Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-22 / 146. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1956. június 32. A RÉGI BARÁTSÁG ÚTJÁN YTé°'et ért a nemzetközi diplomáciái naptér 1956-ra jelzett egyik leg fontosabb látogatása. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányküldöttségének háromhetes szovjet- unióbeli tartózkodása után Moszkvában Bulganyin és Tito közös nyilatkozatot írt alá. A szovjet és a jugoszláv allamler- fi-ak tárgyalásai, a tárgyalásokról kiadott közös nyilatkozat és a Szovjetunió Kommunista Pártja, valamint a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége további kapcsolatait szabályozó közlemény teljesen és végérvényesen megszüntette az 1948-tól 1955-ig terjedő időszak minden káros és veszedelmes maradványát. A szovjet és a jugoszláv ncp történelmi hagyományainak, a közös ellenséggel szemben vívott önfeláldozó küzdelmek emlékének alapján és a közös célok győzelmébe vetett törhetetlen hittél helyreállította a régi barátságot. A moszkvai nyilatkozat jelentőségét talán akkor tehet .leginkább megérteni, ha összehasonlítjuk a belgrádi nyilatkozattal és megvizsgáljuk, hogy a két ország és a két nép viszonyénak megváltozása milyen jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt esztendő során. A belgrádi nyilatkozat közös célokat és óhajokat tartalmazott, a moszkvai nyilatkozat már jelentős eredményekről számol be. Ez nemcsak a két ország viszonyát, hanem a két ország nemzetközi politikáját illetően is igaz. A nemzetközi feszültség további csökkentéséért, a különböző rendszerű országok békés együttélésének megteremtéséért és az országok közötti bizalom helyreállításáért folyó küzdelem ardményessége világosan tükröződik a moszkvai nyilatkozatnak a nemzetközi kérdésekkel foglalkozó részében. Amíg egy esztendővel ezélőtt a belgrádi nyilatkozat csak általánosságokban körvonalazta a lefegyverzéssel, az európai kollektív biztonsággal, és a ném.et kérdéssel kapcsolatos álláspontokat, addig a moszkvai nyilatkozatban már a két kormány álláspontjának azonossága állapítható meg. Igv mindkét kormány egyetért abban, hogy megértek a leszerelés haladéktalan megoldásának feltételei. A jugoszláv kormány Oldaláról elismerték, hogy nagy jelentősége lenne a részleges megállapodás elérésének is, vagyis egy olyan jellegű szerződés megkötésének, mint amilyent a Szovjetunió képviselői javasoltak az ENSZ leszerelési albizottságának legutóbbi londoni ülésszakén. A moszkvai nyilatkozat sokkal konkrétabban említi az európai biztonság kérdését is. Mint a nyilatkozat megállapítja, »egy az európai kollektív biztonságról, a gazdasági együttműködésről és a kulturális kapcsolatok erősítéséről szóló átfogóbb egyezmény előmozdítaná Európa katonai tömbökre való szakadásának megszüntetését és megköny- nyítené azoknak az alapvető vitás kérdéseknek a megoldását, amelyek útját állja k az európai népek közti mindenoldalú együttműködés fejlesztésének.« A német kérdésiben., amelyre a belgrádi nj'dtoitkozat még csak egy mondatban utalt, a moszkvai nyilatkozat már igen fontos elveket hangoztat. Eszerint. Németország egyesítése szükségessé teszi a tárgyalásokat a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között. 1 A két kormány úgy véli, hogy más államoknak, elsősorban a nagyhatalmaiknak, ugyanezt az irányt kell követniük mind a német nép érdekében, mind pedig az egyetemes érdekek szempontjából. Nagy jelentősége van annak 1®, hogy a két kormány közös eüvd alapra helyezkedett e kérdések sorrendisége tekintetében. Mint Tito mondotta a dionham: Dinamo-sta»Kein célszerű a leszerelést különböző, még megoldatlan kérdések, például a német kérdés, vagy az európai biztonság kérdése előzetes megoldásának feltételéhez kötni, bár ezek természetesen nagy és fontos kérdések, melyeket ha ma nem, de holnap meg kell oldani«. A nemzetközi gazdasági együttműködés kérdéseiről szólva a nyilatkozat kdanendja, hogy a nemzetközi helyzet megjavulásának egyik lényeges feltétele minden nép egyre intenzívebb részvétele az anyagi és szellemi javak cseréjében. A két kormány határozottan elutasítja a gazdasági együttműködés elmélyítését akadályozó embargó-petit lkát és azon a véteménven van, hogy a gazdaságilag elmaradott országok megsegítése céljából széleskörű kollektív nemzetközi akcióra van szükség, mégpedig az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében.. A nyilatkozat e része tükrözi a múlt hónapban a szovjet—francia és a jugoszláv —francia tárgyalások eredményét is, hiszen a tervet a francia kormány terjesztette elő és e lew mind a szovjet, mind a jugoszláv kormány rokonszenvével találkozott. A Szovjetunió és Jugoszlávia barátságának teljes helyreállítása nemcsak a két nép érdekeit fejezi Iá, hanem hozzájárul az általános európai kibontakozás előmozdításához is. Egyes nyugati politikusok és újságok a jugoszláv kormányküldöttség moszkvai tárgyalását felhasználták annak bizonyítására, mintha e tárgyalások megr ontanák Jugoszlávia és a nyugati hatalmak viszonyát. Ezekre a vádaskodásokra mind Hruscsov, mind Tito azt válaszolta, hogy a szovjet—jugoszláv baráti viszony helyreállítása hasznára van minden népnek. Hruscsov egyenesen ezt mondotta: »Azt akarjuk, hogy tovább fejlődjék Jugoszláviának más országokkal kialakult jóviszonya«. Mindez világossá teszi, hogy a békés együttélés korszakában két ország kapcsolatainak megjavulása előmozdítja a kapcsolatok megjavítását minden irányban. A szovjet—jugoszláv tárgyalásoknak messzemenő jelentősége van a népi demokráciáik szempontjából, Hruscsov- állapította meg: »Minden népi demokratikus ország 'barátja Jugoszláviának. A népi demokratikus országok, épp úgy, mint a Szovjetunió, azt akarják, hogy növekedjék és szilárduljon a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, mint a munkások és parasztok szocialista állama«. Ezt a megállapítást mii sem bizonyítja jobban, mint az a feszült figyelem és nagy érdeklődés, amellyel a magyar nép kísérte a moszkvai tárgyalásokat. Népünk örömmel tette magáévá már egy esztendővel ezelőtt a . belgrádi nyilatkozat elveit és megállapodásait. A magyar nép a barátság és a rokon szenv őszinte és mély érzésével viseltetett mindig Jugoszlávia népei iránt. A barátság és a rekenszenv mellett a magyar nép nagyon is magáévá tette az évszázados közös történelmi küzdelem ama megdönthetetlen igazságát, hogy a Duna menti országok békés fejlődése és biztonsága nem kis mértékben a magyar-—jugoszláv barátság és együttműködés szilárdságától függ. A magyar nép határozott meggyőződése, hogy amint a múlt évi belgrádi nyilatkozat kezdete volt a jugoszláv—magyar viszony megjavításának, úgy a moszkvai nyilatkozat új szakaszt nyit meg a magyar— jugoszláv barátság elmélyítése és továbbfejlesztése előtt. (A Magyar Nemzet június 21-i számából.) Érdekességek innen—onnan ZSEBEXPRESSZ Nemrégiben futotta első útját egy svéd vonat, amit »zsebexpressznek« neveznek. A vonat alacsony, könnyű kocsikból áll és nagy sebességgel halad. Innen nyerte nevét svéd nyelven az alacsony, könnyű, gyors szavak kezdőbetűiből: KKL-vonat. A kocsik oldalai befedik az alvázat és így csökken a levegő ellenállása. A kocsik padlója csupán 55 cm-re van a sínek fölött. A kocsik 4 keréken futnak oly módon, hogy egy- egy pár kerék szolgál két kocsi alátámasztására. Ezzel kocsinként két tengelyt takarítanak meg. A rugózást gumival oldották meg. Az expressz rövid- és középtá\rolságokra épült, de használható nagy távolságokra is mintegy 20 kocsival. A vonat terhelése utasokkal együtt 149 tonna. Vontatására 35 tonna súlyú, 1400 lóerős Diesel-mozdonyt használnak. Az újfajta vonat előállítási költsége körülbelül 65 százalékát teszi ki az átlagos vonatépítési költségnek. Megszűnt a Csordás-ikrek „monopóliuma“ Egy római klinikán kedden a 23 éves Velia Bertalaccininek, egy 24 éves márványmunkás feleségének négyes ikrei születtek — jelenti a DPA. — A kisfiú és a három kislány egészségi állapota kielégítő. Az anya is jól érzi magát. A fiatal házaspárnak már van egy 15 hónapos lánya. EDDIG ISMERETLEN NÖVÉNYRE bukkantak a szovjet biológusok a szovjet-kínai határvidéken. Az érdekes növény a legalacsonyabb hőmérsékleten sem hullatja el a leveleit, mert elnyeli az infravörös sugarakat és azokat hővé alakítva biztosítja saját maga és környezete megfelelő hőmérsékletét. Műgyémánt nagyüzemi gyártását kezdte meg a General Electric nevű amerikai társaság. A műanyagot ipari célokra használják, dísztárgyakat nem készítenek belőle. NEGYVENNÉGY ÓRA ALATT ÉPÜLT FEL az a négyszobás villa a Szovjetunióban, amelyet ^ tallini »Kvarc« Épületelem- gyár által készített előregyártó« elemekből állítottak össze. Az alapozás megkezdésétől a beköltözés percéig mérték az Időt. A jel bevált elemek sorozatgyártása elkezdődött. 6509 lóerős atommozdony tervei készültek el a Szovjetunióban. Vita- lij Sajkov és Anatolij Szlyepanov utolsóéves moszkvai műszaki egyetemi hallgatók Szurevcev professzor vezetésével diplomamunkában foglalkoztak ezzel a tervvel. Mindkét hallgató sikeresen megoldotta a problémát. A tudományos műszaki közélet úgy értékelte munkájukat, mint komoly kísérletet, mely az atomenergia gyakorlati felhasználását szolgálja a vasúti közlekedésben. 1941. JÚNIUS 22-NEK TANULSÁGA Ma van 15 esztendeje annak, hogy a náci hadsereg hitszegő módon rátört a Szovjetunióra. A hitlerista klikk viUániliáborúról álmodozott: azt hitte, hogy néhány hónap alatt maga alá gyűrheti a szocializmus országát. A vérmes remények azonban hamarosan csalódássá változtak. 1941 telén a nácik előrenyomulását megakadályozó moszkvai csata, majd 19-12-ben a diadalmas sztálingrádi ütközet teljes fordulatot eredményezett a háború menetében, s a dicső szovjet hadsereg 1945 tavaszán már saját barlangjukból is kifüstölte az új barbarizmus legmegátalkodottabb képviselőit. Június 22 olyan évforduló, amely évről évre újólag arra int: az ag- resszorra vereség, megsemmisülés vár. A második világháború nagy tanulsága, hogy az az ország jutott el a győzelemhez, amelynek népei megszabadultak a kapitalizmus igájától, s a szocializmus magasabb- rendű öntudatának, szervezettségének és egységének erejével válaszolnak a gyalázatos támadásra. A Szovjetunió azért mérhetett megsemmisítő csapást a náci fenevadra, mert a Hitler és társai által összeverbuvált, parancsszóra \ alion masírozó hadosztályokkal az igazságos honvédő háború tüzében megedzödötí igazi néphadsereg erejét állította szembe. A szovjet nép vezetői már a háború alatt s a háború után is hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió népei a német nép jövőjéért is küzdenek. A feltétel nélküli megadás aláírásától fogva arra törekedtek, hogy jó viszonyt teremtsenek a két nagy európai nép között. A Szovjetunió diplomáciája mindenkor éies választóvonalat húzott a német militaristák és a német nép között. A tcheráni, a jaltai és a potsdami értekezleten a legszilárdabban ragaszkodott ahhoz, hogy a szövetséges hatalmaknak meg kell akadályozniuk a Németország részéről esetleg újból megnyilvánuló mindenfajta háborús próbálkozást, s ezt az elvet azóta is következetesen érvényesíteni igyekszik — ugyanakkor számos lépést tett a békés, baráti német—szovjet kapcsolatok megteremtésére. A Német Demokratikus Köztársaság létrejötte s elismerése a Szovjetunió és a többi békeszeretö állam részéről szilárd alapot teremtett a német militarizmus új próbálkozásai ellen. A Német Demokratikus Köztársaság léte és politikája fényes bizonyíték arra, hogy a német nép egésze is megtalálhatja a békés fel- emelkedéshez vezető utat. A német népet a náci rendszer éveiben gyűlöletre igyekeztek nevelni a Szovjetunió ellen, s ma egyre többen szállnak síkra a bonni államban is azért, hogy a Szovjetunió és egész Németország jó viszonya élő valósággá váljék. A német nép széles rétegei ismerik fel igaz barátjukat a Szovjetunióban, és saját érdekeik kifejezését a kollektív biztonságra és német egység megteremtésére irányuló szovjet javaslatokban. Ez a tény' bíztató távlatokat nyit meg a német kérdés végleges, igazságos megoldása előtt. Kétségtelen, hogy a szovjet—német kapcsolatok rendezése egyik legfontosabb előfeltétele annak, hogy megőrizhessük Európa és a világ békéjét, hogy soha többé ce ismétlődhessék meg az, ami 1941. június 22-én történt. 15 ÉVE... Emlekezel-e r^f őszülő anya. Tizenöt éve, hideg kezekkel Mint szorítottad síró gyermeked S gyászdalt sikoltó vérző szíveddel Mint játszott a kín szörnyű bujócskát, S mint tépázta meg kegyetlen, gazul? Tizenöt éve, hogy fasiszta kéz, Óriás karom mohón és vadul Mart bele békés, puha fészkekbe, Kitépve férjet, gyermeket, apát, Háborút dobva, lánggal öntözve: Várost, gyárakat, iskolát, tanyát. Tizenöt éve, ne felejtsd, anya! Né feledd asszony, gyermeket szülő, Ne feledd a vészt, bombasivítást, Ájult rettegést, amikor hűlő verrel, gyermeked testeddel óva Vártad a halált! - Ne fe|edd soha! Elmúlt — de harcolj, Hogy gálád, gonosz, Felgyújtsa ismét e tág világot, S fiad kísértse a kín jajszava! A békés otthont semmibe lökni, Embert gyilkolni — ne engedj, anya! ne engedd, asszony, őrült, ostoba A Borba és a Politika a jugoszláv—szovjet közös nyilatkozatról Beligrád (TANJUG). A belgrádi lapok csütörtöki számának első oldalait a szovjet és a jugoszláv kormány közös nyilatkozata, valamint a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének és a Szovjetunió Kommunista Pártjának viszonyáról Madott nyilatkozat tölti meg. A Bonba megállapítja, hogy a két ország és párt .kapcsolatai most már tartósan egészséges alapokon nyugszanak a szocializmus, a béke és az emberiség általános haladása érdekében. A Politika csütörtöki számában a lobbi között azt írja, hogy a Moszkvában aláírt új okmányokat a Jugoszlávia és a Szovjetunió közötti, valamint azok állami, politikai és társadalmi szervezetei .között egyéves 'gyümölcsöző kapcsolat előzte meg. A lap hangoztatja, hogy kiküszöbölődtek az összes akadályok és a két ország együttműködése minden téren fejlődik. A két ország együttműködése olyan — írja a Politika —, hogy kiküszöböli mindazokat az indokolatlan gyanakvásokat, amelyek a tájékozatlanok, vagy rosszindulatúak részéről hallatszottak. A ANUM 4. IRTA: SOMOGYVÁRY LAJOS p1 zt tóvárija tőlem atyád?! •®_< Lehetetlen! ijedt ki belőle. — Nem tó várija, csak kéri. Én is kérem, Omár! — alázatoskodott Szulejka. — Kérlek, Omár, tedd meg az én kedvemért! Most én is közbeszóltam: — Mást nem üzent atyád, Szulejka? Hogyne üzent volna, de a leány fejét lehajtva hallgatott róla. Szünet szakadt közénk. Jancsi hallgatagon állt Szulejka meghajolt karcsú alakja előtt. Mi — Komlós és én — elrévedtünk az Altáj felé. Ott most már köd fátyolozott be mindent kéklően, és alkony! némaság hallgatott a köd alatt. És az ágyúk most már mérges komondorok módjára ugatlak a messzeségben. A hegygerincen a pirhanyagos égtől élesen elválva megjelent egy farkas körvonala. Mozdulatlanságba dermedt, mint egy miniatűr szobor. Aztán felemelte fejét, és Mnyújtott nyakkal beleíivöl- tött az alkonyatba. Hosszan tutuilva üvöltött, hátborzongatóan, mintha a pusztulást, a halált üdvözölné. Mindnyájan megborzongtunk, a lovak is riedoztak. Jancsi is magához tért az eshetőségek alapos mérlegeléséből, mert most már ilyen véleményt váltott a lehetetlenről: —• Ha te kéred, Szulejka, akkor nincsen lehetetlen. Kiszmet! III. T^cvamúlt a vihar az Altáj vidékéről. Az ellen- forradalmat legyőzték a bolsevikok. A béke és biztonság ihelyreálilott. Haza tehetett tereim! Mongóliából az átvészelt nyájat. Tűni emberül megfelelt a beléje vetett bizalomnak: a közösség állatál'lományát az utolsó szaporulatig hazaláboltatta. Nem ás volt érte hálátlan a közösség. Ünnepélyesen összegyűlt, és nevében Kulunda fölajánlotta Jancsinak jutalmul a haza- lábolt szaporulat felét. Jancsi azonban azt nem fogadta el, hanem azt kérte nevünkben, hogy békén bocsássa- raak el bennünket., mert az út szabad, s mi haza akarunk térni. Kulunda felkiáltott: — Ember vagy, Omár Túri! Megérdemlőd, hogy űtravalóul neked adjam a szemem fényét, legdrágább ldncsét az életemnek — a leányomat. Neked ajándékozom. Vissza ne utasítsd, mert ez 'az egész törzsközösség megsértése és szégyene lenne! Ezt csak vér moshatná le! Fogadd el! Légy véle boldog! A HANUM 8 És akkor Jancsi karjaiba adta Szutejikát, és törzse élén elvonult. Alapos zavarban hagyta őket. Nai igen, mert Kulunda nem közölte egyikkel sem, milyen j meglepetést tartogat számukra. Annál inkább, mert j hosszú idő óta csak gondolatiban látták egymást. Ez] azonban alighanem csak Jancsiira vonatkozhatott, mert] Szüle jikáróil nem lehetett semmi biztosait tudni: ármá-í nyos szeme hosszú pillái mögé rejtőzködött megint. Ki j is bontakozott Jancsi szívesei! ölelő karjaiból rögvest:« — Esküszöm, atyám szándékáról mit sem tudtam. J Ne gondold hát, hogy összejátszottam vele, és rád erő-j szakcltam magamat — mondta önérzetesen, Jancsira ] villantva boszorkányos szemesugarát. Kínos csend mérgeskedett közéjük. Jancsi a feje] búbjáig elvörösödött. — Más szóval ez azt jelenti — mondta rekedten — hogy utasítsam vissza a hanumot? ügy menjek el,] hogy né vegyél észre? Rendben van! Egyszer már így? mentem el tőled ... | * * * ♦ A szemipálátiinszki állomásra elkísért bennünket] az egész törzs. Kulunda az utolsó percben ér-] kezett a leányával. Búcsúztunk. Szulejka — máig sem] tudom, hogyan — észrevétlen ül Jancsi mellé került.] Jancsi ibö'llemkedve ráhorkantott: Z — A hamum törvény szokásai szerint szabálytalan,] hegy mellettem állsz. — Miért? — kérdezte Szulejka szomorkásán. — Azért, mert hogyan menjek most el tőled, hogy j ne lássál? Szulejka elpirult, és közelebb húzódott Jancsihoz.] Rávetette igéző szemét. — Hát nem akarod, hogy lássalak? Hogy mindig] csak téged lássalak? ... Mindig ... ] Túri magához vonta vergődő, megkínzott párját és] fülébe súgta: ] — Akarom! . j — Nos, hát akkor vigyél magaddal! Túri elkacagta magát: — Na végre! Csakhogy Mmondtad! Már régen] megmondhattad volna ... ] Ebben a pillanatban Kulunda megszólalt mellet-] tűk: — Könnyebb a tevének átmennie a tű fokán, mint ] vatlcmást kapnunk attól a nőtől, aid igazán szeret ] bennünket... Hogy miért van ez így, ugye, Ali, te ♦ mindentudó, még te sein tudod megmondani. Kiszmet! ] Béke veletek! j — Vége— | ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦
