Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-04 / 156. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Köszöntjük kitüntetett egészségügyi dolgozóinkat A2 NDP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 156. szám. ARA: 50 FILLÉR Szerda, 1956. július 4. A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS: ADOTT SZÓ, AMELY KÖTELEZ A XX. kongresszus óta mind job­ban előtérbe lép az ember megbe­csülése, munkájának alaposabb ér­tékelése, munkakörülményeinek megjavítása. Az üzemi kollektív szerződések is részben ezt szolgálják és szolgálták eddig is. A szerződések megtartására azonban sokszor nem fordítottak kellő gondot, s ahol a vállalat vezetősége elmulasztotta kö­telezettségének teljesítését, ott nem történt felelősségrevonás. Most fo­kozottabban előtérbe kerül a kollek­tív szerződések megvalósítása, ami hü tükre annak, mennyire veszi ko­molyan az üzem vezetősége a dolgo­zók iránti kötelezettségvállalását. * A város üzemei annak idején elég körültekintően felkészültek a kollek­tív szerződések megkötésére. A ter­vezetek készítésébe bevonták a dol­gozókat is, s a kollektív szerződések zöme az ő javaslataik alapján épült fel. Sajnálatos kivétel a Textilmű­vek, ahol a dolgozók egyetlen egy javaslattal sem bővítették az üzemi kollektív szerződést. A vállalások megtételét, illetve azok megvalósítását sokszor hátrál­tatta a tanácsi vállalatoknál a nagy­fokú megkötöttség; felügyeleti szer­vük, a Megyei Tanács illetékes osz­tályai nem tulajdonítottak elég je­lentőséget a dolgozók munkavédelmi helyzetének javítására. Nem biztosí­tottak pénzügyi fedezetet erre. Néha azonban a vállalatok nemtö­rődömsége, hanyagsága miatt nem valósultak meg igen fontos munka- védelmi, szociális beruházások, il­letve intézkedések. A Finommechanikai Vállalatnál hiába vállalta a vezetőség, hogy a \ J rókkelező részlegben savelszívó-be- Á rendezést készít, ha a tanács pénz­ügyi fedezetet nem ad hozzá. Pedig erre a berendezésre egészségügyi szempontbél szükség vám Sokszor olyan intézkedések meg­valósítását is elmulasztják, melyek­kel pedig a termelést növelhetnék, olcsóbbá tehetnék. így például az Áramszolgáltató Vállalat nem való­síthatja meg a kerékpárvásárlásra tett vállalását, mert a pécsi igazga­tóság ezt a javaslatot azzal intézte el, hogy kerékpárokkal elsősorban a lakosság igényeit keli kielégíteni. Vállalatok ezért nem vásárolhatnak. Pedig ez nemcsak a dolgozók mun­káját tenné könnyebbé, hanem első­sorban a munkaidő jobb kihaszná­lását jelentené. Az Épületszerelő Vállalat Igen óva­tos volt, mert csak általános válla­lásokat tett, sokhelyütt még határ­időt sem jelöl meg. így a szerződés végrehajtását is alig lehet ellenőriz­ni. Márpedig a kollektív szerződések ellenőrzése a dolgozók vitathatatlan joga. Az AKÖV-nél, a Vaskombinát­ban és a Textilművekben ennek el­lenére a dolgozók nem kapták meg a kollektív szerződés szövegét, abból csak egy-két példány található a bi­zalmiaknál és a művezetőknél. Az élenjáró mozgalmak, újítások felkarolása általában szerepel a kol­lektív szerződésekben. Ennél a pont­nál azonban súlyos lemaradások van­nak. A Finommechanikai Vállalat­nál újítási feladatterv kidolgozását, a Faipari Vállalatnál az újítási moz­galom kiszélesítését vállalták, meg­valósításuk azonban elmaradt. Pe­dig ahol kellőképpen foglalkoztak az újításokkal, ott eredmény is szüle­tett. Példa erre a Téglagyári Egye­sülés, amely kollektív szerződésében újítási hónap megszervezését vállal­ta. Az újítási hónap igen hasznos volt, sok értékes javaslatot hozott. A Somogy megyei Építőipari V. vál­lalta, hogy az idén az előző évekhez képest nagyobb mértékben alkalmaz­za a fejlettebb munkamódszereket. Bár ért el eredményt, de például a habarcsládákat és betonkeverő la­pokat még mindig csak egyes épít­kezéseken készíti előregyártott ele­mekből. A Vaskombinát azt vállal­ta, hogy a szakmai színvonalat mun­kamódszerátadással emeli. Ezt azon­ban nem hajtották végre. Különböző kifogásokra, elsősorban az ipari ta­nulók vizsgára való előkészítésére hivatkoznak. Ez ugyan szintén fon­tos feladat, de már előbb is foglal­kozhattak volna munkamódszerát­adással. A Mélyfúró Vállalat többek között különböző műszaki intézkedé­sekre tett vállalást, amelyet azon­ban nem teljesített. Sok szállítási és anyagköltséget okozott ez a vállalat­nak. Mindezekből kitűnik, hogy a vál­lalatok nemcsak a dolgozók munka- körülményeinek megjavítását hanya­golják el, hanem sokszor a kollektív szerződés megszegésével költségeseb­bé teszik a termelést is, és maguk sem törekednek új módszerek alkal­mazására. A Nagymalom például vállalta, hogy a legfejlettebb mun­kamódszereket előadáson ismerteti a molnárokkal. Ennek határideje jú­nius 30, végrehajtására azonban még a mai napig sem történt intézkedés. A Tanácsi Bánya- és Építóanyagipa- ri Egyesülés sem indította meg az elmaradt és vállalt tapasztalatcsere- mozgalmat. A Magasépítő Vállalat­nál is csak a vártszervezet bírálatá­ra kezdett dolgozni a szakoktatási tanács. De felelősség terheli a szakszerve­zeteket is, amiért nem követelik meg a vállalások megtartását. Miért en­gedi meg például a Vaskombinát szakszervezete, hogy váltott műszak esetén a 18 éven aluli fiatalokat is beállítsák éjszakai munkára, amikor ezt a kollektív szerződésben tett vállalásuk tiltja? Vagy miért enge­dik és nézik el szótlanul, hogy a Fi­nommechanikai Válalatnál az excen- íer-préseket nem látták el védőbur­kolattal, s föléje sem helyeztek el világító berendezést? Az Áramszol­gáltató Vállalatnál többször történt már baleset, mégsem szervezték meg még mindig a balesetek megelőzé­séről szóló vetítettképes előadást. A vé dőberendezések karbantartásánál, felújításánál a Mélyfúró Vállalat élen jár, mert a vállaláson felül hét védőberendezés felújítását végeztééi. A legnagyobb lemaradás a kol­lektív szerződések teljesítésében ál­talában az üzemek kulturális és sportvonatkozású vállalásainál van. A vállalatok vezetői nem akarják felismerni a kultúra és a sport jelen­tőségét. A Tanácsi Bánya- és Építő- anyagipari Egyesülés erre vonatkozó egyetlen felajánlását sem teljesítette. A Mélyépítő Vállalatnál még any- nyíra nem törődnek a dolgozók spor­tolási lehetőségeivel és az erre tett vállalásaikkal, hogy az összes sport- felszerelést Pécsre szállították, ak­kor, amikor igen sok dolgozójuk ma­radt Kaposvárott. És az üzemi bi­zottság ezt szó nélkül engedte. Mindezekből kitűnik, hagy üze­meink, de még sok esetben a szak- szervezetek sem tulajdonítanak elég jelentőséget a kollektív szerződések megtartásának, nem veszik figye­lembe, hogv a kollektív szerződés okmány, kétoldalú megállapodás, amelyben a szerződő felek, a dolgo­zók és a munkáltató megállapodnak egymással. Nem veszik figyelembe, hogy az adott írás, az adott szó kö­telez. De kötelez — és nem utolsó sorban kötelez — a XX. pártkong­resszus szelleme: a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás. Magyar oktatásügyi dolgosok Romániában Bukarest (AGERPRES). Július el­sején 97 magyar vendég érkezett Bu­karestbe. A vendégek között van a Magyar Népköztársaság Oktatásügyi Minisztériumának 55 dolgozója is, akik szabadságuk egyrészét arra használjak fel, hogy meglátogassák a Román Népköztársaság oktatás­ügyi és kulturális intézményeit. Az oktatásügyi dolgozók négy napot töl­tenek Bukarestben, s itt kicserélik tapasztalataikat a Román Népköz- társaság oktatásügyi minisztériumá­nak dolgozóival. fi kínai feíiltfoitséji látogatása Lengyeítötiísan A szövetkezeti napra megyénkbe érkezett kínai küldöttség ellátogatott a Lengyeltóti és Vidéke Földműves- szövetkezetbe is. A küldöttség tagjai hosszasain elbeszélgettek a íöldmű- vesszövetkezet igazgatósági és fel­ügyelőibizottsági tagjaival. Táj Szuav- tíun, a kínai szövetkezetek felügyelö- ihizottségániak első etoiötehélyettese elismerően nyilátkozott a csaknem 6 millió forintos vagyonnal rendel­kező Lengyeltóti és Vidéke Földmű- vessző vetkezetről. HEWTÉKGÍABOMBM9ÍS UTÁftT SS •IÁM U ©RPAJUTTATÁS Az idén több új kormányintézkedés is serkenti dolgozó parasztságunkat, hogy szilárdítsák az állami fegyelmet, pontos időben, szervezetten teljesít­sék beadási kötelezettségeiket, s hogy kenyérgaibomafelesilegük 80 szá­zalékát eladják az államinak. Ezt cé­lozza az is, hogy az idén megszűnik a gabona szabadforgalmi korlátozása, s azok a termelők, akik beadásukat és felesleges gabonájuk 80 százalékát a cséplőgéptől beszállították az álla­mi raktárba, feleslegüket az ország egész területén — szállítási engedély nélkül — szabadon vihetik, értéke­síthetik. Akik otthagyták a meccset, hogy a kombájnnak „szurkoljanak“ Szűcs Ferenc elvtáxs, a zicsi Sza­badság Tsz növénytermelő brigád­vezetője levélben' számol) be az ara­tásról. A repcét már learatták, 10 mázsát ígér holdamként. A múlt va­sárnap megkezdték kombájnnal az őszi árpa aratását is. Elismeréssel ír a Tabi Gépállomás jó munkájáról, s arról, hogy a vasárnap délutáni fut­ballmérkőzés nézőközönsége otthagy­ta a mérkőzést, s a kombájn munká­jában 'gyönyörködött. A tsz-ek és egyéni termelők érdé- j két szolgálja az a rendelet is, mely< szerint a terület utáni kenyérgabona­beadási kötelezettség minden mázsé-j ja után 10 kg korpát, a gépállomásig talajmiuntoadí j kiegyenlítésére átadott I kenyérgabonára mázsánként 20 kg< korpát kell 150 forintos egységárban < a termelőknek kiadni, feltéve, ha a j gabonát határidőre beadják. 30 kg-om) aluli korpajáröindóságot a beadás­kor, 30 kg-on felüli járandóság ese-' tén a korpának 40 százalékát a be-: adás alkalmával, 60 százalékát pe-í dig 1956, november 10. és 1957; ja- ’ nuár 31. között kell kiszolgáltatná. Űj „Munkaérdemérmes“ traktorvezetők A Népköztársaság Elnöki Tanácsa* kiváló munkája elismeréséül Benkő * Ferencnek, Kiságnác Jánosnak, a Fo- * női, illetve a Csokonyavisontiai Gép- J állomás traktorvezetőjének a »Mun­ka Érdemérem« kitüntetést adomá­nyozta,­Köszöntjük a megye két újabb ki- ! tüntetett traktorosát. Az ő példájuk! is bizonyítja, kormányunk mennyire I megbecsüli a traktorosok nehéz, fá-1 naidsógos munkáját, a hivatásukat í szerető gépáitamási dolgozókat. Alacsony tarló, csekély szemveszteség Sokam megálltak tegnapelőtt a Ka­posvári Állami Gazdaság Jutái út melletti ősziánpa-táblájánál. Ez nem is csoda. Olyan gyönyörűen dolgozott itt a kombájn, hogy öröm volt nézni. Vasvári Géza és Kénesei István kom- bájnosok ügyesen, irányították a nagy gépet: amellett, hogy alacsony tarlót hagyott a gép miaga után, cse­kély volt a szemveszteség is. Olyan szépem, tisztán folyt a mag, hogy már csak szelelőrostán kell átenged­ni. Igen megragadta a járókelők fi­gyelmét a Kaposvári Gépállomás dől- # gozói készítette szalmalehúzó. Az új- * fajta szailmalehúz), amely egy Ze- tor hidraulikájára van szerelve, s egy ember könnyen kezeli, jól ’be­vált. Ennek segítségével a komfoájn- szalmát azonnal lehordják a tarlóról, s utána megy a szántó traktor, az­után pedig a vetőgép. így mag cinem az aratással egyidőben megtörténik a tarlóvetés is. Meggyőző példáját láthattuk itt a mezőgazdaság gépesí­tése nagy jelentőségének. Semmelweis születésének év­fordulóján, évről évre július el­sején ünnepeljük az egészség- ügyi dolgozók napját. Örömmel fogadtuk a hírt, hogy e napon újabb két somogyi orvost és egy gyógyszerészt tüntettek ki az el­múlt években végzett kiváló munkájáért, az emberek egész- ségéért, életéért folytatott küz­delmükért. Örömmel üdvözöljük a kitün­tetettek között dr. Sivó Józsefet, a kórház szülészeti osztályának vezetőjét, aki e napon kapta meg a »Kiváló orvos« kitüntetést. A megye dolgozói előtt nem isme­retlen dr. Sivó József áldozatos munkája; nem ismeretlen, hogy milyen hozzáértéssel irányítjOi vezeti a szülészetet, s küzd az anyák, az újszülöttek egészség géért, életéért. Dr. Horváth István nagyberki körzeti orvos az »Érdemes orvos« kitüntetést kapta. Mimi falusi or­vos több községben látja el az orvosi teendőket, s mindenütt igen népszerű, szeretik a falvak dolgozó parasztjai, termelőszövet- kezeti tagjai. Nem szűkölködik soha tanácsokban, de az orvosi teendők ellátása mellett szívén viseli községe más problémáit is. Nemcsak körzetében, de az egész megyében bizonyos nagy öröm­mel fogadják kitüntetésit. Búlemann Lajos vezető gyógy­szerész az »Érdemes gyógyszer rész« kitüntetést kapta az egész­ségügyi nap alkalmával. Köszönt­jük három kitüntetett egészség- ügyi dolgozónkat és sok sikert kívánunk további felelősségtel* jes, nagy munkájukhoz, amelyet az emberek egészségének, életé­nek megvédése, a betegségek gyógyítása érdekében fáradságot nem ismerve végeznek. A tassári és áttolni gazdák csépelnének, de. a Fonói Gépállomás még nem küldte ki nekik a várva várt aprómag- cséplőgépet. Pedig most legjobban telne idejükből, hogy az aratás dan­dárja beköszöntőkor zsákban tud­ják a réticsenkesz és angol per je ter­mését. Nem is kevésről van szó. Ta- szárom 17 hold réticsenkesz, Attalán pedig 69 hold angolperje vár csáp- lésre. Várakozásra nincs idő, meg ■kell menteni a belföldi és export célból; egyaránt fontos fűmagokat. Segítsen ebben a Fonói Gépállomás. Mivel Somogyszilben és más köz­ségekben is hasonló a helyzet, fel­hívjuk a memyei és a többi gépállo­más igazgatóját, valamint a kihe­lyezett mezőgazdászokat, hassanak oda; hogy a szerződéses aprómagokat termelő községekbe a legsürgőseb­ben kiszállítsák a cséplőgépeket. A mezőgazdászok szervezzék meg a ta­nácsokkal az aprómaigvak cséplésére A kétszeri kapálás elmulasztása: 240000 forint kár Igen, ennyi kárt okoznak salját ma­gúiknak a bailíatonendrédi Kossuth Tsz tagjai, ha az idén tavasszal vetett 30 hold fűmagjukat egyszer sem ka­pálják meg, s azt felnövi a gyom. Miért okozhat ez ennyi kárt? Azért, miért az Mén vetett fűmag először csak jövőre, aztán pedig négy-öt esz­tendőn keresztül is szép termést hoz, ha..: Ha már az ettlső évben, tehát az idén megfelelően gondozzák, gyomfalanítják; Következésképp, ha elmulasszák a kapálásokat, a tenyész- idő két évvel megrövidül, s a máso­dik —i1 már termő — évben sem hoz annyi magot, mintha gondosan ápolták volna. Államunk háromszo­ros beadási kedvezményt ad a szer­ződött területre. A kétévi terméski­esés pedig mintegy 240 ezer forint jövedeliemkiesést okoz. Gondolkodjar rak a tsz tagjai: érdemes 240 000 forintot kockáztatni? Ha nem, ment­sék meg sürgősen a gaztól a 30 hol­das fűmagtáblát. Az aratásig még lesz idejük erre. a teözös szérűt, ágy gyorsabban; ke­vesebb költséggel, kisebb szemvesz­teséggel, hamarabb zsákba kerülhet a többezer holdon termelt, százezre­ket ófő báborhere, réticsenkesz, an- goüjperje magja. Dobi István elvtárs üdvözlő távirata Eisenhower elnökhöz Dwight David Eisenhower Őexcellenciájának, az Amerikai Egyesült Államok elnökének, Washington Az Egyesült Államok nemzeti ün­nepe alkalmával kérem Elnök Ur, fogadja a magyar nép, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magam nevében küldött szívélyes üdvözletemet. Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Minél nagyobb területen fogjunk lucerna- és lóheremagot! Magyarország mindig híres volt lucernatermeléséről. A felszabadulás előtti és utáni időben is tetemes mennyiségű lucerna-, lóhere-vetőma­got vásárolt tőlünk a külföld. A ma­gyar lucernamag úgyszólván világ­hírre tett szelt: a betegségekkel szemben elenéiló, jó csíraképességű, jól bírja az időjárási és talajviszo­nyokat, bőtermő. A róla nyert ta­karmány igen értékes, tápanyagdús. Amint látjuk tehát, a lucernatermelés növelése nem­csak belső gazdasági szempont­ból fontos — jelentős valuta is. Tavaly és az elmúlt években még­sem fordít ettünk elég figyelmet a lucerna-magfogásra, közbeszólt a rossz időjárás is, s a betakarított mag igen kevésnek bizonyult. Idén sem tudtunk a szükségletnek megfe­lelő területen lucernát vetni. Pedig az állattenyésztés két fontos eleme — ezt minden jó gazda tudja — a lucerna és a kukorica. Enélkül nem lehet sok és szép állatot nevelni. Mi a teendő? A lehető legnagyobb te­rületen kell magot fogni az idei nyá­ron. A kormány ecélból jelentős ked­vezményeket biztosított a szer­ződőknek, mint pl. magas ár, abraktakarmány- juttatás, ólomzárolt vetőmag-vissza­adás. Ám nem mindenütt értik vagy nem akarják megérteni a szerződés- kötés fontosságát, szükségességét. A fc-nói Vörös Hajnal Tsz vezetői idén tavasszal 400 kiló lucernamagot kap­tak állami készletből. Most azonban mindössze három holdon akarnak magot fogni, bár lehetne 16 holdon is. Szerződni? A Magtermeltető Vál­lalat vezetői csak egyféle választ kapnak tőlük: mi nem szerződünk. Bezzeg a tavasszal futkostak, rimán- kodtak a felsőbb szerveknél: adja­tok magot. Most elfeledkeznek a népgazdasági érdekről,_ csupán egyé­ni szempontjaikat védik. Közben sa­ját magukat károsítják meg. Nézzük csak meg, mit kapnának, ha 16 hold lucernásukat magfogásra leszerződnék: 1. Holdanként 1 mázsa termés, 3500 forintos áron számolva, 56 000 forint készpénz. 2. Kedvezményes abraktakarmány 48 mázsa. 3. Ólomzárolt vetőmag-vissaajutta- tás önköltségi áron 3,20 mázsa (ez 20 holdra elegendő). 4. Az állam a szerződött területen ir.gyen végzi el a kártevők elleni porzást. Ez pénzben holdanként 240 forint, összesen 3840 forint. 5. A holdanként! 1 mázsán felüli terméssel a termelő szabadon ren­delkezik. Upve, milyen sok kedvezmény ez! Miért vonakodnak mégis a szerző­déskötéstől a fonói elvtársak és má­sok? Ha nem szerződnek, elesnek a kedvezményektől. A szerződésen kívül termelt lucerna­magért 20 százalékkal alacsonyabb árat fizet a vállalat. Ne legyen el­lensége saját magának egyetlen ter­melő sem. Értsék meg mindenütt: nemzetgazdasági és egyéni érdek, hogy minél nagyobb területen fog­junk lucerna- és lóheremagot, s ez­zel megoldjuk az égető takarmány­kérdést !

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents