Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-04 / 156. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1956. július 4, A poznani események után Varsó (PAP). Számos lengyelországi ipari létesítmény dolgozói tartottak tömeggyűléseket ezekben a napokban, amelyeken a munkások elítélték a poznani zavargások fel- bújtóit. Poznanban a mérnökök és technikusok tartottak gyűlést. A Chorzowban lévő Konstal-mű- vek munkásainak gyűlésén számos felszólaló hangsúlyozta a párt és a kormány iránti odaadását és kifejezte meggyőződését, hogy a provokátorok számításai ellenére a poznani események nem tartóztatják fel az élet demokratizálásának folyamatát Lengyelországban. A lublini B. Bierut tehergépkocsigyár munkásai tiltakozásukat fejezték ki a poznani eseményekkel kapcsolatban. A felszólalók rámutattak arra, hogy különbséget tudnak tenni a poznani munkások és a provokátorok között, akik ellenségei a dolgozó népnek. A wroclswi vagongyár pártszervezete ugyancsak gyűlést tartott. SzáA francia kormány az adózók vállaira akarja rakni az algériai háborús többletkiadások terhét is Párizs (MTI). A kormány tagjai szerdáin minisztertanácsot tartanak, hogy döntsenek az algériai háború okozta többletkiadások költségvetési fedezetének kérdéseiről. A jelenlegi tervek szerint a kar- rnáiay százmillió dioMóirt kíván megszavaztatni a nemzetgyűléssel a katonai többletkiadások fedezésére. Ha a parlament hozzájárul a tervhez, a francia adófizetők fogják megfizetni ezt az újabb hatalmas összeget is. v\ - A francia diákszövetség új elnökségének bejelentése Párizs (MTI). A francia diákok nemzeti szövetsége megválasztotta új vezetőségét. Az új vezetőség bejelentette, hogy hajlandó az együttműködésre az algériai muzulmán diákszövetséggel. mos munkás és mérnök — párttagok és páitonkívüliek egyaránt — vett részt a vitában, amely több órán át tartott. Valamennyi felszólaló sajnálkozással és méltatlankodással beszélt a poznani eseményekről. A gyűlés részvevői levelet ihtéz- tek a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságához, amelyben elítélik a tragikus poznani események felbujtóit. Üj helyiségben a Népfront Megyei Bizottsága A Haziaifiiaß Népfront Megyei Bizottsága, a Megyei Békebizottság július másodikéval a Május 1 utca 19. szám alá költözött. Kérjük bizottsági és eüfaökségi tagjainkat, aktirvisi- táimkat, hogy leveleikkel és személyes ügyeikkel itt keressenek fel bennünket. Telefon: 10—75 és 11—23. Gazda János megyei titkár Kedvezményes áron vásárolhatnak tenyészüszöt a tsz-ek és az egyénileg gazdálkodók A Minisztertanács határozatot hozott arról, hogy a szerződéses akció keretében felnevelt és átvett üszőkből tenyésztés szempontjából a legkiválóbb egyedeket a tenyésztésbe kell visszajuttatni. A határozat szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók az igényelt tenyészüszőket a következő kedvezményes alsó áron vásárolhatják meg: törzskönyvezett anyától származó I—II. osztályú üsző 9 Ft/kg III—IV. osztályú üsző 8 „ nem törzskönyvezett anyától származó »A» osztályzatú üsző 7,50 „ »B« osztályzatú üsző 6,50 „ Ä vemhes üszők után ezen felül darabonként 500 forint vemhességi pótdíj. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók nemcsak készpénzzel vásárolhatnak, hanem vágómarhát és hízottsertést is adhatnak cserébe. A vágóállattal nem vagy gyenge minőségű szarvasmarhával rendelkező mezőgazdasági termelőszövetkezetek a tenyészüszők megvásárlása céljából a Magyar Nemzeti Banktól hosszúlejáratú hitelt kaphatnak. Az üszővásárokat a megyei tanács vb mezőgazdasági igazgatóságai, a megyei állatforgalmi vállalatokkal együtt szervezik és hirdetik meg. Az üszőket vásárolni szándékozó termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodók igénylésüket már előre is bejelenthetik a fenti szerveknél. A nekik megfelelő üszőket a szervezett vásárokon válogathatják ki és vehetik át. Az üszők vasúti szállításához ingyenes vasúti szállítási kedvezményben részesülnek. Vorosilov fogadta Hammarskjöldöt Moszkva (TASZSZ). Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke július 3-án fogadta Dag Hammarskjöldöt, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárát, aki a szovjet kormány meghívására a Szovjetunióban tartózkodik. DOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOGOO« K önyvespolc MÉGEGYSZER A SZÍNHÁZ MŰKÖDÉSÉRŐL / unites 25-én jelent meg rövid kis cikkem végén a felhívás: vitassuk meg színházunk működését. A sok hozzászólás, amely a felhívásra érkezett, azt mutatja, hogy városunk színházlátogató közönségét érdekli a kérdés; szeretné, ha a kialakult vita eredményeként, az ezévi hibákon okulva a jövőben jobb, tartalmasabb színházi évadban lenne része. Színházunk működése sikerek tekintetében hullámzó volt. Az évad végére érte el a prózai együttes a legnagyobb sikerét a Dél Keresztjével, viszont az operettegyüttes az év vége felé mind gyengébb előadásokat tudott összehozni. Ez a hullámzás is indokolttá teszik hogy megnézzük mindezek okát. Végignézve színházunk kilenchónapos működésén, vizsgáljuk meg a következőket: Kielégített-e bennünket a műsorterv mind a bemutatott darabok számára, mind a művekre nézve? Milyen volt az előadások szín- vöndja„ kiállítása? Ha a bemutatott darabok számát nézzük, akkor nemmel kell felelnünk. Ennyi darabbal nem lehet egy színháznak Kaposvárott »megélnie«. Kezdjünk csak számolni. Színházunkba befér 850 ember. Színházlátogatónak lehet tekinteni városunkban a lakosság 10 százalékát, azaz 4000 embert, ami öt táblás .háznak felet {meg. Ha csak a kaposváriakat vesszük, akkor öt táblás házra számíthatnak az olyan darabok esetében, amelyek megmozgatják egész színházlátogató közönségünket. A vidéki közönségre is keü számítani, de őt egyelőre — sajnos — inkább a könnyű műfaj érdekli. Tehát leszűrhetjük a tanulságot: legalább 17—18 darab kell ahhoz, hogy az előadások látogatottsága viszonylagosan biztosított legyen. Mivel a színháznak külön operett- és külön prózai együttese van, ez a havi egy-egy bemutató feltétlenül megoldható. Annál is inkább, mivel sok darabot kettős szereposztásban hoztak, ami azt mutatja, hogy színészeinket nem tudták kellően foglalkoztatni. Ha fa a bemutatott prózai darabokat vizsgáljuk, akkor a kifogás nem a bemutatott, hanem a kihagyott daraboknak szól. Bővebb műsorterv esetén a bemutatott darabok mellett helyet kaphatott volna egy-egy klasszikus előadás is. Ha a színház minden erejét megfeszíti, talán a Hamúet előadása is. Szinte hallom a kifogásokat: ugyan kérem, Shatkespeare-rel akar maga Kaposvárott telt házakat csinálni...? A ta- máskodóknak csak annyit: a moziban már felújításban adták a Hamletet, mégsem tehetett jegyet kapni! És merem állítani: egy remek Bánk bán előadással még a vidékieket is be lehetne csalni színházunkba. A bemutatott operetteknél már nem helyezkedhetünk olyan egyöntetű álláspontra, mint a prózánál. A Szép Juhászné előadásánál leginkább az kifogásolható, hogy városunk első, állandó színháza az ünnepélyes alkalomhoz méltóbb darabbal is kezdhetett volna. A János vitéz választásához nem lehet semmi kifogásunk, amit a közönségsiker is bizonyít. A Nászutazás, eltekintve attól, hogy az elcserélt szerelmesek históriáját Shakespeare óta már sokszor megírták\ elfogadható lett volna, de itt már nagyon kiütköztek a rendezés hitíái, amely ötlettelen és vérszegény volt. Helyenként burleszket csináltak belőle, s ezzel teljesen