Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-17 / 142. szám
Vasárnap, 1956. jumus 17. Butuuun «uru/ir 5 Hogyan lett park Szabadiban ? Levél egy jól boldoguló falu tanácselnökétől Nemsokára hintáznak a szabadi gyerekek a tanácsháza mellett, a parkban. A parkban? Hiszen még csak a zöld gyepszőnyeg első nyomai látszanak, serken a fű, amelyet pár napja vetettünk el. A hintát még most faragja az asztalos: annyi kétségtelen, hogy a tanács már meg is rendelte. Node, miből telt arra, amiről a falu apróságai, felnőttel régóta ábrándoztak már? Elárulom e rövid levélben. Abból telt, hogy — szép hírrel szolgálhatok itt a Somogyi Néplap oldalán a íalumbelieknek — Szabadi a második negyedévi adótervét 107 százalékra teljesítette. De az időszakos beadási tervéből sem adós egyetlen tojással, egvetlen deka hús- sai, egy fél tyúkkal, egy csirkével sem: tojásból, soványbaromfiból, vágómarhából az egész évi kötelezettség gondját letettük. Sertésből sem vagyunk adósak — sőt, négy gazda kivételével már ebből is az egész évin túl vagyunk. Az adóprémiumból tehát telik a parkra, telik a hintákra, arra, hogy a Kaposvölgyének ez a kis, 670 lakosú, kiváló jószágtartó faluja csinosabb legyen végre! Ahol a határ is mindig tükörtiszta, egy gyomot nehezen találni a vetemények közt — ott miért ne tennék igazán tisztába a község belsejét is?! És miből telik az adó, a beadás? Szabadi népének szorgalmából, munkaszeretetéből! Párttitkárunk édesapja a minap jött kövér bukszával a tanácsházába, hogy törlessze adósságát: Orbán István munkában, becsületben tisztes kort megért parasztember ő, régi neves állattenyésztő! Most adta át az államnak szerződéses üszőiét. Olyan neveléssel került ki a keze alól az az állat, hogy törzstenyésztésre érdemes tulajdonságai miatt 10 000 forint körül kapott érte! Ferenc fia most lépett, ő meg ősszel lép be a Kossuth Tsz-be. Szót emelhetnék még annyi más, népét, liEzáját, pártját szerető szabadi ember között Kis Imre Pálról is. Pénz a kézben, buksza a zsebben: őt is a tanácsházára vezette az első útja, amikor a hús- és tenyészbikájáért megkapta a szerződéses árat. Félévi adójából sem Orbán István bácsi, sem ő nem tartozik már egy fillérrel sem. De ilyen a szellem Szabadi majdnem minden portáján; a Kaposvölgyében mindenki ismeri ezeket a neves jószágtartókal. Mindnyájan tudják, mi vár rájuk, hogy városaink hús- és tejellátásában ne legyen fennakadás! De gyönyörködnek is a szép pázsit-szőnyegben az emberek. Hátha még a hintázó gyermekek kacagása tölti majd be igen hamar a tanácsháza mellett az új parkot!... Mészáros Károly vb-elnök Tanácsi dolgozók és pedagógusok aratóbrigádja segít majd a buzsáki tsz-nek Buzsákon — a begyűjtési versenyben országosan első községünkben — minden gondos gazda szeme most a kalászok érlelődését figyeli. Külön felelősök vannak, akik nap mint nap végigjárják a határt, időközönként jelentéseket adnak a tanács vezetőinek a gabona fejlődéséről. Határidőre, a legkevesebb szemveszteséggel akarják az idén is learatni a kenyérgabonát. Erre minden lehetőség megvan. Az egyéniek egymásnak segítenek, a helyi Munkaharcos Termelőszövetkezet segítségére pedig két községi aratóbrigád siet. Szinte már hagyományossá vált, hogy a tanácsapparátus és a nevelőtestület tagjai két aratóbrigádot szerveznek, s a tsz-tagokkal együtt dolgoznak. A cséplést négy gép végzi. Elkészültek a menet irány tervek, három cséplőgéphez a tanácsülés döntése alapján már ki is jelölték a munkásokat. A negyedik gépnél DISZ cséplőbrigád végzi a munkát. A DISZ-fiatalok, Zakariás József DISZ- titkár és Nagy Lajos traktoros javaslatára versenyre hívják majd az ország összes DISZ cséplőbrigádját. A buzsákiak kezdeményezése, segít e- nii akarása követésre méltó. A pontos, jó könyvelés a gazdaság tükörképe Ha áll ez az igazság — mert áll —, akkor a nyimi Petőfi Tsz-re azt kell mondani, hogy rosszul gazdálkodik. Nyilvántartásuk, könyvelésük a legrendszertelenebb, legelhanyagoltabb a siófoki járás tsz-ei közül. A raktáros nem vezeti a raktárkönyvet, ilyenformán a petőfibeliek azt sem tudják, mi van a raktárukban. Anyagot utalvány nélkül adnak ki. Jóidéig nem vezették rendszeresen a tagkönyveket sem. Nagy károkat, zavart, a közvagyon herdálását okozhatja a könyvelés elhanyagolása. Miért nem szerez érvényt a vezetőség az alapszcbály ama pontjának, amely kimondja: »A termelőszövetkezet köteles gazdálkodásáról a jogszabályokban meghatározott nyilvántartásokat, illetve könyvelést vezetni«. Tudja ezt Bakos István elvtárs, a tsz elnöke is, mégsem követeli meg az alapszabály betartását. Pedig a rossz könyveléssel saját magukat csapják be, károsíthatják meg a nyimi Petőfi tagjai. Káint pitymaMaik. A szennai Hajnal Tsz kovácson űhelyót a kohóban izzó vas mégis olyan fehér sugánnyaláb- 'ball telíti be, hogy idebent nagyobb a fényesség, mint odakint. A hovácsmííhelyben edződik a vas . .. :— Most pixos. most húzz oda nek — biztatja az egyik tsz-tag a me; tért. Ámbár a kis hörcsögfekete, tömz; kovácsot Jnem kell pagyon noszo gatini. Előbb még sziporkázó, izz vasat belemartja a veder jéghideg vj zéhe, s újra vissza a kohóba! Ez a edzés. így lesz — falusi körülménye: közt — a nyersvasból. megacélosod szerszámvas. Ez itt a legfontosabl Ilyenkor testét, lelkét odaadja ■ munkának. Akkor is, amikor a sző vetkezet 21 lovának patkolását 64i forintból előteremti. Ócskavasból - az ügyes kovács! De akkor sem las súdik meg a kezejárása, ha mos vásárolt, nyári expressz-hízlalásr; szánt, gyorsan pénzt hozó 13 süldí ikutnicájára készíti el —• órák alat — a reteszt. S a vas csakugyan en gedelmessé, rugalmassá válik kézé ben. Olyan ügyesen bánik vele hogy minden célra megfeleljen. / Hajnal Tsz ezer apró célját kdeié gíti — annyi mindenre megadja a? összefogó kapcsot!... És az ősszel' kezet fogott 62 szén rali paraszt, teliké is ilyen hajlékony egymásbaikapcsolódó, mint az oko ssn edzett acél? A tzseÜLcségji dcmbhajliatok Köz* mo gyünk egy tsz-taggal. Burgonya- földjük felé vezet. — Ott lát valami szemrevalót — ígér' a jó kalauzzá váló kísérő. — Ott szorgoskodnak az asszonyok. A in esőn edsődik áss ember . . . 'De iha már olyan, ügyesen elágaz! 'bennünket, át a dűlőkön, ligeteken — érdemes fiigyelmi a mondókájára. — Itt. azelőtt rideg jószágtartás bél éltek az emberek. A dombtetőké errefelé őserdők lepték be. A szennaiak azokban makkolitatták a baFiataloh! Jelentkezzetek a Kőszegi Mezőgazdasági Szakiskolára! A Kőszegi Mezőgazdasági Szakiskola ez évben emeli tanulóinak létszámát, A beiskolázás már folyik. Megyénkből is minden 17—28 év közötti férfi és nő, aki élethivatásának tartja a mezőgazdasággal, állattenyésztéssel való foglalkozást, jelentkezhet. Ez az iskola elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakembereket képez. Megismerik a termés- eredmények és hozamok növelésének módját, a növénytermelés és állattenyésztés legfejlettebb módszereit. Nélkülözhetetlenül szükséges, hogy minél több tsz-tag végezze el a kétéves mezőgazdasági szakiskolát. Tsz tagokon kívül állami gazdaságok dől gozói és egyéni dolgozó parasztok i: növelhetik tudásukat. Az iskolái nemcsak könyvekből, hanem rendszeres gyakorlatok során, a szakiskola felszerelt tangazdaságában i! tanulnak. Az iskolán diákotthoni elhelyezés és élelmezést kapnak a tanulók. A két évfolyam elvégzése után a tanulók záróvizsgát tesznek, a vizsga utál »Aranykalászos mezőgazda« végbizonyítványt és jelvényt kapnak. A szakiskolán tanuló tsz-tagok részére a szövetkezet jóváírja az elózc évben teljesített munkaegységek 2( —30 százalékát és családtagjaik részére meghagyja a háztáji gazdaságot. Jelentkezési határidő: július 15. (Kőszeg, Árpád tér 6.) PAMUK TÖBBÉ NEM MARAD ADÓS Pamuk községet tavaly még úgy emlegették, mint a fonyódi járás egyik legrosszabb adófizető községét. Az 1955-ös évről több ezer forint adósságot hoztak át erre az évre. Salamon Vendel középparaszt 9000 forinttal tartozott. A legnagyobb hiba az vallt, hogy az adóügyi megbízott és a tanács vezetői elhanyagolták, nem vették komolyan az adófizetés szorgalmazását.. Móring János, az új adóügyi megbízott azonban kezébe vette az adótartozások rendezését, a dokádtervek teljesítését.. Minden gazdának megmagyarázza, mennyivel jobb, ha határidőre, vagy határidő előtt befizeti adóját. Felvilágosítja eket: sok gazdáinál negyedévről negyedévre az elmaradt adótartozás me’fett a kamattal is nőtt az összeg. Ennék elkerülésére biztatja a gazdákat. Munkájának meg is van az eredménye: az évéleji 14 hátralékos gazdából már csalc néev hátralékost tartanak nyilván. Salamon gazda is fokozatosan rendezi 9000 forintos tartozását, emellett beütemezett adókötelezettségét is pontosan kifizeti. A hátralékos gazdák — ahogyan Berdár élvtárs vb-elnök mondja — az őszre rendes kerékvágásba jönnek, lekerülnek a hátralékosok listájáról. A következő évet már esv fillér adósság nélkül -akarják kezdeni. Ennek a tervnek a megvalósítását segítik a község példamutató adózói, minit pl Szabó Imre 6 holdas, alá már majdnem teljes egészében kifizette egész évi adóját, Szabó Pál 14 és Dóra János 15 holdas dolgozó parasztok. Szeretik a község dolgozói Móring János adóügyi megbízottat, .bazaltommal vannak iránta, ezért tud szép eredményeket elérni. Munkájáért dicséret illeti, a jó adózó dolgozó parasztoknak meg külön köszönet jár szorgalmúikért. A Kutasi Földművesszövetkezet figyelmébe A belegi Dózsa Termelőszövetkezet még a tavasszal — amikor fogatainak más munkája nem volt — fuvarozást végzett a Kutasi Földmu- vesszövetkezetnek. Az érte járó mun kadíjat azonban még a mai napig sem fizették ki. Alsecz János ügyvezetőt hiába kéri a termelőszövetkezet. Pedig a 2000 forintra igencsak szükségük lenne a dózsabelieknek. A tsz tagsága most ezúton is kéri a Kutasi Földművesszövetkezetet: fizesse ki a fuvardíjat. A tsz vezetosege Bár poros lenne as utcánk! Különös kérés ugye, amikor min vánság, hogy portalanítsák az utcá dór utca lakóinak azonban az a vág Ugyanis a mi utcánk a falu egyik ja. Ősszel, télen és tavasszal csak is megbízható jó lovakkal. Hogyan keresztül. Akkor azonban baj van, akar átjutni valaki. Ehhez csutát és lekediimk télen, ősszel és tavasszal. *et, de utcánkban még mindig van nelc vize kacsákat ringat. A községi tanács több ülésén el lendezik, az utcát, árkokat vágnak, Már felszáradt annyira a sár, Úgy látszik, ezzel a Latinka Sándor merült — vélik. Vagy majd ismét sár lesz hogy nem lehet közlekedni? rm f-i ,.szeretnénk ha sáros utcá annak: a község vezetői. Harmadik levél a DÉDÁV Nagyatádi Üzemvezetőségéhez Kénytelenek vagyunk ezt a megoldást választani, hegy a sajtón ’keresztül keressük fel az Áramszcilgál- tató Vállalat nagyatádi üzemvezetőségét, hogy Bieveleánikre választ kapjunk, s kérésünket, teljesítsék. Április 14-én és május 21-én ajánlott leveliben megküldtük a szükséges szerelési' rajzot az Áramszolgáltató Vállalatnak és kértük, hogy mielőbb kössék ró a hálózatra a 12 kalapácsos darálónkat és a bognárműhely 4,7 din. motorját. Ezekben a levelekben részletesen megírtuk, hogy milyen nagy értéket jelent nekünk minden deka kiadott vámdara: húst, zsírt, tejet. Ezúton kérdezzük, hogy mi akadálya van a motorok beVrpcsóliásá- nák. A Megyevii-lel még a daráló és motor vásárlása előtt megbeszéltük. hogy az üzemeltetést elhívja a transzformátor. Ha bármilyen otk miatt maradt is cl a bekapcsolás, legalább választhattak volna le elemikre. Az ilyen kicsinek látszó nemtörődömségek rontják termelőszövetkezetünk tagságának (munkakedvét. Kérjük tehát Immár harmad' kt, hogy jöjjenek ki az Áramszolgáltató Vállalattól mielőbb, és kapcsolják be a motorjainkat. Batka Jenő, a hóm okszent-gyöngy i Dózsa Tsz elnöke. ÉLÉNK VERSENY Y BELEGI TSZ-EK KÖZÖTT A belegi tsz-ek versengésében pillanatnyilag a Dózsa jár az élen a növényápolásban, betakarításban. De nyomában jár a Petőfi és a Virágzó Föld Tsz is. A petőfibeliek különösen állattenyésztésükre büszkék. A gondos mezei munkával egyidőben az állattartás fejlesztésére is gondot fordítanak. Istállóátlaguk az utóbbi időben 8 literre emelkedett. Bevezették az egyedi takarmányozást, az itatásos borjúnevelést. Sípos elvtárs, az állattenyésztési brigádvezető külön dicséretet érdemel jó munkájáért. A növényápolás már befejezéshez közeledik. Ez az élenjáró tagoknak köszönhető, mint Márton Józsefnek, aki 60, Somogyi Jánosnak, aki 50 munkaegységet teljesített a növény- ápolásban. Héjas Józsefné munkacsapatvezetőt nemrégiben jó munkájáért ki is tüntettek. A petőfibeliek államunktól 150 ezer forintot kaptak gazdaságuk továbbfejlesztésére. Tervük az, hogy egy magtakaró boronát, egy fűkaszát, egy vdzes&jtot, egy trágyalélajtot, ku- koricamorzsolót, burgonyafüllesztőt, tejszeparátort vásárolnak. Ezekkel korszerűbbé tehetik gazdaságukat, növelhetik eredményeiket. Közös egyetértésben, jó munkával erre képesek is. (Szabó István járási instruktor leveléből.) Nyári napok Szennán vasszail kivert ősmagyar fajfa bakonyi sertéseket. A kondát csali ajkkor hajtották vissza a faluiba, fedél alá, mikor a hó leesett ___ A kajlasz arvú, rideg tehéncsordákmak is jutott fű, pázsit, rét. De féltették is itt a legelőt az emberek, mintha kincset akarnának kiásni belőle. A legelőből 'nem engeditek elszántam egy talpalatnyit. A csikójukat? Szeretve féltették, mint a félszemüket ... Csak éppen az volt a baj, hogy egy hold föld egy mérő búzát adott. Régi világ volt az... Ósdi világ ... Meg maradi ... Dehát hogy Is láthattak volna tűi saját barázdáikon? Még kövesút se vitt Kaposvárig. A küllőig élő sártemgenben nem igen indultak világot (látni ... Komámasszony kifejhette a tehenek tőgyéből a tejet. Megaludt a kamrájában. Zsírja —• ha volt fölös — meg- avasedhatott. De hova is vihette volna az első világháború előtti időkben? Hát igen ... Egyszer édesapámmal itt. kóboroltam az égtgérő nagy fák között. Alattuk miért nem nőnek kicsinyek? — fordulok apámhoz. Hát majd egyszer, ha ezek a nagyok kidőlnek.... Igaza lett, kidőltek. ... És sarjad az új ___Az erdő kön. A mezőkön. A faluban. Az emberek között. 24 család első nyeresége Ám az emberek nem egymás kárára akarják terebélyesebbé tenni életük fáját. Ezért kaptunk már össze tavaly ősszel. Persze, nem zeneszóval kezdődött az egész. De ami a könnyebbség Idnállkozott, azt elég hamar ( megértettük. A családfők Táncos (Istvánnal együtt asztalhoz ültek, s felmérték, miért jó a tsz. Míg a saját parcellánkba dugtuk a fejünket, ritkán volt bő termés. A tsz-ben? Először 24 család lépett be. Kiszórni tettük, hogy a behozott föld után 82 és fél mázsával kevesebb a búza-beadás. A szemes takarmányból pedig 71 mázsa marad vissza. Például csak tejből 8354 liter engedményt nyertünk.... Ki ilyen, ki olyan szívvel tette meg az első lépéseket. Most is látom miagam előtt az őszi harcokat. Akkor az elnök egy este kimondta: Reggel szántunk! Másnap hajnaliban legyen mindenki a határban! S amikor nekieresztettük az ekevasat a rögnek, az emberek egy percre lehajtották fejüket. Mi a baj? — kérdi az elnök. — Semmi! No, akkor rajta, induljunk... Most a jelenbe fordul a szó. — No, lássa, ideértünk, ez az a tábla! Amit cikkor szántottak. S mutat egy közepes .kalászt. Kimorzsolja a szemeit: — Ehun e, 56 szem van benne. Megadja a 18 mázsát holdanként, fogadom! S az aratás már emelt fővel mehet. Géppel. Kötődés a burgonyaföldön Az árpa mögött a burgonyatábla bontakozik 'ki. Kapájával egybenőtt tíz asszony, menyecske és leány 'kezében úgy mozog a szerszám, mint a motolla. Felénk kiált egy csiipkelődően jókedvű fehérnép: — Azt írja meg, hogy a szennai tsz-asszonyok mnntagazdaságot csinálnak! Tréfásra tréfásat: — Akkor még mi báj marad? Tart valamitől ez a sok szép menyecske? — Hát attól még kevesen vagyunk! Ha azok az asszonyok, aldk még nem jöttek be a közösbe, felmérgesednek és nekünk jönnek — megfuttatnak bennünket... Azért csak jó szemük van. látják, milyen szépen ígér a mi határunk. Csak minél hamarabb olyan jól menne a dolgunk, hegy mentül többen kopogtassanak az ajtónkon! Isten látja, hogy Dárius kincse még nincs a zsebünkben ... Eire a másik, sziporkázó jókedvtől hajtva teszi hozzá mindehhez, s érzi, kötődni akar minden porcikájávai: — Váltóruhám se sok! Egyik a karón', másik a faron. — Dehát a szeme is hamis! — visz- sza neki én. — Hát az csak lehet hamis?! (Neid van a legtöbb miumkaegysége, a sifonérja is tele — súgja kísérőm, a kötődő asszonykáról.) Az asszonyka most már annyit csak beismer: — Csak jöjjön még hozzánk sole szénái fehémép, mi megértjük egymást! | f | A mosógép is eljut Saennára ... Kísérőm hangosan közbeveti és egy kicsit ő is kötődve kérdi: — Máért ne értenék meg egymást? Egy templomba járnak, egy kocsmában italoznak, egy faluban laknak, egy földön dolgoznak. — Jaj, ha én akkor adnék pénzt a papnak, mikor én hallgatom, annak ugyan kevés pénze lenne! Többet mosok én, mint templomiba járok. — No, ha ez a tsz is jól halad, úgy járnak, mint a ráiksd asszonyok! — kötekedik tovább a kísérőm. — Hát azok hogyan jártak? — Nem kell mcsniok. Most vettek 11 mosógépet. Óránként 10 kiló fehérneműt tisztába tesz neldQc. Erre megáll kezükben a kapa. Könyöküket a kapanyél végére teszik Beretnyei Imréné, a tsz ácsának a felesége így szól: — A pénz magától nem csurog az ember kalapjába. Tudjuk mi jól. Azért szorgoskodunk annyit itt a burgonyaföldeken! Meg mindenütt. De darazsat dugtak a fülembe azzal a mosógéppel. Dolgozunk is, mint a karikacsapás. Én mondom, ha megérjük az újat, nemcsak a ráksi asz- sízcnyoknak lesz mosógépj ük. Lesz a szennaiaknak is... Hogy ehhez mi kell1 még, arról írunk legközelebb. Erdős Jenő. denütt, városban és falun az a kihat. Nekünk, a vései Latinka Sán- yunk, hogy utcáinkat sártalanítsák. legsárosabb, legelhanyagoltabb utcá- szekérrel lehet közlekedni, de akkor járnak a gyalogosok? Az udvarokon ha éppen a szembenlévő sorra akkor venyigét kell igénybevennie. így köz- Most nyáron valamivel jobb a hely- nők tócsák, kis tavacskák, melyekhatározták, hogy amint a sár szikkad, hogy a víz lefolyhasson, hogy az utcán lehet gyalog járni, utca rendbehozatala- is feledésbe ősszel vetődik fel, amikor újra olyan S majd akkor újabb elhatározás szülik problémáját gyorsabban megolP1NTÉR FERENC Szerkesztőségünk postájából Bár noros Imim n/s iif/uíiil-1
