Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-26 / 175. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI Somogyi Néplap AZ MDP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA , , . ---------- I i X III. évfolyam,- 115. szám. ÄRA 50 FILLER Csütörtök, 1956. július 26. 1127 dolgozó paraszt lápot! nepot tsz-oilo az ollóit. Máig csak az év derekán járunk, de azt tapesztal- hatjuk, hogy megyénk termelőszövetkezeteinek ez évi gyarapodása, izmosodása ás beszédesen igazolja: pártunk helyes utat mutat a dolgozó parasztságnak a jobbléthez, a felemelkedéshez. Ezit mutatja, hogy például Várdán ős a fiatal tsz-ek tagjai, akik még a tavasszal gyakran visszafelé tekingettek, a régimódi, egyéni gazdálkodás félé, ma már töretlen hittel, akarattal összefogva építik közös jövőjüket a szövetkezetben. De mindennél többet mond az a tény, hogy az elmúlt negyedévben 1127 dolgozó paraszt lépett megyénk termelőszövetkezeteibe. Megyénk tsz-mozgaüménak előrehaladását nagyban elősegíti, hogy a párt határozatai, a második ötéves terv irányelvei rácáfoltak az ellenséges, jobboldali demagógiára, amely a szövetkezést igyekezett akadályozni. A párt és a kormány legutóbbi intézkedései, a mező- gazdaság fellendítése érdekében elsősorban is a szövetkezés ügyét, a nagyüzemi társas gazdálkodást segítik, amely a szocializmus felépítésének záloga falun. Ennek megmagyarázásával, felvilágosító szóval a barcsi járásban 404, a kaposvári járásban pedig 397 egyéni dolgozó parasztot nyertek meg a szövetkezés ügyének a kommunisták, a itsz-tagdk. Ezek példája követésre méltó a többi járás előtt is, s türelmes, meggyőző, felvilágosító szóval igyekezzenek még a kívülálló dolgozó parasztokat rávezetni a közös gazdálkodás útjára, amit pártunk elsőrendű feladatnak tart ezután is, hogy fajún is mielőbb megvalósuljon a szocialista termelés alapja, a jobblét feltétele. Versenyfelhívás a dolgozó nép kenyerének jó és gyors betakarítására Mi, Balatonőszöd dolgozó parasztjai versenyre hívjuk a megye valamennyi községét a csépié®, beadás, tarlóhántás és másodvetés minél előbbi elvégzésére. VERSENYFONTOK: I A kalászosok behordását július 30-ra elvé- gezzük. 9 A cséplést teljes egészében a menetirényterv [betartásával, augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére befejezzük. Q Közvetlenül a cséplőgéptől teszünk eleget B-foe- adási kötelezettségünknek és az értékesítési szerződéssel lekötött árugabona átadásának. A kenyérgabona-felesleg 80 százalékára csépiés előtt és csépilés közben megkötjük az értékesítési szerződést. A tarlóhántási és másodvetési munkálatokat * július 30-ra 'befejezzük. Az értékelést a községi mezőgazdasági áfflandó-bi- zottság végzi hetenként, míg a végső értékelést a járási tanács vb kiküldöttjével együtt öttagú versenybizottság dönti el. Kérjük Somogy megye községi tanácsainak végrehajtó bizotteáigait, hogy a versenyhez való csatlakozásokat öt napon belül jelentsék be az illetékes járási tanács vb mezőgazdasági osztályának. Balatonőszöd MDP-szervezete, a tanács Végrehajtó bizottsága és a község dolgozó parasztsága nevében: Cs. Kovács János MDP-titkár, Skerlecz János, a Hazafias Nópfront-b. elnöke, Darázs József vb-elnök. Már az állatállomány átteleltstésére goRüosnaü A göllfii Lendület Tsz tagjai már most -gondoskodnak állatállományuk jó átteleltetéséről: A behordás után az ősziárpa-itarlót azonnal felszántották és bevetették csaianiádévál. A 8 hold csalamódét mind zölden eilózzék le, igen értékes takarmányt nyernek ezzel állataiknak. Versenyben csépelnek A bolhói Ságvári Tsz is befejezte az aratást — jelentette Váncze Imre levelezőnk. — A tsz-ben a fiatalokból megalakították a cséplőcsapatot és már munkához is láttak. A fiatalok 'beneveztek az országos ifjúsági esépiőesapatok versenyébe is. Versenyezzünk: ki ad több gabonát a hazának? A foalöitonőszödi Vörös Csillag Tsz csatlakozik a ráksi Uj Élet verseny- felhívásához: 1. A -gabona -behordását és csép- lését július hó 31-re befejezzük. 2. A beadási kötelezettséget a cséplőgéptől azonnal teljesítjük. 3. A gabonafeleslegünket a cséplőgéptől eladjuk az államnak. 4. A tarlóhántást a behardást követően, de legkésőbb július 31-re befejezzük. Horváth Sándor párttitkár, Bognár József tsz-elnök. Jugoszláv lap a HVosrnzetti felsőbb- ségre vanstfeBzá álláspontjáról Belgrád (MTI). A Vjesnik U Sredu című társadalmi «politikai hetilap legújabb száma »Jó hír« címmel cikket közöl, melyben megállapítja: A szomszédos Magyarország fővárosából a legutóbbi időben érkező számos hír közül minket, jugoszlávokat különösen megörvendeztetett az MDP Központi Vezetőségének a nemzeti kisebbségre vonatkozó álláspontja. Ehhez a -határozathoz és a hírmagyarázathoz semmit sem kell hozzátennünk. Közvéleményünk örömmel fogadta ezeket a híreket és meg van győződve arról, hogy a hivatalos lépések és ígéretek után csakhamar értesül majd a határozat megvalósulásáról. Vései jegyzetek hosszú ra NYÚLT CIGARETTA I — öröm volt nézni, -hogy milyen lelkesen arattak a Petőfi Tsz tagjai — mesélte a minap Ta-polczai elvtársi, a vései tanácselnök. De Tapolczai elvtárs nemcsak nézte az aratást, hanem amikor volt egy kis ideje, akkor hol együk, hcl másik tsz aratóbrdgádjába állt be és vágta a rendet. De egyszer megjárta, Már hazafelé indult az aratóktól, amikor Bertók Pista bácsi odaszólt néki: — Gyere, komám, suhogtasd addig a kaszámat, amíg elszívok egy cigarettát, .. Suhogtatta is a kaszát a tanácselnök, minden- fenésnéi körülnézett, hogy merre van az ő Bertók komája;, de az nem volt a láthatáron, Már mennie kellett volna a tanácselnöknek, de csak úgy kilépni nem lehet ám egy sratóbrigád- Iból, mert két asszony —- a manob- szedő és a kötöző — is mimika nélkül maradt volna. És vágni kellett a rendet a tanácselnöknek, míg az egész táblán keresztekben nem volt a búza. Akkor előkerült Bertók bácsi. Már messziről kiabálta: — Olyan hosszú volt ez a cigaretta és nékem oftyam rossz a tüdőm...-Nevetett az egész brigád, de a vései tanácselnök megfogadta, hogy ezután csak azok helyett vágja a rendet, akik nem dohányoznak. VJ DISZ-HELYISÉG Régebben is volt egy DISZ-he- lyiség Vésén, de az olyan- volt, hogy a legszerényebb igényeket sem tudta kielégíteni. Nem is látogatták a vései fiatalok az otthonukat, inkább beültek a kocsmába -vagy akárhová. M-a más a helyzet. 85 000 forint áll a termelőszövetkezeti község fiataljai rendelkezésére, melynek felhasználásával a környék legszebb -DISZ- hélyiségét építik meg. Kuti János és Bükösdi Mária mér arról beszélnek, hogy alig -várják azokat a napokat, amikor kicsit kevesebb lesz a munkájuk, és- jut idő az esti összejövetelekre, ami-kor majd olvasnak, sakkoznak és előadásokat hallgatnak. Mariska kézimunka-szakkörről álmodozik, Kuti János meg fényképezgetni szeretne. De addig még jut egy kis munka a vései fiataloknak. Az építésnél való segítésen kívül arra ás készülnek, hogy az őszig egyszer- kétszer bemutatják még a Pettyes című darabot, melynek bevételéből az új otthon berendezését gazdagítják. AUTÓBUSZ-VÁRÓTEREM Még tavasszal történt, az első tűzoltógyakorflaton, hogy a tömlő- göngyöiítést és a pumpálást megunó embereken vasárnapi hangulat vett erőt és behúzódtak a szertár szomszédságában lévő üres szobába, melyet hosszú idő óta még lomtárnak is alig használtak. Először egypáran, majd mind többen vettek tudomást erről a »tűzoltópihenőről«, miig végre a tanács is észrevette, hogy van egy felhasználatlan helyisége. Egyesek MÉHraktámalk, mások földműves-szövetkezeti felvásérfóhelynek aflönlot- ták, de végül is az utazgatok szava lett a döntő: legyen autóbusz- váróterem. Hatezer forintot teremtett a tanács a tatarozásra, és mér dolgoznak is a kőművesek. Takáts István- tanító arról beszél, hogy még csak a FÖLDSZÖV elárusítója kellene a váróterembe, ahol édességet, málnát, újságot és esetleg menetjegyet is vehetnének áz utazók. ORVOST SZERETNÉNEK 1 Leotczki főagronómus már rendezgeti a tulajdonát, mert nemsokára elköltözik a községből. Az egyik tanácsülésen arról vitatkoztak az emberek, hogy ki kapja meg a felszabaduló lakást. De nem tudtak határozni, csak amikor pár nap múlva a 62 éves, beteges Bertók A. Pali bácsi állította meg a tanácstitkárt az utcán-, és egy nagyon érdekes, elgondolkoztató javaslatot tett a lakást illetően. Vese termelőszövetkezeti község, dolgos, szorgalmas emberek lakják, de néha akad egy-két beteg is. Kellene ihát egy orvos. A fő- agronőm-us lakása jó lesz orvosi lakásnak, a zöilidkeresztes ház pedig lehetne orvosi rendelő és... a Megyei Tanács Egészségügyi Osztálya ígérget, de nem úgy, hogy a vé- seíék mei§ lennének elégedve. Most Hegedűs elvtárs beszámolójára hivatkoznak, hogy »Az orvosok és az egészségügyi személyzet létszámának növelése lehetővé teszi... a falu egészségügyi helyzetének jelentős- javítását is.« Ezt szeretnék megvalósítva látni a vésedek. — Kosa — Korabeli krónikákban böngészhető a következő történet: Egy budai német varga egyszer érdekes ajándékot vitt Mátyás királynak. Egy róka alsó állkapcsába csuka kapaszkodott, míg a róka a hal szájának felső szélét harapta. Nagy dühükben nem eresztették el egymást még akkor sem, mikor a varga átnyújtotta őket az Igazságosnak, tört magyarsággal mondván: „Róka fogta csuka, csuka fogta róka, varga fogta mind a kettő!« Mátyásinak a könnyei potyogtak, úgy kacagott. Nos, íme e vidám történet modern változata — kevesebb kacagással: A Lengyeltóti Gépállomás a télen szerződést kötött gépi aratásra a helybeli Táncsics Tsz-el. 50 holdat kombájnra, 60-at pedig aratógépre. S mi történt most? A kombájn levágott hét hold őszi búzát, majd elment Pusztaszentgyörgyre, s azóta is ott dolgozik. A Táncsics tagjai pedig kézzel vágják kalászosaikat, s két- három nap múlva befejezik. A dolog úgy történt, hogy Rózsa László kombájnvezető nagyon türelmetlen volt már. Mások az 50—60 holdnál tartottak, neki pedig pár hold árpája volt csak. Fogta hát magát s egy szép reggelen beállt a búzába. A tagok atyaistenkedtek, hogy ne csinálja! Apáti elvtárs, a tsz elnöke tudta, hogy a kombájnos indulni akar, de azon a napon nem jelent meg a tsz-ben: sürgős költözködni- valója akadt. A gépállomáson tudták, hogy a tsz ellenzi a kombájn indulását, de ők se voltak jelent. Sürgős dolguk akadt körzetük másik végében. Még a brigádvezető is megbetegedett. Estefelé Apáti elvtárs edaállt a kombájn elé, súlyos drá- maisággal felemelte kezét: egy tapodtat se tovább! Éjszakába nyúló veszekedés következett, mert akkor meAe a komlmftiakvé i a Lengyeltóti Gépállomás körzetében viszont már a gépállomásról is odaértek. A vizes gabonát mark'olászták, egymás szemére vetették a tavalyi, tavalyelőtti dolgokat. A végén a kombájn elment, mostmár a gépállomás „bosszúból“ aratógépet sem ad! Az érdekes az egészben az, hogy a Táncsics nem szomorkodik emiatt. Sőt, mintha örülne. A tagok nagy ' uzgalommal aratnak, s azt mondják: lesz legalább munkaegység. Szomorú, hogy Apáti elvtárs képzett mezőgazdász, s mégsem magyarázza meg a többieknek: minden csep" verejték, amit a nehéz aratás a homlokukra kisajtol, a munkaegység értékét hígítja. A gépállomás most kötbérezéssel fenyegetőzik. A tsz azonban az arcába nevet: »Ha ti kötbéreztek, mi is azt tesszük az ara- tóeép miatt!« Nagv királyunk bőséges ajándékot adott alattvalóján-ik. Nem valószínű azonban, hogy a lengyeltóti elvtársak e modern rókacsuka játéka dicséretet érdemel. I-ássák már be, hogy régi sérelmekből fakadó ellenségeskedésüknek csak kárát látja a tsz is, az állam is! Ami bejön a réven, duplán elvész a vámon! Nincs minden rendben a Lengyeltóti Gépállomáshoz tartozó többi tsz- ben sem. Vasvári Lajos elvtárs, a gépállomás főmezőgazdásza esküvel leit volna hajlandó bizonyítani, hogy a somogytúri Uj Somogy Tsz-el 150 hold kombájn-aratásra kötöttek szerződést. S azok most mégis kézzel vágják le! A somogytúriak viszont előveszik a gépállomással kötött szerződést • íme, itt szó sincs kombájnról! Valóban. Aratógépre kötöttek le 220 holdat. Három aratógép már egy hete kint van náluk, de a száz holdat még nem haladták meg. Van tehát mire hivatkozni a tsz-tagok- nak, mikor most 56 kasza dolgozik náluk. Mert ők is azt vélik: nem kapunk semmit ősszel, ha nem aratunk! A kihelyezett mezőgazdász fiatal, tavaly került ki az egyetemről. Vasvári elvtárs nem segített neki, hogy meggyőzzék a tagságot a gépi munka előnyeiről: gyors, olcsó, tehermentesítő. Főleg az utolsóra lenne nagy szüksége az Uj Somogynak. Hisz kukoricájuk felét a gaz veri fel: mindössze egyszer kapálták meg. Meg kellene nekik magyarázni: míg a gép olcsóin elvégzi helyettük az -aratást, addig ők gazoló kapálással növelhették volna a kukorica hozamát, tehát & munkaegység értékét. S egyébként sem panaszkodhatnak, hogy nem tudják foglalkoztatni a kezeket, Nagy kertészetükben, szőlőjükben akadna munka bőven. Még kirívóbb a példa öreglakon. Az Ifjú Gárda Tsz-ben szintén levágták a gép elől a búzát. Közben sok mázsa taikaxmányukat kétszer is renden verte az eső, s az így 40—50 százalékot vesztett értékéből. Tudják-e, öreglaki elvtársak, hogy az ilyen takarmányból dupla adag sem oíyan tápértékű már a jószágnak? S borjúetetésre teljesen alkalmatlan. Hogy jártak tehát jobban? Kevés lesz a takarmány, kevés a tej. Ugyanakkor kézierővel, csépiés jel egy hold termésének a betakarítása 300—350 forintba kerül. Míg a kombájn 130 forintért végzi ugyanazt. S ezeket ne tudta volna megmagyarázni Vasvári elvtárs, Kamgyalka igazgató elvtárs, meg a kihelyezett mezőgazdászok? Hát olyan értetlen a somogyi parasztember, hogy a tényekkel, adatokkal alátámasztott érveket nem fogadja el? Dehogynem! Sok tízezer forintot takarít meg a gép A somogyvámosi Törekvés Tsz 10 hold zabosbükköny kivételével géppel vágatja le minden kalászosát. Még a felülvetett búzát is kombájn aratja. A vágószerkezet olyan szépen elsiklik a lóhere felett: semmi baja nem történik. Takács Pál kombájnvezető kitűnő munkát végez. Hat nap alatt 70 holdat vágott le. A magot a tábla szélén tisztítják, a zetor- ral lehúzott szalmát kazalozzák, s rögtön buktatják a tarlót. Minden másodvetésük a földben van már. A tsz tagjai tavaly még ellenezték a kombájnt. Levágták előle a búzát, — amit keservesen megbántak. Mert a kézzel aratott élet kicsírásodott, s bizony csak fanyar szájjal lehetett lenyelni a belőle sült kenyeret. Míg a kombájn aratta magnak semmi baja sem lett. Most hát kérték a gépet. S míg az acélkékre festett új kombájn körbezúg tábláikon, ők szorgos kézzel címerezik heterózis kukoricájukat, kazalozzák értékes svédheréjüket, kaszálják borsójukat. Mindez elmaradna és sok tízezer forinttal lennének szegényebbek, ha a gép nem segítené őket. Van még egy előnye, ami szintén nem csekélység. Mikor Vámoson megjelent a kombájn, a fél falu kikísérte a táblához, s négykézláb mentek utána a tarlón. No, »em valami különös szokás ez náluk, hanem megállapították: a szemveszteség még a két százalékot sem éri el. S az egyéniek termése legjobb esetben kepében volt még csak, mikor a tsz már árpa, búza előleget osztott tagjainak. Az egész falu láthatta, mikor például Berg Jánosnak 14 mázsa 14 kg előleget hordtak fél a padlására. Nem egy tsz-tagtól kölcsönöztek már azóta a falubeliek kenyérnek vagy jószágnak valót. Ha a mezőgazdász a sarkára áll .. ä Vogel Imre elvtárs, a Törekvés elnöke így beszél erről: — A szemmel látható, kézzel fogható dolgok mindig meggyőzik az embert. Ezért nőtt meg a legutóbbi napokban a tsz iránti érdeklődés. Több egyéni gazdától hallottam már, hogy »Hát, Imre, ősszel csak meggondolom a dolgot...« Persze, a szóbeli agifáeióra is szükség van. Még nekünk, tsz-belieknek is. Mert hiába volt a tavalyi tanulság, soka» még most se akarták először a gépet. Akkor felállt a gyűlésen Szabó Katalin elvtársnő (kihelyezett mezőgazdász) s fehéren feketével bebizonyította, hogy mi minden előnye var:, ha néni mi izzadunk az aratással. Van itt tehát még egy tanulság: Ha a szakember a sarkára áll, ha szívügyének tekinti a tsz életét, segítését, akkor nincs baj a gépi aratás leszerződésével, s annak végrehajtásával. A Lengyeltóti Gépállomás kombájnjai nemigen teljesítik tervüket. Pedig az idén jó volt az időjárás Géptörésük is csökkent a tavalyihoz képest. A felületes szervezés, hiányos agitáció, egyszóval a felelőtlenség okozza a lemaradást. Most már néni sokat javíthatnak rajta, de legalább tanulságul szolgáljon ez nekik. Meg még több gépállomásnak megyé»k- ben. Kunszabé Fevene 13841033
