Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-29 / 152. szám

Péntek, 1956. június 29. SOMOGYI NÉPLAP I A FELLENDÜLÉS ÚTJÁN fi népfrontmazgalom kibontakozását gátló hibákról A fonyódi járási és a többi: a csur­gói, tabi és kaposvári járásban is sokan beszéltek arról, hogy a helyi népfront nem töltötte be hivatását. Az ilyen értelemben felszólaló nép­front-elnökök és mások többé-kevés- bé önkritikusan vizsgálták saját munkájukat. Szép számmal bírálták a tanácsok és a pártszervezetek nép­fronttal kapcsolatos tevékenységét is. Az 1955 márciusi párthatározat után voltak tanácsok, amelyek a népszerűtlen feladatok elvégeztetésé­re akarták csak felhasználni a nép­front-bizottságokat, sőt olyan nézet is felmerült, hogy a tsz-mozgalom fejlesztéséért személyesen a nép­front-bizottság elnöke a felelős. Ilyen körülmények között elvesztették ked­vüket a népfrontbizottsági tagok és mivel az úgynevezett nehéz terüle­teken magukra hagyva nem tudtak eredményt elérni, leálltak és egészen mostanáig, az egyesítés gondolatá- nak felvetéséig alig tevékenykedtek. Az említett járásokban, de másutt, is vannak példák arra, hogy a nép­front-munkában történt visszaesé­sért felelősek a pártszervezetek is. Irtunk arról, hogy Kálmáncsán azért nem tevékenykedik a népfront, mert a községi MDP-vezetőség javasolta az elnök visszahívását, s nem fordított gondot arra, hogy helyébe megfelelő ember kerüljön a bizottság élére. Ez a súlyosabb hibák közül való, bár az som kevésbé hibáztatható, hogy egyes pártszervezetek azért nem ad­Nemcssk a százalék, a termelési érték is egyre emeiftetiilk a Rendeitszabóságnál A Kaposvári Rendeltszabóság ez év elején új helyére költözött, ahol a dolgozók a korábbinál jobb munka­körülmények között végzik munká­jukat. Ez máris jótékonyan érezteti hatását. A vállalat dolgozód már jú­nius 16-án befejezték első féléves tervüket. Második negyedévi tervtel­jesítésük elérte a 115 százalékot. De nemcsak a százalékok emelkedtek a Ruhaüzemnél, hanem jelentősen nőtt a termelési érték is: 1954-hez képest megháromszorozódot t. tak feladatot a népfront-bizottságok­nak, mert követtek el hibát, s ezzel kimondták rájuk, hogy megbízhatat­lanok. Hagy a Népfront betölthesse hivatását Mindezek a hibák a mostani meg­beszéléseken, bizottsági és elnökségi üléseken nyíltan felvetődtek. Jó, hogy mindez napvilágot látott, mert így alkalom adódott és adódik a kö­vetkező napokban, hetekben, hóna­pokban, hogy türelmes munkával ki­javíthassuk a hibákat. Pártunk volt az első, amely megtette a szükséges lépéseket afelé, hogy a Hazafias Nép­front maradandóan betölthesse hi­vatását. Abban, hogy az eddig meg­tartott egyesítési üléseket eredmé­nyesnek mondhatjuk, nagy része van a járási pártbizottságoknak, a köz­ségi pártszervezeteknek, melyek megszívlelték Rákosi elvtársnak a Hazafias Népfront országos tanács­ülésén elhangzott felszólalását, meg­értették a Megyei Pártbizottság se­gítségét, és szíwel-lélekkel a nép- frcnt-mozgalom mellé álltak. Erősíti és kell is hogy erősítse nép­front-bizottságainkat az a tudat, hogy pártunk rájuk bízta a nömozgalom irányítását, lányaink, asszonyaink vé­delmét, rájuk bízta legféltettebb kin­csünk, békénk védelmét. Ez a biza­lom és mindaz, amely az utóbbi idő­ben a népfront iránt megnyilvánul, bizonyára a munkában is érezteti majd hatását és hozzásegíti a nép­frontban tevékenykedő városi és fa­lusi dolgozókat, hogy szocialista tár­sadalmunk egészét átfogó mozgalom­má fejlesszék a népfront-mozgalmat. Második félévi tervén dolgozik a Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat A Kaposvári Kiskereskedelmi Vál­lalat dolgozói június 26-án befejez­ték első félévi tervüket. Nemcsak az eladási, hanem az önköltsége sokkén - tési tervet is sikerrel teljesítették. Most a hátralévő néhány napban kü­lönösen megfeszített erővel dolgoz­nak, mert el akarják érni, hogy jú­nius 30-cal első félévi tervüket 105 százalékra teljesítsék Ezzel megszer­zik maguknak — ebben az évben már másodszor — a kiváló vállalat küjitotetést. Választ várunk ...a Megyei Begyűjtési Hivatal jt Pénzügyi Csoportjától, ahova május 31-én küldtünk levelet Keszi Ferenc babócsai begyűjtési (dolgozó ügyében. Még mindig nem (kaptunk választ arra, hogyan inté­ződött el Készéi Ferenc panasza, (Vagy mi az oka, ha kérése esetleg 'nem teljesíthető. ...a Május 1 utca 12. számú ház tömb-kezelőségétől, 'hogy mikor csináltatják meg a gya­logjáróra kinyúló pinceablak hiány­zó ablakszemeit, ahova a kisgyerme­kek lába könnyen beszorulhat, s eb- , bői komoly baleset származhat. a Lengyeltóti Földműves- 1 szövetkezet vezetőségétől: (mit tesznek, hogy a hentesüzletben (dolgozó Morei István udvariasan (szclgálja ki a vásárlókat. . a Moziüzemi Vállalattól, «hogy miért a Somogytarnócai Álla- imi Gazdaságba küldi a Csokonyavi- isontai Gépállomáson működő mozi Jáltal kért és megrendelt filmeket? 5 Miért okoznak ezzel minduntalan fe­lesleges kiadást? S miért nem vála­szolnak a csokonyavisontaiak leve­liéire? a Somogy szobi Földmüves- \ szövetkezet vezetőségétől, hogy mikor akarja már megvásárol­ni a múlt évi közgyűlésen megsza­vazott 20—30 db széket az fmsz- ' székház részére. A szék nem hiány­cikk, s némi utánjárással rövid időn belül meg lehetne szerezni. Sok és jó téglát vár az ország minden téglagyártól Bár az első félév befejezésétől mindössze két nap választ el bennün­ket, a Somogy megyei Tanácsi Bá­nya- és Építőanyagipari Egyesülés tervteljesítése mégis alig jár a 90 százalék fölött. A sok eső igen meg­nehezítette azoknak a téglagyárak­nak a munkáját, ahol nem áll ren­delkezésre megfelelő fedett terüket. Az egyesüléshez tartozó vállalatok együttesen előreláthatólag nem fog­ják teljesíteni féléves tervüket, an­nak ellenére, hogy a Balatonszent­györgyi Téglagyár 121, a Báláton- fcogléri Téglagyár pedig 111 százalék­ra teljesítette tervelőirányzatát. A Kapcsszerdahelyi, Osztopáni Tégla­gyár azonban messze elmaradt. Igaz, hogy a lemaradóknál mindenütt vannak »objektiv« okok, azonban a téglagyár tásnál az olyan nehézsé­gekkel, mint pl. az esős idő — előre számolni kell, s a lemaradó üzemek vezetőinele módot kell találniuk ar­ra, hogy üzemeik pótolják a mulasz­tottakat. A jövőben kellően fel kell készülni az időjárás viszontagságai­val szemben is, mert az ország sok és jóminőségű téglát vár a Somogy megyei Tanácsi és Építőanyagipari Egyesüléshez tartozó téglagyáraktól is. Másodszor is elnyelte a „Hivató vállalat“ címet a Zöldség- és Gyümolcsértékesítö Szövetkezet 26-án, kedden délután tartotta él- üzemavátó ünnepségét a Zöldség- és Gyürnölcsértókesátő Szövetkezet. Elő­ször tavaly, utolsó negyedévi munká­juk alapján szerezték meg a kitün­tetést. Most pedig 1956. első negyed- évű felvásárlási tervüket 109,1 szá­zalékra teljesítették 96 százalékos tervszerűség mellett; Miért nem működik a IV. számú vízmű? Nemrégiben adtunk hírt arról, hegy 'bekapcsolták a vízhálózatba az új, IV. számú vízmüvet, amely ha nem ds nagymértékben, de enyhítet­te a kaposvári vízhiányt. Most is­mét tömegesen futnak be a pana­szok szerkesztőségünkbe. Különösen a kórház panaszkodik. Megkérdez­tük a Vízművek igazgatóját és mű­szaki vezetőjét, Horváth István és Horváth Tivadar eivtársakat, mi okozza az újabb zavarokat? — Június 6-án indítottuk be a IV. számú vízmüvet —• mondják és már 20-án leállt. Azóta ismét nem működűk az új vízmű. Ugyanis mindhárom búvárszivattyúnk el­romlott. Itt ©1 kell mondani, hogy búvárszivattyúikat azelőtt külföld­ről, drága valutáért hoztunk be, most azonban nálunk is megkezdték a búvárszivattyúk készítését. Ez a három szivattyú is a Búvárszi- vattyúgyár készítménye, méghozzá az első sorozatiból való, amelyet tulajdonképpen csak próbaüzemel­tetésre adtak. Ezért történt, hogy ilyen rövid idő alatt elromlott. A gyár azonban már- készített egy újabb típust, amely az elsőnél sok­kal tökéletesebb. Most a megyei és városi pártbizottság segítségével eb­ből az új .sorozatból igényelünk a VKG Minisztériumtól. Ugyancsak a vízellátás javítását szolgálja az a •nagyteljesítményű agregátor is, amelyet a múlt héten hoztunk Diós­győrből, s amelynek beszerelése most folyik a tciponári vízműnél. Áramszünet esetén azonnal bekap­csoljuk az aggregátort, így megszűn­nek az áramszolgáltatás okozta za­varok is. A VKG osztály hosszas huzavona után végre megrendelte a IV. vízmű 1. számú kútjának süllyesztett aknáját is, úgyhogy ezt a kutat is rövidesen bekapcsolhat­ják a hálózatba. A vízhiány további csökkentésére még ebben az évben két új Imitat fúrnak a Cserben. Kaposvár vízellátásánál:: megjaví­tására tehát megtörténtek a szüksé­ges intézkedések. Ahhoz azonban, hogy ezek az intézkedések meg is hozzál: a szükséges eredményeket, hogy a vízellátás biztosítására ne- csak papíron, hanem a valóságban is mielőbb meglegyen, az szükséges, hogy a Megyei Tanács VKG Osztá­lya nagyobb erédlyel gondoskodjék aurái, hogy a kutakból víz is fakad­jon. És hogy ez a víz ne a földre •folyjék évekig — mint az az el6ő számú kút esetében történt! Helytállnak a kaposvári vasutasok A kaposvári vasútállomás dolgozói általában túlteljesítették első félévi tervüket. Június 25-ig a kocsiki- használási tervet 109 százalékra tel­jesítették. A kocsi terhelésében 123 százalékot értek ed, míg a kocsitar­tózkodási időket 108 százalékra telje­sítettek. Ez utóbbi adat azt jelenti, hogy lényegesen' sikerült csökkente­ni a kaposvári vasútállomáson átfu­tó üres és rakott vasúti kocsik tar­tózkodási idejét. A kaposvári vasuta­sok ezzel1 is hozzájárultak ahhoz, hogy a Pécsi Vasútigazgatóság terü­letén a kocsifordulót egyes idősza­kokban két nap alá szorították (a tavalyi őszi csúcsforgalomban három nap volt a kocsiforduló). Baj volt azonban Kaposvár állomáson a vo­natok menetrendszerinti indításá­val. E téren az egyébként jól mű­ködő állomási dolgozók csak 93 szá­zalékos terv telj esi téssel »dicseked­hetne!:«. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS JÖTT AZ UTASÍTÁS... A mábaif rYkket\ö*öífUS 3 Sonio"yi Néplap június 19-i szá- . * ,k t kozolt »Mar nem bűnhődik ... « címmel \ cikk azzal foglalkozik hogy Lubics Gézát a gamási községi pártvezetéséé és tanács az Uj Elet Termelőszövetkezet akarata ellenére ez év márciusá­ban eltávolítottá a szövetkezetből azzal az indokkal hogy kulák fia A továbbiakban arról számol be a cikk, hogy most, a XX. kongresz- szus után megváltozott uj szellem nehezen talált megértésre a közséei pártvezetösegnel, míg végül hosszú vita után ügy döntött: módot ad Lubics Gézánál:, hogy visszatérjen az Uj Élet Termelőszövetkezetbe A cikkből sokat tanulhatnak pártszervezeteink, funkcionáriusaink egyaránt. A XX. kongresszus szelleme mindjobban áthatja pártszerve­zeteink kommunistáit, s világossá válnak előttük a szocializmus építésé­nek bonyolult kérdései. Van azonban a cikknek egy olyan része, mellyel vitába kell szán­nom, mert nem mondja meg nyíltan és őszintén úgy, ahogy Lubics Géza kizárása történt. Nem a községi pártbizottság és tanács védelmére aka­rok állni, de az igazság az, hogy nem ők, hanem a járási és a megyei párt-vb intézkedésére, személy szerint pedig Csaliós elvlársnak, a járá­si párt-vb titkárának jelenlétében zárták ki Lubics Gézát a termelőszö­vetkezetből. A Lubics-üggyel annakidején a Somogyi Néplap is foglal­kozott, bírálta a községi és járási szerveket, mert eltűrik, hogy kutak van a termelőszövetkezetben. J ogosan lehet kérdezni ezek után: vajon mi szükség van arra, hogy szépítsük vagy takarjuk a felsőbb szervek és vezetők hibáit? Miért akarjuk ezzel azt magyarázni, hogy mi már a XX. kongresszus előtt ismertük a helyes álláspontot és annak szellemében dolgoztunk? A dolgozó tömegek úgyis emlékeznek még korábbi intézkedéseinkre és a sajtóban megjelent ezzel kapcsolatos cikkekre. A helyes az lett volna, ha a cikk írói a második alcímet: »Jött az uta­sítás...«, megtöltötték volna tartalommal. Ez hiányzott a cikkből, pe­dig lelt volna mivel megtölteni. Hiányossága mellett — mint már emlí­tettem — értékes tanulságot lehet levonni a cikkből: Hogy megérthessük a szocializmus építésének bonyolult kérdéseit, sokat kell tanulmányoz­nunk a XX. kongresszus útmutatásait, pártunk Központi Vezetőségének határozatait, s ennek szellemében kell nevelni és tanítani pártunk min­den tagját. Erre azért van nagy szükség, mert nevelőmunkánkban az el­múlt évek során voltak hibák. A marxizmus—leninizmus tanításaitól né­ha eltértünk és igen sok esetben helytelenül magyaráztuk, tanítottak. És az, amit párttagjaiul: évek hosszú során megtanultak, jelenleg is tu­datukban van. Éppen ezért nehezen értik meg az újat, amit még nem ismernek, mert a gyakorlati munkában csak most van kibontakozóban. TTosszabb, türelmesebb nevelő, oktató munkára van szükség, hogy párttagjaink teljes mértékben megértsék pártunk útmutatásait. Ha megtanítjuk erre pártszervezeteink kommunistáit, akkor sokkal bát­rabban, magabiztosabban haladnak előre és vezetik a pártonkívüli tö­megeket a szocializmus építésének útján. Ehhez kérjük a sajtó segítségét, Végül pedig önkritikusabban írjanak az elvtársak, s a felsőbb szer­vek, illetve vezetők hibáit is határozottabban vessék fel. Kaveczki János, í ; a Tabi Járási Párt- KJ végrahajtóbizottság titkára. j Örömmel adtunk helyt lapunkban Kaveczki elvtárs írásának, mint ahogy örültünk annak, hogy Kisdeák elvtárs, a Marcali JB első titkára is tollat fogott és vitába szállt egyik cikkünkkel. Ahogy azt, ezt is változ­tatás nélkül közzétesszül:. Szeret­nénk ezzel is bátorítani pártfunkcio- náriusainkat az, őszinte szókimondás­ra, vitakészségük kibontakozására. Kaveczki elvtárs a gyakorlati pártmunkás szemével, gondolkodás­módjával vizsgálta a lapunkban kö­zölt: »Már nem bűnhődik« c. cikket. Vitába szállt a cikkíróval amiatt, hogy csak a helyi szerveket hibáztat­ta Lubics Géza ügyében. Valóban nem lehet követ hajítani a helyi ve­zetőkre, hisz gyakran nem ők voltai: a hibásak egy-egy túlzott intézkedés miatt. Ezért becsülendő az az őszin­teség, amellyel a JB és a felsőbb szervek felelősségét is megállapítja Kaveczki elvtárs. S most ez az uj vonás a gyakorlati pártmunkánkban — jegyezzük meg, a pártsajtóban is —, hogy őszintén feltárjuk a koráb­ban elkövetett hibákat, változtatunk z munkamódszerünkön, megmutatjuk a hibákból kivezető utat, szorosabbá tesszük kapcsolatunkat a dolgozó néppel. Várjuk megyénk pártfunk- cionáriusainal: észrevételét, írásait akár cikkeinkre válaszolva, akár munkájuk tapasztalatait közölve. (Szerit.) Zsiga Lajos szavain érdemes elgondolkodni Lulla, 1956 tavaszán. JLf egeredtek az ég csatornái. ■L’-L Csobogva hull alá a szürke felhőből a langyos eső. Az égbolt úgy elsimult, hogy azt hinné az ember, hetes eső lesz. Az árkokban ömlik a víz, az udvarokon fekete pocséták, a gidrek-gödrök szinültig vízzel. Az utak felázva, majdcsak- nem járhatatlanok. Álmos idő. A faluban úgy is hívják az esős na­pokat:. parasztünnep. Mert bizony, ha a mezőkön sürget a munka, a kapálnivaló, a gondos gazdát haj­naltól késő estig még ünnepnapokon sem igen találni a háznál. Első a mező. Legfeljebb csak az öreg anyó­ka van otthon, aki vigyáz a házra, megeteti a baromfiakat, vacsorát ké­szít a hazatérőknek. Ha esik az eső, kipiheni magát a család, új erőt gyűjt a következő napokra. A férfi­népség rendbehozza a szerszámokat, elbajmolódik a jószággal, aztán le- heveredik a lócára vagy a pajtában a jóillatú, puha szénára. A tetőre hulló eső pedig mint gyereket a ringatás, úgy altat mély álomba. Szépsége ez is a paraszti életnek. Valóságos istenhátamögötti hely ez « Lulla. Se kövesút, se villany. A faluszéli házak egyikéből diákos olvasás hallatszik. Betérek ide. Zsigó Lajos 15 holdas középparaszt portája. A gazda a ház pitvarában »forhantban« álló, csak ünnepélyes alkalmakkor használt ruganyos kocsiülésen ül és olvas. Lassan, majdnem szótagolva. Életkora: az öt X-et elkerülte. Körötte a család, hallgatja. Éppen a Somogyi Néplap aznapi számát forgatja. De járatja a Szabad Földet és a Ludas Matyit is. A hírek, fontos tudnivalók eljut­nak ebbe a kis eldugott faluba is. A z újság tehát már hozzátar- tozik az élethez, segítője, társa a parasztembernek. Hol kezdi az újság olvasását, mi érdekli leg­jobban? Minden, Legelőször az új­ság hátulját böngészi, a híreket, hol mi történt, hol lesz vásár. Sze­retné, ha több hírt, különösen rend­őrségi hírt közölne az újság. Az el­ső oldalon lévő táblázatot nézi az adófizetési versenyről. Megpillant­ja, hogy a tabi járás a hetedik he­lyen van, Megjegyzi: »Ha minden­ki úgy rendezné az adóját, mint én, akkor egész biztos nem az utolsók között lenne a járás. Én már rég nem tartozom egy fillérrel sem.« Tovább forgatja az újságot. Elol­vas egy cikkecskét s felkacag: »No, ez is csak vágyálom marad'.« — mondja. Az »Érdekességek innen- omian« rovatra mutat. Egyik hír arról szól, hogy egy amerikai könyv bizton írja le, hogyan élnek majd 1999-ben az emberek. Természete­sen sok képtelenség van benne. Az újság után a gazdaságra tere­lődik a szó, no meg persze az eső­re. Nem túl sok-e már? »Az eső sokat ér. Inkább sok csapadék, mint szárazság« — felelik egyhangú­lag a Zsigó-család idős és ifjabb tagjai. Sok dolgos kéz van a család­ban. Nyolcán vannak, ebből öten munkabírók. Ég a munka a kezük alatt. Dolgoztak télen-nyáron át sza­kadásig. A télen az erdőre jártak favágásra. A lovakkal naponta hord=- ják a tejet Tabra, a család többi tagja pedig a mezőn szorgoskodik. Jószág is van szép számmal: két ló. három tehén, birka, disznő, ba­romfi több mint száz. A beadáson felüli terményeket az állatok élik fel, a bevételből futja az adóra, ruhára. Meg kell hagyni, nagyon sokat dolgozik a Zsigó-család. Az is biz­tos, hogy ilyen munkaerővel, ennyi munkával a termelőszövetkezetben sokkal több jövedelemre tehetné­nek szert, De Zsigóék még várnak. Akárcsak a többi lullai parasztem­ber. Bár ők azt számítják: »Hadd legyen sok illatunk, egyszer csak úgyis beállunk a tsz-be, akkor is mi járunk jobban. Könnyebb lesz a kezdés.« Panasza is van Zsigó gazdának, nem az államra, hanem a bürokrá­ciára. »Ott az istálló fala kidiílő- félben, nézze — mutatja —, építő­anyag kellene. El is adtam az ál­lamnak négy mázsánál több sze- meskuikoricát, kezemben az építő­anyagutalvány, de a tabi TÜZÉP megköti a kezemet. Sőt, úgy ránci­gáinak, mint a madzagot. Ráadásul még flegmán is beszélnek az em­berrel. Látja, ez nem tetszik ne­künk. Aztán egyik-másik dolog. Amikor a vetésterveket készítik, miért nem vizsgálgatják jobban, hol, milyen növényféleségeket ves­sünk. Nálunk jobban díszük a bú­za, mint a rozs, mégis az utóbbiból egy holdat vettettek velem is. Ho­lott jobban járna az állam, ha a mi földjeinken búzát termelnénk; Egyéni érdek, de országos érdek is ez.« Érdemes elgondolkozni mindazon, amit Zsigó gazda mond. Talán az eddiginél több, jóval több szót kel­lene váltani az emberekkel, az egyé­niekkel ie. Hiszen ők is formálód­nak, változnak. Ha kisebb mérték­ben is, mint a tsz-tagok. ök is ki­veszik részűket az országépítésböl. S ők a jövő szövetkezeti parasztjai. fokáig lehetne még szőni a *“* beszéd fonalát, ele az idő gyorsan telik, vár a munka. A gazdát pedig a friss ebéd. Jó étvá­gyat! Viszontlátásra! VARGA JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents