Somogyi Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-03 / 155. szám
Kedd, 1956. július 3. SOMOGYI NÉPLAP 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Hogy mielőbb kihulljék a tüske Pados elvtárs szívéből... FGY EMBER MEGSÉRTÖ- DÖTT. Szivébe tüske került, s ez a tüske nem kifelé, inkább mindig beljebb és beljebb tört. Milyen érzékeny az emberi lélak! Nem könnyű dolog a tüskét kihúzni az emberek szívéből; okosan, módjával kell ezt a műveletet végezni. Hogyan nem szabad emberekkel, emberek sorsával bánni, s hogyan lehet, hogyan kell a megbántott, oktalanul sértett harcosokat visszavezetni a helyes útra, ezt példázza Pados György esete. Azé a Pados Györgyé, aki 1952-ben hittel, bizalommal lépett 11 holdjával a somodorpusztai szövetkezeti tagok közösségébe, aki talán mindenkinél többet tett a pusztaiak közül a szövetkezet megszilárdításáért. A földbe adta szivét, a régi nagybirtokon szerzett tudását, tapasztalatát; azt akarta, hogy minél többet csikarjanak ki az egykori uradalmi földekből. A tagság bizalmából hamarosan növénytermelési brigádvezető lett, s mindig oda állt, ahol szorult a kapca. Ha sürgetett az aratás, fa kaszálás, elsőnek fogott kaszát, s az élre állva azt mondta: utánam! Nem akadt kanász a disznók mellé? Azt is magára vállalta. Fiaitok az anya- göbék? Éjszakáit az ólban töltötte Pados György, alig jutott egy-két óra alvásra, pihenésre. Hajnal hasadás előtt azonban már ismét talpon volt. Járta a brigádtagok házait, hívta őket a napi munkára. 52 augusztusában iskolára viszik az elnököt. A tagságnak fő a feje: ki irányítsa egy esztendeig a gazdaságot? A választás egyhangúlag a legjobb gazdára, az okos, mindent komolyan mérlegelő, nagytekintélyű Padosra esik. S ő szívesen vállalja ezt is. Egy nagyüzemi gazdaság vezetése komoly embert követel. Pados György megfelel ennek a követelménynek. Szigorúan számon- kéri a kiadott feladatok elvégzését, s egy szalmaszálat se enged a közös vagyonból jogtalanul eltulajdonítani. Egy-két emberrel emiatt meg is gyűlik a baja. Egy év után visszatér az iskoláról az elnök, minden a legnagyobb rendben halad. Mostantól kezdve egy ideig egyszerű tagként dolgozik Pados György, majd ismét megválasztják brigádvezetőnek. 1952-ben a pártba is felveszik. 1954 őszén azonban súlyos sérelem éri. Egy Oroszi nevű pártinstruktor — aki már rég nincs a pártapparátusban, a pártban — rágalmazó, valótlan adatokat közöl a sajtónak a szorgos, dolgos brigádvezetőről. A szerkesztőség pedig hitelt adva a pártinstruktor szavainak, a lap 1954. október 3-i számában leközölte a Pados Györgyről szóló írást, amely arról szólt, hogy leváltották a durva brigádvezetőt a somodori Alkotmányban. (Holott ilyen terve sosem volt a vezetőségnek.) A NEHÉZSÉGEK TÜZÉBEN ** edződő Pados György meg- höhkenve olvasta a róla szóló rágalmakat. Leváltották őt? Mikor? Kik? Kereste igazságát. A tsz párt- szervezete — amelynek ő is vezetőségi tagja volt — egy lépést sem tett érdekében. Ekkor válóban lemondott a brigádvezetői funkcióról. Később pedig elkeseredésében olyat tett, ami kommunistára nézve a legsúlyosabb — visszaadta pártkönyvét. Azóta sokszor megbánta cselekedetét. Ette, rágta önmagát: mi az ő bűne, miért nem támogatják harcostársai, a tsz kommunistái, a felsőbb pártszervek? Dolgozott, de keserű volt neki a munka, akárcsak az étel-ital. Sehogy sem bírta magát nyugtatni. De azért megmutatta, tud ő dolgozni, s a múlt évben 425 munkaegységet teljesített. A közügyekben azonban nem nagyon hallatta hangját. Ha bizalma fogytán is volt, mégis hitte, hogy a párt igazságot tesz neki... S egyszer csak panasza vizsgálatára kijöttek a járási pártbizottságtól. Ami ezután történt, ujjongó szívvel, szinte gyermeki örömmel hallotta a JB fegyelmi bizottságának ülésén: a párt megbocsátva neki elhamarkodott lépését, visszaadja a legbecsesebbet: pirosfedelű pártkönyvét. Pados elvtárs úgy érezte ekkor: mérhetetlenül nagy kő esett le szívéről. Nagy öröm újra a kommunisták nagy családjába visszatérni. S a párttagok, tsz-tagók véleménye? Dö- mös János elvtárs azt mondja róla: Pados elvtárs gazdaságvezetése száz százalékos volt. Szíve, lelke a földekhez köti. Nagyon jól dolgozik. De egy hibája van: hamar lángra- lobban, kissé ideges. Visnyei János régi párttag: Pados elvtárs kemény ember; meg lehetett nézni azt a földet, amelyet az ő brigádja művelt. 20 mázsás ősziárpa- termést talcarított be róla. Nem engedett lopni. Papp Zoltán párttitkár: Pados elvtárs jó munkás, bárhová állítják, mindenütt megállja a helyét. Nem volt rossz párttag: elkeseredésében, de fájó szívvel adta vissza pártkönyvét. Azóta már bizonyára százezerszer megbánta ezt. Köztünk a helye. Berkes József munkacsapatvezető, pártonkívüli: Pados elvtárs komoly ember és határozott, bátran szót emelt a közért; mi, új tagok szeretjük és tiszteljük is ezért. így nyilatkozik róla Varga József és még több tsz-tag. Bogdán Imre tsz-elnök fájlalja, hogy meg tudott válni pártkönyvétől Pados elvtárs, de egyébként szorgos, becsületes munkásembemek tartja. 7ME, EZEK A VÉLEMÉNYEK róla. A magunk részéről annyit teszünk hozzá: mi is hozzájárulunk, hogy mielőbb kihulljék a tüske a megbántott Pados György szívéből. S hisszük, hogy a kommunisták közösségében még szerényebb, még áldozatkészebb harcossá váUk. VARGA JÓZSEF Szerkesztőségünk postájából 47 új lakásért harcol a Városi Tanács a vállalatokkal Egészséges javaslat a homokssentgyörgyiek egészsége érdekében Somogyi Néplap szerkesztőségének, Kaposvár. Kedves elvtársak! A közelmúltban cikk jelent meg a lapban, mely a tanács vezetőit bírálta a községi földek elhanyagolása miatt. A bírálat jogosságát bizonyítja a mellékelt szákvélemény is. A szóbanforgó patakok vize elborította háztáji földünket. A levezető árok eltömődött, így nem folyhat le. Többször felkerestük már ez ügyben a tanácsot, de ott legutóbb azt a választ kaptuk, hogy ilyen »jelentéktelen« ügyekkel nem foglalkozhatnak. Hogy ne legyünk igazságtalanok, előzőleg adtak már ígéretet, de az csak puszta szó maradt. Pedig egy több holdas, nagy fűhozamú rét is terméketlenné válik az elvizesedés következtében. Kérjük az elvtársakat, segítsenek nekünk a homokszentgyörgyi »dzsungel« megszüntetésében. Elvtársi üdvözlettel: * * # ÁBRŐK JÓZSEF tsz-könyvelő, NYÁRI GYULA, BOJTOR FERENC tsz-tagok. Egy darab melILékílet. Körzeti orvos, Hoanokszentgyörgy. A község házsorainak Jközepe táján, a 109—113-as számú házaik kertje végén egy »dzsungel« van, valóságos pocsolya-ttetep. Békák, kedves tanyája Nyirkos, esős időben a szúnyogok máillliárdjad teremnek. Ezt a maláriatelepet okvetlenül és azonnal meg kell szüntetni. Alapos földmunkával az ide összefolyó patakokat rendezni, kiérikolni. A másik kérdés szintén összefügg a dzsungel-kérdéssel. Éspedig: a felső iskola és a pékműhéLy mellett folyó két patak rendezése. Az egyik elöntéssel fenyegeti az iskola árnyék- székeit, ha a patak megárad. S a mostani esős időiben ez nem, nittoa. Akkor pedig az iskola udvarának szélén lesz egy bűz- és vénhastelep,j(í táptalaja a bélmegbetegedésekinek.x A másik 'patak sincs rendesen kiár-K kolva. Az utcáin folyik, tehát okvet-íj leniül biztosítani kellene, hogy vizé-X nek állandó lefolyása legyen, ne^j- posihadjon, ne legyen emiatt a pék-^> műhely kútja tele baktériumokkal. •/," Ezeket tartottam kötelességemnek}.''’ felhozni, mert tűrhetetlen, hogy at} községben egy malária- és vénhas-j(( tenyésztélep legyen. Ha ezeket sürgő- sen nem rendezik, minden nap vár-ty ható, hogy járvány tör ki a község-1,( ben. X Hamókszemtgyörgy, 1956. június 24.V- Dr. Halden Jenőül körzeti orvos, ja Bozó Irén }jr eü. védőinő. Ö* Katona fiainkra mindenkori lehet számítani A néphadsereg helyi parancsnokságához nemrégiben dülöngélő betűkkel címzett levél érkezett: a 67 éves Puspán bácsi sorait tartalmazta: segítséget kért leomlott házának felépítésére. Kérte, hogy fiát, aki a kaposvári alakulatnál dolgozik, engedjék el pár napra, hogy segítsen neki a munkában. Egyik vasárnap kora reggel négyen hagyták el siető léptekkel a laktanyát, hogy Puspán honvéddel együtt részt vegyenek, segítsenek a ház újjáépítésében. Estére kelve a szorgalmas katonák rendbehozták a leomlott házat. Az öreg Puspán bácsi nem tudott szólni az örömtől, csak megszorította kezüket, s a búcsúzkodásnál is csak annyit mondott: »Köszönöm.« Bizonyára arra is gondolt: a néphadsereg katonái valóban a mi fiaink, akikre mindenkor lehet számítani. NAPKELETI SÁNDOR orv. A Városi Tanács nagytermében igen forró hangulatú gyűlés zajlik. A Városi Pártbizottság javaslatára életrehívott ellenőrző bizottság nevében Somogyvári elvtárs az első felderítő útról számol be. A kormányhatározat értelmében körüljárták a várost, s máris kiderült: 2322 négyzetméternyi, lakásra kiválóan alkalmas területet használnak fel pazarló bőkezűséggel Kaposvárott egyes vállalatok. Ez 47 családnak elegendő, mint egyszobás lakás. A Városi Tanács — bár feladatát a rendelet értelmében mindenképpen végrehajtja — az érintett vállalatoknak is szót adott ezen az értekezleten. A Somogy megyei Állami Gazdaságok küldötte az első felszólaló. Nem tanúsít az ügyben nagy megértést. ők a régi »Szarvas« szállodában székelnek. Minden talpalatnyi helyre szükségük van. Az ellenőrző bizottságnak — szerintük — méltányolnia kell többek között az is, hogy ide hívják be a megyeszerte szétszórt üzemegységeik vezetőit értekezletekre. Az OTP küldötte a második felszólaló. Ö is kijelenti, hogy az elvenni szándékolt rész »ügyfélforgalmas«, nekik arra szükségük van. A helytelen irányban megindult értekezletet Kosaras elvtárs, a Városi Tanács VB-tagja igyekszik jobb mederbe terelni. Igaz, a vállalatok fejlődnek. Igaz, a vállalatok munkahelyei egyre rendesebbek. Dehát mi lesz dolgozóikkal, ha a szép munkahelyről pincelakásokba kell hazatérniük? A vállalatoknak nem szabad mereven ragaszkodniuk fölös területeikhez. A következő felszólaló, a Terményforgalmi küldette 81 négyzetméter területet mégis meg akar tartani. Az is »ügyfélforgalomra« szükséges — fejtegeti. A Középsomogyi Állami Erdőgazdaság részéről Simándi elvtárs a Városi Tanácsnak ezt az akcióját jónak tartja. De hozzáteszi: a fölösleges lakástér meghatározásánál a bizottság nem vette tekintetbe, hogy náluk nagy ablakok és nagy ajtók vannak. És azoknak nagyobb a »nyitási tere«! Még főhatóságukat .is megkérdezik ebben az ügyben. Egy kis megértés — még több lakás íj Hortobágyi István elvtárs, a Vá- írosi Pártbizottság első titkára szól >a hivatalok fölös terjeszkedését Wrendbeszedő minisztertanácsi hatá- jurozat jelentőségéről. Jr — Ez a rendelet — mondja töb- íjbek között — nemcsak a hivatalokénak elvett fővárosi magánlakásokat ^szabadítja fel, hanem Kaposvár ne- jvhéz helyzetén is könnyít! Jól emlék- őszünk, hogy tavaly például 2600 la- Jkkásigénylést adtak be a Városi Takácshoz. Sokan be se nyitottak a ^tanácshoz, panaszukat elő sem adták » -------------—~ — gondolván: »úgyis hiába!« A Városi Tanács 470 igénylő nehéz helyzetén tudott csak segíteni. Tudjuk: a dolgozók az üzemekben, műhelyekben, hivatalokban 8 órát töltenek. Ám életük másik 16 órája mégis mindennap otthon, a család környezetében telik. Márpedig egészségtelen, vagy pincelakásokban sem gyermeket nevelni, sem továbbtanulni, sem a másnapi munkára felkészülni nem lehet. Az Erdőgazdaság kaposvári központjának sok-sok szobáját valóban visszaadhatnák eredeti rendeltetésének: szép családi otthonra találhatnának abban a hatalmas épülettömbben a rászorulók. Az Erdőgazdaság valódi munkaterülete a természet, az erdő, a ligetek: no de hiszen sok vidéki kastély van megyeszerte erdők övezte szép tájainkon — valamelyikben pompás központot állíthatnának fel! A Sertéstenyésztő Vállalatot sem köti Kaposvárhoz semmi: üzemei kint vannak a megyében. Ha ez a vállalat is igazi munkaterületére helyezi központját, azzal nemcsak a felesleges adminisztrációt csökkentik, hanem nyernének rajta a kaposvári lakásínség sújtottjai. A felszabadult központot újra visszaadhatnánk eredeti célja, emberi otthonok biztosítására. A Somogy megyei KISZÖV képviseletében Lantos Lajos mégsem tanúsít sok megértést a dolgozók életét megkönnyítő minisztertanácsi határozat végrehajtása iránt. Hivataluk felös területének felmérését sokallja. A Szövetkezeti Biztosítótól Bé- kefi elvtárs, az SZTK-hoz hasonló külön váróhelyiség- fenntartását kívánja maguknak. Az Autóközlekedési Vállalat, a Somogy megyei FŰSZERT, a Mélyfúró Vállalat saját ügyvitele kényelmére négyzetméterről négyzetméterre vitatkozik, s ki- sebb-nagyobb területet visszavenne a bizottság által lakásra kiszemelt részből. Minden vállalatvezető törje a fejét — a dolgozók hálásak lesznek Most már Dudás elvtárs, a Városi Tanács elnökhelyettese emelkedik szólásra. A vállalatvezetőket arra is emlékezteti, hogy csak a múlt télen 35 régi ház dőlt össze. Megesett, hogy az otthontalanná vált családoknak már csak a Béke Szállóban tudtak fedelet adni. Minden vállalatvezető törje a fejét azon, hogyan segítsen a megszorult embereken. A lassan felengedő, belátásra kész vállalatvezetőket végül maga Mi- kecz Jénos elvtárs, tanácselnök győzte meg a minisztertanácsi rendelet sürgős végrehajtásának jelentőségéről: a jobb lakáshoz jutott dolgozó jobban segíthet a vállalatok tervtel- jesitésében is! S ami a legfőbb élet- fontosságú kérdés a mai lakásínség idején: augusztus 15-re a fölöslegesen lefoglalt lakásokból további, újabb otthonokat adnak vissza eredeti rendeltetésének, i E. J. Tízezer ember a kaposvári szövetkezeti napon « « I í) j' Már a kora reggeli órákban a szö- (J.vetkezeti dolgozók ezrei érkeztek j/(Kaposvárra a megye községeiből, Jjhc-gy részt vegyenek a szövetkezeti ^‘ünnepségeken. A Virágos-pályán Ődélelőtt 9 órakor nagygyűlést tartottak a megye földművesszövetkezekisipari termelőszövetkezeteit ‘ I képviselő dolgozók. Temesi József CIKKÜNK NYOMÁN... így kell fogadni a bírálatot Megjegyzésünk: Kérjük a járási tanácsot, küldje ki egy-két munkatársát, ez egyáltalán nem jelentéktelen ügy megvizsgálására! Várjuk válaszúikat. A melegssívű orvos — /ét gyógyulás A közelmúltban betegségbe estem s nem bírtam dolgozni. Olyan gondos kezelésben részesítettek azonban az SZTK-ban, hogy betegségemből hamarosan teljesen felépültem. Köszönetét mondok dr. Horváth Kálmán szakorvosnak, aki mindvégig nagy gonddal, szeretettel kezelt, vigasztalt, de türelemmel bánt a többi beteggel is. Horváth doktor mindig együttérez a beteggel, megnyugtatóak szavai. Szinte fél gyógyulást jelent ez! Én is gyorsan meggyógyultam, s már újra dolgozhatom. Nincs ennél boldogabb érzés, s ezért csak elismeréssel írhatok Horváth doktorról. Fáradozásaiért ezúton mondok köszönetét. Özv. Henézi Istvánná Mikor imívelődhetnefe a psztakovácsiak művelődési otthonukban ? Az emberbaráti szeretet, a bürokráciamentes intézkedés szép példáját igazolja az a levél, amelyet a napokban kapott szerkeszti) tőségünk a pécsi postaigazgatóságtól. Alább közöljük a levél teljes szövegét: »A Somogyi Néplap 1956. június 10-i számában megjelent egy cikk A siófoki járás biztosan tör az élre az adófizetési versenyben címmel. 2 A cikk Sáska elvtárs jövendőbeli- ■ átelvtárs, a MÉSZÖV elnökhelyettese beszédében a szövetkezetek öt év alatt elért fejlődését ismertette. Somogybán 1950-ben mintegy 60 000 fóldművesszövetkezeti tag volt. Jelenleg a tagok száma megközelíti a 100 00í)-et. A földművesszövetkezeti tagok közül eddig 15 000-en választották a közös gazdálkodát útját, léptek a termelőszövetkezetekbe — mondotta többek között. A szövetkezeti nap alkalmával a megye legjobb művészeti csoportjai tartottak bemutatót szabadtéri kul- túrelőadásokon és több ezren vettek részt a sportünnepélyen. „Hej, tán csont sincs a kislányok derekában?!" Avagy: hogy értelmezi a munkaegységet a kaposvári Szabadságzászló Tsz? Pusztakovácsiban sok művelődni,M szórakozni vágyó fiatal él, akik azon--}', ban csak az italboltba látogathatnak& «JTVÍT* v” el, a művelődési otthonba nem. VaJ Í T ^latonszarszora való „ jón miért? Mert életveszélyes még al 7eszevel kapcsn' közelében tartózkodás is. Ledőlt a be-Í értesítem hogy a kaposvári járat előtti tűzfal, a bejárati ajtói \ Postah^atyj létszámába tar- szárfa, tetőtartó, párkány leszakadt! 2^°?^^ Vostaseged- rom az egész épület. f ellenőrnek Balatonszarszora törteKérdezzük a marcali és a somogyi JSÄÄi 195^^ l vári ktsz-eket: mikor kezdik meg az'i) m , VL 26' « építkezést? A költségvetést már el-\l fü JanOS W Vezeto helyettese.« J készítettük, részünkről semmi akadá-f Nraóy™ becsüljük a postaigaz- M lya a munka megindulásának, csak jj) Hatóság gyors, jóindulatú intézke- yj a ktsz-ek dolgozóit várjuk. ’ VagyVÍ d®séí> amellyel lapunk bírálatára megvárjuk, amíg teljesen összeomlik* valaszolt; Követendő példa minden- az épület? SISZLER JÁNOS íj; ^ szamára. jfj vb-elnök Régi kép, igaz kép ... Süldőlányok végeláthatatlan sora hajladozik a répasorok között, örülnek, hogy az uraságtól egyáltalán munkát kaptak. Répát egyelnek, de rettentő buzgalom ösztönzi őket, hogy ki Jusson előbbre a sorok közt. Kinek fürgébb a keze, kinek hajlékonyabb a dereka? Karmolászó uj- jacskáikkal, sebes kacurjaikkal úgy kúsznak folyton-folyvást előbbre, hogy a fájós hátú, megroskadt öregek irigykedve nézik, s csendesen szólnak: — He, hej, tán csont sincs ezeknek a derekában. Kiszaladnak már a világból! ... És mi volt a kézzelfogható hasznuk ebből a szörnyű iparkodásból? Az uraságnak és az ispánjának kisebb gondja is nagyobb annál! * * * Mai kép. S ez is igaz. Termelőszövetkezeteinkben is szorgoskodik a hajlékony derekú fehérnépek kicsinye-nagyja. Megéri. A munkaegységkönyv erre is megadja a szentenciát. Ma nem ispán vagy uraság, hanem a munka parancsol. A brigádvezető, a munkacsapatvezető, a tsz-elnök csak szépen eligazítja azt, amit az alapszabály, a közös akarat a munkaegységek megszerzése körül előír. Illetve a munkaegységkönyv pontosan megszab. De megesik némely helyen, hogy a munkaegységkönyvet kissé tágkeblűen értelmezik. Csak egy példát a sok közül. A kaposvári Szabadságzászló Tsz vezetősége is tudta, hogy — többek között — a cukorrépaegyelés normája 120 öl. Ezt persze, Játszva túlteljesítik a lányok, fiúk asszonyok, férfiak. A munkaegységkönyv itt igazán nem ír elő elvégezhetetlen teljesítményt sem a süldőlánykák, sem a suttyólegénykék, sem az asszonynép számára! Ennek ellenére a vezetőség az egyelésbe nem tudta bele a sorközi kapálást. Azt még külön munkaegység jóváírással méltányolta. Mi ez, ha nem munkaegységhígítás?