szétszabták a darabot. A sokat vitatott Napsugárka bemutatása sem mondható szerencsésnek. A bemutatott két Kálmán- ■operett neves zeneszerzőnk gyengébb művei közül való. Feltétlenül lehetett volna jobb művet találni. Miért nem mutatták be inkább a Madarászt, amelyről az évad elején szó volt? Az utolsó bemutató a Zsuzsi kisasszony volt, ahol a kritikus már csak a piros bársony függönyről és a színészek jókedvéről írhatott. Ebben a darabban Rassy, akit egyébként jóképességű, tehetséges színésznek tartok, teljesen szétjátszotta a darabot. Hol volt a rendező és a művészeti vezető, akinek helyes mederbe kellett volna terelni a játékot, hogy egyesek ne »lógjanak ki« állandóan a darabból? Ez is azt mutatja, hogy szükség van egy biztoskezű, tapasztalt rendezőre, akinek megvan a tudása és tekintélye ahhoz, hogy ép és egészséges előadásokat produkáljon, s a fent írtakhoz hasonló kilengéseket ne engedjen meg. A színpad berendezése általában szép volt, sokszor szinte fényesnek volt mondható. De már az operetteknél nagyon hiányzott a kórus és a tánckor. Ezt a hiányt jövőre pótolni kell, mert enélkül jó operettelőadás nehezen képzelhető el. A jövő évadra megfelelő együttest csak úgy tudunk elképzelni, ha a mostani jó erőket megtartjuk, az újak szerződtetésénél pedig azt tartjuk szem előtt, hogy velük olyan feladatokat is meg tudjanak oldani, ami az idén még lehetetlennek látszott. Ez esetben nem kell a közönség közömbösségétől tartani. MAUTNER JÓZSEF Hősök voltak, (Ifjúságii Könyvkiadó). Régóta időszerű volt már egy olyan könyv megjelenése, amely a magyar munkásmozgalom, a kommunista párt luiapiagasló harcosainak, hőseinek, mártífjainak életével foglalkozik. Most a DISZ, az Ifjúsági Könyvkiadó és 25 író összefogása nyomán Hősök voltak címmel gyűjteményes kötet jelent meg, amely Frankel Leótól kezdve a Magyar Tanácsköztársaság hős vezetőin és az illegális iKMP önfeláldozó harcosain keresztül egészen a haza szabadságáért fegyverrel harcoló magyar partizánok hőstetteiig elbeszélésekben mutatja be a magyar munkásmozgalom huszonegynéhány katonáját. A könyv számos kiváló író: Illés Béla, Mesterházi Lajos, Hegedűs Géza, Földes Péter, Kovái Lőrinc, Vészi Endre, Máté György, Dobozy Imre, Erdős László, Molnár Zoltán, Balázs Anna és mások elbeszéléseit tartalmazza. Minden fejezet előtt megtalálható az elbeszélés hőseinek arcképe és rövid életrajza. A DISZ- szervezetekben olvasókörökön fogják tanulmányozni a könyvet. A gyűjtemény azonban nemcsak az ifjúsága mák szól, hanem mindazoknak, akik meg akarják ismerni nagy harcosaink, mártírjaink életét. Érdekességek mne n-o nnan LONDONI KÉPESLAPOK Egy hétéves kisfiú sonkás szendvicset nyújtott be a londoni álDiaitkert gorHójának ketrecébe. A gorilla elkapta a kisfiú karját és kegyetlenül megharapta., A gyermek édesanyja csak erejének megfeszítésével tudta fiát a vadállat kezei közül kiszakítani. Egy asszony 82 a esztendős Kingsleyroadi lakása kentjében elevenen megfogott egy elszabadult kígyót úgy, hogy egy nagy lábost borított rá. Ezzel véget vetett a környék lakossága egyheti aggodalmának. * » * A magyar származású amerikai' sztár, Gábor Zsazsia rövid tartózkodásra Londoniba érkezett. Poggyászában nem hozott mást, mint nyolc cocfctaiilMagyar népmese ruhát, tíz estélyi ruhát, néhány tucat blúzt, egy coboüy- keppet, egy fehér hermelin-boát, egy pótroe selyem estélyi köpenyt, egy kalap-garnitúrát, seiyiemsálakat és ékszereket. «-Rendszerint — mondotta —1 sokkal több ruhát viszek magammal, de most csak egy rövid utazásról van szó. Csak néhány napig maradok Angliában.« Paulette Charbonnel igen meleghangú bírálatot ír az Humanité hasábjain a »La Farandole« francia könyvkiadó kiadásában most megjelent »Két irigy medvebocs« című magyar népmeséről. A mese tanulságát — az irigység megérdemelt büntetését — Paulette Charbonnel összenason- lítja La Fontaine meséinek tanulságaival. Az írónő kritikájában elmondja, hogy a mese már olvasni tudó, 7—8 éves gyermekeknek a legalkalmasabb, mert felkelti a gyermek érdeklődését, izgalmas fordulataival leköti figyelmét, szereplőit szívébe zárja. A mesét olvasó gyermek nem tudja letenni a könyvet, a mese végén várja az erkölcsi tanulságot, miáltal a mese eléri a kitűzött didaktikus célt. Olvasás után előtörnek a gyermekből az oly termékeny »miért?« kérdések, amelyekre a szülők, idősebb testvérek és ismerősök könnyen tudnak felelni. A mesekönyv kiállítása is mindenben elősegíti a kitűzött cél megvalósítását: tetszetős alakjával, nagy, könnyen olvasható betűtípusaival és gyönyörű magyaros képeivel a gyermek első pillanatra megszereti ezt a mesekönyvet. A francia mesék hősei: Babar, ftududu, Rikiki és Pif után a két irigy medvebocs is bevonul a francia gyermekek mesevilágába. Kivégeztek két algériai szabadsághőst Az algíri polgári fegyházbain nyaktiió- val kivégeztek két al-. glóriái szabadsághőst: Zamama Bein Mohamedet és Abdelkader Ben Musszát. Zanaima Ben Mohamedet azzal vádolták, hogy támadást szervezett a Saimt-De- nisi-du-Sig melletti er- dószház etttam és a támadás' alatt egy erdőőr életót vesztette. Abdelkader Ben Mussza eüem az volt a vád, hogy résztvett egy tá-' maidásiban egy Palestro közelében lévő gazdaság ellen, ahol leégett két szalmakazal, de emberéletben nem esetit kár. A kivégzés idejére a fegyházban a franciák 'megkettőzték az őrséget. Amikor a fegytház udvarán éjfél után felállították a guifllotine-t, a fagy- ház sok ezer politikai foglya — algériai sza- badsághősöfc, köztük 35 halálraítélt is — a zárkák ablakaihoz tódult.: A kivégzés hajnali 4 órakor volt. Az ablakok rácsainál álló foglyok, megpillantva a két hátrakötött kezű szabadsághőst, akijk emelt fővel léptek a vérpadra, egyszerre kiállították: »Éljen Algéria!« A Német Bemokratikus Köztársaságban megtalálták szerszámait az ősember Berlin (MTI). Weimar környékén kelét- és nyugatnémet tudósok közösen ásatásokat végeztek és megtalálták az ott élt kőkorszakbeli en> bar munkaeszközeit. Meiningen mellett a homokos talajban emberi kéz által megmunkált eszközöket találtaik, amelyek létrehozásának időpontját a tudósok a jégkorszak előtti időre helyezik. Amennyiben a tudósok e feltevései tudományosan (beigazolódnak, akkor az ember eddig felfedezett legrégibb munkaeszközeit thürimigiai földön találták meg. Válasz a „Kenyérgabonáról“ című cikkre A Somogyi Néplap június 6-i számában megjelent bíráló cikk hangsúlyozza: a mezőgazdasági szakemberekhez szól, és szeretné, ha a szakemberek a cikkre válaszolnának. Az eltelt három hét azonban azt bizonyítja, hogy a szakemberek nem tették magukévá a cikk egyes megállapításait. Számtalan agronómussal t beszéltünk. A cikk egyes pontjaival I egyetértenek, de nagyobbik részével ♦ nem, s ezért is nem válaszolták meg. ♦ Mi, a Megyei Tanács Mezőgazda- Xsági Igazgatóságának szakemberei és $ dolgozói a cikket megvitattuk, véleÍ ményünket az alábbiakban közöljük: A cikk elismeri, hogy a múlt ősz- í szel rendkívül csapadékos volt az időjárás. (Októberben 19 nap 187,3 mm, | novemberben 11 nap 40,4 mm csapa- tdék esett.) Napokra, de mondhatnánk hetekre is megszakította, lehe- É tétlenné tette a vetést. Akadályozta [a területek letakarítási munkáit is. [A tarlóhántás részbeni elmaradása [és a cséplés elhúzódása miatt a tails jelőkészítő munkálatok késve in- [ dúltak meg. összegezve: október : 30-ig a megyében még jelentős te- ! rületet (52 984 kh.) nem vetettünk | be. Ez nemcsak a megyére vonatkozik, országos viszonylatban is így [volt. Mindehhez hozzájárult a cikkében is felvetett vetőmag késői szállítása, tagosítást stb. Felelősségérzetünk tudatában mérlegelni kellett, ; hogy ezzel a területtel mi legyen. I Lemondjunk-e egyáltalán a vetésről, [vagy folytassuk abban az esetben is, I ha meggyőződésünk volt, hogy az [ agrotechnkai követelmények megtartása szinte lehetetlen. (Ez a körül- fmény — kétségtelen — bizonyos fokú [türelmetlenséget váltott ki a mező- t gazdasági szakemberek részéről.) Véleményünk az volt, hogy vetnünk kell, de nem akartunk és nem vetettünk mindenáron. Mindenütt kerestük és kerestettük a módját annak, hogy az adott körülmények között a vetőmag mégis lehetőleg minél kedvezőbb viszonyok között kerüljön a földbe. Ugyanis az volt a kérdés, hogy 52 984 kh. vetésterület be nem vetése esetén, vagy abban az esetben származik nagyobb kár, ha elvettetjük. Véleményünk az volt — és helyesen —, hogy vettessünk, mert ha ezt nem vetjük el, akkor holdanként 7—8 mázsával számolva is mintegy 4000 vagon kenyérgabona esik ki, ami ez évben népgazdaságunknak igen komoly kárt okozott volna. Ezért sok helyen, ahol a talaj felső rétege vetésre alkalmas volt, de vetőgéppel munkát nem lehetett végezni, javasoltuk kézzel, vagy csó- roszlva nélkül a vetést. Olyan javaslat is hangzott el, hogy — mivel a talaj nem sáros, de túlságosan nedves és a csoroszlyák megfelelő mélységben nem tudták a magot elhelyezni, eltömődtek — a csoroszlyák elé szereljünk ki lemezkéket. (Ezt a cikk írója sártoló lemeznek nevezi.) Azonban ezeket sehol sem tudták megvalósítani, mivel vetőgéppel sem lehetett a földre rámenni. Tehát ilyen módszerrel a megyében nem is vetettek. (Erről a cikk írója is meggyőződhetett volna.) A cikk ama megállapítását, hogy — az őszi vetések rossz végrehajtása folytán — mintegy 1200 hold kenyérgabonát kellett kiszántani, s a kár 900 vagon termény, ezt nem kis túlzásnak nevezzük. Igaz, hogy ekkora területen ki kell szántani a kenyérgabonát, de ennek nem kizárólagosan az őszi vetés az oka, hanem a szokatlanul erős tél, a késői kitavaszodás. Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy mi ennél több kiszántásra számítottunk az ősz és a tél folyamán már. Bár nem törvényszerű, de szabad legyen megjegyezni, hogy minden évben mintegy ekkora területen rovarkártételtől, fagykártól, vízállásoktól függően szoktunk kiszántani kenyérgabonát. Feltétlenül szükséges, hogy a mezőgazdasági szakemberek a helyesen megszervezett vetés, agrotechnikai eljárások alkalmazásával járuljanak hozzá ahhoz, hogy lehetőleg a jövőben ne kelljen őszi gabonát, vagy csak igen kismértékben kiszárítani tavasszal. A cikknek az a megállapítása sem fedi a valóságot, hogy 20 000 holdon csak 4 mázsás termés várható. Mert a későn, kézzel vetett vetésekben is, mint pl. a somogytúri Uj Somogy Tsz-ben vagy még több helyen a kedvező tavaszi időjárás és tavaszi ápolás: felül- és fejtrágyázás, hengere- zés, fogasolás stb. ezeken a késői és gyenge vetéseken is igen sokat segített. Mintegy 1000—2000 holdra tehető csak az olyan terület, ahol tényleg 4—5 mázsás termés lesz. A többi területeken az előző termésbecslések azt mutatják, hogy a 8 mázsát holdanként meghaladja, és ez évben kenyérgabonából közepes termést várhatunk. Pl. az osztopáni Győzelem Tsz 100 kh. kézzel vetett területén 10 mázsán felüli termésátlag várható. Kétségtelen, hogy a helytelen agrotechnika következtében a talaj szerkezete bizonyos fokú leromlást szenvedett esetenként. De nem olyan mértékben, mint ahogy a at a cikk írója állítja. (Ehhez a részhez szeretnénk mi is, ha a Talajvizsgáló Laboratórium és Talajjavító Vállalat szakértői hozzászólnának.)
