó anyácska fejet csóvái, s mutatja a varrott holmit, és míg Feri kint somfordái, Gizi talál búra gyógyirt — a szép kék blúz mindent gyógyít! S. SZABÓ IBOLYA Kirándulásra Részűinek a lengyeltóti pajtások A lengyeltóti pajtásoknak régi vágyuk teljesül a nyáron. Kirándulni mennek a Balaton partjára. Pontosan még nem tudják, mikor indulnak, de bizonyára nagyon várják már azt a percet. Hogyne, hiszen régóta készülődnek, hosszú ideje gyűjtögették fillérjeiket. Még dolgoztak is. hogy gyorsabban gyűljön a pénz. Hulladékot, nagy meny- nyiségü vasat, papírt, rongyot gyűjtöttek össze és átadták a MÉH-nek. A lengyeltóti pajtásoknak is, akárcsak megyénk minden úttörőjének, kellemes nyaralást, jó pihenést és szép nyári napokat kívánunk. Reméljük, jól: sikerül a régvárt kirándulásuk. Csak így ne járjatok ti is... Tavaly nyáron egy úttörő sátortáborban történt. Őrségen állt az egyik pajtás. Nem volt bátor fiú, de mégsem félti, mert az őrzésben segített Bundás, a tábor kutyája. Teltek-múltak a percek, őrünk elfáradt, s leült a padra. Lecsukódott a szeme. elaludt. De mi történik? Valaki mellbe vágta! ... — Állj, ki vagy? Segítség! Riadói Ébresztő! — kiabál torkaszakadtából. Felriad a tábor, s az őr csak ekkorveszi észre: a Bundás lökte mellbe. Tudod-e, pajtás, hogy rannak „balkezes“ macskák is? John Cole, az oxfordi egyetem egyik fiziológusa kísérlettel igazolta, hogy a macskák között is akadnak »balkezesek«, akárcsak az emberek között. A fiziológus 60 macskát oly módon táplált bizonyos ideig, hogy üvegcsőbe helyezett élelmüket csupán egy manccsal tudták megközelíteni. 23 macska kizárólag a. bal, 12 macska a jobb mancsával nyúlt s? táplálékért. 25 macska felváltva használta mellső lábait. A »balkezes« macskák viszonylag nagy száma, alapján a fiziológus szembefordult azzal a feltevéssel, mintha a jelen--- ség külső tényezők következmény^- lenne; inkább az agy szerkezetében keresi a magyarázatot. FEJTSD MEG! 1 2 3 4 5 6 7 8 9 > 10 11 V 12 13 14 15 16 17 18 Iiiiii 19 20 21 iiü: •i™ 22 23 24 25 26 iiiiii 27 28 :::: 29 30 iíiÜi 31 32 33 34 Ilii:! 35 36 37 38 üli! 39 40 A < J Vízszintes: 1. Itt a vakáció! (Folytatása a nyíl irányában.) 10. Testrész. 11. Becsuk. 12. Unatkozó. 13. Mutatószó. 15. Korszak. 16. Inni fele. 17. A kugli. 19. Rangjelzés. 20. Esőn áll. 22. Régiesen: tette, helyezte. 24. Szelidítetlenek. 26. Pelyhes. 27. Valódi. 29. Igekötő. 31. Vissza: pusztítsd. 32. Majdnem láb. 33. Orosz háro n. £5. ELE. 36. Becézett leánynév. 37. Magas, egyenes, szépnövésű. 39. Vissza: drót. Függőleges: 2. Foghúsa. 3. Férfinév. 4. Azonos mássalhangzók. 5. Fürge állatka. 6. Férfinév. 7. Tagadószó. 8. Néz; betűi keverve. 9. G-vel üzemeké. 14. Aki .... az ryer. 17. Az ősi fegyver. 18. K-val Keiítést készít. 21. Mutatószó. 23. AHI. 25. Rossz ízű. 26. Bírósági eljáráshoz folyamodott. 28. Dotál mássalhangzói. 30. Pirul ikerszava. 32. Kereskedelmi cikken. 34. IDŐ. 36. Ennek a tulajdona. 38. Ajándékoz. 40. Majdeestt sas. Beküldendő: Vízszintes 1. Beküldés határideje: július 5. Múlt heti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Az évvégi vizsgákra készült minden iskola ifjúsága. Évzáró. Könyvjutalmat nyert: Segesdi Ilon» Somogyaszaló, Szabó Katalin Kaposvár, Horváth Erzsébet Somogyaszaló. Wer- tenbach Gyula Kaposvár. Kiss Pál Kaposvár, Hergert Matild Kaposvár. * * * A felnőttek beküldött keresztrejtvény- megfejtéseit nem vesszük figyelembe.^ (oZ6rK, / EGY NYUGTALAN EMBER Van úgy az életben, hogy egy-egy ember híre, neve azelőtt jut el hozzánk, mielőtt vele találkoztunk volna. így voltam én is Horváth Jánossal, a kaposvári Sétatér utcai általános iskola tanítójával. Sokan beszéltek már róla. Elmondták, hogy nyugtalan egyéniség, aki nehezen fér ösz- sze másokkal. Szenvedélyesen keresi a maga igazát, s ennek érdekében kérlelhetetlenül szembeszáll mindenkivé!, bármilyen tekintély óvja is egyébként az illetőt. Nem akarom most felsorolni valamennyi előzetes értesülésemet, azt azonban meg kell állapítanom, bárki bárhogyan beszélt is róla, két dolgot mindig ki lehetett szűrni szavaiból. Az egyik, hogy nem lehet mindennapi ember Horváth János. A másik, hogy tanításával átlagon felüli eredményeket ért el. Ez a kettő viszont éppen elegendő ahhoz, hogy az emberben kíváncsiságot ébresszen munkája iránt. S vágyat, hogy megismerkedjék vele. Ezzel indultam útnak, hogy meglátogassam őt. Ha viszont az ember céltudatosan halad, elkerülhetetlen, hogy útja közben újabb és újabb adalékokkal ne találkozzék, amelyek mind-mind arra vonatkoznak, amit meg akar ismerni. Nekem is Horváth Jánosról vallott mindenki, akit sorsa utamba vetett. Pár közömbös, megszokott szó után érthetően reá terelődött a beszéd. Megtudtam így, hogy rendkívüli hatással van a gyermekekre. Egyik tanítványának édesapja próbára is tette a fiát. A Balaton mellett vidáman töltötték a nyári szünidőt. Egyszercsak odaszól fiához: »Attila, tudod-e, hogy János bácsi megkezdte a fűzfaföldrajzot?« A tízéves Attila elkomorodott. Csomagolni kezdett, és felnőtthöz méltó komolysággal jelentette ki: »Akkor vége a szünetnek. Én arról nem hiányozhatok«. Alig lehetett visszatartani. Erről vallott az igazgató, aki elmondta, hogy van olyan tízperc, amelyben szó nélkül olvasgatva töiti el az időt az egész osztály. Pedig életrevaló kis csikókorú gyermek valamennyi. Végre azután találkoztam vele is. A tanítói pályán eltöltött 41 év meglehetősen megtörte, megviselte. A szeme azonban gyermekiesen csillog még ma is. Csupa tűz, csupa lelkesedés. Különösen, ha tanítványairól beszél. »Nagyon érdekes osztály. Élvezet tanítani« — mondta beszélgetés közben minden kiszámítottság nélkül, őszintén, egyszerűen. Megnéztem több óráját is. Hiba lenne, ha elhallgatnám, hogy volt abban több olyan dolog, amivel nem értettem egyet. Sokallottam például, hegy a IV.-es tanulók fújták az ösz- szes igenevet, megkülönböztettek 15- féle határozót. Ekkor azonban már nem ez volt számomra az érdekes. A tények megerősítették mindazt, amit hallottam. Éppen ezért Horváth János titkát igyekeztem megközelíteni, megfejteni. Azt a titkot, amelyről annyiszor beszélünk. Emeljük az oktató, nevelőmunkánk színvonalát — szoktuk mondani. S most szemtől- szembe álltam egy gazdag tapasztalatokkal rendelkező tanítóval, akire úgy hallgatnak a tanulók, mint senkire se másra. Akinek elég egy különösebb hangsúly nélkül elmondott mondat ahhoz, hogy egy népes kis gyermekcsoportot csendre, fegyelemre intsen, s szótlanságra késztessen, holott körülötte nyargaló, kergetődző gyermekek ugrálnak, játszanak. Hátha van ebben a titokban néhány olyan vonás, amelyet ellesve át lehet adni a többi tanítónak, pedagógiai közkinccsé lehet tenni. Úgy hiszem, jó nyomon jártam, amikor e titok keresésében először is a tanítás romantikájára véltem rábukkanni. Fűzfaíöldrajz — hallottam. Vajon mi lehet ez — gondoltam magamban. Kint a patakparton, messze a lakott területektől, fűz- fabokrok alatt szokta János bácsi színesen, élvezetesen tanítani á gyermekeknek a földrajzot. (A császárréti összefolyásnál.) Nem tanítási időben, kora nyári hajnalon vagy napnyugta felé. De ezekről az »órákról« nem hiányzik senki. Ez az egészséges romantika hatja át azonban a tényleges óráit is. Nem véletlen, hogy egy olvasmány-tárgyalás közben (Petőfi itt járt közöttünk), könny csillogott valamennyi gyermek szemében, s a látogatónak is azért kellett hirtelen eltávoznia az óráról, mert kissé resteilte, hogy őt is el- érzékenyítette az »öreg«. Ilyen tanítás mellett nemcsak tanítani, tanulni is élvezet. Úgy hiszem, ez az egyik oka annak, hogy ezek a tízéves gyermekek annyira hallgatnak tanítójukra. Hamarosan újabb, de ehhez kapcsolódó nyomokra is akadtam. Ahogy az órát figyeltem, egyre inkább láttam, hogy »ezek a gyermekek játszanak«. Félreértés ne essék. Szinte félelmetesen komoly dolgokról volt szó. A tízéves kis alsótagozatos gyermekek — mint már említettem — az egész nyelvtant tudták, azt is, amit csak a VII.-ben, VIII.-ban kellett volna megtanulniuk. Mégis az egész játéknak hatott. Játéknak, anélkül, hogy játékossá vált volna. Egyszerűen csak arról volt szó, hogy minden a gyermekek érzésvilágához alkalmazkodott. Egyszerű, közvetlen és kötetlen, talán ezek a jelzők illettek legjobban az egész munkára. Mozogtak, szinte^ nyüzsögtek a gyermekek. Nyüzsgésük azonban egy pillanatra sem vált öncélúvá. Az élő mondathoz, az élő fogalmazáshoz hasonlóan elemeztek alaktani és mondattani szempontból nehezebbnél nehezebb mondatokat. Az egyik volt az állítmány, a másik az alany. A főnév lopva settenkedett az alany, az ige az állítmány mögé. Egyszóval — s azt hiszem, ezt is az okok közé kell sorolnunk — ezek a gyermekek ott az órán átélték mindazt. amit tanultak. A beszélgetés során derült fény a harmadik okra. Horváth János kartárs nem szokott prédikálni a gyermekeknek. De ha elkésett valamelyik, csendesen annyit mondott: »Látod, a tanító bácsi 41 éve egy percet sem késett soha«. Ha az egyik gyermek rendetlenül készítette el a házi feladatát, szó nélkül elővette óravázlatait, majd így szólt: »Nézd, én is készülök«. Igen, a személyes példa, amely tényekre hivatkozik, de sohasem hivalkodik, nagy vonzóerő. No és a gyermekek szinte határtalan szeretete. Azt mondanám, hogy ez a forrás. A többi is ebből fakad. Ott, a Kapos partján sétálva mondta János bácsi, amint életének történetét mesélgette: »Magam is gyermekké váltam közöttük«. Ö sok minden egyéb között ejtette el ezeket a szavakat. Nem sejtette, hogy a magam- féle titokkereső meg fogja jegyezni azokat. A gyermek érzékenyen megérzi, hogy ki közeledik hozzá fenntartás nélkül, őszinte szeretettel. Ha pedig megérezte, viszonozza azt. Ezért képes János bácsi csendes szóval fegyelmezni, de talán sokszor sokaknak ezért nem sikerült ugyanez nagy hanggal és fenyegetésekkel sem. A IV. osztályban ez a szeretet érződik az egész munkán, ezért uralkodik valamilyen elemezhetetlen vidámság, derű, hangulat az osztályban. Nem akartam tanulmányt, tudományos értekezést írni tapasztalataimról, csupán néhány ecsetvonással igyekeztem egy igazi pedagógus arcképét felvázolni. Ezt a képet itt-ott még teljesebbé lehetne tenni. Rá kellene mutatni arra, hogyan őrlődött fel egy gazdag pedagógusegyéniség évtizedeken keresztül egy kis községben a pap vezette iskolaszékkel folytatott szüntelen harcban. Meg kellene magyarázni, vajon mi az oka, hogy mindazok, akik kívülről szemlélik a dolgokat, miért ütötték könnyedén a nyugtalan ember bélyegzőjét János bácsira ... Töprengtem is ezen. Rájöttem, hogy azok, akik mindenben és mindenütt csak saját javukat keresik, a sima, problémátlan embereket kedvelik. Akik mindig ott folytatják a beszédet, ahol abbahagytuk. Akik megérzik, hogy mikor várnak tőlük helyeslést, mikor ellenkezést... János bácsi nem ilyen ember. Számára a IV. osztály 43 tanulója kicsiben a világ. Az ő oktatásuk, nevelésük, nyugtalanítja állandóan őt Ezért harcol minden ellen, ami számukra rossz példát adhatna, ezért keresi szünet nélkül a jobb, nagyobb eredményt biztosító megoldásokat. Az ilyen nyugtalanság tiszteletre méltó, még akkor is, ha lehetetlenné teszi mások lelkiismeretének elalvását.. Tehát nemcsak nyugtalan, hanem nyugtalanít is ... Nem, nem írok tanulmányt, úgy érzem azonban, annak a tudósnak, aki a szocialista pedagógus egyéniségéről kíván majd egyszer akadémiai értekezést írni, ezekhez a pedagógusarcképekhez kellene zarándokolnia, hegy példaképként állíthassa oda. minden jövő pedagógus elé Horváth Jánost és a többieket, akik nem a pedagógiából, hanem a pedagógiáért éltek. Amint mondtam, munkája tanulmányozása után nem mindenben tudok egyetérteni Horváth Jánossal — lelkes hivatástudata azonban tiszteletre kényszerít. S ez az, amit el kellett mondanom, hogy teljesíthessem egyetlen kívánságát: »Mivel hatvanegyéves vagyok, elhihető, hogy nem az érvényesülni akarás láza ösztökél. Boldog lennék azonban, ha valamit én is adhatnék a pedagógus-közösségnek«. János bácsi, adott. És én most továbbítottam ezt az ajándékot, kincset. Kerékgyártó Imre ■: 1 / is
