Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-22 / 146. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDP SOMOG’ ' .hi BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XIII. évfolyam, 146. szám. 4HA «6 PILLE» Péntek, 1956. június 22. fl párthizaimiak újjáválasztásának jelentősége A Központi Vezetőség határozata értelmében június 15-től augusztus 31-ig újjá kell választani a pártcso- portbizalmiakat minden pártszerve­zetben, ahol a taglétszám eléri az ötvenet, ezenkívül minden termelő­szövetkezetben, gépállomáson és ál­lami gazdaságban, ahol a párttagok létszáma meghaladja a harmincat. A pártbizalmiak újjáválasztását az tette szükségessé, hogy sok bizalmi eltávozott munkahelyéről, vagy más beosztásba került, és nem utolsósor­ban az, hogy vannak pártbizalmiak, akik nem látják el jól e megbízatá­sukkal járó összes tennivalóikat. A párícsoportbizalmiak tevékenysége az elmúlt években nem volt elég tar­talmas, túlságosan a szervezeti fel­adatok kerültek előtérbe a politikai munka hátrányára. A legtöbb pártbizalmi abban látta munkája lényegét, hogy a hozzá tar­tozó párttagoktól havonként beszed­je a tagdíjat és a taggyűlések idő­pontjáról értesítse őket. A legritkáb­ban fordult azonban elő, hogy a bi­zalmi beszámolt volna a pártcscporl- nak, mint a pártszervezet legkisebb egységének a pártcsoport területén végzett gazdasági és politikai felada­tokról. Ez részben abból adódott, hogy a bizalmiakat nem a pártcso­port tagjai választották, hanem fe­lülről, a pártvezetőség jelölte ki. így a bizalmi maga sem érezte köteles­ségének, hogy időközönként tájékoz­tassa a hozzá tartozó párttagokat. Ezért jelent most a demokratizmus­ban újabb lépést a Központi Vezető­ség határozata, mely biztosítja, hogy a pártbizalmiak választása a part­tagság legbensőbb ügye legyen. Biz­tosítja, hogy a pártdemokráeia mesz- szemenő érvényesítésével a pártbizal­miakat mindenütt a pártcsoportok tagjai legjobb belátásuk szerint, de­mokratikusan válasszák meg. Mindehhez fontos, hogy a pártve­zetőségek állandóan beszéljenek a bizalmi választás jelentőségéről, a pártcsoportok feladatáról. Csakis így lehet biztosítani, hogy a párttagok felelősségük tudatában a pártcsoport legképzettebb, a párt politikájáért mindenkor harcra kész elvtársat vá­lasszák meg bizalminak, olyan elv­társat, akit a párttagok megbecsülése, szeretető vesz körül. Természetesen helyesen teszik a kommunisták, ha az eddig jól dolgozó pár lesöpört bizal­miakat újra megválasztják. A pártbizalmi választásnak azt kell eredményeznie, hogy a jövőben a pártvezetőségek minden feladat vég­rehajtásában szilárdan támaszkod­hassanak a pártcsoportokra, hogy a pártcsoportok is részt vegyenek a termelés pártellenörzésében, s hogy felelősséget erezzenek területükön nemcsak a kommunisták, hanem a pártonkívüliek termelési eredményei­ért is. Mindebben a pártbizalminak kell kezdeményezóen, példamutatóan fellépni. A pártbizalmin múlik, hogy rendszeresek-e a párt csoport-értekez­letek és hogy ott a legfontosabb ten­nivalót targyalják-e meg. Mindez mutatja, hogy nem kis fel­adatot jelent vezetőségeinknek a pártbizalmi újjáválasztások előkészí­tése. A vezetőségek feladata megér­tetni a párttagokkal a pártcsoportok munkájának szükségességét, jelentő­ségét. De nem kisebb a feladatuk a községi és járási párt-végrehajtpbi- zottságoknak sem. Az ő segítségükön múlik, hogy az élet minden területén, ahol termelőmunka folyik, jól mű­ködő pártcsoportok legyenek, melyek szervezői és előrelendítői lesznek a zökkenőmentes termelésnek. Végül sok függ még a kommunisták helyes elosztásától is. Az üzemek egyes munkahelyein, az állami gazdaságok, gépállomások munkabrigádjaiban, a termelőszövetkezetek munkacsapatai­ban helyesen elosztott kommunisták pártcsoportba tömörülve, helyes irá­nyítással a termelés motorjává vál­hatnak. Helyes és szükséges, ha pártvezető­ségeink a júniusi taggyűléseken is foglalkoznak a pártbizalmiak válasz­tásának jelentőségével, ezzel is elő­segítve a pártcsoportok tekintélye növelését. Ha megyénk pártszervezetei jól ké­szítik elő a bizalmit választó pártcso- portértekezleteket, akkor minden bi­zonnyal olyan elvtársakat választ meg a tagság, akik minden tekintet­ben megfelelnek a párt követelmé­nyének. A kenyérgabona állami szabadfelvásárlási ára as idén is asonos less a tavalyival A beruházások egyszerűsítésével, a tervezőirodák munkájával és a szerződéses termeléssel foglalkozott a Minisztertanács A Minisztertanács kedden ülést tartott: A beruházások műszaki tervezésé­nek egyszerűbb és gyorsabb lebonyo­lítására, valamint költségeinek csök­kentésére úgy intézkedett, hogy a beruházások tervezésének eddi­gi három üteme helyett — a be­ruházás fontosságától függően — egy- vagy kétütemű tervezést, kel! alkalmazni. Az építkezések elszámolásának és a beruházások lebonyolításának egy­szerűsítéséről is határozott a Minisz­tertanács. Ennek alapján az építkezéseken havi elszámo­lás helyett — műszaki átadás­vétel jegyzőkönyv alapján — ne­gyedévenként kell elszámolni. Az egymillió fciintnél kisebb értékű, vagy a négy hónapnál rövidebb ideig tartó építkezéseknél csak a munka befejezése utón kell tételes végszám­lát készíteni. A beruházásokkal kapcsolatban a jövőben jelentősen megnő a minisz­tériumok, a vállalatok és a tanácsok önállósága, felelőssége. A Miniszter- tanács néhány nagy létesítmény ki­vételével, a beruházási programok és műszaki tervek jóváhagyását a mi­nisztériumok hatáskörébe utalta. A miniszter felhatalmazhatja a beru­házó vállalatok igazgatóit, az ipar­ig? zgatóságok vezetőit, a programok és a műszaki tervek jóváhagyására. A jelenlegi gyakorlattól eltérően, a jövőben a tanácsi beruházáso­kat nem a szakminisztériumok, hanem zömében a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi, il­letve járási tanácsok végrehajtó bizottságai hagyják jóvá. A Minisztertanács a begyűjtési mi­niszter előterjesztése alapján meg­tárgyalta a növénytermelési és ter­ményértékesítési szerződések rend­szerét. Megállapította, hogy a szerződéses termelés utóbbi két évben kialakult rendszere megnövelte a dolgozó parasztság termelési kedvét. Ezért kisebb módosításokkal — amelyek egyes növényféleségeknél tovább növelik a dolgozó paraszt­ság érdekeltségét — 1956—1957-re is változatlanul jóváhagyta a szerződé­seknek az utóbbi években alkalma­zott gyakorlatát. A Minisztertanács foglalkozott a kenyérgabona értékesítési szerződés útján történő felvásárlásával és úgy döntött, hogy a kenyérgabona állami szabad­felvásárlási ára az idén is azonos lesz az elmúlt évivel. Az értékesítési szerződések köté­sét már a cséplés előtt megkezdik és a cséplés előtt leszerződött kenyér- gabonára előleget fizetnek. A Minisztertanács meghallgatta és jóváhagyta Hegedűs András elvtárs- nak, a Minisztertanács elnökének be­számolóját a koreai kormányküldött­séggel folytatott tárgyalásokról. SZAIvMAIjEHtlZÓ, HÁZILAG! Jelentős újítást csinállak a Kapos­vári Gépállomás javítóműhelyében Szabó Gyula, Kovács Koós Endre, Kardos Zoltán mérnökök cs Horváth István főgépész. Szalmalehúzót ter­veztek és készítettek. Súlya 95 kg, jóval könnyebb, mint a központilag gyártott. Egy Zetor könnyen bánik vele, míg a másikat csak kettő moz­gathatta. Az erőgép hidraulikájával A múlt évi őszi vetések tanulságai A Somogyi Néplap foglalkozott a múlt év őszén történt vetési mun­kákkal és azt követő terméseredményekkel. Igen jó hatással van min­den hazáját szerető polgárra az ilyen lelkiismeretesség, mein magában hordja a jó gazda előrelátó gondoskodását. A múlt évi abnormis, túlcsapadékos időjárás nagy nehézségek elé állította a mezőgazdaságot. A belterjes gazdálkodás alapelvei, szabályai által kijelölt munkarend és módszer lehetetlenségekkel határos állapoto­kat idézett elő. A vetés előtti talajművelés, a vetésforgó betartása ilyen súlyosan abnormis esetekben nem jöhet számításba. Minden gazda tudja, hogy a helyes belterjes gazdálkodás megköve­teli a tarlóbuktatást, s nemcsak a gyomirtás szempontjából. Ilyenkor azonban érvényes a közmondás: »Nincs szabály kivétel nélkül.« — Minden gondolkodás nélkül, az időjárás kényszerítő hatása alatt a tar­lót már velőszántással kell elkészíteni, és a fent idézett mondat alap­ján nem lehet, nem szabad várni a szeptember utáni vetéssel, hanem bátran megindítani a vetést, természetesen a rendes vetőmagmennyisé­get 15 százalékkal redukálva. Ez esetben szó sem lehet vetésforgóról. Bizony búza után búza jön, és kihat ez tavaszra is, mert akkor is tava­szi tavaszit követ kényszerből. A sikernek egy nagy követelménye van ez esetben. A talaj termőerejének jónak kell lenni. Ha ez megvan, nem lesz csalódás. Ez nemcsak tanács, hanem e sorok írójának gyakorlati életében megtörtént valóság is. Meg kell említenem, hogy sem az állami gazdaságban, sem termelő­szövetkezetekben nem hiányozhat a csíráztatási eljárás. Annak hiányos, vétkes könnyelműsége éppúgy büntetendő cselekmény, mint pl. a hűt­len kezelés. Ugyanezt tudom mondani a sárba vetésre, amely tudatos talajrontás. KOVÁCS SÁNDOR, oki. mezőgazdász, Kaposvár. levegőbe emelhető, s így a szalmát nem sodorja le a talaj a villákról. A felső függesztő kar rövidítése révén a villák szögállása szabályozható, ez­zel feleslegessé válik a bekötő lánc, amivel szintén idő és munkaerő ta­karítható meg. Leírása: szélessége 2800 mm, villa hossza ugyanennyi (hat villa). A Ze- torra függeszthető alapkeret 2S09x 1500 mm-es. A keret közepén két me­revítő cső, mindkét széltől 1040 mír­re. (Ehhez kapcsolódnak a hidrauli­ka karjai.) Anyaga (MÉH-től besze­rezve!): Villa: 30 mm átmérőjű cső. Alapkeret: 50 mm átmérőjű cső. A villákat egy-egy 8 mm-es gömbacél merevíti. Az összeillesztéshez 5 kg elektróda szükséges. (Kizárólag he­gesztés.) Önköltségi ára felkerekítve KJ00 forint. Munkaidő: két munkás egy nap alatt, plusz három óra he­gesztés. Teherpróbát elvégezték: 4 mázsát kitűnően bír. Kipróbálták szalmával: egyszerű, gyors munkát lehel vele végezni. Kovács Károly, Balogh Gyula ko­vácsok és Rab István hegesztő 16-án reggeltől 21-én estig készítették el az öt darabot. A Kaposvári Gépállomás­nak így nem lesz gondja a szalma lehordásával. A kombájn után rög­tön elvégezhetik a tarlóbuktatást. Gépállomások! Kövessétek példá­jukat, még van annyi idő az aratás megkezdéséig! — UJ SZÁLLODA NYÍLT BALA- TONFÖLDVÁRON. A napokban nyílt meg a. Degantes Szálló, mely­bein mintegy 50 vendég részére van szállás. K'oguBasiiiiniiaunuianiiiiDiiiii'jiniiasaiiaBgSQenssaBiaaiaiiaiaaBiRcgciiiuMHiaaiK iaaaanaraaaaiBamMaBaaBBKannn*B*KVai {J)aitaizfílét^a ^iq.e.íLaq^y.fmiztáit — Nahát, maga igazán kapóra jött! — mondják a gigenagypusztai Aranymező Tsz tagjai a gyanút­lanul belépő újságírónak. S már sorolják is: 1. Az ősszel alakultak, s most nem mindenkinek van kitartása az új kenyérig. Ezért kértek a ráksi Uj Élettől 15 mázsa búzát kölcsön. Másfél hónapja húzódik az ügy, de nem küldik. Ráksi elvtársak! Gondoljanak arra, milyen nehéz volt maguknak is a kezdet! 2. Építkezni kellene. Közel hozzájuk van egy négy holdas erdő, amit a tanács használ. Illetékes he­lyen megígérték, hogy segítenek nekik a megszerzé­sében. Még eddig nem történt semmi. Pedig nagyon kellene az a fa. 3. Szintén közel hozzájuk 10 hold területen há­rom halastó fekszik. Nagyon szeretnék ezt is meg­kapni. Az államnak szinte semmi, nekik pedig igen előrelendítené gazdaságukat. 4. Szénájuk nem sok lesz. Mert víz lepi egész évben. Pedig csak a levezető árkot kellene kitisztíta­nia a Vízműveknek. Ök társadalmi munkával segíte­nének. Van még? — Van! 5. A TV már jegyzőkönyvileg átadott egy rak­tárt, ami a tsz belsőségén fekszik. Most mégis me- szeltetik, tehát nem szándékoznak végrehajtani a jegyzőkönyvi döntést. — No még? ... Elhallgatnak. Kicsit restelkedve néznek, hogy: no most, jól kitálaltak! Panaszfélórát tartattak maguk­nak. Panaszfélórát? Jogosan! Nézzük csak: Az újságíró azért állt meg, mert : gyönyörű kukoricát látott. Kétszer kapálták, három- ■ szór ekézték már eddig. A krumpli megkapálva, fel- ■ töltve, a répát most kapálják harmadszor. Eddig 141 holdra 34 gyalogmunkás jut. Hogy le- ! hét, hogy egy új tsz ilyen szép munkát végez? A télen beosztották a területet: mit hova vetnek. • Tavasszal felosztották a kapásokat. Ahány tag, any- j nyi parcella. Mindenki kapott, még a fogatos is, az S elnök is! Aki nem kapálja meg részét, azt szigorúan : felelősségre vonják: — Azt hiszitek, hoz majd az s ősszel valaki ide kukoricát vagy búzát? Senki. Csak jj az a mienk, amiért megdolgoztunk! — mondja Né- ■ meth József elnök. — Látjátok, még kölcsönbe sem 5 adnak — leszi hozzá keserűen. A tagqk meg is értik : ezt. A múlt héten például még vasárnap is kapál- ; tak, hogy hétfőn szedhessenek cukorborsót. 12 mázsát • adtak el eddig, 3.80 egy kiló. Panaszolják, hogy az ■ árát egy fillérig be kell fizetni a bankba, pedig egy j kis előleget kellett volna osztani. (Ha a halastavat i megkapnák, ott tyúkfarmot létesítenének. Abból le- ■ keine pénzelni egész éven át.) Nem kilenckor, hanem ; hétkor meg ötkor már kint vannak a mezőn! 'Vészé- J kedés zaja se igen veri fel Gigenagypusztát. Ponto- j san kimérték mindenkinek a háztájit; minden áldott ! este beírják a munkaegységeket, nincs min torzsai- i kodni. Egészséges, szép fejlődést mutató kollektíva. S Nézzük meg, kéréseik is milyenek: mind fejlődésü- j két, erősödésüket célozza. Uj útra léptek, de keskeny i nekik. Szélesíteni akarják. Kötelességünk segíteni. Várjuk illetékes szervek válaszát! — K. F.— j ■ »■■■■■■■aíBSBBB ■■ ■ MZ BBEBB EUBB BE! B BHBa ■ ■ ■■ aUBiiai : Válaszoljanak az illetékesek! A Kaposvárott megjelenő Somo­gyi Néplap június 6-i számában Törö!< Lászlóné »Komolyaob zenét is kérünk . . .!« c. cikkébe i kifogás tárgyává tette, hogy Kaposvárott az Operaház nem tartott még vendég­játékot és szükségesnek tartja, hogy a sok könnyűfajú előadás helyett a város dolgozói is kapjanak opera- előadást. .Már a cikk megjelenését megelő­ző időben is tervbe vettük, hogy vá­rosukba ellátogatunk és nyári prog­ramunk összeállítása előtt levélben felkértük önöket, közöljék, van-e megfelelő befogadóképességű sza­badtéri színpaduk, ahol előadásun­kat megtarthatnánk. Érdeklődésünk­re mai napig választ nem kaptunk, így az említett cikk nyomán ismé­telten felajánljuk, hogy Kaposvár dolgozói számára operaelőadást ren­dezünk. Bár nyári programunkat már rögzítettük, mégis módot ke­restünk arra, hogy városukba el­látogathassunk s a MÁV Zenekar­ral történt egyeztetés után szeptem­ber 7-én, szombaton és 8-án, vasár­nap vendégszerepelhetnénk, az aláb­bi operák közül 1—1, összesen két- előadással: Pillangókisasszony János vitéz Denevér Trubadúr Traviata Bánk bán. Előadásainkat, mint talán a meg­jelenő újságcikkekből az Elvtársak előtt is ismeretes, állami támogatás nélkül, saját erőnkből rendezzük meg. A 110 — 130 főt mozgató opera- előadás anyagi feltételeinek megte­remtése a megfelelő befogadóképes­ségű szabadtéri színpadon, illetve az elérhető bevételen múlik. Kér­jük ezért, amennyiben a budapesti Állami Operaház együttesét váro­sukba meghívják, a szeptember 7-re és 8-ra vonatkozó időpont elfogadá­sával,. valamint a műsor megjelölé­sével egyidejűleg a szabadtéri szín­pad összes adatait (színpad mérete, befogadóképesség, elérhető maxi­mális bevétel, áramkör, műszaki be­rendezés leírása stb.) sürgősen meg­adni szíveskedjenek. Sürgős válaszukat kérjük, mert a számtalan meghívás miatt az adott időpontok fenntartása csak néhány napig lehetséges. Dr. Nyáry László üzemigazgató •íf # * l ♦ j t 1 í ♦ ♦ ♦ ♦ <■ : * I ♦ * ♦ < ♦ <• t <■ ♦ I ! ♦ ♦ ♦ : ♦ Az Állami Operaház »Komolyabb ♦ zenét is kérünk« c. cikkünkre vá- ♦ laszul leküldte a Városi Tanács VB ♦ Népművelési Osztályához intézett ♦ levelük másolatát. Mint kitűnik, nem j ez az első levél, de választ nem ♦ kaptak. Miért? Mert nincs szabad- ♦ téri színpadunk? Válaszolni akkor ♦ is kellelt volna. Vagy azért nem vá- t laszoltak, mert a népművelési ősz- ♦ tálynalc ez külön munkát jelentene? ♦ Vagy a népművelési osztály úgy J gondolja, hogy tréfából közöljük a X közönség komolyabb zenét, operát J követelő leveleit, cikkeit? Ha ök { nem — úgy gondolják —, a közön- } ség sem kívánja az Állami Opera- { ház kaposvári szereplését? Téved- X neki Ami a közönségen múlik, meg- X teszi. Ujjongó örömmel várja szín- X házunkba az Operaház művészeit. S X •i népművelést osztálynak, vélemé- X nyűnk szerint, a közönség igényét is X iliene néha figyelemre méltatni — X az Operaház szíves ajánlkozásával X együtt. (Szerk. megjegyzése.) Budapestre jön a jugoszláv drámai színház együttese, melynek tagjai Moszkvában, Gorkij­ban, Leningrádban és kievben 23- szor léptek színpadra, s mindenütt nagy sikert arattak. A jugoszláv együttes Kievből bécsi és budapesti vendégszereplésre utazik. Agronómus szemmel a gigei határban A igigei Toldi Miklós Tsz-ben a közeli községek, termelőszövetkeze­tek agrondmusaii részvételével ta­nácskozást, határszemiét tartottak. Szükséges, hogy egy-egy terület szakemberei időközönként összejöj­jenek, s megbeszéljék községük, ter- mel’őszöve tkezet ük tapaszt alat ait, problémáit. Most is igen fontos ügy­ben tanácskoztak. A járás 42 közsé­gében találtak burganyabogarat. Leg­több helyen nyomban felhívták erre a Növényvédő Állomás fiigyeimét, és gyors segítséget kértek. Gigében a bürgenyavetések 50 százalékán ész­leltek burgonyabogarat. A Növényvé­dő Állomás azonnali hozzálátott a porozáshoz. Már mintegy 30 holdat be is poroztak. A giigeiek becsületére válók — ál­lapították meg a mezőgazdászok —, hogy már megkezdték a cukorrépa mélykapálását. Több mint 15 holdon végeztek e munkával. Örömmel szemlélték a szakembe­rek, hogy a gabonatermés várakozá­son felülinek ígérkezik. A tavaszi fejtirágyázás sokat használt a gabo­navetéseknek. Érdemes volt tehát időt és pénzt fordít ami rá. A zab és a tavaszi árpa azonban hiányosan kelt. Ennek oka, hogy igen elterjedt a vetésfehérítő bogár, mert a gaz­dák, a tsz-tagok elhanyagolták az ellene valló védekezést. A tsz hibrid­kukoricája igen szépnek mutattko- zá'k, pedig most termeink először. Úgyszólván hiánytalanul kelt, a nö­vényápolását időben elvégezték. A község határában azonban még ta­lálni kapára váró, igyomcs kukori­cát. Sürgősen kell pótolniuk a mu­lasztottakat, hogy az aratás meg­kezdéséig minden növényápolás be­fejeződhessen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents